Szerintem te nem bobgép, hanem ...gép (szabadon választható csúnya szó) vagy. Mérd meg időnként a vérnyomásodat, és hirdesd meg a házadat! (Ha van, mert elmeállapotodból következtetve csak egy szalmazsákod van a sarokban.)
Eszetlenség felsőfokon, vagy olyan jól megy a városnak? Kifizetődő egy útszakaszra háromszor kivonulni a tisztelt útjavítóknak? Sóskúti útról van szó!!!De beszélhetünk más utcákról is!!! Történt ugyanis: az úgymond útjavítás....(aszfalt utat mart aszfalttal javították) nem igazán jól sikerült, azaz egy kalap kakit ért. 3 nap alatt visszaállt a régi állapotába!!!Gödör-kátyú hegyén hátán!!! Cirka 2 héttel rá kivonultak ismételten javítani, de csak a Sóskúti út feléig értek el. A minőség egy fokkal jobb.De kérdés:mikor végeznek vele? Ugyanis 2 hete nem történt semmi és az út másik fele minősíthetetlen!!! Jól megy? Van itt pénz ezek szerint. De felelősségre kellene vonni mint a munkát végzőket, mint pedig a munkát átvevő emberkéket!!!! Balesetveszélyes utakon közlekedünk, rongálva saját értékeinket egy ilyen link semmirekellő banda miatt!!! Gratulálok!!! Csak így tovább.....szórjuk az aszfaltot szórjuk a pénzt!!!
De ha értelmetlen dolgokra látjuk elszórni a pénzt, akkor a polgár nehezen viseli ezt a lassú tempót. Meg a szakszerűtlen kivitelezéseket, átgondolatlanságból eredő pazarlásokat látva sem a bizalom erősödik.
"Igen. Érdre sokan költöznek. 10 éve én is így döntöttem. Nem tudtam megfizetni sem Büdöspestet, sem a budai kertvárosokat. Tudtam, hogy itt nincs közmű, s évtizedekig nem is lesz. Azért jöttem ide, mert erre volt pénzem, erre is csak hitelből."
Ez az igazság kb. Bárki megtudhatja a költözés előtt, hogy Érd útjainak 25%-a földút, elég egyszer végigmenni a belső részén, hogy tudjuk, milyen, tudhatni, hogy még nincs csatorna, látni a poros utakat stb. Azért költöznek mégis ide, mert töredék áron vásárolhatják meg a telkeket, házakat. Viszont ha megvették, rögtön fellépnek az igényekkel: miért nincs út, csatorna, közvilágítás, óvoda, iskola, tej és méz?
Lesz, előbb-utóbb lesz, de a több évtizedes elmaradást nem könnyű ledolgozni. Türelem kell hozzá. De az igazságtalanságot nem szeretem. Lehet kérni sok mindent, amit reálisan meg lehet valósítani, sőt, kell is kérni, de támadni miatta nem oké.
Világtendencia: ahogyan növekszik a szakadék a leggazdagabbak és a középosztály, illetve a középosztály és a szegények között, úgy gyarapodnak a bódévárosok és nyomortelepek a nagyvárosok körül. Jellemzőjük, hogy általában nem jószándékukból költöznek oda az emberek. Vagy azért, mert vidéken nem találnak munkát és a nagyvárosban reménykednek boldogulni, oda azonban nem tudnak beköltözni, vagy azért, mert a városból kiszorulnak, mert nem tudják megfizetni az ottani életet.
Természetesen ismert a nagyvárosok körül a kertvárosok világa is. Ide már önszántukból mennek az emberek, kiváltság ott lakni, jellemzően jómódú emberek lakják. Persze, mert teljes közművesítettség, kiépített közterületek, jó közszolgáltatások, egészségügy, kultúra, oktatás, közlekedés jellemzi őket. Ezek a települések versenyeznek a betelepülőkért. Jellemző rájuk, hogy pl. az oktatás minőségében ígérnek egymás fölé, a települések honlapjukon teszik közzé, hogy mennyi a helyi adó mértéke és mire fordítják. Csak hogy a beköltöző lássa, hogy mennyit fog fizetni és mire fogják költeni.
Igen. Érdre sokan költöznek. 10 éve én is így döntöttem. Nem tudtam megfizetni sem Büdöspestet, sem a budai kertvárosokat. Tudtam, hogy itt nincs közmű, s évtizedekig nem is lesz. Azért jöttem ide, mert erre volt pénzem, erre is csak hitelből.
