Keresés

Részletes keresés

buksy Creative Commons License 2000.09.09 0 0 904
Na ez se pite!
http://www.nexus.hu/anomalia/23.htm
Idézet:
A 9300 éves Kennewick-i ember 1996-ban került elő, és a kutatók szerint inkább látszik kaukázusi típusúnak, mint ázsiainak----
idézet vége.
Csak egy kis adalék a kontinensek közötti kapcsolatra......,
....vagyis ie. 7000-ből származó kaukázusi embertípushoz tartozozó halott maradványt találtak amerikában!!!!

CSEKK HOL VAGY??????
Most olvasgatom a honlapodat és meglepve tapasztalom, hogy az ide irogatók többsége mintha nem is ismerné????
http://www.nexus.hu/anomalia/

Nagyon jó!

Ide kell írnom, mert az honlapon megadott emailról az email visszajön hibaüzenettel!!!!!

buksy

surfking Creative Commons License 2000.09.09 0 0 903
A német Max Planck kutatóintézetben megállapították, hogy tényleg i.sz. 200-ból vaLó a szobor és római.

1. eset: hajó ronccsal? Hogy kerülhet oda, valaki leírná nekem?

2. Hajóval.
3. eset: valamelyik régész odacsempészte a szobrot
(3. eset. máshogy)- hipotetikus

Előzmény: mika waltari (902)
mika waltari Creative Commons License 2000.09.09 0 0 902
Mai cikk a Népszabadságból: A Mexikóban talált fehér embert ábrázoló szobor a.d. 200-ból az ókori Rómából származik.

1 eset: egy hajóronccsal került oda
2 eset: valahogy máshogy.

Purusa Creative Commons License 2000.09.09 0 0 901
:)
Előzmény: morticia addams (900)
morticia addams Creative Commons License 2000.09.09 0 0 900
OFF:
jeeee, egy Purusa:)))
bocs,
ON
Előzmény: Purusa (899)
Purusa Creative Commons License 2000.09.09 0 0 899
"4/c A hivatalos egyiptológia azt mondja, hogy Ménész előtt szétszórt törzsek lézengtek arrafelé, agyagedényeket égettek...stb. Annyi idő nem telt el a piramisokig, hogy hipp-hopp ismerjük a Ludolf-féle számot, a Pitagorasz-tételt...stb."

Elnézést, a "hivatalos egyiptológia" azt mondja, hogy Ménész Alsó- és Felső-Egyiptom birodalmakat egyesítette. Csak egy, viszonylag frissebb szakkönyvet idéznék (Roman Herzog: Ősi államok, Corvina, 1999 - vastag betűs kiemelés tőlem):

"...Egyiptomban az írott történelem a III. évezred első századában, azaz Kr.e. 2950 körül veszi kezdetét. Az országban a római hódításig egymást követő uralkodók sorát egy "Ménész"-nek nevezett fáraó nyitja meg, de ismerünk még régebbi királyneveket is, és ezek viselői minden bizonnyal Egyiptom nagyobb területi egységei fölött uralkodtak. Ennek alapján feltételezhető, hogy "Ménész" nem a tulajdonképpeni, és semmi esetre sem a legelső birodalomalapító volt, hanem az egyiptomi területek egyetlen állammá történő egyesítése már nemzedékekkel korábban (Kr.e. 3200 táján?) elkezdődhetett..."
"...A IV. évezred közepétől (az ún. Nagada 2. periódusban) a sírmellékletekben erőteljes társadalmi rétegződés, azaz egy helyi arisztokrácia kialakulásának nyomai mutatkoznak..."

Továbbá:

"..Csak annyi vehető bizonyosra, hogy az egyesítés előtt közvetlenül valameddig két királyságnak kellett léteznie. Ezek már maguk is egyesítési folyamatok eredményét jelentették, és mégis elég hosszú ideig álltak fenn ahhoz, hogy az emberek emlékezetében szilárdan rögzüljenek Felső- és Alsó-Egyiptom néven. Ameddig csak létezett a fáraók birodalma, az abszolút központosításra törekvő királyok is mindvégig "a két ország" uralkodójának tartották magukat. Mindkettőnek külön védőistennője volt, mindkettőt külön korona szimbolizálta, és mindkettőhöz különböző hatalmi jelvények tartoztak..."

Először a dínók kihalásához: Egyszer volt a Discovery E-n (ahol még egy db reklámot nem láttam) egy csávó, mindenféle állatokkal folgalkozott (állatbiológus?), és azt mondta, hogy mivel a dinók idejében sok hüllő élt (Teknős, meg asszem kroki is), ezek a hüllők az évi középhőmérséklet akár 1 fokos változásakor is komoly veszélybe kerülnek. Ezért a csávó kizártnak tartotta, hogy ilyesmi becsapódás miatt haltak volna ki a dínók (Azt elismerte, hogy az időtájt volt az a Dél amcsi becsapódás, de akkor a hüllők is kipusztultak volna, ha ettől lenne).

- a dinoszauruszok is (valószínűleg "melegvérű") hüllők voltak
- sok krokodil- és teknősfaj is kipusztult velük együtt
- a Yucatán-félszigeti meteor csak az egyik fő oka volt a kréta-tercier kihalásnak, az extinkciós folyamatok azért az egytényezős rendszernél kicsit bonyolultabbak...

Yoshida Creative Commons License 2000.09.08 0 0 898
Hi. Mostanában olvasgatom a fórumot, de nem tudtam mindent végig olvasni, csak felötlöt egy-két gondolat amit most leírnék.

