Végre sikerült végigrágnom magam a topicon. Először is némi hozzáfűzés kiran piramisépítéséhez:
A levezetés fantasztikus, látszik, hogy sokat dolgoztál vele.
1. Amiket leírtál, hogy a munkások a blokkokon állnak és ide-oda teszik a köveket nem rossz, de hányan, honnan és hogyan ellenőrizték őket?
Mégsem bízhatták a munkásokra, hogy melyik blokkot hova rakják.
2. A másik dolog az idő: hiszek kiran elméletében, hogy 20-25 év alatt esetleg megépülhetett a piramis. De honnan tudták előre, hogy meddig fog uralkodni a fáraó (hány év van felépíteni a piramist)és mennyi idő alatt lesznek meg vele?
Nem tudhatták, hogy 23 év múlva kész lesz a piramis és ráadásul az uralkodójuk is "élvezni" fogja szolgáltatásait (magyarul életben lesz e még).
3. Hogyan tervezték meg? Papiruszon? Elég lehetett egy elnagyolt vázlat is, mivel úgyis minden teherviselő elemet túlméreteztek?
Voltak vélemények, hogy azért nem építhették az egyiptomiak, mert nincs tömegsír a piramis mellett. Nem lehet, hogy ennek is vallási oka van? Nevezetesen az, hogy mégse temethetik az egyszerű munkásembert a dicső fáraó mellé.
Aki netán meghalt, elvitték a lakóhelyére például.
Aztán akik kétkedve fogadják, hogy EGY ember miatt voltak képesek felépíteni ezt a kőhalmot, gondolkodjanak el a keresztes hadjáratokon, a fasizmuson és a sztálinizmusról. Ne keverjük bele a politikát (nem ez a célom), csak lássuk be, hogy akár egy ember a megfelelő hatalommal a háta mögött azt kezd a tömegekkel, amit akar. Arról nem is beszélve, hogy az egyiptomi plebsnek a fáraó nemcsak uralkodó, hanem az isten manifesztálódása is volt.
Van valahol a neten olyan kép, ami bármelyik piramist ábrázolja úgy, hogy rajta vannak a borítókövek? Valamilyen szimulációra gondolok. Egyáltalán tudjuk, hogy mi lehetett ráírva?
A "Fáraó" című könyvben olvastam egy labirintusról, amely a kincstár szerepét játszotta és egy része a víz alatt volt. Úgy tudom, hogy ez létezett, sőt megtalálták. Tényleg olyan bonyolult labirintus volt? Erről tud valaki forrást?
Én meg valahol* azt olvastam, hogy a Szfinx mellől kiszedett kőből a szomszédos völgytemplom épült, és ennek a kövei is ugyanolyan eróziós nyomokat mutatnak.
Másvalahol pedig egy kisfilmen láttam, hogy a piramis kövei a saját közvetlen környezetéből kerültek ki (kivéve a burkolóköveket, meg a belső gránitköveket), az épitései törmeléket (pl. rámpák anyagát) pedig ebben a helyi kőfejtőben terítették szét.
*A valahol az a Hancock-könyv, de ezekről a témákról már itt is volt szó korábban. Kiran főépítőmester pedig személyesen is járt ott, majd pontosít.
Kiran valaszahoz annyit, hogy Egyiptom oskorat meg az oly sokszor leszolt hivatalos regeszet is ~ i.e. 12 000 elott-tol ~ i.e. 3 100-ig szamitja.
Tehat a kornyek akar evezredeken keresztul is lehetett kultikus hely. Es egy nagyjabol oroszlanformaju sziklat a csiszolatlan kokorszakban is kifaraghattak - meginkabb oroszlanna. (Az emberi fejet valoszinuleg kesobb kapta.)
HA jol ertlemezem itt most ketteszakad az elmelet, ugyanis van egy szfinx, aminel a bizonyitekok arra mutatnak, hogy idosebb mint a feltetelezett es van a nagypiramis, ahol a bizonyitekok arra mutatnak, hogy a hagyomanyos egyiptologia datalasa a jo.
Azt viszont, hogy egy egyseget alkotnak ugy emlekszem mindenki elfogadta.
Valóban nagy lükeségnek hangzik, de egy szempontból mégis érdekes az ötlet: segítségével új, energiatakarékos oszlopállítási módszert fejlesztettek ki. Így inspirálja az egyiptomi építészet a mait :-)))
Furcsa.
Ezek szerint konyvek es teoriak szulettek pro es kontra annelkul, hogy barki is vette volna a faradtsagot es megnezze a kofejtoi jeleket a mar szabadda valt kamrakban?
Hogy tiszta vizet öntsek a pohárba, el kell mondanom a forrásait annak a húsz éve kísértő „hamisítási ügy”-nek, miszerint Vyse és Hill 1837-ben a kamrák felfedezésének idején saját maguk festették fel a jeleket:
Az egész ügyet egy Zecharia Sitchin nevű, magát nyelvésznek tartó, a háború után Palesztinából Angliába kivándorolt kereskedősegéd kavarta a The Stairway to Heaven (Lépcsők a Kozmoszba) c. 1980-ban megjelent könyvével. Tőle vette át a teóriát mindenki: Hancock, Jochmans, Alford, Däniken és a többi hasonszőrű szerző.
