A Kheopsz alatt egy őskőzetből álló domb van, amely eredetileg a piramis alapterületénél valószínűleg lényegesen nagyobb alapterületű volt, de túlnyúló részeit lefaragták. Így feltételezhető, hogy a belső mag köveinek egy részét közvetlenül a piramis mellől termelték ki. A további mennyiség a Szfinxtől Ny-ra, a Szfinx és a Khefrén közötti kőbányából származott, amely a Khefrén anyagát is szolgáltatta. Az őskőzet piramison belüli felületét a magkövek fogadása céljából lépcsősre faragták, ami az alábbi 3 kerületi pontnál látható is.
A fentiek alapján feltehető, hogy a Kheopsz részét képező sziklatömb alapterülete a piramis alapterületével azonos, egyesek csak 75%-ot tételeznek fel. A beépített mészkőszikla alakját nem, de 5 pontjának szintjét ismerjük.
A piramis teljes kerületén változó magasságú alapkősor épült, amelyet 2-3 szakaszon csak a fölé nyúló őskőzet szakít meg. A kiinduló szint PETRIE és GOYON méréseinél az alapkősor teteje. Ez a szint természetszerűleg azonos az 1.463-1.500 méter magas első kősor aljának szintjével.
Az őskőzet valóban ismert pontjai az alábbiak:
1. Az eredeti bejárattól a sírkamrába levezető folyosó padlója és az őskőzet metszéspontja, ahol a mészkőszikla magassága 3,00 m az alapszinttől. (Megjegyzem, itt kell lennie egy másik, igen értékes pontnak, nevezetesen a folyosó teteje és a szikla metszéspontjának, mert ez a két pont már meghatározza a szikladomb ottani hajlásszögét.)
2. A sírrablófolyosó (menekülő akna, vészkijárat) és a szikla metszéspontja 7.00 méter. Itt ismételten kérem szépen, hogy derítsétek ki, ennek az aknának a szikla feletti része vésett vagy épített, mert ez egy sok mindent eldöntő kérdés!
3. A piramis ÉNY-i sarka őskőzetből áll, itt nem adható meg szintadat.
4. Az ÉK-i saroknál az őskőzet 1.95 méter magasa áll az alapszint felett. Itt jól látszik a magkövek befogadására szolgáló lépcsős faragás.
5. A D-i oldalon, a DK-i sarok közelében az őskőzet magfalazatként két lépcső (kőréteg) magasságban áll, mivel úgy a burkolókövek, mind a magkövek hiányoznak.
Tehát egy teraszosan lefaragott, nagyjából gúla alakú sziklatömbre építették a piramist.
Stadelmann minden alap nélkül azt gondolja, hogy az őskőzet felső szintje a királynő kamrájának padlószintje környezetében, tehát például 20 méter magasan van. Ha egyező alapterületet veszek és csupán egy gúlaalakot feltételezek, akkor ez azt jelenti, hogy 230.34x230.34x20/3 =353 710 m3, azaz 14%-al kevesebb magkövet kellett a piramisba beépíteni. A 75%-os alapterület, de csonka gúla alak esetén az őskőzet tömbjének alapéle 173 m, felső éle ha a kifaragott hajlásszöget a Kheopsz hajlásszögével azonosra veszem 173-2x11/14*20=142 m és térfogata 20/3*(29929+20164+24566)= 494 727 m3, ez a megtakarítás eléri a 19%-ot! (Ő ugyan 25%-ról számol be, amihez az alapterületet kell megnövelnie, ami persze nem kizárt.)
A többség minden alap nélkül azt gondolja, hogy az őskőzet felső szintje 7.00 méter, az alapterület 75%, de az alak egyértelműen csonka gúla. Ez esetben az őskőzet tömbjének alapéle szintén 173 m, felső éle ha a kifaragott hajlásszöget a Kheopsz hajlásszögével azonosra veszem 173-2x11/14*7=162 m és térfogata 7/3*(29929+26244+28026)= 196 464 m3, azaz 8 %.
