Mr.Spock Kedves, még hogy élek?
Téged nem látni! Már féltem,
Hogy eltüntél Ámerikában,
Ámerika félelmetes városában!
Okos szolásaid hol maradnak,
Mik nők körében diadalt aratnak?
Jer vissza, vissza ne fogd magad,
Emeld a szinvonalt, éltesd a tasztalt:DDDDDDD
Megnéztem a honlapodat. Mielőtt bármit is mondanék, előre bocsátom, hiszek abban, hogy van értelmes élet a Földön kívül, és abban is, ha a kormányok tudnak is valamit, azt erősen titkolják.
Azt kérdezed miért építenek ekkora építményeket (piramisok).
Egyrészt ugye a hitvilág, másrészt mert a fáraónak volt rá pénze. Csak így egyszerűen. Akart hagyni maga után valami monumentálisat (sikerült)
Megnéztem a fényképeket is. A marsi arc első nézetemben egy magzatot ábrázol, még az anyaméhben. Ennyit arról ki, mit lát. Másrészről elég erőteljes képzelőerő kell, hogy ott alakot vélnek felfedezni, szvsz nem látszik semmi. Harmadrészt, az űrből nézve, a piramisok nagyon picinyek, ha én jönnék valahonnét, észre nem venném az biztos (főleg, ha még soha nem jártam erre)
A kedves ember nem csak az emberi konkurenciát pusztítja ki, hanem a többi állatfajt is. Még most is, nap mint nap. Miért? Mert konkurenciát lát benne. Szvsz ez az evolúció bizonyítéka, figyeld meg így megy ez a napi életben is
Nem az agy súlya számít, hanem a barázdáltsága.
Másrészről az egész földönkívüli kérdésről az a véleményem, hogy az igen tisztelt „földönkívüli urak" semmit nem tennének ok nélkül. És ha annyira akarnák, hogy észrevegyük jelenlétüket, akkor nem ilyen homályos nyomokat hagynának. Ha meg nem akarják, akkor nem is vesszük őket észre. Persze majd rajzolgatnak a homokba, óriási domborműveket készítenek merő passzióból. Hát szerintem nem.
Kedves DcsabaS!
Mindkét népcsoport civilizált. A saját szemében. A másik barbár. Szvsz rossz ez a megközelítés: „a civilizáltabb győz", az erősebb, szervezettebb, találékonyabb győz.
Az lehet, hogy megígérték, de volt már olyan, hogy megvonták a kutatási engedélyt egy tudóstól, aki felfedezése megdöntötte volna az egyiptomiakról tudott dolgok egy részét (részletek legközelebb). Bye
No szóval szombaton láttam az Arte-n egy ismeretterjesztőt, A piramisok bolygója c.-mel. Bemutatta, hogy piramisok a Közel Kelettől egészen Délamerikáig fellelhetők! Találtak piramisokat Iránban, Cipruson, Sziciliában stb.! nem az egyiptomiak kiváltsága, hanem egy olyan népé, amely már kihalt és prímán tudott hajózni. Másukat kis figurákként az egyik maja piramisban hagyták! Feltünően nagy és csúcso fejük volt, lefelé görbülő vastag szájjal! Az egyik egyiptomi tudós megigérte, hogy 2000-ben folytatják a kutatást a Cheops piramisban, a Gantenbrink akna feltárásával, hátha ott a rejtély kulcsa!!!!!!!
Sajnos a Piramis építési technológiáját nem tudjuk rekonstruálni az egyiptomi írásos emlékekből, a görög források pedig a "hallottam, hogy volt olyan, akinek a sógóra látta" kategóriába sorolhatók.
Az X-technológiának azonban vannak (időben) közelebbi nyomai is. Élt egy EDWARD LEEDSKALNIN nevezetű pofa. Lettországból emigrált az USÁba, és Floridában felépítette az ún. Korall Várat (Coral Castle). Egymaga építette szerelmi felindulásból egyszerű eszközökkel. Az építmény eléggé eszement, de két dolog miatt érdekes:
1. Több 15-35 tonnás koralltömböt is megmunkált és beépített a fazon,
2. Azt mondta, hogy a titkos egyiptomi piramisépítési technikát alkalmazta.
Szóval a technológia nincs olyan mélyen elásva, csak azt kéne kideríteni, hogy hogyan jutott a birtokába a mi ED barátunk.
