Nemreg volt a TV-ben (Nat?) szo a kinai nagy falrol. Ott olyan kotoanyagot alkalmaztak, ami maig nem erodalodott el (sot mutattak, hogy tartosabb a kotoanyag, mint a tegla). Kiderult, hogy a kotoanyag rizslisztbol keszult..
"nehogy atomenergiát mondjon valaki....hasadóanyaguk se volt!" Esetleg magfúzió? Persze hidegfúzió. Vízük meg volt bőven.
Na jó, kiteszem a smiley-t :-)))
A betonozós módszerrel az a bajom, hogy a beton kibírna ekkora nyomást mint ami piramisban ránehezedne? Én se vagyok építész, de a tömör beton szerintem nem a szilárdságáról híres, hiszen gyakran megreped, törik. Igazából vassal kombinálva lesz belőle kiváló építészeti alapanyag, az meg ugye nem nagyon volt.
bedos
ezen ne múljon, én is jelentkezem. Értékelem a fanyar humort, de főleg mert kísérleti ember vagy. Pl vetted a fáradságot és leejtetted a követ. Gratula ! :)
Majd elfelejtettem az ókoriak leleményességét.
Csak az első piramis gödrét kellett ezzel a módszerrel elkésziteniük.
Utána már nem kellett többet soha méregetniük, szöget beállitani stb... a SABLON már adott volt.
Körbe kéne nézni a környéken, biztos található egy piramis szerü nagy gödör kissé erodálódott állapotban.
Biztos rábukk anna aki arrafelé jár és alaposan átfürkészi a terepet.
Ma kimentem a kertbe és leejtettem egy követ.
Azt tapasztaltam, hogy amikor felemeltem ottmaradt egy jókora bemélyedés alatta.
Ebből kiindulva az épitőknek csak a piramis csúcsát kellett kiásni és telerakni kővel.
Amikor rárakták a következő sort akkor tovább mélyült a gödör és igy tovább mig el nem készült.
Állitásomat mi sem bizonyitja jobban minthogy nemcsak piramisokat, hanem óriási templomokat is épitettek ezzel a módszerrel.
Egy ilyen amit nem forditottak meg látható dél-amerikában.
(neten rá lehet keresni piramis okkal foglakozó oldalakon)
Maga a megforditási müvelet pofonegyszerü, de nem árulom el, csak ha sokan kérnék.
(nagyon-nagyon sokan):)
Addig jó gondolkodást.
Statikus ugyan nem vagyok, de a szemtanuk szerint a kövek jól vannak, és ha a kőbányában évmilliókig
elviselték a felettük levő kőzet súlyát, ezt a pár ezer éve tartó kisebb terhelést is elviselik.
(off: az előző hozzászólásomban a 2000 ember 20000 ember akart lenni)
A hat millió tonna anyag felvitele: az egyszerű E= m * g * h képlettel számolva, (feltesszük, hogy
a köveket átlagosan 50 métert kell emelni) kb 833000 kwh munka kell a kövek emeléséhez, veszteségeket
nem számítva. Ez 25 év alatt évi 300 nap napi tíz óra munkával 11 kw folyamatos emelő teljesítményt
jelent. 0.1 kw-os építőmunkásokból 110-nek kellett folyamatosan emelnie. A veszteségek miatt ez a
szám nőhet legyen mondjuk 250. Miután a leírások szerint ezrek-tízezrek dolgoztak a piramison. a
elég energiájuk volt a felemeléshez, már csak a tecnikát kell megtalálni.
Nem tudom a piramiskutatók tanulmányozták-e a későbbi hasonló nagyságrendű építkezések tecnikáját,
lehet hogy azokból is sokat lehet tanulni. A napokban volt pl. egy film az M1-en a Taj Mahal
építéséről (XVIIsz.), ezt 20-30 évig építette 2000 ember. (nem tudom a két projekt mennyire
összemérhető) Mindenesetre bemutatták a kőfaragási és intarzia berakási technikákat amik nem
sokat változtak az elmúlt 3-400 évben. A köveket pl valami íjhoz hasonló szerkezet húrjával
vágták, amire talán nedves iszapot csorgattak, ha jól láttam. Gondolom az előző századokban még
lassabban változott a tecnika, így az egyiptomiak se tudtak sokkal kevesebbet, mint a rómaiak
2000 évvel később (itt a kőmegmunkálásra, szállításra gondolok, nem az épületek tervezésére).
Teljesen nem oldja meg, hiszen ott vannak a gránit idomok.
Ha, tegyük föl, ezzel az ókori betonnal építkeztek, akkor hasonlóan a vályoghoz, azt szárítani, tárolni, sőt! locsolni kellett. És a fölhurcolást sem oldja meg.
Jut eszembe, azokon az építőkockákon semmi fogás nem található, ami könnyíthette volna a mozgatásukat. Sem perem, sem furat, sem semmi mértani szabálytalanság.
