Más: ha simán csak túl sokat számoltak mindenféle munkákra, az önmagában nem gáz. Amennyiben nem teszik el ezt a pénzt, hanem a ház számláján marad, és csak annyi hiányzik majd belőle, amennyit ténylegesen, számlával igazoltan elköltöttek, akkor csak annyi történt, hogy a ház nagyobb tartalékot gyűjtött be, mint amennyit tervezett. No persze ha a pénz akkor is elfogy, ha nincs mire, az más... Nagyon fontos, hogy hiába üzemeltető meg közös képviselő valaki, nem dönthet nagyobb összegekről a tulajdonosok szavazata nélkül. Tehát nem létezik olyan, hogy pl. egy 100 000 Ft értékű munkára odahoz egy embert, aki azt mondja, hogy 200 000, ti meg ültök a sarokban szép csöndben, és fizettek. Odahozhatja, mondhatja az illető, hogy 200 000, de akkor szépen leszavazzátok, hoztok egy másikat 100-ért, és megszavazzátok. Ha a még náluk levő tulajdonrész olyan nagy, hogy keresztül tudják nyomni azt, ami rossz nektek, akkor meg bírósághoz lehet fordulni az érdeksérelem miatt. Ami ugyan szívás, mindannyian tudjuk, milyen ebben az országban az igazságszolgáltatás sebessége, de elég sokan vagytok ahhoz, hogy ne tudjon elsöpörni titeket. Valaki köztetek biztosan ismer használható ügyvédet, akire számíthattok, ha szükség lesz rá.
Az rendben van, hogy a cég keres képviselőt. Nyilván ilyenkor nem is lehet előre egyeztetni, csak után a bemutatni a jelöltet. Pontosabban jelölteket. Nagyon furcsa, ha egy van... És persze ti is próbálkozhattok, van elég hirdetés neten és nyomtatásban is. Bárki hozhat jelöltet az ülésre, nem csak ők, sőt hozni sem kell, felajánlkozhat valaki magától is. A kamat/kötbér viszont röhej. Fizesse az, aki nem fizetett időben, aki miatt kialakult a háznak a kamatfizetési kötelezettsége. A rendesen fizetőknek ehhez mi közük? Más kérdés, hogy nem szabadna előfordulnia fizetésképtelenségnek akkor sem, ha egyesek nem fizetnek. A ház fizessen kamat nélkül időben a felhalmozott pénzéből, a késedelmesen fizető tulajdonos viszont természetesen kamatostul adja meg ebben az esetben is a tartozását (ez teljesen jogszerű, éppen úgy, mint ahogy a gázművek/elektromos művek stb. is kamattal számol ilyen esetben). Nyilván nem kell ilyennel szórakozni 1-2 havi elmaradásnál, néha mindenkivel előfordulhat, de ha valaki a törvényben előírt figyelmeztetések ellenére sem fizet, a képviselő (akárki is lesz) igenis hajtsa be rajta, és vegye a fáradságot arra, hogy a jegybanki alapkamatnak utánanéz, és az alapján számol.
Pont ezek szúrták nekünk is a szemünket, plussz az a sok millió forint, amiről részletesen fogalmunk sincs. Nincs saját telefonközpont, az a költség a roppant egyszerü kauptelefon hálózat karbantartására van kikalkulálva. Kérdem én, hogy a nyavajába lehet ekkora költsége évente egy ÚJ kaputelenfonhálózat karbantartásának, ha az égvilágon semmi probléma nincs vele... Késedelmi kamat, kötbér: vicces tétel, de ezt sajna mindenhol láttam ( azóta már beszéltem több ismerőssel, akik budai társasházakban laknak; ott is belekalkulálják a költségbe ezt a tételt). A képviseletről lentebb már írtam, de röviden annyi, hogy a kft. megkeresett egy állítólag hozzáértő, hasonlóan nagy objektumok közös képviselői teendőit ellátó úriembert, hogy ugyan képviselje már a lakók érdekeit. Mindet úgy történt, hogy erről én személy szerint semmiféle tájékoztatást nem kaptam, de úgy tudom, más sem. Pár nap múlva lesz az első ülés, ahol ezt az emberkét bemutatják nekünk.
