Valahogy tényleg fel kellett térképezni, még az eljegesedés előtt, hiszen egyik-másik régi térképen még az is látszik, hogy az Antarktisz nem 1 darab föld, hanem 2 (és talán még szigetek). Ha a tengeri fűtés miatt volt hajózható a környék, annak biztosan nyoma maradt az élővilágon, annak pedig az üledékekben. Ezeket vizsgálgatják tenger alatt és jég alatt is, nem tudom milyen eredménnyel.
Mégis, a legnagyobb eséllyel akkor lehetett jégmentes, ha ott sem volt... hanem 3000 km-rel odébb. Nekem tetszik ez az ötlet, igaz, hogy vadul újszerű, de hát nem az volt-e Wegeneré is, amikor előállt vele, bolondnak nézték, ma meg már tudjuk, hogy igaza volt. Szóval bizonyítékokat kell vadászni!
Igaz, hogy hosszu lehetett a tel, de nyaron azert nem biztos hogy rossz volt (pl napjainkban Norvegia eszaki reszen szep es neha egeszen meleg nyarak vannak). Gondolom legalabbis (korbe)hajozhato lehetett az Antarktisz, es a partok nyaron jegmentesek lehettek (mint most Gronland). Azt mar nem tudom, hogy volt-e olyan kultura, amelyik pontos terkepeket tudott volna kesziteni, de van valamennyi valoszinusege. Ez csak egy felteves a sok kozul, de legalabb az emberi kulturak korszakaba helyezi a terkepek lehetseges keletkezesi idopontjat.
Kerdes hogy egy (eltunt) meleg tengeraram akkori hatasainak vannak-e a kornyezo videkeken fellelheto nyomai. Ha a terkep pontatlansagai az Antarktisz egesz keruleten szorodnak, akkor nem valoszinu a tengeraramos elmelet (kiveve ha az egesz foldreszt megkerulte a tengeraramlat). Ha viszont a pontatlansagok egy-egy szakaszra surusodnek, az mar erositene a feltevest.
A Föld több furcsa dolgot is csinál periodikusan: változik a tengely dőlésszöge, a pályája hol nyújtottabb, hol nem, és még van valami, ami nem jut eszembe. Ha ezek hatása összegeződik, akkor következik be a lehűlés. (Pl. ha nyújtottab pályán, Naptávolban laposabb szögben érik a napsugarak.) És gondolom, ha a lehűlés elindul, egy önmagát erősítő folyamattá válik. Ha annyi hó gyűlik össze, hogy nyáron nem tud mind elolvadni, a következő téli "termés" rárakódik stb. És valószínűleg van egy pont, amikor a hó- és jégtömeg már olyan hatással van a környezetére (pl. a közeli tengervízre), hogy megváltoztatja a tengeri áramlatokirányát, hőmérsékletét, és ennek további hűtő hatása lehet.
Ami a mágneses pólusváltást illeti, még geológiai katasztrófák nélkül is katasztrofális hatása lehetett az emberiségre.
A tengeráramlások valóban "központi fűtés"-ként működnek, de ha az Antarktisz a mostani helyén volt, még fűtéssel együtt is elég zord éghajlata lehetett. Gondolj a fél éves sarki télre! Az Antarktisz azért jeges, mert teljes egészében a sarkkörön belül van. Vagyis ott most jégkorszak van!
En ugy tudom, hogy a fold periodikusan (talan 40-60e ev) csinal fura dolgokat, pld felcsereli a magneses polusait (geologiai kozetmintakban vizsgaltak ezeket). Az ok (szerintem) sokfele lehet, kezdve a sajat magneses ernyo gyengulese miatti atfordulasnak a nap magneses mezejeben, vagy a Hancock konyvben is leirt foldtengely elmozdulasnak (gravitacios vagy asszimetrikus tomegeloszlas miatt). Az eljegesedes lehet ennek a folyomanya is, mivel ilyenkor felborul a klima es az eghajlat is.
Banyaszat kapcsan: Zecharia Sichtin 2 konyveben leirja, hogy az "istenek" banyasztak eleg aktivan, es kesobb ennek a munkanak a megkonnyitesere csinaltak az embert. Szo szerint idez sumer tablakat (mar amennyire lehet ugye).
Erdemes elolvasni: Az istenek varosai, a Tizenkettedik bolygo. (Edesviz kiado, de nem illik bele abba a sok ezoterikus szemetbe ami jellemzi oket).
Eleg sok minden megertheto ha az ember elolvassa ezeket, mivel a sumer sok vallas / monda alapja, es mind kozt a legosibb.
Az Antarktisszal kapcsolatban: nem tudom hogy letezik-e olyan elmelet, amely szerint tengeraramlasok megvaltozasa okozta az eljegesedest? Szerintem elegge elkepzelheto, hogy egy (a mai Golf-aramlathoz hasonlo) meleg tengeraram a regmult korokban viszonylag elviselheto eghajlatot biztositott, legalabb a partvidek egy reszen. Valamilyen okbol a tengeraram megszunt es rovid ido alatt mindent jeg boritott. Ha ma megszunne a Golf-aramlat, Angliatol eszakra sarkvideki korulmenyek uralkodnanak.
