Vagy úgy, teoretice kérdezted! Nos, akkor a válaszom az, hogy első ránézésre a húzószög hiányát nem látod, ugyanis a korai, húzószög nélküli angol horgonyjáratokon is ugyanúgy síkok határolták az emelőkövet, csak a beállításuk volt egy picirit más szög alatti. És ez szemmel első ránézésre nem vehető észre.
De ilyennel csak egészen korai (Massey és hasonló horgonyokon) lehet találkozni. Vagy inkább nem lehet. Mire a horgony-gátszerkezet valóban elkezdett elterjedni, addigra a Leschot-féle húzószög már általánossá vált. Valójában a horgonyjárat terjedésének éppen ennek a hiánya volt az akadálya (rázásra-lökésre össze-vissza jártak, meg-megálltak a húzószög nélküli órák a vezetőtárcsához érő horgony miatt).
És a svájci ill. glashüttei horgonyjáratnál már eleve erre terveztek, így ezekből soha nem is készült egyetlen egy sem enélkül. Szóval a húzószög nélküli horgonyjárat biztosan hegyes fogú angol, és nagyjából olyan ritka, mint például a zafírbetétes cilinderjárat. Nagyon.
A kérdés feltevése pusztán elméleti, csak arra voltam kíváncsi láttál-e már, illetve magán a horgonyon (a köveken) látható-e a hengeresség. Egyébként azt hittem svájci horgonyjáraton is előfordult. Köszi a választ.
Hibás, kopott, torzult, valami baja van. Már, ha kampós-fogú svájci horgonyjáratról beszélünk. Annak a geometriája adott, és húzószög mindig van.
Nagyon korai (1840 előtti) hegyes fogú (angol) horgonyjárat még készülhetett húzószög nélkül, de ezt fehér holló. Svájci horgony már biztosan nem készült így.
Nekem nincs mosóm, csak áztatással mosok. De lehet hogy mosó oldatot kéne vennem, a saját keverés helyett.
Körmös szorító híján, eddig vagy egy akkora plexit tettem, ami még kézzel visszament, feszegetve, (gyűjteményben eláll alapon, vagy (többnyire ez utóbbi) kis méretű óráknál pillanatragasztóval beragasztottam :-(.
Vallomás: Egyébként kimaradt a Vityaz vekkerből egy kb 3 cm réz alátét lemez, két különböző átmérőjű lyukkal. De az óra jár (félretettem, hátha egy másik ugyanilyen ichletet ad, hogy honnan maradt ki).
Ilyen minőségű szerkezetet kókányolva azért ritkán látni. Ez már valószínűleg a tulajdonost is minősíti, mert színvonalas órás vagy márkaszerviz ilyet nem csinál.
Bár attól a csavartól eltekintve a kép alapján nincs ez olyan rettenetes állapotban.
A kotyvában lévő szalmiákszesz elvileg mindenképpen megtámadja a rezet. De lassan, hosszú idő alatt, természetesen a töménységétől is függően. Így mást nem lehet tenni, mint figyelni, és időben kiszedni a tisztított anyagot. A rézkorrózió amúgy igen csekély, attól tulajdonképpen nem kell félni, hogy tönkreteszi a réz alkatrészeket, inkább csak esztétikai hibát okoz. Erősen korrodált, már lyukacsos vékony rézlemez alkatrészekkel fordulhat elő (pl: mutatók), hogy valóban kárt okoz.
Foltos meg attól szokott lenni, hogy a lemez felülete nem volt egyenletes, ujjlenyomatok, odaszáradt olajfilmek és egyebek elégségesek ahhoz, hogy eltérő módon támadja meg a felületet.