A fiataldoki közléséhez annyit, hogy ez az épületkomplexum egy irodaház - lakóház - üzletközpont - parkolóház komplexum és érzésem szerint nem egészen sikres üzletileg az ügy. De ez nem lehet ok arra, hogy a lakástulajdonosokkal fizettessék meg a vesztességeket!
Viszont ha ez a kft csak üzemelteti a házat, akkor ki képviseli.
Nincs mese, alapító okirat, és SzMSz kell. Ezek nélkül nem megy. Lehet, hogy érdemes lenne bemenni a földhivatalba, és betekinteni a társasház irataiba. Főleg az lapító okiratba.
Ha lenne elég többség, akkor még meg lehetne próbálni kirugni ezt a céget és egy társasházkezelő cégre bízni az ügyvitelt. Nem lesz könnyű, de ne hagyjátok magatokat.
.
.
.
Most látom a táblázatok között, hogy felszámolnak képviseleti díjat is.
.
.
.
Egyébként némely tétel iszonyat soknak tűnik.
Belső tel. hál. karb. - 240.000.- ..... mi ez, saját tel. központotok van?
Építmény adó (közös tul. hsg-k.) ...... ezt sem értem
Késedelmi kamat, kötbér ..... ez nagyon tetszik, előre be van árazva, hogy nem fogjátok időben fizetni a számlákat?
Az mondjuk látszik, hogy nem egy egyszerű objektum lehet, ha őrzés-védés, meg diszpécser szolgálat is van. Szóval lehet hogy kell ezt üzemeltetni is valakinek.
.
.
.
Amit csak lehet, mindent az ingatlanok mért fogyasztása alapján fizessetek, a többit pedig nm arányosan osszatok el. És minden ingatlan után fizessen a bejegyezett tulajdonos.
Bocs, hogy "darabosan írok, de közben a táblázatokat nézegettem, és ami eszembe jutott azt gyorsan leírtam.
Remélem jönnek majd ide igazi hozzáértők is, akik ilyen méretű ingatlanokkal is foglalkoznak, és ők majd tudnak valóban okosat mondani.
A költségeket természetes, hogy mi viseljük; ez ellen nem is ágál senki. Eddig mindenki úgy fizetett, ahogy az természetes: saját fogyasztásának ill. a ráeső részaránynak megfelelően fizette a rezsit ill. közös költséget. Ezzel nincs is semmi gond, nem is lenne, ha nem állna fenn a lentebb részletezett helyzet. Ezt nem veszi be a gyomrunk, szerintem jogosan.
4 nagy épület van, U alakban elrendezve, mindegyiknek saját kazánháza van, külön mérőkkel, műszerezettséggel. A fűtést eddig úgy mérték, hogy volt egy bizonyos hőfogyasztási érték, melyre rájött még egy fűtési átalány is. Fűtési átalányt természetesen nyári hónapokban is kiszámlázzák, mikor a hőfogyasztásom zéró. Minden lakásnak külön mérőállomása (hidegvíz óra, melegvíz óra, hőfogyasztás) van, mely alapján számolják a rezsit. Eddig ezzel nem is volt gond, jóindulatú összegeket fizettem télen is úgy, hogy sosem kellett a termosztáttal sakkoznom a fogyasztás miatt.
Az utolsó meglátásodat illetően igazad lehet, csakhogy ez a kft. által tervezett emelés kicsit sincs ínyére a lakóközösségnek...
SzMSz - Szervezeti Működési Szabályzat - ebben lehet rögziteni a társasház működésének szabályait. Az SzMSz-t a törvény kötelező jellegel előirja a társasházak számára. Apropó törvény - 2003. évi CXXXIII. törvény a társasházakról - kötelező olvasmány.
Van egyáltalán alapító okirata a társasháznak?
