Megerősítem. Ókor, és középkor szigorlaton is több embert láttam, amint a középiskolai tankönyvéből tanul a vizsga előtti percekben, és gondolom ez otthon sem lehetett másképp.
Amikor felvételiztem, akkor került a kezembe egy sárga színű kiadvány, amiben inkább humor jelleggel gyűjtötték ki a történelem, és a magyar felvételi kérdésekre adott számos téves választ. Mindenki poénra vette, holott valahol elgondolkodtató, hogy egy kiadványt meg lehet tölteni ilyesmivel.
"2.-al nem teljesen, leginkább amiatt, mert ez egyben azzal is járna, hogy ha minden korszakot részletesen meg akarsz tanítani és tanulni, hogy egy jobb gimnázium szintjét se ütné meg az egyetem 4-5 éve..."
ÍGY SEM üti meg egy jobb gimnázium szintjét :D legalábbis a 6 osztályos gimik számára készült könyvekből sokan szoktak volt szigorlatra felkészülni :-)
szerintem fontos az hogy minden korszakról kapjon mindenki átfogó képet, aztán eldöntheti melyikre akar szakosodni és ott kap többet. az oktatói karban vannak olyanok, akik a saját korszakukon kívül hát khm.. nem túl sok ismerettel rendelkeznek...
a tanárképzés az szintén egy általános ELTE probléma. gyakorlatilag minden tanárszakos szív vele. viszont szerintem a tanárszakokon eleve alkalmassági vizsgával kellene kezdeni még a felvételi környékén (ami megszűnt, tudom... :( )
2.-al nem teljesen, leginkább amiatt, mert ez egyben azzal is járna, hogy ha minden korszakot részletesen meg akarsz tanítani és tanulni, hogy egy jobb gimnázium szintjét se ütné meg az egyetem 4-5 éve...
Én inkább a módszertanokban igényelnék komoly változást:
Több igazi műhelymunka, gyakorlatorientáltabb oktatás.
megerősíteni a tanárképzést, mert azért mégis nonszensz, hogy az egyetemi végzettséggel tizedannyi tanítási gyakorlatot szerzel, mint a humán főiskolai végzettséggel. Pedig tudtommal nagyobb presztízsű az egyetemi tanári diploma, mint a főiskolai.
fel lehet hívni rá a figyelmet, de nem sok minden történne. mindenki azt mondaná, hogy "az én gyerekem nem ilyen buta, ezek csak szélsőséges esetek".
de tudnék ilyeneket, igaz , inkább földrajzból. bár ott is tudnék történeti tárgyúakat. valahol a történelem a társadalomföldrajznak fontos segédtudománya, de egyetemi szinten sincsen kapcsolat a két tudományterület között.
A közvéleményt " rádöbbenteni" arra hogy a magyar oktatás ma itt tart, esetleg lenne belőle széleskörű-társadalmi vita meg hasonlók...
(Bár sejtve azt mennyire vagyunk képesek, mi magyarok hosszútávra gondolni és szélesebb látószögben vizsgálódni, Én sem füznék ilyenhez nagy reményt..)
"Csak ez azért nagyon dúrva hogy évszázadokat tévedni, egy történelmet szerető diáknál"
a történelmet szerető nem is téved,de ez manapság ritka. a szakra felvételizők döntő többsége szerintem könnyen megszerezhető diplomát akar, semmi mást. nem érdekli különösebben a történelem, csak könnyűnek tartja.
"Volna annak értelme ha szélesebb nyilvánosság is megismerné ezeket a sztorikat (persze nevek említése nélkül) ?"
OK, ezt magam is sejtem hogy nem csak a tanár személyén múlik hanem a szülőn és a sokat szidott/magasztalt magolós módszerünkön.. Csak ez azért nagyon dúrva hogy évszázadokat tévedni, egy történelmet szerető diáknál....Valami előzetes felkészítést csak tart nekik a középiskolai tanár ?
Ha még nagyon más szakos lenne, mondjuk biológia akkor megérteném.
Volna annak értelme ha szélesebb nyilvánosság is megismerné ezeket a sztorikat (persze nevek említése nélkül) ?
el lehet csak nem mész vele semmire. adott esetben nem is feltétlenül a tanár hibája. a problémák gyökere szerintem sokkal mélyebb, egyrészt a gyereket gyerekkorban nem tanították meg tanulni, másrészt a jelek szerint a szülő soha nem vette a fáradtságot ahhoz hogy a gyerek tudásáról meggyőződjön. a mostani tizenévesek döntő többsége magolva tanul a tapasztalataim szerint. a dolgozatig tudja amit bemagolt (de érteni nem érti, úgyhogy ha gondolkodtató feladatot kap, azon eleve elhasal), a dolgozat után elfelejti, és nem is fog többet emlékezni rá.