Tényként tekinthető tehát, hogy 8-25%-al kisebb a kőszükséglet, de nehezebb a kivitelezés.
Üdv: Tobiás
Úgy tűnik számomra, hogy a magyar nyelvben meghonosodott menekülő alagút kifejezést egy hazánkfia találhatta ki - saját téves elmélete alátámasztása céljából. Az építés a kék ég alatt történt és ha a teljes belső részt valóban megközelíthetetlen módon teljesen be akarták volna zárni, számos helyen távozhattak volna felfelé is, az e célra szolgáló nyílás felülről való lezárása előtt. Azt hiszem, felmászni talán még lehet, de lemászni ezen az aknán már nem a kötél pedig megmaradt volna.
Lehner a Shaft és a Well megnevezést, a németek a Grabräubertunnell kifejezést használják.
Az akna a 7 m-es szintig a sziklában halad. Felette építve van, vagy vésve?
Üdv: Tobiás
Én sem tudom pontosan, hogy hogyan van ez, csak annyit, hogy egy regényben olvastam, hogy a főhős belelépett egy ilyen pocsolyába, és abban a pillanatban megfagyott benne a folyadék. Így lépni sem tudott az illető. Akkor magyarázták el tudományosan, hogy a teljes nyugalomban levő folyadékot "túl lehet hűteni", azaz fagypont alá is. Viszont a legkisebb rezgésre azonnal megszilárdul. A lényeg, hogy ennek semmi köze a piramishoz, egyszerű kémiai jelenség.
Van itt valami kémikus, aki szakszerűen ismeri a jelenséget?
Ezt a folyadék "túlhűtés" dolgot nem értem! A víz 0 Celsius alatt elvileg mindenképpen megfagy..., vagy mégsem?!
Kiran!
Csodálkoznék, ha valaki még nem modellezett volna le egy piramist, ha nem is idehaza, hanem valahol külföldön, és ezt ne publikálta volna...
De hamár "visszadobtad a labdát" hozzám, akkor majd a telkemen az ácsmunkák végeztével körülnézek, hogy miből lehet piramismodellt építeni. (Jut eszembe erről, egy sátortető is piramis alakú, és nem is kicsi modell gyanánt!) Egyiptomban a valódi piramisokban nem folytattak ilyesféle kísérleteket? Semmibe sem kerülne...
Amiket írtatok az ott hosszabb ideig tartózkodók beszámolói alapján (fejfájás, melegségérzet), az mindenesetre elgondolgodtató.
Hehe... amit leírtál, ahhoz nem kell piramis. Ez az ún. túlhűtés jelensége, amikor egy folyadékot a fagyáspontja alá hűtünk. Ekkor viszont a legkisebb rezgés is az azonnali fagyást okozza.
Olvastam egy regényben olyanról, aki belelépett (messze északon) egy ilyen tócsába, és belefagyott a cipője.
Más: a Rover Projectről szept. 17.-én indul a tudósítás a National Geographicon.
Igaz, hogy nemrég óta olvasom ezt a fórumot, de engedjétek meg, hogy hozzászóljak a piramis alakzatok energiakoncentráló hatásáról. Pár éve egy számomra megdöbbentő kísérletet láttam dokumentumfilmen: kültéren egy kb. méter magas, fából készített piramis súlypontjába elhelyeztek kötélen lógatva egy vízzel telt műanyag palackot, ami érdekes módon a kb. mínusz 20(!) fokos hideg ellenére folyékony halmazállapotú volt, pedig már fél napja ott volt! És ekkor jött a "csoda", a kísérletet vezető férfi kissé meglökte a palackot, aminek hatására a víz alulról fölfelé haladva 2 (két!) másodperc alatt megfagyott... Nem valószínű, hogy trükk lett volna a film, mert egy kockányi vágás sem volt benne.