Források (angolul):
http://site034145.primehost.com/en/articles/coralCastle.htm
http://www.m-m.org/jz/sphinxr.html
"Akkor sajnos azt kell mondjam, hogy NEM értünk egyet! Az, hogy a legegyszerűbb lehetséges magyarázatot célszerű választanunk ökonómiai szempontból, egyáltalán nem jelenti azt, hogy ezzel kiválasztottuk az igaz, vagy helyes magyarázatot!"
(Attól tartok ennél a pontnál nagyon mély - filozófiai - szakadék szélére érkeztünk. Na jó, egyensúlyozzunk kicsit! : ) Alighanem most jött el a definíciós fázis ideje. Szóval én úgy gondolom nem érdemes abszolút, végsô igazságot tételeznünk általában sehol, semmi mögött; érdemesebb az "igaz", "helyes" magyarázat alatt azt érteni, ami az adott pillanatban a lehetô legjobb eszköznek mutatkozik a valóság leírására - és igen, energetikai tekintetben is a lehetô legspórolósabb. : )
"Ellenpróba: bármikor felszínre kerülhetnek olyan új tények, amelyek ellentmondanak az egyszerű - és általad igaznak elfogadott - magyarázatnak, miközben továbbra sem mondanak ellent egy talán kissé komplikáltabb, másik magyarázatnak!"
Ebben a pillanatban természetesen a másik, komplikáltabb magyarázat lép elô "ökonómiailag legkedvezôbb, legegyszerűbb, legigazabb" változattá, mivel a régi egyszerű immár nem igaz magyarázat, hanem olyan modell/hipotézis, amely a tapasztalati tényeknek ellentmondó, azaz elégtelen, azaz hamis. Hol itt a gond? : ) Működik továbbra is szépen a borotva...
"Vagyis így tényleg elveszne az igazság objektív jellege,..."
Miért? Az "igazság objektív jellege" kifejezést én csak úgy tudom értelmezni, ha hozzátesszük: ´..., ahogy azt mi, emberek, érzékelni vagyunk képesek´. Mert hiába abszolút igaz (félre: különben nem is tudnék jó definíciót adni erre a kifejezésre) valami immanensen, ha ahhoz semmiféle módon nem lehet az emberiségnek köze. Számunkra pedig úgy gondolom mindig az a "legobjektívebb igazság", amit épp (hipotetikus) közös tudásunk annak tételez.
"...mert az azon múlna, hogy ki mennyit tud. (Ráadásul minél kevesebbet tud valaki, annál több igazságot mondhatna...)"
Ez így is van. : ) Tényleg attól függ mit tartunk igaznak, hogy mennyit tudunk. És attól, hogy emiatt a buta/korlátolt/fanatikus (= önmagukat szigorúan behatárolt ismeretelméleti keretek közé szorító) emberek valóban megdöbbentô magabiztossággal nyilvánítanak ex cathedra véleményt bármilyen tárgyban, még nem kell félteni az "igazságot", merthogy szerencsére nem ôk képviselik/határozzák meg az emberiség közös tudását, a tudományt.
"Amikor az igazságot akarjuk megállapítani, azt kell észben tartanunk, hogy egyáltalán nem minden kérdésben tudhatjuk, hogy mi az igazság. Vannak az adott helyzetekben (axiómarendszerekben) eldönthetetlen kérdések (lásd Gödel). Az ismeretek (illetve az axiómarendszerek) bővülése lehetségessé teheti egyes korábban megválaszolhatatlan kérdések megválaszolását, de ez nem változtat azon, hogy az új helyzetben is felbukkannak ott megválaszolhatatlan kérdések."
Teljes mértékben egyetértek.
"Amikor jobb híján (vagy egyszerűsítés képpen), azaz didaktikai, illetve ökonómiai szempontokból az egyszerűbb lehetőségek mellett döntünk, rendkívül fontos "leszúrni egy útjelző karót", hogy tudjuk hol az a pont, ahová majd vissza kell térnünk az igazság megállapítása végett, amikor bizonyos újabb tények is felszínre kerülnek. Amíg az iskolai oktatás nem érvényesíti ezt a fajta gondolkodást, addig csakis félműveltséget terjeszt, mert további pontosításra nem szoruló teljes igazságként állít be részigazságokat, vagy éppen hamisságokat, és eleve lehetetlenné teszi a nebulók számára, hogy majdan emlékezhessenek rá, miben szorulhatnak további csiszolásra az iskolában tanultak."
