Az első sor hab tetszik, a járólap szinte végig alá lesz támasztva. Az ajtó és a járólap között hagynék egy kis rést (mongyuk 4-5 mm), a végén kinyomva valami rugalmas trutymóval, ez egyrészt dilatáció/mozgástér, másrészt ezt a kicsi hőhidat is tovább csökkenti.
A ferdeséget folytatnám a második sor habon is
és akkor valószínűleg nem is kéne erősítő vasalás sem oda.
"természetesen háló kerül a teljes felületébe"
A vasalás a betonnak mindig a HÚZOTT oldalába kerül, tehát amelyik oldala a várható terhelés hatására "domborodni" akar (pl födém esetén az alsó oldal akar domborodni). Ezért a járdáknak az alsó részébe szokás tenni a vasat. Ha viszont egy nagyobb betontömbből kiálló vékonyabb rész letörését akarjuk akadályozni, akkor az a vasalás a kiálló vékony beton-rész felső rétegébe tevődik (mert a törés vonalán a beton felső oldala akar domborodni). Remélem érthető vagyok, nem vagyok szakember.
Hát amennyire lehetett, mindenhova tettem habarcsot :) Őszinte legyek, ennél xarabb falakat szoktam látni :) Merevítést nem tettem bele, szted kellene? Nem csak éltéglához kell? Fúrjak a szélső téglákba tokrögzítőt? Avagy dróttal átlósan kívül-belül átkötöm a falat.
Az ablak melletti felfutó tégláknál meg arra gondoltam, tokrögzítőcsavarral minden másodikat a gerendához fogatom, a másik oldalról meg az ablak lesz belecsavarozva, így merev lesz.
A falazóhabarcs lényege, hogy mint ragasztó egyetlen összefüggő tömbbé ragassza az egymásra pakolt téglákat. A te faladon elég sok helyen kifelejteted a ragasztót a téglák közül és ahol tettél is, ott sem volt mindig cél, hogy a ragasztás a két tégla között teljes/maximális felületen történjen :)
Ha feltételezzük, hogy ez a falacska mégis egységes masszív tömbbé ragad össze, gondoskodtál-e arról, hogy ez a tömb nem fog egyben kidőlni a két fa oszlop közül? Tehát rejt-e a habarcs legalább itt-ott a fa oszlopokba félig beütött szegeket? esetleg a szegek között húzódó vas drótokat?
"A gerendához purhabbal ragasztanám"
Az occsó purhab csak térkitöltő és gyenge ragasztó anyag, viszont az alacsony dagadású ragasztóhaboknak komoly erejük is van, ráadásul jó hőszigetelők is. Ha jól csinálod, akkor a két oszlop közé behabozott ablakod még akkor is rezzenéstelenül a helyén marad, amikor a falacskád kidől alóla :)
Aki 1 kW csúcs hőigényű házba 12 kW-os hőszivattyút vásárol, az meg is érdemli. Okos ember 1 kW-os házba max 2 kW-os hőszivattyút vesz. Persze ilyen kis teljesítményút meg nem gyárt senki (reális áron), tehát okos ember passzívházba nem vesz semmilyen hőszivattyút :)
Nem lesz túl gyenge egy mindössze 6 cm vastag, de 20 cm széles alátámasztás nélküli beton-csík?
Ha az a ferdeség nem megy lejjebb (hogy vastagabb legyen a beton), akkor kb a 6 centis beton felső 2. centijénél tennék egy betonháló-csíkot (min 30 cm széleset, a közepe a várható törésvonalra kerüljön)
Egy 5 kilos glett 1000 ft felett van.. Míg egy 25 kilos vakolat 1000-1100.. Az egyik falam igen xar, amit először gletteltem és dübeleztem :) Na oda kell vastagabb anyag telibe. A többi az nem rossz, ott sztem elég lesz egyszer áthúzni a vakolattal.
Miért lenne drága ? Ragasztóval telibe gletteled a falat , simára csiszolod , a megmaradt nagyobb hibákat megint csak ragasztóval flekkeled . A kültéri glettel csak a durva csiszolás karcait , meg a ragasztó pórusosságát tünteted el . Egy fangli glettel 4-5 négyzetmétert is áthúzhatsz .
Egy kis falazási kérdés: felhúztam futóra rakott lyukacsos téglából a parapetfalat a terasznál. 90 centi magas. kb 160 hosszú a fal. Ja, amúgy faszerkezetes, a tégla csak vázkitöltő lenne. Majd ablakot szeretnék tenni a falra, arra gondoltam hogy 25 centi hosszú a tégla, a fal két végére felhúznám egymásra rakva, és akkor 110es ablak beférne. Tehát az lenne a kérdésem h így egymásra rakni lehet a téglákat? Vagy inkább ne?
