Talán egy kicsit erősen fogalmaztam az előző hozzászólásomban személyeddel kapcsolatban amiért elnézést kérek. Mivel ebben a topicban sokan nem is ismerik Sörös elméletét most lehet hogy csúnyán néznek rám, de aki elolvasta és ( megértette !!! ) a könyvet az tudja miről beszélek. Utalnék itt Kiranra aki belátásom szerint itt a legjobban felfogta a dolgot és aki egy korai hozzászólásában megemlítette, hogy tudna válaszolni Eke kérdéseidre ( amik komolyan megkérdőjelezték, hogy nyitott szemmel olvasta volna a könyvet - dr.brain ), csak szerzői okok miatt nem teszi.
Tehát bárki aki meg akar kiabálni durva szavaimért és még nem ismeri teljes mélységében az elméletet azt arra kérem fontolja meg, nehogy később vissza kelljen vonnia szavait.
Egyébként a könyvről és az áráról. Nem hiszem, hogy egy elméletet ( ami szellemi termék ) minősítene fizikai megjelenése. Nem is értem, hogy ez hogy merült fel több helyen a topicban. Nem mondom, hogy az összeg nem húzós, de ha meglátom valamely kedvenc szerzőm bármely művét borsos áron publikálva akkor nem mondom azt, hogy fújj ez az egész baromság, mert drága. Látni kell, hogy a könyv egy termék aminek az árát a kiadó határozza meg. A szerző csak jogdíjat kap utánna és slussz. Mi köze van ennek az elmélethez ?
- Abba, hogy az egyiptomiak mit ábrázoltak és mit nem inkább ne menjünk bele. Ugyan is a rámpás módszernek sincs ábrázolása tudomásom szerint. Brühüm. ( Persze arról az ábrázolt görgős szoborvontató mutatványról én is tudok, de ez teljesen más tészta, mert az alaphelyzete a dolognak teljesen más.)
Egyébként látszik a hozzászólásaidból, hogy nem ismered az elméletet. Ez nem baj persze, de ne várd el tőlem, hogy leírjam neked a könyv tartalmát, mert sajna erre nincs időm. ( Vállalkozóként meg kell dolgoznom a betevőért @:-( ) De esetleg valaki mást rávehetsz a dologra. ( Az Ekét azért ne kérdezd meg mert szövegértési gondok fordulnak elő nálla ) Biztos vagyok benne, hogy a meglepetésed nem lesz pici és kérdéseid kicsit több kompetenciát fognak sugározni.
Kedves Redhut !
- Egy pillanatig nem vonom kétségbe, hogy a ábrázolnak bárkákat, napbárkákat, stb. szakrális jelleggel. Furcsa lenne, ha nem. Persze ne feledkezzünk meg arról, hogy ezek a bárkák hordoznak általában díszítést !!!!!!
Főleg a hajókra igaz, hogy nem csak vallási célokra használták őket mégha voltak is így ábrázolva. Ugye ? Sőt valójában először hétköznapi célra fejlesztették ki őket és csak utánna ment át a vallási "szférába ". Ezért ezek a festmények nem bizonyítják, hogy a bárka csak szakrális jeleggel működött volna !!!!!
Kedves Total-brutal !
Én már az élődő vigyoron rég túl vagyok.
Légyszi Te is ismerd meg az elméletet mielőtt teljesen belehergeled magad. ( Valószínüleg nem fogsz " huzigáló mókusokról" irogatni, mert fogalmam sincs ezt honnan szeded. De, tényleg . Ilyet csak azok írnak akik pár morzsát felcsiptek a dologból, de úgy általában még homály az egész.
Az alábbi sorokra azonban reagálnom kell:
"Egyszerüsítve a hajós modellt úgykell elképzelni, minta a libikókát, csak itt még ráadásként az erő és teherkarok ívalakúak. Az ív felfekvési pontja viszont NINCSEN rögzítve! ... és ez itt a hiba.
Müködés közben ugyanis oldalrabillen, ha nincsen mindkét oldalra kitámasztva!