Akkor sajnos azt kell mondjam, hogy NEM értünk egyet! Az, hogy a legegyszerűbb lehetséges magyarázatot célszerű választanunk ökonómiai szempontból, egyáltalán nem jelenti azt, hogy ezzel kiválasztottuk az igaz, vagy helyes magyarázatot!
Ellenpróba: bármikor felszínre kerülhetnek olyan új tények, amelyek ellentmondanak az egyszerű - és általad igaznak elfogadott - magyarázatnak, miközben továbbra sem mondanak ellent egy talán kissé komplikáltabb, másik magyarázatnak! Vagyis így tényleg elveszne az igazság objektív jellege, mert az azon múlna, hogy ki mennyit tud. (Ráadásul minél kevesebbet tud valaki, annál több igazságot mondhatna...)
Amikor az igazságot akarjuk megállapítani, azt kell észben tartanunk, hogy egyáltalán nem minden kérdésben tudhatjuk, hogy mi az igazság. Vannak az adott helyzetekben (axiómarendszerekben) eldönthetetlen kérdések (lásd Gödel). Az ismeretek (illetve az axiómarendszerek) bővülése lehetségessé teheti egyes korábban megválaszolhatatlan kérdések megválaszolását, de ez nem változtat azon, hogy az új helyzetben is felbukkannak ott megválaszolhatatlan kérdések. Amikor jobb híján (vagy egyszerűsítés képpen), azaz didaktikai, illetve ökonómiai szempontokból az egyszerűbb lehetőségek mellett döntünk, rendkívül fontos "leszúrni egy útjelző karót", hogy tudjuk hol az a pont, ahová majd vissza kell térnünk az igazság megállapítása végett, amikor bizonyos újabb tények is felszínre kerülnek. Amíg az iskolai oktatás nem érvényesíti ezt a fajta gondolkodást, addig csakis félműveltséget terjeszt, mert további pontosításra nem szoruló teljes igazságként állít be részigazságokat, vagy éppen hamisságokat, és eleve lehetetlenné teszi a nebulók számára, hogy majdan emlékezhessenek rá, miben szorulhatnak további csiszolásra az iskolában tanultak.
Konkrét, de jó példával élve, a matematika tanítása során igen komoly munkát fektetnek abba, hogy a diákokkal megértessék: egy közelítő formulát csak akkor szabad használni, ha az alkalmazásához szükséges feltételek fennálnak, és ha meggyőződtünk arról, hogy az általa okozott hiba bizonyosan nem nagyobb annál, mint amit még elhanyagolhatunk az adott kérdésben.
Amennyiben a 'kihirdetjuk, hogy melyik az igazi' alatt azt erted, hogy az adott pillanatban melyiket fogadjuk el igaznak (melyik "vilagleiro kepessegehez rendelunk magasabb erteket" aktualisan : ), akkor - pusztan energetikai szempontok alapjan - szvsz igenis az egyszeruseguk/bonyolultsaguk alapjan kell dontenunk.
[Kulonben az objektiv, abszolut igazsagfogalommal szerintem altalaban is nagyon ovatosan kell banni...]
Kedves Purusa, ezt meg hogy értetted? Csak nem úgy, hogy 2 pillanatnyilag lehetségesnek mutatkozó magyarázat közül pusztán az egyszerűségük/bonyolultságuk alapján kihirdethetjük, hogy melyik az igaz?
Azt te csak szeretned, kedves JT, azt te csak szeretned.. : )))
Igenis sokat szamit [alapveto jelentosegu ismeretelmeleti elv], es a t. idealistak (fil. ertelemben) megoly forro emocionalis igenyei sem tudjak ezt a tenyt semmisse tenni.. : )
Sziasztok!
Augusztus 1.-én ismét lesz, a "National Geographic" adón a piramisokkal foglakozó film 18 orakor.