Ha az utcájában szlalomoznak meg is oldhatja. Nem sokkal bonyolultabb a zajos madaraknál, de erre van kíméletesebb megoldás is: rendőrségi, polgárőrségi bejelentés. Csak futja egy telefonhívásra. Vagy nem is téged zavarnak a földön járók csak úgy beírtad, megszokásból.
Remélem az a tökös gyerek majd megoldja a rendszám nélkül száguldozó agyatlanok, a segédmotornak álcázott ámde 80-100-125 cm3-es kiberhelt kipuffogós robogókkal jócskán 40 km/óra felett szlalomozó közúti barmok problémáját is!
Egyszer csak akad egy tökös gyerek, aki nem elköltözni akar hanem nyugodt, szalonnasütéses hétvégét és élhető várost. Van a zajos madaraknak is sebezhető pontjuk. Aztán majd nem rátolnak egy kövéret a házak fölött, hanem módjával repkednek.
Egyetértünk! (Legalábbis ebben az egyben.) Mint következetes ember, légyszíves állj ki ezzel a gondolatoddal azok elé, akik a zaj miatt be akarják záratni a tököli repteret! Ha nekik nem felel meg a környék, biztosan találnak vevőt a házaikra. Rajta. :)))
Mindenkinek módjában áll ott lakni, ahol akar. Évente kb. 1300-an költöznek városunkba, valahogy ők másképpen gondolják. Ha nektek nem felel meg, biztosan találtok vevőt a házatokra. Te úgyis jobban szereted Heves megyét. Rajta.
Igen. Igazad van. Az emberiség a földfelület nagy részét már kultúrtájjá tette (illetve egyes területeken még most is elhódít). Boldogabb, szerencsésebb és normálisabb helyein a világnak ezeket a területeket továbbra is gondozzák, ápolják. Szükség is van rá, mert az eredeti rendszerüket megbontott területek magára hagyásával számos problémával találkoznának. Ez a karbantartás olyan rendszerekben nyilvánul meg, mint pl. támogatást fizetnek a hegyi embernek azért, hogy maradjon ott fent, ne jöjjön le a városba (ahol aztán munkanélküli segélyt meg tömegközlekedést követelne), s legeltesse ott a birkákat (aminek hasznából a támogatással csak el van). Ezzel az utolsó kis eldugott területen is van valaki, aki "karban tartja" azt.
Hazánkban nem ez a szemlélet uralkodik. Gazdátlan területek megszámlálhatatlan sokaságán burjánzik a szemét, a parlagfű, a hátrahagyott "ipari" terület. Kevés olyan hely van, amit a természet vissza tud venni (van rá azért példa, hogy a tsz felhagyott a műveléssel másfél évtizede, s ma már kisebb erdősödés van rajta). Társadalmunk beteges voltát mutatja, hogy benzines fűkaszákra és hulladékszedési akciókra pályázgatunk, hogy ezeken a területeken a munkanélküli közmunkásokkal rendet teremtsünk. Pedig a probléma újratermelődik (kb havonta), a pályázati pénzek meg végesek (az adókat sem lehet tovább emelni).
Ilyenkor aztán, ha "jó helyen van" a terület, gyakran jön egy "megváltó" befektető, aki bagóért hozzájut a területhez és cserébe látszólag minden problémára megnyugtató választ ad.
No, én erre mondom, hogy az ilyen ajánlatok rendszerint új problémákat vetnek fel. Ezt fejtettem ki korábban.
Biztosan igazad van. De ha járok az országban, hihetetlen mennyiségű olyan területet látok, ami most műveletlen, pedig korábban művelték. Magyarországon nem úgy néz ki, mintha elfogyna a föld. Sőt...
Persze ezzel nem azt akarom mondani, hogy betonozzuk le a folyópartokat. De a dzsungel sem jó megoldás.
Azt hiszem, nem érted. Nem az állatoknak kell a hely, hanem annak az ökológiai rendszernek, melynek az ember (mint biológiai lény) és annak társadalma (mint kreált környezet) is része. Ez pro és kontra igaz, tehát amikor az ökológiai folyosóról beszélünk, akkor az nem azt jelenti, hogy az ember nem mehet oda. Hiszen - mint mondottam - mi is része vagyunk annak. Mint ahogyan most is lejárnak a partra a környékbeliek. (Kivonulás alatt a szeméttelep és az üzemek maradványainak eltakarítását értettem. Ebből a szempontból még az a sok reklámtábla sem zavaró.)