Ez a kísérlet még viszonylag könnyen reprodukálható, csak egy valódi piramis adatait kell lekicsinyíteni hozzá. Egyszer biztosan megcsinálom, hiszen itt még az adatokat is megtalálhatom ehhez.
Nem tudom gyerekek, de a Hawas elég rátarti ahhoz, hogy minden dicsőségben ő fürödjön "ankh, udzsa, szeneb":)))
Szóval ha akarják és tényleg van ott valami, akkor nem derül ki. Ne feledjétek Hawas mögött ál az egész hivatalos egyiptológia, a katedrájukkal, tanszékekkel, tudományos folyóiratokkal és mindennel együtt.
Azt sem tudom, hogy a National Geo által sugárzott anyag mikor lesz???? Ez megvágott anyag lesz e? És egyebek.
egyébként nagyon ráültünk itt az egész Bauval-Hancock témára, tartok tőle azért, mert az Alexandra jó pár ezret eladott belőlük és mindenki elolvasta, akit érdekelt, de rajtuk kívül jó néhány más, hitelesebb szerzőktől is hjelennek meg művek, csakhát nem kis hazánkban. Hozzánk csak a "baromságok" gyűrűznek be, hogy Ehnaton leszármazottja Jézus meg ezek a hülyeségek. Mi akik nagyjából tisztában vagyunk dolgokkal - egy törpe kisebbség - hogyan bírnánk elmagyarázni már azt a kuszaságot is egy átlaghalandónak, amit mondjuk a Múmia filmekben láttunk.
Persze hogy visszatérjek az eredeti témához, azt azért az egyiptológia is elismeri, hogy mindaz, amit a piramisokkal kapcsolatban felállítottak egy értelmezési sáv, és pl. egyáltalán nem biztos hogy úgy építették, ahogy ők azt feltételezik.
De hogy a topiccímben megjelenő "legendákról" (?) is szó essen, mi van pl. a vimánákkal? Az indiai szent könyvek is elég sok furcsaságot tartalmaznak. Kíváncsi lennék a véleményetekre.
Ne legyetek már ennyira negatívak. Egyiptom alapvető érdeke a szenzáció, ebből lesz a turizmus fellendülése, amiből élnek. Másrészt, amit ketten tudnak, az nem titok többé. És ott nem ketten lesznek, hanem a technikusokkal együtt jónéhányan.
Most olvastam a cikket és sajnos véleményem nagyjából az, mint Kirané. Félek, hogy esetlegesen nem tudjuk meg, mit is találnak Valójában. :-( Annak ellenére, hogy a National Geographic bemutatja az anyagot szeptemberben, én azt mondom, hogy szükség esetén addig tökéletes hamisítvány gyártható az anyagról, ha szükségesnek tartják valami oknál fogva.
Bocsánat, a cikket a vodafon wapon találtam, google kereső/egypt. Nem volt szövegkörnyezet, ez a teljes cikk. Biztos máshol is meg fog jelenni, ez azért kisebb szenzáció szvsz.
Kiran: nem azt irtam, hogy Bouvalnak igaza van, ill. hogy egyetértek az elméletével, csak annyit, hogy a dok.filmben felvetteték - egy laptop segítségével be is mutatták, hogy a csillagok állását "visszaforgatva" az Orion cs.k. a megfelelő pozícióban volt. Vmint az Ankhori leletekkel kapcsolatban is "visszatekerte a csillagokat" - az i.e. 11000-es időre és megvizsgálta, hogy melyik csillagképbe illenek a romok. Bocs, ha szükösen fejeztem ki magam, arról volt szó, hogy ha a Gizai három piramist "építhették" az Orion cs.k. leképezéseként, akkor egy másik civ. az övét miért ne?
Azt én sem értem miért ua időt választotta..?