Aztán közvetlenül utána még egy témakörhöz közeli.
Hali Mindenkinek!
Most olvastam el Szoke Miklos Arpad, A Nagy Piramis rejtelye cimu konyvet, addig nem akartam emlitest tenni rola, amig a vegere nem erek. Nem konyvajanlonak szantam, de szamomra mondott 1-2 okossagot. Szerinte a Nagy Galeria vegen levo granitbol keszult kuszobkovet kellene felemelni, mert alatta vannnak meg kelet/nyugat iranyu tovabbjutasi lehetosegek. Szinten a konyvbol vett erdekesseg (legalabbis szamomra): 1993 Gantenbrich egy robotot juttatott a Kiranyne kamrajanak a szellozonyilasaba, amely a kamra talajszintjen nyilik es 23*20 cm-es. Kb. 2 meter vizszintes resz utan kb. 60 metert 39.5 fokos szoggelemelkedik, majd egy meszkolap zarja le az utat. A zarolapon egymastol kb. 8 cm tavolsagra 2 fogantyuszeruseg van. Amikor a zarolap moge akart nezni szaloptika segitsegevel, akkor megvontak tole a kutatasi engedelyt. A konyv szerint azert kellett 1 ilyen kismeretu zarolapra 2 fogantyu, hogy az egyikkel nyitni, a masikkal pedig zarni lehessen, azaz egy kezzel szabalyozhato szellozojaratrol van szo, ami egy fuggoleges aknaba nyilik. Termeszetesen a hivatalos tudomany kepviseloi szerint mas a magyarazat.
PomPom
Andzsin!
Mi lenne ha az evolúciót nem egy zárt törvénynek fognád fel, hanem egy igen is az világban felismerhető logikus rendszernek.
Az, hogy elismerünk egy fejlődési modellt, amit szemeink elött a tudósok fejtenek meg, és írják azt le jól rosszul törvényekben, még nem jelenti azt, hogy cáfolhat is dolgokat.
Nézd meg a piramis link mögé tett új oldalaimat. Én elfogadom az evolúciót, mint az ismert legjobb magyarázatot az adott dolgokra, de nem zárom le!
És ezt a tudomány nem is írja elő.
Sőt inkább azt mondja, hogy használjuk ha már tudhatjuk:)))
Hali Mindenkinek!
Most olvastam el Szoke Miklos Arpad, A Nagy Piramis rejtelye cimu konyvet, addig nem akartam emlitest tenni rola, amig a vegere nem erek. Nem konyvajanlonak szantam, de szamomra mondott 1-2 okossagot. Szerinte a Nagy Galeria vegen levo granitbol keszult kuszobkovet kellene felemelni, mert alatta vannnak meg kelet/nyugat iranyu tovabbjutasi lehetosegek. Szinten a konyvbol vett erdekesseg (legalabbis szamomra): 1993 Gantenbrich egy robotot juttatott a Kiranyne kamrajanak a szellozonyilasaba, amely a kamra talajszintjen nyilik es 23*20 cm-es. Kb. 2 meter vizszintes resz utan kb. 60 metert 39.5 fokos szoggelemelkedik, majd egy meszkolap zarja le az utat. A zarolapon egymastol kb. 8 cm tavolsagra 2 fogantyuszeruseg van. Amikor a zarolap moge akart nezni szaloptika segitsegevel, akkor megvontak tole a kutatasi engedelyt. A konyv szerint azert kellett 1 ilyen kismeretu zarolapra 2 fogantyu, hogy az egyikkel nyitni, a masikkal pedig zarni lehessen, azaz egy kezzel szabalyozhato szellozojaratrol van szo, ami egy fuggoleges aknaba nyilik. Termeszetesen a hivatalos tudomany kepviseloi szerint mas a magyarazat.
PomPom
Andzsin!
Mi lenne ha az evolúciót nem egy zárt törvénynek fognád fel, hanem egy igen is az világban felismerhető logikus rendszernek.
Az, hogy elismerünk egy fejlődési modellt, amit szemeink elött a tudósok fejtenek meg, és írják azt le jól rosszul törvényekben, még nem jelenti azt, hogy cáfolhat is dolgokat.
