Liutward Svábföldön született, a Reichenau kolostorban tanult. 872-ben megismerte Kövér Károly királyt.
Miután 876-ban meghalt Német Lajos, Kövér Károly lett Alemannia királya. Károly 878-ban kinevezte Liutwardot főkancellárjának. 880-ban lett Vercelli püspöke és jó kapcsolatban állt a pápákkal. 882-ben Ravenna városában közvetített Károly császár és a pápa közt. 882-ben Károly megörökölte III. Lajos királyságát és ő lett a keleti frank király. Konfliktus alakult ki Liutbert főkancellár és Liutward közt, Liutward lett az új keleti frank főkancellár.
882-ben békét kötött a vikingekkel, akik területeket kaptak és vállalták a határ őrzését.
885-ben Károly lett a nyugati frank király, egyesült a frank birodalom újra rövid időre.
887-ben konfliktusba került az alemann arisztokráciával, azzal vádolták meg, hogy viszonya volt Károly császár feleségével - Richgard - ezután leváltották és újra Liutbert lett a főkancellár. Élete végén Itáliában élt, itt halt meg a magyarok támadása miatt.
Liutbert Svábországban született, a Reichenau kolostorban volt tanár. 863 és 889 közt Mainz érseke. Liutbert politikailag és katonailag szolgálta Német Lajos, III. Lajos és Kövér Károly keleti frank királyokat. 870-ben mivel lojális volt III. Lajos krályhoz, kinevezték keleti frank főkancellárnak, ő volt az első mainzi érsek aki főkancellár lett.
A hivatali idejében többször támadták a királyságot a vikingek a Rajnán lehajózva. 882-ben elpusztították Kölnt és Andernachot. Andernachban felgyújtottak sok templomot és kolostort. Amikor a vikingek Mainzra támadtak, Liutbert és Babenberg Henrik gróf serege visszaverte őket.
882-ben Kövér Károly lett a király, ő saját emberét Liutwardot nevezte ki főkancellárnak, de 887-ben újra Liutbert lett a főkancellár. Azután 887-ben Kövér Károly kiszorult Németországból és Karintiai Arnulf lett az új király.
Akkor Hatto, Mainz érseke ( 850 - 913 ) élete. Ő volt Reichenau és más apátságok apátja, Mainz érseke ( 891 - 913 ) és főkancellár.
Egy sváb nemesi családban született. Jártas volt az irodalomban és a kánonjogban. Arnulf király ( 888 - 899 ) támogatója volt legalább 887 óta. Liutbert ( 863 - 889 ) után ő lett a keleti frank királyság főkancellárja. 891-től Mainz érseke. Már 888-tól ő volt a Reichenau apátság és az Ellwangen apátság apátja. A Lorsch apátság és a Klingenmünster apátság is az ellenőrzése alatt állt.
Ezek bevételeit felhasználta a politikai céljai érdekében.
894-ben és 895-ben elkísérte Arnulf királyt itáliai hadjárataiba és 896-ban ő koronázta meg őt császárnak.
Gyermek Lajos ( 900 - 911 ) idején ő és Aldabero Augsburg püspöke vezette az országot és nevelte a királyt.
906-ban leverte Babenberg Adalbert lázadását, a Fritzlar csata után elfogta Adalbertet és kivégeztette. A frank hercegség ezek után a Konradiner ifjabb Konrád kezébe került, akivel Hatto jó kapcsolatban volt. Miután Konrád lett a király is főkancellár maradt, 912-ben egy sikertelen merényletet szervezett Madarász Henrik szász herceg ellen.
Azt hiszem igen, de fejből ezt most nem tudom megmondani. Konkrétan fejből arra emlékszem hogy a Zwiefalten apátság, az Obermarchtal apátság, a Baden-Durlach fejedelemség, a Hohenzollern fejedelemség, a Gemmingen bárók területén éltek Svábországban őseim.
A katolikus Fürstenbergi Fejedelemség 1664-ben jött létre, amikor Hermann Egon zu Fürstenberg-Heiligenberg gróf megkapta a birodalmi fejedelem, a Reichfürst rangot.
A fejedelemség 1806-ig állt fenn, amikor is a területét felosztották Württemberg, Baden és Hohenzollern-Sigmaringen között.
Öröklés, vásárlás és házasság révén a kis fejedelemség területe fokozatosan nőtt, 1783 körül érte el a legnagyobb kiterjedését.
Ekkor a területe kb. kemény 2 ezer km2, a népessége pedig kb. 80 ezer fő volt. Ez kb. 40 fő/km2 népsűrűséget jelentett, ami a korabeli német viszonyok között jó közepesnek volt mondható.
