Gondolod hogy 3, néhol 5cm ragaszó mehet a szigetelő mőgé? Szerintem nem.
Ahhoz hogy 3cm pogácsa legyen a szigetelő alatt, ahhoz kb, szerintem 5-6cm vastagon kell rakni a ragasztót a szigetelő mőgé 5-6 ponton. És mikor rányomjuk a falra akkor lesz belőlle 3cm. Akkor lehet hogy fel megy kb. egy fél zsák ragasztó a 1m2 -re
Ez esetben érthető, hogy nem volt meg a kapcsolódási pont, hiszen én épp azt kérdeztem, hogy nem rendszeres használat esetén hogyan viselkedik. Mindennapos használatban nyilván rá se kötne az olaj amúgy.
Én csak azt vállalom el amit a legjobb tudásom szerint meg is tudok felelősséggel csinálni.
A másik felvetésedre:
Van létjogosultsága a gipszkarton szerelésű házaknak-lakásoknak.
Vannak olyan helyzetek amiknél szükségszerű lehet az ilyen.
Én nem magával a gipszkartonnal ellenkezem, hanem a magyar valóság az ami nem találkozik akár a gyártók ajánlásával sem...
Így amíg ezt a kedves kivitelezők nem oldják meg addig csak egy nagy barkácsolás lesz az eredmény.
Egyáltalában nem bízok abban, hogy ez a fajta hozzáállás a következő években-évtizedekben megváltozik, így egyszerűbb nekem az, ha eleve erős fenntartásokkal kezelem, ha gipszkartonra kell dolgoznom.
Ott ahol ezt kitalálták ott azt is kitalálták, hogy hogy is működik ez a rendszer jól.
Na ez az amit itt nálunk nem ültettek át a gyakorlatba...
Mi magyarok mindent jobban tudunk.. bocs. mindent IS jobban tudunk...
ehh csak a szopás van az ilyenekkel asztalos oldalról nézve...
Itt is leírod, hogy így kell, meg úgy kell építeni azt a bizonyos gipszkarton falat, és akkor tuti jó lesz, míg a nagy magyar valóság meg az, hogy nálunk elenyésző menyiségben vannak szabványosan elkészítve ezek.
Amikor már én jövök a sorban, nagyon kevés megrendelő hívja vissza a kartonosokat, hogy építsék újra neki a falat...
És a lényeg ez.
Adott a szarul megcsinált fal, és ezt old meg...
A saját megoldásom ilyenkor az, hogy megpróbálom rábeszélni a megrendelőt, hogy olyan felső-szekrényeket csináljunk ami megtámaszkodik az alsón, hogy valami vigye el a szekrény teljes súlyát, mert a falra nincs semmiféle garancia.
Aztán vagy megfogadja a tanácsot, vagy keres magának egy bolondot aki így is felszereli...
Nem lehet, mert nagyon hullámos a fal, ráadásul mivel régi ház, a függőében is van kb 5cm, néhol több is.
Valószínű, hogy teljesen függő sosem lesz, de valamennyit ki lehet belőlle hozni.
Egyébként a vakolás és a szigetelés anyag ár között nem sok különbség van árban kb. 40m2 -nél, főleg úgy hogy az adott esetben jóval vastagabb vakolat megy fel, mint normál esetben.
Üdv ! Jól beszélsz/gondolkodsz nekem is ez jutott eszembe ,míg a szigetelésre összejön a pénz ,addig szépen ellehet lenni ezzel a vakolattal akár évekig !:) És a szigetelés után ha megfelelő minőségbe készül szép egyenletes falakat kaphat 2&1 !:)
Ki kell számolni, hogy mennyibe kerül egy szakszerűen kivitelezett gipszkarton falazatrendszer egy vakolt 12.5 téglafalazathoz (áthidalókkal és szabványos zsákos malterrel, bekötéssel a tartófalakba) képest anyaggal és munkadíjjal együtt, mennyibe kerül a szállítása mindkét változásra és kijön, hogy a gipszkarton fal olcsóbb.
Az egyetlen anyagi alternatíva a Ytong falazat, aminek nem kell vakolat, de pl. spéci szalagfűrész nélkül nincs vele haladás, ezenkivül míg egy nm bármilyen fal elég súlyos, a gipszkartonfal 3o-4o kilónál megáll.
A mennyezetre szerelt gipszkarton ezer egyik elreped a sarkokba, ha falazott válaszfalak vannak az épületbe (hiszen egy új építésű házban egy ideig minden mozog). Van rá módszer, hogy a repedéseket elrejtsed, de duplán kell kartonozni a mennyezetet, akkor meg nem elég a standard dupla CD váz.
Másodsorba a mostani munkadíjakkal nem mindegy, hogy vésni és javítani kell a falakat, vagy elegánsan minden szerelést be lehet építeni.
Ugyebár granciát kell vállaljon a munkájára egy építkezési vállalkozás, egy lakóházra is, nekem az a véleményem, hogy a gipszkarton szárazépítés mindenkinek jobb műszaki megoldás, mind a falazott szerkezetek. Utánna kell nézni, létezik francia gyártmágyú üvegszál erősítésű lapok, abból két réteges burkolással olyan falakat építesz, hogy nagykalapáccsal is nehéz lehet betőrni.
Becsszóra van módszer konyhabútor felszerelni gipszkarton falakra, amiket nem erősitettek meg fabetétekkel, ha kétszer vannak búrkolva. Van olyan sín, amit megfelelően lehet rögzíteni a gipszkartonban és megtartja a jól megpakkolt felső testeket.
"Az marhaság, hogy nem lehet felfüggeszteni rá semmit, vannak speciális dübelek, szinte bármit fel lehet függeszteni rá, csak persze nem egy réteg gipszkaton burkolt falra és nem gyéren szerelt profilvázra, ami o.4-es vastagságú. "
Aham...
Szóval 3 kitételnek kell megfelelni.
1. speciális dűbel (tipli)
2. dupla vastag gipszkarton
3. sűrűn szerelt profilváz
Ebből a 3 kitételből ma Magyarországon 2 kitétel gyakorlatilag nem létezik.
A kész falak 90% (lehet, hogy alul mérem!) 1 rétegű kartonnak van szerelve.
Plusz az a sűrűn szerelt váz is ritka mint a fehér holló.
Ezzel a 3 dologgal olyasmit mondtál, mintha azt mondtad volna, hogy sima papírból is jó falakat lehet csinálni, csak kellően erős papír kell hozzá, meg kellően erős papírtámasz...
Én nagyon örülnék annak, hogy amikor elmegyek egy konyhabútort felmérni, és kész van a szerelt gipszkarton fal, akkor jönnél, és vállalnád a felelősséget, hogy az a bútort fenn fog maradni a falon...
Az a baj ezzel a hozzászólásoddal, hogy az ÁtlagJóska aki olvasgatja pl. ezt a fórumot, annyit fog leszűrni a mondandódból, semmi gond a gipszkartonfallal, lehet rá terhelni csak jól kell csinálni...
Hát igen jól kell, de hogy hogy nem az a fal már kész van a legtöbb esetben, mire egy asztalos pl. látja, de még a felhasználó is szinte akkor látja mindig amikor már áll a fal...
A végén mindig az asztalos lesz a hülye.. pedig ehhez sincs sok köze...
Nem a szél fúj be, hanem csak a gk mögött mozog a levegő. Ez esetleg csak a felső szinten, a tetőtér alatt lehet gond, ha nem zárták le rendesen felülről (elvileg le kellene). Penészedés? Olyat nehezen fogsz látni gipszkartonos házban, nincs az a pára, amit ne tudna felvenni, inkább az alacsony páratartalom jellemző. De a penészedés amúgy is inkább a külső hőszigetelés hibáját jelzi a leggyakrabban (hőhíd).
Fémkerítés újrafestés ügyben szeretnék tanácsot kérni. Az egyik kérdés az alapozó. Igaz-e, hogy kültérre csak kromát tartalmú alapozót érdemes használni?
A másik kérdés, hogyan lehet a legegyszerűbben és leggyorsabban leszedni a régi festéket?
Elkedtem flexelni drótkoronggal. Szépen szedi, de nagyon lassan, és a sarkokhoz nem ér oda. Próbáltam disznóperzselővel égetni, de nem az igazi. Ötletek? Homokfúvást nem tudom megoldani.
Vannak rá kimondottan élvédőkkel foglalkozó szaküzletek, például itt Szegeden az Élplast. De ugyanúgy beszerezhetők akár építőanyag szakáruházból, vagy csempeszaküzletből is. Kenhető szigetelés (vagy egyéb burkolási segédanyagok): a legelterjedtebb márka talán a Mapei, ezen belül is beltéri felhasználásra a Mapegum WPS. De a többi nagy márka (Ceresit, Sopro, Murexin, Botament, Sakret stb.) szorimentje szerintem ugyanolyan jó, inkább azon múlik az egész, hogy a burkoló melyikhez szokott hozzá. Ezért is lenne érdemes inkább vele leegyeztetni.
pontosan értettem amit írtál, szárazvalkolásnak nevezett előtét falakat készitettek vakolás helyett az egész házba, azt is megírtam, hogy miért, meg azt is, hogy mire lehet számítani.
Hogyha szarul van megcsinálva (megnyomod a falat akkor lóg- mozog), akkor elbontod a gipszkarton lapokat és megerősíted a vázat és felszerelsz két gipszkarton lapot, majd újra glettolod és elvédőződ, lefested. Olcsó megoldás és jó. A mennyezeten is valószinüleg az van, azt is elbontod és megcsinálod szakszerűen: polifoam szalaggal az UD alá, az UD rögzíted a függőleges CD-be a falra szerelt gipszkarton lapon keresztűl és két réteg CD használsz, függesztőkkel, a felső 12ocm-re az alsó 4ocm-re. Minden szerelési eljárás részletesen megtalálható a Knauf weboldalán, pofon egyszerű beépíteni.
A miénk pont ilyen idős és a technológiája is ilyen. Szerintem egész jó megoldás, több az előnye, mint a hátránya - de persze ez utóbbi is van. Hátránya például a sérülékenység, meg az, hogy körülményesebb rögzíteni rá valamit, spéci tipli vagy átgondolt csavar és tipliválasztás kell. Ha rosszul tették fel a falra, akkor a levegő is járni tud alatta. Cserébe viszont könnyen javítható, nem repedezik és szép sima. Engem nem zavarna, ha választani kellene. De ha valami speciálisabb kérdésed van, tedd fel azt is.
Múltkor, amikor a láncfűrész-olajokról beszéltünk, el is mentem márkaboltba, ahol rám ijesztettek, hogy a bio láncolaj egy-két hónap alatt megköt a láncon. Azon gondolkozom, hogyan lehet akkor azt használni, hogyha nem mindennapos a használat, hiszen ha ásványolajjal minden alkalom után ki kellene járatni, akkor aztán adtunk a szarnak egy pofont.
Szia, lehet rosszul irtam le a dolgot. Ez a ház 2008-bán épült 30-as téglából a kozfalak 10-esek, kívül 5 cm szigetelés és a falak belülről nem vakolva vannak hanem gipszkartonnál burkolva. Na ezt nem tudom hogy mennyire jó ez a gipszkartonos megoldas.
ha meg van csinálva szakszerűen, szárazvakolat: előtétfallal két rétegbe burkolva, akkor nem lehet semmi probléma, a fehér gipszkarton páraáteresztő- megfelelő festékkel festve. Valószínű, hogy nagyon rosszak voltak a belső falak és nem akartak vakolni-glettolni, szereléseket bevésni a falakba.
Amúgy ha az épület állaga rendbe van (alapok, tető, esővízelvezetés, szerelések), a gipszkarton burkolatokat el lehet bontani, a vázat megerősíteni és újraburkolni. Maga a gipszkarton lap amúgy olcsó, könnyű újraburkolni a vázat, kiszalagozni és glettolni. A bonyolultabb pl. nagy hangszigetelő képességű vagy tűzálló falak profilrendszere a drága.
Az marhaság, hogy nem lehet felfüggeszteni rá semmit, vannak speciális dübelek, szinte bármit fel lehet függeszteni rá, csak persze nem egy réteg gipszkaton burkolt falra és nem gyéren szerelt profilvázra, ami o.4-es vastagságú.
Nálam az van, de szerencsére csak a válaszfalak. Utálom. Ha polcot, vagy valami nehezebb tárgyat kell rá rögzíteni, azt csak oda tehetem, ahol az meg lett erősítve. Tavaly előtt meg bejutott egy egér a tetőtérbe, majd onnan utat talált a válaszfalba. Óriási "élmény" volt, amikor éjjel kapargatta a vékonyka gipszkartont. Csak remélni tudom, hogy nem rágta meg a behúzott vezetékeket. :-/
Egy előnyét látom mindössze a gipszkartonnak: aki szereti átrendezgetni a házát, az relatív könnyen ki tud bontani, át tud helyezni egy-egy válaszfalat.
Tüzép jellegű kereskedésekben, meg normálisabb csempeboltokban nincsenek elszállva az árakkal. Viszont a burkolóval érdemes előre egyeztetned, mert sokan csak azzal a márkával, és azzal a fajta ragasztóval szeretnek dolgozni, amihez hozzászoktak. Valaki például utálja a szálerősített ragasztót, mert nem szokott hozzá, körülményesebbnek tartja miatta a fugázás előkészítését.
írom a szerződést betonozókkal...négy fő rész lesz, 1. alapozás, 2. monolit vb. födém, 3. terasz+lépcső, 4. koszorú....
elvben a végére már csak lófaxnyi meló marad a többihez képest, de attól tartok, ha túl kevés fizetséget tartok vissza, akkor a végére meg sem jelennek esetleg időben hanem bevállalnak mást....
Mi a szokás? (Én így magamtól 10-40-30-20%-ot írtam)...
egy kis segítség kellene. Kinéztünk egy házat megvételre. A falak belülről gipszkartonos borításúak, 30-as tégla,kívül pedig 5 centis (tudom,nem sok) szigetelés.
A gipszkarton érdekelne,mik a hátrányai,mert mindenhol olvasni jót.rosszat. (gondolom itt is:)
Próbáltam ilyet, időzítős kerti locsoló csappal. Nem ez volt a legjobb megoldás, bár működik. Jobb az alább említett nejlonozás. Be kell rendesen áztatni a betont, utána fóliát rárakni és azt lerögzíteni. Felülről ráraksz téglát, nehezéket, akármit viszonylag sűrűn. Így nem kapja le a szél. A beton nem tud dehidratálódni ezáltal nem "ég" meg. Ugyanis nem hűteni kell a betont ilyenkor, hanem nedvesen tartani.
Építkezésnél szerintetek elegendő lenne-e a koszorúbeton napközbeni locsolásához (30 cm széles), ha csepegtetőcsövet rögzítenénk a tetejére és folyamatosan szivároghatna rajta? (Ha igen, akkor milyen "teljesítményűt" érdemes keresni? Amit néztünk, az 33 cm-ként csepegtetne 2 liter/órás mennyiséget. Ez ilyen időben elegendő lenne-e, vagy ettől jóval nagyobb mennyiségre lenne szükség?
A baj az, hogy nagyon nagy nehezen tudnánk most megoldani a napközbeni locsolást, a kivitelező pedig nem nagyon tudja garantálni, hogy erre mindig van embere. Ez pedig filléres megoldásnak tűnik, tekintve, hogy 70-100 Ft/métere az ilyen csöveknek).
Az üveg kb. 6oo fokon képlékeny és 65o fokon edzik (12oo fokon olvad folyékonyra).
Az edzés során a felületét az üvegnek hirtelen lehűtik levegővel.
Akkor a külső határólüfelületek és a belseje között fellép egy feszültségkülömbség, gyűrűs húzófeszültség alakúl ki, hasonló jelenség mint egy előfeszített vasbeton gerendánál.
Az edzett üvegnek a szilárdsága sokkal nagyobb mind a float üvegnek, de ha egy pontja megsérűl, akkor berobban, mert az egyensúly felbomlik.
Az edzett üvegek hajlamosak a spontán törésre, ha pl. nagy felületű üvegeket sokáig éri a napsugárzás. Külső felén edzett és belső felén laminált hőszigetelő üvegszerelvénynek (ez az utcai homlokzatoknál kötelező, hiszen egy kitőrt ablak megölne egy járókelőt), kb. 1oo homlokzati ablakból 1 biztos be fog robbani magától- (aztán basztatnak, hogy cseréljem ki garanciába- erre én meg azt állítom, hogy valaki betőrte.:))))
Meg lehet figyelni a üveghomlokzatokat, nagy melegben napos időben, mintha meg lennének kicsit gőrbülve, mintha hasasok lennének - játszik rajtuk a fény, na, azok meg is vannak görbülve.
Van egy eljárás az üveghomlokzatoknál (szerkezeti üvegeknél), amikor az edzett üveget felmelegítik 2-3oo fokra a kemencében és tartják kb. 5 óráig, ezalatt a hibás üvegek összetörnek (a spontán törés oka az, hogy szulfid zárványok- azaz a "hibák"- a melegtől térfogatot változtatnak).