Nézd meg a piramis link mögé tett új oldalaimat. Én elfogadom az evolúciót, mint az ismert legjobb magyarázatot az adott dolgokra, de nem zárom le!
És ezt a tudomány nem is írja elő.
Sőt inkább azt mondja, hogy használjuk ha már tudhatjuk:)))
Az hogy az evolucio bizonyitott...:))))
Bizonyos reszei az elmeletnek valoban mukodnek, csak az a baj, hogy nem allnak ossze koherens egessze. Az evolucio elmelete kb. ugy nez ki, mint egy busz aminek csak ket kereke van, hianyzik belole a sebvalto, meg mondjuk az index, es azt mondjuk ra: Ime itt egy teljes egeszeben mukodokepes busz, kicsit docog, de ha megeroszakoljuk akkor menni fog ez gyerekek.
Azt hiszem, hogy paradigmavaltas elott allnak a termeszettudomanyok, es ha minden jol megy, akkor a Khufu-piramisban es a Szfinx alatt-mellett levo kamrak mibenletere is hamarosan fenyderul, hacsak el nem kenik a dolgot, mert hat erre is lattunk mar peldat, nem is egyet.
A kinai piramisokkal az abaj, hogy nem lehet oket kutatni senki nem tud semmit. En mar hallottam kulonbozo kutatasokrol a Takla-Makan sivatagban, amelyek elegge erdekesek, de idorol idore lezarja a hatosagok ezt a teruletet is.
Szia Bal3!
Az Anomália honlapon nézd meg a piramisok műholdképét!
A szfinx keletre néz.
Andzsin néhány cikkel lejjebb már ajánlotta a Nova online linket.
Itt találsz pontos méreteket és egy papirmakett rajzot is.
Andzsin!
Én annakidején úgy nyúltam le a Qtime videókat, hogy mielőtt felmentem ürítettem a casht, aztás símán kiszedtem ami érdekelt.
Ha a Nova online urljén visszamész a gyökér linkre sokminden mást is találsz.
Titanic, vagy éppen husvét szigeti reálvideót is.
Valaki érdeklődött a kínai piramisok után.
Az is van néhány az anomália honlapon.
Tudtommal a legnagyobb tényleg van vagy 300 m. magas, de az egy katonalag teljesen lezárt területen van.
Ettől függetlenűl, irodalmi adatok szerint van vagy 300 piramis kínában!
Régi vágyam, hogy egyszer építek egy "piramist" akkorát amiben 2 ember kényelmesen elalhat. Nyaralóba gondoltam mint kerti érdekesség és egyben kísérlet.
Sajnos még nincs kertes házam:(
Addig is szeretnék kísérletezni, de nincsenek meg a pontos méret és tájolási
adataim. Pl. több helyen olvastam, hogy pontosan Észak felé van tájolva.
Okéokéoké no de a sarka, vagy az oldala ???
45 foknyira nem mindegy.
Kérlek segítsetek ebben, hol találok a neten megbízható adatokat, vagy kérlek
adjátok meg, ha lehet magánban.
Előre is kösz.
Üdv.Bal3
Írod
"Annak ellenere, hogy en is az evoluciot fogadom el mint a "legjobb ami van" elmeletet, de azert en ezt igy nem mondanam ki (hogy bizonyitott)."
Ugyan miért nem?
Kérdezed:
"Persze mielott ezen elkezdunk vitatkozni, a legfontosabb az, hogy megegyezzunk, hogy mit is foglalunk bele az evolucioba. Maganak az eletnek a keletkezeset is?"
Természetesen NEM!!! Mint ahogy skolo-nak szánt üzenetemben is írtam, az evolúcióelmélet nem hivatott azt bizonyítani, hogy az élet evolúciósan keletkezett. Ez csupán egy lehetséges (habár kézenfekvő) fölhasználása az evolúcióelméletnek, ami vagy helytálló, vagy sem, de ez nem változtat az evolúcióelmélet igazságán! Ahhoz hasonlóan, ahogyan az energiamegmaradás törvényét sem csorbítja az, hogy töméntelen sok esetben nem marad meg az energia, hiszen nem is azt mondja ki a törvény, hogy mindig és mindehol (a körülményektől függetlenül) megmarad, hanem csak azt, hogy zárt rendszeré megmarad! Ugyanígy, az evolúcióelmélet sem mond olyat, hogy a világon mindenre és mindentől függetlenül alkalmazható volna.