OFF
A templomosok engem is izgatnak, de amit találtam róluk az vagy tisztán 'materialista' szemléletű volt, vagy totálisan okkult.
És ne felejtsd el hogyan jártak a Foucault-inga hősei.. ;)
ON
Ez a vizes elmélet érdekes, de szerintem több buktatója van. Ha Asszuánból is hoztak köveket, úgy, mint az obeliszkeket, akkor az a szállítás kizárólag a magas vízszintű időszakokban volt lehetséges, ami pedig jelentősen elhúzza az építési időt. Másrészt a Napbárkát nem munkagépnek tartom, mert minden célszerűséget nélkülöz. Inkább valóban kultikus tárgy.
Nem olvastam el a topikot, de talán még nem volt szó róla, hogy a templomosok is megtalálhatták a Salamon-templomi ásatásaikkor a 12. században az egyiptomiak építészeti technikáját ismertető papírokat, amelyet a zsidók vittek magukkal Egyiptomból. Ugyanis a templomosok számos építési újdonságot vezettek be, amit előttük mások nem használtak.
Apropó templomosok, én az ő titkaik iránt érdeklődöm a legjobban. Ha esetleg mást is foglalkoztat a téma, nyithatnánk egy topikot.
Nem tudom mit találgattok annyit meg töritek a fejeteket hogyan épithették a piramisokat, hát elmondom.
Ástak egy piramis alakú gödröt teledobálták kővel aztán az egészet megforditották.
Eloszor irok ide, remélem tudtok segíteni. Egy kifejezés pontos magyar megfelelője kellene, mégpedig a NOMARCH szóé. Tudomn mit takar, az angol definíció már megvan, de nem akarok baromságot írni...tud valaki segíteni? Akár ide a fórumba, akár a mailcímemre:
Talán azért, mert annyira kézenfekvőnek találták. Te sem írod le minden mondatodban, hogy kék az ég, meg a víz folyékony, mert evidenciának tartod. Ők is tarthatták annak, és nem biztos, hogy hirtelen felejtették el.
Azért lehet még sok érdekes dolog, amit nem ismerünk. Kíváncsi vagyok, a bemásolt hírben szereplő helyről mikor lehet majd többet megtudni (ha igaz, persze).
Újdelhi, 2002. január 17. (MTI-Panoráma) - Indiai régészek felszínre hozták a világ legrégibb településének maradványait: az Indus-völgyi civilizációhoz tartozó egykori építmények romjai 9500 évesek, s csaknem négyezer évvel korábbiak, mint az eddig ismert legősibb város.
A nyugat-indiai Szúrat közelében fekvő lelőhelyről fa- és edénydarabok, megkövesedett csontok kerültek elő. M. M. Dzsosi indiai tudományos és technológiaügyi miniszter sajtótájékoztatóján elmondta: a leletek és az ásatási területen feltárt lépcső, udvar, fürdő és templom maradványai közül néhány darab kora megközelíti a 9500 évet, és ez azt bizonyítja, hogy igen korai településről lehet szó.
A felszínre hozott tárgyak és a talajban rejtőző építménymaradványok hangképe alapján a kutatók bizton állítják: az emberi civilizáció már több mint 9500 évvel ezelőtt kialakult ebben a térségben. India eddigi legrégebbi ismert és régészetileg feltárt kultúrája a 4500 éves Harappá-civilizáció volt.
Az indiai felfedezés megváltoztathatja a városok kialakulásáról vallott nézeteket: a történészek eddig úgy gondolták, hogy a legősibb városokat a sumerok emelték Kr. e. 3500 körül Dél-Mezopotámia (a mai Irak) területén. +
Arra akartam kilyukadni, hogy szerintem 4-5000 éve tudtak valamit, ami azóta feledésbe merült. Ez lehetett egy technológia, de lehetett egy természeti törvény is, ami mellett lehet, hogy naponta többször is elmegyünk.
Mivel magyarázzuk a kőépítményeket?
Hát éltek az emberek internet, TV és áram nélkül, az évszakok, napok ritmusának megfelelően, idejük volt bőven, meg jó kis despota uralkodók a nyakukon. Egyéniség, önmegvalósítás, légy önmagad! meg egyéb marhaságok sehol, csak misztikus kapcsolat a világgal, mindenséggel, istenekkel.
Épületeiket sárból, szalmából, fából ragasztották össze, túl sokat viszontagságot nem bírtak ki. Egyedül a kő ami mondjuk egy fél emberöltőig változatlanul fennmaradt.
Így aztán rengeteg élőmunkával és kevés technikával készültek a szobrok. Különösebb trükk nem volt, de az ember hihetetlen találékony.
Csak a mi gondolkodásunkat nagyon megkötik, hogy mindent ipari keretek között, minimális testi erőfeszítéssel járó, univerzális alkalmazásokban tudunk gondolkodni, és nem egyedi darabok (alak, méret, helyzet, rendeltetési hely) sajátosságait maximálisan kihasználó eseti megoldásokban.