Ijjesztő egy sztori.. az ilyen felvételi dolgozatokat nem lehet elküldnei a vizsgázó középiskolai törtitanárának egy kérdés kiséretében hogy " kedves kolléga mivel töltötte az eémúlt 4 évet? "
"Nem igazán szeretnék arányra válaszolni. Az biztos, hogy az én megitélésem szerint túlságosan magas az arány. Ráadásul az ingyen oktató külsős megbízott óraadók gyakran szakmailag jobb és hasznosabb órákat adnak, mint az évtizedek óta oktató profok."
a történeti intézet valszeg ugyanazokkal a problémákkal "küzd", mint a legtöbb ELTÉ-s intézet, mégpedig azzal, hogy a korfa nem éppen ideális. az öregektől nem lehet megszabadulni, mert természetszerűleg az ő kezükben van az irányítás. így előfordulhat hogy 70-80 éves koráig is státuszban lehet valaki. ez inkább az egyetem strukturális problémája, mint a szaké. az állandó státusz és fix fizetés meg a jelek szerint sokakat lustává tesz. nekem a szak szinvonalával szemben más jellegű kifogásaim vannak.
Egyrészt amikor még tanított, imádták a hallgatók (én magamat is beleértve.) Nagyon érdekes, dinamikus órákat tartott, mondjuk nagyjából tematikai változtatás nélkül éveken keresztül. Másrészt, a korszak, amit kutatott és oktatott az nem átpolitizált. Nem hiszem, hogy a koraújkori diplomácia történetet az MSZP-FIDESZ ellenálláson keresztül érdemes bármilyen szempontból vizsgálni.
Az én magánvéleményem az, hogy ha nem áll be a politikába, hanem a tehetségét a kutatásnak szenteli, kiváló kutató lett volna belőle. Szerintem pont akkor lépett ki belőle, amikor az első komoly eredményei kezdtek megszületni.
Egzisztenciálisan tökéletesen megértem a döntését. Ismerem én is belülről a magyar történettudomány helyzetét, viszonyait.
Nem igazán szeretnék arányra válaszolni. Az biztos, hogy az én megitélésem szerint túlságosan magas az arány. Ráadásul az ingyen oktató külsős megbízott óraadók gyakran szakmailag jobb és hasznosabb órákat adnak, mint az évtizedek óta oktató profok.
Melyik gondolatban vélted felfedezni, te nagyon szerencsétlen a "tud. szoc." karakterisztikáját? Te tényleg ennyire hülye vagy a mindennapi életben is? Vagy csak én olvastam rosszul valamit...
Ja, azt is tegyük hozzá, hogy a középiskolákból a hallgatók évek óta olyan felkészületlenül érkeznek, hogy gyakran a szeminárium, vagy az előadás során középiskolai fogalmakat kell tisztázni.
Pár évvel ezelőtt nem egyszer javítottam felvételi dolgozatokat. Elég megalázó élmény, mondjuk a felvételiző szemszögéből nézve: ül bent az összes töri tanszékről jó pár ember (kb. 30-40 fő), mindenki egy konkrét tematikát javít és 2 percenként áll fel valaki vinyogva a röhögéstől, és olvassa fel a felvételiző hülyeségét. Volt olyan gyerek, aki pl. Mária Terézia és a magyar rendek viszonya c. rendkívül komolytalan és könnyű esszénél sikerült 0, azaz nulla pontot szereznie. (Összesen 3 pontot szerzett a 100-ból, egy hónappal a töri érettségi után...)
Mondjuk leírt olyan mondatot is, hogy "Mária Teréziának két nagy törvényt köszönhetünk, az Ősiség és a Kilenced törvényét..." "Apja Nagy Lajos volt". (És ugye töri szakról beszélünk, ahova elméletileg az ember azért jelentkezik, mert kifejezetten törivel akar foglalkozni, nem egy közgáz, jog, ahol kötelező rossz lehet számára a felvételi folyamatban a töri)
Azt se felejtsük el, hogy ez a gyerek érettségi bizonyítványt is kapott ilyen tudással valahol...
én is pont erre gondoltam. a politikailag elkötelezettek nincsenek sokan, mondjuk Krauszon kívül akad azért 1-2. Tőkéczki is ott van, Hiller talán csak volt.
"Státuszban lévő oktatók komoly része kifejezetten gyenge."
