A mostani csillagászati állás világos. Én csak azt nem tudom ,hogy valóban helyes e az i.e. 10500-as dátum, hogy akkor egyeznek a Bauvalék által kiszámolt helyzetek, vagy ez a hülyeség? Sajnos ezt nem tudom ellenőrizni, mert ennyire nem vagyok okos, hogy precessziót számolgassak visszafelé:)))
Ha már ott tartunk, hogy titkos-e vagy "hétköznapi" munka volt-e az építés, szerintem az előbbi. Mint írták már itt páran, minden dolgot megjelenítettek, ami tényleg egyszerű. Marad a titok. Tegyük fel, hogy elfogadjuk itt azt a nézetet, hogy a titkossága miatt nem árbázolták. Ekkor jön a kérdés, hogy MIÉRT TITKOS?
Amúgy erről egy azt hiszem luxemburgi, vagy kanadai sci-fi jut eszembe, a címe: Kocka. Ez egy hatalmas kockáról szól, ami ha jól emléxem 16x16x16 kisebb belső kockából áll. Ezek 4x4x4m-esek, és pár embernek kell onnan kijutnia, de nem könnyű, mert tele van csapdával, pontosaban nem mind1, melyik szomszédos kiskockába lépnek be. Ezek között található egy ember, aki a külső burkot tervezte, és a lényeg, hogy ő nem tudta, mire kell, nem jött rá a megbízásból, hogy a tervét, munkáját ilyenre használják.
Visszatérve a piramisokhoz. Előfordulhat, hogy az emberekkel csak azt közölték, hogy ezt-és-ezt csináld, ha kérdezel vmit, úgysem kapsz rá választ. Talán itt is külön, egymással nem érintkező csoportok csinálták a piramist, hogy nehezebben lehessen dokumentálniuk a munkálatokat, ezzel kivédve, hogy ha megtagadják uruk parancsát (azaz kussolni), akkor is értelmetlen legyen a leírás készítése, mert magában nem ér semmit.
Eszembe jutott még az is, hogy általánosban úgy tanították, hogy Árpádot (azt hiszem őt) miután eltemették, a részt vevő szolgákat kivégezték, hogy a sír helyének titkát senkinek se árulják el. Előfordulhat, hogy itt is ez történt, főleg, ha olyan technikát alkalmaztak, amihez nem kellett sok ember.
Amit még nem értek, hogy ha kezdetlegesen dolgoztak, akkor biztosan rá kellett volna esnie előbb utóbb egy méretes "kavicsnak" vmelyik munkásra. Akkor pedig emberből származó daraboknak is elő kellett volna kerülnie, mint ahogy a köteles dolognál mondtátok.
U.I.: Ha esetleg nagy baromságokat mondtam volna, akkor bocsi, de sajna nem vagyok túl jártas a témában, csak úgy a józan észre próbálok hallgatni, úgyhogy nyugodtan cáfolni tényekkel, nem hülyézek le senkit, mert az nem az én stílusom és elismerem, hogy itt mindenki többet tud nálam.
Most hány triviális munkát mondjak, amit ábrázoltak? Nézd már meg Ti, Kagemni, Ahethotep masztabáját! (szántás, vetés, vadászat, mészárosok, kötélverők, favágás, állatok hajtása, nádaratás, tehénfejés...)
" ami tirviális volt, netalán alantas, de lehetett esetleg szupertitkos is"
A magköveket inkább a triviális kategóriába sorolnám. Azohoz ugyanis némi nyers erő és nem túl sok mesterségbeli tudás kellett csupán. A fejtésük, megmunkálásuk, szállításuk rutinmunka volt.
Semmi fejcsóva, nyakteker.
Hát nekem ez elég nyakatekert... Nem tudom, miért lett volna a piramis köveinek faragása alantasabb vagy titkosabb mondjuk az ékszerkészítésnél vagy a hiénatömésnél...
Valóban nem. Ám ha nem akarunk toldozott-foldozott elméletet, akkor két listával kéne kezdenünk: az egyikre az ábrázolt, a másikra a nem ábrázolt tevékenységeket, aztán ezeken a listákon belül keresni logikai kapcsolatot.
