Én elhiszem, hogy szükség lehet ilyesmire, de 400 munkaóra utólagos javítgatás még egy 16 tantermes iskolán is gyanúsan sok lenne, nemhogy egy családi házon.
Lapszik, hogy halvany gozotok nincs, hogy mit jelent atadni egy lakohazat egy igenyes ugyfelnek, aki ezt meg is fizette. Nem a muszaki ellenornek adjuk at, hanem a fizetovendegnek, meg a felesegenek/ hibalista nelkul.
Az osszes szakvallakozo befejezte a munkajat, beallitott minden berendezest, az ajtosok es az ablakosok beallitottak az epuletasztalossagot. Folyik a melegviz meg a padlofutes, mukodik a futotestek, klima, szellozes ha van, taviranyitoval nyilik a garazsajto. A lampak is egnek.
A szakvállalkozó addig nem megy el , amíg tökéletesen és tejesen el nem végzi az adott munkát , addig nincs kifizetve a munkája . Nehogy már külön kelljen fizetni egy kifizetett munka javítását . Vagy felétek nincs műszaki ellenőr , építésvezető aki figyel erre ?
"Egy elvileg befejezett jobb minőségű (nagyobb) lakóházban, a belső munkák javítása ... egy 3-4 emberes finiszhez értő csapatnak kb. 3 hét munka."
Egy elvileg BEFEJEZETT házban még van 400 munkaóra utólagos javítás? (800.000 Ft kidobott bérköltség!) És ez szerinted teljesen normális?. Ezt csak viccből írtad ugye?
Ha nekem lenne építő csapatom, akkor az ilyen javításokat munkaidőn kívül csináltatnám meg velük (persze olyan fizetést kapnának, hogy még így is megérje nekem dolgozni: ne legyen érdemes hibázni).
"Aztán jöhet a takarítócég, az is dolgozik 3 napot, 4 emberrel"
Ez a másik vicc: egy TELJESEN ÜRES ház kitakarítása (profi csapatnak, profi felszereléssel) 100 munkaóra?
Tudod-e menyi egy ablak tisztítása egy jól felszerelt profinak? Üveg felületenként 1 perc.
"Telibe az egész kávan egészen a belső falsíkig,vagy kombinálva ytonggal?"
Az ablak belső síkjánál beljebb már nincs haszna az XPS-nek, viszont ha tovább folytatódik a fal belső síkjáig, akkor néhány plusz munkafázist megtakarítasz, tehát időt=pénzt spórolsz.
"Többször olvastam itt a fórumon,hogy hanggátlás szempontjából problémás lehet a csak xps."
Az ablakot tekintsd egy nagy rezgő membránnak, amit a külvilág zajai próbának megrezgetni. Ez a membrán minél merevebb kapcsolatban van a körülötte lévő nehéz téglafallal, annál kevésbé tud berezegni, tehát annál kevesebb zajt fog átengedni magán. Tehát zajszigetelés szempontjából az a legjobb, ha az ablakot betonnal öntöd körbe :)
"Nem tudom mennyire zavaró ez,kell e egyáltalán foglalkozni vele."
Egyik környéken egyáltalán nem kell foglalkozni a zajszigeteléssel, a másik környéken meg fontosabb lehet a jó hőszigetelésnél is.
Bármilyen egyszerű és jól optimizált tervet kivitelezel, van egy csomó apró részlet, amit szépen meg kell csinálni, másképp szart se ér az egész.
A falazás+vakolás+glettolás az megy- talán függőbe is lesz minden él és spalét, ha a falazás jó, de már egy padlóburkolat illesztés és a faliszegők, egy él a falicsempén, egy szépen megcsinált belső ablakkönyöklő szaktudást igényel és ezért drága. Ezek az apró dolgok arányaiban olyan sokba kerülnek, hogy ezen áll vagy bukik a profit. Egy elvileg befejezett jobb minőségű (nagyobb) lakóházban, a belső munkák javítása (amikor minden szakvállalkozó kikotródott az épületből: lámpák és kapcsolók feltéve, minden fűtőtest a helyén, mosdók berendezve), egy 3-4 emberes finiszhez értő csapatnak kb. 3 hét munka.
