Már bocsi, de azt hiszem ez csak egy kereszténynek válasz, nekem nem nagyon.
buta,
Dehamondjuk a kormos részt lefesti festés közben. De tényleg minek szenvedtek volna tükrökkel, mert nem hiszem hogy csak azért, hogy ne legyen itt-ott egy koromfolt.
''Es arra senki nem reagalt, hogy mennyire logikus az, hogy a "barlangbol eppenhogy kimaszott" emberiseg "legelso" dolgai koze tartozott olyan komonstrumok epitese, amin meg ma is vitatkozunk, hogy mikeppen volt lehetseges. Nekem ez a legrejtelyesebb. '' - Ez így van. Mi lenne akkor, ha az ember nem a barlangból mászott volna ki, hanem teremtéssel, így már készen került a földre. Tudott beszélni, írni...így nagyjából a félmajom ősünket ki is hagyhatnánk. Intelligens volt, de nem volt eszköze...se tapasztalata. Évezredek alatt jutott el oda, ahol most tart. Ez lenne az én magyarázatom.
Nem vagyok regesz, sem koszakerto, de nem tudom elkepzelni, hogy a mai tudassal/technologiaval ne lehetne visszamenoleg megallapitani, hogy a ko amibol a piramis epitve lett, az banyaszott rendes ko, vagy homokbol osszehabarcsolt valami lenne. Kivancsian varom valaszodat. - Ugyan nem tőlem vártad, de azért...szóval olvastam arról, hogy egy japán csoport erősen vizsgálta a piramisok építésének probléméját, és a helyszínen öntöttek is ki olyan kóődarabot, amelyet a piramisoknál is használhattak anno. Na most, hogy miből gondolták, hogy a piramisok nem faragott kövekből épültek. Tudomásom szerint onnan, hogy mintákat vettek a kövekből, és a vizsgált anyag belselyében állati szőrt és emberi hajat találtak. Ez pedig csak öntéssel kerülhetett oda...
a homokot, kötôanyagot, vizet könnyen és gyorsan lehet a helyszínre szállítani, például vállon átvetett rúdra függesztett bôr kosarakban, talicskában, puttonyban, stb. Így egy ember akár 40-60 kilónyi terhet is tud cipelni, majdhogynem futólépésben.
Nem vagyok regesz, sem koszakerto, de nem tudom elkepzelni, hogy a mai tudassal/technologiaval ne lehetne visszamenoleg megallapitani, hogy a ko amibol a piramis epitve lett, az banyaszott rendes ko, vagy homokbol osszehabarcsolt valami lenne. Kivancsian varom valaszodat.
Az egyetlen problémám a kötési idôvel lenne...
Hat igen, eleg nagy problema, hiszen 20 ev az 10,512,000 perc, ami 4.57 percet hagy egy kotombre (2.3 millio kotombbel szamolva). Banyaszva, vagy homokbol osszeontve, teljesen mindegy, valami "nem stimmel". Persze, tudom, egyszerre tobbet is lehetett, de akkor is.
Valaki mas irta, hogy tukroket hasznaltak a feny bevezetesere a falfestmenyekhez. Ki lett probalva, ez nem lehetett igy. Kiserlettel kimutattak, hogy annyiszor kellett volna a fenynek iranyt valtoztatni, hogy az akkor tukorkeszitesi technika szamitasbavetelevel, a celponton elerheto feny teljesen elhanyagolhato lett volna.
Valaki szinten irta, hogy nem PI a szam, hanem csak ahhoz kozel. Ez igaz, de 3.14-ig ervenyes. Igen, veletlen is lehetett, de.....tul sok veletlen elfogadasa, tul sok kinban fogant magyarazat szukseges.
Es arra senki nem reagalt, hogy mennyire logikus az, hogy a "barlangbol eppenhogy kimaszott" emberiseg "legelso" dolgai koze tartozott olyan komonstrumok epitese, amin meg ma is vitatkozunk, hogy mikeppen volt lehetseges. Nekem ez a legrejtelyesebb.