A területe összehasonlításképp kisebb volt, mint a mai Nógrád megyéé (2544 km2) ...:-)
Ennek ellenére 18. sz. második felében a sváb birodalmi körzetben a Württembergi Hercegség és a Baden-Durlach Őrgrófság mellett a harmadik legjelentősebb államalakulat volt.
Madarász Henrik apja Ottó szász herceg ( + 912 ) volt. 909 és 912 közt a Hersfeld kolostor laikus apátja.
Miután Brunó testvére meghalt, ő lett apja Liudolf örököse. A felesége Babenberg Hadwig volt, Henrik herceg lánya. A házasságukból született gyerekek: Thankmar, Liudolf, Henrik és Oda. A befolyását mutatja, hogy Oda nevű lányát Arnulf császár fia Zweentibold vette feleségül.
Madarász Henrik király nagyapja Liudolf szász gróf ( 805 - 866 ) volt, ő az első biztosan ismert alakja a családnak, vsz egy Karoling grófi családból származott. A felesége Oda volt, a szász Billung herceg lánya. A szlávok és normannok ellen harcolt. A birtokai megtalálhatóak voltak egész Szászország területén. Ostfalia grófja és hercege volt. A dánok elleni harc során ő volt a szász seregek főparancsnoka. Meglehetősen befolyásos ember volt, Liutgard lányát maga III. Lajos király vette feleségül. Róla nevezték el a szász uralkodó családot Liudolfinger uralkodóháznak.
A fontosabb gyerekei:
Brunó ( 835 - 880 ) szász gróf
Ottó ( + 912 ) szász herceg, a felesége Hadwig ( + 903 ) Babenberg Poppo lánya
Thankmar ( + 878 ) Corvey apátja
Liutgard ( + 885 ) III. Lajos keleti frank király felesége
Így van és azon csodálkozom, hogy mikor Napoleon nemes egyszerűséggel belebarmolt ebbe 2 évezredes tradícióba és letette a római császári trónról kedves apósát I. Ferenc királyunkat:
.
Habár rendelkezésére állott a Birodalmi Korona (maga rendelkezett úgy, hogy Thurn und Taxis herceg őrizze Regensburgban), mégsem használta saját megkoronázására.
.
Igen nyomós oka volt rá. Vajon miért?
(akinek nem esik le: Napoleon a Konrád féle koronát nem tartotta elfogadhatónak).
.
Másik kérdés: vajon miért?
.
(megfejtés: mert Nagy Károly koronája bizony létezett és amikor a két ország történelme szétvált, a Charlemagne korona a francia királyok koronázására szolgált. Igen, a Napkirályt xiv. Lajost is Charlemagne koronájával koronázták.)
.
Csakhogy: Nagy Károly koronáját a francia forradalom idején a Marseillest fütyürészve beolvasztották: azzal a felkiáltással: Éljen a Köztársaság.
"a szovjetek nemes egyszerűséggel ledózerolták Königsberget"
.
"- Bravó! - kiáltott fel az idegen. - Bravó! Ön teljes egészében megismétli a nyughatatlan vén Immanuel véleményét erről a kérdésről. De most jön a legnagyobb kuriózum: az öreg előbb megdöntötte mind az öt bizonyítékot, és aztán, mintegy magamagából csúfot űzve, ő maga felállított egy hatodikat.
.
- Kant bizonyítéka sem meggyőző - válaszolta finom mosollyal a művelt szerkesztő. - Nemhiába mondta Schiller, hogy Kant okoskodása erről a kérdésről csak rabszolgákat elégíthet ki, Strauss pedig egyenesen kinevette ezt a hatodik bizonyítékot. Így beszélt Berlioz, s közben így tűnődött magában: „Mégis, ki lehet ez az illető? És miért beszél olyan jól oroszul?”
.
- Legjobb volna, ha azt a Kantot vagy két-három esztendőre diliházba csuknák ezért az elmefuttatásáért! - rikkantotta váratlanul Ivan Nyikolajevics.
.
- De Ivan! - korholta Berlioz zavartan, halkan.
.
Az idegent azonban nem botránkoztatta meg a javaslat, hogy Kantot elmegyógyintézetbe kéne csukni, sőt ellenkezőleg, elragadtatottan helyeselt. - Úgy van, úgy van! - kiáltotta, és Berlioz felé fordított zöld bal szeme lelkesen csillant fel. - Ott volna a helye! Mondtam is neki akkor a villásreggelinél: „Már engedje meg, professzor uram, de valami nagyon zavarosat tetszett kifundálni. Okosnak lehet, hogy okos, de roppantul érthetetlen. Ezért még ki fogják csúfolni.”
.
Berlioz kimeresztette a szemét: „Villásreggelinél? Kantnak?... Mit zagyvál ez összevissza?” - hüledezett.