Persze ezek a hőkezelési műveletek mind pluszt pénzt jelentenek, egy olyan edző kemence, amibe meg lehet edzeni egy nagyméretű pl. 3x3.5m-res üvegtáblát több 1ooe euróba is kerül, hiszen úgy kell legyen elkészitve, hogy mindenhól egyforma hőmérsékletet biztosítson. Az edzés során sajnos elég sok a tőrés is, innen az edzés húzós ára is.
Ezért is hívják az ilyen üveget szekorit-szekürit-securit (biztonsági)stb. néven.
Gyak a kocsik oldalüvegezését ma is ebből csinálják.
Szerencsére a szélvédő üveget már nem ebből csinálják, pedig amikor bejött akkor óriási eredmény volt, hogy a sofőröket nem a szilánkosra tört szélvédő öli meg az ütközésnél.
Én több évet lehúztam a Hungarocamionnál, és mi cseréltük a szélvédőket ('80-as évek második fele) ott sok kamionnak robbanós üvege volt akkoriban, mivel jelentősen olcsóbb volt mint a ragasztott üveg.
Ott gyakorolhattunk vele eleget.
pl egy kis koccanásra képes millió darabra robbanni, de egyenletes terhelésnél hihetetlen terhelést is kibírnak.
Pl. hátával felfelé leraktuk a földre (puhára téve a földön lévő részét). Így kb 15-20cm volt a merci üvegnek az ívében, majd egyszerűen ráállva a saját emberi súlyunkkal terhelve lehajlott a földig, de nem tört el!
én eredetileg még az Öveges professzor adásában láttam elsőnek ilyet, de ott még azt is demonstrálta az öreg, hogy egy csipesszel megfogva, bele lógatta egy teli vizespohárba, majd a kilógó csepp farkincáját lecsípve, hogy robban szét a csepp, és hozzá azt, hogy milyen erők szabadulnak fel ilyenkor.
Ugyanis egyszerűen szétrobbantotta a poharat ez az egyetlen csepp..
A dőltfalú házamra emlékeztek még? Nos kezdek rájönni miért dőlhetett meg. Utólagosan aláfalazták, de igazából csak lábazatot csináltak mert nem mentek le a föld színe alá, de ilyen módon készítették:
Vagyis kifűrészelték a falat, majd kirakták téglákkal + vízszigetelés. A két legfelső tégla között viszont maradt hézag, aztán nemcsak a végén az ajtónál hanem alánézve valószínűleg végig ilyen lehet.
Amugy vegul halasztottam ezt a mai munkat, nem akarom, hogy megfeszulve, eroltetett menetben megoldjuk, csak egy-ket nap miatt. Holnap szepen meg tudok venni mindent, aztan majd kedd szerda befejezzuk. Buktam egy nap beto kevero berlest, de ennyit meger. :)
Egyébként, minden üveges munka, még maga az üveg is nagyon drága, az edzést is nagyon meg kell gondolni, mert annyit kérnek érte nagyjából, mint magáért az üvegért. Ha ilyenre van szükségem, akkor inkább üvegtapétát használok. Végül is az edzésnek is annyi a lényege, hogy ha kitörik, elpattan, ne okozzon balesetet. ( Persze, vannak más felhasználások is... )
Bauhausban van betonacel, de csak 3 m-es (es kb. 2,5x-es aron... :).
Olvastam itt korabban vasalasi tanacsok kozt, hogy toldas eseten eleg nagy atfedest kell hagyni (pl. az atmero 80x-at). Nekem ez meg is lenne a 6m-es darabokkal, 3 szal ket toldassal adja ki a szukseges hosszt, kb. 75cm atfedessel.
Na most, ha lemegyek 3m-es szalhosszra, akkor jelentosen megnone az anyagszukseglet (nem szamoltam utana, de sacc/kb erzesre nem hangzik jol...).
Szoval az merult fel bennem, hogy a toldast nem lehetne-e kisebb atfedessel es a szal vegere hajlitott "kampoval" megoldani?
(Eddig azt gondoltam, hogy az edzesnel lagyulasi pont kornyekere kell melegiteni az uveget, es akkor a csiszolt, furt feluletek kifenyesednenek, de akkor nyilvan nem igy van... :)
Amugy van ilyen vizsugaras vagastechnika, ami kb. mindent visz, azzal se lehetne? Szoval belso feszultsegek statikai egyensulya borulna, ha eltavolitunk egy darabot? Es aztan pukk, oda az egesz tabla?
(Meg azert felhivom az OBI, stb.-t, zartszelveny sincs a honlapjukon, pedig szinte biztos vagyok benne, hogy lattam mar korabban. (Meg kovacsoltvas utanzatu, "diszitett" is volt, keritesoszlopnak.))
De pl. furhato, hiszen a zuhanykabinajto fogantyujat atmeno csavarral lehet rogziteni. (Legalabb is a mienket. :-) Ugyanezzel a technikaval akkor vaghatonak is kell lennie.
Mondjuk nem allnek neki otthon flexelni, de biztos van erre alkalmas technologia.
Nálunk zsalukő kerítés lett burkolva mészkőlapokkal. A natúr zsalukőre ment alapozó, flexragasztó és a lap. 7-8 éve van fent, semmi baja, pedig a gyerek folyamatosan teszteli labdával.
Zsalukő lábazatot szeretnék lábazati kővel burkolni, kell-e előtte vakolni, hálózni a zsalukővet vagy mehet fel a burkolat közvetlenül a zsalukőre flexibilis ragasztóval?
Ugyanez a kérdés a Leier szerelt kéménnyel kapcsolatban. A kéményt szeretném klinker burkolóval burkolni, kell-e előtte vakolni, hálózni a kéményt vagy mehet fel a burkolat közvetlenül a kéményre flexibilis ragasztóval?
jarolap 45x45os lesz es csempe az 20x60as. nincsen padlofutes csak belteri lapozas.
uj epitesu lakas, es a kivitelezo burkoloja. mondtam neki, hogy tobbet is fizetek csak csinalja meg epoxyssal az epitett zuhanyt, mondta hogy nem erdemes, nem kell, hogy tul nagy hezagot kellene hagyni...
sajnso nincsen keznel masik mester aki eljonne megcsinalni...mar kerdeztem jo parat akit ajanlottak :(
Baumit flexgres: lapmérettől, és a felhasználás körülményeitől függ. Nagyobb méretű lapokhoz, és/vagy padlófűtés esetén, netán kültéri fedetlen helyen nem ez a legjobb választás. De mondjuk 30x30-as padlólaphoz, 25x40-es csempéhez egy fürdőszobába megfelel.
Fuga kérdése: a lényeg, hogy Te mit akarsz? Kétkomponensű fugát, vagy egy olyan "mestert", aki nem akar (vagy inkább nem tud) epoxy fugával dolgozni? Nálam is szívta a fogát a hidegburkoló, amikor Kerapoxy CQ-val dolgozott, de végül csak megcsinálta.
edzett üveg nem vágható. egyáltalán. ha kilágyítják, elvágják, visszaedzik, akkor igen. de azt nem akarod. az még annál is drágább, mintha méretre csináltatsz egyet. vannak helyek ahol csinálnak, pl régebben a rikker.
sziasztok! nehany "hulye" kerdes csemperagasztonak megfelel a baumit flexgres? fuga anyagot milyet erdemes nezni? epitett zuhanyba, furdoszobaba es jarolaphoz is kelleni fog majd. epitett zuhanyhoz mester ember nem "akar" epoxy fugaval dolgozni. szoval kerdesem mi lenne a legjobb valasztas ha nem epoxyssal dolgozna? elore is koszonom b
A födémig 2 sor silka mészhomok tégla. Aztán a födém egyik oldala is ezekre az áthidalókra terhel az E-gerendákon keresztül. Ez utóbbi a képen nem látszódik, de a 2 sor silka tégla igen. Tehát az áthidalókon (3 darab porotherm van egymás mellé beépítve) viszonylag nagy terhelés van.
Veszel ket L profilt, aminek a hossza a ket ajto szelessege +2ocm a falazott piller+20+20cm a felfekves.
Ezeket beilleszted az ellenmagass athidalok ala, flexel kivagod az L profil rovid szaranak a helyet a falba es a pillerbe is. A fal mindket oldalan. Ezt a falat vakolni kell, mert a L profil vastagsaga ki fog allni a fal sikjabol. A falon fog latszani 1ocm femprofil, a masik 5cm bent lesz az athidalok alatt.
Ezzel megerosited az ellenmagass athidalokat, csak azert hogy felettuk is meg tudd ekelni a falakat.
1:3 térfogatarány? Mert a kolléga tömegarányrol beszélt. Nagyjabol 1:3 -1:4 terfogat aranynak felel meg az 1:5 tömegarany. En is 1:3-ban keverem literben merve es atombiztos.
Akkor kiegészítem azzal, hogy a ház ~60 éves, a szigetelés 20 éve került fel, a villanyóra pedig 2 éve. A képen látható fal akkor épült ( 30 éve) amikor a terasz be lett építve és fedve. A fal nem túl vastag, így nem nagyon szeretnék bele vésni, mert lehet, hogy belül is látszana.
Sziasztok! Adott egy Budapest, V. kerületi 5 emeletes társasház. Kivételes módon az 5. emelet nincs teljesen beépítve, van még egy lakásnak hely. Előzetesen leinformáltam, beépíthető. Az lenne a kérdésem, hogy mekkora többletköltséggel jár egy belvárosi építkezés (%-osan)? Gondolok itt pl. az építőanyag tárolásra, daruzásra, közterület használati engedély díjára, (utca ideiglenes lezárás!?) stb. Tehát olyan extra költségekre ami mondjuk egy vidéki építkezésnél nem merül fel. Előre is köszönöm a segítséget!
Tegyél még 5 centi szigetelést a falra - ha azt akarod, hogy ne látszódjon a javítás.
Amúgy ragasztó-háló (5-10 cm átfedésel a falra, hogy ne repedjen végig), aztán festés/vakolás, de biztos, hogy meg fog látszódni. Esetleg rá lehetne ragasztani egy függőleges díszcsíkot polisztirolból, és azt eltérő színnel behúzni.
Nem értem az L fémprofil elhelyezését. Még egy rajzot mellékelek és az aktuális állapotot. A 10-es fal egyébként 2 soronként kapott 6-os betonvasat hosszában.
Van elfekvőben pár m2 vinyl parkettám, pont annyi amivel a teraszt le tudnám burkolni.
Tudom hogy ez nem igazán kültérre való cucc, de ha valami extra erős kültéri ragasztóval tenném le mégis meddig bírná? Amúgy az UV sugárzás vagy fagy miatt nem való kültérre? Mivel ez így a ragasztón kívül ingyen van, nekem az is megfelel ha 4-5 évet kibír.
A probléma az, hogy az 1o-es falat ki kell ékelni, az ajtók felett is. Az ellenmagass áthidaló ezt nem szereti, főleg 2.5 méteren. Ha nagyon könnyű ajtólapot szerelsz, akkor ez nem probléma, de ha egy 15kg-os pl. fából készültet (vagy egy későbbi tulajdonos ilyet szerel be), akkor ez probléma lehet, mert repedni fog valahol a fal, ha sokat csapkodjátok az ajtókat.
Az ellenmagass áthidaló bekötési módszere nem merevít síkba semmit.
Ha az áthidalók be vannak építve, az L fémprofilt be lehet szerelni, bevágsz flexxel egy vízszintes kanális a falba az áthidaló alá (a felfekvésen) és mindkét oldalán beépíted a fémprofilt. De legalább 2ocm felfekvéssel. Az síkban is merevít, hiszen van egy fal fele néző szára is.
A L profil 5ox1oox8-as azaz 1o cm magass és 5cm széles. Az 5 cm széles szárát be kell vágni a falba. Ha van ellenmagas áthidaló, akkor talán elég a 5ox1oox6-os L fémprofil.
Ha a 2o-as falazott oszlopra merőlegesen van egy másik fal, akkor az is merevít valamennyit, de csak az egyik irányba.
Ha már ott van az a vasprofil, akkor könnyű ráhegeszteni 4 vasbeton tüskét, ami kimerevíti a falazott oszlopot is, hiszen az meg kell tartson két ajtótokot.
Amúgy ezeket a vékony falakat érdemes gipszkartonból késziteni, létezik UA profil a tokozatoknak, azt ki lehet kötni jó mereven a födémhez és a padlóhoz egy 9ofokos bevágással-visszahajlítva.
Az elemmagas áthidalók már bent vannak a szerkezetben. Az ytong fal 10-es, de az ajtónál 20cm szélességet kap. Kicsit alakítottam a rajzon.
Szóval azt mondod, hogy a falat az áthidaló alatt támasszam ki két oldalról fém szerkezettel?
A rajzon zölddel ábrázoltam. Tehát a két fém szerkezet a silka téglákhoz kapcsolódik, illetve az ytong falhoz, de az áthidalóhoz nem ér hozzá sem a fém szerkezet sem az ytong fal. Jól értem?
Illetve vasaljam meg az ytong falat függőlegesen az ajtónál?
Az ellenmagass áthidalók helyet szerelj két 5ox1oox8-as L fémprofilt kétoldalon 2ocm felfekvéssel, az ajtónyilásoknál kösd össze őket alúlról laposvasakkal. A válaszfalakat ékeld ki a födémhez képest pallóból vágott keményfa ékekkel, két oldalról.
A 1o-es oszlop is kevésnek tűnik, jó lenne egy min. 2ocm széles.
Az L vasak beépítése után falazd fel és a hegessz négy vasbeton tüskét lefele, min. 2o cm hosszút (a falazásnál bevágod az Ytongba a helyüket), mert az oszlop nem lesz elég merev az ajtók tokozatának.
én kémény lyukat szüntettem meg maradék XPS beszabásával és glettelésével. (kb 10cm, vagy 12) Hálót sem tettem rá, egyelőre nem repedt körbe. 5év és egy tetőcsere során sem.
Ja és nem vártam egy percet sem, hogy megkössön a massza.
Sziasztok! Panelházban egy vasbeton falban lévő nagyobb (kb 5 cm átmérőjű) átmenő lyukat (konyha átkerül egy szobába, régi csövezés helyét kéne eltüntetni) mivel lehetne betömni? Az egyik szaki csemperagasztót ajánlott. Az jó lehet? Hőtágulási különbségek okozhatnak gondot?
Adott egy PTH elemmagas áthidalókkal kiváltott nyílás, amiben kettő ajtó lesz elhelyezve. A két ajtó között ytong 10-es válaszfal lesz, ami T alakban végződik 5-5 cm kinyúlással. Ez a válaszfal valami kitámasztást, kiékelést igényelne, mert a következő sarokpont a T alaktól 2 méterre van. Gondoltam bekötöm az áthidalóba, mert az kistabilizálná, de aggályaim támadtak, hogy esetleg az áthidaló lehajlása miatt ez a kapcsolat nem lenne jó, elrepedne. A födém E gerendás, 5 cm felbetonnal, de erre a födémre letámaszkodik a tető is, ami viszont még nem kapta meg a cserepezést.
Kiékelhetem-e a válaszfalat az áthidalóhoz?
(rajz: felül: felülnézet, középen ytong fal a T végződéssel; alul: szemből nézet)
Egy 180-as kültéri oszlopot szeretnék készíteni pillérzsaluból, 10-es betonvasakkal megerősítve. A kérdésem az lenne, hogy milyen keverési arányt javasoltok?
Valóban elég egy lenne mindössze 1 tömegrésznyi cementhez 6 tömegrész sódert, és 0,6 tömegrész vizet adni? Betonoztam már korábban, de akkor 1:5 cement-sóder aránnyal készült az alap, és 1:4-el a zsalu.
Fa, fém, műanyag és Műemlékvédelmi nyílászárók, hő, hang, por és eső víz elleni állagmegóvása céljából, ingyenes javítással, kiszállási költség nélkül, garanciával.
elég sok műgyantát kellene kiönts, hogy ezt szintbe hozzad lévén, hogy pár mm vtg padlóról beszélünk. másfelől előtte a betont le szokták teljesen csiszolni betoncsiszolóval. az megoldja az egyenetlenségeket. a repedéseket nálam elfedte, persze nem árt, ha nem csak máma, hanem másnap sem reped már tovább. ami még fontos, az a vizszigetelés - száraz padló célszerű a műgyantához.
Szokatlan kérdéssel fordulok az építkezők közösségéhez. :)
A két napos ünnep sajnos most nem jön jól, mert elfogyott a sóder...
Nincs valakinek fölöslegben pár köbmétere? (Utánfutóval egy-két körben tudnám elhozni, 1-2 köbméter is már nagy segítség lenne.)
Hasonlóan 25-ös zsalukő is jól jönne, ha a sóder sikerül. (25x50x25cm lenne az igazi, a támfal magassága ehhez van belőve (7 sor, 175cm, egy sorban 33 db).)
