Szerintem tul sok az un. veletlenek osszejatszasa. ha mondjuk 5-6 megmagyarazhatatlan dolog lenne a piramisok korul, akkor az renddben lenne, de legalabb 100 dolgot fel lehet sorolni a piramisokkal kapcsolatban, ami valahogy furcsa. Ennyi veletlen mar nekem is tul sok. Es hangsulyozom: egy japan tudoscsoport, akik koztudottan precizitasmaniasok, kiszamolta a piramis megepitesenek lehetosegeit a mai technikaval es azt mondtak, hogy elvileg lehetseges, gyakorlatilag kivitelezhetetlen. Tehat meg a mai technikat es valaszut ele allitja!!! Gondoljunk csak bele, hogy 150 tonnas koveket emelgetnek daruval, meg ma sem tudnak 2 percenket egyet a helyere tenni! Es az a tobb brigad hogyan dolgozott, kerdem en? Hogyan cipeltek fel a koveket? Ugyanis a rampa-elmelet mar megdolt, ugyanis annyi fold es homok nincs a sivatagban, amennyi fold ahhoz kellett, hogy a rampat megepitsek, ez nagyobb tomeg lett volna, mint maga a piramis! Lassuk a csuszka-elmeletet: azt ontozni kell: naponta 120000l viz kellett volna hozza? A Nilusbol hordtak vodrokkel? Nevetseges.
Arrol meg nem is beszeltunk, hogy nincs torteneti elozmeny! Egyszercsak kinott a foldbol egy masfelszaz meteres tokeletes epitmeny. Mert a szakkarai lepcsos-Dzsoszer, meg a Sznofru piramis nem tekintheto un. gyakorlopiramisnak. Mennyi ido kellett, amire mi egy nyamvadt felhokarcolot fel tudtunk epiteni? Kb. 500 ev folyamatos technikai fejlodes. De Egyiptomban ennek nyoma sincs? Hol vannak az elodok piramisai? Egyaltalan hol vannak az elodok? Menesz elottrol a regeszet csak szetszort nepcsoportokkal tud dobalozni, akik halasztak-vadasztak-gyujtogettek. Es ekkor csak elobukkan a teljes matematikai-csillagaszati-orvosi..stb. tudasanyag? hogyan? honnan?
Arrol nem is beszelve, hogy az egyiptomi papok Herodotosznak mutattak egy olyan kiralylistat, amely 11000 evvel azelottre datalja az egyiptomi allam szuleteset, a papiruszon reszletes felsorolas volt az elodfaraokrol, ezt a tortenelemtudomany hajlamos elfeledni.
Szoval kedves Horatio sok van foldon es egen, amelyrol bolcselmetek meg almodni sem kepes. /Remelem pontos az idezet. Ha nem, akkor bocs Shakespeare./
most az internet korában ismer valaki forrást, ahol meg lehetne szerezni a hérodotosz féle egyiptomi beszámolókat? nem szemelvényeket, hanem mindazt a "sületlenséget" amit annak idején lejegyzett...
Kedves andzsin,
el kell ismernem, a részleteket illetően nagyobb szakértő vagy piramis-ügyben, mint én, ráadásul itt a m.helyemen nincsenek is nálam forrásanyagok...
Ne értsük félre egymást, a piramisok fantasztikusak, és nem véletlenül sorolták őket a világ csodái közé. Mégis azt gondolom, hogy a kelleténél jobban lebecsüljük a régi emberek tudását (pl. a régi kínaiak, babilóniak, arabok csillagászati és matematikai ismeretei, stb.). Megkockáztatom, hogy még visszafejlődés is volt a későbbi korok egy-egy szakaszában. Igaz ugyan, hogy az egyiptomi közemberek egyszerű valakik lehettek, de a papok nem, ők el tudták végezni a szükséges számításokat, és meg tudták szervezni az egészen kis momentumokra lebontott feladatsorokat.
Ami a tájolásokat illeti, nem vitatkozom, az egyiptomi vallásban a "nyugat" a halottak égtája volt, ezért építményeik elhelyezkedése nem véletlen. Azt azonban figyelembe kell venni, hogy a Föld (mint pörgettyű) tengelye a piramisok építése idején még nem a mostani Sarkcsillag felé mutatott, tehát a mai égi tájolásokat az időben vissza kell vezetni.