Bocs, előre is ha már olvastad valahol a topicban, még én sem olvastam el mindent, majd igyekszem a suliban... :)

Először a dínók kihalásához: Egyszer volt a Doscovery E-n (ahol még egy db reklámot nem láttam) egy csávó, mindenféle állatokkal folgalkozott (állatbiológus?), és azt mondta, hogy mivel a dinók idejében sok hüllő élt (Teknős, meg asszem kroki is), ezek a hüllők az évi középhőmérséklet akár 1 fokos változásakor is komoly veszélybe kerülnek. Ezért a csávó kizártnak tartotta, hogy ilyesmi becsapódás miatt haltak volna ki a dínók (Azt elismerte, hogy az időtájt volt az a Dél amcsi becsapódás, de akkor a hüllők is kipusztultak volna, ha ettől lenne).

Piramisok:
Nem tartom logikusnak azt, hogy több fáraó építene egy piramist, mert ha jól tudom (tegyetek irányba ha nem) ezzel kifejezhették az uralkodásuk nagyságát is (minthogy szinte csak a sikeres hadjáratokat örökítették meg, a vereségeket alig.) De akkor az új uralkodó nem fogja az előtte épültet befejezni, hacsak nem magáénak tulajdonítja (ugye a fáraónak mindent lehetett? Nem?).

A másik a Zsidók kimenetele egyiptomból.
Valamelyik fáraó (bocs, nem tudok utánanézni, hogy melyik) ugye nem akarta elengedni a Zsidókat (a leírások alapján) és akkor jöttek a csapások, és a fáraó csak az utolsónak engedett miszerint az elsőszülött fiúk meghaltak. És ahol a fáraó fiairól vannak írások, tényleg egy idő után nem lehet olvasni az első szülött fiú nevét...
(Ez is Discovery sugárzás)

Én pedi inkább egy olyan számításoknak hiszek ami megmondja, hogy ennyi tonna kő, ennyi idő alatt ennyi embernek képtelenség, vagy éppen lehetséges.
De olyan hogy meg lehet csinálni, mert számoltam...

És szerintem ennyire elméletiesen számolni felesleges, nagyon nagy az esélye, hogy valamilyen érték nem akkora, rosszul mondták, elírták, szándékosan megváltoztatták stb.

Na ennyi lenne a szösszenetem.

Saionara.

buksy Creative Commons License 2000.09.08 0 0 897
Vajk!
Nemtudod, hogy merre van Nemere honlapja?
Ha van neki egyáltalán.
- köszi, hogy legalább te válaszoltál.
Lehet, hogy tőled olvastam a linket:))
Én még mindíg a régi cikkeket olvasgatom, de egyre inkább elkeveredek:)))
Mostanában pediglen ráadásúl olyan magabiztos állítások rekpednek itt a levegőben (miszerint 20 év alatt megépíthetők a piramisok), hogy csak pislogok:)
De nem találom sehol a számításokat!!!
Mellesleg szerintem Andzsin legerősebb érvére nem reagált senki érdemben.
Pedig kellene! (szerintem)
A GALÉRIA
Oksága, és a tecnikai szükségszerűsége.
Na ez érdekelne....

buksy

Előzmény: Vajk (888)
paul2 Creative Commons License 2000.09.08 0 0 896
1. Már olvashattuk itt, hogy a harmadik (Menkauré) piramis a legkisebb ugyan, de ott a kövek még nagyobbak is a "Nagy" piramis köveinél.
Az építészeti koncepció és a kivitelezés elválhat egymástól ma is: városrendezési terv és egyedi építkezések. A koncepciót a városvezetés (anno a papság) szolgáltatta, a kivitelezés forrását az egyedi építtetők (akkor a fáraó) biztosította.
Miért nem lehet, hogy Gantenbrinck fején van a vaj?

3. Ha lennél szíves megkeresni az erre vonatkozó utalásokat pár nappal lejjebb.
4.c. A jelenleg számontartott dinasztiák már több száz éve uralkodtak, és nem lézengő törzseken. Ráadásul ezek előtt is lehetett egy pár olyan uralkodó, akiről nem tudunk, mert akkor a birodalom minden szempontból csak szerveződött. A magyaroknak száz év sem kellett a letelepedéshez!
Mit értesz a Ludolf-féle szám ismeretén? Ha én azt mondom neked, hogy a pi=22/7 először hülyének nézel. Számolj utána, ki tudod-e mutatni méréssel a különbséget az igazi és az enyém között? Ezután is hülyének nézel?
4d. Jóval kisebbek, de azért túlozni nem kell: gyakorlónak elmennek. Dzsószeré ráadásul tényleg gyakorlópiramis, mert több nekifutásra épült. Még azt is el tudom képzelni, hogy a kőméretet kényelmi okból növelték meg. Gondold végig: pl 10%-os élhossz-növelés: 33% egységtömeg növekedés, ennyivel több ember kb ugyanakkora erővel húzhatja: ugyanaz az erőfeszítés. Ugyanakkor az össz megmunkálandó felület 10%-kal csökken!
5. Dörgöléssel tényleg lassan halad a dolog, ezért az ütögetést is alkalmazták, de a csiszoláshoz is lehet nedves kőport szórni a felületre.