Ideális esetben pont ilyesmik lennének valakinek abszolút fölöslegben, s nem tudja hogyan szabaduljon meg tőle. :-)
szomszéd néninél járt egy "szaki", aki felverte a betont, kiszedett pár centi földet, majd a falban meglévő duplán rakott vízszigetelésig 0-32-es sóderrel (sacc 10 cm vastagon) feltöltötte a helységeket. jelen pillanatban áll a munka... a korábbi padlószintig van még kb. 6 centi, az is lenne a végcél. néni elmondása szerint semmi vízszigetelés nem kerülne a beton alá! a kőművest pedig pont a vizesedés megszüntetésére hívta, mert korábban az átvakolt szigetelésen és a betonon keresztül nedvesedett minden.
most ugye ha jön a szakbarbár, akkor vagy kitalicskázza a lerakott sódert teljes egészében, és szerelőbeton+nehézlemez+aljzatbeton kombóval folytatja, vagy kitermeli a fele sódert, és szerelőbeton+nehézlemez kombóval lesz egy eredeti padlószint. utóbbi eset félmegoldás, hiszen a nehézlemezre kellene mennie a laminált padlónak... létezik-e olyan megoldás, hogy a lemezt egymás mellé fektetnénk, és "összeragasztanánk" valamilyen módon, hogy azért a párazárás is meglegyen?
Adott egy garázs, melynek a betonját elég slendriánul húzták el a kőművesek. Állítólag gyorsan húz a mixerbeton, illetve senki sem mondta nekik hogy garázs lévén ez lesz a végleges szint. Szóval a léc nyomai látszódnak a betonon ahogy húzták, illetve több vékony hajszálrepedés is fut a betonon. A felület nem porlik, vízszintes. Diletáció nincs. Ez egy 6x7 m-es garázs, lakóépület jelleggel építve, csak a szerelőbetonra nem került szigetelés és aljzatbeton.
Erre a felületre szeretnék egy műgyanta padlót, a szükséges előkészítésben kérném a tanácsotokat. A képen is látható egyenetlenségeket vajon elfedi-e a műgyanta? Azt gyanítom hogy nem, ezért vagy csiszolni volna szükséges az aljzatot vagy aljzatkiegyenlítőt használjunk? Illetve hogy a műgyanta padló mennyire képes tartósan elfedni a beton repedését? Nyilván azt szeretném ha a kész felületen a repedés ne látszódjon. Ebben kérem a tanácsaitokat, előre is köszönöm.
275-ös belmagasságig a nyilás kerete felé be kell ereszteni két 22-es OSB-t a belső oszloppárba. Kivűl és belűl is. A két OSB közé kötelező szerelni kell egy pallóból készitett vizszintes elem is, mert nem lesz mihez ékelni a nyilászárót.
Ha a belmagasság 275-nél nagyobb, akkor két 15-ös colos deszka beeresztve és felette oszlopocskák, ahogy Digium ábráján van lerajzolva.
Ez így elég gyatra, hol az alátámasztott áthidaló? Ugyanúgy 40 vagy 60 centinként kéne a függőleges szerkezet mint egyébként. Szakszerűen ilyennek kéne lennie:
Látni nem láttam a faladat... Amennyiben nincsenek a burkolási síkban centis eltérések, akkor csemperegasztó is megfelelhet. Illene kenhető vízszigetelés is, azt is csak valami sima felületre érdemes kenni.
Üdv! Betonoztam egy 18 nm es teraszt. Nem túl szép a felülete. Darázsfészkes és vannak különbségek is a síkban. 3 4 évig kéne nézegetnem kb akkor tervezem leburkolni. A kérdés, hogy mivel tudom a felületet kiegyenlíteni, hogy ne kapjak szívrohamot ahányszor meglátom?
A járólapot először kezeld le valamilyen csempét-csempére alapozóval (pl: Murexin D4, Kemikál Tapadóhíd ...), ezen már kiszintezheted az aljzatot.
Én a gipszkartonos megoldást ajánlanám. Előtte azért a másfél méteres magasságig is lesimítanám a falat. Sokkal szebb lesz a végeredmény, ha sík felületre burkolsz.
Burkolással kapcsolatban is szeretnék kérdezni, de az a topic eléggé nem pörög, ezért itt teszem fel kérdéseimet.
Fürdőszobában szeretnék csempézni, illetve járólapot lerakni, de a járólapot a már meglévő 30 éve lerakott márványmintás kőre. Szilárd, nem mozognak a kövek, viszont a közepén van egy kis gödör, lehet régen lefolyó volt ott amit megszüntettek és azért lejt oda.
Önthetek szint kiegyenlítőt a közepére, hogy vízszintbe hozzam a padlót? Hozzá fog az ragadni a kőhöz? Vagy flexibilis csemperagasztóval hozzam ki inkább egyenesbe?
Másik kérdésem, a falról a régi csempét levertem, ahogy néztem vakolatba nyomták bele a csempét, a vakolat ami a falon maradt, mert csak a csempék potyogtak le, szilárd, stabil, nagyon nehezen jönne le a falról és akkor újra is kellene vakolni. Ezért erre raknám a csempét. Viszont régen a csempék csak 1,5 méter magasságig volt rakva és elég vastag vakolatot nyomtak alá ezért 1,5 méter magasságban van kb 2-3 centi pereme a vakolatnak. Én viszont most ajtó magasságáig szeretném rakni a csempét ezért a 1,5 méter felett a csempe alá kellene raknom v 3 centi csemperagasztót ami sztem nem megoldható, mit rakhatnék rá a falra ami eltüntetné ezt a 2-3 centi peremet és egy síkba hozná a falat és csempézni is lehetne rá?
Gondoltam, h csemperagasztóval felrakok gipszkartont és arra rakom a csempét, vagy van esetleg valamilyen jobb ötletetek?
Ha alul zsalukő lesz, akkor gondolom érdemes XPS-el kívülről szigetelni, a zsalukő és felette a blokktégla elrendezés okozta hőhid miatt.
Nem lenne jó, ha a penészt kellene vakargatnom :)
Mi a véleményed a sima falazóblokkal indulok alulról verzióról? A földszint alatti rész miatt nem tudom bírja-e. A porotherm erre külön pincetégla néven gyárt blokkot, gondolom nem véletlenül...
Kár, hogy a fórum motor nem küld értesítést, ha valaki válaszol egy kommentemre. Így csak most jutott eszembe, hogy benézzek. Köszi a kimerítő magyarázatott. Értem amit írsz, de nem gondolom, hogy életszerű lenne, hogy valaki úgy cserélne ablakot – miközben benne lakik a házban – ahogy írod. Legalábbis én nem találkoztam ilyennel. Ennek ellenére tökre egyet értek vele és ha tehetném én is így csinálnám. De mostanság örül az ember, ha talál bármilyen szakit. Elfogadható áron, de ha még meg is tudnám fizetni...
Ebben az esetben ez azt jelentené, hogy kiveszem az ablakot, hívok egy kőművest aki kialakítja az ablaknyílást. Majd egyeztetek az ablakossal, aki felmér, árajánlatot ad. Amennyiben ez kedvező és megegyezünk, legyártja az ablakot 5-8 hét alatt. Addig ott vagyok ablak nélkül. Illetve, ha már a meglévő ablakhoz falazom a nyílást, akkor is eltart pár napig. Örültem, hogy legalább úgy tudtam megegyezni, hogy ne kelljen fűtési szezonban ablak nélkül maradnom. Legalábbis a Te leírásod alapján másképp nem tudom elképzelni. És ez nem azért van mert hülye vagyok, hanem mert egyszerűen nem értek hozzá. Ezért kérek fel mestereket, (akik ott vezetnek meg ahol tudnak..., mert nem értek hozzá).
Amúgy nekem biztosan kisebb ablaktokokat készítettek, toktoldóval, mint amekkora a korábbi ablak volt. Ezt el is mondták az elején. Nagyon minimális hézag maradt a tok és a fal között, 0,5–1 cm. Amit valóban habbal töltöttek ki és oldalanként 3-3 tokcsavarral (ezek önmetsző, téglafalazatba hajtható csavarok)rögzítették. Amelyek kb. 12–15 cm mélyen vannak a téglában. Meglehetősen stabilan van rögzítve, szerintem kirobbantani sem lehet...
Az áthidaló azért kellene, hogy felül is legyen mihez rögzíteni a tokot?
Az egész 1.8 x 3.5m, de szeretném, ha nem folyna be a lábamra a víz, meg fűthető is lenne, hogy meg ne fázzam. :)
Építkezés után megmaradt anyagokat bele tudnám dolgozni.
Meglévő síkbeton aljzaton lenne 2 sor zsalukő fal - mert lejtős a terep - és két oldalon már a terepszint alatt van a belső aljzat. Igy a zsalukövekkel már mindenhol talajszint fölött lennék. Ebben a zsalukő minifalban már nincs függőleges tüske a síkbeton felé, hogy ne szúrjam ki a vízszigetelést.
Síkbetonon van vizszintes vizszigetelés (GV lemez), ami a kinyúlik a zsalukövek alatt a fal külső feléhez, ezt összemelegíthetem a zsalukő külső függőleges vízszigetelésével.
Erre a zsalukő minifalra közvetlenül lehet malterral falazni tovább téglával?
- Úgy értem zsalukő betonnal feltöltve,
- kiegyenlitő malterágy
- rá a bloktégla
Ide nem kell már újabb kátránypapír?
Vagy egyszerűen kezdjem a földbe érő részt is blokktéglával, és kívülről szigetelem.
Gondolom , hogy egy vízóra akna fedele ha jobban lehajlik mint a szabvány által megengedett az nem nagy tragédia. De ha érdekel szívesen megadom a képletet, csak be kell helyettesíteni. Baj az ha leszakad.
"ha az E gerendás födémen nincs felbeton, illetve van de porlik mert cement nincs benne azt mennyire befolyásolja a teherbírást?"
Jelentősen. Ha a felbeton rossz minőségű, akkor a gerendák közti beton minősége is bizonytalan. Ebben az esetben csak a magányos gerendák teherbírásával lehet számolni. A határteherbírás kibetonozás nélkül 13,6kNm, 19 cm vastag födém 16,4 kNm, 24 cm vastag födém 23,2 kNm.
A vegyes kazánhoz vegyél egy valamilyen apríték adagolót. Elbírnak mindennel. Fűrészpor, faapríték, pellet, bármilyen mezőgazdasági melléktermék: napraforgó-, repce ocsú. Ezek teljesen automatizáltak, csak a termosztátot kell telkergetni. Nem kell rohangálni sehová, csak az adagoló tartályt kell tölteni, szépen fűtöd vele a puffert, az meg a házat. Igen, hamuzni kell, de ha van lóvé, venni kell automata hamukihordós kazánt, vagy a meglévőt is át lehet alakítani. Szerintem ez egy köztes megoldás. A tüzelőről persze gondoskodni kell, mint a fánál, viszont a logisztikája egyszerűbb, kevesebb időbe és energiába telik. Valamint a kazánnal azért fogalkozni kell, hamuzni, takarítani. De gondolom ez eddig is megvolt.
Ami még kimaradt, hogy érdemes lenne megnézni a nyílászáró szigetelést, és szerintem a 20 centis födém kicsit karcsú. Arra +10-20cm üvegszövet fillérekért van.
A födémnél érdemes megnézni, hogy összeesett e a szigetelés(nálam pl igen), és hogy mindenhol szigetelve van (ez főleg télen látszik ha ráesik a házra a hó, és látszik, hogy foltokban olvad).
A kisebb résekbe meg van ilyen önthető cellulózgranulátum, vagy oda be kell szabni a kőzet/üveggyapotot
Tudni kellene, hogy mennyi a fűtésed, mekkora az energiaszükséglet, mert ahhoz kéne méretezni a napelemeket, a gázkazánt, villanykazánt.
Egy másik topicban 1300m3 éves gázzal nekem kb 12-13kw-os napelemrendszer jött ki (amit szerintem a villanyszolgáltató nem feltétlen engedélyezne), hozzá 3x32A-es bekötés, és akkor arra már rámehet a 3 fázisú 15-20kw-os villanykazán, de nem véletlen, hogy ilyet nem csinálnak. Mert nem éri meg.
Amit még megtehetsz, az az, hogy átmenti időszakra veszel olyan klímát ami fűteni is tud, így lesz egy villany rásegítésed, ehhez akár tehetsz napelemet is.
A klíma hatásfoka hasonló, mint a hőszivattyúé, ugyanazon az elven működik, 3.5-ös COP( 1watt villanyból 3.5watt hőenergia) érték ott sem ritka. Beállítod a hőmérsékletet, és öröm boldogság. Érdes azért utánaolvasni, vannak már páran kik ezzel kísérleteznek.
Amit még érdemes mindig megnézni, hogy maga a kazánok, hőszivattyúk megtérülnek e legalább a garanciális időszak alatt (az éves kötelező karbantartást beszámolva).
Ha magas a mennyezeted, tudsz tenni mennyezetfűtést, ami állítólat a legjobb, mert azzal a legkönnyebb hűteni, és fűteni se olyan rossz vele, így rá tudsz kötni egy hőszivattyút, de jó eséllyel ez az egész kulimász nagyon lassan térülne meg.
Köszi. A fa nagyon nem megoldható, érdemes lenne egyszer kiszámolni úgy a fűtőértékét, hogy az általa leadott fűtőértékhez hozzáadjuk a feldolgozására (vágás, hasítás, betárolás, begyújtás, tűzre hordás) befektetett "emberi" energiát. Utóbbira nekem ugyanis nincs kapacitásom, ráadásul rugalmatlan, hideg estéken meló futhatnék haza fűteni, stb. Ezért írtam, hogy a komfort most sokkal inkább tényező. Válaszod alapján a hőszivattyút ki is zárnám, a radiátorok leszerelése, a szinte vadiúj járólap felszedése (padlófűtés) nem opció, így viszont a hőszivattyú nem tudja a puffert gazdaságosan felfűteni. Maradna a gáz vagy a villany, esetleg klíma.
Ahogy írod, jelen állapot szerint a gáz tűnik a legjobb döntésnek, viszont nem tudom létezik-e olyan megoldás pl., hogy napelemre költeném a pénzt, és az fűtené valamilyen módon a puffert? Azt ugyanis megújuló energiaforrásként jóval jövőbe mutatóbb fejlesztésnek gondolnám, mint a gázt.
Az ablakcserés kérdéses házon van felbeton, sőt azon a gerendán egy főfal áll fent. Tehát egy magas B30-as fal van rakva arra a gerendára. Ezért kérdem hogy a koszorúból kitud-e esetleg esni ha az be van vasalva?
Más kérdés, más ház: ha az E gerendás födémen nincs felbeton, illetve van de porlik mert cement nincs benne azt mennyire befolyásolja a teherbírást? Csak járható, pakolható padlásról lenne szó, tetőtér beépítésről nem.
A számítás nem teljesen pontos, a semleges tengely hosszát csak becsültem. Ez a teherbírás kb. azt jelenti, hogy egy embert elbír ha rááll. Lépésnél egy lábon van az összes súly (tömeg) ! A 90-100kg-os emberen kívül mást nem nagyon.
Az lenne a kérdésem hogy milyen tetőfóliát javasoltok?féltetős épület,téglafalakkal,régi egyfalcos cseréppel.Jelenleg raktár és kinti wc szerepet tölti be. Álmennyezet nincs mert beázás miatt leszakadt.
Nemrégiben vásároltunk egy pár éve felújított, viszonylag jól szigetelt Kádár-kockát. (2 rétegű üveges műa. ablakok, 15cm homlokzati, 20cm padlás, 5 cm aljzat szigetelés) A fűtés jelenleg 1000 L-es puffer, vegyes tüzelésű kazánnal, radiátorokkal. Az előző tulaj a gazdaságos, én a kényelmes üzemeltetést tartanám fő szempontnak (nem szeretnék fát vágni/hordani, naponta begyújtani). Ez a kiindulási alap.
Tanácsotokat kérném, hogy melyik lenne a legmegfelelőbb megoldás?
1. marad a puffer, de alternatív módon (hőszivattyú, elektromos fűtőbetét, napelem, gázkazán?) felfűteni 2. a puffert/kazánt kidobni, és
a, hőszivattyú
b, napelem + villanyfűtés
c, gázkazán (csonk az "előkertben")
d, más?
Az átalakítás lakástakarékosságiból menne, kb. 3 millió van rá, elsődlegesen a kényelmes, de viszonylag olcsó üzemeltetés lenne a cél, nem probléma, ha esetleg most egyszeri nagy átalakítási költség is lenne.
Létezik ember aki lemegy? Mit kellene takarítani? A rendes szippantós kiszívja majd nagy nyomással visszatolja akár többször is, ezzel fellazít mindent.
A szellőzőcső átmérője olyan legyen, hogy beleférjen a szívócső. Egyébként nem árt ha akkora fedlap van rajta, hogy le lehessen menni, előfordulhat, hogy tisztítani kell.
