Néhány dolog Tobiasnak:
(2192): Ha feltesszük, hogy az egyiptomiak ismerték a cementet és betont –ahogy azt több kutató állítja-, úgy mennyiben képzelhető el, hogy mégis volt lehetőség arra, hogy úszódaruk ússzanak a piramis tetején? Gondolok itt például Joseph Davidovits amerikai professzor 1985-86-ban végzett vizsgálataira, melyek szerint a gizai piramisok öntött betonból épültek. A betonkeverék 70 % őrölt mészkőből és 30% geopolimer kötőanyagból (szóda, kaolinit) állt. (Babiloni és egyiptomi mesterek műkövet többször alkalmaztak. Hamis márványt is készítettek. Az üvegmasszához kobaltot keverve lapis lazulit állítottak elő. A műkövet homokból, malachitból, nátronból és mészkőből gyártották.) Hagy, tegyem még hozzá, hogy az egész Sörös-féle elméletet egy ravaszul kifundált, de teljesen dilettáns, az egyiptológiai ismeretek teljes lejáratásának tartom.
(2198) Az általad is említett Mark Lehner könyvben szerepel, hogy 45.000 köbméter gránitot bányásztak ki az Óbirodalom idején Asszuánban. Gondolom pontosan erre az időszakra gondolsz, amikor azok a vágásnyomok keletkeztek. Bár több szakember tanulmányozta az egyiptomi kőbányákat, valóban, a mai napig nem sikerült megnyugtató választ találni arra, hogyan hasították ki a sziklából a hatalmas –néha több száz tonnás- építőköveket, óriási obeliszkek vagy gigantikus szobrok kőtömegét. Feltételezhető, hogy a sziklába lyukakat fúrtak, majd ékekkel és fémrudakkal feszítették, amíg ki nem hasadt. Ez kisebb tömböknél nem okozhatott gondot, de hogy történt egy 2000 tonnás tömb esetén? Christopher Dunn amerikai technológus, a nem olyan régen kiadott „The Giza Power Plant: Technologies of Ancient Egypt” (1998) című -máris hírhedt- könyvében hasonló dolgokat feszeget.
Az asszuáni kőbányában a sziklák oldalába egy kerek, 12 hüvelyk átmérőjű és 3 láb mély lyukakat fúrva alakítottak ki a sziklafal oldalában csatornákat, melyek segítségével akár 3000 tonnás tömböket is ki tudtak törni. A kőfejtési nyomok azonban nem voltak megnyugtatóak, hiszen Edwards azt írta az "Ancient Egypt"-ben (1978), hogy ezek a kőfejtők a gránitot „kovácsolással megedzett rézből készült vésővel és baltával metszették". De hogyan fúrták azokat a hatalmas lyukakat a gránit anyakőzetébe? Egy bányászati szakember, bizonyos John Barta közölte Dunnal, hogy napjainkban a nagy sebességgel mozgatott szilíciumkarbid drótfűrészt használják a gránitbányákban a kövek vágására, mely mint a vajat metszi át azokat. Dunn megkérdezte Bartát, hogy mit szól a "rézvésők teóriájához"?, aki csak mosolygott ezen. Dunn szerint az egyiptomiak nagyon kifinomult és precíz gépeket kellett használniuk építkezéseiknél
(2199) Ha a nagy Piramis csak mumifikáló nagyüzem volt, s a Nagy Galéria pedig tárolóhely, nem alkalmasabb lett volna ez utóbbit vízszintesre megalkotni? A galéria oldalrámpáiba vésett üregek mellett azonban a falba vésve is vannak ilyenek, sőt ezeket kereszt formában is metszi egy vízszintes bemélyedés. Mi szükség volt erre, ha ezek csak múmiatartók? Mennyi ideig kellett volna a kőládában tárolni egy múmiát a művelet elvégzésére? Naponta csak egyet vagy akár tízet is, s ha több nap kellett egynek, akkor már nem beszélhetünk „nagyüzemről”. És egyáltalán mi szükség volt erre? Hogy vitték be a múmiákat, hiszen az építők már lezárták a Nagy Galériában tárolt záródugókkal a felvezető járatot. Az ún. vészkijáraton tuszkolták volna fel a tetemeket?
(2207) A Királyi kamra kürtői a padlótól 1,05 m magasságból indulnak, mint azt az 1451-ben írtam. A Királynői kamra kürtői indulnak 1,57 m-es magasságból. A Királyi kamra padlója a piramis alapja felett 42,9 méter magasságban található (a piramis alapjának a külső kősorok alá berakott kőburkolat számít, mely minden oldalon kinyúlik a lábazat alól). Az északi kürtő felső vége a hajdani kőburkolat 103. szintjén, míg a déli kürtő a 104. szintjén ért ki a piramis felszínére.
(2210) Ha a „Királynő piramisa” mintegy hatvan méteres magasságig megépült, úgy szinte újból le kellett azt bontani harmadáig az északi oldalon, hiszen a harmadik terv tartalmazta a Nagy Galéria és Királyi kamra megépítését. Bár ez technikailag nem kivitelezhetetlen, de azért elég meredek megoldás. A Királynői kamrába vezető vízszintes folyosó 21,74 méter magasságban van az alap felett, s a Nagy Galéria kezdete, ennek északi végéből indul. Turai mészkőt nem csak a piramis külső burkolatához használták, hiszen ez borítja a Királynői kamrát, vagy a belső folyosókat is. Miért fedi a déli járat végét ez a lecsúszó kőlap, hiszen egyszerűbb lett volna befalazni, ugyanis funkcióját teljesen elvesztette? A kürtők kamrába eső végeit nem 5 hüvelyk hosszú kődugókkal tömték be, hanem ahogy Hancock mondja, egyszerűen a járatok kamra falában futó végeit egyszerűen nem vágtál át az utolsó 5 hüvelykes hosszon. A Királynői kamra padlója 21,21 méterrel áll a piramis lábazata alatti kőburkolat szintje felett.
KUKUCSKA HIPOTÉZIS
azaz igaza van Stadelmann-nak és Hawass-nak, a Királynő kamrája D-i szellőzőjének felső végén nincs titkos kamra. Sőt, még ajtó sincs.
Két egyiptológus Hölgytől hallottam már azt az egybehangzó mondatot, amely szerint „bizonyított, hogy a Kheopsz terveit építés közben háromszor módosították”. Ez a három ugyan kettő, vagy egy, de ez a hivatalos elmélet.
Többen és sokszor feltételezték, hogy a piramis három különböző részként épült. Külön-külön készült az őskőzet-nek becézett mészkőképződménnyel fedett Sírkamra (egy Masztaba?), a Királynő piramisa és a Fáraó piramisa. Ezeket a feltételezéseket megzavarta a Sírkamra építésének abbahagyása és a Fáraó piramisa kialakítása érdekében történt tervmódosítás. Elképzeléseikkel nem jutottak el odáig, hogy a Királynő piramisa esetleg teljes egészében meg is épülhetett.
