OFF
A templomosok engem is izgatnak, de amit találtam róluk az vagy tisztán 'materialista' szemléletű volt, vagy totálisan okkult.
És ne felejtsd el hogyan jártak a Foucault-inga hősei.. ;)
ON
Ez a vizes elmélet érdekes, de szerintem több buktatója van. Ha Asszuánból is hoztak köveket, úgy, mint az obeliszkeket, akkor az a szállítás kizárólag a magas vízszintű időszakokban volt lehetséges, ami pedig jelentősen elhúzza az építési időt. Másrészt a Napbárkát nem munkagépnek tartom, mert minden célszerűséget nélkülöz. Inkább valóban kultikus tárgy.
Nem olvastam el a topikot, de talán még nem volt szó róla, hogy a templomosok is megtalálhatták a Salamon-templomi ásatásaikkor a 12. században az egyiptomiak építészeti technikáját ismertető papírokat, amelyet a zsidók vittek magukkal Egyiptomból. Ugyanis a templomosok számos építési újdonságot vezettek be, amit előttük mások nem használtak.
Apropó templomosok, én az ő titkaik iránt érdeklődöm a legjobban. Ha esetleg mást is foglalkoztat a téma, nyithatnánk egy topikot.
Nem tudom mit találgattok annyit meg töritek a fejeteket hogyan épithették a piramisokat, hát elmondom.
Ástak egy piramis alakú gödröt teledobálták kővel aztán az egészet megforditották.
Eloszor irok ide, remélem tudtok segíteni. Egy kifejezés pontos magyar megfelelője kellene, mégpedig a NOMARCH szóé. Tudomn mit takar, az angol definíció már megvan, de nem akarok baromságot írni...tud valaki segíteni? Akár ide a fórumba, akár a mailcímemre:
Talán azért, mert annyira kézenfekvőnek találták. Te sem írod le minden mondatodban, hogy kék az ég, meg a víz folyékony, mert evidenciának tartod. Ők is tarthatták annak, és nem biztos, hogy hirtelen felejtették el.
Azért lehet még sok érdekes dolog, amit nem ismerünk. Kíváncsi vagyok, a bemásolt hírben szereplő helyről mikor lehet majd többet megtudni (ha igaz, persze).
Újdelhi, 2002. január 17. (MTI-Panoráma) - Indiai régészek felszínre hozták a világ legrégibb településének maradványait: az Indus-völgyi civilizációhoz tartozó egykori építmények romjai 9500 évesek, s csaknem négyezer évvel korábbiak, mint az eddig ismert legősibb város.
A nyugat-indiai Szúrat közelében fekvő lelőhelyről fa- és edénydarabok, megkövesedett csontok kerültek elő. M. M. Dzsosi indiai tudományos és technológiaügyi miniszter sajtótájékoztatóján elmondta: a leletek és az ásatási területen feltárt lépcső, udvar, fürdő és templom maradványai közül néhány darab kora megközelíti a 9500 évet, és ez azt bizonyítja, hogy igen korai településről lehet szó.
A felszínre hozott tárgyak és a talajban rejtőző építménymaradványok hangképe alapján a kutatók bizton állítják: az emberi civilizáció már több mint 9500 évvel ezelőtt kialakult ebben a térségben. India eddigi legrégebbi ismert és régészetileg feltárt kultúrája a 4500 éves Harappá-civilizáció volt.
Az indiai felfedezés megváltoztathatja a városok kialakulásáról vallott nézeteket: a történészek eddig úgy gondolták, hogy a legősibb városokat a sumerok emelték Kr. e. 3500 körül Dél-Mezopotámia (a mai Irak) területén. +
Arra akartam kilyukadni, hogy szerintem 4-5000 éve tudtak valamit, ami azóta feledésbe merült. Ez lehetett egy technológia, de lehetett egy természeti törvény is, ami mellett lehet, hogy naponta többször is elmegyünk.
Mivel magyarázzuk a kőépítményeket?
Hát éltek az emberek internet, TV és áram nélkül, az évszakok, napok ritmusának megfelelően, idejük volt bőven, meg jó kis despota uralkodók a nyakukon. Egyéniség, önmegvalósítás, légy önmagad! meg egyéb marhaságok sehol, csak misztikus kapcsolat a világgal, mindenséggel, istenekkel.
Épületeiket sárból, szalmából, fából ragasztották össze, túl sokat viszontagságot nem bírtak ki. Egyedül a kő ami mondjuk egy fél emberöltőig változatlanul fennmaradt.