Itt van egy hiba, ott van egy hiba, ezt kell még kiszilózni és ráfesteni, ott van egy hiba a padlócsempe fugáján, olyan apróságok, hogy talán senki se veszi észre. De aki beköltözik, az idővel mindent észrevesz.
Aztán jöhet a takarítócég, az is dolgozik 3 napot, 4 emberrel. Utánna lehet bútorozni.
Ha nekem ilyen befektetői építő cégem lenne, akkor olyan ház-típusterveket készíttetnék, amelyek nem a téglagyárak érdekeit szolgálják, hanem költség-optimailizáltak, tehát számomra a maximális profitot teszik lehetővé. Persze az, hogy lehet SOKKAL olcsóbban is építkezni, annak felismeréséhez kellene egy kis IQ...
Na ott a határidő übereli a minőséget, főleg mert a "bekenjük sárral, jó lesz az úgy" módszerrel készülnek.
Az újat megtekintő család meg úgy van vele, hogy első sorban örül az újnak, bízik a csodákban, és még ha valami nyilvánvaló hibára bukkannak is, akkor is max. azt gondolják, majd idővel megoldják (általában a feleség ambiciózusabb, és sokszor a férje képességeit is túlbecsüli, de sokszor a férj is többet gondol magáról, vagy csak nem mer ellenkezni az asszonnyal....végül győz a "kipróbáljuk így, és ha nem válik be megoldjuk idővel" struccpolitika...)
nem azt mondom hogy mindig, de túl sokszor és túl sokan költöznek furcsa kompromisszumokkal teli környezetbe, a "kulcsrakész" jól csengő ígéretével....
Az a baj, hogy szerintem még az emberek sem mozdultak el erre. Elég sok házat néztem meg a környékünkön építés közben, illetve amerre járok és látok ilyet, mindig figyelek. Nem igen emlékszem most arra, hogy láttam-e olyat, ahol a téglafal külső síkjára helyezték volna el az ablakokat. Szinte mindegyik esetében beljebb volt.
Persze azt nem tudom, hogy ki mennyire éli át az építkezést, mennyire ássa bele magát a részletekbe, így lehet, hogy egyáltalán nem néz utána a dolgoknak.
Máképpen fogalmazva: okos+ügyes+lelkiismeretes ember öntapadós fóliával és/vagy ragasztószalagal felszerelkezve kb két órányi munkával megspórolhatja egy abalaknál a drága RAL rendszer (10 perces) alkalmazását.
Tehát abban az esetben, ha okos+ügyes+lelkiismeretes ember vagy, akkor az a kérdés, hogy hány forintot ér meg 1 óra 50 perc idő-megtakarítás :)
"Ugye nem gondolod komolyan, hogy aki RAL beépítéssel kapcsolatban tesz fel kérdést, az nincs tökéletesen tisztában azok szerepével."
Azt gondolom, hogy azok alkalmaznak RAL rendszert, akik
- vagy nem értik, hogy mire való (ezért nem merik mással helyettesíteni),
- vagy sokkal többet számít nekik az idő (a villámgyors ablakbeépítés), mint a RAL rendszerre elköltött pénz.
"a vonal mentén egymásnak ragasztott RAL szalagoknak elvben semmi értelme"
Igen. A rajzodon az esővíz ellen védő (külső) szalag olyan helyen van, ahol soha az életben nem lesz víz. Vagy ha mégis odajut, az már régen rossz :)
"elég egy teljesen (kívül-belül) párazáró réteg, ami lehet egészen más anyag, nem kell drága RAL szalag."
