Mindenki emlegeti, mintha tudná mi is az, de tényleg:
Mi az energia? Milyen megjelenési formái vannak? Melyik megmaradó és melyik nem az? Melyik ekvivalens mással, és ki az a más??
Tiszta hülye vagyok.. Már megin.. a végén még a rajzot is ideteszem...
Na mindegy.. Igen, ha 10 ezerszer (ami a hangfrekvencia sáv közepe, ezért minden kondi simán elviseli) akkor 10 ezerszer akkora energia áramoltatható ugyanazon kondikkal. Persze a képlet kiegészítés is igaz, a feszultség négyzete miatt a
kétszeres feszültség négyszeres energia szorzást jelent...tízszeres fesz
százszoros energia mennyiség, így az akkukhoz képest akár milliószoros
Nos... ha a képleteket nézed, akkor azt látod, hogy egy "töltetre" kapod meg a
betölthető vagy kinyerhető energia mennyiséget. Mi van akkor ha úgy választod meg a terhelést, hogy pl. 10 000 -szer tehesd ezt meg másodpercenként?
Ha figyelembe vesszük, hogy a kondik önkisülése a belső szivárgásból adódóan időfüggő, akkor kézenfekvő, hogy minél nagyobb ciklus számot sikerül elérni, annál
kevesebb a szivárgasi veszteség egy-egy ciklusra eső része..
csak mikor melyiket kell helyesen alkalmazni? Mindig mindegyiket helyesen kell alkamazni, akkor azonos eredményt fogunk kapni... épp arról beszélünk, hogy szerinted ennél töb energiát lehet kinyerni a kondenzátorból...
Csak magamból kiindulva a véleményem mondom. Nem tartom valószínűleg, hogy
a jó megoldást bárki is kitenné közszemlére. Már önmagában az is amit én
műveltem, fimnoman szólva is szokatlan.
Persze természetes, hiszen időt, pénzt, energiát kell beleölni a jó megoldás megtalálásába. Nem csoda, ha keresni akarnak(akarunk) rajta.
Bár az is lehet, hogy másnak még nincs jó megoldása..Vagy már nem él az illető..
A linkjeiden is tisztán látszik, hogy akkukkal már "megdölt" az energia megmaradás tétele. No persze csak azért mert pongyola és pontatlan az eredeti definíció.
Itt az elv a lényeges, a töltés újrahasznosítása ahányszor csak lehet..
Különben akkukkal ez a megoldás is jó arra, hogy minimum megduplázzuk a felhasználható töltés mennyiséget. Így egy "elektromos bicikli" több mint kétszer akkora utat tehet meg egy feltöltéssel.
De azért azt elismered, hogy a terhelés szempontjából négy darab sorosan kapcsolt C kapacitású, Q töltésű kondenzátor (U=4*Q/C) egyenértékű egy darab C/4 kapacitású, Q töltésű kondenzátorral (U=Q/(C/4))=4*Q/C)?
Ha megnézed a neked is szóló válaszomat láthatod, hogy a hiba az, hogy nem a megfelelő módon alkalmazod a számítást. Különben amit feszegetsz az igaz, de nem jó.
Ez aranyos. De őszintén szólva, minden lényeges részlet benne van a hozzászólásaimban. Sőt! Még az a nyavajás tudatalatti miatt olyan kifejezést is
használtam ami a megoldásomra utal. Ettől tegnap amikor az elküldött hozzászólást ellenőriztem, kicsit megijedtem.
De mindegy, ha megtörtént, megtörtént. Aki kicsit is ért a fizikához és elektrotechnikai gyakorlata is van, az nem fél év alatt , mint én, hanem ezekkel a morzsákkal vezetve, sokkal hamarabb megépítheti a jó kapcsolást.
Belátom, hogy a "többiek"-kel szemben a tisztességes eljárás az marad, ha
az eredeti Tesla switch-re szorítkoznánk ezen téma kapcsán.
Egy henger, tele vízzel. Mindkét végén csap csőcsatlakozóval. A hengerben dugattyú, egyik oldalán rugó.
Feltöltés: a hengerben levő vizet egy szivattyúval kiszívjuk a hengerből és benyomjuk a másik végén ugyanannak a hengernek. Ezáltal a dugattyú átmozog a henger másik végére és összenyomja a rugót. Lezárjuk a csapokat.
Kisütés: csövet kötünk a két csőcsatlakozó közé, nyitjuk a csapokat. A rugó nyomja a dugattyút, az pedig keresztülnyomja a vizet a csövön át a túloldalra, így lassan visszaáll a kiinduló helyzet.
A soros és párhuzamos kapcsolást már el se mesélem, elég nyilvánvaló. És elég jól mutatja, mi az ábra. :-)
