Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Az elmúlt hetekben gatyába ráztuk, kitakarítottuk és berendeztük a veszprémi vasútállomásnál található MÁV PV óvóhelyet, hogy a nyilvánosság számára is megtekinthető legyen. Holnap, azaz vasárnap reggel kinyitjuk (remélhetően ezt rendszeresen megtehetjük a jövőben).
A lépcső+folyosó, aggregátor szoba és az akkumulátor helyiség, azt mondom fotók alapján egy az egyben ugyanaz a kettő. Most nézem a belső folyosó, a két kis lépcső, a fotó készítésének pontja mögött jobbra volt az iroda, előtte lévő szoba a szerviz/javító szoba vagy minek nevezzem.
Szombaton ellátogattunk az ország északi részébe, a Mátra közeli Kecskekő 325 m magas dombjának (na jó, hegyének) tetején található objektumhoz. Szerencsére olyan kísérővel jártunk a helyszínen, aki annak idején maga is ott dolgozott, nagyon sok érdekes dolgot mesélt.
Az 1966-67-ben megépült hírközlő/átjátszó állomás hivatalosan a posta tulajdonában volt, ők is üzemeltették, de az őrzést a BM Kormányőrségének fegyveresei látták el. Nem véletlenül, hiszen az objektumnak a Jobbágyi melletti hegyben kialakított kormányóvóhely adóállomásaként igen fontos szerepe volt.
A hegytetőn egy mini BARSz állomás fogadott minket, a toronyból pazar panoráma nyílt a környező tájra.
Valaha a toronyra rögzített 2,5 méter átmérőjű parabolák biztosították a mikrohullámú összeköttetést, nagyjából 2,2 – 2,5 GHz tartományban.
A mélylétesítménynek helyt adó gödröt robbantásokkal vájták ki a sziklás talajból, majd a kész építményt visszatemették. A lejárati lépcső aljától 7-8 m hosszú folyosón lehet a bunker főbejáratához érni. A hatalmas páncélajtók még a helyükön vannak.
A bunker szerkezetileg még kifogástalan állapotban van, a gépészet és a híradótechnika jelentős része azonban már hiányzik.
Az egykori adóteremnek azóta más funkciója van...
Ebben a teremben valaha két masszív dízel aggregátor szolgáltatta az energiaellátást, amennyiben a külső hálózattal megszakadt volna a kapcsolat.
Az akkumulátor helyiség.
A finom porszűrők, az aktívszén-szűrők, valamint az teljes szellőztető rendszer szerencsére még épségben láthatók.
A terület magántulajdon, szerencsére barátaink leszervezték a látogatást, nagyon köszönöm nekik és a tulajdonosnak is!
Nem katonai, nem laktanya és még csak nem is kihalt, de talán elfér itt: A veszprémi Vár alatt végighúzódó kb. 400 méter hosszú, szakaszosan megtört vonalú szervízalagútat 1986-ban építették, a közelmúltban több alkalommal volt lehetőségem végigjárni.
Régóta kíváncsi voltam, hogy mit rejt a Várba vezető út melletti, a térkő burkolat között feltűnő, de lezárt lejárat. Szintén nagyon árulkodó a mögötte levő jellegzetes „betonkocka”, amelyből a Vár főutcáján, kb 200 méterrel távolabb, a volt Közgazdasági szakközépiskola udvarán is található egy.
A jelenlegi bejárat és a pici diszpécserközpont.
Több száz méter mindkét irányban, tűzgátló ajtóval két szakaszra osztva.
Az alagút Óváros téri lejárat felőli vége, a rács mögött a felszínre vezető lépcsővel, a jobb oldali fotón pedig a túlsó vég a Szent István és Gizella szobor közelében.
Egy kis szünet után ismét nyilvánosságra hoztunk egy videót melyet tavaly készítettünk az egykori Tinnyei volt Légvédelmi bázison.Jó szórakozást hozzá. Fogyasszátok egészséggel :-)
A ”Haza Anyácska” emlékműtől alig 250 méterre található ez a kis haditechnikai gyűjtemény. Nagyon klassz dolgok találhatók itt, amit viszont problémának érzek vele kapcsolatban, hogy a helyszűke miatt eléggé összezsúfoltan rendezték össze a technikákat. Igaz, ezen a pici területen másképp nem is nagyon lehetséges. Egy-két repülőgépbe be is lehet ülni, persze ezért külön fizetni kell. Na, nem mintha komoly összegről lenne szó, hiszen maga a belépőjegy (plusz a fotójegy) is szinte nevetségesen olcsó.