Vasbeton aljnak biztos, hogy elegendő a teherbírása, de nehéz, humornak egyéni. Ezeket a trapéz keresztmetszetű kerítésoszlopokat a Kopaszi gátnál unatkozó egyének egy rúgással törték derékba. Néztem a vasalását, hát keresni kellett benne.
Szennyvíztározó akna tetejét hogyan szokták csinálni?
Én mondtam a brigádvezetőnek, hogy mi lenne, ha mdf-ből/fából ácsolnának az akna mellett (sima téglalap tetőforma, +aknafedő), abba ötenék, megkötés után pedig ráemelnénk. Persze négy sarkán kellene füleket hagyni megfogáshoz.
De erre kinevetett, hogy nem így szokták, hanem I gerenda, és béléstestek, rá a beton, stb...nem is értettem pontosan.
Szerintem utóbbival a meló is indokolatlanul több lenne, meg nem egy "filigrán" 10-15cm vastag betonfedőt kapnék, hanem egy 20cm vastag monstrumot....
Szeretnék én is kérdezni, hozzászólni a témához, mert tanácstalan vagyok, hogy mit csináljak, és ami biztos, hogy nekem kell megcsinálni!
Nálam a koszorú feletti rés kitöltésénél a hungarocell, vagy az Ytong tégla jönne szóba.
Csatoltam egy képet, miről is lenne szó.
A hungarocellnél nálam azt mondták, hogy műanyag tárcsa+ facsavarral fogassam a talpszelemenhez..
szerintetek??
Ragasztót max a koszorúhoz tennék. De viszont nem tudom, hogy EPS 80, vagy 100, esetleg lábazati lenne a jobb?? a kőzetgyapotot nem értem....... míg nem kerül fel a homlokzati szigetelés, addig azt nem teszi tönkre a szél, vagy mit tudom én??
Nekem két azonos helyiségem van. Az egyik garázs a másik műhely. A tetőhéj hullámpala.
A garázsban gipszkartonozva van - már így vettem. 'Szórtak a résbe' PS lapokat ..... (szó szerint, dirib-darab polisztirolok. 3-4 centi vastagok a 10 centi résben.)
A műhelyt én csináltam.
A pala alatt 10cm gyapot, alatta OSB. A két helyiség között minimum 5 fok különbség van. Télen is nyáron is. Mindig a gyapotos alatt a kellemesebb.
Nálam ez 4 tekercs gyapot, kb 25ezerbe volt.
A garázson is tervezem a fejlesztést.
Egy fóliával szerintem semmit nem érsz el.
A GK is csak egy kicsit csökkenti a hullámpala 'sugárzását'.
Ha jól átmelegedett akkor jó kis plafon fűtés. Csak az a baj, hogy rosszkor...
Sziasztok. Mennyire gond ha túl sima (apró) a homokom vakoláshoz? Jól teszem ha teszek hozzá egy kevés szóró homokot? Csak egy kis javítgatásról van szó, nem sok az egész.
Valószínűleg már nem mozog, a repedés még pár éve keletkezett, azóta gondolom már kiszáradt a fa, de én úgy tudom, hogy a fa mozog ahogy szárad.
A szarufák alját nem tudom leburkolni, mert egy féltetős épületről van szó.
Ha jól értem akkor úgy kéne betennem a 24*100 cm-es résbe betennem valamit (tégla, hungarocel, közetgyapot?), hogy az se a talpszelemenhez, se a szarufákhoz ne érjen hozzá?
Tehát csak a koszorúhoz ragasszam és hagyjak mellette valamennyi rést, vagy nem kell rés, mert a hungarocel elvisel annyi mozgást?
Messziről egyszer láttam, hogy egy építkezésen közetgyapotot daraboltak be oda, de nem tudom, pontosan mihez ragasztották, és hogy hagytak-e mellette rést.
Melléképület homlokzata a koszorú tetejénél vízszintesen végig van repedve.
Az oka szerintem az, hogy a szarufák között (koszorú felett) kisméretű téglával lett befalazva a rés, úgy hogy a tégla neki van teljesen tolva a talp szelemennek, illetve a szarufáknak, így amikor a talpszelemen, és a szarufák mozognak, repedés keletkezik a homlokzaton.
A kérdésem, hogyan tudom ezt javítani?
Hogy és mivel szokták ezt a mesterek szakszerűen csinálni, hogy ne legyen ott repedés?
Üdv ! Én helyedben a "stáflikra", gipszkarton álmennyezetet raknék és közé meg olcsó gyapotot fektetnék !:) 1x kell/kéne jól megcsinálni ,mert amire a fóliát szánod ,az arra biztos nem jó !:)
Nálunk az építőiparban mindig lehetett és lehet pénzt keresni. Ha korrekt az árajánlat és a megrendelő tudomásul veszi akkor nem fogy el a pénz a végére és nincs církusz. Negyven egynéhány évet ledolgoztam, kicsit én is értek egykét dologhoz, sosem volt vitám az építtetővel, nem kerestem a munkát sosem, mindig az elégedett ügyfelek ajánlottak, és ez a legjobb reklám. Ja, és hülye munkában sosem vettem részt, a betonozáskor nem azt mondtam, hogy vagy megfagy vagy megköt mint ahogy visszább írtad, ha necces volt nem csináltam
Sok okosságot olvastam tőled, fényezted a munkátokat, a tudásodat, de amikor azt írtad egy dryvitezés alkalmával, hogy a táblák közötti réseket ki kell kenni, az nálam kicsit kiverte a biztit, nem is álltam meg szó nélkül amiben a habozást javasoltam.
Ha itt valaki okoskodik és ossza az észt, az te vagy.
Volt, hogy egy fórumtárs magyarázta neked mi az a spaletta.
Nem akar senki lenyomni arról a szintről ahol érzed magad, csak az írásaidból kiderül az a szint, ahol valójában vagy.
Olyat vegyél, aminek nincsenek kiálló gombjai. Se a főzőlapnak, se a sütőnek. Akkor nem kell tisztogatni a gombokat, egy mozdulattal letörölhető és mindig olyan, mint az új. Vagyis érintős kezelőfelülete van. Nekünk a főzőlap Cata-C ( valami spanyol ). Igaz, csak két lapos, de ez nem akadályozza meg asszonykámat, hogy kereskedelmi mennyiségű toroskáposztát főzzön rajta. A sütőt nem tudom milyen, nem vagyok otthon, hogy megnézzem.
Megkarcolni? El sem tudom képzelni mivel. Gorilla, vagy Godzilla üveg van a főzőlapon.
ja , meg a leggyakrabban használt főzőlap gombjain a festék kissé megkopott, de mivel nálunk 2 kisgyerek van, állandóan visszanyomjuk, nehogy tekergessék, érdekes módon, benyomott állapotban nem érdekli őket.
OFF Mi AEG-et vettünk 3éve. Feleségem imádja, de a lapot már sikerült megkarcolni. Talán az óra beállítása kissé nehézkes (minden áramszünet után elő kell venni a kezelésit, mert nem túl logikus), de amúgy teszi a dolgát.
A magyar építőipar szintje sokkal magasabb volt amikor kezdtem a pályám. Az a baj, hogy én sem szoktam meg (valószínűleg már nem is fogom) azt, hogy kenjük be sárrral, fessük ki szépen és jó. Volt egy kivitelező ismerősöm az mindig mondta, hogy nem kell annyit vacakolni, aztán amikor az ő házát építették akkor végig ott volt és egy hajszálnyi eltérést sem engedett a tervektől. Gondolom, nem csak én vagyok így ezekkel a dolgokkal.
Adott egy garázs, ami átalakítással lett garázs, egy korábbi kis alapterületű önálló épülethez épült hozzá és ebből lett egy garázs.
A régi épületen hullámpala fedés volt, így az új rész is azt kapott elleneséssel, tehát egy nagyon alacsony hajlásszögű "nyeregtetőt" kell elképzelni hullámpalából.
Középen a hullámpalák átfedéssel (kicsit túllógatva) vannak ugyan, de nem került lezárásra az a hézag, ami a kettő között van. Jelenleg ott szépen be süt a Nap, behullik a kosz, levél, stb. Lehet, hoyg jó lett volna képet is feltölteni....
Erre milyen megoldás van, ami nem tetőcserével jár? Hogy a francba lehet a hézagot eltömíteni, hogy tartós is legyen?
indukciós tűzhelyet szeretnénk venni, ti az AEG-t vagy a Gorenjét vennétek? Gorenje olcsóbb kb. 25 ezer Ft-tal és 3 év garancia van rá (50 cm széles kell), az AEG-re csak 1 év a garancia, viszont lehet, hogy az jobb márka
Valamikor építettem, amikor nyugisabb világ volt és lehetett rendesen pénzt is keresni.
Most már nem építek családi házakat, mert nem éri meg- csak nagyon igényes megrendelőnek, de annak is a végén el fog fogyni a pénze - ez abból mindig cirkusz lesz. A cirkusz meg a francnak se kell.
Kiöntöttem a reggel egy 28onm födémet egy manzárdba és nem locsolták meg, megmutatom pár nap múlva, hogy nincs repedés rajta.
Nem vagyok fogalomzavarba, de teljesen másképp építjük az épületeket mint nálatok és mindent másképp is nevezünk. Itt mások az szabályok, családi házaknál is, ez így alakult ki, valamikor a 6o-es évekbe- amikor rájöttek, hogy nagy baj van a földrengésekkel az országban.
Én pl. soha nem építettem zsaluköves lábazatot és családi házat téglából vasbeton oszlopok nélkül.
""" Ez nem aljzatbeton. A földszintre (ha nincs pince) - vagy pincében szoktuk önteni, """
Fogalomzavarban vagy. Mi ez ha nem aljzat? Az aljzat nem attól aljzat, hogy földszinten vagy a pincében készül.
Más: Itt általában családi házas építményekről agyalunk és jössz egy 3,8 belmagasságú csarnokkal, A gázos hőlégfújó jobb a gázolajosnál hidd el, és nem csípi a szemét senkinek
Oké, kösz a választ. És azokkal a repedésekkel melyek nem az ajtó vonalában vannak, azokkal ne foglalkozzam? Mert van egy pár olyan is, jellemzően ott ahol azok a fehér foltok vannak. Nagyjából a szoba közepén...
vágd be az ajtók alatt az aljzatot, a logikája a következő:
általában lehetetlen a folyósóról egyenesen bevezetni a burkolatot, hacsak nem egy négyszög alakú szempe, lehet hogy hideg-meleg burkolat váltás van (de a parkettát is a folyósón hosszába szereled, a szobába meg erre derékszögbe, mert onnan kapja a fényt. Úgyis kell oda egy illesztőprofil, ami a burkolatot dilatálja.
Készítettem pár képet újra az aljzatbetonról. Most szárazon, locsolás előtt. Szóval a képeken látható repedésből van kb 10 darab a 123 négyzetméteren. Igazából látszólag nincs tényleges rés a repedésnél, úgy tűnik teljesen egyben van a réteg, de mégis kirajzolódik a repedés. Viszont glettelni nincs mit, nincs eltömni való hézag, vagy ha van akkor az század milliméterben mérhető. Két szobában sajnos látom az srudolf1 által említett fehér foltos kirajzolódást ami a sok vízre utal... :( A kérdésem az lenne hogy most mit tegyek? Vágassak dilatációt a küszöbökhöz? Nagy ivó szerint ezzel csak rontok a helyzeten. Hagyjam így ahogy van? Félek hogy idővel eltépné a ráragasztott burkolatot, több lakásban láttam már ilyet...
Egyébként locsoljam még 8 nap után? Nagyon köszönöm az eddigi segítséget is.
Hát nem.:) Ez nem aljzatbeton. A földszintre (ha nincs pince) - vagy pincében szoktuk önteni, amikor kiemeljük a rétegrendet és marad 35cm, amit valamivel ki kell pótolni. 5cm kavics, 1ocm polisztiról, fólia 8-1ocm beton benne egy halóval, nem érdekel ha megreped. Legalább csővel benyomják és nem kell még 1o köbm kavicsot targoncázni.
Teszek rá önterülőt vagy egy aljzatbetont, o-16-os gyári betont úgyse lehet lehúzni tisztára. De van egy felületed, amin lehet dolgozni, pl. falazni, alája, a polisztirólba, szépen be lehet építeni a lefolyókat és a vízvezetéket, fűtéscsöveket.
Amikor van 25onm és 3.8-as belmagasság, akkor a gázas (butéliás) hőfúvő semmi se ér. Csak egy nagy dízel hőfújók, de azt ki kell vezetni, mert megfulladsz.
Minden körülmény között nedvesen lehet tartani a betont az első pár órában, annyira sosem akartam pénzt keresni, hogy mindenáron betonozzak. Gázos hőlégfújóm van, 2 órán belül pólóban lehet dolgozni egy 100 m2-es épületben, igaz egy munkanap alatt kiszív egy 23 literes palackot. (eladó).
" Karácsony előtt kiöntjük, január elejéig megköt vagy megfagy, de már nincs az a nagy nedvesség. C25 öntünk. Ha szerencsénk van, az épület többi részeit fűtik és kap annyi meleget, hogy ne fagyon el. Nem szerkezeti elem. ""
Így sosem álltam neki betonozni mert nincs annyi pénz rajta, hogy érdemes legyen bevállalni a bontás és az újraépítés költségét főleg padlófűtés esetén, még ha nem is szerkezeti elem
Nem lehet beltéren locsólni. A nedvesség beragad az épületbe, nincs hova párologjon, ezek inkább téli munkák, ha szellőztetek megfagy, mert már a fűtés is rég szét van bombázva.
Van nagy villanyos hőfúvonk, de semmit se ér. Karácsony előtt kiöntjük, január elejéig megköt vagy megfagy, de már nincs az a nagy nedvesség. C25 öntünk. Ha szerencsénk van, az épület többi részeit fűtik és kap annyi meleget, hogy ne fagyon el. Nem szerkezeti elem.
" Van olyan esett, amikor pompás betont öntünk 1ocm vastagon felújításnál, polisztirólra (a fólia miatt nem tudja kikapni a nedved az aljzat a betonból), az mindig reped- akárhogy dilatáljuk, de kell neki néhány hét. De arra szokott jönni még önterülő. ""
A pumpás beton elhúzása után, amikor még nem is járható elkezdjük locsolni, a felszínen kialakult vizet nem engedjük eltűnni több órán keresztül, így sosem keletkezett repedés. Ha elhúzás után a sorsára hagyjuk,az mindig reped
A repedés sok mindentől lehet: szennyezett-agyagos adalék anyag, (befőttes üvegbe félig kb. kavics, 3/4-ig víz, összerázni és fél nap múlva a kavics tetején megjelenik a szennyeződés, ha van) nem megfelelő háló toldás, ( a 4-es semmire sem jó) Ha nem megfelelő a fólia toldás akkor a hirtelen folyadék vesztés, túl erős beton és a késői locsolás is okozhatta.
Gletteld át a repedést akár cementtel és figyeld, hogy újra megjelenik-e. A repedésbe felesleges belevágni.
Minden vágásnál rontod a beton folyamatosságát és ott elrepedhet a burkolat is
Természetesen. Ott a legkisebb a keresztmetszet, ott törik a legkönnyebben. (normál esetben). Azért azt tudni kell, hogy a dilatáció az más néven előre megtervezett repedés. A betonban - kivéve az atomerőművek speciális betonját - mindig van valamennyi hajszálrepedés.
ha sok a víz akkor biztos megreped, most az elején csak hajszál, aztán pár nap múlva, amikor színt vállt, jobban megnyílnak. De ha sok a víz benne, akkor amikor megszikkad, fehér foltos lessz a teteje néhol, ezen a képen ilyet nem látok.
Mi félszárazat szoktunk öntetni, szivattyúval, síma o-4-os homok és cement, de van benne mindig üvegszál örlemény és azt is dilatáljuk. Ritka a repedés. De ha vastagabb mind 7 cm, akkor biza az is megreped néha.
Van olyan esett, amikor pompás betont öntünk 1ocm vastagon felújításnál, polisztirólra (a fólia miatt nem tudja kikapni a nedved az aljzat a betonból), az mindig reped- akárhogy dilatáljuk, de kell neki néhány hét. De arra szokott jönni még önterülő.
Nem hiszem hogy a víz az oka, akkor gondolom mindenhol repedne a beton. Összesen kb 10 a képen lévőhöz hasonló repedést számoltam. Nagy részük az ajtó nyílásokban fut végig, de például van olyan ami egy 12 m2-es szoba közepén húzódik. Ott lehet hogy a déli nap sütötte erősen az ablaknyíláson át és azért repedt.
Ott a helyszínen keverték, maradt is egy csomó cement... A szerelőbetonon vízszigetelés, azon 10 centi EPS100, majd fólia, 4-es rácsháló általam bakokkal kiemelve, majd jött ez a beton kb 7 centi. Valójában nincs 36 m2-től nagyobb helyiség, bár mivel az ajtóknál sincs dilatáció így végül is egy tér az egész lakás. A repedések mentén vágassam majd meg velük a betont, vagy ott ahol egyébként is kellene lenni a diletációnak és közben ne foglalkozzam a repedésekkel?