Stimt?
Ha nem hiszed el, hogy így van, csinálj egy kicsi lavóros modelt, és próbáld ki, állva marad e?"
Ez így teljesen igaz ! De, ha veszed a fáratságot és megvizgálod a napbákát fényképekről akkor rá fogsz jönni pár dologra. Ne felejtsük el, hogy egy 44 m hosszú 21 (!!!!!) tonnás munstrum hajóról van szó amely indokolatlanul széles és lapos fenékszerkezettel rendelkezik. Tudod mekkora egy ilyen nagy hajóhoz egy 2-3 tonnás kövecske ? Ha vizuális típus vagy és jó az arányérzéked akkor most már látod a dolgot, hogy miért nem borul fel a hajó.
Így van! Mi még mindíg nem vagyunk benne biztosak! Pedig ez már véresen komoly!
Itt van a szakembere:
http://www.ucs.louisiana.edu/~jjm9638/matese.html
Az egyiptomi építészet annyira nincsen learchiválva, hogy az már felettébb gyanús.
Csak mintegy 1000 évvel késöbbi időpontról van olyan ábrázolás, ahol mindeféle álvány, és létraféleségekkel felállítanak egy nagyob oszlopocskát valamelyik templomnál.
Szerintem folyamatosan széngyellték, hogy ez az ősöknek valahogy jobban ment.
szerényebben mert egy pohár bor után tompul az "agya" :-))
igazából az is érdekelne, hogy az egyiptomiaka balatoni vitorlázásaik során jttek rá a bárka ilyetén emelô hatására? mert tudomásom szerint eddig senki sehol nem mutatott még ábrázolást sem az esetleges egyiptomi horgonyokról, nemhogy horgony sincsa kairói múzeumban (emlékeim szerint) ugyanis az "aklapmű"-bôl kiderül, hogy ez a minimum Zseniális ötlet innen van a neves vitorlás szerzônek!
Tehát ez a kérdés is nagyióon teccik, hogy szedték le a kötelet a kövekrôl, bár tudom hogy itt olyan mechnizmust használtak ami annyira triviális hogy az igen "bonyolult úszodaru" mellé már nem tették el. Nyilván ez egy olyan mechanika ami korszerű fémekbôl készül, és a tömb súly azárja össze :-)))
Eke
doktoragy törd a buksit nehogy bevalld hogy kidobott pénz volt a knyv ára
:-D
Üdv mindenkinek !
"- Ha a napbárka szakrális funkciókkal bírt, mint ahogy azt sokan állítják, akkor miért
nincs rajta egy gramm díszítő festék sem ?"
Ez aránylag egyszerű feladat.
ugye ie. 2700 körül vagyunk?
A hajót bármikor feldiszítették az alkalomnak megfelelően, díszes gyékényekkel, meg mindenféle kincsekkel. Ünnep után leszedték.
Többféle diszítést kellett használni a különféle ünnepekhez.
Hajójuk pedig nem volt korlátlanul, mint ahogy a hajóépítéshez megfelelő fa sem ált helyben rendelkezésre.
"Mélységesen meglep továbbá, hogy valaki felveti azt az "ötletet", hogy a hajódarú működéséhez nem is kellett víz .."
Hát szerinten sem.
Agyag és víz ami kellett és a masszán éppúgy csúszik a szán, mint siklik a vízen egy hajó.
VISZONT ezt írod!
"... amikor az
emberek elölre mentek és a meglazult kötelet elengedték. Ennyi. "
Hát ne is haragudj, de nem könnyű itt elnyomni az éledő vigyoromat.
Nézd meg oldalról ezt a vontatós szituációt.
Ha úgy történt ahogy írod akkor a hajó úgy vágja oldalra magát, mint a pinty! Hiszen gyakorlatilag be van rugózva a feszített kötél és víz közé!
:))
A huzigáló mókusok meg a túloldalon úgy potyogtak volna le ahogy kell.