Előzmény: andzsin (893)
andzsin Creative Commons License 2000.09.08 0 0 895
Jó azért azt nem mondhatjátok komolyan, hogyha msot teszemfel, elmennénk Borneóra keresni valami törzset, hogy nesztek építsetek piramist, akkor megcsinálnák?
Kham Creative Commons License 2000.09.08 0 0 894
4c. "Annyi idő nem telt el a piramisokig, hogy hipp-hopp ismerjük a ludolf-féle számot, a Pitagorasz-tételt...stb. " Sem a szám, sem a Pitagorasz-tétel ismerete nem szükséges a piramos felépítéséhez, bár természetesen ráhúzható.
Előzmény: andzsin (893)
andzsin Creative Commons License 2000.09.08 0 0 893
kiran:

1. Méretben különbözik, ha nem is jelentősen, de azért vannak eltérések, a pontos számokat most nem tudom fejből, de a Khephren kisebb kövekből is van összerakva, de ez mindegy. Sokkal valószínűbb az, hogy a három piramis egy egységes rendszert képez és nem véletlenül állnak úgy, ahogy állnak. A NAgy Piramis abban is különbözik a többitől, hogy egyedülálló szerkezeti megoldásokat alkalmaztak: lsd. nagy Galéria. Mi a francnak cifrázták ezt oda, amikor sokkalta könnyebben is megoldhatták volna. Ráaadásul e piramis belső szerkezete is lényegesen különbözik az összes többitől, a szellőzőjáratok furcsaságairól már nem is beszélve. Ha nem lenne valami vaj az egyiptológusok fejen /lsd. Zahi Hawass meg atöbbiek/, akkor már rég visszaengedték volna Gartenbrick-et dolgozni.
2.) Az ívpercnyi pontosság tájolása érdekel.
3.) A 20 év alatti felépítésre légyszíves prezentálj egy értelmes számítást, mert egyenlőre matematikai nonszensznek tűnik a számomra.
4/c A hivatalos egyiptológia azt mondja, hogy Ménész előtt szétszórt törzsek lézengtek arrafelé,
agyagedényeket égettek...stb. Annyi idő nem telt el a piramisokig, hogy hipp-hopp ismerjük a ludolf-féle számot, a Pitagorasz-tételt...stb.
4/d A 4 bazi piramis túlzás: Dzsószer, Sznofru, meg a dahsuri piramisok nagyságrendekkel kisebb kövekből állnak, és még gyakorlópiramisoknak sem nevezhetőek.
5. Azt azért megnézem, hogy diorittal csiszatolják a dioritot és kifarnak belőle egy szarkofágot. Erre befizetek!