Így aztán rengeteg élőmunkával és kevés technikával készültek a szobrok. Különösebb trükk nem volt, de az ember hihetetlen találékony.
Csak a mi gondolkodásunkat nagyon megkötik, hogy mindent ipari keretek között, minimális testi erőfeszítéssel járó, univerzális alkalmazásokban tudunk gondolkodni, és nem egyedi darabok (alak, méret, helyzet, rendeltetési hely) sajátosságait maximálisan kihasználó eseti megoldásokban.
Ez a homokkal való csiszolás gyakori felvetés. Csak zárójelben kérdezem, próbált már valaki közületek nedves homokkal simára csiszolni mondjuk egytized m2 "puha" mészkövet? Nem gránitot, csak egyszerű mészkövet...
És technológiailag érdekelne ez az 'edzett' réz. Hogyan edzik, mivel ötvözik, hogyan alakítják, ez milyen kristálytani következménnyel jár, és ez hogyan befolyáslja a mechanikai tulajdonságokat, legfőképpen a keménységet.
Ha az ilyenre fogékony vagy akkor mit szólnál azokhoz a pl. indiai 3x4 méteres márvány "ablakokhoz" amiket egy darabból faragtak ki és az áttört tökéletes geometriai mintákkal olyan csipkefinomságúak, hogy az emberben bennszorul a szusz...
Gyerekkorom legnagyobb rejtélye volt hogy a családi birtokban levô kôbaltába hgy tudtak olyan szabályos köralakú lukat fúrni?
Aztán mégis. Nem szabad ezeket a dolgokat misztifikálni, az ember trükkös lény, csak a szokások és a módszerek változnak...
az igazi ôsrejtélyek azért megvannak, példul a termesztett növényeink kialakulása, jószerivel az ókor óta ugyanazokat a gabonaféléket termesztjük és azokat az állatfajokat tenyésztjük, pedig akkor még nem is sejtették a tenyésztôk, hogy génmanipulációt folytatnak...
Vagy mint ahogy kiderült, hogy egyes múmiákban van nikotin meg mariuhuána származék, ami csak az amerikai kontinensen leledztett, és Heyerdahlon kívűl nem sokkan hittek az interkontinentális kapcsolatokban.
Számomra rendkívül meglepôek a Cairó múzeumban megtekinthetô bumerángok is. Ennyire azért nem kézenfekvô ez az elv....
Azokat az állat nagy szobrokat acél nélkül faragták ki méretarányosan. Szóval azt hiszem, valami olyat tudtak, amit a világ azóta elfelejtett, és még most sem jöttünk rá.
kiran:
Számomra azért vált némileg aktuálissá a téma, mert a közelmúltban megjelent (és a karácsonyfa alatt landolt :) egy könyv egy konkrét piramisépítési elméletr?l, mely szerint hajókkal (vízidarukkal) építhették a piramist.
Az az elmélet (is) elég kidolgozott, bár csak a "cím" alapján hülyén hangzik, és jóval bonyolultabb, mint a tied. Puszta kíváncsiságból azon kezdtem el gondolkozni, hogy ha van ez a két elmélet, melyik m?ködhetett jobban a gyakorlatban.
Az is lehet, hogy mindkett?, de én mostanában olyan szkeptikus lettem, hogy azon töröm a fejemet, hogy mi tudna meggy?zni, és arra jutottam, hogy igazán csak az, ha a számításokon túllépve valaki demonstrálná, hogy az elmélet m?ködik.
Persze ez nem feltétlenül a te feladatod, hiszen ezt hangsúlyoztad.
Én viszont "néz?ként" szívesen lennék egy él? próbával meggy?zve.
A Stonehenge-k?emelés bonyolultsága szerintem sokkal kisebb, ezért azt, hogy ott sikerült egy követ megemelni (ki tudja, mennyi id? alatt és mekkorát) nem tudom elfogadni teljesen, mint idevágó bizonyíték.
Mindenesetre nem ellened vagyok, s?t, az elméleted szerint is "csak" annyira, hogy nem vagyok meggy?zve arról, hogy m?köd?képes a valóságban.
kiran:
Egy barátom csak tegnap mutatott rá az topicbeli piramisépítési eszmefuttatásodra. Mivel ez az 1000-1200 hozzászólások között volt, talán idejét múlta ez a hozzászólás már.
(Amúgy: nem akarod kirakni valamilyen weboldalra összegy?jtve a hozzászólásaidat, számításaidat, úgy áttekinthet?bb lenne?)
A problémám nekem a módszerrel az, hogy segítségével felépíthet? egy elméletben létez? piramis, ez ok. De vajon a gyakorlatban m?ködik-e?