A bejárat után közvetlenül jobbra egy Li-2-es gép látható, mellette sorakoznak a vadászok: MiG-17, MiG-21, MiG-23.
A gépekkel szemben egy RSZD-10 Pionyer (SS-20) közepes hatótávolságú ballisztikus rakéta és indítójárműve. Az 1987-es INF szerződést követően kivonták őket a hadrendből. Róluk azt érdemes tudni - sok egyéb mellett , hogy Stratégiai Irány szinten tervezték alkalmazni őket, támogatva a VSz erőit. Mellette egy 8K11 (Scud-A) rakéta, hazánkban a tapolcai rakétadandárnál 1963-tól volt rendszeresítve ez a típus.
A múzeum területének egyik sarkában állították ki a hidegháború egyik leghírhedtebb rakétáját, egy közepes hatótávolságú R-12-t (SS-4). A típust elsősorban a kubai rakétaválság kapcsán ismerhette meg a világ. Egyik oldalán a földre rögzíthető indítóasztala látható, a másikon pedig egy Jak-9-es vadászgép.
Természetesen páncélosokból, harckocsikból sincs hiány, a teljesség igénye nélkül: ISz-1, ISz-2, ISz-3, T-34, T-55, T-64, Szu-100 sorakoznak egymás mellett a kelleténél néhol szorosabban.
Páncéltörő ágyúk, aknavetők sokasága, folyami naszád, torpedók, és persze nem hiányozhat a klasszikus Sztálin orgona sem.
Az újratöltés miként ment itt? Az épületből a sínen lett odamozgatva vagy a kilövő állás alatt van egy technikai rész ahonnan "felliftezik" a rakéta (USA videokon ez utóbbit láttam)?
Hétvégén, egy néhány napos olaszországi út keretében, megnéztük a Garda-tó közelében levő Passo Coe-i légvédelmi rakétabázist, amely 2011 óta múzeumként látogatható.
A bázis tengerszint felett 1543 méteren fekszik gyönyörű környezetben. Az odavezető hosszú, hegyi út egészen elképesztő a sok hajtűkanyarral, szűk szakaszokkal, nagyon meredek emelkedőkkel. A bázis hívójele „vihar” volt (Tuono), 1966-tól 1977-ig működött az Olasz Légierő és a NATO egységes légvédelmi rendszer részeként. Az egykori „Alfa” zónában látható Nike-Hercules légvédelmi rakéták hagyományos és nukleáris töltetű fejrésszel is bevethetők voltak.
Igen köszi megtaláltam a neten .,egy ismerős dolgozott ott onnan tudom ,hogy 2000 tájékán megszünt.a cikk mindent leir róla.ez ideig nem is irtak róla bőven bár sokan tudták ,hogy létezik egy ilyen bunker.(Az alagutból is volt egy bejárata.)
Vár alatt volt/van egy titkos bunker.(Valami tartalék vezetési pont ,összhaderőnemi parancsnokság vezetési pont lett volna háboru esetén)4.számu raktárbázis vagy mi volt a fedőneve., csak hivatásos katonák jártak be civilben, Budán az alagut végén balra egy kis utcából volt a bejárata.2000 tájékán szünt meg .info róla?
Benzines vagy dizel a kedvenc?Apameknal volt anno a tuzoltosagon(Karcag) 1 db, Kunmadarasrol kaptak az ottani orosz repterrol atmenetileg, mert nagyjavitason volt a Raba szerkocsi, de sokat nem mentek vele mert falank volt olyan 100 km 50 liter, terepen meg lement 70 liter is akar megpakolva tele vizzel.Ezert van az hogy erdotuzeknel pl Olaszba sima pickup al mennek oltani, arra is felfer olyan 1000 lliter viz, meg nagynomasu pisztoly, igy van utohatasa a viznel, kvazi kevesebb kell hozza, mintha alacsonyabb a viznyomas.