paul2 Creative Commons License 2000.09.08 0 0 890
Tudom, ismétlés a tudás anyja. Ennek ellenére mem igazán értem, te miért nem olvasod a hozzászólásokat.
1. imamalom
2. egyenes léc, figyelmes munka
3. számoltunk, és mások is, sima ügy.
4. egyáltalán nem gyűjtögettek már régen, ezzel szemben több évszázados gyakorlatuk volt effélékben.
5. diorit "szerszámokkal"
6. szabadalom csak eredetiséget jelent, működőképesség, használhatóság nem feltétel.
7. ha ugyanezen paraméterekkel valami valóban képtelen helyen lenne, az esetleg érdekes, de ezek szerencsétlenek ott laktak! hova a fenébe építették volna a piramist?
milyen pontosak ezek az adatok?
Előzmény: andzsin (889)
andzsin Creative Commons License 2000.09.08 0 0 889
No akkor, akik még nem olvasták /az ékezetnélküliségért bocs, de a régi topicból copyztam be/.
1. A Kheopsz-piramis /egyiptimi neven: Hufu/sok szempontbol kulonbozik a tobbitol. A faraok szerettek szetkurtolni
egesz Egyiptomban, hogy milyen meno csavok voltak, ezert nemcsak a piramis belsejeben, hanem Egyiptom mas
tajain is megtalalhato, hogy ki, milyen piramist epittetett. A Hufu-piramisrol egy szo sincs sehol mashol, sot a
piramisban sincs! Egyetlenegy kartust /kartus: amelybe az uralkodo nevet belevestek/ talaltak egy eldugott helyen,
raadasul ebben is hibak voltak es az a Vyse ezredes talalta meg, aki egyebkent eleg nagy "szeltolo" volt,
valoszinuleg o hamisitotta bele ebbe a kolapba Hufu nevet.
2. A Nagy-Piramis eszaki homlokzata tokeletesen eszakra, a keleti keletre, a nyugati nyugatra es a deli pontosan a
magneses delre mutat. Az elteres mindossze 3 ivperc, amely kevesebb, mint 0,015%. Mi szukseguk volt ilyen
pontossagra, raadasul ehhez nagyon pontos muszerekre volt szukseguk!
3. Hufu 23 evig volt a tronon. Mondjuk husz ev alatt epitettek fel a piramist. Szamoljunk egy kicsit: 2,3 millio kotomb,
napi tiz orai munkaido, mind a365 napon dolgoztak, orankent 31 kotombot kellett a helyere tenniuk, 2 percenket
egyet!! Hogyan?? Mikor az atlagos kotomb 2,5 tonna. A IV. dinasztia elso nyolcvan eveben osszesen 9millio
kobmeter epitoanyag-mennyiseggel dolgoztak, ez 12millio kokockat jelent, napi teljesitmeny 413 kokocka /ezt egy
nemet egyiptologus szamolta ki./ Es akkor nem szamitottuk bele a kivesest, elszallitast, emelomunkat,
polirozast...stb. Kerdem en, hogyan? Gondoljunk csak bele, hogy hany evig epult az asszuani-gat, vagy a Hoover-gat
a mai technikaval!!! Akkor, hogy a francba csinaltak 4500 evvel ezelott? Es akkor meg nem beszeltunk a tukorszeru
burkolatrol, amely mara mar eltunt, amely 9 hektarnyi teruletet fedne be, a kolapok sulya egyenkent 10 tonna!
4. Nezzuk most a Nagy-Galeriat, ami a kiralykamrahoz vezet. Szerkezetileg ennek az a feladata, hogy megtartsa a
Fold legsulyosabb epitmenyenek felso 3/4-nek tobb millio tonnas sulyat. Ez a hatalmas folyoso 46m hosszu, 2m
szeles es 8 es fel meter magas, 7 hatalmas gerenda van itt elhelyezve, amely a belso resz fel haladva 8cm-el van
beljebb. Ha ezt az egeszet vizszintes talajra tervezik, meg az is hihetetlenul bonyolult lett volna. De ok az egeszet
megdontottek 26 fokos szogben!! Raadasul az egesz be volt burkolva simara csiszolt kolapokkal, ugyhogy egy kest
nem lehet kozejuk helyezni. Olyan emberek muve volt mindez, akik eppencsak, hogy kileptek a gyujtogeto
eletmodbol?
5. Az allitolagos szarkofagot az ot korulvevo egyetlen kotommbol vajtak ki. A granit koztudottan az egyik
legkemenyebb koanyag, az egyitomiak legfeljebb bronzszerszamokat hasznalhattak a kivajasnal, amellyel nem sokra
mentek volna a granit megmunkalasanal. Akkor mivel csinaltak?
6. Amirol mar irtam a piramis-effektus: a cseh mernok, aki megkapta a szabadalmat Karl Drbal-nek hivjak es a
91304-es szabadalom alatt futott a "talalmanya". Egyebkent Eichmeier professzor a muncheni Muszaki Egyetemen
megismetelte vizsgalatot: egy penget kettevagtak az egyiket egy asztalfiokban helyeztek el, a masikat pedig a
piramis kicsinyitett masaban. 8 nap utan a piramisban fekvo pengestrukturaban jelentos atvaltozasok tortentek, a
molekularitasa megvaltozott
7. Megegyszer a kozeppontisagrol: a piramis a Fold szarazfoldjenek a tomegkozeppontjaban fekszik, a rajta
keresztulhalado delkor a tengereket es a kontinenseket ket egyenlo reszre osztja, ez a delkor a leghosszabb
eszak-deli iranyu vonal, amely az egesz foldgomb atmerojenek termeszetes nullpontjat kepezi. A Nagy-Piramisnak a
Fold kozeppontjatol mert tavolsaga eppen akkora, mint az Eszaki-sarktol valo tavolsaga.
Vajk Creative Commons License 2000.09.07 0 0 888
Ezt en mar alabb belinkeltem, es sajnos en sem talaltam semmifele adatot(kiveve az egyik szerzo nevet) a keresokben.
Pedig ha ez valoban igaz es nem csak egy afele Nemere lufi, akkro valahol valaminek lennie kell a neten ezekbol a "szenzacios" anyagokbol. miert nincsen sehol? Lehet, hogy a www.turoscsusza.org alatt van? Ha valoban felfedezes lenne es nem suketeles, akkor lenne fellelheto anyag, de mivel nincs.......
Előzmény: buksy (882)
paul2 Creative Commons License 2000.09.07 0 0 887
Théra-Atlantisz két baja közül az 1. a nagyobb.
A 2. könnyen a helyére kerül, ha kiszámoljuk, hogy Platón hányadik kézből kapta az értesülését. Egészen egyszerűen nem mondhatta azt, hogy "itt volt a közelben, csak gőzöm sincs, hogy hol". Ha viszont azt mondta, "Heraklész oszlopain túl", azzal minden további kérdés meg volt előzve, hiszen az kb. a világ végével volt egyenértékű.
Előzmény: Törölt nick (881)
GUPF Creative Commons License 2000.09.07 0 0 885
:)

sokan olyannyira vágynak egy kellemes, ölmeleg hit után, hogy az első szembejövő képtelenséget készséggel beszlopálják. Mégpedig pusztán azért, mert könnyebb néhány idióta zugfirkász dombornyomású könyvének instantvilágnézetét feloldani pár csepp misztikus csodálkozásban, mint hosszú, unalmas órákat tölteni például a hieratikus írás rejtelmeinek tanulmányozásával - és akkor ennyit a modern kor pedagógia sikereiről is, talán...
Hát ezzel hosszas vitát indíthatnánk el, ha ebbe belemennénk, bár a kérdés igen érdekes. (Mivel nem ennek a topicnak a témája - legalábbis nem közvetlenül - talán nem itt, de szívesen benne vagyok, hogy beszéljünk erről is)

A vitánk eleje túl általános ahhoz, amennyire a vége konkrét. Tehát tisztázzuk: én azt állítom, hogy a piramisépítés céljára (síremlék) és arra, hogy ezek önállóan (egymástól függetlenül) épült épületek lennének kialakított elmélet számomra nem tűnik túl meggyőzőnek. Erről a témáról minden csak közvetett bizonyítékokkal alátámasztható, így tartamaz szubjektív elemeket. Ezért mondtam, hogy minden elmélet, nem tény. És persze, hogy sok minden bizonyítható a piramisokkal kapcsolatban, ám ahol meggyőző bizonyítékok állnak rendelkezésre, ott nincs is vita. :)

Kedves GUPF, te most - ha jól értem - azt kérdezed, hogy az egyik ókori birodalom uralkodói miért nem viselkedtek szakasztott ugyanolyan módon????
Nem. Azt kérdezem, hogy ha valaki magának épít síremléket, akkor miért épít kettőt.

