Szerintem előremutató, hogy már a moderáció is úgy kezeli, mint germagyart: rögtön törlik a hozzászólásait is.
Bár igazság szerint ő a finnugor nyelvészet "hasznos idiótája." Aki beleolvas a kommentjeibe, az ösztönösen az ellenkező álláspontra helyezkedik, mint amit ő képvisel. :D
"Összefoglalva a fentieket a Kárpátok keleti átjárói közül a legkönnyebb és legrövidebb átvonulást az ÉK-i hágócsoport biztosítja, és ismereteink szerint geopolitikai tekintetben is ezek voltak előnyösebbek a honfoglalás idején, ráadásul egyértelmű írásos adataink is csak erről a hágócsoportról vannak. A krónikakompozícióban szereplő erdélyi útirány leginkább a barcasági (délkeleti) hágókra érthető, míg a Keleti-Kárpátok átjáróinak használata a történeti példák fényében nagy valószínűséggel kizárható. A geopolitikai körülmények azonban a barcasági átkelés felvetését sem támogatják, ahogy a déli hegylánc szorosai és hágói esetében sem. Mindezek alapján úgy gondolom, cseppet sem zárható ki, hogy Anonymus valós hagyományokat közölt, a millennium idején pedig a politika jól szavazott, amikor a honfoglalás földrajzi szimbólumát Vereckénél jelölte ki." (338-339. o.)
OK, hogy van erről egy írásos forrásunk (GH), ami inkább egy konfabulációs gyűjtemény.
Ugyanakkor régészetileg semmi nyoma a Vereckei-hágó használatára a hf által.
A konkrét régészeti leletek, az erőközpontok elhelyezkedése (az útvonal rövidsége, a geopolitikai helyzet) pont nem valószínűsíti a Vereckei-hágó használatát.
A szerző megkérte Attilát (valószínűleg TA-t), hogy súlyozza a különböző lelőhelyeket (moldáviai, román cikkek, fémkeresős szorványleletek), így alakult ki ez a 3 göc (törzsi központ?) valami matematikai "trükközéssel", plusz látszanak a hágócsoportok. A románvásári fémkeresős leletek utalnak a legközelebbi hágók használatára.
Egy ilyen kép is azt valószínűsíti, hogy nem a Vereckei-hágó lehetett a legfrekventáltabb bevonulási útvonal.
Ui.:
Savaz már 2021-ben linkelte, de akkor valahogy nem alakult ki komolyabb vita róla.
"A 9. századi Ibn Hordādbeh és a 9. századra visszamenő Ğayhanī-hagyomány szerzői (Ibn Rusta, Hudūd al-’Ālam, Gardīzī, al-Bakrī, al-Marwazī) nem használják a baskír nevet a magyarokra. Gardīzī, Šukrallah és Ibn Rusta a ’Mağġar’ alakot használja a 9. század második felének kelet-európai magyarságára.1 Al-Bakrī 1068-ban a Ğayhanī-hagyomány alapján írt a ’mahfarīya/mağġarīya országáról de ibn Ya’qūb nyomán ismerte már az ’al-Unqaluš’ országot is, lakói törökök (al-atrāk), akik Khoraszánból származnak. Azonosságukról nem tud, a baskír nevet nem ismeri.2 A baskír név a 10. századból származó al-Balhī-hagyományban (al-Iṣṭahrī, Ibn Hauqal) jelöli a magyarságot. Al-Balhī 934 előtt írta művét, a 10. század második felében ennek alapján al-Istahrī két féle basğirt-okról tud, az oguzok mellett, a volgai bolgárok mögött az erdőkben, és a Fekete-tenger északi partján, a besenyők és Bizánc szomszédságában, a nyugatiakat ’belső basğirt’ névvel megkülönböztetve. Ibn Hauqal ugyanerről írva a bašğirt alakot használta.3 AlMasc ūdī a 934-es Bizánc elleni magyar-besenyő hadjárat leírásában használta a bağġird alakot a magyarok egyik neveként, a másik az [o]nūkarda név. 4 Abu Hamid al-Ġarnātī 1150-1153-ban Unkurīya ország népét a Volga-vidékiekhez hasonlóan bāšgird-nak nevezte."
Most már tudjuk, hogy több hiba van a szövegben, és hogy az arabok három névvel is illetik a magyarokat ill. országukat. Ami nekem egyfajta bizonytalanságot jelez muszlim részről: túl távol estek a magyarok tőlük/érdeklődési körüktől.
"kina peremterületén éltek kinától északra minden nép .
A volga meg amolyan határfólyónak számit."
De nem hallottak KORÁBBAN a Türk birodalomról, amikor az a kínai Tang-dinasztia és pont az Arab Kalifátus között őrlődött fel a 8. században? Nem ismeték a saját ellenségeiket, és azok közelmúltját?
"Проведённая конкретизация датировки захоронений номадов и маршрута их проникновения в регион позволила поставить под вопрос их племенную принадлежность и подвергнуть сомнению устоявшееся в научной литературе мнение о продвижении угров Алмоша через Верецкий перевал."
Nagyon komoly kételyek merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy a honfoglalók a Vereckei hágót használták.
Prohnenko szerint viszont a besenyők a X. sz. tényleg itt jöhettek be.
Ui.:
Kész Barnabás tanulmányában van szó Prohnenko meglátásairól.