A gerendához purhabbal ragasztanám, meg arra gondoltam, hogy az áthidaló fa gerenda lenne, hozzácsavarozva a két szélső gerendához, a téglára meg habbal ragasztva, vagy csavarozva. Arra is gondoltam h az egymásra rakott téglák és az ablak közé még tennék vmi fát, ami az áthidalóhoz lenne kötve.
Néhány embert bármire rá lehet beszélni, de tömeges elterjedés csak akor várható, ha olcsóbb lesz, mint a szokásos elektromos fűtőkészülékek (nem lesz olcsóbb).
Ráadásul mivel közvetlenül a felületen van (a hő egy-, vagy akár túlnyomó részét hátrafelé adja le), ezért külső oldalfalra nem is javasolnám (mint minden falfűtést), mert az oldalfalakon sokkal gyengébb a hőszigetelés, mint a födémen lehet. Felületfűtés csak mennyezeten igazán okos dolog, mert az oldalfaladat csak 15 cent vastagon tudod hőszigetelni, ráadásul drágán, miközben a födémedre akár 40-60 cent üveggyapotot is tehetsz fillérekért, ezért a mennyezetfűtés nem kívánt hővesztesége töredéke lehet a falfűtéshez képest.
De ha annyira jól leszigetelt házról van szó, akkor tényleg mindegy, viszont nem igazán látom be mi értelme ilyen festékkel kínlódni, pár fűtőszál és kész. Hatásfok ugyanaz.
Na jó, a 2,5 millió túl sok egy passzívház hőszivattyús fűtéséhez, akkor a megtérülés (első egy forint tiszta nyereség) napja 50 helyett legyen 30 év múlva (ha még életben vagy, akkor bonthatsz egy 1 forintos pezsgőt ;)
De addigra a hőszivattyú úgyis csere-érett lesz, tehát mégiscsak 50 év :)
"100% hatásfok). Így fűteni árammal a legdrágább, a hőszivattyú sokkal hatékonyabb"
Ne feledd, hogy ha rohadt jó a hőszigetelésed, akkor szinte teljesen mindegy, hogy mivel fűtesz. Egy 100 m2-e passzívház éves fűtésigénye mindössze 1500 kWh. Ezt hőszivattyúval meg lehet oldani 12.000 Ft-os éves fűtésköltséggel, de akkor a fűtésrendszered 2,5 millió forintba került. És akinek van számológépe, az dönthet a "drága" tiszta elektromos fűtés mellett (60.000 Ft/év), viszont az elektromos fűtést akár fillérekből is ki lehet hozni, az így megtakarított 2,5 millióból közel 50 évnyi árkülönbség kijön!!!.
Manapság már mindenki ismeri azt a fajta fűtést, amikor a falban/mennyezetben elektromos fűtőszálak vannak elrejtve. Ez a cég most azt találta ki, hogy magát a festéket teszik vezetőképessé, tehát a festékben fog folyni az áram, maga a festék fog melegedni. Az a baj ezzel a találmánnyal, hogy ahhoz, hogy a festék felülete egyenletesen melegedjen, ahhoz technikailag meg kell oldani, hogy a feszél minden tenyérnyi felületén kb uganakora áramerősség haladjon át (rengeteg beépített csatlakozási pont vagy hosszú fém csíkok kellenek a festett felület széleinél). Ennek megoldása többe fog kerülni, mint a leg-pofátlanabb árú elektromos fűtőpanelek. Ezt a fejlesztők is tudják, tehát ez vagy egy (értelmetlen) luxus termék lesz néhány gazdag balek számára, vagy innovatív cég látszatát keltve új befektetőket, rézvényeseket akarnak magukhoz csalogatni :)
Nem nagyon látom mi értelme ennek, olyannak tűnik mintha simán fűtőszállal vagy fűtő fóliával fűtene (100% hatásfok). Így fűteni árammal a legdrágább, a hőszivattyú sokkal hatékonyabb.
Sziasztok.A homlokzati eps szigetelő táblák közt itt ott van 1-2mm rés az illesztéseknél,amibe nem célszerű hogy a ragasztó közé menjen.Ez érdemes kikenni valamivel?Purhabot ajánlották,de azt elég macerás oda bekenni.Valami más jó lehet?