2240: nem akarok vitát nyitni, de a maya naptárak 144740 éves ciklusokkal számolták az időt...
Nos, a 25.-ei müsorfolyammal kapcs. csak annyit tudok hozzáfüzni, hogy - szerintem túl durván próbálták - elhitetni az emberrel, hogy semmi érdekes nincs a világ piramisai mögött, azok csak vannak, azért amiért és kész nem kell őket piszkálni.....Pl: a 800 m oldal hosszú piramis, ami hatszorosa a Hufuénak..(?); vagy pedig az építéssel kapcsolatban: elmondta - és el is hihető - akkoriban magasat építeni csak nagy alapterülettel lehetett, DE utána szépen "végigvezette" az építés fejlődését a Gizaiakig, majd egy figyelem eltereléssel elkezdett foglalkozni a funkciokkal, rátért a történelemre - Nubiaiakra - ahol meg bemutatta az ő piramisaikat, amit magasra, kis alapterülettel építettek. Na akkor hogy is van ez?
Más:. a reklámok szerint szeptemberben, vmi titkos kamrát tárnak fel. Sajna sem idő, sem nap pontosítás nincs csak a hónap.. :((
redhut: ez az info a guardians-ról vagy honan van? Kíváncsi lennék a szövegkörnyezetre.
Lehet, hogy az én üldözési mániám az oka, de innentől kezdve nekem egy kicsit - nem nagyon - büdös az egész: Hawas és Lehner abban érdekeltek, hogy semmi szenzáció ne legyen, akármit is találnak. Sokkal jobban örültem volna, ha valamilyen független szakértői csoportot küldenek be oda vizsgálódni. Ez az egész kb. olyan, mintha valamilyen bűncselekményt elkövető bíró tárgyalná a saját ügyét.
Szóval én szkeptikus vagyok, de, hátha...
Ezzel persze nem azt akarom mondani, hogy csupa mandulaszemű zöld lényt várok a másik oldalon és ha nem ez lesz, akkor biztos csaltak. Csakhát az objektivitás az objektivitás.
A robot explorer is being sent into the Great piramid at Giza to discover what lies beyond a blockedshaft. The Piramid Rover will climb 210ft along a channel and use a radar antenna to look beyond the blockage.
If the radar picks up a structure behind the seal, a fibre-optic camera will be passed through the cracks.
The existence of the shaft has been known since 1872, but the blockage was discovered by German engineer Rudolf Gantenbrink in 1993 with the help of a robot. The piramid of Khufu contains two great rooms, the King's chamber and the Queen's chamber.
The Times reports some experts believe they are "star shafts" pointing to constelletions, or routes for the soul to escape to heaven, but others think they could lead to a third chamber.
The rover project is being headed by Zahi Havass (ki más, :o))) director of Egypt's Supreme Council of Antiquities, and Mark Lehner, director of the Giza Plateau Mapping project.
The investigation, which will begin its mission next month, is based on models used to search for WTC survivors after September 11. It is less than 5 inches high and wide and about 1ft long.
27/08/02.
A hír tegnapi! Hátha most kiderül valami!
A lényege nagyjából: újabb robotot küldenek be a szellőzőcsatornába szeptember folyamán. Ez a robot radarral lesz felszerelve, amely "átlát" a csatornát lezáró kőblokkon. Ha bármit is jelez majd a műszer, egy minikamerát tolnak be valahogy a kolonc mellett. Izgalmas, nem?
Ma lesz valamelyik csatornán (Spektrum, National GEo, vagy Discogr.) egy háromrészes sorozat első darabja valamikor 11 óra után az UFO-kérdésről, ha már szóba került.
