Dunaújváros-MTK: 31-28 (15-18) január 27.
ELSŐ FÉLIDŐ
„Был…..безвредный день, безвредней/Десятка прежних дней твоих…” kezdhetnénk stílusosan oroszul ezt a beszámolót, a költővel szólva (Paszternák). És valóban, ezen a meccsen a zászló Vovának állt, az első félidő nemcsak könnyedén kezdődött - Marincsák, Zácsik és Szekerczés Luca egy-egy góljával - de ugyanilyen gondtalanul folytatódott, kényelmes előnnyel, ami húsz perc alatt öt gólra nőtt. Igaz, a szünetre ebből már csak három maradt (15-18), de viharfelhőkről még szó sem volt. „Ártalmatlan meccs volt, ártalmatlanabb/Tíz másik MTK-meccsnél” ahogy a költő mondaná, legalábbis az első félidőről…
Ehhez mégcsak nem is kellett olyan nagyon gyorsan támadni. Az első tíz MTK gólból kettő és nem több lett gyors labdafelhozatalból (az egyiket Zácsik, a másikat Marincsák lőtte) a többi ment felállt fal ellen is, szinte ellenállás nélkül. Marincsák Niki próbálkozott azért gyors megoldásokkal, mindjárt az elején indulásból kihagyott egy óriási ziccert, egy másiknál rendezetlen védelemnél nyolc méteren Ferenczy mellett már elment amikor lépést fújtak be (ami elképzelhető, de előtte az egy-egyezésnél Ferenczy ellökte, így a szabaddobás jogosabb lett volna) és aztán Győri Barbi egyik védését követően újra elemi erővel vágtatott előre, a sprint végén tíz méteren felugrott és a levegőben úszva lőtte el a labdát – nehogy lépéshiba legyen – majd utána hét méteren ért földet a védők lába előtt. Gól ebből a fékevesztett bár virtuóz rohanásból nem lett, csak szabaddobás, de hogy látványos, nehezen felejthető akció volt, annyi szent. Vova ezután mindenesetre lecserélte Nikit és ebben a félidőben már nem is küldte vissza.
Zácsik Szandra ennél jóval átgondoltabban és ezért eredményesebben tevékenykedett az első huszonnégy percben, öt lövésből öt gólt lőtt, elegánsan és könnyedén:
--gól középen 7 méterről talpról védő fölött (assziszt: Szekerczés) 1-2
--gól gyors labdafelhozatal után j3 9 méterről felugrásból 2-4
--TF b3 10 m>b1 passzt a j1 védő Kazai el tudja ütni> labdavesztés
--gól b3 8 méterről talpról lendületből (assziszt: Szekerczés) 3-5
--TF j3 11m>b3 9m rontott passz> labdavesztés
--gól b3 9 méterről talpról előre lépve a védő mellett 5-7
--gól középen 8 méteren védő előtt kisebb felugrásból 7-9
Pál Tamara már a kilencedik percben beállt, rögtön lőtt is egy gólt felkanyarodás után középről hat méterről, a védők csak nézték ahogy akadály nélkül bemegy a hatosig (OK, Bulathot elvitte balra Dakos, Nick Viki meg nem túl bölcsen kilépett nyolc méterre Zácsik felé, így középen senki nem maradt). Utána nem sokkal viszont kiállították, mert a jobboldalon őt le-egy-egyező Ferenczy-t „megnyakazta” , legalábbis a jv-k szerint. (Ez nem tűnik hihetőnek, az újvárosi átlövő ott volt közvetlenül mellette, elég lett volna ha ellöki őt a hatoson, nem kellett visszahúzni ahhoz hogy elessen.) Akárhogy is, kiállítás lett belőle és hetes. Tami csak hat perc múlva került újra pályára, de akkor nem akármilyen formában: két és fél perc alatt lőtt három gólt, adott egy gólpasszt, és ezzel máris öt gólra nőtt az MTK előnye (7-9>8-13 a 20. percben)
Pál Tamara akciók az első félidőben:
--gól felkanyarodás után j3 vonalról 3-6
--kiállítják b2 (Ferenczy)
………………..