Elméletben nagyjából minden passzol, és próbáltál a a gyakorlati problémák egy részére is el?re gondolni, de ugyanakkor lehet sok rejtett buktató, amire nem.
Szerintem ezt csak úgy lehet kipróbálni, ha a számításokat valaki(k) kísérlettel is igazolják, pl. els? lépésben egy 3 tonnás követ emeljenek fel 1 méter magasságba, második lépésben pedig 20-30 ilyen követ, szinteken át, hogy látsszon az id?, menetrend, eszköz-elhasználódás, stb.
De visszatérve a számításaidhoz: a piramis ugyan lépcs?s, de a kötés miatt a k?blokkok nem egész egységenként tolódnak befele, azaz nem vagyok benne biztos, hogy egy emelés után a követ begördíteni a továbbemeléshez van elég hely, alátámasztás.
Az alátámasztás problémája az emelés során is érdekes, hiszen ha jól olvastam, adottnak veszed, hogy tudtak anno akár 1 méter magas, relative vékony tartót építeni (nem k?b?l), amely 1.5 tonnát elbírt, anélkül, hogy kibillent vagy összeroppant volna. Ugyanígy, az is kérdéses, hogy amikor a blokkot emelik, pontosan mit raknak alá, mennyi id? alatt, de ez talán még nem olyan bonyolult.
Kérdéses, hogy az emel?ket mennyire kell pontosan elhelyezni, és mennyire kell egyszerre "nyomni" ahhoz, hogy egyenletesen terhel?djenek, és ne roppanjanak szét.
Kedves Kiran!
Már Petrie angol régészt is foglalkoztatta a felvezető folyosót elzáró kődugók tárolása. Úgy vélte, hogy ezeket a vízszintes járatban és a Királynői kamrában, vagy még inkább a Nagy Galériában tárolhatták. Viszont ő még nem foglalkozott részletesen a záródugók tárolásával és lecsúsztatásával.
Két régész és kétféle vélemény ütközött ezen a téren. A német Borchardt úgy gondolta, hogy a Nagy Galéria két oldalán végighúzódó padka üregeibe –függőlegesen állítva!- fagerendákat helyeztek, melyek tetején, úgy négy méter magasságban egy mesterséges padlót hoztak létre a galéria teljes hosszában. Ezen tárolták a temetés végéig a záródugókat. Ellenben a francia Goyon úgy vélte, hogy a padka egymással szemben lévő üregeit egy fahasábbal kötötték össze. Az így kapott rekeszekbe egy-egy záróhasáb került. A temetés végén kivették a fa rudakat és a köveket leengedték a felvezető folyosóba.
Petrie könyvében azonban nem sokat olvashatsz erről, viszont Peter Tompkinsnak a „Secrets of the Great Pyramid” (1971) c. könyvében egy egész fejezetet szán a gránitdugók elhelyezésének: „Why were the Pyramid passages plugged? When? And how?” (236-255. old.). Vito Maragioglio és Celeste A. Rinaldi olasz építészek híres nyolc kötetes művének, a «L'Architectura delle Piramidi»-nek 4. kötete (1965-ben adták ki) szól Nagy Piramisról (a szerzők minden kötet mellé egy dossziét is mellékeltek különböző léptékű tervrajzokkal). Itt is sok szó esik a piramis lezárásáról vagy az előkamra gránitrostélyainak használatáról. De szintén jó áttekintés nyújt: Georges Goyon professzor könyve: a „Le secret des bâtisseurs des grandes pyramides, Khéops” (Paris, 1977). Ezenkívül ott vannak még August Mencken amerikai, David Davison angol és Julien Bruchet francia építészmérnökök különböző könyvei és írásai, melyek bőven szólnak a gránitdugók elhelyezéséről (egyébként e két utóbbi szerint azokat már az építés során bele kellett építeni a folyosóba).
Flinders Petrienek –aki 1881/82-ben mérte fel igen aprólékosan a gizai piramisokat- a The pyramids and temples of Gizeh c. 1883-ban kiadott könyve letölthető innen: http://www.bahaullah.net/sound/contents.html
Végezetül Kiran: örülnék neki, ha elhelyeznéd itt az elküldött képeket.