Amúgy kinézetre a ghizai piramisok között nincs olyan nagy különbség, Kephren piramisa majdnem olyan magas, mint a Nagy Piramis. Nem hiszem, hogy az a pár méter sokat számítana a lényeget illetően.
A 3. pontra már leírtam az elképzelésemet, egyidőben nagyon sok "brigád" dolgozott, átfedéses módon.
A 6. pontot nem tartom elképzelhetetlennek. Lehetséges, hogy bizonyos geometriai alakzatokban a sugárzások (pl. kozmikus sugárzás, földsugárzás) visszaverődései és fókuszálódása valóban hat az anyagszerkezetre.
Viszonylag nemrégen láttam egy dokumentumfilmet, ahol a feltételezett régi technikákkal (fa emelőrendszer, és sok ember ereje) megpróbáltak felállítani egy kb. 20 méteres obeliszket, hihetetlen kínlódások és sok kísérletezés után végül sikerült. Az is rémlik, hogy a kőhasításhoz feltételeznek valamilyen forróvizes technikát, de ennek utána kell nézni.
Ja és mégegy, mindenre persze nem tudok válaszolni, :-))), a régi Egyiptom kúltúrája valóban csodálatos és misztikus volt.
Jo az amiket irsz es orulok, hogy a sajat szemeddel lathattad, amit en meg nem sajnos, de azert nehany dolgon erdemes elgondolkodni.
1. A Kheopsz-piramis /egyiptimi neven: Hufu/sok szempontbol kulonbozik a tobbitol. A faraok szerettek szetkurtolni egesz Egyiptomban, hogy milyen meno csavok voltak, ezert nemcsak a piramis belsejeben, hanem Egyiptom mas tajain is megtalalhato, hogy ki, milyen piramist epittetett. A Hufu-piramisrol egy szo sincs sehol mashol, sot a piramisban sincs! Egyetlenegy kartust /kartus: amelybe az uralkodo nevet belevestek/ talaltak egy eldugott helyen, raadasul ebben is hibak voltak es az a Vyse ezredes talalta meg, aki egyebkent eleg nagy "szeltolo" volt, valoszinuleg o hamisitotta bele ebbe a kolapba Hufu nevet.
2. A Nagy-Piramis eszaki homlokzata tokeletesen eszakra, a keleti keletre, a nyugati nyugatra es a deli pontosan a magneses delre mutat. Az elteres mindossze 3 ivperc, amely kevesebb, mint 0,015%. Mi szukseguk volt ilyen pontossagra, raadasul ehhez nagyon pontos muszerekre volt szukseguk!
3. Hufu 23 evig volt a tronon. Mondjuk husz ev alatt epitettek fel a piramist. Szamoljunk egy kicsit: 2,3 millio kotomb, napi tiz orai munkaido, mind a365 napon dolgoztak, orankent 31 kotombot kellett a helyere tenniuk, 2 percenket egyet!! Hogyan?? Mikor az atlagos kotomb 2,5 tonna. A IV. dinasztia elso nyolcvan eveben osszesen 9millio kobmeter epitoanyag-mennyiseggel dolgoztak, ez 12millio kokockat jelent, napi teljesitmeny 413 kokocka /ezt egy nemet egyiptologus szamolta ki./ Es akkor nem szamitottuk bele a kivesest, elszallitast, emelomunkat, polirozast...stb. Kerdem en, hogyan? Gondoljunk csak bele, hogy hany evig epult az asszuani-gat, vagy a Hoover-gat a mai technikaval!!! Akkor, hogy a francba csinaltak 4500 evvel ezelott? Es akkor meg nem beszeltunk a tukorszeru burkolatrol, amely mara mar eltunt, amely 9 hektarnyi teruletet fedne be, a kolapok sulya egyenkent 10 tonna!
4. Nezzuk most a Nagy-Galeriat, ami a kiralykamrahoz vezet. Szerkezetileg ennek az a feladata, hogy megtartsa a Fold legsulyosabb epitmenyenek felso 3/4-nek tobb millio tonnas sulyat. Ez a hatalmas folyoso 46m hosszu, 2m szeles es 8 es fel meter magas, 7 hatalmas gerenda van itt elhelyezve, amely a belso resz fel haladva 8cm-el van beljebb. Ha ezt az egeszet vizszintes talajra tervezik, meg az is hihetetlenul bonyolult lett volna. De ok az egeszet megdontottek 26 fokos szogben!! Raadasul az egesz be volt burkolva simara csiszolt kolapokkal, ugyhogy egy kest nem lehet kozejuk helyezni. Olyan emberek muve volt mindez, akik eppencsak, hogy kileptek a gyujtogeto eletmodbol?