--assziszt b3 10m>b2/b3 6m Dakos 7-10
--gól felkanyarodás után középen 7 méterről felugrásból 8-11
--belemenést harcol ki b2 (Barján)
--gól b3 7.5 méterről talpról lendületből védő mellett 8-12
--gól gyors labdafelhozatal után b2/b3 talpról 7.5 méterről a kilépő védő mellett 8-13
--TF gyors középkezdés után 10 méteren elmegy a kilépő Bulath mellett és b3 9 méterről a balról őt faultolni próbáló Barján fölött b2/b3 8 méteren megjátssza Zácsikot ziccerben….amikor is ezt az akciót váratlanul lefújják. Jó kérdés miért…? Lépéshiba vagy belemenés nem lehetett, ha láb lett volna akkor meg Bulath faultja matt az MTK jött volna szabaddobással.
--gól gyors középkezdés után j3 9 méterről lendületből kisebb felugrásból, előtte a 10 méterre kilépő Dabevszkát jobbról kerülve 11-15
--7est harcol ki b2 (Barján Bia) ->hetesgól 11-16
--gól b3 talpról 8 méterről 12-17
--TF b2 7 méterről túl hosszan indítja j2 Azarit
--lövés védve (+ blokk is) középen 9 méterről talpról lendületből
Zácsik 5/5 kezdte, negyedóra után Pál Tamara 7/8 folytatta, ketten együtt 12 gólt lőttek a 18-ból a szünet előtt. Igazi gólparádéról beszélhetünk tehát, az Újváros két kapust is pályára küldött, de ők csak négy védésre voltak képesek (Wéninger Alexa 3/12 és Hlogyik Petra 1/9 [a hetesre Babovic állt be 0/1]). Ilyen körülmények között nem meglepő hogy az MTK két legjobbja dominálta ezt a félidőt, másokat nem is nagyon kellett helyzetbe hozniuk, a gólok mellett egy assziszt is elég volt most tőlük. (Ez is ritkaság.) Egyelőre minden a legjobban alakult…
MÁSODIK FÉLIDŐ
Ugyanilyen gondtalanul indult meg Zácsik Szandra a szünet után az első támadásnál a hazai kapu felé, tíz méteren lendületből felugrott, kapura lőtt és…..nem gól. Az újonnan becserélt Babovic védte a lövést (ami nem volt túl jól helyezve, középre ment, de hát korábban ezzel nem kellett törődni…) Rögtön utána Dakos indulásból teljesen egyedül vihette kapura a labdát, de ezt a ziccert is védte a montenegrói kapus. Közben védekezésben is lettek problémák: Tuckosról alig több mint fél perc alatt középen és balszélen is gólt illetve hetest kapott az MTK, plusz egy kiállítást. Két perc után Tuckos aztán újra beállt, most Bulath-ra lépett ki hét méterre, le is ütközte őt, de az újvárosi játékos elhajolt jobbra és könnyedén betalált így is (19-21).
Babovic két védése megadta azt a pszichés lökést amire a hazai csapatnak szüksége volt, de egyelőre mást nem. A vendégcsapat elöl továbbra is lőtte a gólokat és maradt a háromgólos előny: jobbszélről Azari, balszélről Pelczéder, a vonalról Dakos talált be, utóbbi félpályáról középkezdésből üres kapus gólt is lőtt. A 40. percben aztán Babovic egymás után Zácsik és Szekerczés Luca átlövését is védte (ezek sem voltak túl jól helyezve), majd a következő támadásban Marincsák Niki próbált középen beoldalazni Nick és Bulath közé, de a jv-k belemenést fújtak. Ebből a két sikertelen vendég akcióból két gyors újvárosi gól lett és máris „egyenlített a Kohász”, ahogy azt zengték is a hangszórók az egyébként nem teljesen üres csarnokban (23-23 a 41. percben).