A gránitdugókról: A temetés után a Nagy Galéria padkáinak üregeibe illesztett fa vagy mészkőgerendákat kivették. Ezek tartották a felvezető folyosó záródugóit, majd ezeket lecsúsztatták a galériát és a felvezető folyosót áthidaló fapallón a járatba. Ez után még belülről a felvezető folyosót kissé beszűkítették, hogy felfelé ne lehessen elmozdítani a köveket. A csúsztatásnál a nagy viszkozitású tehéntejjel kevert kenőanyagot vagy valamiféle habarcsot használhattak. Ez a magyarázata, hogy egy tíz centis üres rés van az első és második gránitdugó között. Az első kőtömb egyik oldalán faékekkel szabályozták a lefelé mozgást. A legalsó grániték két oldalán még ma is látható hét centiméteres rést a folyosó falában a faékek helyének tartják, melyekkel a lefelé mozgást szabályozták.
A felvezető folyosóba négy monolitikus kőgyűrűt is beépítettek az egyiptomiak. Egy ilyen körgyűrű alkotja a járat mind a négy oldalát és a belső sarkai le vannak gömbölyítve. Ezek erősítették folyosót.
Sokan nem tudják, hogy nem csupán a felvezető folyosó elején lévő három gránitdugó zárta el a folyosót, hanem még mögötte is volt legalább húsz kődugó, de ezek mészkőből készültek. Ezért Al-Mámún kalifa bányászai szétverték azokat és a törmeléket a levezető járatba szórták.
Egyesek azt próbálják bizonygatni, hogy a záródugók már az építés során a felvezető folyosóba kerültek, mert azokat lehetetlen volt –úgymond- lecsúsztatni. Persze elfelejtik utána megmagyarázni, hogy akkor mi szükség volt a felvezető folyosóra, mi szükség volt arra, hogy kínlódjanak a függőleges kőgyűrűk beépítésével?
A kalifa emberei egyébként a teljes véletlennek köszönhetően találták meg a felvezető folyosót. Mikor harminc méter mélységben bevájtak a piramis testébe egy kőtömb lezuhanását hallották, s a robaj irányába ástak tovább. Ekkor jutottak be a piramis eredeti bejárati folyosójába. A lezuhant kőtömb nem volt más, mint a felvezető járat kezdetét letakaró turai mészkőlap. Ilyen mészkőlapok fedték a folyosó oldalait. Mivel a folyosó mennyezetéről leeső mészkőlap fölött vörös színű gránittömb volt, úgy gondolták, hogy egy folyosót találtak meg, mely a sírkamrához vezet. A gránittömb annyira kemény volt, hogy kénytelenek voltak az addig ásott üregüket elvezetni a három gránithasáb mellett, így jutva be a felvezető járatba.
A Te kritikus elmednek nehez megfelelni! (-:) Egyebkent a fene gondolta volna, hogy annyira kenyelmetlen...
De ha nem miszterium, akkor marad a mystery, amit elkenyelmesedett mivoltunkban, mai eszjarasunkkal nemigen tudunk megfejteni. (Hacsak nincs egy kenyelmesebb kerulout, amit meg nem talaltak meg.)
A dugokat valoszinuleg mindjart beepitettek, amikor az adott szintnel tartottak. (Ez esetben a kamrat eleve uresre terveztek. Vagy nem, de akkor kellett lenni keruloutnak.)
Felig-meddig OFF: tegnap ujra megneztuk a Mumiat, dvd-n, most mar jobban tudtam figyelni a reszletekre, mint uj koraban a moziban. Azt a sok marhasagot, amit ott osszehordtak az alkotok... Kezdve azzal, hogy Theba hatteret a piramisok adtak! Szerintem az osszes mumia forog a sirjaban.
Es meg valamit: igazan (-:) elgondolkodtatok mar azon, honnan ered a mumifikalas?
Most kimeljetek meg a homokban - termeszetes uton - aszalodott holttestek peldajatol, mert abban mar megegyeztunk, hogy az egyiptomi civilizacio regibb, mint a sivatag. Tehat???
A billeno bejarati kotomb, meg a kalifa-fele folyoso ugyeben ajanlom nezzetek meg a "Rosetau" (www.rosetau.com/) cikkeit, eleg erdekesek.
Ami a piramis epitesenek celjat illeti, en csak varok, varok, (de hiaba...).
Miert nem gondol arra senki, hogy esetleg egy miszteriumjatek szinhelye lehetett? Es ezert volt tobbszor is hasznalhato bejarata, ezert volt ures, se mumia, se kincs, se felirat.
A feliratok a kesobbi piramisokban jelentek meg, mikor a ritust mar valoszinuleg nem gyakoroltak a maga eredeti mivoltaban, de a papok (konzervativ nepseg) szuksegesnek tartottak legalabb a szovegeket megorizni. A szovegeket, amik olyan osinek tuntek, hogy talan mar a leiroik sem igazan ertettek mit jelentenek igazan.
