Egy barátom vett egy házat, ahol anno az utcában nem volt csatorna, ezért a csatornabekötést úgy oldották meg, hogy egy átemelőszivattyaú küldi át a szomszéd kertjében lefektetett csövön keresztül a szomszed utcában lévő csatornába.
Időközben az ő utcájukba is bevezették a csatornát, ott van a kiállás telken belül.
Mennyibe kerülne arra rákötni? Kb 5 méter árok+cső lenne egyenesen.
Van egy szigetelt fal 8cm szigeteléssel. De nem biztos, hogy fűtve lesz a helyiség. Ezen a falon padlóból felkanyarodva falikorongba csatlakozva hmv/hhv elfagyhat télen? A cső a falikorongig szigetelt.
Ha elfagyhat, akkor szakaszolnám ezt a csövet, hogy leüríthessem. Egy plusz csapot kéne betennem ehhez.
Segítségetek szeretném kérni. Adott egy gázrendszer (nemrég vásároltam az ingatlant), ahol 2011-ben leszerelték a gázórát a gázszolgáltatást megszüntették.Végre találtam egy szakit (illetve 2-t), aki meggyőzött arról, hogy a régi rendszert az eredeti gázterv alapján újra üzembe lehet helyezni , amit a gázszolgáltató át fog venni.6 feltételnek kell megfelelnem (eredeti gázterv megléte, tömörségi vizsgálat, hő-és áramlástechnikai számíás, kéményseprő engedély a kéményre, EPH jegyzőkönyv, és a gázszolgáltató MEO-sainak az engedélye, valamint kisebb dolgok, hogy a csapokat ki kell cserélni sárga golyóscsapra,+ le kell festenem az összes gázcsövet és mérőóra szekrényt). Az első 3 feltételt már teljesítettem is, és ekkor derült ki, hogy az eredeti gázterven egy ÉTI 25-ös gázkazán szerepel, fizikálisan pedig egy Termotéka 25-ös gázkazán van a pincébe rendszerbe kötve (használton kívül a vegyestüzelésű kazán mellett).
A kérdésem csak az lenne, hogy akárhol olvasom a két típust együtt említik éilletve egyként kezelik ÉTI 25 -Termotéka 25. A gázszerelő mester szerint nem ugyanaz. Kérlek erősítesetek meg abban , hogy ez a két típus tényleg különbözik?
A megfelelően jól kivitelezett forrasztással és a press rendszerrel se szokott gond lenni.
Mindenképpen hozzáértő szakember készítse!
Sokszor sokan gondolják,hát ezek meg ezek a munkafolyamatok egyszerűek (én is megcsinálom)....
Utána meg jön a sírás rívás,mikor a nem megfelelő szerelés miatt a fűtés nem üzemel.
Például a "kivitelező szakember" elfelejtette kivenni a csővégzáró dugót,rosszul vágta,sorjázta a csövet,nem megfelelő a betolási mélység,nem megfelelő préspofát használt,illetve a légtelenítésre nem gondolt.
A vezetékcsere esetében anyagilag a forrasztásos falon kívüli réz rendszer a legolcsóbb.
Utána a press-es szénacél.
Hagyományos fekete hegeszthető csövet új szerelésnél már ritkán alkalmaznak.
Esetleges komolyabb felújításnál érdemes elgondolkodni a szigetelt műanyag padlóban,falban elvezetett rendszer előnyeiről. Pl. esztétika,hőveszteség a kazántól a radiátorig....
Az égőfej hollandi anyás részében van egy kis rugós szelep,aminek a szárát a bimetál lenyomja.Ezzel biztosítják a főégőt,hogy "elméletileg" ne kapjon gázt az őrláng begyújtásakor.
Természetesen a jobb oldalon lévő 1-2-3 állású csap:
1. zárt
2.gyújtóláng
3.-as felé tekerve szabályozható a főláng teljesítménye.
Esetleges hibák:
a csap a 2-es állásban van,így nem gyullad be a főláng.
membrán.Ami jó kell,hogy legyen mert a felette lévő rudazat rendesen mozog oda vissza kézi rásegítés nélkül.
a főégőbe beépített szelep rudazata,ami az esetek 90%-ban nyitott helyzetbe berohad,így állandóan nyitva van.
Mágnesszelep. Valószínűleg ez a ludas,amit egy ilyen 45-55 éves készüléknél nem egyszerű cserélni,javítani.
Ha mégis sikerül érdemes kicserélni a főégőt,bimetált és az őrláng csövét a modernebb kivitelű égőfejre.
Természetesen az ilyen készülékeket már tilos javítani,de kis hazánkban akad még pár darab. :)
Egy biztos: elektronikai panel cserét soha nem kell végrehajtani benne! :)
Olyan 7-9 kW-os rendszereket nézegetek. Igazából fogalmam sincs, egy ilyen rendszer valójában mennyi villamos energiát termel meg egy év alatt. A forgalmazók amiket írnak, az szimpatikus, de hallottam olyant is, ami nagyon nem az. Annyit biztosan nem, ami kiváltaná a gázfűtést is. Tehát az részemről mindegy, hogy az elektromos kazán a nem hideg napokon kiváltja a gázkazánt, a hideg napokon meg csak a gáz megy, és úgy fogyasztja el a megtermelt energiát, vagy megy mindkettő a melegebb, hidegebb napokon, és akkor a villany kevésbé fogy, de fogy a gáz is a melegebb napokon, viszont a hideg napokon a villany rásegítéssel kevesebb gáz fogy. Szerintem teljes szezont nézve talán mindegy is, mikor melyik megy, vagy megy egyszerre mindkettő. Gondolom én. A megtérüléssel úgy számolok, hogy a napelemrendszer törlesztése ne legyen több, mint a villanyszámla csökkenése, mert akkor szinte ingyen, bár inkább 300 ezer Ft beruházással valósul meg az én részemről, mert a többi 0%-os hitel lenne, ami már a zsebemet így nem terhelné, hisz amit befizetek törlesztésnek, az visszajön a villanyszámlán. Ez a gondolat, bár jó lenne találni valakiket, akik már termelnek így áramot, és látják a valós számokat.