Sitchin a következőket állította: Vyse, Hill és a fiatal Perring mérnök mikor felfedezte a már korábban ismert Davison kamra fölötti négy tehermentesítő kamrát egyszerűen odahamisítottak egyiptomi jeleket, melyek tartalmazták Kheopsz egyiptomi nevét, a Hnum Hufut. Ezért távolította el Vyse a feltárás elején riválisát Caviglia kapitányt. Sitchin azt írja, mikor megtekintette Hill múzeumban őrzött fakszimiléit, rögtön látta, hogy azok hamisítványok. Hivatkozik az akkor mindössze 24 éves Birch elemzésére, aki 1837-ben megvizsgálta a másolatokat és furcsának találta, hogy Hufu nevét tévesen a Nap, azaz Ré jelével kezdik. A tévedést Wilkinson egyiptológus könyvéből vették volna át a hamisítók. A feliratok elhelyezése is azt sugallta számára, hogy azokat nem a kőbányában, hanem a könnyítőkamrák szűkős helyén pingálták fel. A hamisítók másik balfogása volt, hogy hieratikus írásmódban készültek a jelek, holott Sitchin szerint azokat csak évszázadokkal később kezdték el használni. Sőt -később- Sitchin, nyomára jutott egy Amerikában élő nyugdíjas mérnöknek, akinek Brewer nevű dédapja maga is látta, amint Hill éjszaka bement a piramisba festékkel és ecsettel a kezében, amit később megírt Angliában élő apjának is.
1998-ban egy nem szakmabeli egyiptológus, hanem egy magát „lelkes amatőrnek” nevező angol szerző, bizonyos Martin Stower egyszerűen koholmánynak minősítette Sitchin gondosan és rafináltan felépített hamisítási teóriáját. Stower bámulatra méltó leleménnyel és ügyességgel ütött le minden labdát, amit a dilettáns, de nagyon ravasz Sitchin feldobott. Stower komoly kutatásokat végzett: összeszedte Sitchin és más hasonszőrű szerzők megnyilatkozásait. Újból elővette Birch eredeti jelentését, Vyse naplóját és könyvét, Hill fakszimiléit.
Kimutatta, hogy a Davison kamrában azért nem lelhettek jeleket korábban, mert az egyrészt nyitott volt és nem zárt, valamint tele volt denevérrel (a két láb magas kamrában 28 cm vastag denevér trágyát talált Caviglia). Hill nem a Vysétől kapott pénzen -hogy tartsa a száját- vette a kairói szállodáját. Kimutatta, hogy nem is Ré jelével írták Hufu nevét, sőt Sitchin szándékosan hibásan idézte a Birch-féle jelentést. Frank Dörnenburg meg arra figyelmeztetett, hogy a kőfejtői jelek közt szerepel Kheopsz Hórusz neve (a Mezer) is, ami 1837-ben még teljesen ismeretlen volt, sőt a hieratikus jelek úgyszólván a hieroglif jelek megjelenésével egy időben, már Ménész korában megjelentek.A "nyelvész" Sitchin észre sem vette a jelek közt Hufu Hórusz-nevét!
Sitchin vesztére Stower megtalálta Walter M: Allen pittsburghi mérnököt, Brewer dédununokáját, s a dédnagypapáról kiderült, hogy valóban végzett abban az időben puskaporos robbantásokat, de nem a Nagy Piramisban, hanem egy angliai csatornaépítkezésen, így nem is láthatta Hill hamisítását!
Ezután kezdődött a nagy mosakodás! Allan F. Alford azt írta, hogy újragondolja a hamisítási teóriát (most két Hufuval: egy predinasztikussal és egy IV. dinasztiabelivel operál).
Hancock elfogadta Stower által felkínált lehetőséget, hogy a Weblapján lehetőséget nyújt álláspontja megvédésére. Cikkét 1998. júliusában írta. Utal West nyílt levelére is, amit Stowernek küldött. Hancock kifejti, hogy mindig bízott benne, a munkája egy haladó könyv. Belátja a félreértését és megváltoztatta véleményét a hamisítási teóriáról. Hancock panaszkodik arra, hogy lehetetlen volt megszereznie az engedélyt a tehermentesítő kamrák meglátogatására A Szfinx üzeneté-nek 1996-os angol nyelvű kiadása előtt. Azonban 1997. decemberében Zahi Hawass megengedte, hogy egy teljes napot vizsgálódjon a kamrákban. Tanulmányozta a hieroglifákat a kamrák hátsó végén erős fény mellett. Megállapította, hogy a kőfejtői jelek olyan félreeső zugokban, mélyedésekben és a legfelső kamra tíz tonnás mészkőtömbökből alkotott ferdeboltozatán is megtalálhatók, hogy azokat a helyszínen aligha lehetett felfesteni. Hancock véleménye: "Az egyetlen ésszerű következtetésem... ezek a hieroglifák eredeti óbirodalmi grafittik és még az építés előtt mázolták fel őket." Hancock igyekszik saját magát is menteni, mikor arra hivatkozik, hogy a kőfejtői jelektől függetlenül a könyveiben a piramis építését i.e. 2500 körülre helyezte. A levél végén megjegyzi, úgy gondolja Kheopsz építette a Nagy Piramist, de nem sírnak készült.