Egyszerüsítve a hajós modellt úgykell elképzelni, minta a libikókát, csak itt még ráadásként az erő és teherkarok ívalakúak. Az ív felfekvési pontja viszont NINCSEN rögzítve! ... és ez itt a hiba.
Müködés közben ugyanis oldalrabillen, ha nincsen mindkét oldalra kitámasztva!
Stimt?
Ha nem hiszed el, hogy így van, csinálj egy kicsi lavóros modelt, és próbáld ki, állva marad e?
Márpedig el kell fogadnod az "iszonyú mennyiséget", mert szinte kivétel nélkül minden sírban ábrázolták a bárkát mint napbárkát.
Ami azt jelenti, hogy a napisten éjszakai útjához szükséges "kellék"-ként ábrázolták. Aztán ott volt még a mocsári vadászat-kép; aztán a szed-ünnepen körbehordozott szent bárka (pl. luxori templom), de sehol egy emelő...
mlékeim szerint az eredeti környezetben nem azt állították a kérdezôk amit nekik tulajdonítasz:"Mélységesen meglep továbbá, hogy valaki felveti azt az "ötletet", hogy a hajódarú
működéséhez nem is kellett víz, mert szárazon is tudott volna bólogatni. :-o
Talán tényleg elbólogatott volna egy párat, mert lapos volt az alja, de víz nélkül
hogyan tudta volna arrébb vinni a követ és hogyan lehetett volna vele precizen beilleszteni azt a
helyére. "
hanem azt, hogy az emelôt mint olyat (mert a "bárka" működése szerint emelô) működött volna minden fakszni nélkül szárazon is, enyit és nem többet.
hogy hogyan vitték volna arébb a követ, hát ez az, de erre kellett lenni több bárkamentes módszernek is, legalábbis a világban fellelhetô számos nagyobbacska kavics erre bizonyíték, a húsvét szigettôl az azték maja kultúráig számos helyen. tehát csak a tiszta logika is elég, hogy mint egyetlen lehetséges piramiséptô módszerként a bárka ne legyen "elégséges"!
Nézzük mit írsz utána."Továbbá a követ nem leakasztották a bárkáról, hanem az szépen letette amikor az
emberek elölre mentek és a meglazult kötelet elengedték"
tehát akkor a krapekok tartották a kavics súlyát, és hipp vezényszóra elengedték. Most nem tudom viccelsz e, vagy komolyan írod? Mert akkor ha ez enniyre könnyed akkor minek is az a bárka? odahúzzák kötélen, a súrlódást a "bárkán" kívűl más módszerekkel is le lehet küzdeni...
egyenlôre ennyi :-(
Persze, hogy nem voltak hülyék. De a papok irányították a valláson keresztül a népet, mint nálunk a középkorban.
Az egyiptomban látható templomok mindegyikében kultikus szerepe van a bárkának. Persze, mint munkaeszközt is ábrázolják, mint a halászat munkaeszközeit, de a kultikus ábrázolások a gyakoribbak, és szemléletesebbek. Ezek a templomok a mai formájukat a Ptolemaiosz korban kapták ugyan, de mind régebbi templomra épült. Ezért az ábrázolások hitelességét, és ezen keresztül a bárkák szerepét elég meg nem támasztott dolog cáfolni.
És még mindig lóg a kérdésem: Ha valóban bárkákkal hintáztatták a köveket, a mindenkori építési magasságba hogyan tették föl őket?
Tényleg egyszerűbb lett volna csupán lerajzolni a dolgot, de kisebb piramis építeni is egyszerűbb lett volna építeni, stb, stb.
Mellesleg szerintem konkrétabb és egyértelműbb gépleírás nem létezik annál amikor magát a gépet látod. Nem ? Ez elég logikus és világos gondolkodás volt az egyiptomiak részéről.
Továbbá nem tudom melyik tartósabb a papír vagy a fa ?