Az MTK helyzete most már messze nem volt olyan felhőtlen: a belső posztokról tíz perce gólképtelen volt a csapat (az öt gólt Dakos és a szélsők hozták össze), Győri Barbi a szünet óta egy lövést sem védett, Zácsik Szandra két technikai hiba és három sikertelen lövés után – az egyiket azért szabaddobásra visszafújták – kezdett bizonytalankodni, ami a védekezésén máris látszott, amikor Szalai Babett egyenlítő góljánál elfelejtette őt leütközni. Ezzel szemben az ellenfél kapusa egyre inkább formába lendült, ez persze belelkesítette a többieket, néhány poszton az újvárosi cserék eleve jobbnak tűntek (Ferenczy, Dabovszka, Mihály Petra) és úgy tűnt h a játékvezetők is kezdték megtámogatni a hazai csapatot. (Legalább három érdekes helyzetet az Újváros javára ítéltek meg, kettőt egyértelműen tévesen.)
Vova azonnal időt kért, jobblövőbe Szekerczés helyett beküldte Gerháth Fannit, a kapuba Suba Sárát, irányítóba Pál Tamarát. Ő nem sokat tétovázott, jobboldalon megtámadta a védőfalat, a vonalon Ferenczy előtt felugrott, ezt látva Nick Viki oldalról a mezénél fogva hirtelen lerántotta, a lövés persze így célt tévesztett, a jv-k nem fújtak semmit. Ilyen mondjuk előfordul…
De ezután következett az igazi fatális esemény, aminek következményei az MTK-ra nézve végzetesnek bizonyultak:
Balszélen Pelczéder Orsi felettébb intenzíven védekezett, róla nem mondhatjuk hogy ne lett volna ugrásra kész bármikor. Már egy ideje szokása lett feljönni balkettőbe, Mihály Petrát magára hagyva a sarokban, mondván balkettőben lesznek majd az igazán veszélyes újvárosi akciók. És valóban, amikor Bulath Anita megjátszotta azon az oldalon Ferenczy-t, Pelczéder kirohant rá nyolc méterre ahogyan kell és leütközte….ez az a védekezés ami látványos de mégsem ér semmit. Ferenczy ugyan elesett de előtte még pontosan ki tudta adni a labdát jobbszélre az ott teljesen egyedül hagyott Mihály Petrának, aki már indult is befelé. Így Pál Taminak kellett kirongyolni és odalépni mellé, amit ő meg is tett. Két éve ez még elfogadott védekező mozdulatnak számított, és azt hiszem Tami legutóbb nagyjából két éve védekezhetett balszélen (az ifiválogatottban és az ETO-ban). De az MTK-ban átkerült balkettőbe, és Vova úgy tűnik nem hívta fel a figyelmét arra hogy a szélsőt egy ideje nem szabad így levédekezni (persze Vova nem is gondolta hogy majd szélen ilyen helyzetbe kerül). Tamara mindenesetre hitetlenkedve nézett az őt kiállító játékvezetőre, bár amúgy nem szokta vitatni az ilyen ítéleteket. Ez volt Tami második kiállítása ma - előtte kilenc meccsen összesen kapott hármat – és tizenkét percig nem is jött vissza. Ezalatt az MTK elvesztette a meccset.