Bizonyíték arra, hogy a Királynő piramisa legalább mintegy 60 méter magasságig meg is épült, a Kamra D-i szellőzőkürtőjének Gantenbrink általi vizsgálata. Ő kimutatta, hogy az akna felső vége (4 m-es szakaszon?) turai mészkőben halad, ami pedig ebben az időben köztudottan a piramisok külső felületének burkolati anyaga. A D-i kürtő tehát az akkor érvényes terveknek megfelelően áthaladt a külső burkolaton és elérte a Királynő piramisának külső felületét. Ugyanez volt a helyzet az É-i kürtőnél is, de ennek végszakaszát a Nagy Galéria körüli átalakítások során később elbontották.
Részletezzük, mit is jelent mindez:
1. A Sírkamra feletti őskőzetről csak Hancock adatát ismerem. Alapterülete a végleges alapterület 70 %-a, azaz mintegy 193x193 méter, de ez csak egy feltételezés. Magassága 40 láb = 9.14 méter, ami a menekülő járat egy szakaszán mérhető. 193 m hossz esetén már a lejtős lejáratnak a bejárati szakasza is az őskőzetben van. Az őskőzet terep feletti térfogata így mintegy 310 000 m3.
A Sírkamra építésének ideje a piramisétól szerintem teljesen független. Épülhetett a Szfinx előtt, azzal egy időben, vagy később. Kora, alakja, méretei a piramisépítést építészeti és szerkezeti szempontból egyáltalán nem befolyásolták. Lehet, hogy nem is kellene a piramis részének tekintenünk, hanem egy olyan előzménynek, amelyre ráépítettek.
2. A Királynő piramisa hajdani felülete csak azon a ponton ismert, ahol a D-i szellőzőkürtő a hajdani felszínt eléri.
Erről big4 (703) Hancock alapján írja, hogy „mintegy 200 lábnyi távolság után, a meredeken emelkedő aknán (amely 39,5°-os szögben emelkedik, és mindössze kb. 8 hüvelyk magas és 9 hüvelyk széles), az akna alja és falai hirtelen rendkívül simává váltak, ahogy Upuaut bemászott egy finom turai mészkőből készült szakaszba, amilyet általában csak szent területek, például kápolnák vagy sírok burkolására használtak. Ez már magában is elég érdekes volt, de a folyosó végén, amely a jelek szerint mélyen a piramis belsejében lévő lepecsételt kamrához vezet, egy mészkőből készült fémberakásos ajtó volt. Már régóta ismert tény, hogy a kamrából kiinduló északi és déli aknák egyike sem vezet ki a Nagy Piramis oldalán a szabadba. Ráadásul, és hasonlóképp megmagyarázhatatlan módon, egyik sem volt keresztülvágva. Valami oknál fogva az építői az utolsó öthüvelyknyi követ érintetlenül hagyták, akna utolsó kőtömbjében, tehát láthatatlanná és áthatolhatatlanná tették az alkalmi behatoló számára”. Itt megjegyzem, hogy a kürtőket a Kamrában utólag 5 hüvelyk=12.67 cm hosszú kődugókkal dugaszolták be, mert kissé slampos volt a dolog.
Keresztmetszet 23/20 cm, hossz = 200 láb (60.96) méter + a turai mészkő vastagsága.
Erről SCSIZI (1454) Lepre alapján írja, hogy „a terem északi és déli falában egy 22 cm magas és 20 cm széles, derékszögű nyílás látható, a padlótól 1,57 m magasságban. A déli csatorna nyílása 2,88 méterre van a keleti faltól. Ez szintén előbb vízszintesen halad a falban 2,03 métert, majd 57,5 méter hosszan 39°36'28" szögben emelkedik. A felső végét egy különös kőlap zárja le… A kőlap előtti négyméteres alagútszakasz falait már nem közönséges mészkő, hanem turai mészkő borítja… A feltételezett kamra egyébként a piramis 74. vagy 75. szintjénél lenne található…”.
A járat hossza 2.03+57.5 = 59.53 méter. A 39°36'28" = 39.607778 fok, az 57.5 m ferde hossz alaprajzi, vízszintes vetülete 44.30 m, függőleges vetülete pedig 36.66 m.
A két adatsor – mint általában – sem a hajlásszögben sem a járathosszban nem egyezik, átmenetileg SCSIZI adatait fogadom el, de pontosítást kérek.
A felületi pont koordinátája:
ha a piramiscsúcs a Királynő kamrájának félhossza felett volt és a félhossz 2.90 m értékű (Lehner, de pontosítást kérek), akkor
x = 2,90 + 2.03 + 44.30 = 49.23 méter,
ha a Királynő kamrájának szintje 20.00 m (Zamarovszky, de pontosítást kérek), akkor
y = 20.00 + 1.57 + 36.66 = 58.23 méter és kezdődhet a spekuláció a hajlásszög ügyében.
Ha a hajlásszög a jelenlegivel azonosan 14/11 arányú, 51.842773 fok volt, akkor az egyenes egyenlete y = -14/11*x + 120.89,
az alapél 189.96 m, a magasság 120.89 m, a térfogat 1 454 097 m3. Ez nem túl valószínű, laposabb lehetett.
Ha a hajlásszög a kürtőre merőleges, 50.392222 fok volt, akkor az egyenes egyenlete y = -1.208458*x + 117.72,
az alapél 194.83 m, a magasság 117.72 m, a térfogat 1 481 920 m3.
Ha a hajlásszög 45 fok volt, akkor az egyenes egyenlete y = -1*x + 107.46
az alapél 214.92 m, a magasság 107.46 m, a térfogat 1 654 548 m3.
Természetesen elképzelhető, hogy pl mumifikálási célból a Királynő kamrája a Fáraó kamrájához hasonlóan nem a piramis szimmetria tengelyében helyezkedett el.
A királynő piramisa a Sírkamra és a Fáraó piramisa építése között bármikor elkészülhetett.
3. A Fáraó piramisa eredeti 2 592 341 m3 térfogatából a fentiek szerint mintegy másfél millió m3 korábban már megépült. A befejezéshez a Nagy Galéria környezetében némi bontásra és mintegy 1 millió m3 térfogat beépítésére volt szükség.
Az építési feladat tehát egy meglévő piramis körül egy nagyobb méretű piramis készítése. Az építés során úgy döntöttek, hogy a már beépített köveket, tehát a turai mészkő burkolatot is a helyén hagyják és a Királynő piramisát egyszerűen körbeépítik. Ez semmiféle statikai problémát nem jelent, mert a piramisoknál a kősúlyt átvevő felületek közel négyzetesen növekednek, és így nem alakulnak ki óriási belső nyomások.
Maga az építés úgy zajlott, hogy új, 14/11 hajlásszögű külső felületet képeztek és a kőrétegek a Királynő piramisának ferde külső falához csatlakoztak. Ennél a csatlakozásnál egy éktest alakú térfogat kezeléséről kellett dönteniük. Ezt üresen hagyhatták, kitölthették ferdére faragott kövekkel, vagy kitölthették egyszerű vagy kötőanyagba rakott kőtörmelékkel. A kötőanyagos kőtörmelék abban az időben a gipszbetont.