Azt kellene mindenkinek szem előtt tartani, hogy az egyiptomiak nem voltak hülyék. Nem voltak félidióták akiknek a napjait valamifajta vallásos révület és félelem igazgatta és minden józan észt nélülöző tevékenységekkel mulattaták az időt. Nagyon is józan gondolkodásuk volt és hétköznapi életük. Csak mi "civilizált" emberek hisszük, hogy mindent a vallásnak vetettek alá. OK. Volt vallás és fontos szerepe volt !!! Miért ? Mert szolgálta a közösség túlélését. Szabályrendszerek, hiedelmek, szokások gyüjteménye volt a vallás, de nem szürkehályog a szemükön.
Bocs ! Egy kicsit indulatos lettem, de ez a gyengém.
Még válaszolok egy másik kérdésre amire az előbb nem tértem ki.
A kis hajók nem hiszem, hogy olyan fontos értéket képviseltek, hogy el kellett volna rejteni őket. Azért annyira nem voltak feledékenyek ezek az egyiptomi fószerok, hogy az egyszerű hétköznapi bárkák "receptjét" 5 év alatt elfelejtsék amikor mindennapi használati tárgynak számítottak !
A hajó vallásos mivoltát bizonyítandó „iszonyú mennyiségű hieroglif írást, halotti szöveget, fohászt,” említesz. Tudsz ebből idézni a forrás feltüntetésével. Nem kötözködésként írom, csak nem tartom túl tudományos mennyiségnek az „iszonyú mennyiséget” @:-)
Nézzük azt a feltevést, hogy a bárka modellként, amolyan "terv-dokumentációként" szolgált. Ebben az esetben nincs semmi gond azzal, hogy ott maradt. Miért ? Ha valakinek van egy komoly, rendkívül aprólékosan tervezett, mesterien kivitelezett szerkezete amit már letesztelt munka közben, akkor valószínűleg a szeretné azt dokumentálni a jövő számára. Erre rendkívül jó módszer ha egy párat elrejt belőle olyan helyre ahonnan nehéz ellopikálni. Ez amolyan biztonsági mentés :-)))) Vagy nevezhetjük fekete doboznak is. ;-) Vagy üzenetnek a jövő számára, hogy hogyan épült a piramis. Egy ilyen cuccos nem rángat ki az ember a helyéről 5 évente, főleg nem ha van még egy pár ( jó pár ) a tarsolyában.
Mellesleg ebben az esetben a kiszáradásnak meg ilyesmiknek nincs jelentősége. Meg vegyük azt is hozzá, hogy a mai napig sincs azért olyan rossz állapotban ez a hajók, hogy ilyen miatt aggódniuk kellett volna.
Az egyiptomi templomok ábrázolásain a hajó bizony nem munkagépként szerepel...
Egyébként nagyon látványos, ahogy a bárkával a köveket a helyükre illesztgetik. De azokat a köveket csak föl kellett játszani valahogy a bárka szintjére, hogy ott az dolgozhasson, nem? És ez az épülő piramis külső oldalán kellett, hogy történjék.
Az "egyszerű" munkagép azért erős kifejezés egy 44 m-es monstrumra. Igaz ugyan, hogy a fa elég nagy kincs volt, de nagy balgaság lett volna egy rengeteg munkával felépített munkagépet zétszedni, főleg akkor amikor még törhették a fejüket további felhasználáson. Az értékét mutatja a hajónak az, hogy milyen gondosan elrakták. Mellesleg ha szakrális lett volna akkor legalább abba a nyomorult hajóárokba tehettek volna mellé valami kis cuccost.
Lehetséges, hogy a piramis építések utáni időkben jött el a csicsázás fénykora, de visszamenőleg, meglévő tárgyakat is kicsicsázhattak volna. (Persze csak ha szakrálisan vagy bármilyen más okból erre szükség lett volna.)
Kicsit még a hajón lévő kopásnyomokról. Eleve a kötél a cserélhető orr-részen volt rögzítve. Majd hülyék lettek volna egy ütött kopott orr-részt elrakni a hajóárokba, hogy amikor előveszik egy újabb munkákhoz akkor a lecserélésével kezdjék a
melót.) Másrészről egy előadáson halottam, hogy volt egy szerkezet (nem megyek bele a észletezésbe ) ami a kötél gyors rögzítését tette lehetővé és ne gondoljuk azt, hogy átkötötték azt a hajó orrán.
