"Mivel a génállomány az évek során nem változik, a tojáshéjjal védett organizmus DNS-e meg kellett, hogy egyezzen a csirkéével. Így az első csirke kialakulásához szükséges mutációnak a tojásban kellett lezajlania"
Valóban?
Tudtommal a mozaicizmus (amikor pl. a szőke haj között barna területek vannak vagy fordítva) pont ilyen egyeden belül is eltérő génkészletek következménye.
ez a kérdés meg nem kérdés. a testsejtekben bekövetkező mutáció érdektelen. kizárólag az számít, ami az ivarsejtekbe bekerül. majd valami profi megmondja neked, hogy hogy készülnek az ivarsejtek.
nézzük lépésenként.
1. elkészül az ivarsejt, ez vagy ugyanazt a génállományt (annak felét) tartalmazza, mint ami a szülőre jellemző, tehát a testsejtjei nagyrészében megtalálható, vagy már mutálódott (mivel a gyártómechanizmusban történt a mutáció).
2. az ivarsejt az élete során mutálódhat
3. a még egysejtű zigóta mutálódhat
ebben a három esetben az új egyed összes sejtje a mutált gént tartalmazza. viszont lehet az is, hogy
4. a zigóta kezdeti állapotában vagy akár később következik be a mutáció, ekkor a testsejtek fele, negyede, nyolcada, stb lesz mutált. ez a fenotípusban így vagy úgy jelentkezik. ha az ivarsejt-gyárban a prototípus mutált, akkor öröklődik, ha nem, akkor a mutáció elveszett. ha öröklődik, akkor az utód már egészében mutált sejtekből fog állni.
a fentiek elméleti lehetőségek, nyilván a mutáció valószínűsége nem azonos a négy esetben. például személy szerint én még sose hallottam olyat, hogy egy egyednek kétféle génállománya lett volna, egy rész mutált egy rész nem. de mivel én nem vagyok biológus, simán lehet, hogy ez közismert, csak én nem hallottam róla. az is lehet, hogy az ilyen részben mutálódott egyedek életesélye nagyon kicsi, kisebb, mint a tisztán mutált sejtekből állóé.
A cikk felvetése ennél értelmesebb. Az öröklődés kérdése (mut-rep-szel), illetve annak valóságos megértésére tett kísérlet része. Vagyis az, hogy "hol" következhetett be az a változás, ami egy genetikailag új fajt (a madarkét), eredményezett.
ez butaság. ha elfogadjuk a cikk feltételezéseit, akkor nyilvánvaló, hogy tojás volt előbb, mert más állatok sokkal a tyúk előtt már tojással szaporodtak. így a válasz viszont túlbonyolított és még pontatlan is.
az alapkérdés pontosítva úgy hangzik: mi volt előbb, a tyúk, vagy a tyúktojás. erre viszont nem ad választ a cikk.
"Mivel a génállomány az évek során nem változik, a tojáshéjjal védett organizmus DNS-e meg kellett, hogy egyezzen a csirkéével. Így az első csirke kialakulásához szükséges mutációnak a tojásban kellett lezajlania"