Költségeket egyértelmű, hogy a tulajdonosok viselik tulajdoni hányaduk arányában, bár úgy látom nálatok bonyolultabb ennél a helyzet. Ha jól látom saját hőközpontotok van? És hogyan van megoldva a pl. a hő- vagy a vízfogyasztás mérése. Mert ha vannak mérők akkor annak arányában kell megosztani a költségeket.
Nekem úgy tünik egyébként hogy ez a kft nem képviselni akarja a társasházat, hanem üzemeltetni, ezért számít fel ÁFA-t.
Először is nagyon köszönöm a hozzászólásodat, már is okosabb lettem, bővültek a kérdések a kis cetlimen, hála Neked.
Teljesen új fórumozó vagyok a témában, így sajnos nem tudom, minek a rövidítése az SZMSZ, ha újra leszel, kérlek áruld el.
Kérdéseidre a válaszok:
Nem tudom, hogy mit jelent ez a + ÁFA dolog, a véleményed alapján így már nem is értem. Azt tudom elképzelni, hogy mint többségi tulajdonos, a kft. a költségeket saját költségként számítja fel és így ÁFA köteles, amit persze ismét ránk akarnának terhelni. Nem tudom, csak találgatok, de ez ugyebár nem lehetséges, annak megfelelően, ahogy írod.
A szept. 30-ai közgyűlési határozatot - feltéve ha igen előnytelen döntés születik - hogy van módunkban megtámadni? Polgári peres eljárás keretén belül? Ne haragudj a bagatel kérdésért, de sajna, nekem eddig ilyen dolgokkal nem kellett foglalkoznom, viszont most úgy néz ki, hogy életem részévé válik, a fene enné meg...
A rövidítések: LÜI = lakás, üzlet, iroda egyben ; LI = lakás, iroda ; ÜI = üzlet, iroda ; RP = raktár, parkoló
Állítólag (?!) az "újra" számlázott közös költség ezentúl átalány formájában magába foglalja a vízfogyasztást is - ami eleddig külön tételt képzett a számlán -, de a fűtést tudomásom szerint nem fogja tartalmazni.
Hát fiataldoki nem irigyellek! Cégünk majdnem beköltözött oda. Szerencsére az utolsó pillanatban tudomásunkra jutott az, amivel Te most szembesülsz!
De feladni nem szabad, tehát:
1. Van-e a társaháznak SzMSz-e? Ha van mit mond? Ha nincs legyen! Ebben szabályozni kell a költségfelosztást!
2. Mi az a + ÁFA a táblázatokban? A Társasház nem adhat számlát és nem számíthat fel ÁFA-t!
3. Minden albetétnek van tulajdonosa és az köteles fizetni a közös költséget. Ha nincs még értékesítve az albetét, akkor bizony a beruházó, az építtető fizet!
Minden olyan közgyűlési határozatot meg kell támadni a meghozatalától számított 60 napon belül, ahol a kisebbségre nézve hátrányos határozatot hozott a többség, jelen esetben a kft.! Ezt nem szabad elmulasztani, mert 60 nap után már nem megy ilyen egyszerűen!
Mik azok a rövídítések a dokumentumokon?
Az említett közös költség mit tartalmaz, fűtés, melegvíz is van benne?