Attól függ mit csináltak, ezt kellene előbb megtudni.
Ha aljzatbeton akkor ahogy már írták legalább 6 m-ként dilatálni kell, és max 36 m2-ként.
Ha önterülő zsákos esztrich akkor a leírás alapján, de van olyan ami akár 300 m2 összefüggő területet is tud dilatáció nélkül. Ha önterülő akkor viszont nem kell locsolni.
A repedés sima kavicsos aljzatbetonra utal, amit dilatálni szükséges. Persze ma már mindent esztrichtnek hívnak ami aljzat.
Köszönöm a választ, elég lehangoló... Csak azt nem értem ha ezzel foglalkoznak ezer éve, hogy követhetnek el ilyen amatőr hibát. Tehát akkor gond lenne ezzel ha így hagynám?
Tehát a kérdésem főleg az, hogy esélyes-e hogy ezek a miniatűr hajszálrepedésekre ha ráburkolunk akkor szétrepeszti a rárakott járólapot? Vagy (mivel nem éri majd se napsütés, se fagy, se a padlófűtés melege) megáll így hajszálrepedésben és nem repeszti a feletti lévő hidegburkolatot?
srudolf1 és nagy ivó véleményét szeretném kérni az alábbi problémával kapcsolatban.
1 hete készítették a ház aljzatbetonát, elvileg profi csapat akik betonoznak és esztricheznek ezer éve. Így aztán nem is aggódtam különösebben, sajnos nem tudtam ott lenni amikor csinálták. Szóval 1 hete szorgalmasan locsolgatom, napi kétszer. Sajnos azonban a képen látható hajszálrepedések több ponton is megjelentek. NEM tettek dilatációt a küszöbökhöz, csak körben a szélekhez a kis habszivacs csíkot... A kivitelező szerint mivel nincs padlófűtés, és nem nagyok a helyiségek, az nem kell. A fejem majd szétdurran, csomó helyen látom szarul megépített lakásokban hogy a küszöböknél csíkban reped a csempe... Nagyjából ugyanazon helyeken ahol én is most látom a hajszálrepedéseket, főleg a küszöböktől indulva. De van ahol a helyiség közepén indul el egy hajszálvékony repedés.
Az volna a kérdésem hogy mekkora a gáz? Mit tudok tenni? Vágassak a kivitelezővel utólag dilatációs réseket? Foglalkozzam vele egyáltalán? A betont egyébként gyönyörű egyenesen húzták, vízben van és tükörsima.
Ez a kétrétegű kapcsolt gerébtokos ablak metszetrajzai. A 2o. első negyedétől, a 21/11o- es bérlést felváltotta egy palló bérlés- amibe be volt falcolva a belső nyiló, így nem kellett két tokot késziteni. A vizszintes metszeten látszik, hogy a bérlés palló lenne, akkor a külső és a belső spalét között oldalt legalább 5-6 cm külömbség kell legyen, a felső spalétnál min. 8-9cm.
Ha megméred a külső spalétot (széless és magasság) az nem ugyanaz, bármilyen típusú ablaknál.
A két rétegű ablakoknál, ha mind a két réteg befele nyilott, akkor a külső ablak sokkal alacsonyabb volt mind a belső és keskenyebb is, mert nem másképp nem lehetne leakasztani a zsanérokról. Akkor a külső tokozat belső mérete is kisebb, mint a belső tokozat.
Erre a méretre vakolták ki valamikor a külső spalétot, eltakarva mondjuk 2 cm az ablak tokozatából.
Mit csinál az ablakos, aki egy réteg ablakot szerel be?
Megméri a külső spalétot és 2-2.5 cm nagyobb ablakot készit, szélességben és magasságban is.
Tehát akkora ablakot szerel be, amekkora a régi ablak külső tokmérete.
Nade, a belső és a külső ablak között van egy bérlés, ami egy palló, vagy valamivel vékonyabb, abba van befalcolva a belső ablak. Tehát kétoldalt oldalt marad egy 4 cm hézag, amikor az új ablakot beszereleik, fent vagy 8 cm.
A szakszerű eljárás az, hogy kibontod az régi ablakokat és kifalazod a új ablakoknak a méretére a belső spalétákat. Ez egy nagy munka, mert szőni kell a falazatot, ki kell vésni minden harmadik téglát a meglevő spalétnál és be kell kötni azt a fél téglát vagy még kevesebbet, amit a kér az új mérete. Ez a helyzet oldalt. Fent be kéne építeni egy 6cm vastag áthidalót.
De ezt nagyon kevés megrendelő csináltatja meg, mert amint már írtam sok munka és drága.
Jön az ablakos, kibontja az ablakot, valahogy kiékeli, ezt sose értettem, hogy miként csinálja meg (dupla palló ékkel talán- de azok el szoktak csúszni), belefúr pár dübelt, ami szart se fog a téglába (művész kell legyen, hogy befúrja úgy a lyukat, hogy a tokcsavar fogjo a téglába, spéci fúróval, ütvefúrás nélkül 1o perc egy fúrás) és behabozza, vagy kipótolja valamivel (polisztirol csík, tégladarabok) és behabozza. Csakhogy a hab az pipepurc, nem az rögziti az ablakot, hanem az ék. Jön a végén egy kőműves és mivel zavarja az ék, kihúzza és elkésziti a spalétot.
Namármost, a Te esetedben mi a megoldás?
Oldalra van olyan vakolat, amit 4cm-be egyszerre fel lehet húzni, van benne szálerősítés és műgyanta. Úgy megköt szinte mint a beton, lehet bele dűbelezni. Nézz utánna, nem olcsó de neked csak pár zsák kell, nem mondok márkát. De írja a zsákon, hogy vastagon lehet felcsapni. Ez a vakolat majd rögziti az ablakot is, valamilyen színten.
Felülre muszály egy áthidaló.
Abba a sarokba felül, ahol két ablak találkozik egy fémkonfekciót kell valahogy beépíteni, ahogy Jenő kollega írta, azt burkolni betonyp lappal ( két rétegbe), lehálózni kék vakolóhálóval (1ox1omm szemekkel) és azt leglettolni fallal együtt, úgyis festened kell az egész házba. Lehet, hogy mégis repedni fog én még nem csináltattam meg soha úgy, hogy 5-6 év múlva ne repedjen meg, mert a mennyezet alatt télen felhúzódik a meleg, aztán ha nincs rendes fűtés pár napig, akkor kihűl és megreped. Persze javítható.
Vannak szálerősítésű gipszkarton lapok is (NIDA márka), azok is alkalmazhatók, abból is két réteg.
Ahogy írod: felül nincs rögzítve, ezt meg is kérdeztem még az elején. Azt mondták oldalt és alul rendesen rögzítik.
Na most, hogy ez a rendesen mit jelent azt a jó ég tudja. 20 cm-es tokcsavart és purhabot használtak – szokásos – a tok három oldalán (alul és két oldalt) Plusz fennt, a szoknyafal találkozásánál is kitöltötték purhabbal, persze mert oda került a redőnytok. Toktoldót is tettek be, de az nagyon keskeny, már ha az az amire én gondolok.
A regi es az uj ablakmeret nem azonos. Az uj ablak a kulso spaletmeretre volt merve, +2.5cm korbe a kereten.
Az ablakosok nagyon jol tudtak azt, hogy az ablak amit keszitettek nem talal a letezo ablakkavaba, csak nem szoltak, mert rendesen kidolgozni az ablakkavat az uj meretre a szereles elott, sokkal dragabb mind az ablak csereje. Es amugy ez nem az o dolguk.
Most meg kell csinaltasd utolagosan, de az ablakok be vannak szerelve egy laza kavaba.
Be lehet dolgozni polisztirollal vagy gipszkartonnal belulrol, de az ablakok rogzitesei attol nem lesznek rendben.
Kerdezd meg az ablakosoktol azt, hogy mihez ekeltek az uj ablakokat.
Minden berleses ablakcserenel felmerul ez a gond, azert irtam amit irtam.
A rollodoboz bedolgozasa mas kerdes, de nyilvanvalo, hogy ott semmifele rogzitese nincs az ablaknak.
"a regi ablakoknak voltak berlese", " kulso spaletmeret utan merted az uj ablakokat", "a belso spaleton oldalt is van egy nagy res"
Én nem mértem semmit, nem bontottam semmit. Jöttek az ablakosok. Felmértek. Én vártam amíg elkészülnek az ablakok.
Mivel sejtettem, hogy lesz utána feladatom ezért tettem fel a kérdést a múlt héten. Szombaton hozták az ablakot a "mesterek", kiszedték a régit, betették az újat. Majd angolosan távoztak.
Persze adtak ajánlatot visszajavításra is, de az is csak hungarocellről és gipszkartonról szólt...
Amikor kibontottad az ablakokat, akkor kellett volna megkerdezd, hogy mit kell csinalni.
Ki kellett volna kepezni az uj mereteket, aztan beszerelni az ablakokat.
A regi ablakoknak voltak berlesei, hiszen dupla ablakok voltak (de a kulso spaletmeret utan merted az uj ablakokat), igy a belso spaleton oldalt is van egy nagy res, amit valamivel bedolgoztak, nyilvanvalo, hogy ez igy nincs rendben.
Vagy toktoldo kellett volna oldalt belulre, vagy beleszot falazas.
Járda rétegrendben kérném a segítségeteket. A tankönyvi megoldást ismerem, viszont nekünk sum ~15cm-be bele kellene férnünk, mert a talajt nem szeretném felásni, emiatt a vastagságom eléggé kötött.
(Az új járda helyén korábban is járda volt, ami alatt pedig hosszú évek alatt kihordott salak, és építési törmelék.)
Fentről lefelé:
-kisméretű tömör tégla
-1cm homok
-5cm beton
-2-5 cm sóder
-talaj
A másik elképzelésem:
-kisméretű tömör tégla
-10cm sóder
-geotextil
-talaj
szerintetek melyik lenne a jobb? esetleg egyéb? A téglához az asszony ragaszkodik, így marad kb 10cm, hogy a magasságunk jó legyen.
A téglával együtt jött a malter. Mind1, xarom le, végülis nem teherviselő fal lesz. De már bánom h nem favázzal csináltam :) Úgy gondoltam olcsóbban kijön, a tégla ingyen volt, de 2x2 sorra már fél zsák habarcs elfogyott.. 1.6 széles sorok. Azt kéne még 6-7 sor..
Parapetfalat falaznék(terasz) bontott téglából falazóhabarccsal. Tegnapelőtt már leraktam 2 sort régóta tárolt habarccsal, nem lett jó mert könnyen kézzel fel bírtam szedni. Vettem új baumit-os habarcsot, tegnap késő DU leraktam megint egy sort, ma reggel próbából egy közepesebb ütésre megintcsak felvált a tégla a kátránypapírról.. Ez így normális lenne? vagy még kötnie kéne?
Rádásul két ablakom sarokban van, merőlegesen egymásra, itt nem tudom mnnyire lenne egyszerű.
Falazz fel egy pillért téglából a sarokban és szerelj erősített kerámia áthidalókat.
A mezőben levő nyilásoknál is kell áthidaló.
A gipszkartonos megoldás 1oox el fog repedni. Készitettünk betonypból és üvegszál erősítű cemetlapból is ilyen belső dobozt, amit le is vakoltunk, de akkor is elrepedt.
be van injektálva a sarok egy hidraulikus meszes Hasit (gyantás) injektálóval, a ház 2o. század első évtizédébe épült és néhány tartófal nincs bekötve egymásba. A hosszanti falon látod a kiváltót, az arra merőleges tartófal nincs bekötve, de volt rajta egy ajtónyilás és onnan parabólikus vasakat is fúrtunk vagy 1.5 méter hosszan (ezeket cementes injektálóval ragasztottuk be). Az injektáló egy Desoi gép és egy pedállal kell a nyomást felépíteni. Kb. 1o bárra képest egy 6o falat át lehet teljesen injektálni.
Adott egy boltíves ablak melyet téglalap alakú ablak beépítése végett át kell alakítani. A terv a boltív felső ívének vonalában áthidaló bevésése elsőnek a belső majd utánna a külső oldalon.
Az ablak fölött van egy betonkoszorú melyre felfekszenek az E gerendák, ráadásul pont az ablak fölötti E gerendán ( egy darab) rá van építve az emeletnek egy főfala, ezért is reped.
A kérdés: ti hogyan állnátok neki a boltív áthidalóra cserélésére? Téglaház. :-)
Ablak beépítés előtt állok és a belső redőnytok megszüntetése után egy nagy üreg marad majd annak a helyén. Ennek megszüntetésére, illetve bejavítására milyen megoldást javasolnátok. Szeretném megúszni áthidalók beépítését. Rádásul két ablakom sarokban van, merőlegesen egymásra, itt nem tudom mnnyire lenne egyszerű.
Egy közepesen igénybevett helyen lévő dilatációs egységnél (~2*3m terület) kipróbálom a csemperagasztós javítást. Kérdés, hogy kell-e, hogy flexibilis legyen? Árban majd 3-szoros a szorzó...
Köszi, akkor én tényleg ne is próbálkozzak vele inkább, nincs nagy gyakorlatom ezekben a dolgokban. Még arra gondoltam, hogy ha kültéri, fagyálló csemperagasztóval simítom el, kb 10mm vastagságban, akkor lenne értelme rabichálót tenni alá? Elméletben a repedezési hajlamot kedvezően befolyásolná.
A Mapegrout anyagok beton szerkezeti javítók, szórással pl. látszó betont késziteni tökéletes felületet ad.
De ezt kézzel elhúzni tökéletesre nagyon nehéz egy padlón, a Tissotropico ragad, nehéz elkapni fogadófelület szívóképességéhez a keverék állagát, a Colabile az önterulő meg nem is, mert az is ragad és ha egyenletesen kiöntöd és az aljzat nem sík, akkor követi a hibákat.
A Tissotropicoból lehúztunk a rámpán kb. 7-1omm réteget és látszott a glettvas nyoma, majd ma reggel újrahúztuk egy vékony réteggel a majdnem kiszáradt felületet és szivacsos glettvassal kisímítottuk.
A Colabilet a végén a 6ocm glettvassal valahogy lehúztuk de kb. 35% kvarchomokok kellett belekeverni, hogy képlékeny legyen. Nem lett rossz, de a csiszolástól nem szabadultunk meg, az majd vagy 2 hét múlva esedékes.
Nagyon profi burkolókkal készittem a munkát, akik tudnak padlót símítani, hiszen csíszolt betonkészitők és pl. fel szoktak húzni egy spéci javitó réteget a sérült betonpadlóra (aztán kicsíszolják gépekkel), de az csak beltéren használható és nincs benne ennyi gyanta meg üvegszál.
Nálam is ez a helyzet, a bejárón a beton 15- 20cm vastag és nagyon kemény, viszont a felülete a sózástól egyenetlen lett. Még vergődöm ezeken a drága cuccokon.
Tavaly rengeteg régi betont (járdát, aljzatot, melléképületet) bontottunk a ház körül, valóban nagyon kemény anyagot kevertek anno. Általában úgy törtük, hogy nagy pajszerral alányúltunk, megemeltük, féltéglákkal alátámasztottuk, majd adtunk neki a samuval. Mivel általában 10cm-ig nem volt vasalva, így, ekkor megadta magát.
Az, de használtam már többszőr és tényleg jók. Ha nem sózták volna ezt a lejárót 1oo évig tartott volna, olyan jó volt beton, akkoriba nagyon jó cementet készitettek a cementgyárak. Megpróbáltuk feltőrni, de alig vitte a 3o kilós tőrőgép, pikonnal kellett volna nekiállni.
Értem, ez is segítség volt köszönöm. A jóval kedvezőbb ára miatt hajlanék a csemperagasztó felé is, abból a teljes 100m2 bejáró kijönne kb 10ezerből, végülis akkor sem nagy bukta, ha ledobja jövőre. A Sika kb 70 ezer lenne.
Szerintem arra, vagy olyasmire. Ha olyan vastagon öntöd hogy szintezz vele, akkor sima lesz mint az üveg, szóval arra nem jó. Önterülő az szintez, de önmagában nem terhelhető.
Cimborám csemperagassztóval kente át a betont, az sima is lett, nem is porlik, viszont nem kültéren használta, hanem garázsban.
Ha a profsas-ra gondolsz, ami beszívódva erősít is, azt sem nekem találták ki, mert én a felületet is ki szeretném simítani, nem csak a további porlást megakadályozni.
Nem tudom milyen mély. Ez egy nagyon picit lejtő rész, és mivel tőle jobbra egy támfal van (a szomszéd telke kb 70 cm-rel alacsonyabban fekszik) ezért az előző tulaj egy olyan 3 méter széles és 30 méter hosszú nyelet csináltatott, aminek a tetején vasalt beton van, és azon az aszfalt réteg.
Egy helyen ez megrepedt a teljes szélességében, és itt elkezdett kinőni a gaz. Ide folyatnék be valamit, hogy télen ne repessze a jég tovább.
