Madarász Henrik király nagyapja Liudolf szász gróf ( 805 - 866 ) volt, ő az első biztosan ismert alakja a családnak, vsz egy Karoling grófi családból származott. A felesége Oda volt, a szász Billung herceg lánya. A szlávok és normannok ellen harcolt. A birtokai megtalálhatóak voltak egész Szászország területén. Ostfalia grófja és hercege volt. A dánok elleni harc során ő volt a szász seregek főparancsnoka. Meglehetősen befolyásos ember volt, Liutgard lányát maga III. Lajos király vette feleségül. Róla nevezték el a szász uralkodó családot Liudolfinger uralkodóháznak.
A fontosabb gyerekei:
Brunó ( 835 - 880 ) szász gróf
Ottó ( + 912 ) szász herceg, a felesége Hadwig ( + 903 ) Babenberg Poppo lánya
Thankmar ( + 878 ) Corvey apátja
Liutgard ( + 885 ) III. Lajos keleti frank király felesége
Így van és azon csodálkozom, hogy mikor Napoleon nemes egyszerűséggel belebarmolt ebbe 2 évezredes tradícióba és letette a római császári trónról kedves apósát I. Ferenc királyunkat:
.
Habár rendelkezésére állott a Birodalmi Korona (maga rendelkezett úgy, hogy Thurn und Taxis herceg őrizze Regensburgban), mégsem használta saját megkoronázására.
.
Igen nyomós oka volt rá. Vajon miért?
(akinek nem esik le: Napoleon a Konrád féle koronát nem tartotta elfogadhatónak).
.
Másik kérdés: vajon miért?
.
(megfejtés: mert Nagy Károly koronája bizony létezett és amikor a két ország történelme szétvált, a Charlemagne korona a francia királyok koronázására szolgált. Igen, a Napkirályt xiv. Lajost is Charlemagne koronájával koronázták.)
.
Csakhogy: Nagy Károly koronáját a francia forradalom idején a Marseillest fütyürészve beolvasztották: azzal a felkiáltással: Éljen a Köztársaság.
"a szovjetek nemes egyszerűséggel ledózerolták Königsberget"
.
"- Bravó! - kiáltott fel az idegen. - Bravó! Ön teljes egészében megismétli a nyughatatlan vén Immanuel véleményét erről a kérdésről. De most jön a legnagyobb kuriózum: az öreg előbb megdöntötte mind az öt bizonyítékot, és aztán, mintegy magamagából csúfot űzve, ő maga felállított egy hatodikat.
.
- Kant bizonyítéka sem meggyőző - válaszolta finom mosollyal a művelt szerkesztő. - Nemhiába mondta Schiller, hogy Kant okoskodása erről a kérdésről csak rabszolgákat elégíthet ki, Strauss pedig egyenesen kinevette ezt a hatodik bizonyítékot. Így beszélt Berlioz, s közben így tűnődött magában: „Mégis, ki lehet ez az illető? És miért beszél olyan jól oroszul?”
.
- Legjobb volna, ha azt a Kantot vagy két-három esztendőre diliházba csuknák ezért az elmefuttatásáért! - rikkantotta váratlanul Ivan Nyikolajevics.
.
- De Ivan! - korholta Berlioz zavartan, halkan.
.
Az idegent azonban nem botránkoztatta meg a javaslat, hogy Kantot elmegyógyintézetbe kéne csukni, sőt ellenkezőleg, elragadtatottan helyeselt. - Úgy van, úgy van! - kiáltotta, és Berlioz felé fordított zöld bal szeme lelkesen csillant fel. - Ott volna a helye! Mondtam is neki akkor a villásreggelinél: „Már engedje meg, professzor uram, de valami nagyon zavarosat tetszett kifundálni. Okosnak lehet, hogy okos, de roppantul érthetetlen. Ezért még ki fogják csúfolni.”
.
Berlioz kimeresztette a szemét: „Villásreggelinél? Kantnak?... Mit zagyvál ez összevissza?” - hüledezett.
Na akkor ennek örömére, essünk túl a koronázási ékszerek utolsó részén.
.
Koronázási ruhák
A német-római császároknak, a magyar királyoktól eltérően nem tartozott a koronázási palást a koronaékszerek közé és még a palásthoz sem ragaszkodtak mindig.
.
A koronázási ruházat ilyen módon egyéni választás és ízlés kérdése volt.
.
A Hofburg kincstárában is fenn maradt néhány
.
A felső
Neve: II Vilmos albája, később német-római koronázási alba, de néha felső ruhának is használták
Ideje: 1184-ben készült, Palermoban, Szicilia
.
Története: eredetileg II. Vilmos Szicilia normann királya számára készült majd a Hohenstaufok megörökölték és ez után fordult elő mint ünnepi és koronázási öltözék. Annak ellenére, hogy a neve alba, nem alsó ruházat, hanem felső volt.