>Különben is minek gyötörnék magukat tükrökkel, ha van fáklyájuk?
Szerintem azért mert vol valami halovány elképzelésük arról, hogy a korom hamar belepné a friss festéseket :), vagy jobban féltek a tűztől mint a fáraótól stb....
> ha jól tudom akkor azért mert napfénnyel világítottak, amit tükrök segítségével jutattak le a föld alá.
Erre Daniken azt mondja, hogy az akkori tükröknek(?) korántsem volt akkora fényvisszaverő képességük, mint manapság....es ugye jópár "tükröt" láncba kellett volna állitani azokban a szűk járatokban!
Wolverine irta:
Végül egy kedves történet: egy német kutató kamerával felszerelt robotot küldött be az egyik felderítetlen járaton. A robot eljutott egy ajtóig, amin vasfogantyúk voltak. A kutató kissé megdöbbent, lévén hivatalosan az egyiptomiak nem ismerték a vasat, majd másnap mégjobban meglepődött, amikor visszavonták a kutatási engedélyét.
Errol en meg azt hallottam hogy a vasajto mogotti kamra egyszintben van a farao sirkamrajaval. Jo lenne benezni a kis ajto moge. Ja, es Daniken rulez :)
En is olvastam erdekes dolgokat a Kheopsz piramisrol. Erdekes, hogy van egy folyosoja, amely a fold ala vezet, ahol egy kamraban az okori irasok szerint rengeteg kincs van felhalmozva. De a valosagban hirtelen vegeszakad a folyosonak, es nem vezet sehova. A regi irasok szerint a piramis kozvetlenul a vizparton fekudt. Hogy Kheopsz epittette a piramist, az nagyon gyenge labakon all, az egyik kamra folott levo nehany kore voltak rairva nyelvtanilag helytelenul Kufu farao nevenek betui. Azonkivul eddig mar talaltak egy barkat a piramisban. Ultrahangos meresekkel sikerult felderiteni tobb ureget is, amelyek nincsenek osszekottetesben a jelenlegi uregekkel, es ezek egyikeben a muszerek megegy barkat mutattak ki. Most nem tudom mar, hogy az utobbit hol olvastam, de ha eszembejut, utananezek.
Igazabol nem tudom. Valoszinuleg ez is olyan ize... olyan lelkesult dolog, amilyennel azok foglalkoznak, akik beulnek egy fembol hajtogatott minipiramis belsejebe, es 'koncentraljak magukban a kozmoszenergiat'...
Sajnos semmifele konyvcimre nem emlekszem, de mintha tenyleg remlene egy ilyen anti-danikenista konyv, amiben szo volt arrol, hogy a piramis misztikus pi-erteke nem is pi.
[ez milyen hulyen hangzik! :) bocs...]
olvastam nehany konyvet a piramosokrol es az osszes ilyen okori dolgokrol a bibliarol stb. a szerzo neve: zecharia sitchin a konyvek cimei:the 12th planet, the stairway to heaven, the wars of gods and men, the lost realms,when time began, genesis revisited and divine encounters. nem tudom hogy ezek a konyvek megjelentek-e magyarul , de nagyon erdekesek. beszel a piramisokrol is meg az annunnakirol (nefilim, istenemberek) ahogy a sumeriaiak hivtak oket. nagyon ajanlom ezeket a konyveket ha az ilyen tema erdekel.
Kérdéssel nyitnék:
-Mi a véleménzetek Vörös Győző egyiptologus???ról valamint a megjelent irományairól ??