West 1998. júliusában írt nyílt levelében közli: Ami engem illet, nekem el kell ismernem Sitchin a koholmányát ügyesen alkotta, mely alapelvében egészen elhihető. West elmondja, hogy neki már az elején gyanús volt Sitchin elmélete, Hancock pedig jóhiszeműségében vezetődött félre.
Ennyit röviden az egész hamisítási ügyről. Bővebben: Stower írásai: http://martins.castlelink.co.uk/pyramid/forging és Dörnenburgé: http://ourworld.compuserve.com/homepages/fdoernenburg/mainpyr.htm
olvastam a cikket, amit belinkeltel. Koszi. Jo viccesek azok a Kaltekes repulos fiuk. Meg vitazni is lehetne rajta, de megakadt a szemem azon, hogy ok MUANYAG sarkanyt es koteleket hasznaltak. Marhak! ha az oegyiptomiaknak nem volt ilyesmijuk, akkor az egesz otlet baromsag, ha pedig volt, akkor nem szorultak ra, mert komplett iparuk is kellett legyen a kovek emelesehez.
Arrol nem beszelve hogy mi a fenenek epitettek volna azt a kohalmot modern viszonyok kozott.
Hiaba egyetemi a forras, akkor sem egyeb mint szenzaciohajhasz baromsag, amivel a hulye ameriakaiakat lehet kabitani maguknak meg esetleg valami kutatasi penzt besoporni.
Nehogy megbantsalak, nem ellened mondtam, sot koszi hogy szoltal.
A kofejtoi jeleket allitolag o maga hamisitotta. Ami erre utal, hogy az egyekent sikertelen kutatas utolso napjan produkalta az eredmenyt es az irason allitolag helyesirasi hiBa van (nem tudom mi).
Kiran: tetszenek a fotók, kíváncsian várom azokat, melyek a belső részeket mutatják.
Webvandor kérdezte (1499), hogy „a királykamrába vezető alacsony folyosó miért a kamra sarkába vezet?”
A Nagy Piramis mindhárom kamrájánál a belevezető folyosó a szoba északkeleti sarkának fut, akár a Vörös piramis vagy a Khephrén piramis kamrái esetében (de sok más piramisnál és sírnál is). A kamrák tehát a bejárattól nyugati irányban terjednek ki.
Ennek vallási okai voltak. Az egyiptomiak a lelkek hazáját mindig nyugatra tették. Temetőik a Nílus nyugati oldalán állták (az összes piramis is itt épült). A szarkofágot szintén a sírkamra nyugati részébe helyezték, akár Kheopsz Királyi kamrájában vagy Khephrén sírkamrájában.
A másik felvetésed (1516), hogy az ezoterikusok szerint a Kheopsz piramis évezredekkel korábban épült, arra egy teljesen hiteles kronológiai támpont létezik, amit rendre elfelejtenek vagy igyekeznek elbagatellizálni.
A Királyi kamra fölötti könnyítő kamrák falain kőfejtői jeleket találtak, köztük többször feltűnik a Hnum Hufu, Hufu név, azaz Kheopsznak, a IV. dinasztia második uralkodójának egyiptomi neve, sőt Kheopsz Hórusz-neve a Mezsdau is. Ezek a kamrák építészetileg teljesen le voltak zárva, oda Kheopsz idejében sem tudtak behatolni, hogy felfessék a jeleket. Vyse ezredesnek 1837-ben járatokat kellett robbantani a fal mellett, hogy bejusson a Davison kamra fölötti négy szobába. A jeleket tehát teljesen hitelesnek kell elfogadnunk, hacsak valaki elő nem áll egy olyan magyarázattal, hogyan kerülhettek oda Kheopsz kartusai. Felesleges tehát bármilyen csillagpozíciókat számítgatni, tízezer éves tervekről beszélni, ha egyszer ezek a jelek ott vannak (és ahol vannak!) az építés óta és bizonyítják Kheopsz illetőségét. Ha a kőfejtői jelek nem lennének ott, magam is arra hajlanék, hogy Kheopsz csupán kisajátítója és felújítója volt a Nagy Piramisnak, mert az jóval korábban épült. Ez idáig –sajnos- még nem találtam semmilyen értelmes magyarázatot arra, hogyan kerülhettek máshogy oda ezek a jelek, mint az építés során.
Hihetőnek tartanék egy olyan elméletet, mely szerint néhány piramis már a dinasztiák előtt is állt. Dzsószer volt az első aki utasította Imhotepet, hogy építse újjá a szakkarai piramist, melyben a régészek megtalálták egy fiatal lány lábának egy darabját, melyet a C14-es vizsgálat Dzsószernél 3-400 évvel korábbra helyezett. Utána az egyiptomi királyok saját piramisok építésével próbálkoztak, majd Sznofru, Kheopsz, Khephrén és Mükerinosz még négy –már álló- piramist renováltatott és alakítatta át saját sírjának. Csak azok a fránya kőfejtői jelek ne lennének a könnyítő kamrákban!
;-)) Élek, csak nincs időm annyit rizsálni.