5. Az allitolagos szarkofagot az ot korulvevo egyetlen kotommbol vajtak ki. A granit koztudottan az egyik legkemenyebb koanyag, az egyitomiak legfeljebb bronzszerszamokat hasznalhattak a kivajasnal, amellyel nem sokra mentek volna a granit megmunkalasanal. Akkor mivel csinaltak?
6. Amirol mar irtam a piramis-effektus: a cseh mernok, aki megkapta a szabadalmat Karl Drbal-nek hivjak es a 91304-es szabadalom alatt futott a "talalmanya". Egyebkent Eichmeier professzor a muncheni Muszaki Egyetemen megismetelte vizsgalatot: egy penget kettevagtak az egyiket egy asztalfiokban helyeztek el, a masikat pedig a piramis kicsinyitett masaban. 8 nap utan a piramisban fekvo pengestrukturaban jelentos atvaltozasok tortentek, a molekularitasa megvaltozott
7. Megegyszer a kozeppontisagrol: a piramis a Fold szarazfoldjenek a tomegkozeppontjaban fekszik, a rajta keresztulhalado delkor a tengereket es a kontinenseket ket egyenlo reszre osztja, ez a delkor a leghosszabb eszak-deli iranyu vonal, amely az egesz foldgomb atmerojenek termeszetes nullpontjat kepezi. A Nagy-Piramisnak a Fold kozeppontjatol mert tavolsaga eppen akkora, mint az Eszaki-sarktol valo tavolsaga.
8. vannak a piramisban 200 tonnas kovek is. Ezeket hogyan tettek a helyukre?
Még annyit az előzőhöz, hogy ha a piramisokat valami fejlettebb idegen civilizáció építette volna, akkor alighanem "korszerűbb" technikát alkalmaztak volna, s a piramisok esetleg fémből lennének (pl. acél, alumínium, de talán műanyagok felhasználása is!). Miért kínlódtak volna ilyen bazi kövekkel? (Az egyiptomiak egyébként a képírásukkal ragyogóan dokumentálták hétköznapjaikat is. A hieroglifák megfejtése után már el lehetett olvasni a piramisépítésre vonatkozó utalásokat is, éppen innen tudjuk, hogy mennyi ideig tartott, ezekből tudjuk, hogyan hívták a fáraókat, a főpapokat, írnokokat, építőmestereket, stb.)
> 8. A piramis hajlasszoge megegyezik a Fold magneses-terero hajlasszogevel.
én úgy tudom, hogy a piramis oldalai pont olyan szögben állnak a vízszinteshez, mint amilyen meredekre rakódik a lepergő finom homok. ez 41 fok 42 perc (vagy fordítva 42 o 41' )
volt valami erőscsávó fáraó, aki magasabbra, meredekebbre akarta rakatni a sajátját, de félkészen leomlott. a tetejét rendes szögben fejezték be, és ez egy ilyen bicsakló piramis lett.
A kicsinyitett piramison jól lehet tanulmányozni a hatásait. Én speciel falevéllel probáltam ki a dolgot.
Valaki meg tudná mondani mi a különbség a mexikói és az egyiptomi piramisok között? (És ha nincs akkor miért nincs?)
Egy gömb középpontja a közepében (a belsejében!) van. Ettől a ponttól a gömb felületének minden pontja azonos távolságra van. Egy gömb felszínén nincsenek kitüntetett pontok. A Föld - mivel bolygó, és forog a tengelye körül - annyiban más, hogy kitüntethetjük az Északi- és a Déli Sarkot, meg esetleg az Egyenlítő vonalát. Ennyi!
A Földnek nincs semmiféle köldöke, legfeljebb a mitológiában.