Ha valaki mar felvetette volna, bocs.
Még valami eszembe jutott: normális dolog-e az, hogy a földrajzi és a mágneses sarok nem esik egybe? Nem lehet, hogy ez annak az emlékét őrzi, hogy egyszer kizökkent a világ? És a sarkok jelenleg mérhető mozgása (kb. 6 - 10 cm/év) azt jelzi, hogy az eredeti állapot akar visszaállni?
A földkéreg-elmozdulást valahogy úgy kell elképzelni, mintha volna egy narancsod, aminek a héja nincs hozzánőve a gyümölcs belsejéhez és ezért az egész "gömbhéj" el tudna fordulni a belső körül.
A Föld "héja" ugyan össze van nőve a belsejével, de a mélyben levő kőzetek már képlékenyek a nagy hő és nyomás miatt, a kéreg ezért elcsúszhat fölöttük. A tektonikai lemezek is ezért szánkáznak.
A földkéreg-elmozdulás feltételezett oka, hogy az utolsó eljegesedés jege nem egyenletesen oszlott el a sarkok körül (a Föld rosszul volt kicentírozva), és ez a tömeg rántott egyet a kéreg egészén. Einstein legalábbis így gondolta.
Ha jól tudom, az akkori jég Amerikában leért kb. New Yorkig (a Central Parkban vannak jéggyalulta sziklák, Európában az Alpok vonaláig, Szibéria viszont jégmentes volt (a mamut- és növénymaradványok alapján). Ha ránézel egy földgömre, láthatod, hogy ez egy túl kackiásan félrecsapott jégsapka (a mai sarki területhez képest), tehát nagyon valószínű, hogy az akkori É-sark a mainál délebbre volt (valahol a Hudson-öböl tájékán.) És valószínű, hogy az egyenetlen jégeloszlást az okozta, hogy a szárazföld fölött vastagabb takaró alakult ki, mint a tenger fölött.
Csak ritkan tudok benezni ide. Latom most az Antarktiszrol esett szo. En is olvastam errol, csak azt nem ertem, mit jelent az a "foldkereg-elmozdulas" amivel pl az Antraktisz jelenlegi helyere kerult marmint Hapgood szerint. Mert azt irjak hogy ez nem azonos a szokasos lemeztektonikaval.
Jo, hogy ujra itt vagy! Piri Reis terkep kapcsan nem tudsz egy olyan "elod" civilizaciot elkepzelni, mint a mi hazi Hancockunk (Nemere) leirt? Szerinte igenis vannak regi banyasztra utalo nyomok. (Csak szedte valahonnan!) Es talan a civilizaciojukat nem kellene pont olyannak elkepzelni, mint most a mienk. (Milliardnyi emberrel, akinek a nagy resze - a technikai civilizacio szempontjabol - sajnos teljesen felesleges.)
Az un. "foldonkivuli" emlekekkel, nyomokkal nekem az a bajom, hogy olyan sokfele helyrol es olyan kulonbozo korokbol szarmaznak. Nagyon remelem, hogy az univerzum nyuzsog az ertelmes elettol, elhiszem, hogy egyszer minket is meglatogattak, na de folyamatosan, tobb evezreden keresztul? Ha egy szep suru csillaghalmazban lennenk, meg hagyjan, de mi nagyonis a periferian elunk. Tehat amire csak lehet, foldi magyarazatot kell talalni. (Szerintem a leghitelesebb emlekek a hindu mitologiaban talalhatok.)
Kedves TevTanito,
Hancock már nem dugja az Atlantiszt a délisark jege alá! Tavaly a geológiai érvek alatt kvázi hivatalosan is visszavonta az elméletének ezen elemét.
Válasszuk külön a problémákat, és akkor emészthetőbb.
Úgy igaz, hogy volt olyan kor amikor a délisarkon melegebb volt, mégpedig annyira, hogy részben jégmentes volt ennek úgy 100.000 éve. Valamint volt ott valamikor trópus is, csakhogy ennek már millió évei vannak.
A piri Reiss kapcsán elhíresűlt "régi" térképek tehát mást is jelenthetnek.
Vagyis amennyiben ezek mégrégebbi valós térképek kései (XVI sz.) másolatai, akkor felveti, felvetheti egy olyan ismeretlen és jogosan technikainak minősíthető civilizáció aktív jelenlétét a térségben, aki ezt megtudta rajzolni.
Tehát ha azt feltételezük, hogy a mi őseinkkel ezt a tudásukat megosztották, akkor annak legkésőbbi idejét vagy keletkezését muszáj az ie. 30 - 10 évezredek közé tenni. Muszáj mert elötte még nem lett volna kivel az információt megosztotani. Ha meg után lett volna, akkor valszeg tudnánk, hogy ki, vagy mi franc lehett. :)))
Ám ebben az időszakban az antarktiszt már jég fedte, többnyire teljes mértékben.
És itt van a legnagyobb bibi, hiszen akkor valakik tudtak jégtakaró nélkül is térképet rajzolni!!!