Egyébként, hogy ne legyek off-topic, a napokban láttam egy érdekes filmet az egyiptomi macskamúmiákról, gusztustalanabb dolgot műveltek velük elődeink, mint Hannibal Lecter a Pazzi felügyelővel. ;-))
Kedves kiran és webvandor
A Nagy Piramis belső struktúrája sok mindenben hasonlít, de sok mindenben különbözik is a többi piramisétól.
A Vörös piramis belső struktúrája valóban egyszerűbbnek és letisztultabbnak hat, de a belső elrendezés különbségein én a következőket értem:
A Vörös piramis minden folyosója és kamrája a piramistestben helyezkedik el, még a Tört piramisnál csak a nyugati bejárat vezet a felszín feletti kamrához, míg az északi bejárat végén lévő mindkét kamra a piramis alapja alatt helyezkedik el. A Vörös piramisnak csak egy bejárata van, míg a Törtnek kettő. Elég különös, hogy miért készítették a második (nyugati) bejáratot 30 méteres magasságban (ez még az építés első szakaszában volt, míg a második szakaszában változtatták meg a dőlésszöget). Hogy mondjak még valamit, elképzelhető hogy az északi bejárat fölött -a törésvonalon felül- még egy harmadik, titkos, és máig felfedezetlen bejárat található, melyre Tompkins gyanakodott Perring (1837) és Fakhry (1951-54) beszámolói alapján.
A Vörös piramisban két magas szoba után –a második kamra felső részéből induló folyosón- jutunk a sírkamrába. A Tört piramisban két bejárati folyosója végén csak egy-egy igazi kamra található. A Vörös piramis mindhárom kamrája álboltozatos. A falak csak a hosszanti irányban szűkülnek a kamra belseje felé, ugyanakkor a Tört piramis mindkét kamrájának mind a négy fala fokozatosan szűkül befelé. Szarkofágot egyik piramisban sem találtak. Viszont a Vörös piramis harmadik kamrájának (amit sírkamrának hisznek) nincs már meg a padlója, azt a sírrablók több mint négy méter mélyen csúnyán kivájták (más kamrák és folyosók után kutatva).
A régészek szerint a Tört piramis északi bejáratához és a nyugati bejáratához tartozó két nagy kamráját nem a piramisépítők kötötték össze azzal a kis négyszögletes folyosóval, hanem az ókori sírrablók. Viszont ennek kivitelezése –szerintem- olyan technikai nehézségeket okozott volna a rablóknak, hogy nem hiszem, hogy el tudták volna készíteni az átjárót (a Nagy Piramis kútaknáját is –korábban- a sírrablók művének tartották).
A nyugati folyosót két helyen is lezárták, oldalról becsúsztatható záró tömbökkel. Ha ez a korábbi piramis, melybe csak Sznofru miniatűr szimbolikus múmiáját helyezték, akkor miért nem alkalmaztak hasonló csúszó rostélyokat a Vörös piramisban, ahová Sznofru testét helyezték? (Ilyeneket Kheopsz és Khephrén is alkalmazott.)
Egyébként a médumi piramisnak sem csak egy folyosója és sírkamrája van, mint azt sokáig hitték, hiszen 2000 tavaszán -egy egyiptomi és francia közös expedíció régészei- száloptikás technológiával egy ismeretlen folyosót és két újabb kamrát fedeztek fel. Ennek burkolatát Sznofru valószínűleg a Tört piramis elkészülte után rakatta fel.
Nagyon tetszik az irasod. De biztos tudod hogy a kifejezetten ezoterikusok szamara ez nem kielegito , mert ok eppenhogy azt allitjak, hogy a Keopsz p. egyaltalan nem is abban az evezredben epult, tehat "minden hasonlatossag a veletlen muve".
Egy kerdes (de ez tenyleg kerdes reszemrol) Sznofru vegulis a Voros piramisba temetkezett, ahogy az elobb mondtad? Mert azt hallottam neki sincs meg a mumiaja, es a piramist eppugy feltorve talaltak mint a tobbit. Tehat nem biztos.
A gizai piramisok Sznofru dashuri Vörös piramisához –mely a harmadik legnagyobb egyiptomi piramis- hasonlóan épültek: azaz a belső tömböket és a burkolólapokat vízszintesen sorokban rakták fel. A tömítésekhez nagy mennyiségű gipszet, maltert öntöttek a belső tömbök közé. Ezzel szemben a Tört piramis tömbjeit függőlegesen rakták egy belső mag köré, akár az összes korábbi piramisnál.
Miért változtatták meg Sznofru alatt az építés technikáját? A régészek szerint ennek oka lehetett, hogy a Sznofru által befejezett médumi piramis burkolata leomlott és a Tört piramis beomlással fenyegetett. De miért változtattak a Vörös piramisnál a kamrák és folyosók belső elrendezésén is, hiszen az teljesen más a korábbiaknál?
A Vörös piramis burkolata is olyan volt, mint a gizaiaknak (turai fehér mészkő). A régészek ezt tartják az első „szabályos piramisnak” Egyiptomban. Ebbe temetkezett végül Sznofru. Stadelmann azt sugalmazza, hogy a dashuri Tört piramis kenotáf volt. Csak a Vörös piramis készült temetési építménynek. Stadelmann megvizsgálta Sznofru Vörös piramisáról lehullott borítóköveket, melyek belsején kőfejtői jelek is voltak. Az ide rótt évszámok alapján arra következtetetett, hogy két év alatt rakták le az alsó hat réteget és 17 évig tartott a teljes építés.