Láttam a piramisokat, belül is. Emberek építették. :-)) Alább voltak olyan számítások az ismert adatok alapján, hogy egy-egy kőtömb helyretételéhez csak néhány perc idő jutott volna. Persze, ha statikusan gondolkodunk. Dehát honnan veszitek, hogy egy időben csak egyetlen ilyen brigád dolgozott? Időátfedéssel hihetetlenül fel lehet gyorsítani sok mindent, meg aztán a négy égtáj felől egyszerre is építkezhettek.
Egyiptomban rengeteg piramis van (Közép- és Dél-Amerikában is), kisebbek-nagyobbak. Az egyiptomi 3 nagy piramis neve: Kheopsz, Kephren és Mükerinosz (a fáraók nevei után). De elég nagy az egyik legrégebbi, Dzsószer fáraó lépcsős piramisa.
A festmények nem a piramisokban vannak, hanem elsősorban a sivatagi sírokban. Mi például olyanokban voltunk, ahová lejutott a természetes fény is. De elképzelhető, hogy annak idején még a fényt bevezető csatornákat is készítettek, amik azután vagy eltömődtek, vagy inkább eltömték őket.
A köveket bizony kőbányákból hozták (ezek a helyek ma is láthatók), és sok a félig megmunkált kőmaradvány. A Pí-t bármiből ki lehet hozni, csak megfelelő méreteket kell osztani egymással... :-)
Ha megnezed a terkepet, akkor lathato, hogy tenyleg a kozeppontban van, nem vagyok mernok, ugyhogy nem tudok bonyolult szamitasokat vegezni, de kiszamithato.
Igen ecettel, mert akkoriban ez volt az egyetlen celravezeto eszkoz a kovek szetmarasaban, mivel a HILTI-furogepet nem ismertek.
Mi tort ossze? A szarkofagteto az nehezen.
A keselisetesrol meg annyit, hogy a cseh szabadalmi hivatal sem hulye es ott is van KERMI, ugyhogy valoszinuleg nem engedelyeztek volna, ha hulyeseg lenne. Egyebkent csak a piramis pontos kicsinyitett masat kell megcsinalni es betajolni es a dolog mukodik.
Itt lentebb volt egy ideig tema a belso freskok kerdese. Hogyan festegettek a fold alatt, ha nincsen nyoma. Ugy ertem, nincsen faklyanyom a plafonon. Mivel vilagitottak? Mert azokban az esetekben, amelyekben melyen a fold alatt vannak a festmenyek, ott nem utolag epitettek ra az adott epitmenyt.
1. hova? egy gomb mertani kozeppontja szerintem mashol van
5. ecettel?
6. osszetort
7. errol a keselesitorol meg csak mindenki hallott, latta mar, vagy probalta mar valaki?
Erdekes ez a topic, meg engemis erdekelnek ezek a rejtelyek, de nem kell mindent elhinni.
Vegigolvastam a topicot, egy par fontos adalek kimaradt. Csak a Khufu (?) piramisrol beszelnek, mert a tobbi valoszinuleg csakutanzat.
1. A piramis a Fold "koldokere" epult, azaz a bolygo mertani kozeppontjara.
2. A gula forma a legalkalmasabb arra, hogy kivedje a viz tamadasat. (vizozon elott epult?)
3. Talan nem minden adat badarsag, ami a piramis mereteiben el van rejtve.
(Nap-Fold tavolsag...stb.)
4. Az epitomestereknek ismerniuk kellett a Ludolf-fele szamot azaz a pi-t, joval a "felfedezese" elott.
5. Mikor Al-Mamun kalifa szetmaratta ecettel a koveket es behatolt eloszor a piramisba, kozepen ott, ahol a bejarat van, az arabok egy fia ekszert vagy mumiat se talaltak a kiralykamraban.
6. Ha a farao temetkezesi helye lett volna a szarkofag, akkor hol a teteje? Ki nem vihettek, mivel az allitolagos szarkofag meretei nagyobbak, mint az odavezeto bejarat.
7. Valamilyen furcsa jelenseg folytan a piramisba betevedt allatok nem oszlottak fel, hanem mumifikalodtak. A piramis-energia ugy nez ki, hogy mukodik: a tejbol turo lesz, a marhahus nem romlik meg, a sima vizbol un. A-viz, azaz kemiailag tiszta viz lesz, sot a cseheknel szabadalmaztattak egy kheopsz nevezeteu borotvaelezo szerkezetet, ami a Nagy Piramis kicsinxitett masa volt es ha oda valaki barmilyen eletlen targyat betesz, az nehany nap mulva kielesedik.