Az építés elérte az 58 méter magasságot, ahol találtak egy 20/22 cm-es lyukat, a Királynő kamrájának D-i szellőzőjének kivezetését. A Vezetés valamilyen okból úgy döntött, hogy erre a kürtőre a továbbiakban nem lesz szükség. A nyílásra ráraktak egy kőből vagy fából készült záró-lemezt, amely két rézkampót tartalmaz abból a célból, hogy a lemezt rögzíteni lehessen. A kampók külső oldalát a szomszédos kövekhez zsinegekkel rögzítették. A lemezen átdugott kampók elhajlított belső végeit találta meg az Upuaut.
Ha ezután az ék alakú üregeket üresen hagyták, akkor a piramis alsó háromnegyedében, a külső felülettől 20-40 méterre ma is kősoronként körbefutó, kősor-magasságú, háromszög keresztmetszetű légüregek vannak. Természetesen ezeket az üregeket ki is betonozhatták, ha akarták.
Némi bontási munkát igényelt a Fáraó kamrája D-i szellőzőjének kialakítása, az É-inál a Nagy Galéria miatt amúgy is bontani kellett.
Megjegyzem még, hogy ha a KUKUCSKA hipotézis helyes, akkor a vizsgált szellőzővég környezete túl értékes adatokat tartalmazó titkos kamra kialakítására nem volt alkalmas, mert ide csak a legutolsó építő tudásanyaga kerülhetett volna, valószínűleg Kheopszé.
Az ökörszarv-szerű szellőzőket én speciális esetekben működő valódi kéményeknek tartom. Egy kémény csak akkor működik jól, ha alsó végén mintegy 100 fokkal magasabb a hőmérséklet, mint a felső végén. Ki tudja mit műveltek a Fáraó kamrájában (na azt persze nem!), de az éjjeli nulla fokos külső hőmérséklet mellett könnyen elképzelhető valamilyen hőtermeléssel járó rendszeres munkaművelet.
A sugárzás-piramis-mumifikálás témakörében Barátom kérésemre meglátogatott. Beszélgetésünkből közreadom az általam részlegesen felfogott részleteket:
Három féle sugárzás van:
- anyagi = korpuszkuláris,
- hullámtermészetű, amikor az anyag úgy viselkedik, mintha nem lenne tömege, de az Einstein féle m*c*c energiával rendelkezik. Az anyagi és a hullámtermészetű sugárzás között átváltás van, egymásba átalakulhatnak.
- mentális = anyag nélküli sugárzás, agykontroll, meditáció, stb.
Földünket kétféle külső sugárzás éri:
- a Nap teljes spektrumú sugárzása, amelynek káros hatásait a légkör kivédi, átalakítja és visszaveri,
- a kozmikus sugárzás, amely ellen a légkör nem véd. Itt a védelmet a Hold gyors forgásával létrejövő mágneses tér adja.
Földünk kétféle sugárzást ad a repedések és a vízerek által befolyásolt intenzitással:
- a radioaktív káros, roncsoló hatású sugárzásokat és
- a plazma sugárzás, amely elektron- és hősugárzás.
A sugárzások mibenléte bonyolult és ma még nem tisztázott. Mérhetőek, de mindig kombinációban hatnak. Összeadódnak, interferálnak és rezonanciát hoznak létre. A rezonancia nyújt lehetőséget a sugárzások energiájának kinyerésére, mert ilyenkor a rendszerek 1.5-2 ezer százalékos hatásfokkal dolgoznak. Itt sok út vezet TESLA személyéhez, aki a Ganz Villamos Művek műszaki igazgatója is volt Budapesten, és akit Amerikában éppen úgy meggyilkoltattak, mint napjainkban Ausztráliában a vízzel működő motor két feltalálóját.
Magyarországon kb 300, részterületeken dolgozó tudós részvételével komoly kutatások folynak. Az Ő részterülete a folyadékokban létrehozott mikroszkopikus buborékokkal történő H és O előállítása, Bárányossal, Marx Györggyel dolgozik együtt.
Az energia kicsatolás, a kavitáció a szimmetria tízezred másodpercre való megbontása útján valósítható meg. (Itt volt szó a Kazimir erőről, ami egyenlő a Tesla erővel, de többet nem tudok róla.) Tesla leárnyékolt környezetben két fémlapot atomi szintű távolságra próbált közelíteni, az asszimetria létrehozása céljából. Róla csak annyit hallottam, hogy külső bevitel nélkül működő elektromos energia termelő gépe működését New-York után a Sivatagban is bemutatta. Állítólag a gépet a jogokkal együtt megvásárolták, kifizették, majd a helyszínen szétverték.
Barátom hisz a Tesla féle borotvaélezőben, de ennek a piramisnak É-i irányba való beállítását teljesen közömbösnek tartja. Elmondja, hogy minden gúla magasságának harmadában, illetve e súlypont körüli m/6 sugarú gömbön belül jelentős sugárkoncentráció lép fel. Érdekes, hogy a fókusz pontját sem tartja nagyon lényegesnek. Ez a sugártömeg az anyagokat átkristályosítja, a kristályok aprózódnak, az anyag tömörödik és keményebb lesz. Az éleződés tehát valószínű.
Barátom hisz a Tesla féle húskonzerválóban is, ami a mumifikálás kérdése felé vezet. Elmondja, a jégvermeket 4 db, piramis alakban felállított farúd oldalainak befedésével készítették, majd a szerkezetet annyi földdel borították be, amennyi a hőszigeteléshez kellett. Az építmény aljára került a jég, amelynek tetején – a piramismagasság harmadának környezetében tárolták az élelmiszereket. A királyi udvaroknak számos, de még a parasztok némelyikének is 1-1 jégverme volt. Külön kiemelte a csúcs fontosságát.
Példaképpen említette az újfajta amerikai és Japán piramis alakú szemestermény-tárolókat, ahol a szemeket a súlypont környezetén át mozgatják felfelé sűrített levegővel.
Megemlítette Makovecz építészeti megfigyeléseit, amelyek szerint a csúcs nélküli épületekben kevesebb a káros, negatív töltésű elektron sugárzás, és több a pozitív töltésű sugárzás. Épületeiben Barátom több mérést is végzett.
Alfa = hélium-ion sugárzás, normál környezetben igen hamar befogódik. Akkor veszélyes, ha gázban (radon) van, mert így nem fogódik be és az elektronnál 1800-szor nagyobb tömegű hélium-ion roncsoló hatású, rákkeltő. Ezért igen magas Eger-Gyöngyös körzetében és az Alföldön a rákos megbetegedések száma.
Béta = elektron sugárzás.
Gamma = elektromágneses sugárzás főleg a Napból. Tartós terhelés során szép lassan átmegy a legvastagabb falon is, pl Kheopsz.