A két dashuri piramis belső kamráit tartják a Nagy Piramis belső kamráinak prototípusának. A médumi és a két dashuri piramis kamráinak teteje és fala álboltozatos, az egymás fölött álló kváderek bentebb állnak, akár a Nagy Galériában. Sznofru dahsuri déli piramisában; a felső sírkamrából egy durván kivájt átjáró vezet az alsó sírkamra mennyezetébe, ami engem valamennyiben a Nagy Piramis vészkijáratára emlékeztet.
Azt mondják, hogy a Vörös piramis dőlésszöge (43°36’11”) –a korábbi- Tört piramis dőlésszögét utánozta, de ugyanúgy elképzelhető, hogy az északi piramis már régóta állt Sznofru idején. A király egyszerűen még nagyobb piramist akart emelni tőle, de szerkezeti hibák folytán a felső résznél kénytelen volt lemásolni a Vörös piramis dőlésszögét. A déli piramis külsején és belsején egyaránt találtak Sznofrura utaló kőfejtői jeleket (vagy a sírkamra cédrusgerendáinak C-14-es vizsgálata is az ő korára vonatkozik), míg az északinál a csak a külső részen. A Vörös piramist csak renováltatta volna Sznofru? Alan Alford arra hoz fel bizonyítékokat, hogy Sznofru dashuri piramisai valójában a gizai piramisok után épültek.
Kösz a cikket. Azt hiszem, ugyanerről a kutatómunkáról filmet is láttam, ha jól emlékszem, abban még nem tudták eldönteni, földrengések okozták-e a pusztulást (mert a jelek szerint több menetben süllyedt el a város), vagy pedig az volt a baj, hogy a Nílus-delta hordalékos talajára épült.
Azt viszont tegyük hozzá, hogy Alexandria nem az ősi Egyiptom része. (Csak hozzánk képest régi.)
Az osi Egyiptom nyomai a vízben
2001. június 11. hétfo 22:43
Több mint négy év kutatómunka eredményeképpen néhány napja
sikerült megtalálni egy ókori, víz alá temetett egyiptomi város
maradványait.
Az egykoron dicso és fényes Alexandria elovárosa, a több mint 2300 éves
Hérakleion körülbelül tíz méter mélyen fekvo tengerfenék homokjából bukkant
elo. A Frank Goddio, francia archeológus vezette kutatások során megtalált
leletek között helyet foglal egy körülbelül hat méter magas és mintegy három
méter széles, 15 darabra tört, rózsaszín gránitszobor, mely a fáraót, a
királynét és Hapit, a Nílus istennojét ábrázolja.
Ezenkívül elokerült egy tíz tonnás fekete gránittömb, melybe a város egyiptomi
nevét, a Rahinet szót gravírozták bele. Különbözo régészeti technikák
segítségével a város kikötojét, templomokat, csarnokokat, tereket és tíz
hajóroncsot is sikerült felfedezni, sot Hérakleión Nagytemploma néhány
szobrára is rábukkantak a kutatók.
´Nagyon érdekes kutatás volt, számos dolgot sikerült felfedeznünk. Ez a hely
lenyugözoen gazdag a leletekben´ - állítja Goddio. Az eredmények arra a
kérdésre is választ ígérnek, hogy a mai Abu-Kíri-öböl partjaitól mintegy hat
kilométerre fekvo pompás város miért tunt el oly hirtelen. Valószínusítheto,
hogy Hérakleiónt valamint két kisebb várost egy 1200 évvel ezelott
bekövetkezett földrengés és az ezt követo árhullám pusztította el.
A városról eddig csupán ókori leírásokból lehetett tudni. Goddio és
kutatócsoportja 1996 óta kutatja az elsüllyedt város titkát, melyre, miután a
Nílus torkolatánál helyezkedett el, a ´tenger szájaként´ hivatkoztak a
források, és amelynek alapítása Alexandria megalapításánál is elobbre teheto.
Ezek szerint a pompás és dekadens várost Héraklésznek (latinul Herkules)
ajánlották. A kutatócsoport forrásai hitelesebbnek bizonyultak a 19. és a 20.
században már elokerült, a várossal kapcsolatos leírásoknál, mert ezek
földrajzilag teljesen máshova tették a várost.
Hérakleión kincsei a laboratóriumi vizsgálatokat követoen, várhatóan 2003
végén indulnak majd Föld körüli útra.