Nem ábrázoltak olyasmit, ami tirviális volt, netalán alantas, de lehetett esetleg szupertitkos is. Ábrázoltak olyanféle dolgokat, melyek érdekesek voltak, vagy presztizshordozók, vagy akár közvetlen akár átvitt értelemben szakrális jelentésűek. (Megint egy mai hasonlat: "Anyám gyíkhús konzervet bont" című kép még a szocialista realizmus idején sem született, de "Kenyérszelő nő"-vel többen megpróbálkoztak. Ennek oka a kenyér másodlagos jelentése, ami a gyíkhúsnak nincs)
Akkor gyűjtötték, mikor még nem voltak fix objektumok. (=épültek)
Komolyra fordítva: ezt az energiagyűjtést én eddig mindig csak kategorikus kijelentés formájában, mindenféle magyarázat és a részletek mellőzésével láttam.
Mivel fizikából én is elég jó voltam, ilyen formában számomra ez a kijelentés nem meggyőző.
Továbi segítség: (de ezt írtam már)
; - )
A kőtömbök mozgatása és a szobor mozgatása csak távolról hasonló.
A tonnás köveket pár tucat ember elhúzhatta, mint a kutya a lábtörlőt, ez volt nem kunszt nekik.
A szobor a súlya miatt is különlegességnek számíthatott akkor is, labilisabb is a kőtömböknél, emiatt az útját jobban elő kellett készíteni, és ha a szobor valami miatt híres volt, az külön okot adott a büszkeségre az építőknek. Emiatt ennek megörökítésére több ok lehet, mint a magkövek szállításáéra.
(Egy mai hasonlat: az Erzsébet-híd építője Sávoly Pál, ezt illik tudni, de nem tudjuk, hogy ki építette az átereszeket valamelyik vasúti szárnyvonalon, azt nem hirdeti emléktábla, sírfelirat)
Már bocsáss meg, én mindig jó voltam fizikából, de hogyan tud három fix objektum helyzeti energiát gyűjteni? A tetejükön levő köveknek van helyzeti energiájuk, de ezzel mit tudtak kezdeni? Vagy nekünk építették?
1. Kiran te teljesen biztos vagy benne, hogy Bauval téved a precessziót illetően és az egész csak blöff?
2. Vajon erőltetett a "világegyetem leképezése" teória. Már ami a három piramis elhelyezkedését illeti. Menkauré ugye egy kicsit kilóg a sorból és hasonlít az égi másra.
3. Az hogy az Upuaut-ot miért nem engedik vissza a járatba az már kényes kérdés. Hawass eléggé egy rátarti ember, úgyhogy magának szeretné a dicsőséget. De azt sem tartom lehetetlennek, hogy rászóltak, hogy hagyja a fenébe a kamrát, mert még kényes dolgok derülnének ki. Ugyanez a helyzet az Ozirisz sírjának nevezett hellyel is a Szfinx mellett-alatt, Bauvalékat több éve nem emgedik vissza kutatni.
4. Ami pedig az energiát illeti: jó lenne ha egyszer már valaki odamenne mindenféle ketyerékkel és elkezdene méricskélni a királykamrában. Ha nem engedik miért nem? Ha meg nincs ott semmi energia, akkor nyugodtan beengedhetnének egy-két fizikust méricskélni.
Nana!
Azért sok óbirodalmi sírt találsz Szakkarában példul, éppen a piramisépítések idejéből. (pl. Ti sírja) Tele képekkel.
A másik: én is valami hasonló gondolatra jutottam, hogy tudniillik ők azokat a képeket nem nekünk, az utókornak készítették, hanem maguknak, a túlvilági élethez! A túlvilágra meg minek piramis, minek templomok?
Már majdnem aszittem, hogy feltaláltam a spanyolviaszt, mikor belémhasított az a fránya kép Dzsehutihotep sírjában, tudod, ahol sok-sok ember vonszol egy hatalmas ülőszobrot (aminek szintén semmi keresnivalója a túlvilágon), így az elmélet megbukott.
Beszélhetnénk arról is, hogy miért nem ábrázolták sehol a piramisok építésével kapcsolatos munkákat. Elég grandiózus építkezésről van szó, és amíg a hétköznapi teendőket kimerítő részletességgel megtaláljuk a sírok falain, addig erről semmi...
Ez a piramis annyira más, mint a többi. A belső szerkezete a klf járatokkal páratlan. Mintha valahogy "kilógna" a többiek közül a Szfinxszel együtt. Nem hiszem, hogy Bauvalnak tökigaza lenne, de válámi ván...
(Régi nicknevem megvonták, úgyhogy a japánból - andzsin - arabosítottam egy kicsit.)
Szóval ugye két járat ki se megy a szabadba. Ezek nem is lehetnek szellőzőjáratok.