Nagyon hálás lennék, ha tudnátok segíteni egy most körvonalazódó problémát illetően. A tényállás a következő:
2007.11. hóban költöztem be egy nagy társasházba, amiben történetesen több iroda is van, továbbá a földszinten nagy alapterületü, üzletnek szánt helyiségek is találhatóak. Részletes adatokkal nem szeretnélek untatni Titeket, de a következő webcímen látható maga az épület, amely Miskolc belvárosának jelenlegi "dísze"... : www.nbholding.hu Eleddig 60 lakást értékesítettek és a jelenlegi lakók annak rendje és módja szerint tisztességesen fizetik is a közös költséget, ami jelenleg 150-160ft/m2/+ÁFA díjon mozog. A többi lakást, irodákat, üzlethelyiségeket egyelőre képtelenek voltak értékesíteni, így a mostani tulajdonosi többség ugyebár a kft-é. Egy közös képviselő megbízásával csináltak egy kötség felosztást az üzemeltetés 1 évének "tapasztalata" után, aminek alapján a közös költséget 380ft/m2/+ÁFA díjra emelnék fel, így egy lakásnak a közös költsége előre láthatóan kb. háromszorosára emelkedne. Az én szerény 50m2-es lakásom közös költsége minden egyéb díjtól függetlenül így 6000 ft-ról kb. 22000 ft-ra ugrana fel. Pár nap múlva tervezik az első lakóülést, amin ezt, a már nyomtatott formában lévő tervezetet szeretnék elénk tárni ill. fórumra bocsájtani.
Kérdésem az lenne, hogy megtehetik-e azt többségi tulajdonosként, hogy háromszorosára emelik a közös költséget úgy, hogy a nem értékesített lakásokra is felmerülő költséget is szeretnénk ránk hárítani a tényleges, sokkal kevesebb költség helyett?
Mit lehet ez ellen tenni? Lehet-e egyáltalán valamit tenni?
Az alábbi linkeken meg tudjátok nézni a tervezett költség felosztást (bocsánat, de linkelni még nem tudok...):
Szerintem jól tudod, hogy törvénytelen az egytagú SZB és a végsőkig eröltetned kéne, hogy meglegyen a legalább 3 tagú SZB. Meg ugye ha nincs elfogadva a beszámolód akkor addig kéne az adott évről újra meg újra beszámolnod amíg el nem fogadják vagy el nem küldenek.
Gyakorlati tanács persze az, hogy hagyd ott őket a francba.
A tulajdonosok és a KK között üzleti kapcsolat van (most tekintsünk el attól ha egy tulaj a KK). Ha nem biztosítják a munkához szükséges feltételeket, akkor nem érdemes velük dolgozni. Gondold át mennyire kell neked az a pénz amit tőlük kapsz és megéri a vesződséget. Egy pillanatra se legyen lelkiismeretfurdalásod.
Én a másik oldalon állok és nyugodj meg, hogy mi meg sinmán elküldjük a nekünk nem tesző munkájú KK-t és keveset nyom a latban, hogy mennyire szimpatikus ember.
négy éve vagyok közös képviselője egy 92 albetétes társasháznak, de még nem sikerült egyetlen éves elszámolást sem elkészítenem! 2005. februárjában átadtam a számvizsgáló bizottságnak (mely egy tagú!) a 2004. évi elszámolást, aki sokszori sürgetés után 2008 áprilisában adta vissza azzal a szóbeli közléssel, hogy szerinte minden rendben van! Majd a megismételt közgyűlésen(!) előhúzott egy négy oldalas észrevétel listát és felolvasta. Én persze az észrevételek nagy részére nem tudtam érdemben válaszolni, mert például ki emlékszik kapásból arra 2008. áprilisában, hogy "2004. évben az építményadó összegét kétszer utaltam át". Természetesen utólag kiderült, összes észrevétele hazugság volt, de én most hívhatom össze az újabb közgyűlést!
És most már persze az is kiderült, hogy az elöző közös képviselő azért menekült el, mert ez az egyszemélyes számvizsgáló bizottság a fenti módon lehetetlenné tette a működését. A tulajdonostársak közül senki sem akar számvizsgáló lenni, viszont így lehetetlen rendbe rakni a társasház ügyeit! Négy év elszámolása nincs elfogadva a közgyűlés által és ebből a 2004 évi még az elöző közös képviselő idejére esik!
Nincs valami jótanácsa valakinek erre a helyzetre?