Jól gondold meg a napelemmezöt mekkorára tervezteted és építteted , ha megtérüléssel is számolsz !
Én biztosan párhuzamosan kötném a villanykazánt .
Például ha tudod , hogy a villanykazán teljesítménye hány fokos kinti hömérsékletig képes kifüteni a házat . Egy sima termosztáttal megoldhatod . Amíg a kinti hömérséklet nem csökken a megadottig , addíg a villanykazán üzemel és a kondis a tartalék . Amint lejjebb esik a hömérséklet , akkor a kondenzációs veszi át a szerepet .
Egy olyan gondolat motoszkál a fejemben, amihez némi tanács sem lenne rossz.
Adott egy nagy ház, benne radiátoros fűtés, kondenzációs gázkazánnal. Tervezek a tetőre tenni napelemeket. Mivel a napelemek a ház villamos energiaigényénél a tervek szerint jóval többet fognak termelni, gondoltam a túltermelt energiát fűtésrásegítésként használnám fel. A hőszivattyú drága, a ház méretéből és belső helyiségeinek számából kifolyólag a klímák beépítése is horror összegű beruházással járna, ezért úgy gondoltam, hogy a rendszerre építek egy villanykazánt, ami kiegészítő fűtésre használná el az "ingyen" energiát. Hogy mekkora teljesítményben gondolkodjak, még nem tudom, 17 kW-ra van méretezve a ház (3*25A). Mivel nagy fogyasztóim nincsenek, kivéve a 6,5kW-os főzőlap, és a 3kW-os sütő, amik egyszerre teljes terheléssel soha nem mennek, úgy gondolom, hogy egy 6kW-os fogyasztót még simán elbírna a villamos rendszerem, akár egy egyszerű vezérléssel a főzőlapot és a villanykazánt szét is tudnám választani, hogy együtt ne is működjenek. A cél, az "ingyenes" energia túltermelés felhasználása. Ha ez működik, még kérdéses, hogy az elektromos kazánt a fűtésrendszerben hová érdemes bekötni, és hogyan. Gázkazán elé sorosan, vagy a gázkazánnal párhuzamosan, ami igényelne egy plusz keringető szivattyút, és kazánonként visszacsapó szelepet. Az első verziónál így előmelegíti a visszatérő vizet a gázkazánnak, ami így lemodulálhat, kisebb energiára van szüksége, kevesebb gázt fogyaszt, de mindenkor működnie kell a fűtésnél, vagy pedig párhuzamosan, viszont akkor együttes használatkor a gázkazán által előállított előremenő vízhőfok változik, esetleg külön vezérlést igényel, de enyhe időben az elektromos kazán elláthatja egyedül is a fűtést. Igaz ez nem biztos, hogy lényeges, mivel nem tudom mennyi energiafelesleg keletkezik a napelemek éves termeléséből.
A mellékelt kép közepén az a bimetál, amit folyamatosan melegít a készenléti láng egyik ága?
A fúvókasort már levettem korábban a nagy csavar kicsavarásával a csonkról. Kirázogattam, megfújtam a csavar oldaláról, szelelt. Lehet, hogy nem kellett volna szelelnie, de szelelt.
"hogy a tervező ne akarjon megvezetni.." a gépésztervezők nem szokták az ügyfeleiket megvezetni, viszont mint írtam nincs szükség rájuk ilyen volumenű munkánál.
Kell viszont egy rutinos víz- gáz - és fűtésszerelő.
De vissza a tervezőkre. Van azért kivétel. Az építészek azok ha nem is megvezetnek, az elszántságukból, a pótolhatatlanság érzésükből, netán a művészi ambiciójukból eredendően, ha nem is megvezetik az embereket, de az akaratukat majd mindig ráerőltetik az ügyfeleikre.
"2 szobában öntvény radiátor, a harmadik szobában + előtérben a régi "panelház" radiátor, a konyhában fürdőben 2 acéllemez radiátor.
Szóval káosz a köbön"
Azaz 3 szoba, előtér , konyha és fürdő , megoldható 6 db megfelelő méretű radiátorokkal, réz vagy szénacél csővel, ahogy írta szakértönk-
Elindulni a kazántól azért illik egy 22-es szénacéllal, vagy rézzel.(hasonlítsd össze ezen csövek árait, az idomokat is!)
Tehát 22 -e és a leágazásnál egy kisebb átmérő.
A két ajánlott cső anyaghoz... a réz az drágább , mint a szénacél, de az idomok kompenzálják. tehát majdnem ugyan annyi.
A radiátor méretek ? Nos azt illene tudni, de ha tudjuk a lakás alapterületét, és az egyes helyiségek méretét is jó közelítéssel meg lehet adni a hőigényt és abból számolni az egyes radiátorok méretet.
Tehát tervezni itt nem kell, legalább is a szó klasszikus jelentése értelmében.
Falon kívül ? Persze tizedannyi dúlással jár mint a rejtett csövek.
Anno én festés után készíttetem egy 6 radiátoros fűtést.
Amikor készen volt a lukakat kijavítottam, volt vagy 15 db, de csak összesen fél nm, mi ez a lakás 200 nm -es fal felületéhez ? !!
Semmi. A kész csöveket a falfestékkel lefestettem, Meg sem látszik.