Ráadásul olyan mértani pontossággal vannak kifaragva, hogy mi a fenének kellett szellőzőjáratokhoz ezt ilyen pontosan megcsinálni, ha a másik kettő valóban az.
Amelyek valóban kivezetnek a szabadba, azoknak a "levegőztető" hatása elenyésző, talán csak így van értelmük, hogy Gantenbrick beleépítette a ventillátorokat. Egyébként ha valóban igaz a precesszió elmélet - személyesen nem ellenőriztem - tehát valóban a Sziriuszra mutatnak, akkor sokkal valószínűbbnek tartom BAuval verzióját és az Ozirisz-legendával való összekapcsolást.
"De ez mar csak szajkarate."
Jó ; - ) ezt még sose hallottam.
Lehet, hogy nem egy nagy sport, de egy menetet lezavarhatunk.
A hőmérsékletkülönbség valóban nyomáskülönbséget hozhat létre, de ha ez a szélsőségesen nagy 60 fok, akkor is 20% körüli nyomásváltozást kapunk, ami kb 2 m magasra képes felszívni a vizet. (A piramis kő anyaga viszont nem jó hővezető, ott a napsütés hatására létrejövő hőmérsékletváltozás az 1 fok nagyságrendjébe eshet, azaz vizet nem fog felszívni még 5 cm-re sem.) Ha tüzet rakunk, a hőmérséklet változása sokkal nagyobb lehet, sőt, ha nem foglalkozom a technikai részletekkel, akkor elvileg akár 0-ra is csökkenthetem a nyomást. Ekkor a külső légnyomás elvileg(!) 10 méterre is felnyomja a vizet. De 11 méterre már elvileg sem. Az ábra viszont ennél magasabb belső vízszintet ábrázol.
Nyomni persze lehet "akármilyen" magasra, de a ferde folyosóba szívni kellene a vizet a rajz szerint, ez a bajom vele. Így már követhetőbb?
"A "fémajtó" ...
"Szerintem senkinek sincs elegendo infoja arrol, hogy mi a celja es hova vezet. "
Stimmel. Az viszont világos, hogy a szabadba nem vezet, mert azt megtalálták volna rég.
A robottal megtalált ajtóra gondolok, meg az ismert járatokra. Nincs okunk feltételezni, hogy más jellegű (pl fémajtóval lezárt) járatok is lennének, bár az se döntene romba semmiféle koncepciót, ha találnának még egy-két, a már ismertekhez hasonló járatot.
Az óriási méretek miatt valóban óriási hőmennyiségek mozognak, de abból a legnagyobb rész a 6 millió tonna kő külső egymillió tonnáját melegíti, a mi szempontunkból közömbös tehát. A hasznos rész, ami a járatban levő levegő hőmérsékletére hat, csupán egy leírhatatlanul kicsi törtrész: becslésnél a 6 millió tonna kő és a járatokba zárt levegő súlyának arányából érdemes kiindulni, aztán azt kell még néhány csökkentő tényezővel megszorozni.
Itt néhány hónappal (sőt évvel) lejjebb egyszer már kiterjedt vitát folytattunk a piramisok életkoráról, a Szfinx barázdáiról és az alatta levő földalatti kamráról, a szellőzőjáratok tarthatatlanságáról.
Örömmel értesítek mindenkit, már aki nem olvasta vagy nem akarja elolvasni a Bauval és/vagy Hancock könyveket, hogy a szerzőpáros könyvei alapján készült dokumentumfilm szinte teljes egészében letölthető a következő címről:
Az egyiptológus hölgy (dr. Pécsi Ágnes) másnapi beszélgetésünk során elismerte, hogy a kréta egy kicsit "megcsúszott" a kezében, mikor a piramis magvát rajzolta, de ennek nincs különösebb jelentősége az ügy szempontjából. A többi előadásról írt véleményeddel egyetértek. Főleg azzal, hogy: "klassz társaság lehet ez a szabadegyetem" :o)))
Az is!
Egyébként, aki nem tudná, lesz alpozó nyári tábor egyiptológiából aub 12-18 között! Részletekről hírt adok később.
Ne feledkezzünk meg egy apró részletről.
Az égéshez oxigén is szükségeltetik. Minél magasabb a hőfok, annál több. A zárt térben a rendelkezésre álló mennyiség korlátozott, és a felhasznált oxigén térfogata is csökkenti a tágulás hatásfokát.
Szóval elég zavaros ez az egész...
A ho kulonbsegtol.
Szerintem ha elvezeted a hot, akkor eleg nagy kulonbseg lesz a a nappali es az esti homerseklet kozott.