Alapvetően kit érdekel, hogy a X-XI. sz. muszlim tudósok miként csoportosították a türköket, miközben soha nem is jártak arra? Meg miket rajzoltak a Móriczka-térképeiken??
A volga és az ural vidék nem az a hely ahol birodalmak voltak a törzsek nagy területen éltek főkeg a folyók mentén a bolgárok is is csak 750 után jelennek meg ott es 922-ben tünnek föl a forrásokban Almis apjának még nem volt mohamedán neve és úgy tünik Álmis a kazár kagán alatvalója.
A SZuvar nép nem akar vele találkozni az egyik lánya a kazár kagán felesége meghal a kagán a másik lányát kéri tőle de azt inkább az Aszkal fejedelemnek adja , aki nem muzulmán.
A magyaroknak mániája függetlenség a kazár kagán is megpróbálja megszervezni őket nem sikerül neki.
A magyarok lelépnek a birodalmak közeléből keresnek valahol egy másik folyópartot ezt csak szervezetten lehet csinálni és ebben a kavarok nagyon jók.
A baskirok a magyarok a kezdetekben mindenképp azok a baskirok akik átkeltek a volgán a magyarok ezt a baskir nevet használják az arab útazók a kárpátmedencei magyarok megnevezésére is.
"Ez pont olyan, mintha Bilfert akarnád kirekeszteni, csak mert nem fogadja el feltétlenül és teljes mértékben a népszerű kutatók éppen aktuális régészeti besorolását, vagy mert ő is egy sztyeppei nyelvi hagyatékból táplálkozónak lát sok nyelvet. Ezek teljesen legitim feltevések itt!"
Nyugodtan nem fogadhatja el bármelyik topicktárs, csask ne sértődjön meg ha hülyének nézik, mivel olyan dolgokról tesz kategorikus állításokat (meglehetősen átláttszó indokkal), amiről fogalma sincs és/vagy könynen ellenőrizhetően nem igaz.
Eddig is felvethettek és felvetettek ilyeneket, amik udvariasan cáfolva lettek. Ez lenne a normális vita.
Az, hogy végtelen ismétlésbe és személyeskedésbe kezdenek egyesek, viszont joggal szankcionálható, mert pont a normális vitát lehetetleníti el.
Mert az már ugyanaz lenne, mintha minden nap kijelenteném vagy huszonotször, hogy te vagy a hétfejű sárkány.
Erre joggal jelentheted ki, hogy :
a - a hétfejű sárkány nem létezik,
b - nem is tudhatom, hogy ki vagy,
c - elhiszed, ha bizonyítom.
Persze én:
a- nem fogadom el, mert akár létezhet,
b - nem tudom, hogy ki vagy de szerintem te vagy a hétfejű, mert én hiszek benne,
Ehhez jól illeszkedik Gáll Erwin észrevétele a KM-i hágók átjárhatóságáról.
"A szorosok és átjárók kérdésével legbehatóbban Binder Pál foglalkozott néhány tanulmányában. E dolgozataiban kimutatta, hogy a 11–12. században a keleti népek (kunok, úzok) azokat a szorosokat, illetve hágókat használták fel betöréseik során, amelyeken keresztül a legkönnyebben hatolhattak be az Erdélyi-medencébe – mint a Vöröstoronyi-, a Bodzai- és az Ojtozi-szorost, vagy a Tatár-hágót (ezeket a lenti, 31/B. képen zöld színnel jelöltük).288 A támadások tehát főleg délről, illetve délkeletről érték Erdélyt, és leszámítva a Radnai-hágó mongolok általi használatát 1241-ben, semmi nem utal e hágó ilyen jellegű korábbi használatára." (89. o.)
Nekem ebből a KM-be történő részleges költözés jön le, ami kimondottan jól illeszkedik a történelmi forrásokból ismert
fokozatos besenyő nyomás tényéhez. Plusz a ruszok megjelenése és megerősödése miatt lezárulhatott a szláv rabszolgakereskedelem mint "üzletág", ugyanakkor megjelent egy új üzleti lehetőség: a nyugat-európai "bérmunka" lehetősége (a.k.a. kalandozások).
Megszületik egy teljesen racionális döntés: a "cég" telephelyét át kell helyezni a KM-be, fokozatosan felszámolva
Eteköz a Fekete-tengerig sokáig még magyar felségterület maradt a költözés után is. Lásd T.A..
Elfogadja a moldáv régészek felvetését, amely nem az, amit te itt írsz.
Egyébként B. Szabó után szabadon: az etelközi besenyő támadás a magyarok keleti végeit érinthette, ezzel is "jobb belátásra" bírva a főnökséget, stb.
Amúgy absz. részletkérdés, hogy miben és hogyan nyilvánult meg a besenyő "nyomás" az etelközi magyarokra. Semmi szükség az önfényezési kísérleteidre: akár kisöpörtek minket onnan, akár rádumáltak csak a kiköltözésre, az a legkevésbé sem befolyásolja normális ember szemében az eseménysor megítélését.
A besenyőknek voltak szövetséges részeik, amelyekkel jó kapcsolataink voltak és a helyünkre engedtük őket és voltak máshonnan származó nem barátságos részeik is.
Kérdés, ill. adódik, hogy Etelköz szakaszos kiürítése együtt járt-e az ottani magyarok szakaszos KM-be költözésével? Mert akkor a Sudár hiányolta "nyelvi utánpótlás" 895 után a KM-be(n) egy generáción át is elhúzódhatott.
