Gimbutas és a többiek marhaságainak cáfolatául, szélesebb összefüggésben továbbra is ajánlom Götzöt. Persze vezető régészek nézeteit veti össze és összegzi.
De bizony toposz ez a javából, most függetlenül attól, hogy ókori vagy modern eredetű-e. Egyszerűen néhány kulturális jellegzetességre apellálnak, a mélyebb összefüggések feltárása és valamennyi történeti-régészeti-nyelvi tényező bevonása nélkül. Természetesen a kulturális rokon vonásokat senki nem vonja kétségbe.
Ezzel persze kissé elkanyarodtunk a témától, de mégis érdemes volt tisztázni a var-khunokra és a parthusokra egyaránt alkalmazott szkíta minősítés helyretétele érdekében
Én úgy mondanám, hogy a szkíta terminusnak ezek csak más variációi.
A szkíta egy sz-elővetéses forma. A hellének nem beszélnek hettitákról, mert rendre szkítának hívják őket. A görög forrásokban ezért a szkíták részint a világ legősibb népe (és a legfiatalabbak is, mert aKaukázustól északra az esetükben már új etnogenezis kezdődött). A hellének szinte az összes fontos kulturális vívmányt (rézöntés, kovácsfújtató, vas feltalálása etc.) a szkítáknak tulajdonítják. A kis-ázsiai, Thermodon folyó menti amazonok is például a szkíták egyik törzseként tűnnek fel.
Igen, mert itt a szkíta terminust már kiterjesztőleg alkalmazzák (akár ókori eredetű toposzként, akár azon egyszerű okból, hogy ugyanúgy lovas kultúra és kurgánok)...
"hasonlót már több helyen olvastam, szóval ez eléggé elterjedt nézet"
Igen, maga Hérodotosz írja, hogy a perzsák az összes szkítát szakának hívják.
Azonban ettől még a belső-ázsiai lovas népek nem válnak igazi szkítákká, mert igazi szkíták csak Európában és korábban Kis-Ázsiában meg Szíria-Transzkaukáziában éltek (függetlenül attól, hogy Hérodotosz maga is némileg kiterjesztőleg használja a szkíta szót). Volt egy "exklávéjuk" is északkeleten, a Volga legnagyobb mellékfolyójának, a Kámának a vidékén: ez volt az ananyinói kultúra (de még mindig Európában...).
Hérodotosz korában tehát az Ázsia megjelölés elsősorban Kis-Ázsiára vonatkozott, másodsorban a tágabb értelemben vett Szíriára és a Folyamköz térségére (Mezopotámia fogalma is egyébként a hellén forrásokban az évszázadok során nagy változásokon ment át).
Több etimológiai magyarázat lehetséges rá. Vannak, akik a lovat jelentő lúvi au- szóból magyarázzák. Mások hettita vagy akkád eredetűnek tartják:
The word Asia originated from the Greek word "Aσία", first attributed to Herodotus (about 440 B.C.) in reference to Anatolia or, for the purposes of describing the Persian Wars, to the Persian Empire, in contrast to Greece and Egypt. Herodotus comments that he is puzzled as to why three women's names are used to describe one enormous and substantial land mass (Europa, Asia, and Libya, referring to Africa), stating that most Greeks assumed that Asia was named after the wife of Prometheus but that the Lydians say it was named after Asias, son of Cotys who passed the name on to a tribe in Sardis.
Even before Herodotus, Homer knew of a Trojan ally named Asios and elsewhere he describes a marsh as ασιος (Iliad 2, 461). The Greek language term may be derived from Assuwa, a 14th century BCE confederation of states in Western Anatolia. Hittite assu- "good" is probably an element in that name.
Alternatively, the etymology of the term may be from the Akkadian word (w)aşû(m), which means "to go outside" or "to ascend", referring to the direction of the sun at sunrise in the Middle East, and also likely connected with the Phoenician word asa meaning east. This may be contrasted to a similar etymology proposed for Europe, as being from Akkadian erēbu(m) "to enter" or "set" (of the sun). However, this etymology is considered doubtful, because it does not explain how the term "Asia" first came to be associated with Anatolia, which is west of the Semitic-speaking areas, unless they refer to the viewpoint of a Phoenician sailor sailing through the straits between the Mediterranean Sea and the Black Sea.
én hasonlót már több helyen olvastam, szóval ez eléggé elterjedt nézet.
ami meg a konkrétan a szkítákat illeti. pontos eredetük nem ismert a tud-ban,
szóval akár érkezhettek onnan is, majd persze a későbbiek pl. a szakák vagy mások, már lehet, hogy nem "igazi szkíták":
pl. a Dél-Szibériában kialakult a szkíta nép és kultúra, kiterjedt a KKEu-i vidékre, majd egyes csoportjai visszahozták később kis módosításokkal újra a keleti vidékre.
mint az esszé is írja: az a királyi szkíta kurgán sokkal hatalmasabb és régebbi, mint a amiket a KKEu vidéken találtak és az alapján az egész eurázsiai szkíta történelmet újra kell és kezdték is gondolni a történettudományban.
én is hasonlóról beszéltem, hogy azon a területen egyesült több szekunder kultúra és alakult ki egy néhány alapszóból álló sztyeppei alapnyelv. (az elő-ázsia hatások, persze rendben, de azért írtam, hogy a sumért azt most ne vegyük bele, mert teljesen felborítaná az egészet),
hiszen itt a pártus őstörténetről van szó, azok meg jóval később alakultak ki.
hanem északiak, keletiek lehettek: Dél-Szibéria, ahonnan a szkíta kultúra származik"
Ez ugyan a hettita topik témája, de úgy ahogy van, őrültség.
Semmi régészeti-történeti-demográfiai nyoma egy ilyen nagy tömegű elvándorlásnak a kelet-európai sztyeppékre Szibériából. "
hát a nagy tömegű elvándorlásnak lehet, hogy nincs,
de én a szkíta kultúra kialakulásáról beszéltem:
régebben a KKEu-i sztyeppéhez kötötték a kialakulását, de azóta megtalálták
a legősibb és legnagyobb szkíta jellegzetességgel bíró kurgánt, és az Dél-Szibériában van, ez az Arzhan-kurgán, tehát van régészeti nyoma is, illetve forrásilag is alá lehet támasztani:
"A qualitatively new stage in the study of the Scythian era began after the excavation of the immense "royal" Arzhan Kurgan in the Uyuk depression of Tuva (1971-1974). The materials obtained during the excavations and the subsequent course of studies make it possible to reformulate hypotheses concerning the formation of the Scythian-type cultures in the entire Eurasia steppe zone (Gryaznov and Manai-Oll, 1975). Judging from the types of artifacts, the burial rites, and some elements of burial superstructure, the Arzhan Kurgan is chronologically older than any of the known complexes of the Early Scythian Period in Central Asia. Dendrochronological and radiocarbon dating indicate that Arzhan dates to the 8th century B.C. This indicates that the archaeological sites of Central Asia pre-date the 7th century B.C. Scythian sites found in the North Black Sea region. Further, the Arzhan archaeological materials seem to support Herodotus' information about the arrival of the Scythians from Asia (Herodotus, IV, 11). " - HISTORY OF STUDIES AND THE MAIN PROBLEMS IN THE ARCHAEOLOGY OF SOUTHERN SIBERIA DURING THE SCYTHIAN PERIOD - NIKOLAI A. BOKOVENKO