Valaki alabb emlitette az "Egyiptom titkai" konyvet. En is olvastam, de szerintem ez affele mu-misztikum. Sokkal izgalmasabb lenne azt a vonalat vegiggondolni, amit Frazer kovet az "Aranyag"-ban, meg Graves a "Gorog mitoszok"-ban.
Én a Nagy Piramis bejáratáról beszéltem, nem más piramisokról. Ha ennek lenne egy föld alatti bejárata, akkor mi értelme lenne bejárati folyosónak? Egyébként nincs olyan piramis Egyiptomban, melybe „valahonnan messzebbről, földalatti járaton keresztül lehetett bemenni”. Olyan azonban van, melybe nem a piramis oldalfaláról, hanem csak pár méterrel mellőle, a talajszintről indulna a (egyik) bejárata: pld. Khephrén, Uszerkaf vagy Teti piramis. Azonban mégis elképzelhetőnek tartom, hogy a Nagy Piramisba vezetne egy nagyon messziről induló föld alatti folyosó, melyről a kopt legendák beszámolnak, de ennek léte még fölfedezésre vár...
Az egyiptomi királysírokat a történelmük során többször kirabolták, majd újból lezárták. Gizában már a VI. dinasztia idején történtek újjáépítések, majd az Újbirodalom idején is(IV. Thothmesz és II. Ramszesz). A XXVI. dinasztia idején –amit szaiszi kornak is neveznek- valóban történtek renoválások. Ez a kor valóban az egyiptomi történelem egyik „reneszánsza” volt, ahogy írod. Eszményiesítették az Óbirodalom korát és művészeti stílusát. Ekkor pótolták a Szfinx burkolatát és festették le újból a szobrot. Ízisz templom papjai végezték a kirabolt Mükerinosz sír újra temetését.
Az egyiptológusok többsége szerint a Nagy Piramist i.e. 2000 körül, az ún. vészkijáraton keresztül kirabolták. Edwards világhírű angol egyiptológus szerint a betörések és fosztogatások egészen a szaiszi korig (i.e. 664-525) tartottak, mikor újból lezárták a piramist. Ennek "legfőbb" bizonyítéka az lenne, hogy mikor i.e. 450 körül –azaz 150 évvel később- Hérodotosz ott járt, már csak egy halványuló emlék volt levezető folyosóról és a föld alatti „szigetről” (sírkamráról). Valamikor a perzsa korban azonban újból megnyitották a piramist, ugyanis Sztrabón már nyitva találta, sőt Plinius néhány évtizeddel később említette a Nagy Piramis belsejében lévő 86 könyök mély kutat is. (A megnyitás valószínűleg azt jelentette, hogy szétverték a bejárati folyosóba torlaszolt kőtömböket.) Sztrabón a következőket írta Geographika c. művében, mikor több mint kétezer évvel ezelőtt a Nagy Piramisnál járt: „Az oldalfalnak mintegy középtáján van egy kimozdítható kő: ha ezt kiemeljük lejtős folyosó vezet a kriptához.” (17, I. 33). Úgy látszik ezen a valóban „kényes helyen” egy billenő ajtó volt. Minden esetre a folyosó akkoriban nem vezetett még sehová, csak a föld alatti kriptába! A felvezető folyosó és a vészkijárat bejáratát ugyanolyan turai mészkőlap fedte, mint a folyosó többi részét. Talán szándékosan hagyták meg ilyennek a temetés idején az ajtót, hogy használhassák a piramis alsó részét vallási okokból. Vagy eleve nem csupán sírnak készült a Nagy Piramis, ha nem arra, hogy használják egy ma még közelebbről nem ismert rendeltetéssel… Ki tudja?
Mindenesetre az is megér egy kis gondolkodást, hogy miért hagyták védtelenül a piramis bejáratát. Viszont Maragioglio és Rinaldi olasz építészek -akik a Nagy Piramis egyik legalaposabb tanulmányozói voltak- megvizsgálták a hatvanas évek elején a bejárati folyosó falait és arra következtetésre jutott, hogy nem volt védtelen ez a folyosó sem, mert a járatot eltorlaszoló kőékek nyomait fedezték fel a falakon. Mások szerint azonban szándékosan hagytak szabad utat a föld alatti kamrához.
Szerintem nem volt rajta ajtó, legalábbis nem ilyen. A piramisoknak vannak földalatti termei, kamrái is. Inkább valahonnan messzebről, földalatti járaton keresztül lehetett bemenni. Egyszerűbb is volt az ilyen járatot járhatatlanná tenni, nem beszélve a technikai gondokról.