1. Másrészt a székesegyházas párhuzamod rossz: abból, hogy mondjuk a kölni dóm - alapvetően - nem temetkezési céllal készült, nem következik az, hogy ezért nyilván a piramisok sem
2. kétség nem férhet hozzá, hogy temetkezésre (is) használták őket.
Kétség sem férhet hozzá, hogy a székesegyházakat is használták temetkezési célra. Tehát a példa nem rossz: az, hogy valamit temetkezési célra (is) használnak még nem jelenti azt, hogy az síremléknek épült! (SŐt: azt, hogy a IV. dinasztia piramisait egyáltalán tényleg használták volna sírnak még senki nem igazolta :)

De nem is érdemes erről sokkal többet írni, mert (mint mondtam: szerintem) hitvitáról van szó. Nem fogadom el kétely nélkül a Hancock-Bauval-stb. társaság írásait, de szerintem az a szcenárió is elképzelhető, amit ők írnak.

Előzmény: Purusa (884)
Purusa Creative Commons License 2000.09.07 0 0 884
Tisztelt GUPF!

Természetesen nem akartam senkit kioktatni - ha úgy tűnt, elnézést kérek!
(Másfelől bevallom, valóban piszkálja a csőröm - így 2000 szeptembere felé - az, hogy sokan olyannyira vágynak egy kellemes, ölmeleg hit után, hogy az első szembejövő képtelenséget készséggel beszlopálják. Mégpedig pusztán azért, mert könnyebb néhány idióta zugfirkász dombornyomású könyvének instantvilágnézetét feloldani pár csepp misztikus csodálkozásban, mint hosszú, unalmas órákat tölteni például a hieratikus írás rejtelmeinek tanulmányozásával - és akkor ennyit a modern kor pedagógia sikereiről is, talán... :).

„A tudományos hipotéziseket az különbözteti meg az egyéb modellektől/elméletektől, hogy általánosan elfogadottak. Semmi egyéb."

Tévedés. : ) A tudományos elméleteknek és hipotéziseknek nem előfeltétele az, hogy általánosan elfogadottak legyenek (ez a babonák ismérve :). Max. a „tudományon" belüli pillanatnyi „sikerességüknek" van ehhez köze.
Egy tud. elm. akkor lesz az, ami, ha
- elvileg bármikor megcáfolható (falszifikálható) ugyan, de jelenleg nem ismeretes az állításaival ellentétes tény
- a lehetőségekhez képest a valóság (bizonyos részének egyik) legteljesebb modelljét nyújtja
- igazodik pár főbb ismeretelméleti tételhez (Occam-borotva, etc.)
- és még néhány kitétel, de nem ragozom, mert messzire vezetne.

„A legtöbb dolog, amiről vitatkozunk, bebizonyíthatatlan,"

Nem értek egyet: például a piramisokkal kapcsolatban nagyon is sok minden bizonyítható.

„...s így minden, amit állítunk feltételezés. ."

Csakis szolipszista alapállásból nézve a dolgokat - de úgy tényleg minden, igazad van : ))) Ekkor viszont nincs értelme egyáltalán bármilyen vitának. : )

„..Én pusztán azt állítottam, hogy az az elképzelés, miszerint a piramisok síremlékek lennének, és minden egyes fáraó csak úgy felépített egy síremléket magának, igencsak megkérdőjelezhető. Sokkal valószínűbb egy átfogó építési terv alapján készült alkotás, épületegyüttes."

Nem értem, miért gondolod ezt. Nem látom az átfogó építési terv mellett - és a síremlék-funkció ellen - szóló érveket.

„..Ezek alapján akkor minden vallás ugyanúgy nézne ki, hiszen mindenütt emberek éltek..."

Mivel mindenütt emberek élnek, meglepően sok hasonlóság található a hitük rendszerében (egész tudományág épült ezek - és a különbségek - vizsgálatára, az összehasonlító valláselmélet).

„....Igen, ez az "egyes fáraók" elmélet zavar engem. A negyedik dinasztia fáraói vajon miért építettek 10-szer annyi anyagot a piramisaikba, mint az összes többi fáraó? A többi miért nem készült úgy a halálra? És vajon Sznofru annyira félt a haláltól, hogy rögtön két piramist épített Dahsurban (esetleg hármat, ha a Médum-i is az övé)?"

Kedves GUPF, te most - ha jól értem - azt kérdezed, hogy az egyik ókori birodalom uralkodói miért nem viselkedtek szakasztott ugyanolyan módon????
Már miért kellett volna így tenniük? Szép dolog a hagyomány, de nincs a világtörténelemben olyan dinasztia, amelynek tagjai tökéletesen megegyező módon uralkodtak volna évezredekig. (És akkor még nem is említettük a folyton változó gazdasági, politikai és egyéb körülményeket...)

„...Meg a temetkezési hely elmélet is zavar, mert ezt a gizai és a dahsuri piramisokkal kapcsolatban semmi nem támasztja alá! (Gondold csak el, ha az európai székesegyházakat tárnák fel, azokat is vélhetnék temetkezési helynek, még a sírokat is megtalálnák, sőt a vallással is alá lehetne támasztani: készültek a túlvilági életre, és mégsem sírnak épültek ezek az építmények. Szóval mi bizonyítja, hogy valóban sírokról van szó (a IV. dinasztia piramisait illetően)?"