Azt azért jó tudni, hogy nem a közös képviselő szedi a közös költséget, hanem a tulajdonosok eldöntik, hogy mire mennyi pénzt szánnak (a közös képviselő által összeállított költségvetési tervezet alapján, esetleg azt módosítva), ennek természetesen meg kell teremteni a fedezetét is, ez a közös költség, majd a tulajdonosok által a Tárasház számlájára (vagy a Tárasház pénztárába) befizetett közös költségből a közös képviselő elvégezteti a megszavazott és szükséges munkálatokat, ill. kifizeti a közüzemi díjakat, stb.
A közös költségnek minden olyan költségre fedezetet kell nyújtania, amit a Társasház közösen kell, hogy fizessen (pl. lépcsőházi villany, lépcsőház takarítása, kertész, közös képviselő díja és esetleges járulékai ha nem vállalkozó, számvizsgáló bizottság díja és ezek járulékai, tetőjavítás, felújítások, bankszámlakezelési díj, közösen használt víz, stb.). Hogy a különböző költségeket milyen arányban kell viselnie az egyes tulajdonosoknak, azt az SZMSZ-ben kell meghatározni, amit szintén a tulajdonosok fogadnak el. Ha nem döntenek másként, akkor mindent a tulajdoni hányad arányában.
Hogy a közös képviselő megbízhat-e külső könyvelőt, vagy ő köteles biztosítani a könyvelést a saját díjából (ez nem azt jelenti, hogy neki kell könyvelnie, csak hogy ki fizeti a könyvelőt), azt szintén a közgyűlésnek kell eldöntenie.
A számvizsgáló bizottság díjazása is a közgyűlés hatáskörébe tartozik. Itt is kell valamilyen szintű járulékkal számolni pluszban. Természetesen ezt is a közös költségből kell fedezni. Dönthettek úgy is, hogy nem fizettek nekik egy petákot sem, de akkor félő, hogy senki nem fogja elvállalni, mert azért nekik felelősségük is van a poszt mellé.
Szavazni mindig a tulajdoni hányad arányában szavaztok, eszerint kell számítani az érvényességet is. Szerintem az építtető a tulajdonosa a még eladatlan lakásoknak, ezért ő is szavazhat.
Remélem nekem is tudtok, pár hasznos dolgot segíteni.
Nálunk a közös képviselő a villany, lift, felújitás, viz díjon felül még szed, bankszámla kezelési költséget, könyvelési díjat, tb. járulékot, ha esetleg levelet adott fel, annak a postaköltségét.
A KK havonta tőlünk beszedett díja után adózott tb. járulékát velünk fizetteti meg. Jogosan teszi??? Ha ő könyvelővel könyveltet, s ezt is tőlünk szedi be, jogos ez is???
A 31 lakásos társasház alatt mélygarázs van, s mi ezt megvettük, a legtöbbje csak bérli, nekünk is kell felújitási díjat fizetni?? Ha a más beállójába kár keletkezik, ( fal lemálik, lehúzzák tolatásnál), kötelessek vagyunk azt mi is kifizetni? Vagy aki a kárt okozta, ő fizeti, vagy a felújitási alapból rendeződik??? Nekünk milyen jogaink vannak, mint garázstulajdonosoknak, a csak bérlőkkel szemben??
Ja, és mégegy kérdés. A lépcsőházi villanyt lakás m2 árban fizetjük. Többször vitatkoztunk ezen, mert akinek nagyobb a lakása, az ugye eleve többet is fizet, bár nem biztos, hogy többet is használja. Szavaztunk is, s a KK tulajdoni hányad alapján kiszámolta, hogy nem vagyunk elegen hozzá, hogy egyenlően fizessünk. ( A 31 lakásból, még 6 lakás nincs eladva, s állitólag az épitettő nem szavazhat. Miért nem 50 % + 1 fő kell, hogy érvényes legyen a szavazás?????) A lift is úgyanolyan közös költség, mint a villany, s azt egyenlően fizetjük. Egyáltalán ki volt azaz okoska, aki ilyet kitalélt, hogy a közös költséget, lakás m2 árban kell fizetni? A közös költség nem azért közös, hogy közösen, egyenlően fizessük?????