Ismét beszélt a Louvre piramisáról, amelyről fényképeket is mutatott a súlypont környezetében lévő szintről. Elmondta, hogy aki 10 percig ott áll, annak teste felmelegszik és úgy érzi, hogy a feje szétpattan. Említett gyilkos piramisbarlangokat, sóbányapiramisokat. Szerinte aki néhány hétig a Kheopsz súlyponti környezetében dolgozik, az komolyan ki van téve a leukémia veszélyének.
A Kheopszban a Nap- és a Föld sugárzásának ismeretlen együtthatása, fókuszálódása, átalakulása, mozgása hat. Elmondta, hogy angol kutatók részletesen vizsgálták az egyiptomiak mumifikálási tudását és azt siralmasan primitívnek találták – sugárzás nélkül nincs múmia! Néhány évtizede a Kerepesi Temetőben is találtak egy 300 év alatt mumifikálódott jezsuita atyát – a folyamat szerinte a földsugárzás eredménye volt.
Barátom néha műszeresen és ingával szokott földsugárzást mérni és azt alaprajzba berajzolva rögzíti. Én sajnos későn kértem meg erre, mert mire kiderült, hogy Barátnőm ágya egy sugárgócban áll, addigra szegényke már áttételes rákban szenvedett és menthetetlen volt. Üdv: Tobiás
Kedves SCSIZI!
1451 alatti adataiddal tegnap rosszul sáfárkodtam, mert a kürtőhossz helyett vetületi hosszal számoltam. Bocsánat, adataid jónak néznek ki.
Az É-i kürtő 61.07 vetületi hosszon 36.34 métert emelkedik 71.54 kürtőhosszal.
Az D-i kürtő 37.97 vetületi hosszon 36.95 métert emelkedik 53.55 kürtőhosszal.
Ha a Királyi kamra padlószintje tényleg 42.30 (ZAMAROVSZKY) és a kürtők a padlószint felett 1.54 magasról indulnak, akkor aljuk 80.18 ill 80.79 méter magasságban végződik a külső felületen. Üdv: Tobiás
Na erre rávethetitek magatokat, mint kácsa a nokedlire. Bár néha én sem tudom, hogy én vagyok elmebeteg vagy az elméletalkotók?
Szóval a napokban jelenik meg Berta Tibor: Időkód c. könyve, erről egy szinopszis itten:
A dél-angliai Stonhenge és az egyiptomi Kheopsz piramis az ősi időktől fogva üzeneteket közvetit az emberiség számára. Az üzenetek kulcsát - az időkódot - azonban a Magyar Szent Korona őrzi szerkezetében elrejtve. Az időkód segitségével elolvasott épitmények az ókori csillagászat nyelvén szólalnak meg, s az ember számára, mint időmérő szerkezetek jelzik a kozmikus időt. Azt, hogy hány óra van valójában kozmikus (égi) szinten.
Erre az időre kiváncsi ma mindenki, hogy mennyi ideje is van még hátra a Földet lakó emberiségnek. Ki lehet ezt valahogyan számolni? Lesz-e világvége? Mikor kezdődik a bibliai apokalipszis, vagy már elkezdődött?
Nos, ezekre a kérdésekre, ha pontos választ nem is ad ez a könyv, mégis segit a fenti kérdések megválaszolásához. A Stonhenge, a Kheopsz piramis és a Szent Korona üzeneteinek elolvasása után azonban újabb lényegi kérdések merülnek fel...aki a három épitményt tervezte, az előre látta a jövőt? Ő az Isten valójában? A három kozmikus időmérő szerkezet mennyi időt mutat ma?
Galaxisunkban az ember szűkebb kozmikus környezete a Naprendszer. Az ókorban a központi óriás égitest - a Nap - mint Isten létezett az emberek tudatában. Kétezer éve Jézus is napistenként a világosságot - a fényt - hirdette a sötétség erőivel szemben. Ez a sötétség és a világosság harca az ókori Zoroaszter tanitása volt. Ezen belül létezett a zurvánizmus, az idő vallása, amely szerint az időt uraló lény maga az Isten (Zurván). Az idő vallásának alaptézise az volt, hogy a földi világ dolgait az égi világ irányitja és tartja ellenőrzése alatt. Az ókori azstrológia, minden tudományok egyesitője is azt a nézetet képviselte, hogy a csillagokban minden meg van irva, s a plánéták égi helyzeteiből következtethetünk akár a jövőre is.
Az ókori nagy kultúrák igen nagy figyelmet forditottak az égi és a földi erők kiegyensúlyozására, a természeti erők és az emberi tevékenység harmóniájának megteremtése érdekében. A kozmikus és a földi erők egymásnak feszülését az ókori geomantia tudománya irta le (a tájformálás vagy elhelyezés művészetének mai neve Feng Shui). A geomantia valójában három erőforrás energiáit veszi figyelembe: az égi erők az idő múlását határozzák meg, a Földből eredők az időjárást és a földfelszint, mig a harmadik erő az emberi tényező. A geomantia tudójának, a földjósnak a feladata, hogy a három erő harmóniáját megteremtse egy adott területen.
A Magyar Szent Korona egy ilyen harmónia szimbóluma, ahol az Ég és a Föld erői megjelennnek, hogy a választott területen élő emberek sorsa a legkedvezőbben alakuljon. A geomantia szakértői igy érték el azt az állapotot, amely szerint a Magyar Szent Korona az ország teste - égi erők emelik az ország területe fölé - és igy az ország a korona alá tartozik. Ezt az ideális helykiválasztást véltelen szerűen nem követték el a földjósok a múltban. A probléma csak az ebben a mágikus erőkiegyensúlyozó eljárásban, hogy a földjósok az időtényezőt is hozzárendelték a hely kiválasztásakor az országlakók sorsához. Igy a szimbólum harmóniáját avatatlan, hozzá nem értő kezek megmásitották vagy elrontották a múltban és ez a jövőre nézve hatással kell hogy legyen az országlakók számára.
Ennek a problémának a megoldását szolgálhatja az Időkód c. könyv, ha az Ég erői a Föld erőivel és az emberek szándékával találkoznának, mert ennek épp itt lenne az ideje...
A könyvbmeutató ma lesz:
Az ősbemutató helye: Országos Széchenyi Könyvtár előadóterme, Budavári Palota F. épület.
Időpontja: 2002.06.26. szerda, 18 óra
Na arra gondoltam, hogy TOBIAS is azt írta, hogy működik kicsiben is. Erre mondtam, hogy állítólag a piramis-effektus is működik kicsiben.
Én anno Nemerénél olvastam erről először, most akkor vagy hazudott és kitalálta az egészet a jelenség leírásától a szabadalomig mindent vagy...
Lehet, hogy csak a gúla formájú épületekben ez törvényszerűség, értem ezalatt azt, hogy valamilyen formában összegyűjtik a kozmikus sugarakat és ez okozza az anomáliákat?