"Tehát a vizet felszívni nem tudja olyan magasra a rendszer, hogy előálljon az ábra szerinti helyzet. "
Tudom, az alkohol felett lesz vakum, ami rontja a teljesitmeny, de nem tudom mire alapozod azt a kategorikus kijelentset, hogy nem lehetseges. Ez az egetesnel miert lehetseges, a hotagulasnal miert nem?
"A "fémajtó" kőből van, csak valami fém fül vagy fogó vagy micsoda van rajta, ettől még lehetne szelep, ha rendesen zárna. Meg lenne nyílás mögötte a szabadba"
Szerintem senkinek sincs elegendo infoja arrol, hogy mi a celja es hova vezet.
Csak kerdem, az a bizonyos robottal megtalalt ajto azokon a szellozojaratokon van ami a pumpas rajzon, vagy az ettol fuggetlen jarat?
"Ami a hómérsékletváltozást illeti, kint lehet 60 fok is, bent jóval kevesebb, és napi egyetlen működési ciklus vízmennyisége semmire sem elég"
Szewrintem ott hatalmas hoingadozas van, es oriasi felulet, es ha a hatasfok kicsi is, a hatalmas meret miatt a dolog valamire azrt talan eleg lehet.
Oké táguljon, de mitől?
És a fő probléma nem ez, hanem hogy akármilyen módon akármekkora nyomást azt csinálhatok, ellenben akármekkora szívást nem (illetve igen, de az más topic) Tehát a vizet felszívni nem tudja olyan magasra a rendszer, hogy előálljon az ábra szerinti helyzet.
A "fémajtó" kőből van, csak valami fém fül vagy fogó vagy micsoda van rajta, ettől még lehetne szelep, ha rendesen zárna. Meg lenne nyílás mögötte a szabadba.
Ami a hómérsékletváltozást illeti, kint lehet 60 fok is, bent jóval kevesebb, és napi egyetlen működési ciklus vízmennyisége semmire sem elég.
"Abszolúte nem nyomatom ezt a gőzgép-ügyet,..."
Nehogy mentegetőzni kezdj, hiszen te abszolut itthon vagy és én is itthon érzem magam,
a Savery-féle gőzgépről meg nem hallottam eddig. (Most viszont egész jót találtam róla, itt: http://www.egr.msu.edu/~lira/supp/steam/ )
Kiran, csak talalgatok.
Az, hogy MOST alig valtozik a homerseklet nem sokat mond. Ugyanis ha bevezetunk ennyi vizet, az elvezeti a hot, igy elkepzelheto nagyobb hoingadozas. A hatasfokot nem tudom, de egyelore meg az anyagot se talaltuk ki. (pl valamilyen alkohol ami uszik a vizen a kisebb fajsulya miatt?). Lehet, hogy a hatasfok kicsi, de ezt ellensulyozhatja a hatalmas meret. Szerintem itt mindossze abban kene gondolkodnunk, hogy ontozeshez elegendo vizet tudjunk atemelni egy hatalmas varos ellatasahoz (apropo mennyien is eltek egyiptomban akkoriban?).
Pontois szamitasokat nem tudok (elegendo informacio sincs hozza) de a dolog igy (mernoki) hasra nem olyan remenytelen.
Magában a környéken is elég nagy van, hiszen nappal majd megdöglesz a melegtől, éjjel viszont ajánlatos a hálózsák, ha nem akarsz fázni. Lehet, régebben még nagyob hőingadozás volt. Sajnos nem jártam egyik piramisban sem, fizikus sem vagyok, hogy tudjam, azok a kövek mennyire hővezetőek, de ez a napos dolog elgondolkodtató. Talán ha kitalálnánk valami kézzel foghatót erre a "napelemes" elképzelésre, még esetleg a piramisok tájolására is lenne magyarázat, elvégre ha máshogy fordítanák, nem így sütné a nap...
Ezt a vizszivattyut ne ejtsuk ilyen konnyen. Attol, hogy elso hallasra kicsit hujesegnek hangzik az elmelet meg nem biztos, hogy rossz. Ha logikus es egyertelmu megfejtese lenne a piramisok epitesenek, akkor mar tudnank.
Szoval a viz pumpalasahoz nem kell okvetlenul eges. Eleg, ha van ott 'valami' ami valamilyen hatasra kitagul es osszehuzodik. Ehhez nem kell okvetlenul tuzeles.
A szelepekrol pedig az a bizonyos femajto jutott eszembe amit a robot talalt a legjaratban. Nem lehetett ez a szelep?
