A soklyukú téglák lyukai közötti belső elválasztó falak néha igen gyengék, ugyanakkor a tégla külső fala erősebb valamivel. Ezért a dübeleket sokan úgy szokták méretezni, hogy a téglában elég csak 3 centi, ennél hosszabb dübel pénzkidobás szerintük.
Vagy jobban be kell fúrni.. Én 160ast raktam a 10 centishez, és én is jártam így, h beütéskor nem ment be a sík alá. Meg még az csináltam h csempe lyukfúróval előre besüllyesztettem az EPS felületét. Így jobb volt. De enélkül is be kéne mennie.
Üdvözlet mindenkinek.Szilikát falon 10cm eps,milyen hosszú dübel lehet az igazi?180 as próbáltunk,de 10 ből három-négy nem igazán jól süllyeszthető. Nem igazán lehet beütni(visszarúg) egy párat,igy kint marad a sikon.Még a fúrószárra is gondoltam,hogy lehet hogy egy picit nagyobb furatot csinál mint kellene.Mit javasoltok?Fúrószár csere,vagy hosszabb kellene?
A megkötés után is eléggé lágy marad a bitugél ahhoz, hogy egy erős nyomás szét tudja tolni (persze lehet, hogy nem öt perc alatt ;). Én tennék mellé valamilyen komolyabb kátránypapírt is.
Én mint nem-szakember ezt gondolom: ahol a vízzáró réteget "kilukasztja" a rá nehezedő súly, ott valószínűleg megszakadhat a vízzárás folyamatossága. Arra gondolok, hogy a bitugélt szétnyomva annyira összeérhet/összenyomódhat a felső és az alsó anyag, hogy közöttük megindulhat a kapilláris vízáramlás azon a ponton. A veszély annál nagyobb, minél kevésbé egyenletes a tehereloszlás (pl egyenetlen berton alapon téglatörmelék falazat). Két teljesen sík (pl egybe-öntött) felület között nem tartanék ilyesmitől.
Szakok, bitugélt lehet fal alá kenni? Terasz beépítés lenne bontott téglával. Van itthon vmi ezeréves kátránypapír, ez a vékonyabb fajta sima, vagy ez is elég? meg van még amit a tetőről szedtem ki, ez vastagabb meg homokolt, de könnyen szakad.
Az xps lapok közötti illesztési vonalakon kapillárisan víz szivároghat az eps magba, ahonnan aztán soha az életben nem fog kiszáradni, mert a magot párazáró xps veszi körül.
Talán még az is jobb, ha az egész lábazatot eps-ből csináljuk egy vízzáró, de páraáteresztő védőréteggel: igaz, hogy a védőréteg hibáinál megszívhatja magát vízzel, de legalább van esélye a kiszáradásnak.
"megjegyzem, az austrotherm expert fix lábazati szigetelő, ÉS Eps."
Néhány tulajdonságában meg sem közelíti asz XPS-t, viszont árban igencsak megközelíti. Ezért nem számolok vele mint létező termékkel, komolytalan számomra.
Ha három oldalról veszed körbe az EPS-t (kétoldalt, és alul), akkor miért nem kap vizet (pl csapóeső) fentről?
Ha így körbeveszed, körberagasztod vízszigetelő anaggyal az eps-t, akkor meg igazából csak kipárológni tud onnan a víz, ami meg megintcsak hőelvonással jár. Ami meg még rosszabb lehet, ha télen belefagy a nedvesség, szétnyomva, roncsolva az anyagokat.
Pontosan az alagút effektus az, ami miatt szinte tökmindegy, hogy hol van az ablak, mert ez az alagút nem az ablaküveg és a külső falsík között van, az alagút valójában a belső falsík és a külső falsík között van. Tehát hiába tologatod ki-be az ablakodat egy VÁLTOZATLAN MÉRETŰ alagútban, egyik pozícióban sem kerül több fény a szobába.
Az ezen tévhitet erősítő képeken a kívülről érkező fénysugarak vonalait hosszabbítsd meg egyenesen befelé a szoba belsejébe és megérted, hogy miről beszélek.
Igen,így már jó! Kátrány biztosan nincs, 28 éve már bitumennel szigeteltek!Szigetelésen a lábazat függőleges szigetelését gondoltam, nem a vizszinteset a falak alatt. Ha vizesedést, salétromot látsz tutira nincs szigetelve.
Szia. Pedig igaz, minél jobban kint van annál több a fény!!!! Egyszerű oka van, a fény nem csak merőlegesen esik az ablakra, hanem sok féle szögben, ami függ a nap ablakhoz viszonyított állásától! Na most a szögben beeső fénynek útban van a káva (alagút effektus).
A lábazat alatt van kátrány, csak ugye ki tudja milyen 28 év után.. Van egy kis terasz, aminek egy az alapja a házzal, annak a lábazatán látszik csak salétromosodás.
De akkor az működne, hogy a 30 centi xps fölé a lábazatra 2 centis xps, utána meg az EPS? Tehát mellé :)
Nem működő képes, hacsak nincs vízszigetelve a lábazatod. Azért kell xps mert az zárt cellás, nincs vízfelvétele, tehát az összes lábazati felületre az kell.Tehát a teljes lábazatra xps kell! Olyat azonban lehet csinálni vastag szigetelésnél (15- 20cm), hogy fel ragasztol 2cm xps-t ,rá megfelelő vastag eps-t, rá megint 2cm xpst, de az eps aljára is kell ragasztani.Így három oldalról xps veszi körbe az eps-t, tehát képtelenség hogy vizet vegyen fel!! Aki magának csinálja a szigetelést, megéri kicsit dolgozni vele. Saját magamnak is így csináltam, 18cm xps helyett !!! 18cm xps-nek már elég jó ára van!!
Szakik! 40 centis a lábazatom, működőképes lenne az az ötlet, hogy az XPS lapokat elfelezem, így kapok 2x30 centit, és 30 centis magasságban ragasztom fel így őket? A maradék 10 centire az XPS és a homlokzati közé meg benyomnék EPS-t? Így feleannyi XPS-t kéne vennem..
Majdnem pontosan számoltál. Én mostanában úgy szoktam saccolni, hogy a kézhez kapott nettó órabérnek kb a kétszerese a cég teljes bérköltsége, tehát óránként nettó 1000 Ft-tal számoltam.
állítólag az a hülye, aki nem kérdez, mert akkor sosem tudja meg, szóval mit jelent a finisz? a fineszt értem, a finish-t is, de a finisz, ismeretlen, segítsetek már, ne haljak meg hülyén