8. A piramis hajlasszoge megegyezik a Fold magneses-terero hajlasszogevel.
Kedves Mr.Spock,
Hm, bevallom a dátumot nem néztem, simán végigolvastam a topikot, és válaszoltam. (A polémia tárgyát pedig asszem sikerült megértenem :)) Na mind1, nem akarok offtopikolni
holist:
és láttam ezt a videot:
tényleg beküldték ezekbe a járatokba a robotokat, német kutatók voltak. Mikor a járat végére ért a robot, mutattak egy falat, amin két rögzítési pont volt. Azzal magyarázták ezt, hogy a járatot elzáró követ valszeg a másik oldalról tették fel. Ennyi.
A kutatásokat az egyiptomi kormányzat leállította, illetve nem adott ki bontási engedélyt.
üdv
ks
Nem kell a kereszténységhez kötni az ügyet, mivel nincs olyan inyilatkoztatás ami evolúcióról számolna be involúcióval szemben.
A fenti a te reakciod, az en reakciomra, ami reakcio volt Pedro reakciojara, valamikor Februarban. Hogy megertsd a valaszsorozatot, vissza kell menned Pedro idevonatkozo levelere. Es hogy jott ez most elo tobb honappal kesobb?
Kedves Mr. Spock,
Ez nagyon bonyolitja az egesz piramis ugyet, meg mindent. Hiszen ha a kereszteny isten teremtette, miert az volt az elso dolguk, hogy mas istenekbe kezdtek hinni.....satobbi. Meg ha akkor teremtette amikor a Biblia sugallja, honnan vannak az annal sokkal regebbi asatasi leletek. Joisten hulyeskedett, hogy olyant is teremtett? Szoval ezt jobb ha kihagyjuk a temabol Nem kell a kereszténységhez kötni az ügyet, mivel nincs olyan kinyilatkoztatás ami evolúcióról számolna be involúcióval szemben. Lehet nézelődni a teremtésmítoszok között. Persze ekkor le kell vonni a következtetést, hogy az archaikus ember hüjje, de legalábbis butus volt. De ez már egy másik topik témája :))
Az hogy mit tudtak a régiek, egy külön téma. A puskaport sem a középkorban találták fel.. ;)
Elöször is, nekem fogalmam sincs az akkori technológiáról (bár úgy néz ki, hogy senkinek sincs), csak a saját és a ti fantáziátokra alapozok.
Ha nem magyar módra épíkeztek, azaz volt jó tervrajzuk, amit be is tartottak, akkor a piramis alsóbb rétegein nagyon sok csoport dolgozhatott párhuzamosan. Ez persze öntött kövekkel a legkivitelezhetőbb, mert kisebb a szűk keresztmetszet (pl. hajózható csatornák) okozta problémák súlya. Így azért az eleje piszkosul begyorsítható. Ha a futószalagot (láncban vödöradogatás) is ismerték, az szintén hasznos lehetett (bár nem szükségszerű).
A világítás tutira nem fáklyákkal ment, legalábbis amikor a festésre került a sor. És mi van akkor, ha akkor festették a köveket, amikor még nem sötétben (zárt helyiségben voltak)? Bár lehet, hogy ekkor a friss festékbe gyorsan beleszáradt volna az építkezéskor szálló por. Én biztosan alkoholos festékkel dolgoznék, az gyorsan szárad, és Wágner úr is élvezné a szálló gőzöket.
holist:
A kicsi alagutak biztosan a macskáknak voltak, hogy a benn garázdálkodó egereket és más rágcsálókat elpusztítsák. A macskák meg szeretik a mozgó zsinort...
A Keopsz piramis köveit elég sokáig, elég közelrol néztem meg. Tényleg elég furcsák, olyan különös fluid mintázatokat látni rajtuk, amit más kövön még nem láttam. A beton végülis homok, cement (ami mészkopor meg hamu) és kavics. Lehet, hogy bizonyos adalékokkal javítható a minosége.