Amugy karácsonykor sikerül 2 hetet Egyiptomban töltenem, és nagyon szerencsésnek mondhatom magam, mert egy elismert egyiptológus volt az idegenvezetőnk, kissé más szemléletben tartott vezetést mint egy másik magyar csoport vezetője, valamint esténként visszakérdezte az anyagot :)
Szóval csodálatos volt, valahogy az egésznek más hangulata volt, mint ahogy azt a törikönyvekben olvasva (valamikor 10 évvel ezelőtt). Pl. valaki említette, hogy teljesen meglepte miszerint a falak nem voltak kormosak (Mr Spock ha jól emléxem), ha jól tudom akkor azért mert napfénnyel világítottak, amit tükrök segítségével jutattak le a föld alá.
> - en meg azt olvastam, hogy nem is pi, csak kozeliti
En meg azt hallottam, hogy talaltak egy kor alaku kepzodmenyt a piramis egyik szobaban, es a keruletenek es atmerojenek az aranya pontosan PI! ehhez mit szoltok?
De most komolyan, Purusa, honnan is jott pontosan ez a Pi hanyados?
Újabb tudománytalan felvetés: Atlantisz. Sanda gyanúm és lassan fixa ideám szerint Atlantisz létezett, pusztulásához kapcsolódtak a vízözönlegendák és ők építették a piramisokat. Hogy tetszik? Amúgy Közép-Amerikában is vannak piramisok és azok közül három hasonlóan tájolt, mint a Kheopsz, Khefren és Mükerinosz fáraóknak tuljdonított trió (a Nap-piramis, a Hold-piramis és a Quetzalcoatl-piramis valahol a maja területeken). Végül egy kedves történet: egy német kutató kamerával felszerelt robotot küldött be az egyik felderítetlen járaton. A robot eljutott egy ajtóig, amin vasfogantyúk voltak. A kutató kissé megdöbbent, lévén hivatalosan az egyiptomiak nem ismerték a vasat, majd másnap mégjobban meglepődött, amikor visszavonták a kutatási engedélyét. Bye
A könyvrôl többet nem tudok mondani, csak annyit, hogy az öregúr a 30-as és 40-es években publikált, a könyvet is ezidôtájt adta ki. Ja, angol volt. Egyébként a Műegyetem és az Ybl könyvtárában biztos ott van, ha még nem lopták el...
fargo!
Én bízom benned, de kérlek pontosítsd a könyvet, mert az USA kongresszusi könyvtárának katalógusában ilyen nevű szerzőtől semmit nem találtam. És ha jól értelmezem az égbolt dolgait, akkor a kitűzés az egy szélességi körre vonatkozik, ugye? Ez inkább matematikai nehézséget okoz (ki kell számítani, hogy mit kell kitűzni), vagy maga a kitűzés olyan nehéz feladat?
Az egyiptomiak kőfaragó és szállítási tudománya elég magas szinten lehetett. Sajnos nem tudok pontosabb adatot mondani, remélem valaki tudja a választ. Hogy miről?
Van egyiptom területén egy obeliszk, ami baromi nagy és nem faragták ki teljesen mert a munkálatok során a kő elrepedt. Ennek a több tíz méteres kőnek a tömege akkora, hogy még a ma ismert technológia mellett is komoly fejtörést okozna a megemelése, hogy a szállításról ne is beszéljünk.
Utánanéztem, a piramisoknak a burkolata volt "a Mokkatam hegységbeli Turában, a Nílus keleti partján bányászott finomszemcséjű mészkô és Asszuánból szállított gránit". Csak a legteteján lévô gúla zárókô és a legalsó sor burkolat, valamint a belsô kamrák burkolata volt gránit. A többi építôanyag a helyszínen kifejtett homokkô. A helyszínen fejtett homokkô meg akár hasonlíthat is a helyszínen kitermelt homokból készült monolit anyagra. Ez a kulcsszó: a homok meg a víz ott volt a helyszínen, nem kellett messzirôl odacipelni.