Az én személyes véleményem továbbá, hogy "homo sapiens" mértékkel nézve egy technikainak minősíthető társadalmi rendszerhez milliárd emberek kellenek. + olyan hosszú időszak, amikor természet kissé lecsillapodva némi állandóságot is belevisz a katasztrófaszerű változásokba. s kell még a természeti nyersanyagok felhasználási képessége.
Vagyis bányák, bányák, és bányák.
Nyomuk sincs!
Minden nyersanyagunk a helyén van, nem előzött meg minket senki azok kibányászásában.
Ilyen hosszú nyugodt időszak, mint ami most van, illetve már több mint 10.000 éve tart, ez a geológia adatai szerint igen ritkák.
Csak nézd meg a rétegződéseket egy sziklafalon.
A teraszokat. Ezek minden egyes rétege egy többnyire a teljes bolygóra kiható hirtelen folyamat változás. (Alig tudunk róluk valamit)
Meglehet kérdezni egy geológus rétegtanászt.
Ezzel persze csak azt akartam mondani, hogy ez az oka annak, hogy itt még sohasem jött létre technikai civilizáció.
S ez is oka többek között, hogy az én mutató újjam is kifelé, az univerzumba vezet, ha dilemma feloldásán töröm a fejem.
Csekk
Nem lehetetlen, civilizációs hullámvölgyek lehettek, de akkor világszerte meg kellene találjuk a nyomaikat. Szvsz egy fejlett technikai civilizáció nem tűnik el nyomtalanul, egy fejletlen pedig annyira szétszórt, hogy szinte meg sem érzi, ha egy egy csoport odavész.
Bocs, hogy belelógok, de:
Biztos vagy Te ebben? A földtörténeti korok és a törzsfejlődés alkalomadtán nem teljesen paralel időbeli nagyságrendet követ, vagyis _szerintem_ _elvileg_ nem lehetetlen, hogy már egyszer kifejlődött korábban is valamiféle Homo Sapiens. Esetleg ugyanez, ami azóta felvett még egy Sapienset, csak mondjuk visszavetette a fejlődést valami. Szerinted ez lehetetlen?
Aranyoskám, te nemcsak Tévtanító vagy, hanem az állasfoglalásaid is tévesek és elhamarkodottak! Képzeld, a könyvet 2x is olvastam, és mindazt nagyon jól tudom, amit itt leírtál. Amit viszon én írtam, az arra vonatkozott, hogy egy régi kultúra nyomait nincs módunkban megtalalni a jég miatt...
Valami szánszerűség nem jöhet számításba ? A munkaterületen feldobálják rá a teli gyékényszatyrokat, odébb húzzák, leborítják, üres terisznyákkal vissza a sorba. Valamivel nagyobb a munkaerőigény, de termelékenyebbnek tűnik mint a libasor.
>"Ha olvastad Az istenek kezjegyeit, tudod, hogy Hancock az Antarktisz jege ala dugja Atlantiszt, ami tobb szempontbol remek otlet: ez tenyleg egy kontinens, ami az Atlanti-oceanban volt, aki meg nem hiszi, nem tud utanajarni a tobb km-es jegtakaro miatt. Ha meg ez elolvadna, nem hiszem, hogy maradna valaki, aki utanajarhatna."
Nos, ha olvastad volna az IK-t, tudhatnad hogy anktarktiszt igen jol felterkepeztek muholdakrol, valamint R.H. katonai szakertoknek is elkuldte Atlantisz osi terkepet osszehasonlitas celjabol, es az eredmeny ot igazolta. Vagyis 2 terkep partvonal es domborzati 90%-os egyezese elegge kivul esik a veletlen fogalman.
A tobb km-es jegtakaro ellenere is azert talaltak par dolgot, tobbek kozott fak es novenyek maradvanyait, amik arrol taniskodnak, hogy teljesen mas eghajlat uralkodott ott regen.
Paul, mikor en vandorlasrol irtam, nem a nomadokra gondoltam, hanem a korai gyujtogetokre (nomadok "profi" allattenyesztok, az o eletformajuk kesobb alakult ki, mint a foldmuveloke). Ami a terkepet illeti, arrol senki sem ment le, de ha igaz, hogy az elodeink Afrikaban alakultak ki, szepen szetszeledtunk (meghozza mar a Homo sapiens kialakulasa elott!)
Ha a novenynemesites neked nem nagy eset, akkor valoszinuleg varoslako vagy, aki eleteben mindig keszen kapta a kajat. (-:)
Vorosfestekesek nincsenek leszolva (sot csodalva vannak, mert kemeny eletuk lehetett), csak azt mondtam, hogy nem ertek ra epitkezni, mert elni kellett (mert ok semmit sem kaptak keszen.) Eszuk persze hogy volt, lehet, hogy tobb mint nekunk. Es ugyanezt tetelezem fel mas egtajakon elo elodeinkrol is. Eppen ezert nem erzem szukseget urhajosok kozbeavatkozasanak es egyeb csodaknak! Es ezert orulok, ha racionalis magyarazatot sikerul talalni valamire.