A belső RAL szalag a belső párafékező réteg folyamatosságát garantálja. Ha meg tudod oldni másképpen, hogy a párazáró rétegben ne legyen megszakadás az ablakkeret szélénél, akkor nincs szükséged belső RAL szalagra.
A külső RAL szalag a víz bejutását akadályozza az ablakkeret körül, miközben a pára kijutását nem akadályozza. Ha ezt meg tudod oldani nélküle is, akkor nincs szükséged külső RAL szalagra.
"Tehát új építésnél miért nem 1% a hagyományos beépítés, és miért nem "nyomják" a műszakilag jobbat az arcunkba."
Mert még mindig az a hivatalos álláspont, hogy "vegyél jó téglát és akkor nem kell hőszigetelés" amikor is hülyén nézne ki a házon kívüli ablak. A másik elterjedt álláspont az, hogy "mivel a tégla is hőszigetel, ezért elég 5-8 centi hőszigetelés" ekkor szintén hülyén nézne ki a falon kívüli ablak.
Ezeket az "álláspontokat" a sok ezer tervező számítógépeiben lévő előregyártott típustervek határozzák meg (a téglagyárak küldik nekik ajándékba, persze véletlenül drága téglából van mindegyik): az ügyfél beesik az utcáról, a tervező ügyesen rábeszéli valamelyik típustervéhez hasonló házra, az ügyél távozik, a tervező előveszi az ügyfél elképzeléséhez legközelebb lévő típustervet, készít róla egy másolatot, egy óra alatt átalakítja az ügyfél igényeire, vár két hetet, majd közli az ügyféllel, hogy máris elkészült a terv, mindössze háromszáz ezerért.
Ha a tervezők számítógépeibe bele tudsz varázsolni olyan olcsótégla + külsőablakos típusterveket is, amelyekkel szintén tudnak három kilót keresni egy óra alatt, akkortól kezdve tömegesen meg fognak jelenni a külső ablakos házak is és érdemes lesz a gyártóknak ráállni a termékre.
Persze mindez nem igaz, csak én találtam ki és viccből írtam ;)
Nem ez a kérdés. Hanem az, hogy ha teljesen egyértelmű tudományos tényállás hogy a szigetelésbe homlokzatra tett ablak elrendezés előnyösebb a hagyományosan beépítettekkel, akkor miért nem mozdult már arra sem az építészek részéről, sem a gyártók részéről az iparág. Tehát új építésnél miért nem 1% a hagyományos beépítés, és miért nem "nyomják" a műszakilag jobbat az arcunkba...
Nem a kérdésre válaszoltál. Ugye nem gondolod komolyan, hogy aki RAL beépítéssel kapcsolatban tesz fel kérdést, az nincs tökéletesen tisztában azok szerepével. Csak hogy valamit te is megérts, az itt a kérdés, hogy a vonal mentén egymásnak ragasztott RAL szalagoknak elvben semmi értelme, elég egy teljesen (kívül-belül) párazáró réteg, ami lehet egészen más anyag, nem kell drága RAL szalag.
"valaki felvilágosíthatna, hogy miért nem gyártanak annyival szélesebb ablaktokokat, hogy csak szemből fel kelljen fúrni a homlokzatra"
Mert az ablakok 99 százalékát NEM falon kívülre szerelik és azért az egy százalékért egy gyártó sem fog új termékcsaládot piacra dobni.
Örülj, hogy már készen lehet kapni vas tartókonzolokat (rozsdamentes acélból mondjuk még nem láttam) legalább már nem kell házilag barkácsolni meg horganyoztatni.
Egyszerűvé fog válni a dolog, mihelyt megérted a két szalag célját:
- a belső szalag a fal belső PÁRAZÁRÓ rétegének folyamatosságát intézi: légmentesen összeköti a falon belül lévő párafékező réteget az ablakkal
- a külső szalag páraáteresztő, de VÍZZÁRÓ anyagú, feladata, hogy az ablak szélén az esővíz ne tudjon beszivárogni az ablakot körülvevő tartó/merevítő/tömítő habba, és/vagy a hab és az ablakeret közötti résbe.