Mapeinek van valami kétkomponensű betonimpregnálója az nagyon jó, a nevét most nem tudom, de nemrég volt szó róla vagy itt vagy valamelyik másik építkezős topikban
Ha már kocsibejáró, én is feldobnám a magam kérdését. Régi, felfagyott felületű, de masszív kocsibejáró felújítására a sikarep-et gondoltam használni. Ismeri valaki?
Vagy megfelelő lenne kültéri aljzatkiegyenlítő, esetleg fagyálló csemperagasztó is?
Köszi az észrevételt, jó szemed van. :-) Kicsit leütögettem a vakolatot és tényleg boltozatban vannak a téglák. Köszi mindenkinek, nem parázok akkor annyira. Azért aggódtam elsőre, mert az ajtótok amit kiszedtem elég masszív cucc volt, azt hittem valami teherviselő szerepe is volt. Köszönöm még egyszer a hozzászólásokat.
Én ugyanígy jártam, le is vágtam az ajtóból, aztán kiderült h egy téglasorral feljebb van az áthidaló.. Tehát az áthidaló és az ajtótók közt volt egy téglasor.. Q anyjukat :)
Régi beltéri ajtókat cserélnék. Bontás után vettem észre, hogy az ajtónyílás tetején nincs áthidaló. Gondolom a falazás során beállították az ajtótokot, majd körbetéglázták. Az ajtó az emeleten van, a ház beton födémes, az ajtónyílás felett 1 méternyi téglasor van még. Kell ide utólag áthidalót befalazni? Az ajtónyílás 90 cm x 200 cm. A fal vastagsága 16 cm, tehát itt nem főfal. Valamint a bontás után a képeken látható állapotban van a nyílás. Megfelel ez az új ajtó beépítéséhet, vagy javítsam ki?
Nem teljesen témába vágó, de mégis feltenném itt a kérdést.
A szomszédunk a házunk mellett télire már most hatalmas falerakatot kezd képezni. Van e esetleg valamilyen tűzvédelmi előírás arra, hogy az épülettől milyen távolságra rakhatja le. Több köbméterről van szó. A házunk telekhatáron van, a szomszédé attól 3 méterre. A fák a kettő között van elhelyezve, inkább hozzánk közelebb.
Tegnap csinálták a padlófűtésünk estrich betonját. Mielőtt elkezdték a betonozást leegyeztettük a szintet és úgy nézett ki, hogy 7cm beton megy lesz rajta. Nos mivel idő előtt elfogyott az anyag ránéztem a szintre és olyan 7.5-9cm- ig van a beton vastagsága. Ebből lesz valami hátrányunk a későbbiekben? Azt tudom, hogy tovább tart majd felfűteni a betont, de elfogadható még ez a vastagság? Vagy minél vastagabb a beton annál több energiába telik "melegen" tartani?
Megkérdezted, hogy mi kéne oda, kerestem valamit- az biztos jó mert 2 méteres szálakba árulják, de pár 1oe négyzetméter aljzatbetont már kiöntettem, de soha nem emelték meg a halót. Mi szakvállalkozóra bízzuk az aljzatozást már 15 éve , azok 3x gyorsabban megcsinálják, mind vasazó-betonozó-falazó kőművescsapat.
Én azt se nagyon értem, hogy miért kell ezt a nagyon fontos fázist megcsinálni sk? Ki kell lábazni, megfelelő anyagot kell keverni hozzá,
le kell tudni húzni- akik csak ezzel foglalkoznak, azok nem lábaznak- lézerrel dolgoznak, de a végén helikopterrel elintézik, hogy síkba legyen és földnedves anyagot szivattyúznak, ami gyorsan kiszárad. Rendes homokkal és cementtel (amit én megveszek), semmi spéci, egy adalék ha van padlófűtés és pp örlenényt is kevernek bele, hogy csússzon rajta a helikopter. Az aljzat színtbe van és sík is, nagyon ritkán kell önterülőzni utánnuk.
A vasalás helyzete a lemezalapnál és monolit fődémnél fontos, mert másképp a vasalás nem úgy dolgozik, ahogy ki volt számítva.
Dehát a 4mm haló az nem vasalás csak a repedésmentessége biztonsítja, azt is csak elméletileg. Ha nagyon kövér az aljzatbeton, akkor úgyis megreped.
Egy 10cm vtg. betonréteg közepében elhelyezet - ráadásul hullámos - 4mm átmérőjű betonacél háló gyakorlatban valamivel többet - nem sokkal - ér mint halottnak a beöntés.
Azért emelem hogy a háló a beton közepébe kerüljön. Erre a célra linkelted pár napja a műanyag sínes megoldást. Voltam is nézni ilyet a variex-nél, de az eladó azt mondta hogy nem nyerő az EPS fölé mert benyomódik. 2,5 centi magas műanyag U sín volt. Ajánlotta hogy fordítsam meg, vagyis az U alja kerüljön alulra, akkor teljes felületen felfekszik és nem csak a két szárán, úgy nem nyomódna be. De úgy csak kb fél centit emel, mer a lyuggatásoknál fogja csak a vasat, nem pedig a 2,5 cm magasan. Így aztán nem azt vettem, hanem ezeket a kis U bakokat. 6Ft/db, ennyiért nem érdemes tégla darabokkal szutykolni. Valószínűleg erősen túlaggódom a dolgot. :)
A leírtak alapján így oldottam meg az aljzatbeton vasháló kiemelését... A kis betonbakok a hálón való járkáláskor sajnos benyomódtak a fóliába, ezért hajszálvékony xps darabokat tettem alá, így elég jónak tűnik, nem nyomódik be a fóliába. A 4mm-es rács sajna elég nyakda és hullámos, ha rálép az ember akkor itt-ott 7-8 centire is kiemelkedik valamelyik vége. Mondjuk könnyen lenyomható, gondolom az ember aki húzza a betont könnyen bele tudja majd nyomni, ha esetleg kiemelkedne valahol.
Egyéb témába vágó kérdésem is lenne. A dilatáció kialakítással kapcsolatban. A szélekre jön a dilatációs csík, az tiszta sor. Az ajtóknál muszáj dilatációt hagynunk, vagy elég a széleken a polifoam csík? Padlófűtés nem lesz. A szobák kicsik, a nappali-konyha egy tér az kb 40 m2.
kell legyen egy optimális megoldás, amivel olcsóbb a vágás métere. Sok alkalmazása van egy ilyen szerszámnak, használják is.
A láncfűrész szemei vastagságban kopnak. Vasbetonak is van egy lánc, de az ha meglátja a vasat, kész is.
Van olyan gyémántkorongom, ami símán elviszi a vasat a betonból. Tömör téglát ugyanaz a korong viszi mind a salátát.
Ezért gondolkozom ezen a korongos gépek, de se sehol nem kapok adatot a korong élettartamáról. A két korong amúgy szinte annyiba kerül mint egy lánc.:)
ha sietsz, akkor gipszkartont kell felragasztani, a neki való ragasztóval.
Ha vakolsz, akkor ki kell várni míg teljesen kiszárad (sarkokba ez lehet két hét is, ha nincs ablak), mert ha leburkolod nedvesen nagyon nehezen fog kiszaradni. Van egy lapát alakú véső, amit SDS+ ütvefúróba használunk, ez, ezzel le lehet letakarítani a ragasztót a falról teljesen és akkor kevesebbet kell javítani, vékonyabb lesz az anyag és hamarabb kiszárad.
A Mapeiből a kétkomponenses a jobb, de nagyon drága, kell élszalag is hozzá és egy alapozó is. A Mapei az építkező anyagok egyik prémium terméke, nagyon pontosan be kell tartani a alkalmazási utasításokat, szakembereknek való. A ragasztóit csak akkor használom, ha nagy felületekről van szó és nagyméretű burkolólapokról. A fugáik a legjobbak, azt érdemes megvenni.
Kétszer kell felvini ezt a szigetelőt mindenképpen, kb. annyiba kerül mind a csempe, ha tisztességesen van megcsinálva- értelemszerüen teljesen hibamentes felületre érdemes alkalmazni.
Ez a termék is talán megteszi, ha sok fürdő van egy munkánál 3 vékony rétegben felvíve glettvassal, nekünk nem volt soha problémánk.
A tusoló melett a falat is le kell szigetelni 18ocm magassan és az egész fürdőbe a falat is végig min. 4o cm magassan.
Superflexibilis csemperagasztót kell használni a szigetelt felülketekre.
"akkor nem száz százalék, hogy kettőzni kell a gerendát ha számítással igazolható, hogy a födém megfelel."
Ezt nem igazán szeretjük, mert a lakók kicserélődnek, az új pedig gondol egy nagyot, átépít és máris túlterhelt a födém. Ipari épületnél ki szoktak rakni egy táblát a födém teherbírásával, lakó épületnél ilyet még nem láttam. Amiket írtam azok szélsőséges esetek, de előfordulhatnak. Főleg a gerendára merőleges falak esetén.
Nincs ellentmondás. Ha a födém rétegrendje nehéz pld. fürdőszoba alatt és belmagasság a szokásosnál nagyobb akkor a gerenda teherbírása lehet, hogy nem lesz elég akkor sem ha a fal merőleges a gerendára.
Ha a fal párhuzamos a gerendával, de a födém könnyű akkor nem száz százalék, hogy kettőzni kell a gerendát ha számítással igazolható, hogy a födém megfelel. A gyári előírások általános esetre vonatkoznak.
Ha előírások szerint lett megépítve a födé akkor a gerendák tengelyére merőleges gipszkarton fal építhető, ha párhuzamos a fal a gerendákkal akkor valószínűleg megépíthető, de jobb ellenőriztetni statikussal.
A kereszt irányú (gerendák tengelyére merőleges) méret indifferens. 6,8 m fesztávig nem ír gerenda kettőzést normál teherre. A födémvastagságot 23 cm-nek adja meg a Leier, ha kevesebb az nem tragédia, de a teherbírás jelentősen csökken. Az építész tervező az nem mérnök, csak annak hívják. De csak Magyarországon, külföldön architeckt. Mérnök az ingenieur. De ez nem baj amíg nem akar a statikába beleszólni. Bár azért igaz ami igaz egy varrónőnél vagy cukrásznál jobban ért hozzá. Nem véletlen, hogy a magyar előírások is szigorodtak, építész tervező nem tervezhet monolit vb. födémet, csak statikus tervező. Az itt felsorolt e.gy. gerenda (födém) fesztávok is nagyobbak annál amit egy építész tervező önállóan tervezhet.
Ha a téglától a simításig nézem a rétegrendet, egy picit mindig gyengítünk az anyagon, itt ha nem porlad és kemény, nem kong sehol a vakolat akkor megfelelő portalanítás, alapozás után én dryvit ragasztóval kezdeném a kenést, mivel az ragad a legjobban, majd ezzel folytatnám ha nem centimétereket kell kivakolni. Ha vastagabban kell vakolni akkor használhatsz vakoló habarcsot, vödrönként fél serpenyő cement hozzáadásával
A helyes megoldás az alsó háló alá távtartó. Ha van fölső vasalás akkor hajtani kell sámlivasakat- ezek a lemez teherbírásán is emelnek egy keveset - és a lerakott alsó fölső vasalásra tett deszkán kell dolgozni. Ha nincs alsó háló alatt távtartó akkor helyenként garantáltan letaposod és abszolút biztos, hogy ott a vas elrohad. Innentől kezdve a beletett vasalás haszna megkérdőjelezhető.
Ledobod a földre a hálót, kiöntesz egy csík betont, és megmeled ott a hálót, akkor már vissza nem süpped, a szoba többi részén meg nem botladozol benne.
Háztájiban ez a legértelmesebb módszer.
Akkor van értelme előre felemelni, lerögzíteni, ha betonpumpa nyomja az anyagot, és nincs idő vacakolni a hálóval.
És azt hogy? Leöntesz 5 centi betont addig oké. Utána a friss betonban toporogva rakod be a hálót, majd a friss betonban térdelve húzod el a következő réteget?
Levertem a falról a régi csempét. Alatta szerintem meszes vakolat van. A vakolat síkja helyenként megmaradt, helyenkét foltokban pár mm lejött a ragasztóval együtt. Ilyen egyenetlen kagylós kinézetű az egész. Szeretném a burkolás előtt kiegyenlíteni.
- a javítóhabarcsokkal az a bajom, hogy a minimum vastagság 2mm, nekem pedig van ahol nem is kell vastagság.
- a glettelés nem tudom, hogy jó-e hidegburkolat alá
- kaptam olyan tanácsot is, hogy csemperagasztót használjak.
A másik kérdés, hogy kell-e valamilyen alapozó, tapadóhíd vagy beeresztés a régi vakolatra?
Végül, mi a javasolt vízszigetelés a zuhanyzóhoz? A Mapei oldalán pl. nem tudok eligazodni, hogy Mapelastic vagy Mapegum?
Ezért fejek hullanak: "A dübeleket a halózás elött be kell húzni, ha rések vannak a lapok között azt is. " A dűbelnél rendben is van, de a réseket szigorúan habbal.
jaaaaj, vannak profiknak áruló szakboltokba vakolat ráspolyok- olyat forgalmazót keress, aki vakológépeket árul - azoknál szokott lenni mindenféle tartozék a gépi vakoláshoz. Lehet kapni szerszámboltokba is, de azok játékszerek.
A spalétokat és éleket kihúzni nem nagyon lehet egy rétegbe. Probálj úgy dolgozni, hogy az első rétegbe betakard a halót mindenhól és a másodiknál a finisz. A dübeleket a halózás elött be kell húzni, ha rések vannak a lapok között azt is.
Nem a szomszéd miatt tenném alá, be lett öntve aljzarkiegyenlítővel de az esetleges egyenetlenségeket (beöntött felület és osb felöl) gondoltam kiegyenlíteni vele.
Van egy 100nm netto alapterületű B30-as, betonfödémes kockaházam. A teljes felújításának költségét próbálom belőni nagyságrendileg, ebben kérnék segítséget.
Itt is felteszem a kérdésemet, szerintem van itt is szaktudás nem csak a hőszigetelő topicban:
Tudom, hogy a rutin és az évek az alapvető válasz, de hátha mégis kaphatok segítséget a kérdésemre.
Megcsináltuk a házunk szigetelését és most a hálózást csináljuk. Az a bajom, hogy nem tudjuk szép simára behúzni a felületet. Van esetleg valami trükkje?
A keverési arányt betartom az ágyazónál, felkenem a falra, rámegy a háló, belesimítjuk a ragasztóba majd próbáljuk elhúzni. Na ekkor nem lesz szép a felület. Amikor próbálom simítani akkor felhúzza az anyagot, csíkos lesz és gödrös.
Van olyan alapvető hiba amit elkövethetek? Túl sok vagy kevés anyag, sok vagy kevés víz stb.?
Azt így nem lehet megmondani, hogy leszakad-e a födém. Ez több mindentől függ.
1. A gerendára a válaszfalon kívül milyen terhelés hat?
2. Mekkora a gerenda fesztávja?
3. Milyen típusú gerenda? "E" gerenda vasalása HAJLÍTÁSRA!!! független a gerenda hosszától, mindegyikbe ugyan annyi feszítőhuzal van, ezért a határnyomatékuk is azonos. Rövidebb gerendánál nagyobb teher kell folyóméterenként ahoz, hogy elérje hajlításra a határteherbírást.
4. Milyen vastag a födém?
5., Megcsinálták e a rábetonozásban a fölső vasalást?
A 3. kérdéstől ez elsősorban az "E" gerendára vonatkozik. Már legalább 20 éve, hogy új építésű épületnél gyakorlatilag csak "E" gerendát használnak.
kérd meg azt aki ezt rajzolta, hogy gondolja végig az eresz részletét.
A csatorna háta mögött lezárod függőlegesen a szarufát (a végét a szarufának is függőlegesen vágod), rászerelsz egy 18-as OSB- és 3omm polisztirolt. Akkor a csatorna nem fér be.
Alulról visszazársz a falig egy kis colos deszka fogópárral a szarufa két oldalára szerelve, arra is szerelsz egy 18-as OSB és 3o mm polisztirolt. Akkor szemből nézve látsz egy elég széles sávot, ami nem néz ki jól, ha a fal színére fested. A rajzon egy keskenyebb sáv jelenik meg.
Én visszavágnám a szarufa alsó élét és szerelnék erre az L alaku ereszre két réteg Aquafire panelt (egy üvegszál erősítésű lemez, 12.5mm vastag- és vízálló) ami hálózható glettolható- hasonló a betonyphez, de nem olyan koszos munka vele dolgozni és könnyebb lehálózni is.
Az befér a csatorna háta mögé, lehet rá szerelni élvédőt is akár csepegtettőst is.
Akkor mégsem jó ez a távtartó sín a hungarocell fölé, térháló alá? Mert találtam egy céget, holnap mennék 200 méter 25 mm-es ilyen műanyag sínért. Nem lesz jó? Miért nem?