Ja, és még annyit, hogy a felügyelő bizottsági tagokat, tényleg 6000 ft tisztelet díj illeti meg?????
Mert ezt is be akarja szedni a KK.
Ha valaki tudna nekem segiteni, előre is nagyon köszönöm a válaszát!!!
A PTK nem mond semmit arra, hogy egyidejűleg hány meghatalmazással rendelkezhetsz, a Társasházi törvény sem korlátoz, az SZMSZ-t meg Ti fogadjátok el.
Ha nem jó a korlátozás, ne fogadjátok el! (Az elfogadó közgyűlésen még annyi meghatalmazásod lehet, amennyit be tudsz szerezni, hisz akkor még nem él az új SZMSZ!)
Egyébként azt gyanítom, hogy ezt a korlátozást csak azért akarják beletenni, hogy ne lehessen könnyen leváltani a közös képviselőt.
Amúgy mostanában nincsenek vitáitok vele? Mert akkor könnyen lehet, hogy tényleg ez a gondja.
Két rövid kérdésem lenne, előre is köszönöm, ha tudtok segíteni.
Budapesti hatlakásos társasházban az egyik lakó a közös képviselő, de nem nagyon akarja tovább csinálni. Nagyságrendileg mennyibe fájna vajon egy céget megbízni ezzel?
Másik kérdés, hogy egy kb. 6-8 centi átmérőjű csövet (kazán égéstermék elvezetője) fúrnánk a falba, vagyis kilyukasztanánk a falat a konyhánkon. Ehhez úgy tudom kell a lakók beleegyezése, mert hát a fal külseje gondolom közös, de mindenkié kell vagy elég a többség?
Tisztelt Hozáértők! Az alábbi kérdésemre szeretnék választ kapni Tőletek: SZMSZ módosítás elött állunk és bele akarják venni, hogy egy tulajdonostárs csak három másik t.társ által adott meghatalmazással élhet a közgyűlésen. Személyemnek a lépcsőházunkban lakók adnak meghatalmazást max. 30 fő. T.házunkban 192 lakás van, tehát 96 szükséges ahhoz hogy, valaki az akaratát a közgyülésen keresztül vigye. Azon kívül a meghatalmazásokra rá lehet írni, hogy bizonyos kérdésekben a meghatalmazott hogyan szavazzon. Én a T.h. törvénnyel ellentétesnek tartom ezt a fajta korlátozást, mivel korlátozná azt a jogomat, hogy meghatalmazást fogadjak el vagy adjak valakinek. Természetesen a meghatalmazásnak meg kell felelnie a törvényben előírtaknak. Ptk-§
Nálunk a költségvetéssel nem ilyen problémák voltak, hanem ilyenek:
KK csinál vmi hányaveti költségvetést az újépítésű társasház első évében amit a közgyűlés nem fogad el. A KK nem csinál semmit megtartja az eddigi sacperkábé közösköltséget és vár a csodára. Ez megy egy évig, fűnekfának tartozunk. Na ekkor lettem számvizsgáló. Ezután a következő KK fogta az előző évi költségeket és átmásolta őket egy másik táblába, mindegyikhez hozzáadott 10%-ot és ez lett a költségvetés. Ezután a következő KK gyengén könyvelt, rendszeresen öszekavarodott a számokban majd a május harmincadikán megtartott közgyűlésen előállt egy költségvetéssel amit nem mutatott meg előtte a számvizsgálóknak...
Hát igen, valahogy így működik helyesen egy társasház !