Egyébként ha jól emlékszem valakik méregettek anno a királykamrában mindenféle műszerekkel.
(Sőt anno még Michael Jackson is kibérelte a királykamrát két napra potom 30000 dollárért. Lehet, hogy ezért mumifikálódik.......:))))
Na ezt az elméletet még nem hallottam, de tetszik. Lehet, hogy mindaz amit leírtál reflektál vagy kiegészíti az annyit fikázott piramis-effektus tételt.
Mindenesetre ki kéne próbálni. A puding próbája az evés...
TOBIAS
… folytatás tegnapról.
- megvan a magyarázat a „patika-tisztaságra” annak feltétlen szükségessége miatt.
- magyarázat a temetkezési melléktárgyak hiányára, mivel eszerint soha senki nem temetkezett ebbe a piramisba,
- ezekből a szempontokból újra át kellene gondolni a király-kamra környezetének függőleges metszetét. A Nagy Galéria felső végét egy 1.63 méter magas lépcső zárja és így talán értelmet nyer ez a nagy szintváltás, amelyet ma utólag épített lépcső hidal át. A belső részek belmagassága szeszélyesen változik, át kellene gondolni a mumifikálási cél szempontjából a helyiségek rendeltetését és belmagasságát.
- időközben örömömre a szarkofág súlypontja már 43 méterre emelkedett és kételkedni kezdtem felhasználásában, mert nincs pontosan a függőleges tengelyben. A Galériát záró lépcső teteje felett van a keresett pont.
Barátomnak megemlítettem a külső burkolat mai hiányát. Elmondta, hogy ez lényegtelen, mert a piramis egy sugárcsapda, ahol a bejutott sugarak a határoló felületekről addig verődnek vissza, ameddig egy pontban nem koncentrálódnak. A lépcsős külső felület legfeljebb időben elnyújtja a folyamatot.
Ha ez így van, akkor az jut az eszemben, hogy
- sugárcsapda minden olyan tárgy, amely nem téglatest alakú. Ha a tárgy alaprajzilag nem szimmetrikus, akkor a koncentrálódás egy vízszintes vonal mentén, ha szimmetrikus, akkor egy pontban történik.
- sugárcsapda már egy egylépcsős masztaba is, de a többlépcsős feltétlenül.
- erősebben koncentrálnak az egy függőleges szimmetria-tengellyel rendelkező testek, például egy épület nyeregtetője, egy hangár vagy egy fóliasátor(?).
- még erősebben koncentrálnak a két függőleges tengellyel rendelkező tárgyak, például egy piramis, vagy a négyzet alaprajzú családi házak sátortetője, ahol a négy élszarufa egy csúcspontban találkozik.
- legerősebben a forgásfelületek koncentrálnak, mint például a gömb (búvárgömb, szputnyik), a gömbszelet, a forgási paraboloid - tehát a bazilikák kupolái, egyes fedett sportcsarnokok, de a sajttálat fedő harang legfőbbként, mert ott még a sajt is intenzíven intenzív.
- lehet, hogy Országgyűlésünk is sugárhatás alatt áll?
Rendelésemre most megérkezett Mark Lehner: The Complete Pyramids című könyve, amely felsorol néhány újkori Piramist. Érdeklődni lehetne tehát a sugárzás koncentrálódásának hatásairól. Üdv: Tobiás
TOBIAS
Olvasgatva magvas gondolataitokat úgy döntöttem, hogy beszámolok egy olyan dologról, amellyel eddig ugyanúgy bántam, mint minden olyasmivel, amelyet nem tudok felfogni – kisöpörtem az agyamból.
Van egy Barátom, aki eddig gépészmérnökként több mint 100 szabadalmat produkált, tehát egy műszaki zseni. Szerény, félszeg, igen vallásos, és általam garantáltan abszolút szavahihető.
Nyugdíjazása után elkezdett az agykontrollal foglalkozni és először a látását hozta rendbe úgy, hogy 4 dioptriáról indulva ma szemüveg nélkül ír, olvas, közlekedik.
Ezután ingával kezdett foglalkozni. Megtalált 3 ellopott autót a kocsi-kulcs másolatának kézbentartásával, térképpel, ingával. Az egyik autó egy vidéki város egy bezárt garázsában volt.
Megtalált ellopott ékszert fénykép alapján, az ékszer fotójába szúrt gombostűvel, térképpel és ingával. A térképet úgy használja, hogy egy pontról kiindulva meghatároz egy egyenest, amelyet egy másik pontról induló egyenessel hoz metszésbe – kijelölve ezzel a keresett tárgy pillanatnyi helyét.
Ingájával káros földsugárzásokat határol be, a házak alaprajzába bejelölve a veszélyes zónákat. Ez ügyben gyakran hívják külföldre. Egyszer Ausztriában egy Polgármesteri Hivatal pincéjének egy elfalazott részén ingájával egy olyan helyiséget azonosított, ahol 85 éve feszültség alatt volt egy kísérletező előd nagyteljesítményű transzformátora. Nem akartak hinni Neki, de kibontatta a falat.
Azt mondja a Barátom, hogy a Kheopsz piramis sugárzást gyűjtő szerkezet, amely a súlypontjában koncentrálja a sugarakat. Szerinte a Kheopsz egy egyszerű sugárzásgyűjtő, ahol a gyűjtés célja a mumifikálás. Nem igaz az, hogy az Egyiptomiaknak a mumifikálás előkészítésén túlmenő kémiai ismeretei lettek volna, a koncentrált sugárzás nélkül nem lehetett mumifikálni.
Mondandójának megerősítésére elmondta, hogy a Louvre Mitterand féle piramisával óriási bajok vannak, mert az abban elhelyezett összes növény kipusztult. További újkori piramis-példákat is említett, de azokra sajnos nem emlékszem.
Én is olvastam valahol egy fiatal fiú beszámolóját a növényekkel végzett kísérleteiről. Piramisokat épített cserepes növényei fölé – gondosan ügyelve a locsolás és a szellőzés biztosítására – üvegből, fekete kartonból, fehér kartonból, fóliából és minden növénye kipusztult.