Élni és élni hagyni.
A bemutatott projekt azonban kirekesztő. Az emberi környezeten kívül mást nem tűr meg maga mellett.
Két dolgot feltétlenül kell tudni:
(1) Magyarország lakossága csökken, az ipari tevékenység és a létfenntartáshoz szükséges tevékenységek területigénye (a hatékonyság növekedése alapján) elvileg csökken. Tehát nem lenne szükség újabb területek elhódítására. Ezt a hazai jogrend elvileg deklarálja is azzal, hogy a belterületbe vonást és a művelési ágból való kivonást erősen megszigorították.
(2) A Föld betelt. Ezen a fogyasztási színvonalon feléltük bolygónkat. Vagy a fogyasztási szokásainkon, vagy a népesség számán kell radikálisan változtatni. Többek között azzal, hogy a minket éltető ökoszisztémát óvjuk. Félre értés ne essék: a földi élet nincs veszélyben! Az köszöni szépen, ellesz. Kibírta már sok faj kihalását, az emberiség hiányát is kiheveri majd. Majd alkalmazkodik hozzá. De ha változik az ökológiai rendszer, akkor abban könnyen nem lesz már helye az embernek. Ezzel a létszámmal és ezen az égövön biztosan nem.
Szóval a választás szabad. Még több kibetonozott folyómedret, lehatárolt, leszabályozott és megregulázott vízpartot, vagy összhangot a földi létünket biztosító rendszerekkel.
Kell a hely az állatoknak, persze. De az embereknek is járna valami a partból. Nem hiszem, hogy tudsz mutatni még egy olyan várost, amelyiknek ekkora Duna partja van, de a város nem tudja használni.
Tudom. Ezért kéne rehabilitálni. Az a szakasz Dunapart. Az ökológiai folyosó része, s nem utolsó sorban árterület. Ki kéne onnan vonulni, s csupán rekreációs zöldterületnek megtartani.
Tudom, hogy az emberi szemnek áldatlan állapotok vannak ott. Mégis: azon a területen számos állatfaj él még most is. "Kígyót-békát" mondhatnék rá, ami garantáltan eltűnik onnan.
Túl sok mindent láttam már ahhoz, hogy elhiggyem egy ekkora beruházás befektetőjének, hogy zöld várost épít oda. Engem az nyugtatna meg, ha a Duna mentén végig ártéri erdő lenne, s még a most beépített szakaszokon is a lakosság és valamilyen fokig a városi élővilág visszakaphatná a folyót (lásd rakpart-rehab.).
No most kérem szépen, egyet kell tudni a "zöld" övezeti beruházásokról. Egy folyópart, egy erdő, egy sziget addig zöld, amíg azt a sok mindent (ami ott a listában olvasható) nem építik oda. Utána úgy hívják, hogy "dugó", "szmog", "szemét", "burkolat", esetleg "park". Hiába, az ember a környezetét szereti a maga képére és javára szabni. Ha a város kiköltözik a zöldbe, akkor ott is város lesz.
"A Duna Spirit közösségi célja e városszerkezeti kapcsolat erősítése, fizikai és szellemi felfrissülésének megalapozása, és a meglévő intézményi hálózat kiegészítése. A Duna Spirit emberléptékű épületeket és tereket kínál, megteremtve azt az emberi környzetet, amit a mai nagyvárosi fejlesztésekben hiába keresnénk...
A Duna Spirit projekt tervezésénél különleges hangsúlyt kapott a folyóval való kapcsolat kiemelése. A főtérről induló, közel 1,5 km-es duna-parti sétány Budapesten egyedülálló módon, közvetlen kapcsolattal válik részévé a városnak. Az árvízvédelmi vonal felett épített sétány tájépítészeti elemei a városrész funkcióinak megfelelőn tagolják a teljes partot."
Ebből semmi sem Érden, illetve a vezetőségen múlik, mindegyik magántőkéből épülő létesítmény, kivéve az M7 lejáróját, ami állami (az sem érdi). Ha megindul a gazdasági fellendülés, mindenbe bele fognak vágni. 1-2 év.