Marincsák Niki állt be irányítani, tőle ebben a félidőben két asszisztot láttunk, nem többet (bal- illetve jobbszélre, igaz, ezek közük az első Pelczédernek szépségdíjas volt). Gerháth Fanni egy frissen magabiztos kapus ellen eleve nem tűnt jó cserének, és ez sajnos be is bizonyosodott, három gyámoltalan lövésnél nem is futotta többre tőle húsz perc alatt, kapura semmi veszélyt nem jelentett. Jobbszélen Azari Fruzsi - miután látta Tami kiállítását - úgy tűnik arra a következtetésre jutott h az újvárosi balszélsőt ezután jobb ha nem is faultolja, ezért öt perc alatt háromszor is teljesen akadálytalanul vetődhetett be mellette Fodor Neszta (kétszer) és Kazai Anita (egyszer), ebből két gól lett. De Azari legalább belőtte a helyzetét elöl, ami nem mondható el Pelczéderről: ő szuper asszisztot kapott Zácsiktól szélen, be tudott jönni egészen bal2-ig de a majdnem a hatosig kifutó Babovic-tól valószínűleg megijedt és egy technikailag gyengén kivitelezett ejtéssel a labdát a kapu mellé dobta. Dakos Noémi használható passzt elöl már nem kapott, viszont ő legalább gyors középkezdésből lőtt azért még egy üreskapus gólt (28-26 53. perc)
Látva a többiek képtelenül gyenge játékát Zácsikon volt a felelősség súlya, neki kellett hoznia elöl ezt a meccset, legalábbis a következő tizenkét percet. Ez nem kezdődött jól, mert amint kiállították Tamit rögtön eladta a labdát, vagyis inkább az Újváros juniorkorú szélsője, Fodor Neszta szerezte azt meg és rögtön indulásgólt is lőtt (25-23) Zácsik azonnal javította a hibáját, a következő támadás végén a kilenc méteren mozgó védőket balról megkerülve befutott a hatosig és onnét betalált (25-24 45. perc). Ez volt az utolsó gólja ezen a meccsen, ezután tíz perc alatt összesen háromszor kísérletezett kapura lövéssel, ebből is kétszer úgy h középről befutott jobboldalra hét méterre és a védők előtt felugorva próbált kapura lőni: ennek az akciónak megvan az az előnye hogyha gól nem is, de szabaddobás lehet belőle, mert ilyen közel a védők szinte biztos faultolni fogják. (Ebből is látszik h Zácsik már nem volt annyira biztos saját magában.) Az utolsó négy percben láttunk tőle még két ugyanilyen ’biztonsági’ lövést és egy hetest is kiharcolt, de akkor már elúszott a meccs.
Az Újváros a 43. percben vette át először a vezetést (24-23) és utána már nem is engedte ki a kezéből. Igaz, nagyjából az 50. percig a különbség egy gólnál nem volt több, bár az hogy az MTK hét perc alatt csak kétszer talált be már jelezte hogy elöl komoly gondok vannak. Ezen csak Pál Tamara visszatérése segíthetett, és az utolsó reális esély a fordításra vele is csak tíz perccel a vége előtt lett volna, amikor az Újváros újra elment két góllal (27-25). Vova azonban nem sietett őt becserélni, még az utolsó időkérést követően 29-26-nál is - hat perc sem volt már hátra – Marincsák Niki ment vissza a pályára. Ő aztán rögtön azzal kezdte hogy teljes erőből nekirohant két újvárosi védőnek baloldalon, ezt a belemenést már Vova sem nézte el és végre beküldte Tamit, aki azonnal lőtt is egy gólt rendezetlen védelem ellen: minden volt csak nem könnyű gól, nyolc méterről előre vetődve faultból jobboldalról, de sürgetett az idő (29-27 56. perc).
A következő újvárosi támadáson múlt minden, az MTK-nak ezt ki kellett védekeznie. A hazaiak ismét 7-a-6 ellen, két beállóssal támadtak, ezeket az akciókat szinte mindig szélen fejezték be (a két beállós ilyenkor négy embert leköt a hatoson, csak az ellenfél két szélsője tud szabadon mozogni de ha túlságosan előre jönnek, könnyű helyzetbe kerülni mellettük). Valami hasonló történt most is, Pelczéder megint feljött balkettőbe, megint lent hagyta a sarokban Mihály Petrát, aki megint üresen kapta a labdát – nem volt pontos passz, majdnem túlment az alapvonalon de Petra jobb kézzel még időben elkapta – és utána gólt is lőtt (faultolni persze már senki nem merte). Közben szinte az egész újvárosi csapat „előindult” hátra, így aztán gyors labdafelhozatalra esély sem volt és ezzel el is dőlt a meccs (30-27 57. perc).