Kedves Kiran említetted, hogy a többi egyiptomi piramis is legalább olyan érdekes építészetileg, mint a Kheopsz. Sznofru északi vagy déli piramisáról beszélsz? Az északi (vörös) piramis külseje és szerkezete szerintem is megérdemli a figyelmet. Ennek csúcskövét néhány éve találták meg. Viszont el kell mondanom, hogy a történelmük során sem azelőtt, sem azután nem építettek a Kheopsznál nagyobb vagy méreteiben ennyire pontos gúlát, melyet ilyen tökéletesen irányoztak a négy égtáj felé vagy a négy oldalmérete között ilyen kis eltérés lett volna. Egyedül a két másik gizai piramis veszi fel vele a versenyt. A Nagy Piramis lábazata alá és köré az építők hatalmas, simára csiszolt mészkőlapokat fektettek, hogy a külső forma tökéletesen tartsa a méreteket. Úgy tűnik, hogy a Khephrén piramisnál még ezt a pontosságot is túl akarták szárnyalni, ahol gránitlapokból alkották a piramis lábazata körüli talapzatot, és a burkolókövek két alsó sorát. Mükerinosz piramisánál a gúla burkolatának alsó harmadát is gránitból és nem turai mészkőből alkották, mint a Kheopsznál. Edwards szerint csupán Mükerinosz viszonylag korai halála okozhatta, hogy ne az egész piramist gránittal burkolják. Egy éve már írtam egy levelet az egyiptomi piramisfejlődés furcsaságairól, ami azóta fenn van az interneten, de sokan bizonyára nem találkoztak vele, s a lényeget ide másolom:
Még az sem biztos, hogy kizárólag a királyok sírjainak épültek a piramisok. A régészek többet lezárva és üresen találták, királyi múmiáknak nyoma sem volt. A közel száz piramisból csak 23-ban találtak szarkofágot, és csak 8 fáraó részleges maradványait találták bennük. Petrie csodálkozva vette észre, hogy a nagadai kis piramisnak sírkamrájához vezető 20 m mély akna szájára egyszerűen ráépítették a piramist, anélkül, hogy bármiféle bejáratot hagytak volna. A sírkamrát pedig, teljesen üresen találta. Van azonban egy olyan érzésem, hogy a masztabákból sem eredeztethetők a piramisok. Míg az archaikus időkben épített masztabák nyerstéglából épülnek, addig az első piramisok mind kőhasábokból. Csak Kheopsz idejében, talán Ankhaf herceg ösztönzésére jelennek meg a kőből épített masztabák. Dzsószertől Sznofruig a kőpiramis mellett csak agyagtéglából rakott masztabák épülnek. Dzsószer piramisáról a régészek azt a képtelenséget állítják, hogy eredetileg masztabának épült, csak az építés módosításainak köszönhetően változott lépcsős piramissá. De azt hogyan magyarázzuk, hogy már a kezdetektől kőhasábokból épült? Robert Charroux szerint Dzsószer Imhotep tanácsára átépíttetett egy nagyon ősi piramist. Huni médumi piramisa, melyet Sznofru fejezett be, egyszerűen leomlott; még a kősorait is más technikával rakták, mint a gizaiakat. Sznofru Tört piramisa meg homokra épült, ezért megsüllyedt és repedések keletkeztek rajta. Stadelmann szerint ezért csökkentették a felső rész szögét. A piramis téglasorainak rakása még a régi elvet követi, mikor a kőtömböket függőlegesen illesztik a központi maghoz. Sznofru Vörös piramisánál már vízszintes sorokban rakják a kvádereket, akár Gizában. Ez nevezhető az első igazi piramisnak, s ebbe temetkezett végül Sznofru is. Viszont a Vörös piramisról is elképzelhető, hogy Sznofru egyszerűen csak felújíttatta, burkolatát pótoltatta, miután éveket vesztegetett a Tört piramis építésével, mely sírként használhatatlanná vált. William Fix arra hívja fel a figyelmet, hogy a gizaiakon kívüli piramisok –kezdve Dzószerével- héjszerűen épültek: egy belső magra fokozatosan épültek a piramis megnagyobbításai. Ezek a piramisok teste tömör és sokkal kisebb kváderekből épültek. A három nagy gizai piramisnak nincs belső tokja és egymásra épülő héjszerkezete. Valóban hatalmas tömböket gyártottak hozzá, ami nélkülözhetetlen a stabilitáshoz, beleértve egy jóval magasabb technológiai tudást, amit sem előtte sem utána nem használtak.
Sznofru után, azaz mindössze hetven évvel Dzsószer halála után, Kheopsz nekifogott, hogy felépítse Egyiptom fényhegyét, a gizai Nagy Piramist! Elképesztően rövid ez az idő! Munkások tömegeire kell gondolnunk, akik azelőtt még soha nem építettek ilyesmit.
Dzsószertől Sznofruig a piramisépítők láthatólag küszködnek a konstrukcióval, strukturális problémákkal találják magukat szembe. Észrevehetőleg különféle szerkezeti elemekkel próbálkoznak, miközben piramisaik a hibás szerkezeti megoldások miatt megrogynak, megrepednek, leomlanak és többet félkész állapotban hagynak. Már szinte érthetetlen, hogy miért erőltetik annyira a piramisépítést.
Aztán csoda történik: Gizában három tökéletes piramist építenek! Senki nem tudja, hogyan voltak képesek ilyen hirtelen áttérni egy teljesen más építkezési módra. Mükerinosz utódával a csoda véget ér; Sepszeszkaf (2511-2506) masztabát épít, hatalmas kövekből. Az V. dinasztia (2504-2347) első uralkodója, Uszerkaf szakkarai piramisának tömbjei rosszul illeszkednek egymáshoz, ezért később magától összeroskadt. Szahuré (2496-2483) piramisa a lépcsőzetes piramisokra emlékeztet. Építési technikája, a kőtömböknek a központi maghoz való illesztése a médumit utánozza! Ez és a többi V. dinasztia kori piramis mára egy formátlan kőrakás képét mutatja. A VI. dinasztia szakkarai piramisai mára mind lerombolódtak, de egyik magassága sem érte el a Kheopsz egyharmadát.Tehát az egyiptomi piramisépítészet a gizai piramisok után visszatér a médumi és dahsuri déli piramisnál abbahagyott vonalra, s újra strukturális problémákkal küszködik. Ezek a piramisok építésük után megrogynak, folyosóik beszakadnak. Hová lettek a IV. dinasztia mesterei? Az V. és VI. dinasztia piramisai a III. dinasztia piramisainak továbbfejlesztett változatai.