A személyes véleményem szerint az élet és az evolúció fogalmai összeköthetők, mégpedig olymódon, hogy az élőlényeket egyfajta evolúcióra képes rendszerekként definiáljuk. De még az életnek ez a fajta meghatározása sem jelenti azt, hogy az élet keletkezése csakis evolúciós lehet. Hiszen egyébként is világos, hogy lehet másmilyen is (pl. mesterségesen előállított). Persze aki érti az evolúció mechanizmusát, abban felvetődhet a gondolat, hogy a földi életnek nemcsak a fejlődése, de már a kialakulása is lehetett evolúciós folyamat. Ez egy új elmélet, ami összhangban van az evolúcióelmélettel, ezért annak általánosításaként is fölfogható, és tudomásom szerint nem cáfolja semmi. De akkor sem azonos az evolúcióelmélettel.
Kérdezed:
"... Mint peldaul az Oparin elmelet?"
Természetesen az Oparin-elmélet sem része az evolúcióelméletnek. Csupán egy csatlakozó olyan elmélet, amely összhangban van az evolúcióelmélettel. (De persze ez még nem bizonyítja az igazságát.)
Írod:
"... maganak az eletnek, az elo anyagnak a letrejottere tenyleg semmifele BIZONYITEK nem letezik (legalabbis en nem tudok rola, ha van legyszives vilagosits fel)."
Mindenekelőtt azt kell megérteni, hogy ha teszem azt, teljesen in vitro és az orrunk előtt létrejön valami, amit aztán viselkedése alapján teljes joggal életnek nevezhetünk, az akkor sem fogja bizonyítani azt, hogy a földi élet eredete nem lehet másmilyen. De esetleg bizonyíthatja azt, hogy olyan is lehet, mint ahogy az orrunk előtt történt.
Ezen túlmenően, egyelőre csupán arra vonatkozóan vannak megbízható tapasztalataink, hogy az élőlények más élőlényektől származnak és éppen ezt a leszármazást vizsgálja az evolúcióelmélet. Vagyis az evolúcióelmélet a legbiztosabb alapokon nyugszik.
Vélekedsz:
"Azert az energiamegmaradas torvenyevel kapcsolatban elegge erdekes es meggyozo kiserleteket vegre lehet hajtani, ami azert az evoluciora nem annyira es olyan szinten vonatkozik."
Tévedsz. Ha valaki "bután" értékelné ki az adatokat, roppant könnyen lyukadhatna ki arra a következtetésre, hogy az energiamegmaradás csak humbug, ugyanúgy, ahogyan mondjuk Newton I. törvénye is. Az emberek inkább csak hisznek a fizika igazában, mégpedig főleg talán azért, mert nem értik, s így bizonyos félelemmel vegyes tisztelettel néznek fel rá. (Csakhogy ugyanezt a tiszteletet az áltudományoknak is megadják.)
Az evolúció a bizonyított elméletek
közé tartozik.
Annak ellenere, hogy en is az evoluciot fogadom el mint a "legjobb ami van" elmeletet, de azert en ezt igy nem mondanam ki (hogy bizonyitott). Rendkivul sok arra utalo jel letezik, hogy igen, arrol van szo, szinten sok nagyon fontos reszeredmeny van ami igaznak tunik, de egy ketsegen kivuli bizonyitek mellett en nem foglalnek allast.
Persze mielott ezen elkezdunk vitatkozni, a legfontosabb az, hogy megegyezzunk, hogy mit is foglalunk bele az evolucioba. Maganak az eletnek a keletkezeset is? Mint peldaul az Oparin elmelet? Vagy csak a mar meglevo elet tovabbi alakulasat? Fontos kulonbseg, mert maganak az eletnek, az elo anyagnak a letrejottere tenyleg semmifele BIZONYITEK nem letezik (legalabbis en nem tudok rola, ha van legyszives vilagosits fel).
Pont annyira nem tény, mint amennyire nem tény pl. az energiamegmaradás törvénye.