Az új ház terve majdnem kész, kérdés csak a beépített terasz tetejének kialakítása. Sajnos nem igazán tudok dönteni, a tervező igazán rám bízza. Mindenképpen zárt teraszt szerettem volna már, így a második építkezésem alkalmával, ez nem kérdés. Tető kivitelezőnél is jártam, amelyik tetszik nekem, megcsinálja.
Az első verzióban (1-3 kép) korcolt lemez lenne enyhén döntve, tulajdonképpen a tetőszerkezettől külön egységként. Ezt tervezte először a tervező, de egyáltalán nem tetszett. Próbáltam barátkozni a gondolattal, de nem ment. Terrán coppo odon cserép lenne, melyhez illő lemezt nem is találtam. Más cserepet nem szeretnék.
A második verzióban (4-6 kép) a terasz teteje könnyűszerkezetes lenne és csatlakozna a ház tetőteréhez. Egy apró módosítás lesz még ezen egy tetőtörésnél. Ez tetszik és ez lenne a végleges.
De bizonytalan lettem most. Az ár különbséget nem is tudom egyáltalán felmérni. Mi a véleményetek?
A terasz mérete 7x7m.
2)
Nem látszódna sehol szarufa vég, itt kérdés, hogy vízálló gipszkartonnal legyen borítva körbe mindenhol a vízszintes ereszcsatorna mögötti takaró részek illetve a zárt terasz teteje vagy OSB lap, felragasztva hungarocellel és vakolva. Mit ajánlatok?
A fóliáról nem beszéltünk, gondolom lesz. Illetve majd figyelek rá hogy legyen. Mi volna a szabályos és helyes megemelési módja a térhálónak? Láttam egy másik építkezésen hogy tégladarabkákkal emelték a hálót, én kis xps csikkeket gondoltam erre a célra. FMV a kivitelező embere, nem is fog odajönni... A villanyszerelés készen van, a csövek a gipszkarton függesztésben mennek, nincs köze most az aljzatbetonozáshoz.
Van egy szerkezetkész házam, szerelőbetonnal. A kivitelező a héten teszi rá a 10cm EPS100-at, erre jön a vas térháló majd a 6-7 centi aljzatbeton. Kérdeztem a kivitelezőt hogy ugye kiemelik a térhálót hogy a beton középre kerüljön a vas, de azt a választ kaptam hogy nem szokták, csak simán rárakják a szigetelésre: "nem szokott repedni és így könnyebb húznunk a betont". Véleményem szerint ez így nem lesz jó. Én azt gondoltam hogy a vasháló alá teszek négyzetméterenként 1-2 kis xps darabot 2-3 centi magasat, így a beton alá tud folyni a hálónak, így a vas a beton közepébe kerül. Jó a gondolatmenetem?
Tetőléc mozog, a gipszkaton reped, amúgy igazad van, a Te dolgod, hogy a saját házadba mit szerelsz és hogy. Én csak a lehetőségeket írom le.
A szerelési útmutatók a netten megtalálhatók, nagyon részletesen, a gyártóval szerződésben álló beszállító a falszerkezet kódja után be tudja árazni a szükséges profilrendszert és a gipszkarton burkolatot is. Pár napja be is linkeltem egyet.
Dragabb ha be van tartva a szeresi utmutato. Egy peldat mondok: van 0.4, 0.5, 0.6 falvastagu lemezprofil. A 0.6- os 2x dragabb, mind a 0.4 es. De a 0.4 est a gipszkarton mereviti, a sik menten, sikra merolegesen meg majdnem semmi.
Tetőtér beépítésnél a válaszfalakat kellene eldönteni: kerámia, esetleg Ytong, vagy gipszkarton legyen.
1. A tervező szerint bármi lehet, nekem a kerámia szimpatikusabb, de valami szöget ütött a fejembe: valahol azt olvastam, hogy a gerendákkal párhuzamos (nehéz) válaszfalak alatt gerendakettőzés szükséges. Jól emlékszem? Mert nálunk nincs gerenda kettőzés, sajnos.
2. Úgy tudom a kerémia válaszfal elemet ki kell ékelni: tetőtérnél hova kellene ékelni?
3. A párazáró fóliát végig kell vezetni a tetőtér belső oldalán és azután felhúzni a válaszfalakat, vagy fordítva: előbb a válaszfalakat felhúzni, majd "helyiségekként" felrakni és a válaszfalakkal összedolgozni a párazáró fóliát? Vagyis mi a pontos sorrend?
4. Költségekben a gipszkarton megoldás alulról veri a többit?
Az, de ár kérdése is, egy szép csaphornyos parkettát, ami nem szárad össze 2 tél alatt, elég húzós áron lehet megcsinálni (min. 1oo euró). Ez kb. jézustól így van. Ilyenkor ildomos ha a kivitelező elmagyarázza az ügyfélnek, hogy szépen megcsinálva az ennyi és nem a harmada.
Félő, hogy ez nem volt tisztázva és a fővállalkozó be kellett férjen egy költségvetésbe.
Ha a falak szigetelése megtörtént, akkor az alap tetejét is hasonlóan kell. Hagyd vakolatlanul, fugázd ki, csiszold fel a felületet, ezzel is segíted a száradást, párologtatást
Azt szeretném megtudni, hogy egy régi építésű téglaház lábazatát hogyan lehet utólagosan szigetelni? A falak vízszigetelése megtörtént a lábazat és a falak találkozásánál, körbe a házon, de a szigetelésig a lábazat folyamatosan vizes, 2-3 évente szükséges a lábazat vakolatának javítása. Az alap és lábazat is régi kisméretű tégla és sajnos magas a talajvíz szint is.
nézd meg a képeket figyelmesen, a felület poros, de azon kivül nincs tiszteségesen letakarítva a ragasztó, amivel bekevertél a csiszolóport a rájboláshoz. Úgy csinálták, hogy behúzták kézzel az egészt felületet a rájbbal, aztán a spaklival a réseket a felületről, mert így hamarabb megy.
A tölgyfa porózus, belekötött a pórusokba is, amit nem csíszoltak le rendesen, mert az még egy nap munka lett volna. Amatőrök voltal.
cég ezt nem csinálja meg neked (az újat szerel, nagy pénzért és szépen), de kell legyenek két emberes csapatok, akik csak ezzel foglalkoznak és gépeik is vannak.
Nem tudok, mert nem vagyok magyarországi. Kapsz szakembert, de nagyon drága lesz. De ha nincsenek nagyon profi gépei, kell vagy 3 féle csíszológép, akkor nem fogja tudni megcsinálni.
A réseket ragasztóval kevert csíszolóporral gittelte ki, azzal is lesz egy nagy szívása a szakinak aki ezt elvállalja.
Azért, mert nagyon gyenge volt a parketta minősége (és akkor nem volt száraz sem volt).
Egy ilyen nagy fekete hibát kivésni és kipótolni, elég gyakorlott kéz kell.
A gyengébből mindig 15-2o% több parkettát kell vásárolni, mind a effektív felület és gyengét kidobni, vagy betenni a szélekbe.
Inkább hagyd így, két- három tél alatt összeszárad, akkor megcsinálod.
Kell végezni egy gépi alapcsíszolást 2o-4o-es csiszolóvászonnal, ez leszedi a lakkozást a fáig, kb. 1.5-2 mm mindenhonnan le kell csíszolni, nem egyszerű, mert a lakk megtőlti a csíszolóvásznat. Ezzel a művelettel a felületet ki kell hozni síkba. A 2mm-nél mélyebb hibákat nem lehet kicsíszolni. Javítani kell, de nem gitteléssel, hanem pótlással: dugózás vagy hajókázás- amit helyileg le kell tisztitani síkba.
A nagy hibákat ki kell vésni és be kell szabni egy megfelelő méretű pótlást.
Utánna a csíszolópor és nitró lakk keverékével (négyzetméterenként szükséges 1.5 deci lakk), ki kell tölteni minden rést spaklival.
Aztán újra le kell csíszolni 6o-es vászonnal, majd újra kitőlteni a réseket (mert a csíszolás kiveri a gittelés felét), egy alapos porszívózás után.
Vannak spéci gittek a parketta gittelésére, de nagyon drágák és be szoktak száradni, ha a rések nagyobbak. Azt csak a második gittelésnél érdemes használni.
Majd újra kicsíszolni 8o-as vászonnal, majd 12o-al, esetleg 18o-al is, minden gépnyomot ki kell csíszolni.
Alapozás és 3 réteg lakk. Az első réteg lakk után kell egy alapos csíszolás kézzel.
Megcsinálni szépen nagy munka, szakembernek is, profi gépekkel és szerszámokkal. 5onm felületre három-négy nap. Egy jó alapozó+lakk 6-8 euró négyzetméterére. Fényes lakkot nem szabad használni, mert minden hiba látszik.
Én pont azért vettem hereklith c3 lapokat xps helyett az ablak alá,mert itt azt a tanácsot kaptam,hogy nagyon jó a teherbírása és még a hanggátlása is.
A teherbírása nem tűnik rossznak.Ugráltam rajt,nem történt semmi.Egy kicsit ridegnek tűnik,de nem repedt el.
Ilyen vízszintes beépítésnél nem tudom,hogy jön elő a hanggátlási képessége,mert ha ránézek oldalról csak egy gagyi eps csík.
Elvileg lenne értelme impregnálni, már csak azért is, hogy lehessen vízborotvával tisztítani.
Ehhez kéne egy jó impregnáló, ami meggátolja a pórképződést.
Hogy mennyire vízlepergető az a beton és mivel kezeli a gyártó, azt nem tudom, de szórással egy ehhez hasonló termékkel érdemes lenne lekezelni, csak egy picit húzós az ára (a fajlagos fogyása a gyakorlatban kb. 2 deci négyzetméterenként és nem változtatja meg sem a színét sem a fényességét a felületnek). A háztartási boltokban kapható kőkezelőkbe nem bízom.
Az első osztályú besorolásoddal nem mindenben értek egyet mert a kötőanyaga cement bázisú. Kb 30 éve többet, többször használtuk, manapság kevés helyen látni. Aminek a bele hungarocell az a heratekta, teherbírása annyi mint a benne levő hungarocellé
a heralkit egy első osztályú építkezési lap, pl. a legjobb hangelnyelő, mert szálas és tömött, de könnyű.
Ha kőzetgyapott szigetelés van a homlokzaton a splétokat macera megcsinálni, ha kibéleled az kávát heraklit C3-al (kifelel a hőszigetelés vastagságáig), aminek a bele polisztiról, akkor kapsz egy jól vakoltajtó kemény felületet, amire a belső és a külső ablakpárkányt is fel lehet tisztességesen rögzíteni.
Belül mehet rá az élvédő egy kis vakolóanyag és a glett.
Heló! Köszönöm a választ, de kíváncsi vagyok, hogy működne-e ,más megoldás?
Pl: ilyen lehetne? (a sötétebb fal 12-es, a világosabb 10-es)
A sötétebb fal két oldalán 1-1 szoba lenne, és az alsót szélesebbnek szeretném, ezért nem megy bele a sötét fal a világos sarkába. Az ajtókat tartalmazó derékszögű falak helyzete kötöttebb, mert ha feljebb tolnám, akkor a nyitott ajtó beleütközne a ferde tetőbe...
Vagy az alábbi megoldással akármilyen csatlakozás kialakítható?
Vas megye. Kb. 40 éve volt átalakítva, akkor ledobva a fa gerendák és ez került rá. Amúgy felénk gyakori. Beton gerendák közé nem béléstestet tettek, hanem kiöntötték betonnal.
Gúzolás. Ha öntött födém akkor milyen gerenda van benne? Repednie nem volna szabad. Nekem 15 éve van fönn a vakolat, de nem reped. Ha a födém merevsége (nem azonos a teherbírással!!!) nem elég nagy akkor méég kellő teherbírás mellett is repedni fog. Ha túlterhelt szintén.
Lehet mindkettő, a heraklit faforgács összeragasztva, hőszigetelése nem sok. A másik a heratekta, látszatra egyforma a heraklittal, de a külső oldalak között hungarocell szigetelés van.
Mi a véleményetek mennyire szabad előjönni a mennyezeten a repedéseknek vakolás, festés után?
Régi ház, kettő éve le kellett verni a vakolatot, mert nem volt grúzolva és megindult a vakolat. (Öntött födém) Vakolás, festés után hamar megjelent két gerenda vonalán is a repedés.
Másik dolog, bár nagy a gyanúm, hogy össze függ a kettő. Nem tudom mennyire vág a témába, de azért felteszem a kérdést.
Szóval.
Hova tud az ember fordulni ha a háza előtt van hat folt két csatornafedél közt a csatorna nyomvonalán és beleremeg a ház ahogy a buszok, nagy járművek végighaladnak ezen a részen? Végül is az autókban kár nem keletkezik, de arra elég, hogy nálunk a padlástér földrengésszerűen rezeg, remeg.
A közútkezelőnek írtam. (egy éve) Ránézésre korrekten válaszoltak, illetve a válaszba csatolták a felszólító levelet, hogy ők felszólították az önkormányzatot, keresse meg a csatorna kiépítőjét, mert a megsüllyedt csatorna nyomvonalat rendbe kellene tenniük, mivel a kiépítés során garanciát vállalt rá a csatorna kiépítésével megbízott cég. Az önkormányzat első körbe hárított, hogy a garancia lejárt.
Végül tárgyaltak a közútkezelővel, hogy mégis van valami szavatosság a dologban.
Már vagy tíz éve volt a csatornázás, idő közbe ezt a hat foltot a közútkezelő tette rá.
Kérdeztem akkor minek nyúltak hozzá ha a csatorna kiépítője dolga lenne amennyiben megsüllyed. Azt mondják, hogy közlekedésbiztonsági szempontból.
A dolog azóta is húzódik. Az önkormányzat szerint jogtalan volt a közútkezelő felszólítása, de majd meg fogják csinálni ha lesz rá pénz.
Kint van a 12t. súlykorlátozás, a rendőrség nem tartatja be, pár éve megszűnt a sebesség mérés, mert állítólag kevés bírság jött össze ezen az úton.
Én itt vettem 2x15 méter alu festett csatorna ,4 lefolyó 16méter,könyökök 10db,csőfogató bilincsek 70 ezer körül fizettem két éve,arra nem emlékszem hogy bene-e voltak az árba a szarufára való csatornatartók
Ha közel van csörgesd meg őket van náluk minden méret/minden féle anyagból színből
A tartalék kéményt sem fogadták el még 2012 előtt sem tüzelőberendezés nélkül, mert az magában még nem tartalék fűtés. Sok-sok évvel korábban, még azt hiszem az OÉSZ-ben volt ilyesmi.
Nos úgy általában az ereszcsatornákról. Anyag szerint lehet
horganyzott acél,
horgany réz,
műanyag ill festett /bevonatos / acéllemez.
A legolcsóbb és a réz után a legtartósabb a horganyzott acél, a réz nagyon drága / plusz ellopják /, a műanyag nem tartós. A bevonatos acél nagyjából a horganyzott acéllal egyenértékű élettartamra az árát nem ismerem.
A horgany se tartós, mivel a mesterek nem ismerik a kialakítást.
""Arról sem hallottam, hogy a pár százezer lakótelepi kispolgár és még számos egyéb lakásban/házban élők megfagytak volna, mert nem volt tartalékkéményük""
Ami még nem volt az lehet. Nálam már volt olyan, hogy gáz volt, csak a kazán sztrájkolt. Jó volt a tartalék-kémény. Olyat is hallottam - már nem emlékszem, hogy hol - Magyarországon több helyen is fáztak távfűtés hiányában. Meg nem fagytak, ez igaz. Meg az is, hogy bátraké a szerencse. Amennyiben a tartalék-kémény elhagyása bátorság.
"Arról sem hallottam, hogy a pár százezer lakótelepi kispolgár és még számos egyéb lakásban/házban élők megfagytak volna, mert nem volt tartalékkéményük"
Volt már olyan vészhelyzet, hogy nem volt se gáz, így se távfűtés és leálltak az erőművek? Na ugye. Valódi szituációs esemény még nem volt.
akkor tehát ha jól értem a csempekályha=cserépkályha, csak tájegység kérdése, hogy hogyan hívjuk....
Nekem ez cserépkályha....
(Ha érdekel, van egy jó ismerősöm, aki készít ilyeneket (cserepeket cserépkályhához, agyagból, mintázva, mázolva, kiégetve stb.) - többfelé van folyamatosan kiállítva is, mert művészi "fokon" műveli ezt...tehát nem a legolcsóbb, de megcsinálja ha gondolod....)
Amit leírtál, az nem tartalékfűtés, hanem egy extra a házban, aminek komoly felára van. A jelenleg érvényben lévő energetikai követelményekhez pedig egyáltalán nem való fatüzelés.
Szerintem a kandalló nem a kényelemről szól, inkább a termosztátot hívnám kényelmi berendezésnek.
Magyarországon 2018-ban elég nehéz lesz a kisméretűből rakott téglakéményt átvetetni gyártói teljesítmény-nyilatkozat és méretezés nélkül...