.
Alatta
.
Neve: koronázási palást
.
Készült 1133, Palermoban.
.
Története: II. Roger Szicília normann királya számára készült. Amikor a normann dinasztia beházasodott a Hohenstaufen dinasztiába, akkor került római császári tulajdonba és tovább szolgált mint császári koronázási palást.
.
Készítője: arab mester, nem migráns!. Ezt onnan tudjuk, hogy az 1133-as dátum az iszlám datálás szerint van belehímezve. (Amúgy is a normannok alatt a görög és arab értelmiség és művészi és kézműves réteg igen megbecsült státusban szolgált tovább).
.
További története: 1186-ban a Sziciliát uraló normann Hautevill dinasztia női ágon maradt csak fenn. Ő volt Constanza. Feleségül ment IV. Hohenstauf Henrik római császárhoz.
.
A következmény: Első: a normannok beolvadtak a császári Hohenstauf dinasztiába. Második: A német-római birodalmat pedig Sziciliából kormányozták a császárok még jó ideig (lásd Vörösvári kedvencét Fredericot). És igen, Fredericot is ebben koronázták. Na meg a fenti albában. Aztán negyedik Károly császárt, sőt utoljára még a mi első Ferencünket is ebben koronázták német-római császárrá.
További sorsa: egy ideig Prágában tárolták, de a huszita háborúk miatt nem volt biztonságos. Majd Luxemburgi Zsigmond úgy döntött hogy hasonlóan a koronához, azt is Nürnberg városára bízza. A nürnbergiek büszkén tettek eleget a dicső kötelességüknek és a többi regáliával együtt a neves nürnbergi vásárokon meg is mutatták a publikumnak. Aztán 1801-ben a mi első Ferencünk ezt is begyűjtette Bécsbe. Hitler adta vissza csak egy időre Nürnbergnek. 1945-től ismét Bécs tulajdona.
Északon keletre Olsztyn és ez már Köngsberghez is közel van (ma Kaliningrad) és igen, ezek német területek voltak csodás német emlékekkel és Olsztyn ezer szállal kapcsolódik Kopernikuszhoz.
.
Délen Keletre meg a Boszporusznál. Isztambulban nagyon kevés a német emlék, de magyar az sok van és nemcsak csodásak de számomra meglepőek is voltak.
"28 kilométerrel lakom távolabb Bécstől, mint Vörösvári"
.
No, akkor ott vagy a szomszédban, mert én 1200 kilométerrel laknom kb és délre. (Milazzo)
.
Gondolom akkor világos amit írtam.
Ott állsz a a Maria Theresia Platzon háttal Maria Theresianak.
Akkor jobbra lesz a Kunsthistorisches Museum balra meg a Naturhistorisches Museum Veled szemben meg az út túloldalán a Hofburg.
.
Ide kell bemenned. Először a Neue Hofburgon keresztül kell haladnod a Savoyai meg farkamtudjami szobor előtt, ezt nevezik ott Helden Platznak (Hősök tere) és az első boltív után eléd tárul az Alte Hofburg (ott lesz mindjárt I Ferenc szobra mint római császár). Ott kell az Alte Hofburgban jobbra fordulni és ott benn van a Schatzkammer.
Amúgy ha még most sem lettem volna teljesen világos, ott a Hofburgban bárki el fog igazítani :)
Moszkvának is megvan azért a maga varázsa, főleg azokon a részeken, amit a kommunista szocreál építészet nem tett tönkre.
Igazából az Arbat, a Kreml, a Blazsennij-székesegyház, a Vörös-tér és környéke az ami, érdekes, a többi része nekem eléggé felejtősnek tűnt az ormótlan szocreál lakótelepekkel, irodaházakkal és gyárakkal.
Meg mindenhol II. világháborús emlékművekkel :-)
Mondjuk ez 1989-ben volt, azóta már biztos sok minden megváltozott.
Örményország ugyan keresztény ország, de szerintem eléggé keleties jellegű és hangulatú.
Jerevánon kívül megnéztük az örmény egyház székhelyét és fő katedrálisát, az nagyon szép volt, továbbá egy régi, elhagyott örmény kolostort a hegyek között, ill. egy régi pogány templom maradványait, ahonnan át lehetett látni az Ararátra (az már Törökországban van).
Összességében véve nagyon érdekes volt ez az örményországi kirándulás.
Emellett az örmények többsége kedveli a magyarokat, vendégszeretően álltak hozzánk, amikor megtudták, hogy magyarok vagyunk.
Egyébként Vörösvári hozzád intézett kérdésére én is válaszolnék a magam részéről, nekem az oroszországi Volzsszkij városa a legkeletibb pont Európában, ahol valaha is jártam.
Volzsszkij a Volga bal partján fekszik, Volgográddal (ex Sztálingráddal) szemben.