Szerintem a monolit technológia sokkal logikusabb megoldás, mert egyszerűbb és gyorsabb:
- a homokot, kötôanyagot, vizet könnyen és gyorsan lehet a helyszínre szállítani, például vállon átvetett rúdra függesztett bôr kosarakban, talicskában, puttonyban, stb. Így egy ember akár 40-60 kilónyi terhet is tud cipelni, majdhogynem futólépésben.
- A helyszínen csak bele kell ömleszteni a zsalukba, ahol pár ember keveri és tömöríti. Aztán csak meg kell várni, míg eléri a kezdô szilárdságát, és le lehet szedni a zsalut.
- A következô kötömb egyik zsaluja lehet pl. a szomszédos kô. Mivel az elôzô kô oldalát simára csiszolták, így a két szomszéd tömb nem gyógyul össze. Viszont az illesztési hézag minimális.
- Az egyetlen problémám a kötési idôvel lenne. Akkor nem valószínű, hogy ismertek kötésgyorsítókat, bár lehet, hogy volt valami trükkjük.
(forrás: Szentkirályi: Az építészet világtörténete)
valóban tévedtem, elírtam a dolgot, tulajdonképpen a téli és a nyári napforduló reggelén felkelô nap irányszögei között van 90 fok. Bocs.
"Merthogy (ha jól csal az emlékezetem, akkor napéjegyenlőség reggelén pont keleten kel a nap."
Jó közelítéssel, de csak a Ráktérítô szélességérôl szemlélve. Ettôl eltérô szélességen nem *pont* keleten.
"Na, ez az eredménye annak, mikor kritika nélkül fogadunk mindent, amit elbírt a nyomdafesték."
A forrás a "Stonehenge" c. könyv Sir Henry J. Harryck-tôl, aki már akkor Stonehenge-dzsel foglalkozott, amikor Te még csak egy izgága gondolat voltál nemzô atyád szeleburdi fejében. Sôt.
Egyébként Stonehenge hossztengelye a nyári napforduló idején pont a napkelte irányába néz. Mivel az ekliptika ferdesége viszont folyamatosan változik, ezért Stonehenge tengelye az építése óta kb 0.48 fokkal tért el ettôl az iránytól. Ebbôl pontosan számítható, hogy Stonehenge III. körét (a "nagy" köveket, meg az irányjelzô kisebbeket) i.e. 1850 körül építették. Ezt késôbb megerôsítette a radiokarbon vizsgálat.
Bízz bennem Árpi boy, egy egész féléves dolgozatot írtam errôl. Ettôl függetlenül szégyenlem magam, mert elírtam valamit. A hiba nem a nyomdafestékben volt, khm...
MaCS,
Sajna nem "pontosan" fedi le. De ennek is meg lehet a maga magyarazata, pl. nehany ezer evvel ezelott a csillagkepek, a mai formajuktol elteronek mutatkoztak. Igen erdekes dolog, a kamrakban talalhato jaratok, melyek a nevezetes csillagok fele mutattak. Az akkori csillagallasnak megfeleloen termeszetesen. Ezert nem ertem, hogy az a skot tudos, miert tamadja ezt az elmeletet, amikor mindossz annyi erve van, hogy akik a harom piramis elhelyezkedeset osszefuggesbe hozzak az Orion ovevel, azok nem "hivatalos" tudosok.
[Purusa felveszi az advocatus diaboli koromfekete palastjat, es gonoszul vigyorog]
Ezos feleim!
A 'Sziriat oszlopai' nagyon jo konyv (annak ellenere, hogy az altalam szeretve tisztelt, lelkes Varkonyi bacsi sok danikenizmust rakott bele... {holott akkor ez meg ki sem volt talalva :)} ).
Tehat:
- nem koll hinni minden misztikus lepelleranto paratodomanyos irasnak egybol
- en meg azt olvastam, hogy nem is pi, csak kozeliti
- egyszerre tobb munkacsoport is epitkezhetett egy-egy piramison, es val. nem kellett minden egyes kotombhoz kulon gorgosor
- az, hogy mennyi ideig tartott pl. Khufu farao piramisanak epitese, foleg forras kerdese...