Mindehhez hozzáfűzve a hozzá nem értésemből fakadó gondolataimat:
- megvan a Kheopsz építésének célja, mumifikáló nagyüzem volt,
- a metszet köré kör középpontja 45.245 méter magasságban van, az oldalfelezők hajlásszöge 38,157227 fok,
- a súlypont 280/3= 93 1/3 könyök, azaz 48.86 méter magasságban van, a súlypontot kijelölő szögfelezők hajlásszöge 25,921387 fok,
- a beírt kör középpontja 55.977 méter magasságban van, a szögfelezők hajlásszöge 22,988717 fok,
- a szarkofág kővájatának súlypontja ugyan a 41 méteres szinten van, de talán ez egy olyan építési hiba, ami a cél szempontjából közömbös, vagy az Egyiptomiak pontosan tudták, hogy mit csinálnak, vagy Barátom elmélete rendelkezik egy kis hibával, vagy az én szintadatom pontatlan, vagy közrejátszik az a 10 méter magas sziklatömb, amelyet az alapsíkon magába foglal a piramis,
- lényeges, hogy megvan a szarkofág rendeltetése, abba helyezték a múmiát, mint céltárgyat,
- az oldalán lévő lyuk a tetem megtámasztására szolgált,
- lényeges, hogy ezért nem is volt soha fedele a szarkofágnak,
- megvan a Nagy Galéria célja, ahol a mumifikálásra előkészített (esetleg számos) tetemet tárolták kétoldalt, az eddig rejtélyesnek tűnő rendeltetésű fogazott oldalléceken. A fogazás a tetem lecsúszását gátolta, rögzíthetőségét szolgálta. A nagy légtérre esetleg csak a bomló testek bűzének oszlatása céljából volt szükség, de a bűz nem lehetett óriási, mivel előkészített testekről volt szó,
- a szellőzők a királykamrában valóban a szellőztetést szolgálták, a tárolt tetemek bűzének elvezetésére.
Késő van, pedig még biztos lenne néhány ötletem.
Üdv: Tobiás
TOBIAS
Fogalmam nincs az Internet használatáról. A Szerkesztőség léptetett be, bölcs tanácsaik alapján sem találtam meg a bemutatkozás és a bemutatkozás2 topikot, Word-ben írt levelem már kész volt, és nyilván a Fáraó segítségével fel is tudtam tenni. Sok személyes találkozás melletti segítségre lenne szükségem.
Így utólagos bemutatkozásul: öregedő építész vagyok, aki mindig statikusként dolgozott. A vasbeton lemezek vasalásán kívül jóformán semmihez sem értek. A Soproni Ászokot szeretem, de kellemesen emlékezem a hajdan nálunk árult, egyiptomi Stella sörre. A Kheopsz köveinek szállítási problémájával foglalkozom 5 hónapja. Utána, ha lesz még energiám, szeretném leírni felépítésének folyamatát.
A Műegyetem könyvtárából kiástam egy svájci Úr, Ervin NAGY doktori disszertációját (K-5872, A gránit szerepe az ókori Egyiptom építészetében) és abban volt egy olyan mondat, hogy az asszuáni gránitbányában olyan kőfejtési nyomok láthatóak, mint amikor vajat késsel vágjuk. Meghökkentett a mondat, különösen azért, mert egy disszertációt jó néhány ember bírál, és gondoltam, hogy az ilyesmit bizonyíték nélkül nem engednek át.
Nem kis munkával kinyomoztam a svájci Úr címét, írásban feltettem Neki a kérdést, hogy ezt valóban látta e. Ma kaptam meg a lehangoló, de azért Benneteket bizonyára érdeklő választ. Az Úr egyébként svájci-dr-mérnök-utazásvezetőként 10 éven át, évi 3 hónapot töltött Egyiptomban. A helyi maffia segítségével felmászott a Kheopsz tetejére is. Állítása szerint egész Egyiptomban mindent látott, amit európai embernek megmutatnak.
Ezt írja kézírással, amit nagyítóval próbálok kibogozni:
„1. kérdés: Gránitvágás mint kés a vajat. Ezt olvastam valahol kutatásaim során, de engem is érdekelt a dolog. Ilyen vágási formákat lát az ember a Nílusi kis szigeteken Asszuán és Szehel sziget körül, mivel ezek a gránit tömbök közel voltak a vízhez valószínű, hogy már a korai időkben innen hoztak köveket. Az asszuáni kőfejtőben is vannak ilyen nyomok a sok más kitermelési mód mellett. Az időmeghatározás persze elég nehéz.”
Kérdezem, hogy tudtok e erről a témáról valamit, mert a gránit bányászásának módját illendő lenne megfejteni.
Üdv TOBIÁS
Kedves TOBIAS,
Gratula az értekezéshez, bár már tényleg többen is kifogásoltuk a medencés megoldást pld. a járatok miatt, de ennyire szisztematikusan, és hatásosan még senki nem verte széjjel ezt a vizes elméletet.
A többieknek.
Ha kritikai észrevételeitek vannak, és persze választ várnátok rá, és nem csak fikáztok, akkor írjátok meg Róbertnek is, mert ő ezt a topicot sem olvassa, és pont ezt várja!
Ezért szellőzteti meg jóelőre minden elképzelését az általam karbantartott honlapján.
Nekem egy kerdesem lenne Roberthez: ha elore meg tudom josolni a vizozont es el akarom menteni a tudast, akkor azt miert a tengerpartra allitott epitmennyel teszem del egyiptomi epitmeny helyett, miert az epulet kulsejere jegyzem fel ami ki lesz teve az elemeknek es miert pont a vizben oldodo meszkobe vesem?
"Merkauréról egyébként is úgy sejtik, hogy nem is épített piramist. Valamiért ez a királyoknak – elsősorban Hafré-nak nem tetszett és ezért inkább úgy döntött, hogy renováltatja a három Gizah-i piramist. Ekkor vakartatta ki az eredeti építő nevét a Szfinx mancsai között tartott kő 13. Sorából, és írta helyére a sajátját."
???
Azt a sztélét IV. Thotmesz állította a szfinx mancsai közé több mint ezer évvel később. Ez az ún. "álom-sztélé", ha nem tévedek, és eléggé ismert a története is...
Érdekes tanulmány. Még csak az elején tartok, de máris számos nyilvánvaló tévedést fedeztem fel. Íme az egyik:
"Annyit tudunk hogy a Libanoni cédrusfa az drága kincs volt Egyiptomban. Ennek a bizonyítására csak annyit lehet felhozni, hogy egész Egyiptomban nincs olyan faszobor, ami 40-50 cm-nél nagyobb lett volna, még akkor sem, ha magát a királyt ábrázolja az. A királyt pedig általában életnagyságban vagy annál nagyobb méretben ábrázolták a szobrászok."
Biztosan hallottál már Ka-aper szobráról, amit "falusi bíró"-ként is ismernek. Ő pedig csak egy főember volt. Aztán ott vannak Tutankhamon aranyozott faszobrai, ezek mind életnagyságban...(Kairó, Egyiptomi Múzeum)
A Sörös féle elmélet leggyengébb pontja a vízzárás kérdése.
Valaki azt javasolhatná, hogy a jövendő Olimpia vízilabda mérkőzéseit rendezzük a
Római-kori óbudai Amfiteátrumban. Ötletét úgy indokolhatná, hogy az építmény a lelátókkal együtt már megvan, a környezet történelmi. Kis javítások után árasszuk el a kűzdőteret 2.20 méter magasságban vízzel. Hosszirányú, kétoldali, kikötött pontonokkal biztosítsuk a pályaszélességet és a bírók közlekedő területét. A kapuk mögötti íves végeken a kiállított játékosok lubickolhatnának. Kezdődhetnek a mérkőzések! ... Azt hiszem, a reakció teljesen egységes lenne. Utána a háziasszonyok és a gyermekek is csupán az „és hogy marad bent a víz” kérdést tennék fel.