Úgy érted nincsenek bennük sírkamrák?
(Másrészt a székesegyházas párhuzamod rossz: abból, hogy mondjuk a kölni dóm - alapvetően - nem temetkezési céllal készült, nem következik az, hogy ezért nyilván a piramisok sem.)

„...Csakhogy van itt egy zavaró elem. Ha nem csak jól kioktatni akarsz, hanem a fejedet is használod, akkor belátható, hogy nem is rossz kérdések ezek:.."

Nem, igen és igen (tudom, én tettem fel őket :).

„...Szóval újra a kérdés: miért csak a IV. dinasztia fáraóinak volt ilyen fontos, hogy ILYEN síremléket építsenek, már amennyiben tényleg síremlékekről van szó?"

Mivel több piramisnak sikerült átvészelnie az évezredek óta folyó sírrablást, kétség nem férhet hozzá, hogy temetkezésre (is) használták őket.
Másrészt akkor én is megismételném: miért gondolod, hogy kötelezően minden fáraónak ugyanúgy kellett volna készülnie a halál utáni létre??? Hiszen:

„...Miért csak Dzsahán sah építtetett a feleségének Tadzs Mahalt, a többi mogul uralkodó miért nem?? Miért csak Asikaga Josimicu építtetett Aranypagodát magának (Kinkakudzsi), a többi Asikaga-sógun miért nem?Miért csak Mauszólosznak építtetett monumentális síremléket (a Hét Világcsoda egyikét) felesége, II. Artemiszia, a többi kis-ázsia király(nő) miért nem magának? Miért csak Asóka Prijadarsin király vésetett buddhista feliratokat birodalma hegyoldalaiba, a többi Maurja-uralkodó miért nem? Stb., stb., stb.

„...De itt is van egy kis eltérés, ami miatt nem állja meg a helyét a példa: mind egy építmény, ezeket mindig egy uralkodó építette..."

Ezeket a kérdéseket azért tettem fel, mert meg akartam mutatni, hogy a különféle uralkodók nem ugyanolyan módokon építkeztek - noha nem csak Asóka vésetett feliratokat sziklába a Maurja-dinasztiából, és nem csak Asikaga Josimicu építtetett nyári lakot magának az Asikagák közül, és nem csak Mauzólosznak készült síremlék a kisázsiai királyok közül, stb., stb.

„..Kérném a feltárt egykorú forrásokat, ahol az eddig mezopotámiai eredetűnek tartott zodiákus egyiptomi tükörmegfelelőit leírták!
Igen valóban azt hiszem, hogy a csillagképek nagyon ősi hagyományra épülnek.."

Igen - mint ahogy az azték, a kínai, stb. zodiákus jelei is. Csak épp különböző ősi hagyományokra. :)

„....és ugyanezt a hagyományt adják tovább egyiptomban is. Erre csak indirekt módon van bizonyíték Ptolemaiosz: Tetrabüblosz-ában..."

Ezt nem olvastam :) - ellenben továbbra is várom a bizonyítékokat/forrásokat, melyek kétséget nem tűrően megmutatják, hogy az egyiptomi asztrológia babiloni/akkád alapokra épült!

Tisztelt RiP!

„...Komolyra, számomra nem egyértelmü, hogy az Isten(ek)nek miért az égben laknak, s miért az égből szállnak alá. Ez, annyira észbontóan természetes, merthogy a kultúrák szinte mindegyike erre alapul, hogy nem hallottam senkit, („agybeteg" „profitvadász" Dänikeen kivételével) aki felhívná a figyelmet, az Isten(ek)nek praktikus az égből érkezni. Vajon, miért nem jöttek a föld alól? A jégből? A tengerből?..:"

Egyrészt úgy tudom, hogy nagyon sok vallás bizonyos istenei igenis a tengerben, vulkánokban, a jégben laknak - másrészt azért, mert az ember számára legtöbb létfontosságú hatás - eső, vihar, napfény, sötétség, hideg, meleg, szél, stb., stb. -„az égből" jön.

„Namármost, valóban létezik 1001 vallási kultusz. Föld/tenger/Tüzhányó alapú világteremtés. Anyám-tyúkja. De sem az eszkimó, sem a norvéghalász nem épít Nacza fennsíkot, piramist."

Nem bizony. Csak azok a kultúrák, ahol a megfelelő társadalmi-gazdasági körülmények az effélét lehetővé teszik.
(Egyébként a Nazca-vonalakhoz hasonló nagy méretű rajzolatok szerte Európában és Amerikában megtalálhatók, csakúgy, mint a sok kultúra által emelt piramis alakú épületek.)

joy Creative Commons License 2000.09.06 0 0 883
"A dzopák önmaguk és a környéken élo többi törzs szerint nem földi eredetuek. Oseik körülbelül tízezer évvel ezelott – tehát kb. kétezer évvel a katasztrófa után – érkeztek az égbol. De a jármu, amellyel jöttek, elromlott vagy elpusztult (ez nem világos) – tény, hogy a csillagokból jöttek itt rekedtek."

Idézet az említett >>http://www.hpconline.com/szinesufo/0005/nemere.htm<< Nemere cikkböl.

A szöveg utolsó mondata megvilágítja az egész problémakör lényegét, és gondját. Tényként fogad el minden alap-bizonyíték nélkül egy állítást csupán, mert alacsonyabbak, és mert azt mondják!
Másik: írásában szépen összemos több millió (söt 100M) évet, amikor fejlett emberi civilizációról ír.
Nemerét, mint scifi írót kedveltem, bár az utóbbi években írásai egyre zavarosabbak lettek. De mint a magyar Däniken, szerepe határozottan manipulatív, szenzáció-hajhász irányt vett.