Ha egyszerű munkagép volt, akkor miért hagyták ott? Egyiptomban a fa elég nagy kincs volt, annyi fát biztos hogy tudtak volna még hasznosítani.
És a díszítés miért hiányzik? Milyen díszítés van a piramisokon? Az önfeledt csicsázás csak későbbi korokban vált általánossá.
Egy Kérdésem lenne a szakrális vonal képviselőihez.
- Ha a napbárka szakrális funkciókkal bírt, mint ahogy azt sokan állítják, akkor miért
nincs rajta egy gramm díszítő festék sem ? Mai napig látható, hogy
az ókori egyiptomi csókák még a hétköznapi dolgokat is díszítéssel látták el. Akkor, hogyan
felejtkezhettek meg egy ilyen fontos "szakrális" tárgyról ? Talán, mert tényleg csak egy
mezei munkagép volt, nem ?
Mélységesen meglep továbbá, hogy valaki felveti azt az "ötletet", hogy a hajódarú
működéséhez nem is kellett víz, mert szárazon is tudott volna bólogatni. :-o
Talán tényleg elbólogatott volna egy párat, mert lapos volt az alja, de víz nélkül
hogyan tudta volna arrébb vinni a követ és hogyan lehetett volna vele precizen beilleszteni azt a
helyére. Továbbá a követ nem leakasztották a bárkáról, hanem az szépen letette amikor az
emberek elölre mentek és a meglazult kötelet elengedték. Ennyi.
Dr. Brain
A következő levelemben adok egy magyarázatot arra a felvetésre, hogy miért nem látható
kopásnyom a bárkán. Elég egyszerű !
Teljesen világos, mert én is valami ilyesmire gondoltam. Azonban akkor minden második soron élesen látszania kéne a kopásnak, mintegy "ösvényt" mutatva, hogy hol is cipelték a sokezer követ fölfele. Bár lehet, hogy ez már szőrszálhasogatás, de soxor a lényeg a részletekben rejtőzik. Mint pl. a hajós módszer/kövek lepakolása.
Egyébként felmerült bennem egy lényegesnek tűnő kérdés a honlapodon ismertetett építési móddal kapcsolatban (amit pillanatnyilag a legvalószínűbb módszernek tartok magam is).
Nevezetesen a kövek egyik rétegről a másikra emelésénél vajon marad-e elég hely a tovább emeléshez, hiszen nagyjából egyforma köveket feltételezve szvsz "rálapolással" kellett azokat elhelyezni. Remélem érthetően írtam le a problémát. A másik, hogy többezer kő ugyanazon az útvonalon történő emelgetésével a legalsó sorok "kopáseróziójára" gondoltál-e?
Mindössze azt szeretném látni, ahogy Sörös úr egy mai bárkával legalább egyetlen alkalommal bemutatja, hogyan is működött ez. Mert szép dolog az elmélet, de elképzelem a hajót egyik oldalon a háromtonnás kővel, másik oldalon a harminc-negyven emberrel abban a pillanatban, amikor leveszik a követ...
Csókolom!
A könyvrôl szóló másik topikban mintha pont ezt kérdeztem volna, hogy minek a víz, ha az emelô műxik nélküle, de ha megnézed alkkor az is kérdés hogy egy pármilló tonna emelgetése hogyan lehetséges hogy a bárka oldalán csúszó kötél nem hagy nyomot stb.
Ráadásul azon az úton ahogy Sörös úr rájött a móccerre, az egyiptomiknak nem volt esélye mivel nem kellett nekik horgonyt használni.
Mondhatjuk hogy ez a lufi kipukkadt, mielôtt igazán felfújták volna
Eke
Nagyon gyenge, hatásvadász hiradás volt. persze lehet, hogy ennek a méregdrága könyvnek (5000 Ft.) kell is ekkora huzat, hogy kiürüljenek a raktárak.
" ... alapvető vallási ismeretek teljes hiányában ..."