Későbbi piramisok közt akad olyan, melynek csak a burkolata kő, a belseje agyagtégla (pld. III. Amenemhat hawarai piramisa). Ha elfogadjuk a régészek vélekedését, hogy a társadalmi és gazdasági terhek okozták, hogy a Giza utáni piramisok sokkal kisebbek lettek, az akkor is érthetetlen, hogy miért változott meg az építés technológiája és a méretek pontossága is. Ha –érthető módon- kisebb piramist szándékoztak építeni, annak technológiai kivitelezése jobb kellett volna legyen, úgy a kamrák és folyosók kivitelezésénél, mint a piramis falainak összerakásánál.
Egyetértek veled Kiran, hogy nem lehet olyan matematikai jellegzetessége a Nagy Piramisnak, mely alapján azt kellene feltételeznünk, hogy idegenek vettek volna részt az építésében.
A Nagy Piramisnál a PI-t úgy kapjuk, ha a kerületét elosztjuk a magasság kétszeresével. Ez a művelet más piramisoknál is elvégezhető. Néhánynak az eredménye szintén megközelíti a π-t. Uszerkaf szakkarai piramisa (3,164), Szahuré abu sir-i piramisa (3,149), Neuszerré piramisa (3,1457) és Merenré piramisa (3,20). Lauer szerint a gizai piramisok a médumi mintájára épültek. A médumi gúlát Huni kezdte el építeni és Sznofru fejezte be. A méduminak a lejtőszöge szintén 51°51’. Livio Stecchini szerint a Khephrén piramist nem a PI, hanem a FI alapján tervezték.
Kiran: abban biztosan igazad van, hogy nincs abban semmi misztikus, hogy az építők ismerték a PI (π)-t, az egy karóval és mérőzsinórral már elég pontosan meg lehetett határozni. (A FI kapcsán felhívom a figyelmedet egy régen megjelent cikkre: Pierre Dujardin: Az aranymetszet és a piramisok rejtélye, Univerzum, 1961. 9. sz.)
Elsőként John Taylor –1859-ben- fedte fel, hogy a Kheopsz piramis építői használták a Ludolf-féle számot, mikor a piramis kerületét elosztotta a magasság kétszeresével és 3,144-et kapott. Piazzi Smyth szerint ez volt a piramisépítés legfontosabb eleme.
A Ludolf-féle számot minden ún. négyzetes piramisnak ki kell adnia, ha a gúla kerületét elosztjuk a magasság kétszeresével. A négyzetes gúlának két állandó szöge van: az oldallap síkja 51°51'14,31" alatt hajlik az alapra, míg az oldalél 41°59'50,01" alatt. Ez a π pontos értékét adja (3,141592).
A Kheopsz piramis kerülete –hagyományosan- 1760, magassága 280 királyi könyök, ami megfelel 22/7-nek (1760/560), azaz 3 1/7 alakban modellezi a π-t. Egyébként a 22/7-es meghatározása a π-nek 51°50’35” hajlásszöget enged meg az oldalfalaknak. Petrie az átlagos lejtésszöget az északi oldalon 51°50'40 ±1'05"-nek mérte, ellenben Cole a nyugati oldalon mért, ahol 51°52' volt ez az érték. Ez utóbbi a π-t 3,1402-nek adja.
A régészek szerint azonban teljesen véletlenül is beleépíthették a π-t az építménybe. Kurt Mendelssohn fizikus szerint a π úgy került a piramis tervébe, hogy az építők a méréseknél a gördülő könyököt alkalmazták, s a kerék átmérője pontosan egy könyök volt.
Az nyilvanvalo, hogy kozel-kelet volt a civilizacio bolcsoje, meg az is hogy ez elsodlegesen Europa fele terjedt
Szerintem ez annyira azert nem nyilvanvalo.
Szerintem a kultura terjedesenek fo vonala eppen kelet. Egyiptom a delnyugati csucske annak a savnak, ahol "igazi" kulturak alakultak ki. Az eszaknyugati a karpat medence. Ez a sav kisazsian, at a himalajat eszakrol es delrol is megkerulve halad kina fele. Kozben ott egy csomo feher folt, amirol ma nem sokat tudunk. Nagy Sandor meg komoly kulturat talalt arra majd a mongolok pusztitottak el vegleg (pl chorezm).
Kína ? India ? Amikor Európában még nyers mócsingot zabáltak az übermensek meg az angolszász népek és max. dolmeneket farigcsáltak, akkortájt arrafelé már egészen fejlett - a közelkeletiekkel összemérhető - civilizációk voltak.