Egyébként pont az egyik nap volt szintén a Discoveryn egy egy órás film a Hancock hülyeségeiről egy kőkorszaki szakértő tételesen cáfolta meg az állításait. De hát Hancockról már annyi rosszat elmondtatok, hogy ez még igazán belefért...:))) Természetesen több helyütt csúsztat az ürge és összeválogat infókat, amiből megpróbál valamit felrajzolni hitelesen, de hát ez nem mindig sikerül.
kiran: jól mellépuffogtattál az egyszer biztos. Most azt szeretnéd hallani, hogy egy darab ufót sem láttam benne ezért lesz...ozom az egészet, hát ezt tőlem nem fogod hallani.
Nagyon jó volt, különösen az, ahogy a többi földrész piramisaival összevetették az egyiptomiakat (a 800m alapélű guatemalai piramis az különösen frankónak mutatkozik, pláne úgy, hogy még nem rabolták ki!)
(Én felvettem az egészet, majd darabokban fel fogom rakni a weblapomra.)
Nekem egyáltalán nem hiányoznak a földönkívüliek, meg a telekinézis a magyarázatokból, ha az valóban magyarázat. Én mindig is azt mondtam, hogy több mindenre nincs magyarázat, csak sejtések vannak, meg alapos "gyanúk" és ekkor beindul egyesek fantáziája.
Tegnap este végignéztem a Discoveryn a maratoni "Piramisok, múmiák" háromórás összeállítást ájulásig. Ezután egész éjszaka síraknákban bolyongtam. Az egyik aknából valahol a Gellérthegy környékén bukkantam ki, majd mikor vissza akartam menni, sehol sem találtam a bejáratot.
Akkor csörgött az a fránya ébresztőóra! Azt sem tudtam hol vagyok... :o)
Gantenbrink ugyanezt akarta, hogy száloptikás kamerát juttat el a Királynői kamra déli légaknájának "ajtajához". Kár, hogy őt nem engedik oda az egyiptomiak. Biztos az is, hogy most szeptember 16-án sem lesz ott a behatolási kísérletnél.
2002. augusztus 8-án az Egyiptomi Nevelési és Kultúrális Hivatal főfelügyelője, Mansour Radwan Londonban kijelentette, hogy nagy felfedezések várhatók Gizában. Így ásatások kezdődnek az ún. Varjú Falának délkeleti részénél, ahol a piramisokat építő munkássírok helyezkednek el, továbbá megemlítette, hogy egy robotot szándékoznak küldeni az ajtó mögé 2002. szeptember 16-án. Nigel Skinner-Simpson megkérdezte az előadás után Radwant a robotról, aki barátságosan mesélte, hogy azt valóban a NASA tervezte, ahogy azt a korábbi híradások említették. Egy száloptikai kamerát akarnak keresztül dugni az ajtó sarkánál lévő kis résen. Ha ez nem sikerülne, akkor megfúrják az ajtót és ezen át vezetik a kis kamerát. Most kíváncsian várom a szeptember 16-át, persze nem fűzök nagy reményeket, hiszen az utóbbi 6-7 évben többször bejelentették, hogy megpróbálnak valamilyen módon áthatolni az ajtón, de ezek egyikére sem került sor.
A SCSIZItől kaptam egy LEPRE könyvéből származó ábrát a Királyi kamra D-i szellőzőjének kezdeti szakaszáról, KIRAN (2220) csodás fotókat közölt. Ezek alapján megpróbálom összefoglalni, hogy mit tudunk a D-i Királyi szellőzőről:
1. A D-i vég jelenlegi felszínen lévő részének képéből látjuk, hogy
- az egymás feletti kősorok kötésbe vannak rakva. A függőleges hézagok eltolása nem olyan pontos, mint amilyet a mai téglafalazatoknál ismerünk, de az egymás feletti tömbök átfedése legalább 20 cm. A kősorok itt kb 70-75 cm-es kockákból készültek.
- a szellőző nem a kőtömbökbe van bevésve, hanem épített szerkezet. A kép nézésekor szem előtt kell tartanunk, hogy ez hajdan egy körbeépített belső szakasz volt.