Bocsi, hogy beledumálok, de tudjátok milyen fűtőértéke van ezeknek a kandallóknak?, ha tényleg jól szigetelt lesz a ház használhatatlan lesz a kandalló/kályha. Sokszorosa a tudása amire szükség lenne, és ezt nem tudod lemodulálni...
Erre a célra tényleg bőven elég a szeszes kandalló, nézzetek utána! Annak se kémény se semmi nem kell, berakod a nappali közepére és kész.
Tökéletesen igazad van, de azért nem minden az költségek optimizálása, ha egy kertes háznak a kényelméről van szó.
Téli estéken kellemes egy tűzet nézni és melegedni mellette (esetleg fél óránként egy kicsit elrendezni), én nem vagyok a kandalló híve, de egy nagy csempekályhába (cserépkályha:) ) üvegajtóval, ha az ember betesz egy kosár fát és ha jól meg van építve, az még másnap reggel is meleg- csak jó nagy legyen az égéstere és sok füstjárat legyen benne. A csempekályhának a karbantarása szinte nulla, ki kell húzni belőle a hamut hetente egyszer, két-háromévente kéménytakarítás. .
Összesen kb. 4-5 méter fát égetek el egy fűtési szezonba (egy délutáni tűzzel), legalább van mint hasogatni télen a nagy hidegbe.
Kémény ki lehet falazni kisméretű tömörtéglából, az egyik belső tartófalba, nekem nincs kondenzlevezetőm se, csempekályhának nem kell.
Értelek, és én is kicsit feleslegesnek tartom, ezt is írtam.
Ugyanakkor mivel a ház fő fűtése (entalpia szellőztető+hőszivattyú) a jellemző átlagos klimatikus viszonyokra lesz méretezve, ezért az extrém időszakokat várhatóan nem tudja majd kellőképpen lefedni önmagában .
Azért építem a házam, hogy kiszolgálja a szeretteim kényelmét évi 365 napon keresztül. Legalábbis ez a cél.
Nyitható ablakod és hőtároló tömeged lesz? Netán hőcserélős szellőztetésed? Arra inkább érdemes költeni, mint tartalék kéményre. A gépi szellőztetés csökkenti a hőigényt, a kémény növeli. A komfortot pedig pont fordítva.
Foglalkozunk IT infrastruktúra üzemeltetéssel, még nem találkoztam olyannal, hogy hidegben nem, vagy gyengébben működött volna valamelyik aggregát. Csak azok nem szoktak működni, amelyik üzemanyagtartályából valamilyen csoda folytán gyakran eltűnik az üzemanyag...
Egy zárt tüzelésű minőségibb kandalló valami szebb felépítménnyel, kéménnyel és papírokkal, tetőkijárattal, légbevezetéssel, netán légelosztással (hogy több szobát is fűtsön), az általa fenntartott hely négyzetméterárával együtt messze többe kerül mint 1,2 millió kivitelezéssel együtt.
Ebből a pénzből 60 nap 20 ezres hotel is kitelik.
Csak én érzem ezt felesleges tartaléknak?
Amennyiben a tűzzel szeretnél bajlódni és azt nézegetni, az egy teljesen más dolog... Csak ne azt mondjátok, hogy a 21 században nincs még tartalékfűtésre más megoldás.
Arról sem hallottam, hogy a pár százezer lakótelepi kispolgár és még számos egyéb lakásban/házban élők megfagytak volna, mert nem volt tartalékkéményük...
igen, vagy a gépészed megcsinálja, vagy pl. a leiernek van erre saját szakija (területenként) aki meg tudja csinálni, vagy a kivitelező embere megcsinálja, vagy más, akinek van jogosultsága...
Amennyiben tényleg több mint 2 napos áramszünet lesz, ráérsz akkor elmenni a barkácsboltba venni cirka 24 db ezresért egy vadi új pb sziesztakályhát meg egy gázpalackot hozzá. Egyéb lehetőség lehet az ethanol kandalló vagy egy aggregát amivel világítani is lehet a házban és a fagyasztóban lévő holmi sem olvad ki.
Inkább körbefalaztok egy lyukat a házon kéménynek, minden orbitális szívásával?
Én mondom meg sem akartam építeni, de mi van ha besz@rik a hőszivattyú? Majd akkor elkezdünk kandallóbekötést vésni, a szarufát kiváltani (mert pont oda esik a kémény), stb!!!
Jut eszembe: ilyenkor lesz majd kéményseprési díj az összes sallangjával (kéményseprő járda stb) vagy elég azt mondani, hogy nem üzemel.
szerej fel egy szep csempekalyhat, sokat tartja a meleget es lehet kapni nagymeretu uvegajto hozza. Kb. 4 meter tuzifa kell evente (napi egy tuzzel) es sokat dob a haz hangulatan is.
kandalló vagy kondenzátum csurgató bekötésére gondolsz?
még most fog kezdődni az építkezés majd (sokmindentől függ még, de várhatóan májusi kezdés)
elvileg a kémény be lesz építve a házba, de a kandalló nem lesz megvásárolva sem.
Kandalló ügyében még tavaly érdeklődtem, és az ajánlott kandallóhoz illő kémény lett betervezve.
(Most viszont már nem emlékszem az ajánlottra...:)....)
De lehet soha nem lesz kandallónk....
Nem olcsó, karbantartásigényes, kémény is komplikált (engedélyezés, építtetés, födémátvezetés, tetőátvezetés, bekötési pont elhelyezés, tisztítónyílás, kibúvó, bűzzáró, esővédő stb.), helyet-teret foglal, központi szellőztetésbe beleszólhat ha nincs lezárva rendesen a szellőzője -pl. nem megy a kandalló és véletlenül nyitva marad az ajtaja, szemetel, kormol, hamuzik, füstöl, égett szagot áraszt, baleset- és tűzveszélyes, gyerek megégeti magát, neadjisten valami error miatt elszívja az oxigént a szobánkból álmunkban, vagy csak simán meggyúllad tőle valami....
Csak arra az esetre kellene, ha valamiért a hőszipka+szellőztető behal, nincs áram, kint mínuszok tombolnak, és az addig eltárolt pufferhő, valamint a ruharétegek sem védenek meg a fagyhaláltól....
Illetve néha lazítani a tűz előtt egy pohár borral.....
leier smart 16 van egy kis kandallónak betervezve, amit még nem is kötnénk rá, viszont a kéményt már most felhúznánk.
Válaszfalakba (lent, és tetőtérben is) helyezkedik el. Remélem hogy vakolható, mert ha nem, akkor idegzsábát kapok....:)
Csak házi szikkasztó lesz (gyökérzónás), a kémény kondenzátum bevezetéshez a bűzzáró hol lehet a legcélszerűbb? (Közelebb a rákötéshez, vagy közelebb a kéményhez?)
hova kotned be? Ahogy minden szennyvizlefolyo egysegre erre is kell szerelni buzzarot, valahova, ahol takarithato is. Ezekkel a kemenyekkel, amugy mindig baj van, ha starbol nincs tisztessegesen megtervezve. A gyari kemenyt be kell kotni a tartofalba valahogy, egy laposvassal szervenyel, legalabb 3 helyen, olyan nem is lehet sehol kapni. De be lehet falazni is a tartofalba menetel szarakat pipakkal, es ahhoz rogziteni. Aztan szokott jonni a kandalos szaki es megallaptja, hogy inkabb 25o-es belvilag kellett volna.:)
gyári vázkerámia kéménynek az legalsó eleme a kondenz tálca, azt le kell csatornázni, min. 5o-es csőbel.
Sylvanus67- most kell megoldani, van a gyári kéménynek egy tartozéka, ami azonos egy falazóelemmel azon van egy szakszerű bekötés. Aztán oda illeszted a kandaló bekötési magasságát, kb. +1.6 a padlószinttől. De érdeklődd meg egy kandalót forgalmazó cégtől, hogy hányadik elem kell legyen a kivezető.
A tervező berajzolt egy tartalékkéményt kandallónak, bár mondtam neki valószínűleg nem lesz megépítve.
Most viszont lehet, hogy mégis megépítjük /nem akarunk később koszolni a házban az építésével/.
Csak az a gondom, hogy nem tudom mi lesz rákötve és ha igen (kandalló), akkor hol lesz a kéményre történő rácsatlakozás magassága. Vagy ennek nincs túl nagy jelentősége és megfelelő idomokkal majd megoldható?
Mi is most építkezünk. Betoncserép mellett döntöttünk, mégpedig a Terran Synus Colorsystem mellett. A kivitelezőnk ezt ajánlottan a jó műszaki tartalom miatt, sőt tavaly év végén volt jelentős akció is az alapcserepekre. Szerintem a colorsystem bevonata biztosan gátolja a mohásodást és az egyéb szennyeződést. A sötétbarnát választottuk, nem csalódtunk, szép lett. A szomszédnak Bramac római natúr téglaszínű van, nem látok különösebb különbséget, csak a bevonat az ami hiányzik róla. Szerintem, ha betoncserépről van szó, érdemes felületkezeltet venni, szebb és tartósabb.
Jogos a felvetés! A deszka hevederezésénél elég lehet ha a már meglévő zsaluhoz hozzárögzítem függőlegesen felütött tetőléc darabokkal vagy a szemben lévő utólagos deszkákat össze is kellene valahogy drótoznom?
Nem fogja kifordítani az EPS lapokat a beton, ha szivattyúval öntöd? Valahogy rögzíteni kéne a függőleges zsaluhoz, esetleg megkötni 3-as dróttal, elég körülményes művelet, mert nem tudom meghúzni a kötést, ha nem szerelt még egy lécet a polisztirénhez belül. Esetleg PUR habbal felragasztani a polisztitolt a zsaluba belülre, de elég egy gyengébb rész és elindul a beton, meg se tudod állítani. Inkább deszka hevederezve kivülről, a résekbe polisziról és hab. .
Köszi! Hasonlóan gondoltam, csak még egy deszka nélkül. 2-3 cm-es eps-em van bőven. Azt raknám belülre a nagyobb hézagokhoz, purhabbal meg kifújnám. Akkor jó lehet így, jól gondoltam. Egyszerűbb mint betonozni..
Sziasztok! Másik csoportban már feltettem a kérdésemet, de talán itt jobb helyen van.
Szeretnék ötleteket az alábbi munkafolyamatra. Van egy bazalt házikóm (most már csak a falak). Koszorú zsaluzását csinálom, de óriási a hézag a fal teteje és a zsalu között. Sajnos a kő falat nem úgy lehet bontani ahogy szeretném... Mielőt érkezik a mixer beton, a réseket be kell javítanom, különben az összes beton a padlón lesz. Egyik opció, hogy földnedves betonnal és kövekkel bejavítom a lyukakat. Jó lenne így, de nagyon lassú. Az idő pedig nagyon sürget, kevés az időm! A másik ötletem (drága és lehet baromság) hogy kitömöm a lyukak nagyját hungarocellel a többit meg telefújom purhabbal. Sokal gyorsabb lenne. Működhet? Igazából használható ötleteket szeretnék kérni! Hogy csinálnátok?
üdvözletem. Új, vakolt, zsalukő kerítés lábazatot akropollal festeném le. Van ezzel tapasztalatotok? Simán lehet a vakolatra kenni? Mennyire strapabíró? Esetleg jobb ötlet?
Gipszkartonból a legyegyszerübb. Létezik utángyártott profilrendszer (o.5 vagy .6-os), ami olcsóbb mind a márkás profilok és egy francia cég (Nida) gyárt egy üvegszál erősítésű lapot, ami sokkal nehezebb mint a Rigips vagy a Knauf lap.
Abbol van akusztikus is. Két réteggel burkolva és üveggyapottal szigetelve olyan falat csinálsz mint a téglafal. Az UW profilokkal mindent ki lehet merevíteni, könnyű dolgozni vele.
Amúgy könnyebb mint bármi más. Glettolni is csak a toldásokat és a csavarokat kell. Ügyes ács milire beállitja a síkokat a profilokkal.
Köszönöm! A V bemetszésre én is gondoltam :) Így fogjuk csinálni...
Ha már.... Ez az egész a tetőtőrben lesz. 16x5m alapterület, 110cm parapetfal, nyeregtető.
Először a plafon, meg a ferde rész telibe lambériázva lesz, aztán jönnek a falak.
Kérdés: Elég-e, ha a fal teteje, meg a lambéria közé rugalmas PUR habot nyomok.. megáll a fal így, vagy felül meg kellene támasztani (ahogy az éptár is mutatja - L profil a lambériához, párnafához rögzítve)?
Ki van fúrva? Ki van falazva? Ház régóta ott áll? Ha ki van falazva, akkor a háztól nem omlik be. DE! Ha nagyon ingadozik a kútban a vízszint azt a ház nem szereti. Ha régóta ott a ház és nincs megrepedve akkor nem tragikus a helyzet. Talaja válogatja, hogy a kút körül kialakuló depressziós görbe mennyire meredek. Magyarul, hogy milyen messziről nem érezteti a hatását a kút.
Ha arra gondolsz, amin a koszorú a vasszereléssel és annak méretével és minőségével van rajta ilyen terv van. A betonozott részekről az alapról és a koszorúról. Egyszerű bejelentés amit előírt...
Nincs kiviteli terv, de már így utólag lehet jobb is. Megbíztam a kivitelezőmben, és elégedett vagyok a kivitelezéssel is. Nem generál kivitelezés és mivel szinte mindent én terveztem, ami el lett rontva az az én hibám is. Nem idegeskedek rajta. Közben elég sok mindent megvariáltunk, így a kiviteli terv csak kidobott pénz lett volna. Persze lehet én kifogtam, másnak attól még én is tanácsolom a kiviteli tervet, ha kétes hírű a kivitelező, vagy generálnál mindenképpen.
Ezeket én rajzoltam. Természetesen van rendes tervrajz is, de nincs kiviteli terv, így a részleteket én találom ki a kivitelezőkkel.
Nekem egyértelmű volt a statikai soroló használata, de felmerült ez a felfalazásos történet. Sajnos jelen pillanatban nincs a környezetemben olyan szakember akitől tanácsot kérhetnék ez ügyben, így hozzátok fordultam.
Lassan azért felhomályosodik bennem, hogy nincs nálunk szükség erre a merevebb "falra" és elég lesz a statikai soroló.
Kétségtelenül, de ahogy elnézem a kérdésemre ide bemásolt izét (ábrát), a kétségeim nem tünnek megalapozatlannak. Ha ez a statikai terv akkor ez nekem újdonság, ilyet még nem láttam.
Elnézést, ha pontatlanul fogalmaztam. Tehát a ház már szerkezetkész, nincs gond a statikával. Csak a nagy nyílás (250*240) miatt a teraszajtó és a mellette lévő ablak valahogyan stabilabbá tétele a cél. Azt szerettem volna megtudni, hogy van-e értelme 10 cm vastagságban ide falazni (pl: válaszfal tégla) vagy elég merevséget ad a statikai soroló.
Valahogy így néz ki, a piros sávról lenne szó. A falazat 30-as vázkerámia, fölötte közvetlenül vasalt beton van (a koszorú).
Így van megoldva a koszorú a teraszajtó fölött is:
A válaszfal téglából készült oszlopodat egy bolha szellentése elfúllya. Ha biztosra akarsz menni tegyél oda zártszelvényt oszlopnak. Alul fölül, talpat hegeszeni rá és mindkét végét betonba rögzíteni. Zártszelvény mérete 100mm környékén 10mm-ként nő. Az jó, hogy tudjuk, hogy átm. 8mm-es betonacélból van a koszorú, de hány darab van benne? (gondolom négy) Mekkora a koszorú (szélesség, magasság)? A leírásból arra következtetek, hogy koszorúnak és nem kiváltónak van csinálva, aki mondta, hogy kéne oda valami oszlopszerűség nem alaptalanul mondta. Mi van a kérdéses ablak fölött?
Ne falazz. A soroló rugalmas, a fal ebben a vastagságban nem tartja a nyílászárót, ha a huzat becsukja, a falnál azonnali repedést okoz a merevsége miatt.
Igen ez új építés. Most kellene megrendelnem a nyílászárókat. A ház szerkezetkész, a nyílások adottak. Csak a nyílászárók felmérése után az egyik barátom tanácsolta, hogy ő magának rakna oda valami kis falat a teraszajtó és az ablak közé, hogy merevebb legyen (pl: ne libegjen becsapódáskor).
A koszorúban 8 -as betonacél / 20 -as kengyellel van, ez van 20 cm-el lehozva a redőnytoknak ebben is van vas.
Arra lennék kíváncsi, ha valamilyen válaszfal téglából felfalaznánk ezt (240 cm magas) akkor merevebb lenne-e mintha csak egy statikai sorolóval oldjuk meg, de a sorolót rögzítenénk alul és felül is (alul a téglába felül a koszorúba)?
Hát az "UV" villamosok is meg tudták vibrálni a szerkezetet. Érdekes volt látni, hogy a kereszttartókat tartó oszlopok hogy dőltek meg a fékezőerőnek megfelelően.
ilyen lehetne? (a sötétebb fal 12-es, a világosabb 10-es)