Előzmény: buksy (882)
buksy Creative Commons License 2000.09.06 0 0 882
Hirtelen katasztrófa?????
Az a csoda, hogy nincs!
Ez a hir olyan friss, hogy még meleg... parancsoljatok.
*********
Aszteroida haladt el a Föld közelében ... Tudomány
szeptember 5. 10:33

[The Times]
Most vasárnap éjjel egy körülbelül ötszáz méter átmérőjű aszteroida haladt el a Föld közelében. A Mars és a Jupiter között található aszteroida-övből származó 2000 QW7 nevű égitestet a először Puerto Rico-i Arecibo Obszervatóriumban észlelték hat nappal azelőtt, hogy megközelítette a Földet. A 2000 QW7 négymillió kilométerre közelítette meg a Földet. Eleanor Helin a Nasa aszteroida-követő rendszerének vezetője elmondta, hogy azt az égitestet tekintik potenciálisan veszélyesnek, amely több száz méter átmérőjű és hétmillió kilométernél közelebb halad el. A 2000 QW7 kilencszer akkora, mint az a szibériai Tunguzkában 1908-ban becsapódott meteor, amely húsz kilométeres körzetben végzett pusztítást. A hír hatására a brit illetve amerikai parlamenti képviselők olyan nemzetközi együttműködés elindítását kezdeményezték, amelynek feladata a Föld veszélyes aszteroidáktól való megóvása lenne.• Nasa - Near Earth Asteroid Tracking
http://index.hu/x?f159=http://neo.jpl.nasa.gov/missions/neat.html
http://spacescience.com/headlines/y2000/ast01sep_1.htm

látogassatok a linkekre, és nézzétek meg, hogy csak az idén, hogy megszórták a környékünket.

Ja igen ...!
találtam még egy jó cikket.
http://www.hpconline.com/szinesufo/0005/nemere.htm
Tudtok róla valami közelebbit???
Én nemnagyon értek a weben való keresgéléshez.
Pedig megnézném azokat a képeket, ahol 50.000 Km -es mesterséges tárgyak vannak az űrben.
De az a saturusos hatszögletű építmény is érdekelne.... Jó lenne róla valami link féle.

buksy

Előzmény: Törölt nick (881)
paul2 Creative Commons License 2000.09.06 0 0 880
A santorini leletek miatt legvalószínűbbnek azt tartom, hogy annak a katasztrófája volt az Atlantisz-legenda alapja. Hozzáveendő az is, hogy a szökőár végigmosta a környező szigeteket is, tehát a pusztulás elég kiterjedt volt.
Emellett a görög mondák valóságalapját nem nagyon érdemes a Földközi-tengeren kívül keresni, a görögök nem nagyon merészkedtek ki az Óceánra. Ezt csak látszólag mond ellent annak, hogy az egyiptomiakból akár ki is néznénk ilyesmit.

Atlantiszra lemeztektonikai magyarázat azért nem kizárt, mert nem a geológiai változásnak kell hirtelennek lenni, elég, ha a hatása az. A már említett Velence példája jó ide. Ha a világtenger szintje 1 métert emelkedik, nem nagy eset. Velencében és néhány Csendes-óceáni szigeten azonban lét-, pontosabban nemlét-kérdés, mert csak pár hektár kerül víz alá, de az az egész terület.
Az is előfordulhat, hogy a térszín egy darabja egy földrengés során kiemelkedik vagy lesüllyed. A Karib-tengeren valamikor a 18. sz. során is volt ilyen, egy kikötőváros vízparti része hirtelen (talán egy nap alatt) lesüllyedt, még a házak sem dőltek teljesen össze, ésmost búvárok sétálnak a valamikori kikötőmólón. A pontos helyet sajnos nem tudom.

Előzmény: Törölt nick (878)
paul2 Creative Commons License 2000.09.06 0 0 879
A számításom elvileg helyes, a gyakorlatban esetleg elcsúszó tizedesvessző vagy egy hibás konstans lehet a halála, egyébként középiskolai tananyagnál több nem kell hozzá.
A forrás ugyanaz a műsor, (The Quest for Lost Civilisations) amit többen is néztünk (ld 844 hozzászólás és a hozzáfűzöttek) A megjegyzést én is hallottam, meg azt is észrevettem, hogy hol 90, hol 120 m vízszintnövekedésről beszéltek.
Ennek kapcsán próbáltam Schoch körmére nézni. Szóval csak azt hiszem el nekik, ami némi ellenőrzést is kiáll.
Én nem vagyok annyira nagyvonalú, mint te, én az eredményemet néhány évnek mondanám, ahelyett néhány napot mondani durva hiba, és ráadásul lényeges is az eltérés! Néhány nap alatt +100 m, abba csak belefulladni lehet, az olyan mint a gátszakadás. Néhány év alatt +100 m reális alap lehet az özönvízmondákhoz (ha az egyéb részletek is összeegyeztethetők)

Itt a becslés egy meteor energiájára: legyen 60 m átmérőjű, mint az arizonai és jöjjön a Föld Nap körüli keringésének sebességével, az eredmény 1.2*10^17 Joule. Ez "nudli" ; - )