Az én költségvetésem mindig úgy készül, hogy az SZB fogja a fejét ;-))) mert vagy mindig betervezünk egy felújítást vagy takarékosságot. ÁM a felújítási pénz egy részét nem engedem még terv részeként sem felhasználni, ugyanis az a biztonsági-tartalék , biztonsági káreseményekre! No elszoktam szomorodni mikor egyes illetőknek azt kell felvázolnom, hogy valóban a biztonsági káreseményeket a biztosító állja ( de nem ) a biztosító útófinanszíroz (hogy nekem ezt miért kell ,olyan sokszor elmagyaráznom ??!!). Szóval a ház nagysága eldönti, hogy ez ,kettő száz –háromszáz ,fél , egy , másfél vagy kettő millió !! ebből nem engedek, s kell veszem a kalapom ! ;-)) oszt lehetnek kakasok a ,,,,,,, ;-)) (még sehonnan nem kellett elmennem, igaz nem is évtizedek óta végzem )
Szeretem, az ötletgazdag tulajdonosokat, viszont nem kedvelem azokat közülük akik nem ezen a földön ( és főleg nem ebben az országban) járnak !! felszoktam hívni a figyelműket ekkor, hogy JÓ ,,nézzük magának mennyiért tennék ezt meg ezt meg az ingatlanában, ez általában még megy, (de ha Pistivel megcsinálom , akkor lelövöm, hogy ne legyen komolytalan ) nos megvan az összeg, akkor szorozzuk be az összes létező társasházi ingatlan db számával , nos ezzel közelítünk a társasházszámára jövőben érkező árajánlatokhoz !R!
Azok, akik hangosak, hogy ezt meg ezt meg kellene oldani, DE az Ő hangjuk a legerősebb akkor is mikor emelésről van szó;-))) vagy inkább;-(((
Igen ezt a pontot könnyű félreolvasni. Az első felében még az IBről és az SZB-ről szól, a második fele meg már csak az IB-ről.
A lényeg, hogy az SZB elnöke nem indíthat semmi eljárást a tartozó ellen. Természetesen figyelmeztetnie kell a KK-t ha nem jár el kellő alapossággal.
Mivel SZB elnök vagyok magam is, ezért azt is le kell írnom, hogy a gyakorlatban néha valóban úgy tűnik, hogy az SZB-nek nagyobb hatalma van. Egyrészt ha valami gyors döntést kell hozni, a normális KK bevonja az SZB-t. Így mégiscsak hatalmunk van még ha az nem is formális. Persze a normális SZB mérlegeli, hogy mekkora súlyú a dolog, kell-e közgyűlés hozzá, halasztható-e közgyűlésig. (Épp most vagyunk túl egy ilyen döntésen, ahol bizony olyan dologról volt szó amit már inkább közgyűlésen kellett volna eldönteni, de sürgős volt így inkább besegítettem és közösen egy hosszútávon hasznos megoldást hoztunk ki.)
Másrészt ha anyagilag válságos időszaka van egy háznak, amit például egy inkompetens vagy nemtörődöm KK okozott, akkor egy lelkiismeretes SZB, mivel mindenbe belenézhet, jóval előbb észreveheti a bajt mint az átlag tulajdonos és időben érvényesíteni tudja a tulajdonosi érdekeket. Például az SZB kezdeményezi a KK leváltását.
Mi konkrétan 3 éven át magunk készítettük (vagy alaposan feljavítottuk) a ház költségvetését, mert egyszerűen a KK nem volt elég alapos, egy KK-t kirugattunk, egy pont azért mondott le, mert ellent mertünk mondani a költségvetésének. Ezzel kapcsolatban két közgyűlést szerveztünk meg magunk és mindkettőt én vezettem le. Ezután persze az egyszerű tulaj azt gondolhatja, hogy én vagyok az ura a háznak pedig csak használom a rendelkezésemre álló információkat és érvényesítem a jogainkat.
DE !! a bármikor ellenőrizheti-ben ott van , szerintem, hogy nem hunyhat szemet , nekik kötelességük akár írásban felhívni a k.K figyelmét arra, hogy járjon el !!