- csillagok alapjan torteno tajolas nem nagy etvasz, hiszen Kem foldjen komoly hagyomanyai voltak a csillagaszatnak, es rengeteg mindent (pl. Nilus aradasa, ugye) ilyen alapon saccoltak a papok
- erdemes megnezni szakkonyvekben, hogy mikep allitottak fel pl. a Husvet-szigeti szobrokat; aztan homlokra csapni, es felkialtani: 'hogy en erre nem gondoltam!' [pedig ott meg kevesebb technika es joval kisebb letszamu embertomeg mozgott]
A Sziriat oszlopait én is tudom ajánlani. (Nem kötözködésül, de egymilliárd az az egymillió!)
Nem csak a 3 piramis esik egybe az Orion övével, hanem több, kisebb egyiptomi piramis pontosan lefedi az Orion földi leképezésének fő csillagait!
UI: A dínók kipusztulásával kapcsolatban a meteorelméletet gyakorlatilag megdöntötték, ugyanis a pusztulás több ezer , tízezer évig tartott. Én is sajnáltam, mert szeretem az ilyen magyarázatokat.
fargo!
Olvasd el, kérlek, amit írtál. Aztán keresd meg a pontos keleti irányt (valahol a földön, lehetőleg a két sarkkör között). Majd mondd meg, mikor zár be a keleti irány derékszöget a keleti iránnyal! Juuuuuuuuuuuuuuuuuúúúúúúúúúúúúúúúújjjjjjjjj!
Merthogy (ha jól csal az emlékezetem, akkor napéjegyenlőség reggelén pont keleten kel a nap.
Na, ez az eredménye annak, mikor kritika nélkül fogadunk mindent, amit elbírt a nyomdafesték.
Az enciklopediak szerint a Keopsz "limestone"-bol lett epitve, ami a szotar szerint "meszko"-vet jelent. Ez a "porbol lett csinalva", nekem egy nagyon kinba fogant otletnek latszik, hiszen nem latom konnyebbnek. A port akkor is ki kellett valahonnan banyaszni (ANNYI PORT), ugyanugy a helyszinre kellett szallitani, es meg raadasul valahogy egy oriasi tombot is kellett csinalni belole. Nem latom hogy hol tudtak volna idot sporolni ezzel.
De eppen az, hogy meg ilyen elvetemedett elmeletek is megszuletnek, bizonyitja azt, hogy vegulis nem tudja a tudomany, hogy mikeppen is lett epitve.
Ami nekem az igazi rejtely, hogy adva van az ember, aki eppenhogy "kimaszik a barlangbol" es tarsadalmat alapit, es a legelso dolgai kozott, egyik olyan komonstrumot a masik utan epiti, amiket meg ma sem vagyunk kepesek megmagyarazni. Ezert is szimpatikus nekem Erich von Danikennek az elmelete, mint azt egy kulon topikban targyaltam egy ket honappal ezelott.
Sűrűség / keménység mérésre van az építôiparban egy nagyon egyszerű szerkezet, úgy hívják, hogy Smith-kalapács. Ez egy 10 cm átmérôjű, 30 cm hosszú henger, amibôl kilóg egy ujjnyi rugós pöcök. Ezt kell nekinyomni a falnak, amíg a rugó reteszelése egyszercsak kiakad, és a rugó egy súlyt kezd el ide-oda löködni a hengerben, s a kütyü a visszalökôdések energiájából kalkulál. Ennyit tudok róla, meg azt, hogy csak véges vastagságú falon alkalmazható.
Viszont a geológusok használnak egy olyan módszert a föld rétegeinek és üregeinek feltérképezésére, hogy robbantással lökéshullámot indítanak egy pontból, és több másik pontotn mérik a hullámok eltérülését és torzulását. Ezzel állítólag nagyon pontosan meghatározható az adott rétegek elhelyezkedése, sűrűsége, homogenitása, sôt még viszonylag kicsi barlangok elhelyezkedése és formája is.