Sörös Úr a Kheopsz piramis építésének megkezdésekor 250.34x250.34 = 62 670 m2 falak által határolt területből a közepén általa is feltételezett 110x110 méteres mészkődombot levonva 50 570 m2 területet árasztana el, közel 1 méter magasan vízzel. Ez a terület több mint 5 hektár, hússzor akkora mint az Amfiteátrum, hétszer akkora mint egy nagyobb labdarúgó pálya.
A Sörös féle elképzelést a vízzárás szempontjából négy fő részletben kell vizsgálni:
1. A medence fenekének vízzárása.
A Kheopsz piramis egy mészkőrétegen áll, amelynek vízzárása az 5 hektárnyi medencefenék mellett nem biztonságos. Már egy 0.1 mm-es, szabad szemmel észre sem vehető keresztirányú hajszálrepedés is 250x0.001 = 0.25 m2-es lyukat jelent, amin át a teljes víztömeg igen gyorsan elfolyik.
Ennek az óriási felületnek a vízzáróvá tételét ma hegesztett műanyag fóliával oldanák meg. Más burkolati anyagoknál a méretek miatt a zsugorodási repedések keletkezése okozna problémát. Az Ókorban kötőanyagok közül kizárólag a gipszet ismerték. A gipsz csak száraz körülmények között használható. A megkötött gipsz a vízben visszaoldódik. Senki nem próbálkozna azzal, hogy uszodájának, vödrének, hajójának repedését gipsszel javítsa ki. A piramis alatti-körüli medence fenekének vízzáróvá tételére az Ókorban nem voltak meg a technikai feltételek.
A terület közepén az elárasztás előtt meg kell építeni a Sírkamrát. Ez a mintegy 130 méter vízszintes vetületű, 30 méter mély bányászott üreg számos vízelfolyási lehetőséget létesít. Mivel a Sírkamra víz alá kerül, ezek az elfolyások utólag javíthatatlanok. Vizsgálni kell majd a mészkőréteg vastagságát is, mert rétegváltás esetén a most nem vizsgált vízpumpa rendszer aknáinak vízzárása is képtelenség.
Nehéz azzal érvelni, hogy a sírkamra felső nyílását betömik, mert felmerül a kérdés, hogy mivel. Ez a tömítés húszegynéhány évig fog vízben állni, mert sem a legalsó sori burkolókövek, sem a vízzel elárasztott piramisszintek vízzárása nem oldható meg cement alkalmazása nélkül. A cementet pedig még nem ismerték.
A Sírkamra repedésein az 1-31 méter vízoszlopmagasság okozta nyomás a vizet átpréseli. Maga az óriási víznyomás is nyithat új utakat a távozó víznek.
A Sírkamrában tudomásom szerint időnként talajvíz jelenik meg. Ha ez így van, akkor ez a döntő bizonyítéka az építési mód lehetetlenségének. Ha a Sírkamrába a talajvíz be tud jutni, akkor az üregbe töltött, 31 atmoszférányi nyomást is elérő víz ugyan azon az úton, de rendkívüli gyorsasággal el is fog távozni.
2. A medence oldalfalának vízzárása.
A piramist üreges kőfal határolta, amelyet Sörös Úr a vízmedence oldalfalaként kíván olymódon felhasználni, hogy azt vízzáróvá teszi. Kiemelem, hogy itt nem egy szint megépítésének idejére kell a vízzárást biztosítani, hanem az építés húsz-egynéhány éves időtartamára, mivel ez a fal támasztja meg a piramis körüli, az összes kő szállítását biztosító víztömeget az építés teljes időtartama alatt.
A nagy vastagságú fal mészkőtömbökből képzett külső és belső kérge közötti üreget tudomásom szerint Sörös Úr homokkal kitöltöttnek képzeli, annak a felismerésének hatására, hogy a homokra öntött víz a homokon egy vízzáró kérget alkot. Homokkal kitöltött üreges kőfalazattal az Ókorban sem lehetett vízzárásra hosszabb ideig alkalmas falazatot készíteni, mert
- gipsszel nem tudták a kőrétegeket vízzáróvá tenni,
- a homok pedig csak addig vízzáró, ameddig teljes tömegében át nem nedvesedik, és ez igen hamar bekövetkezik.
Ezeknek a 250 méter hosszú, össz-hosszban 1 kilométeres falaknak már önmagában a hőtágulástól, a zsugorodástól, a szélnyomástól és egyéb hatásokból jelentős mozgása, alakváltozása van. Ez a kőfalazat elemeit szétcsúsztatja, megrepeszti. Ha ehhez hozzátesszük a víznyomást is, akkor nyugodtan kijelenthetjük, hogy egy ilyen szerkezetű fal - úgy az Ókorban, mind ma - vízzárásra teljesen alkalmatlan.
Műszaki előírásaink szerint a nagyobb hosszúságú kőfalakban kb 30 méterenként dilatációs hézagot kell beiktatni a hőtágulás és a zsugorodás repesztő hatásainak kivédésére, az 1 km-es falat tehát 36 szakaszra kell bontani. A dilatációs-, mozgási- vagy tágulási hézagoknak a szerkezetet teljes keresztmetszetén át kell mennie. A két szomszédos falazatrész között számítások szerinti, általában 30-50 mm nagyságú hézagot kell biztosítani abból a célból, hogy a szomszédos szerkezetek mozgásaik során ne feszüljenek egymáshoz.
A sivatagi falban a kövek nappal legalább 60 C fokra melegszenek fel, az éjszakai minimum pedig 0 C fok. A hőtágulási együttható 0.000008. A 30 méteres falszakasz hőtágulása 60x0.000008x30000 = 14.4 mm - a 250 méteresé 120 mm lenne. Ez a mozgás a húszegynéhány éves építési idő alatt naponta megismétlődik.
Kellemetlen tulajdonsága még a kőfalaknak, hogy a felmelegedés a köveket vízszintesen eltolja, de a lehűlés azokat nem viszi vissza eredeti helyükre. Így a függőleges hézagok növekedni kezdenek. Ezt hívják „lapostető betegségnek”, ami a társasházak attika-falánál gyakran látható.
Üreges kőfal a hőtágulási hatások miatt vízzárásra alkalmassá nem tehető.
3. A medence fenekének és oldalfalának csatlakozása.
Aki már tervezett uszodát, az tudja, hogy ennek a csatlakozásnak a megoldása a legnehezebb feladat – hacsak nem béleli ki vízzáró anyaggal a teljes medencét. Itt két építési elemnek, a fenéknek és az oldalfalnak kell nagy hosszon vízzáróan kapcsolódnia, nem jelentéktelen víznyomás mellett. Különösen nehéz a medence sarkainak kiképzése.