2. Amikor Egyiptomban voltam ('94, circa), ott cikkeztek arról, hogy a nagy piramisban olyan alagutak is vannak, amik ember számára járhatatlanok, sot az volt a szenzáció, hogy egy ilyenbe beküldtek egy robotot, ami néhány kanyar után (tehát olyan helyen, ahová ember, legalábbis a piramis elkészülte után, nem nagyon juthatott el) talált valamiféle ajtót. Azt belökte - és eltünt. Videoadás megszakad, drót vége elvágva, robot sehol.
Azok a piramisok nem is azok, amiket ti itten mondtok, hanem csak egyszerű Sörzacskók, és csak úgy széthányva vannak, na... mer'hogy a Söröt má' akkoriba' kiitták belőlük és aztat hiába is keresné akárki... nem voltak hülyék azok a Nagy Ősök... naná, hogy nem hagyták itt másnak a piát... azok a piramidás Sörzacskók meg Lyó tartós anyagból készültek, mer'hogy tartósítani kellett a Söröt, na, és ez akkoriba' ilyen nagyba' ment.... ezek ezér' megmaradtak, mostan meg mindenki csodálkoz rájuk, pedig nem is ezek a LÉnyeg, ahogy az mindig is lenni szok... Egészség!
Azt is hallottam a piramisokról (de már nem tudom hol), hogy az alakjuk és a fáraó elhelyezése számított a mumifikálódásnál. Állítólag kísérleteztek vele hogy gúla belsejébe arányosan ugyanoda raktak valamit ahol a fáraó volt az igaziban és ugyanolyan irányba állítva változatlanul megmaradt az adott (egykor élő) dolog.
A másik hogy létezhetett egyszerre magasan fejlett és elmaradott civilizáció régebben is. Állítólag találtak maradványokat amelyek a mai emberhez nagyon hasonló lénytől származnak 300 millió (!) évvel ezelőttről. (egyébként vannak akik ezt is a teremtés melletti bizonyítékként értékelik, csak az így jóval korábbra tevődik) Erről mi a véleményetek?
Hja, kérem! Ha a csillagokban tényleg meg lett volna (lenne) írva minden, akkor kár törni a fejünket, akkor valóban minden megeshetett. Pl. az is, hogy olyan helyen rakták valakik össze a cuccot, ahol sokkal kisebb volt a gravitáció, aztán szépen átlebegtették ide az urön át, és "csak a végén kellett jó nagyot fékezniük" hogy ne olvadt golyó legyen belole pár száz méteres kráter alján, hanem egy ilyen helyes gúla.
Azért ez elég hülyén hangzik, nem?
Palánk
Miért számoltok 20 évvel?
Lehet, hogy a fáraó halála után évekkel tették be ténylegesen a piramisba.
A csillagokból az is látszott, ha elfogadjuk ezt a megközélítést, hogy mikor fog meghalni. Sőt! A megszületése előtt már nagyon sokkal kellett látni a csillagokban, hogy meg fog születni és NAGY fáraó lesz. Szóval, vagy elfogadjuk a csillagokat, és akkor bármi lehet, vagy nem, de akkor nem mondhatunk túl sokat.
Biztos, hogy nem úgy kezdték az építkezést, hogy "Rajta fiúk, van húsz kemény évünk, hogy kész legyünk a cuccal!"
További jó számolgatást.
Karcsú, a számtanú
Nem epp ezert is tettem fel a kerdest errol anno. Viszont most remlik valami tudomanyos-ismereterjeszto (sic!) musor, ahol tobbek kozt azt mondtak, hogy az egyiptomi mertekegyseg kozel volt a SI meterhez... De szerintem ez nem volt szabvanyositva, hanem +/-3% elteressel hasznaltak.
Nana! Hogy lenne mertekegysegfuggetlen? m2/m az m marad, atteve peldaba:van egy 10*10-es szobank, 3m magas. Itt terulet/magassag hanyados 10m*10m/3m=100/3m~33,3m. Ugyanez mondjuk labban merve 32.8f*32.8/10f=107,5f ami ket ertek ugyanaz, ha atszamoljuk a mertekegyseget, de mertekegyseg nelkul ertelmetlen.
előző ehhez kapcsolódó beirásomban is ezt feltételeztem is, de akkor a mosolyt lécci, ne hagyd már el...:)))
egyébként szerintem ez függetlennek kell hogy legyen a mértékegységektől.. asszem...
tisztelettel: szodaviz, az EgO