Nagyon tetszett, amit Kiran írt a FI (φ) és PI (π) szám viszonyairól a piramisban. Én is utána olvastam a tárgynak és néhány észrevételemet idejegyzem:
Petrie a piramis felmérése után úgy nyilatkozott, hogy a falak méreteit valamint az egész épület belső arányait a Ludolf-féle szám határozza meg, melyet 22/7 alakban ismertek. Max Eyth német mérnök a piramis méreteiből negyven helyen számította ki a π-t. Például a Királynői kamra fali fülkéjének szélessége alul 1572 mm, felül 500 mm, a 1572/500= 3,144.
Az egyiptológusok persze jelezték, hogy az egyiptomiak nem úgy ismerték a szögeket, ahogy mi leírjuk. Tulajdonképpen nem szöget adtak meg –mondja Oscar Becker német matematikatörténész-, hanem a papiruszokon szereplő ún. szehed-et (ennek jelentése: amivel építeni lehet). A kőművesek egy mérőlécet tettek függőlegesen a piramis falához. Tetejére egy vízszintest fektettek, minek hossza 5 ½ kéz (22 ujj) volt. Ez volt a Kheopsz piramis szehedje. Ezzel ellenőrizhették, hogy a lejtő tartja-e az oldalszöget. Ez a sajátságos szögmérő tehát egy derékszögű háromszög volt, melynek a függőleges befogója 1 könyök (7 kéz) volt, míg a vízszintes befogója 5½ kéz, az arány tehát 14:11. A piramis szehedje a π értékének 22/7-et adja.
Az ún. Rhind egyik térfogatszámításából világosan kitűnik, hogy a π-t 258/81 alakban számították, azaz 3,16-nak vették.
Hérodotosz szerint minden oldallap területe egyenlő a magassággal rajzolt négyzet területével (tehát nem a π, hanem a φ alapján tervezték). Egy oldallap területe: 356,09 x 440/2=78.340 könyök², míg a magasság négyzete 280²=78.400 könyök². Egy-egy felület területét nyolc plethronnak mondja, ami talán az egyiptomi arura területmértéknek felel meg.
Schwaller de Lubicz szerint Egyiptomban megállapították a π és a φ viszonlatát: π=3,1416=φ²x6/5=2,618x6/5 és π/2=2/√φ (amiből következik, hogy π=4/√φ).
Ha a Nagy Piramis ábrázolta a φ-t, akkor a tervező számára a gúla magassága √φ-vel (1,27202) volt egyenlő, ami a piramis keresztmetszetébe rajzolt derékszögű háromszög függőleges befogója. A vízszintes befogó (az alaphossz fele) egy egységnyi hosszú és az átfogó (a gúla apotémája) φ-vel (1,618034) volt egyenlő. Mivel kör területe: r² x π, a gúla magasságával (√φ-vel) rajzolt kör területe= φ x π. A φ-vel szerkesztett gúla oldalszöge 51°49’38,253” lesz.
bár ezzel kezdünk elmenni erősen offtopic irányba (bocs a többiektől - esetleg másik topicban folytassuk?), azért pár észrevétel:
"..Az nyilvanvalo, hogy kozel-kelet volt a civilizacio bolcsoje, meg az is hogy ez elsodlegesen Europa fele terjedt..."
Azt, hogy "ez elsodlegesen Európa felé terjedt" hogyan érted? Mikortól? És beleérted-e Európába Kis-Ázsiát?
(Merthogy kb. a reneszánsz koráig a szigorúan vett Európa sem kulturális, sem technikai, sem társadalomszervezési, sem jogi, sem hadi, sem semmilyen vonatkozásban nem számított vezető civilizációs területnek a Földön.)
És hogy illeszkedik ebbe az elképzelésbe Mohendzso-daro, Harappa stb. - azaz az Indus-völgyi kultúra, ami kb. egyidős a közel-keleti magaskultúrák nagy részével?
Valamint mit értesz azalatt, hogy az inka, a maja és az azték államok "mini-civilizációk" voltak?
"..Ezt ma a klimaval magyarazzak, ami teljesen logikatlan, hiszen eszak-amerika sok helyen a klima teljesen azonos azokkal a teruletekkel ahol a civilizacio kifejlodott, es ott meg sem tortent semmi.."
Az általad említett területeken az ember jóval később jelent meg, lévén hogy nagy valószínűséggel az afrikai kontinensről indult világhódító útjára.
(És bocs, de az "És aki gyorsan rávágja..."-val kezdődő bekezdés komolytalan.)
kiran
1. Azt én se értem, mit csinálnak akkora cirkuszt egyesek a PI megjelenéséből a Piramisban. Szerintem nem nagy ügy, tényleg ismerhették az egyiptomiak is.
2. a FI sokkal érdekesebb, de csak annyit bizonyít, hogy tanulmányoztak bizonyos geometriai öszefüggéseket, és nyilvánvalóan felmerül pl egy téglalap olyan felosztása, hogy azok a szabályok érvényesüljenek. Hogy eszerint méretezték az oldalakat és a kamrát, még nem bizonyítja, hogy úgy is szerkesztették.
3. az is világos, hogy az építész szándékosan vésette kőbe ezeket a szabályokat.
4. amit sosem értettem, hogy a királykamrába vezető alacsony folyosó miért a kamra sarkába vezet? Ez olyan snassz. Egy elegáns bejárat sosem ilyen.