Volna itt egy jo minosegu oraszerkezet amit szivesen megvennek, de az ora rengeteg nyomat viseli a szetszedes-osszerakas torturanak, azonkivul a felhuzotengelyt rogzito csavart is erdekesen javitottak :-( Az embernek elmegy a kedve az egesztol. Ilyenkor erosodik bennem az a filozofia, hogy mint hozzaerto emberkent is vigyaznunk kell arra hogy ne essunk at a lo masik oldalara. Ezt nem Legonak szantak, valami unokakrol, meg nemzedekekrol regeltek a reklamban :-)
Szia, Kivenni ugyan lehet a plexit, kormos fogo nelkul, de visszarakni hogyan tudtad eddig? A kotyvat en azota nem keverem magam amiota nekem is megmarta a fogaskerekeket egy karoraban. A gond az hogy neha benne maradnak a dolgok mert az embernek mas dolga is van. Amiota a mosobol kikerult elore kevert folyadekot hasznalom aztatasra azota nincs gond.
Ismet felbukkant egy kulcsnelkuli cilinderes jarat nalam, ugyancsak jelolt mint a Cortebert, (ez csak azert furcsa, mert a szerkezeten jelolt cilinderes szerkezetem eddig meg emlekezetem szerint nem volt) sot meg a jeloles is hasonlo. Lehet hogy gyujteni kellene oket, mert jelolt, jobb minosegu mukodo cilinderes ritkan kerul az ember kezebe.
Születésnapomra megleptem magam egy körmös szorítóval. Álom vele plexit cserélni.
Kezembe került egy Vityaz vekker. Irtózatos koszos volt. Szerintem még étoljajjal is kenték. Egy hétig mostam, váltott kotyvában. Feltisztult, de végül foltos lett. Végül CIF-el, meg egy fogkefével felpolíroztam. Szombaton összeraktam, de olyan szép sárga lett, hogy gondoltam valami üveg alá teszem, hadd lássák a vendégek milyen szép. Addig ügyetlenkedtem vele, hogy egy búra alá beszorítsam, hogy eltört a billegő csap. Mit volt mit tenni, egy fenőkő élén a maradék csapot megvékonyítottam, felpolíroztam. Behajtottam a csapágyat közelítésképpen és prímán jár. (4 köves). Mit ki nem bír egy ilyen vekker.
Kérdés: APT milyen összetételű szerinted a kotyva ideális összetétele, ami nem barnítja a rezet? Szerinted mitől lett foltos, az alján összegűlt szmötyitől? Lehet hogy szitára kellene tenni a fogaskerekeket? A CIF meg végül is krétapornak felel meg, nem?
Természetesen nyitott házas :-), nem írtam, hogy a 45 mellett cm jelzés van, és elnézést az amatőr megjegyzésért de tényleg úgy egy 40 centis ingát "bír" el a látvány arányossága. De azt hiszem marad a kísérletezés.
Ha az óra zárt házas, nem nyitott ingás (mint a kakukkos órák), akkor aránylag egyszerű dolgod van: általában van egy lenti skála, és az inga csúcsa arra mutat. Tehát egy olyan hosszú inga, ami oda jól befér, az már kiindulási alap.
Ezek után - pár napos járatással - meg lehet határozni, hogy mennyit siet/késik az óra, és az l1/l2 = N1*N1 / N2*N2 képlettel (ahol l1 a bent lévő, l2 a kívánatos inga hossza, N1 a bentlévő kiszámítható tényleges lengésszáma N2 a kívánatos lengésszám - de egyszerűen a járáseltéréssel is lehet számolni) kiadja a kívánt hosszt. Vagy lehet kísérletezni.
APT! Az inga méretezésére Magyar könyvében léttam a képleteket, mégis kérdezném nincs valami egyszerübb meghatározás az inga pótlására? A szerkezeten a 45/101,9 szám olvasható, esetleg valamelyik nem nyújt támpontot? Egyébként még mindig harcolok a kövekkel...
Sajnos ebbe bele kellene nézni, kézbe kellene fogni. Ránézésre azt mondanám, hogy vagy valami szecesziós, XX. század eleji kis ébresztőóra - vagy egy effélének fél évszázaddal későbbi utángyártása.
Szeretnélek mgekérdezni, hogy mi a véleményed az alábbi óráról. Milyen korú lehet szerinted ? Milyen gyártmány ? A hátlapján a következő felirat található:
(Az óra ugyanazon felhúzóval balra tekerve felhúzza az órát és jobbra a csörgőt húzza fel.)