- a szellőző fenekét a jelenlegi végrészen egy lejtős felületű kőtömb alkotja, amely K-NY-i irányokba túlnyúlva, a függőleges hézagok alaprajzi eltolását, tehát a kötést is biztosítja. Ez a megoldás minden második kősorban megismétlődik!
- a szélesség 20-25 cm, a lejtésre merőleges magasság 20-22 cm lehet,
- az oldalfalat 12-15/50-60/20-22 cm-es kőlapok alkotják a lefedés megtámasztása céljából. Ezek súlya 30 kg körüli.
- a lefedés 25-30/50-60/25-30 kőtömbökkel készült, amelyek súlya mintegy 80 kg. Látható egy második lefedő sor is, amelynek felső éle az első sor szélső eleme felső élével azonos szintű. Az élek a föléjük kerülő kőtömböt támasztják meg. Ez a megtámasztás teljesen felesleges, mert a szellőző két oldalára kerülő tömbökre támaszkodó felső kőtömb a nyílást biztonságosan át tudja hidalni.
- egy szinttel lejjebb a szellőző két, egymástól 50-55 cm, talán végre 1 könyök távolságban elhelyezett kőtömb között épült. Itt 3 lehetőség volt, a 3. a valószínű:
-- megépítették a szellőzőt és két oldalról melléraktak 1-1 kőtömböt,
-- leraktak egy tömböt, melléépítették a szellőzőt és mellérakták a másik tömböt,
-- 1 könyök távolsággal lerakták a két tömböt és az 52.3727/75/75 cm-es üregbe beleépítették a szellőzőszakaszt. Természetesen mindhárom esetben az alsó felületet (pl. ék alakú) kitöltő kövekkel kellett biztosítani.
- a szellőző alkotóelemei habarccsal vannak kötve, tehát az légzáró kivitelű. Habarccsal kapcsolták a függőleges elemeket úgy az alsó, mind az oldalsó kőtömbökhöz is.
- a szépséges metszetnek a valósághoz nincs köze. Semmiféle lecsúszási veszély nincs. Semmi nem indokolja a kősoronkénti építési módtól való eltérést. A szellőző teljes nyomvonala alatt kétsoronként kellettek a ferde felületű kőtömbök a falkötés miatt. Ezek között és a szellőző felett ezekre semmi szükség nem volt. A szellőző felett kitölthető vagy esetleg üresen hagyható térfogatrészek vannak.
2. A belső szakaszok képei azt mutatják, hogy nem érdekelte őket:
- az azonos szélesség,
- az azonos magasság és
- az azonos keresztmetszeti terület. A legnagyobb keresztmetszeti terület kb 480 cm2, ez ma egy bérház központi fűtés kéményének felel meg. A téglafalakban a lakások részére készített legkisebb kémények 196 cm2 keresztmetszetűek.
- volt olyan vízszintes szakasz, ahol néhány cm-t belevájtak a kőtömb(ök) felső részébe.
- KIRANnak a Királynő kamrája és az EGÉSZ terv közötti szövegrészét a csúnya metszet felfalta, nem olvasható.
3. LEPRE rajza a D-i Királyi kürtő indulásáról:
- ha a Királyi kamra padlószintje 43,00 m (PETRIE) és a kürtő alja 1.05 m magasról indul, akkor az indulószint 44.05 m.
- ha GOYON kősor-szintjei az igazak, akkor 44.265 m-en fejeződik be az 52. kősor. Igaza lehet tehát HANCOCKnak, hogy a 20-22 cm magas kezdeti vízszintes szakaszt belevésték a kőtömbbe.
- ha PETRIE kősor-szintjei az igazak, akkor az 52. sor 44.461 illetve 44.466 m-en tetőzik, ami már valószínűtlenné teszi a bevésést. Azt hiszem, PETRIE adatai az igazak.