Tehát ha a rajzodon nem csak az ablak szerepelne, hanem az ablak melletti hőszigetelés is, akkor egyből látnád, hogy hol a legjobb helye a külső szalagnak.
valaki felvilágosíthatna, hogy miért nem gyártanak annyival szélesebb ablaktokokat, hogy csak szemből fel kelljen fúrni a homlokzatra, miért kell a purenittel is küzdeni még pl itt:
igen, falon kívüli konzolos felehyezésre gondolok (eddig is arról írtam).
Nem tudom mennyire érthető, de metszetben a két szalag kb. egy + jelet formálna, a bal oldali vízszintes száracska és a felső függöleges mondjuk legyen a belső szalag, a másik kettő meg a külső, és a + jel közepén érnek össze egymással szemben a ragacsos felükkel....
(sajnos nem enged képet feltöltene)
Lehet nincs sok értelme, de neten azt látom hogy csak odateszik.
azt jól gondolom, hogy a konzolos illesztésnél az ablaktok -beépítési- méretének nagyobbnak kell lennie, mint a falnyílás méretének?
Úgy gondolom, hogy ha pont megegyezne a méretük, tehát elvágólag találkozna a két sarok, akkor a külső szalag és a belső szalag éppen egy vonalban találkoznának.
"A légtömör falszerkezet egyik kulcs kérdése, hogy milyen színvonalú a külső vakolat."
Lószart. A falakon ki szoktak alakítani egy párazáró (párafékező) réteget, legtöbbször a fal BELSŐ felületénél. A párafékezés feltétele SOKKAL szigorúbb, mint a légzárás feltétele, tehát ahol van egy párafékező réteg, annak a falnak a légzárása is meg van oldva. Ennélfogva a fal külső oldalán a vakolás a fal légzárását nemigen képes befolyásolni.
"A házak nagy részénél a csupasz téglafalra megy fel a szigetelés, és a hideg párás levegőt csak a belső vakolat állítja meg."
Ha
- a külső hőszigetelés miatt a tartófal teljes vastagságban kb szobahőmérsékleten van
- és a belső párafékező (párazáró) réteg miatt alig (egyáltalán nem) jut pára be a falba
akkor miféle hideg+párás levegőről beszélünk a fal belsejében?
"Az a kérdésem, hogy csak a téglák találkozásánál vonal mentén vakolni ugyanolyan hatásos, illetve van e valami speciális vakolat vagy habarcs, ami erre kivételesen alkalmas?"
Nem vagyok szakember, de szerintem a külső fugák kitöltésére/durva glettelésére akármilyen egyszerű vakolóhabarcs megfelel. Akkor nem mindegy a minőség, ha a nem csak a fugákba, hanem a téglára is kerül, mert akkor ehhez a habarcsnak kell hozzáragadni a ragasztónak, ennek a habarcnak kell tartani a hőszigetelést.
"a vázkerámia bordázott rész (a "likacsos"); erre lehet közvetlenül RAL szalagozni?"
Igen.
Nem az a lényeg, hogy a szalag alja tömítse a tégla összes függőleges lyukát :) hanem az a lényeg, hogy a párafékező réteg folyamatosságában ne legyen megszakadás. Nálad a belső vakolat a párafékező réteg. Ha a RAL szalag légmentesen (páramentesen) összeköti ezt a vakolatot az ablakkal, akkor a szalag elérte a célját. A téglához odaragadás csak amiatt kell, hogy a vakolat biztosan fölé kerüljön (legyen egy kis átfedés). Ragasztás előtt a tégla legyen pormentes.
Ha a belső párafékező réteg egy párazáró fólia lenne (pl könnyűszerkezetes háznál) ott a RAL szalagot ezzel a fóliával kellene összeragasztani, hogy megvalósuljon a párafékező réteg folyamatossága.