A követ hasonlóan ragasztom mint APT, azzal a külömbséggel, hogy a horgonyt egy fémlapra (többnyire egy régi bicskám lapjára) teszem s úgy tartom a láng felé rövid időre. A módszer jól működik.
Házilagosan talán a legjobb horgonykő-ragasztási módszer az, hogy egy kis sellak-pikkelyt teszel a horgonykőre, és borszeszégő lángjába egyetlen pillanatra csipesszel beletartod a horgonyt. A sellak rögtön megfolyik, a horgonynak meg semmi baja nem lesz.
A pákával és közvetett hőátadással az a baj, hogy lassú, áthevül előbb az egész, kilágyulhat a tengely - míg egy tényleg olyan rövid pillanatig tartó lágba betartás, ami éppen csak a sellakot olvassza meg még nem ad semmi másnak át túl sok hőt.
Amúgy ilyesmire tényleg sokkal jobb ez a fórum, nem kell közben hirdetésekkel, meg olyan, órásszemmel érdektelen kérdésekkel foglalkozni, hogy melyik divatóra mutatója világít tovább a sötétben... ;-)))
Kösz: ezek szerint akkor zsírozni fogom a lünettát, nem olajozni.
Hello Tomotius!
Milyen módszerrel ragasztod a horgonykövet.
Én megpróbáltam lereszelni a sellachot, és alkoholban oldani, és úgy csepegtetni, de ez nem volt eredményes.
Azt olvastam, hogy melegített rézlapra kell tenni a horgonyt, és vékonyra húzott sellach szállal megérinteni, Ezt nem próbáltam. Én egy sellach forgácsot tettem rá, és pákával melegítettem. Ez úgy tűnik bevált, bár az óra ettől függetlenül rendetlenkedik (egy pici női Slava) mert minden pozicióban jól jár, de hordva időnként megáll. Ez persze nem biztos hogy összefüggésben van a ragasztással.
Szegyenkezni csak akkor kellene ha ebbol akarnal megelni. Nem sok amatort ismerek aki a horgony koveit cserelgeti, igaz orast sem sokat. :-) Mi legalabb nem ragadtunk le az elemcserenel es nem teszunk tonkre draga orakat fizetsegert. A multkor leadtam egy orat tisztitasra mert nincs sok idom es a mosot sem szedtem meg elo a koltozes ota, gomdoltam nem nagy ugy legalabb munkat is adok az orasnak es nem csak beszelgetni jarok be. Persze okosabb lettem, meg egy jo meset is meghallgattam egy megmentett hajszalrugorol, aztan fizettem es kisetaltam hogy ide sem teszem a labam tobbet. Megemlitettem persze hogy beszerzes utan mindig keszitek nagyfelbontasu kepet a szerkezetekrol, de fogok en vitatkozni egy "szakemberrel"? A kar nem vagott foldhoz, es azt sem szabad figyelmen kivul hagyni hogy lehetosegem volt jobban megismerni a szakma egy jeles hazai kepviselojet. :-(
A kő megfordítása után elindult, de a járás bizonytalan, lesz még vele munka. A több mai tapasztalásból egy: ha van húzószög a kimenő oldalon, azonban a bemenő oldalon nincs -ne felejtsük megvizsgálni a bemenőoldali követ, nem tettük-e be fordítva. S ne felejtsünk el szégyenkezni se :-((
Te, erről a képről megesküdnék, hogy a bemenő oldalon fordítva van bent az emelőkő! Az emelősíkok szögének iránya azonos mindkét oldalon! Ez így nem jó, paradox módon keservesen, de eljárhat, mert a sík élén van némi emelés, lévén az emelés egy része a gátkerék fogán történik (angol horgony azonnal megáll így), de ez nem jó.
Ha jól látom. De tartok tőle, hogy jól látom. :-))
Tippjeim: -a horgony mintha nagy lenne, nem belevaló? -a kimenőoldali követ beljebb kellene tolni -a határolópeckek reszelése okozza a problémát -bemenő oldalon mély a nyugvás
Mellékelek egy képet (azért koszos a horgony mert tegnap este kétszer beragasztottam a követ -ma már nem.