- Az 1.83 m hosszú vízszintes szakasz keresztmetszete egy íves felülettel lezárt, lefelé szűkülő trapéz. GOYON adatai esetén az történt, hogy az 52. sor kőtömbjébe egy 21.5 cm mély vájatot véstek. A horony felső 20-22 cm szélességét ferde oldalakkal leszűkítették, és így az alsó szélesség már kisebb, pl 16 cm. Ebben az esetben a felső íves lezárást az 53. sor kőtömbjének aljából kellett kivésni. Az ívmagasság 4-5 cm lehet, a probléma nem a vésés, hanem inkább az, hogy a véséshez a kőtömböt átmenetileg az oldalára kellett fordítani.
- az emelkedő, 2.438 m hosszú második szakasz keresztmetszete ovális, becslésem szerint 16 cm szélességgel és 22 cm magassággal. Csak azt a magyarázatot tudom adni az oválra, hogy kísérletezhettek, a kürtőt két egymásra rakott elemből akarták összeállítani, de ez nem bizonyult praktikusnak. Utána a téglalap keresztmetszet mellett döntöttek. Tudni kellene, milyen az É-i oldal kezdeti szakasza.
REDHUT (2223) Igazad van, tényleg könyök, elnézést.
PAUL2 (2224) Igazad van KUKUCSKA ügyben, meg kellene vizsgálni az arabok bejáratát, és ezen kívül még az eredeti bejáratot és a két Királyi szellőző belső szakaszait is. Szegény jó KUKUCSKA a fentiek szerint úgyis az utolsókat rúgja, mert ha a kürtők belső felületét nem az egyes szintek kőanyaga, hanem egyéb speciális kőelemek alkotják, akkor bármely szakaszon felhasználhattak turai mészkőhulladékot. Már csak azt tudom valószínűsíteni, hogy ha volt belső piramis és az turai mészkővel volt burkolva, akkor a kürtő végszakaszát is természetszerűleg ezzel az anyaggal burkolták. Ez pedig elég kevés.
A már megépített külső burkolat leszedése szinte lehetetlen feladat. Egyes egyedül álló burkolóköveket még egy nagy földrengés sem tudná ledobni. KOPJA szerint a burkolat az 1303-as nagy rengés idején semmisült meg, az arabok szerint 200 évvel korábban. A lényeg az, hogy az azóta pusztító számos igen nagy földrengés sem dobta le a megmaradt kéreg kőtömbjeit és nem is rázta szét a piramist.
A földrengés általi tönkremenetel úgy történt, hogy a függőlegesen pontosan illesztett kőburkolat metszetirányban körülbelül 180, az éleknél 215 m hosszú, összefüggő gerendákat, gerenda jellegű kéregfelületeket alkotott, amelyek szerkezetileg nem voltak bekötve a piramis belső magjába. Ezeket az igen hosszú és a piramis merev tömegével ellentétben rugalmas kőfelületeket a földrengés rezgésbe hozta, lengetni kezdte és közepüket 5-10 méterre (3-4%) kilendítette. A tengelyre merőlegesen (tehát kissé felfelé) kilendült burkolóelemek alsó-felső felületi kapcsolata az alakváltozások miatt megszűnt és az elemek függőlegesen lepotyogtak, majd legurultak.
PAUL2 (2225) A 4 méter vetületben csak 2.85 m, de igazad van, hogy ez is sok lenne burkolati rétegvastagságként. Más a helyzet, ha ez csak egy kis elemekből álló kürtőhatároló szerkezet. Lehet, hogy a 4 m csak egy hozzávetőleges szám, mert ritkán találkozunk ilyen pontosan átszámítható mérettel.
Üdv Mindenkinek: Tobiás
Valszeg semeddig. Gyanítom hogy a derék kalifa maga elé rendelte elébb a tudósait, majd így semmire sem menvén, utóbb a helyi sírrabló társulatok szóvivőit, aztán a vállvonogatás láttán hívta a hadmérnököket :).