Én valami ilyesmit tudok elképzelni a piramisok sűrűségének vizsgálatára.
én nekem a gyomrom valahogy nem veszi be azt, hogy ezek a szerencsétlenek a fél országon át cipelték oda a piramisaikat. Nem tudom elhinni, hogy ezt emberi és fizikai erôforrásokkal meg tudták oldani. Sokkal inkább hihetô a japánok teóriája, bár lehet hogy csak kétségbeesetten ragaszkodik hozzá a csökött materialista agyam, minthogysem elhiggye az egyiptomiak emberfeletti teljesítményét.
Tudod, ez az analízis a kövek összetételét illetôen meg olyan dolog, hogy a tudósok esetleg addig keresgéltek, amíg találtak valami **hasonló** kôzetet a környéken, aztán ráfogták, hogy onnét cipelték oda az egészet. Ez az egész találgatás, hogy 'elmorzsolt növényi szárakkal síkosított görgôkön vonszolták oda a kôtömböket', ez olybá tűnik, csak a megmagyarázhatatlan dolog köré kanyarított humbug. Úgy, mint ahogy még 15 évvel ezelôtt is összehordtak minden zöldséget a dínók kipusztulásárôl, most meg bizonyították, hogy sokkal egyszerűbb a dolog, egy 15 km-es meteor a ludas.
Elképzelhetônek tartom, hogy a monolit, helyben öntött anyag nagyon hasonlít valami homokkôre, hiszen a földrajzi értelemben vett, egymáshoz nagyon közel fellelhetô anyagokból készült. Érdekes lenne tudni, hogy milyen kôbôl épültek a piramisok, mert ha monjuk mészkôbôl, ami tele van ezer növényi meg állati maradvánnyal, akkor nincs értelme vitázni. Én úgy tudom,hogy a japok a helyszínen csináltak egy tömböt, ami hasonló volt a piramis köveihez.
Én igazándibôl nem értek a geológiához, úgyhogy az egész csak hipotézis, mielôtt valaki a szememre vetné, hogy baromságokat 'nyilatkoztatok ki'. Viszont szívesen hallanék konkrétumokat, érdekel a téma.
Nos, hogy másról is szó essen, ne csak a piramisokról:
STONEHENGE:
Érdekes módon a Stonehenge-i kôkör középpontja pont ott van, ahonnan a tavaszi és ôszi napéjegyenlôség napján felkelô nap irányszögei derékszöget zárnak be. (Illetve zártak akkor, mikor az egészet építették.) Ennek a helynek a kitűzése szerintem olyan nagy teljesítmény, amibe beletörne a mai geodéta / csillagász tanulók nagyrészének a bicskája.
Azt ugye könnyű kiszámolni, hogy egy adott pontban a két irány milyen szöget zár be. Na de visszamenôleg kiszámolni azt a pontot, ahol ez pont derékszög?
S mellesleg ez a hely még egybeesik egy csomó egyéb dologgal. Ezek a régiek tudtak valamit...
Hoppá!
Mit nem találtam!
Ha belegondolunk, legutoljára 1582-ben módosították a naptárat, Azelőtt csak Kre. 1. századtól van 12 hónap. Azelőtt csak 10 volt, és ha ezzel számolunk 20 évet/2.300.000 követ, akkor bizony igencsak lehetetlen az az állítás, hogy 20 év alatt épült fel. Az lehetetlen, hogy Kheopsz születése előtt kezdték volna építeni. Tehát, vagy Kheopsz tovább élt, mint mondják, vagy 10-20 évvel a piramis elkészülte előtt mumifikálták. De akkor az idő alatt hol volt???
A Piramis sarkait a 4 égtáj felé állították be... Ezt gondolom mindenki tudja.