Előzmény: joy (875)
mika waltari Creative Commons License 2000.09.05 0 0 877
Tegnap volt a Discovery-n, naptárként használták.
Előzmény: joy (876)
joy Creative Commons License 2000.09.05 0 0 876
A múltunk emlékeivel kapcsolatban, a Nasca rejtély:
Több évvel ezelött egy magyar azt írta le, hogy a fennsík ábrái a hely térképe, amely naptárként müködik. A csillagok-hold-nap, és az ábrákból olvasták ki, hol milyen idö várható, milyen munkákra, természtei eseményekre kell fölkészülni!
Az elsö reagálás az volt, hogy valószínü.
Azután tök elhallgattak a dologról!
Azóta erröl én sehol sem hallottam!
Érthetö, mert egy megfejtett rejtély senkit sem érdekel!
joy Creative Commons License 2000.09.05 0 0 875
A számításod helyes lehet, én nem értek ennyire a hötanhoz. Meg a geofizikához sem. Néhány napot írtam. A forrás a Discoverychanel egyik müsora. A pontos címét nem tudom, valamilyen ... eltünt kultúrák nyomában:...Lost Civilization?
Ismerve a történelmi léptékü méréstechnika pontosságát, no meg a népszerü-tudományos ismeretterjesztés precizitását, ez a néhány nap akár éveket is jelenthet!
Előzmény: paul2 (873)
paul2 Creative Commons License 2000.09.05 0 0 874
Ismert tény, hogy időnként kellemetlen dolgok potyognak fentről.
Ennek okát keresni is lehet, és egy ilyen okot ír le a Nemezis-elmélet is.
Addig azonban, ameddig valami igazolásféle nem áll rendelkezésre, nem szabad túl komolyan venni. Egy naprendszerbeli bolygó ma már nem tud "elbújni", ráadásul a kisbolygó-övezet belül van, ha valami állandóan ott van, annak a keringési ideje a földi évnél rövidebb. Ha tényleg 90 ezer évenként jön vissza, milyen messze kell mennie, amikor a legtávolabb van? Onnan még visszajön-e egyáltalán?
Előzmény: joy (872)
paul2 Creative Commons License 2000.09.05 0 0 873
A jégkor vége egyesek szerint hirtelen történt, de ez nem általános nézet. A 100 méteres vízszintemelkedés irdatlan mennyiségű jég elolvadásával keletkezik. Ennek egy része ráadásul lúszó jég, meg fenékig befagyott területek! Ezek az olvadásban rést vesznek, de a vízszint emelésében nem, illetve részben (Ha egy pohár vízben jégkocka úszik és a pohár színültig van, a jég elolvadása után sem folyik ki a víz!) A becsapódó meteor energiája nem semmi, de a Földet érő napsugárzáshoz képest nem sok. Mennyi ideig kell sütnie a Napnak, ha energiája elnyelődve jeget olvaszt és az 100 m vízszintemelkedést okoz?
- a besugárzott energia a szembenéző felület*1.4 kW/m2 = 1.55*10^22 J/nap
- a szintemelkedéshez kell a felszín kb 70%-a* 100m =3.6*10^16 m3
- az olvadáshő 3.34*10^8 J/m3
= az eredmény 775 nap, elhanyagolva a jégkockahatást, a felhöket, az éjszakai oldalon a hőveszteséget, és feltételezve, hogy valaki a havat feketére festette (különben 5 % lesz az elnyelt energia, és borul a számítás)
A feketére festett hó vulkáni hamuval, meteor által felvert porral esetleg helyettesíthető, de a két nap helyett így is két évet kaptunk.

A számítást itt helyben rögtönöztem, a nyakamat ezért nem teszem rá, ha valaki más is hozna eredményt, azt nem bánnám akkor sem, ha kiderülne, hogy elszámoltam valamit.

Előzmény: joy (868)
joy Creative Commons License 2000.09.05 0 0 872
Amit kiran leír annak egyik verziója a "Nemezis-elmélet". 90e évenként a Föld ikercsillaga, egy sötét-törpe –Nemezis- tér vissza, fölborítva a Naprendszer egyensúlyát, elmozdítva a kisbolygó övezetböl néhány darabot, és ez olyan méretü meteorkatasztrófát okoz, hogy jelentösen megváltozik bolygónk klímája, és pl ettöl pusztultak ki a dínók…
Előzmény: paul2 (871)
paul2 Creative Commons License 2000.09.05 0 0 871
"Az biztos, hogy egy esetleges Atlantisz esetére ez a legvalószínűbb forgatókönyv. "
Mielőtt valaki félreértené: Ha volt Atlantisz, az így tűnhetett el leginkább. Ha volt szökőár, attól még Atlantisz nincs garantálva.

Ha nem így gondoltad, akkor duplán elnézést kérek.

Az egész Földön végigsöprés legfeljebb a fél Földön jelent komoly pusztítást, hiszen a kontinensek partjain erősen csillapodik és a másik óceán medencéjébe már alig jut át a hullám, ott a tengerparti sávon túl már nem rombol.

A Mexikói öböl mint kráter egyetlen szempontból lehet problémás, a kontinensvándorlás kirakósjátékában a lyuknak a kontinensek összetolása után látszania kell. Van ilyen?

A meteor darabokra hullásával magyarázzák pl, hogy a Tunguz meteornak krátere nincs, a fákat meg több tíz km sugarú területen kitördelte. Ahol van kráter, az rendesen ráomlik a meteorra, reménytelen kiásni. Ne feledjük, hogy kb 50 m átmérőjű, vagy kisebb testet kellene megtalálni, ha egyben maradt volna.

Előzmény: Törölt nick (862)
joy Creative Commons License 2000.09.05 0 0 870
A fedöröl: Vagy csak egyszerüen a sírrablók leborították, ekkor tört össze, Így már ki tudták vinni, és azt is eladták...
Előzmény: paul2 (869)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!