Kheopsz idején nem léteztek azok a technikai eszközök, amelyekkel egy nagyméretű kőmedence fenéklemezéhez négy, egyenként 0.25 kilométer hosszú oldalfalat tudtak volna vízzáró módon kapcsolni.
4. Az egyes szintek vízzárása.
Ahogy a legalsó kősor és a burkolat első sorának vízzárása megoldhatatlan, úgy az egész belső kőtömegé is az. A kőtömböket vízbe helyezve teszik a helyükre és így az alsó találkozó felületek kapcsolata még csak nem is ellenőrizhető. A vízbe mártás miatt nem készülhet vízzáró kapcsolat az egyes tömbök függőleges felületei között. A felsőbb szintre felszorított víz miatt nem kezelhető a kőtömbök felső felülete sem. A piramis belső kőtömbjei között sehol nem létesül vízzáró kapcsolat. Nem alakíthatók ki tavacskák a piramis egyes szintjein, mert a piramis tömegén át minden víz elfolyik. Nincs min úsznia a hajódaruknak!
Összefoglalva, a Sörös féle elmélet szerinti vízmedencés építés a piramis alapszintjén és az összes többi szinteken a vízzárás megoldatlansága miatt nem valósítható meg. Nem lehet az elszökő víz állandó pótlásával sem érvelni, mert közismert, hogy a szivárgás egy egyre gyorsuló folyamat, ami ilyen jellegű kőmedencéknél megállíthatatlan.
Megjegyzem még, ha ilyen egyszerűen lehetne víztároló medencéket építeni, akkor az egyiptomi és a mai mezőgazdaság az ismertnél lényegesen magasabb szintre emelkedett volna.
Kérek szépen hozzászólásokat, telefonhívásokat. Látogatás esetén meleg és hideg italok, cigarettafüst! Hastánc sajnos nincs.
Üdv: Tobiás László 1114 Bartók Béla út 19. 3 654 804 ltobi0@hu.inter.net
"Élő szervezet-elpusztul-szén bomlik-időtényező-pontos évek. Csak úgy távirati stílusban,..."
A távirati stílusban benne van a lényeg, ebben nincs.
légköri szén - élő szervezet-elpusztul-szén bomlik (radioaktívan)
Az viszont valójában tökmindegy, hogy hogyan kerül a vizsgálandó mintába a légkörből a szén.
Ha pl mésztejbe fuvatnál óceáni levegőt, a kapott csapadék minden, csak nem szerves, mégis lehetne belőle kort meghatározni.
Semmi vész, megvár a galvánelem, menjál nyaralni nyugodtan.
"a szerző nemigen fárasztotta magát, miféle 2 fémmel működött volna, csak feltételezhető, hogy az egyik RÉZ, a másik VAS lehetett"
Direkt módin semmi nem mond ellent a vas alkalmazásának, indirekt módon viszont az mindenképpen, hogy képtelenül nagy fantáziátlanságra vallana a vasat kizárólag galvánelembe használni és meg sem próbálni másra, amire egyébként szokás.
Viszont ha megpróbálták, akkor rá kellett jönni, hogy szerszámnak jobb, mint a réz, és akkor használták volna. Ha meg használják, akkor marad is belőle legalább elvétve egy pár darab
A meteorvassal kapcsolatos az a kifogásom, hogy ameddig nem rendelésre potyog, addig nem igen lehet rá iparágat alapítani, tehát addig lehet csodálni, imádni, de nem csinálnak belőle használati tárgyat, pláne nem használják fel nyersanyagként.
Azé nem volt az olyan hasraütés. Az arabok remek építészek, megnézték a dugót, "belőtték" az irányt és simán ástak egy elkerülő utat. Lehet arra gondoltak, hogy az ókoriak számítván a Te logikádra, valami nehezítést a dugók mellé is beépítettek esetleg. Ezér áshattak nagyobb kerülővel pl. De ez is csak egy ötlet.
Feltételezem, ők is fölismerték, hogy a dugók gránitból vannak. Mészkővel körülvéve. Ha én kerestem volna bejáratot, akkor a nyilván nem ok nélkül odarakott dugó mellett kezdtem volna keresgélni, nem pedig hasraütve.
olyan anyag, hogy "kő" nem meghatározás. Jelen esetben mészkőről van szó, ami vegyileg kalciumkarbonát azaz CaCO3 (ha jól emlékszem a képletre). Ebben ugye benne van a szén. Aztán hogy a mészkőben mi a szerves anyag? Pontosan az, amit leírtál sok kérdőjellel: az elpusztult csigák háza, a mészkő ugyanis ebből épül fel...
Jól értettem, ezzel a 100.000 éves hozzászólásoddal elismerted, hogy mégsem csak 2000 évig jó a C14?
Ha már mindenképpen be akartak menni (és be akartak), akkor miért nem a dugókat barmolták szét? Inkább belefogtak egy vaknak induló, kilátástalan, baromi munkába?
(Nagyon aktív vagyok ma este, biztos a meleg miatt van:))
Best of Al-Mamún:))))
Egyiptológus körökben atyaúristennek tartott Schulz-Seidel féle vaskos könyv 1 mondatot szentel Mamúnnak, hogy 820-ban feltörte a piramist. (Ha találtak volna valamit bizonyára írt volna róla eme jeles könyv.)
A másik "félisten" Baines-Málek: Az ókori Egyiptom Atlasza, itt is csupán arra szorítkoznak, hogy a Mamún kalifa által vágott bejáraton lehet ma bejutni a piramisba. viszont lsd. lejjebb***
Egyiptom utikönyv Kákosi prof. lektorálásával: Al-Mamún már nem talált semmit, mert már az ókorban kifosztották (?).
Az Ókori Egyiptom története és kultúrája c. Kákosy-féle Ré fiai folytatása: "olyan részlet viszont nincs az arab szövegekben, mely azt igazolná, hogy Kheopsz temetkezését megtalálták volna."
Az egyéb ún. "népszerű" irodalom által leírtakat nem citálom ide, mert a hitelességet úgyis megkérdőjeleznétek.
*** szóval idézek: "A Nagy Piramis megépítése még napjainkban is számos technológiai és szervezési problémát vetne fel." "Hiányzik az a híradás, hogy a Nagy piramisban bármikor is sor került volna temetésre." Csak úgy érdekességképpen.
(Ja az szerintem tök mindegy ki milyen néven nyomul, ha nyomul egyrészt. Másrészt nem szeretem a nickjeimjet keverni. Ennyit erről, már ebbe is bele kell kötni???)
Itten azt olvasom (Cambridge enciklopédia) , hogy Willard Libby dolgozta ki a 100.000 évnél fitalabb szerves (!) tárgyak kormeghatározására. Élő szervezet-elpusztul-szén bomlik-időtényező-pontos évek. Csak úgy távirati stílusban, mert nincs időm az egész szócikket idemásolni.
Szóval csak azt nem értem, hogy egy darab mészkőben mi az ami szén és mi az ami bomlik? (Talán a hajdani karbonban élt csiga váza-háza???)