Három gól hátrány, három és fél perc alatt, úgy hogy az első támadást felállt fal ellen kell kezdeni behozhatatlannak tűnt, és ezt az MTK játékosok is így gondolták. Majdnem negyven másodpercen át adogatták a labdát jobbra-balra, különösebb cél és helyzet nélkül, amíg végül Gerháth Fanni jobbkettőben Kazai fölött talpról váratlanul kapura lőtt. Erőtlen lövés volt, Babovic könnyedén védte. A következő két és fél percet még le kellett játszani, itt is, ott is lett plusz egy gól és Zácsik a legvégén még egyszer megpróbált középről jobbkettőbe befutva gólt lőni, de sem gólt, sem faultot nem tudott összehozni, csak annyit ért el hogy az őt kísérő Bulath most már igen előzékenyen felsegítette őt a bevetődés után. Ezután jöhetett az újvárosi ünneplés (31-28 lett a vége).
Láttunk már az idei bajnokságban izgalmas, fordulatos meccseket, ez az Újváros—MTK inkább olyan meccs volt amelyikben volt egy fordulat, és előtte-utána nem túl sok izgalom.
Zácsik és Pál Tamara jó játéka elöl egy félidőn át biztosította az MTK fölényét, szünet után Zácsik már nem volt elég a feljavuló újvárosi kapus és védekezés ellen, Pál Tamara csak az utolsó öt percre állt be, túl későn. Kiderült h az ő játéka feltétlenül kell a győzelemhez kiélezett meccseken. Tami már egy ideje hozza a végjátékokat az MTK-nak, legutóbb a Kisvárdát is az ő utolsó másodpercekben kiharcolt hetesével sikerült legyőzni, és ha több játékidőt kap az Újváros ellen, valószínűleg másképpen alakul minden…
Kérdés h miért várt Vova ezzel mínusz háromig és az utolsó öt percig. Két kiállítás után persze fennállt a veszélye annak hogy Tamit harmadszor is kiállítják és akkor már nem jöhet vissza, ezért érdemes volt őt minél később beküldeni. De ez nem túl meggyőző magyarázat: eleve csak negyedóra maradt már a meccsből és Vova kérésére Tamara minden bizonnyal visszafogta volna magát védekezésben (sőt, feltételezem külön kérés nélkül is). Egyébként sem olyan játékos ő, akit gyakran kiállítanak. Így viszont Zácsik tíz percen át irányító nélkül volt fent a pályán: Marincsák Niki szinte teljesen használhatatlan volt ma, Szekerczés Lucát – aki az első félidőben többször is ügyesen megjátszotta Szanit – Vova ugyancsak lehozta és helyette Gerháth Fannit küldte be. (Ez is hiba volt, Luca jobboldalon és jobboldalról irányíthatott volna Marincsák helyett, a cseréjétől ezt már nem lehetett elvárni.)
A meccselési hibákon túl ez a mérkőzés az MTK-ban folytatott csapatépítő munka hiányosságaira is felhívta a figyelmet. Úgy tűnik két játékosból áll, két játékosra épül a csapat. Zácsik Szandra és Pál Tamara dominálja a támadó játékot, második átlövő vagy második irányító valójában nincs is. Gerháth Fanniban nem bízik Vova, ez valamennyire érthető, de mostanra már a korábbi csapataiban megbízhatóan gólerős Szekerczés Luca is háttérbe szorult. Marincsák Niki lövi a gólokat, de az irányító játékról teljesen lemondott, itt azt hiszem önként átadta a terepet Taminak. (Békéscsabán egy éve még fantasztikus asszisztokat láttunk tőle a beállónak és szélre is…) Zácsik és Pál Tamara ketten képesek meccseket nyerni, szó se róla, még az Újváros elleni kudarc is csak azt bizonyítja h Zácsik egymaga azért már nem, de a szezon kétharmada most jön majd és fontos lenne ha az MTK csapatként is működne újra.