Annyiban egészítenélek ki, hogy inkább az őstörténeti, illetve a mitológiai tudásnak lehet hijján.
De mivel vannak itt mérnökök is, feltenném néhány kérdést:
1./ Kibányászták a köveket, és ha egyszerű egykarú emelőket már használták, akkor minek a szálításhoz a hajó?
2./ Ha a hajótest "ringatása" volt az emelő, akkor minek ide, víz? Hiszen az egy hintánál inkább útban van, mint használ.
3./ A nagypiarmis televan járatokkal. Mit csináltak, csinálhattak elene, hogy a kádban maradjon a víz? Tömedékeltek? Igen ám, de mennyi idő alatt is köt meg a habarcs?
4./ igen meglepődtem, amikor kijelentette, hogy a piramisok inkább voltak egyféle világítótornyok, mint szakrális célokat szolgáló építmények!
Ennyire hülyék lettek volna az egyiptomiak?
Nappal világítótorony???????? Minek az?
Nem egyszerűbb lesni a parton lévő objektumokat és az alapján tájékozódni, mint saccolni, hogy ugyan már mennyire is lehetnek a piramisok?
5./ Amit ott bohóckodott a vízszinttel a piramisok lábánál az meg egyenesen multságos volt számomra. Hát persze, hogy az alapoknál vízszinteztek! Na de mi köze van annak a napbárkához?
Itt van egy hír, épp most olvastam:
Ismeretlen eredetű építmények 700 méteres mélységben!
Kuba délnyugati csücskénél a tengerszint alatt, 700 méteres mélységben olyan mesterséges _építményeknek tűnő_ objektumokat találtak, melyek a "történelem-elötti" civilizáció jegyeit viselik magukon.
A felfedezés a Kanadában élő Paulina Zeletsky mélytengeri földtanász érdeme: http://earthfiles.com/earth310.htm
A függőleges irányú földkéregmozgások normál esetben az évi 2, - 4 centiméter körüli sebességgel zajlanak és a ma is zajló folyamat legnagyobb ismert mértéke évi 12 centiméter. körül van, leszámítva az aktív vulkánok közvetlen környékét. De mivel az adott karibi térségnek még a környékén sincsen ilyesmi, egy számítást mindenképpen megér, hogy hány év is szükségeltetett ahhoz, hogy egy a szárazföldön megépített építmény ilyen mélységbe süllyedjen el.
Normál esetre most vonatkoztassuk az adott legnagyobb ismert mértéket, vagyis végezzünk el egy egyszerű számítást az évi 12 centiméteres, folyamatos sűllyedést feltételezve.
5833 év jön ki a számítást elvégezve. Ám de azt is figyelembe kell venni, hogy mivel valószínűleg nem a tengerszintre építkeztek, (hanem magasabbra) igy talán még 7000 évnél is idősebbek lehetnek a most felfedezett elsűllyedt, vízalatti objektumok.
Kétféle következtetés is megálja helyét.
Vagy egészen a felfedezés idejéig folyamatosan, ilyen _extrém_ sebességgel sűllyedt az adott terület, és akkortól pont megállt, mintha egy féket húztak volna be, vagy pedig ebben a térségben is voltak olyan katasztrofális sebességű, geológiai események, mint amelyeket sokan joggal feltételeznek pld. egyes a mitológiákban szereplő földterületek esetében, konkréten Mu, vagy Atlantisz esetében.
Hát, engem nem győzött meg... Mármint a műsor Sörös úrral. Valahogy a "gyorsbeszédű" emberek sosem jöttek be nekem. A taxisofőr meg persze, hogy a "professzor" feltétlen híve, hiszen tőle kapja a dohányt már három éve, ha jól hallottam. :o) És a piramisok meg mindössze a hajósok útbaigazításához kellettek...na neee Teljesen ledegradálta a szakrális jelleget. Nekem valahogy úgy tűnt, (de javítson ki bárki, ha nem így van) hogy Sörös úr az alapvető vallási ismeretek teljes hiányában nyilatkozik.