Nem tartod ezt csak egy egeszen picit tulzasnak? Azert az energiamegmaradas torvenyevel kapcsolatban elegge erdekes es meggyozo kiserleteket vegre lehet hajtani, ami azert az evoluciora nem annyira es olyan szinten vonatkozik.
Kérdezed:
"Pontosan mire gondolsz, hogy csak hiszem? Arra, hogy az evolúció nem az indirekt bizonyítási módszert követi, vagy pedig arra, hogy a többi tudomány általában igen?"
Arra gondolok, hogy a tudományos elméletek bizonyítása mindig indirekt módon történik, és hogy ezért a bizonyítottság sohasem jelenti azt, hogy egyedül a bizonyított elmélet lehetne helyes. Az evolúcióelmélet ebből a szempontból semmiben sem különbözik más tudományos elméletektől.
Írod:
"Az evolúció-kutatás igazi célja az élet eredetének felderítése lenne."
Ezzel nem tudok egyetérteni. Egyes emberek persze várhatják ezt az evolúció-kutatástól, de az általános cél csupán az evolúció okainak és dinamikájának a feltárása. (Utólag majd kiderül, hogy milyen fajta és bonyolultságú anyagi rendszerek jöhetnek létre evolúciósan.)
Írod:
"Vagyis a kérdés az, hogy hogyan jött létre az élet."
Ez persze szép és érdekes kérdés, és az én személyes véleményem szerint is evolúciósan, de mint az előbb már írtam: az evolúció fogalmát és lényegét mégsem ez a kérdés definiálja.
Írod:
"De az evolúcionisták előbb felállítják az elméletet, kizárják az összes többi lehetőséget, majd megpróbálnak bizonyítékot gyűjteni a kedvenc elméletükhöz."
Ha evolucionisták alatt nem az evolúció hívőit, hanem az evolúció kutatóit értjük (személyesen én inkább csak ilyeneket ismerek), akkor a bírálatod NEM jogos! Az evolucionisták minden szóba jöhető lehetőséget megvizsgálnak - csak aztán az alkalmatlannak bizonyultak kiszelektálódnak.
Írod:
"Ugyanakkor közel sem tény, hogy az élet evolúció útján jött létre, pláne nem, hogy ez már be lenne bizonyítva - hiába tanítják úgy az iskolákban."
Pont annyira nem tény, mint amennyire nem tény pl. az energiamegmaradás törvénye.
Vélekedsz:
"Ez egy elmélet, nem több, még ma sem."
Vannak bizonyított elméletek (amelyek ettől még nem lettek kizárólagos érvényűek), és vannak cáfolt elméletek (amelyek ettől még nem mindenestül hibásak). Az evolúció a bizonyított elméletek közé tartozik.
Írod:
"A kérdés tehát még mindig nem az, hogy hogyan alakultak ki az életformák az evolúció során, hanem az, hogy spontán evolúciós folyamat eredményezte-e az életet, vagy pedig céltudatosság, amit nevezhetünk teremtésnek is (viszont a vallástól elvonatkoztatva)."
A jelek szerint az evolúció kutatói NEM a Te programod szerint végzik munkájukat.
Írod:
"Nem beszélve arról, hogy soha nem vezet eredményre, ha nem ez a helyes elmélet."
Na de vajon ki akadályoz meg pl. Téged abban, hogy egy másik, de alkalmas elméletet gondolj ki? (Én biztosan nem!)
Írod:
"... de nem hiszek az evolúcióban, mert nem tudom elképzelni, hogy az élet a maga komplexitásában céltudatosság nélkül jött létre."
Ez a problémád talán abból származik, hogy elhiszed, hogy az evolúciótan pusztán a semmiből, vagy a totál véletlenből származtatja az élőlényeket. Mintha az evolucionisták azt mondanák, hogy "az élet pusztán véletlenül jött létre" - csak persze körmönfontabban fogalmazva, nehogy szembeszökjön a dolog valószínűtlensége. Ezzel szemben az evolúciótan szerint a véletlen csak "üzemanyagul" szolgál a már meglévő azon anyagi struktúrák (mint modulok) további bonyolódásához, amelyek már rendelkeznek az adott szervezettségi szint tulajdonságaival, funkcióival - akár történetesen céltudatossággal is.