Amúgy
Nem volt szerencsés az előző törvényben együtt említeni a két bizottságot (lehet a saját SZB-imet igen csak felsékeltem a munkára >; -))) <<< kisebbet sose tévedjek >;-)))
51. § (1) A számvizsgáló bizottság jogkörében eljárva: a) bármikor ellenőrizheti a közös képviselő, illetőleg az intézőbizottság ügyintézését, havonként ellenőrzi a közösség pénzforgalmát, b) véleményezi a közgyűlés elé terjesztett javaslatot, így különösen a költségvetést és az elszámolást, valamint a szervezeti-működési szabályzat által meghatározott értékhatár felett a bemutatott számlákat, c) javaslatot tesz a közös képviselő, illetőleg az intézőbizottság elnöke és tagjai díjazására, d) összehívja a közgyűlést, ha a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke az erre vonatkozó kötelességének nem tesz eleget. (2) A bizottság elnöke és tagjai tekintetében a 49. § rendelkezései megfelelően irányadók. (3) A számvizsgáló bizottság tagjai közül választja meg elnökét; döntéseit szótöbbséggel hozza meg.
27. § (3) A legalább egy elnökből és két tagból álló intézőbizottságot, illetőleg a számvizsgáló bizottságot a tulajdonostársaknak saját maguk közül kell megválasztaniuk; az intézőbizottság elnökének jogállása és felelőssége azonos a közös képviselő e törvényben meghatározott jogállásával és felelősségével.
Elnökének jogállása !!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! ( nem hiába kapnak Ők általában valamilyen térítést) ÜDV Bala
"Amúgy ez a behajtatás a K.K kötelezettsége , de ott van még az SZB(elnők) is (akinek ugyan az a jogköre, mint a K.Knak )"
Ha az SZB a Számvizsgáló Bizottság akar lenni, akkor ez szerintem nem igaz. Az SZB elnökének nincs semmi operatív hatalma a törvény szerint. Nem kevered te ezt az Intéző Bizottsággal és annak elnökével?
A k.k kezében ott van a fizetési meghagyás ! Mint eljárás !! Ez elég szépen működik , behajtható sőt, ha jól volt megfogalmazva az SZMSZ vagy volt határozat arra , hogy a késedelemre kamatos kamatot kérjetek, akkor még az is behajtható ! (különben csak kamat)
A fizetési meghagyás a bíróság által kibocsátott „fizetési parancs”. A bíróság arra szólítja fel az adósod, hogy a fizetési meghagyás átvételétől számított 15 napon belül végrehajtás terhe mellett a tartozását fizesse ki Neked. Ez a parancs feltételes, tehát az adós ellentmondhat. Az ellentmondással meg nem támadott fizetési meghagyásnak ugyanolyan a hatálya, mint a jogerős ítéletnek, tehát azonnal végrehajtási eljárást kérhetsz. (részben vagy teljesen (megtámadott) ellentmondást követően a perré alakul az eljárás autómatikusan)
Valóban hirdetőtáblára nem lehet kifüggeszteni, viszont a tulajdontársakat lehet ( sőt kell) értesíteni a hátralékba került tulajdonosok tartozásairól ill, túlfizetésről, ezt valóban az éves záráskor szoktuk küldeni ( de lén minden meghívóhoz csatolom ).
Általában elég a fizetési felszólítás, melyben szerepel a bírósági eljárásra utaló szövegrész + egyeztetés + fizetési határidő, mely után megy a fizetési meghagyásról szóló értesítés (hogy eddig meg eddig, ha nem , akkor biza irgum-burgum)
Amúgy ez a behajtatás a K.K kötelezettsége , de ott van még az SZB(elnők) is (akinek ugyan az a jogköre, mint a K.Knak )
Köszsönöm a korábbi válaszokat, de még mindig problémás a közösköltség.
Kérdésem:
Mivel az amúgy sem túl aktív közös képviselőnknek más eszköz nincs a közösköltség behajtásra, szerintetek személyiségi jogokat sért-e az, ha kifüggesztik a több hónapi közösköltséggel elmaradók nevét a faliújságon. Nálunk egyébkénz az a szokás, hogy minden évben a éves zárszamadásnál, készül egy lista, hogy kinek mennyi volt a kötelezettsége abból menyit teljesített s így mennyi a túlfizetése illetve hátraléka.