Írod:
"Az evolúció politika, mert szentesíti a mai társadalmi szervezettséget, nélküle demokrácia sem lenne."
Ezt nem értem. Mire gondolsz? (Szerintem ugyanis az evolúció nem szentesít semmit.)
Ezt akár én is kérdezhettem volna. Csak annyit tudok, hogy vannak akik abból élnek, hogy ilyeneket írogatnak. Rémlik, hogy egyszer olvastam erről valahol. Ha jól emlékszem a legnagyobbat Nagy Fehér Piramisnak hívják, és kétszer akkora, mint a Keopsz. Állítólag az amcsik kémfotókat is csináltak róluk, de nagyon homályos volt a kép - akár még UFO-nak is el lehetett volna adni.
Inkább csak felvetettem, hátha más többet tud róla.
Pontosan mire gondolsz, hogy csak hiszem? Arra, hogy az evolúció nem az indirekt bizonyítási módszert követi, vagy pedig arra, hogy a többi tudomány általában igen?
Feltételezem, az előbbire. Valóban úgy hiszem, és meg is magyarázom, hogy miért. Az evolúció-kutatás igazi célja az élet eredetének felderítése lenne. Vagyis a kérdés az, hogy hogyan jött létre az élet. Ennek az indirekt bizonyítása az lenne, ha kellő mennyiségű anyagot gyűjtenének, és azok alapján vonnák le fokozatosan az ésszerű következtetést. De az evolúcionisták előbb felállítják az elméletet, kizárják az összes többi lehetőséget, majd megpróbálnak bizonyítékot gyűjteni a kedvenc elméletükhöz. Ugyanakkor közel sem tény, hogy az élet evolúció útján jött létre, pláne nem, hogy ez már be lenne bizonyítva - hiába tanítják úgy az iskolákban. Ez egy elmélet, nem több, még ma sem. A kérdés tehát még mindig nem az, hogy hogyan alakultak ki az életformák az evolúció során, hanem az, hogy spontán evolúciós folyamat eredményezte-e az életet, vagy pedig céltudatosság, amit nevezhetünk teremtésnek is (viszont a vallástól elvonatkoztatva). Ez az egyoldalú, elfogult hozzáállás pedig kifejezetten akadályozza a megértést. Nem beszélve arról, hogy soha nem vezet eredményre, ha nem ez a helyes elmélet. Én személy szerint nem vagyok vallásos, de nem hiszek az evolúcióban, mert nem tudom elképzelni, hogy az élet a maga komplexitásában céltudatosság nélkül jött létre. Persze ilyenkor szokott jönni a kérdés, hogy mi volt előtte. Őszintén, fogalmam sincs (pontosabban csak feltételezésem van). Viszont azt se tudom, mi volt a „Nagy Bumm" előtt.
Az evolúció politika, mert szentesíti a mai társadalmi szervezettséget, nélküle demokrácia sem lenne. (a görögöknél is csak azért lehetett, mert olyan züllöttek voltak az isteneik, hogy az már szinte ateizmus, de legalábbis nem volt nehéz nekik megfelelni). Ebből pedig egyenesen következik, hogy vallás is. Ebbe a tudománynak vajmi kevés beleszólása van, ez társadalmi kérdés, a tudomány pedig szolga. Nem is fog megdőlni, csak a rendszerrel együtt, addig pedig a legkőkeményebb bizonyíték is kevés lenne ellene. Úgyhogy maradjunk annyiban, én nem hiszem, meg nem is értem.
Írod:
"... nem mindent kell elhinni, amit az evolucionisták állítanak.":
Sőt, szerintem igyekezni kell semmit sem "csak úgy" elhinni, hanem inkább megérteni.
"Sajnos az evolúció „tudománya" nem a szokásos indirekt bizonyítási módszert követi, mint a tudományok általában.""
Szerintem ezt Te csak hiszed.
Folytatod:
"Az evolúció nem is tudomány, inkább politika vagy vallás, a XX. század (ál)tudományos eredetmítosza.":
Szent igaz, hogy sokan (egyre többen) helytelenül vallásként fogják fel és fogadják el az evolúciót. (Korábban más vallásuk volt, most meg lecserélték erre.) De ez nem jelenti azt, hogy az evolúcióelmélet ne lenne tudomány.
