Régóta szemlélője vagyok ennek a fórumnak, most vettem a bátorságot, hogy topicot nyissak benne. Régóta figyelemmel kísérem eme nép történelmét, mindennapjait, no meg ismerve a magyarokról alkotott véleményüket, úgy vélem, egy topicot mindenképpen megérdemelnek lengyel testvéreink.
pedig van ilyen, az oroszoknál északon van egy kolostorsziget, egy óriási fából épült templommal, sok hagymakupola, stb... egyetlen vasszög nélkül ( több hasonló is van máshol)
Szerintem ez "a faépület egyetlen vasszeg nélkül" duma kb. egyenértékű a világ legnagyobb, leghosszabb, legsárgább, stb. dumával. De lehet, hogy csak nagyon hitetlen vagyok. fd6667
Aznap , hogy ilyen alakokkal tanáksztál ott , az ördögök győztek .a lakosság a Habsburg időkről beszél (, de hogy ne érezd magad annyira egyedül , szenyor , az angol hivatalos történetírás a "Habsburg" nem B-vel , hanem P-vel írja....).
A probléma nem ez , hanem az , hogy írok a Podhale térképet kiadóknak , erre visszaírnak , hogy nincs nekik arra szükségük , hogy a településelnevezések mellett a magyar exoníma is szerepeljen , nincs arra elég mai magyar túrista ( tótul ki van a térképükre equivalens írva). . .A legsúlyosabb azonban nem ez , hanem ez a tetű globalizmus , ami felfal minden lelki domborzatiságot , csak a fapados és leplanérozott nemgondolkodomglobalistát engedi , aki 5 napra nem emléxik már vissza , igaz , azt sem tudja 4 nap múlva hol lesz s mit fog csinálni . Bocsánat , csinyááni .
Elég sokat foglalkoztam a témával. A lengyelek a Curzon-vonaltól keletre, délre még saját impériumuk idején is kisebbségben volt, 39-es háború során, illetve után valamennyi elmenekült erről a területről is, illetve a bevonultak nem tértek vissza, mert elhunyt, fogságba esett, külföldre távozott, vagy egyszerűen a német megszállási övezetben ragadt. Ezt követően 39-41 közt a szovjetek több százezer lengyelt deportáltak Szibériába, ami tovább csökkentette a lengyel lakosság számát és arányát. Amikor a németek bevonultak rövidesen megindultak a belső harcok, mindenki mindenki ellen, amiből a lengyelek se maradtak ki, de pl. az ukránok is 2 részre szakadtak, a volt lengyel területeken (Galícia) a nacionalisták voltak túlsúlyban, de akadt szovjet/kommunista partizán is... közben jött a nagy lengyel-ukrán összecsapás amiben 150-200 ezer lengyelt lemészároltak. Mások meg elmenekültek... ( ettől függetlenül Lembergben 44-ig megmaradt a lengyel többség, de máshol néhány foltot leszámítva szórványt képeztek, akik örültek, ha túlélik az eseményeket. Szó sem volt összefüggő, sikeres partizántevékenségről se az ukránok, se a VH ellen (vörösök ellen belorusz területeken voltak sikereik).
kb. ugyanez zajlott a mai Belorusszia korábban lengyel területein, egyszerre harcolt egymás ellen a német, a lengyel, a belorusz (ezen belül a fehérek és a vörösök egymás ellen is), s kötöttek alkalmi szövetségeket. Még lengyel-német együttműködés is volt 44-ben a vörösök ellen. Annyi az eltérés, hogy a belorusz vidéken nem volt tömeges lengyelellenes pogrom. + itt bejöttek a képbe a magyarok, mint megszállóerő, akik a németek szövetségesei, de a lengyelek ellene nem harcoltak, sőt nem csak félre néztek, hanem többször logisztikai segítséget is adtak nekik. Elég jól dokumentált a téma (magyar megszállóerők tevékenysége).
a kijelentés a vörösökre vonatkozott, nem a lengyelekre - egyébként a lembergi nyelvszigetet leszámítva a Curzon vonalon túli Galíciában a 39-41 közötti szovjet elhurcolások miatt, valamint az UPA és a németek akciói következtében jelentősen megcsappant az egyébként is kisebbségben lévő lengyelség száma és aránya. Tehát még rájuk is igaz lenne nagyjából
az elcsatolt területről és a szlovák-lengyel háborúról angol nyelven vannak elérhető források (nyilván lengyelül és szlovákul is).
van egy rossz hírem, Galíciában (egészen pontosan Volhíniában) voltak a ww2 alatt lengyel-ukrán nacionalistaharcok, de a lengyelek húzták a rövidebbet, mintegy 150-200 ezer lengyel civilt mészároltak az ukránok. A vörösökkel alig harcoltak (lévén alig voltak ezen a vidéken, mert ez az UPA fennségterülete volt).
A mai Belorussziában voltak inkábblengyel - szovjet (partizán) összecsapások. A magyar katonai, lengyel partizán együttműködés is itt történt első sorban (Galíciában lengyelek hiányában az UPA-val működött együtt az 1. hadsereg). Aztán folytatódott Varsó térségében.
A könyvből kiolvasható, hogy a helyi LAKÓSÁG - akinek a történelemtudása hasonló lehet a mi LAKÓSÁGunkéval - csak arról tud, hogy valamikor ez a terület Szlovákiához tartozott. (Konkrétan a Hlinka-gárdás, Tiso-féle fasiszta szlovák államhoz.) Magyarországi kapcsolatról nem tudnak. Hangsúlyozom, hogy ez a LAKÓSÁGra vonatkozik.
Ha pontosak akarunk lenni, akkor a zakopánei beszögellés két oldalán csaptak le egy-egy szeletet a lengyeleknek a felbomló Magyarországból, kb. tucatnyi hegyi falut, amelyet többségében gorálok laktak. A leghíresebb pontja a nedeci vár.
Mikor 39-ben a szlovákok beszálltak a lengyelek elleni háborúba ezt a területet kapták a németektől koncként. Aztán a háború után visszaálltak a trianoni határok, a lengyelek lemondtak cseh sziléziáról, a szlokákok meg az említett területről.
Azért árnyalnám a jóbarátságnak a 2. vh. előtti időszakának az utópiáját.
Tény, h amikor a Hitler lerohanta Lengyelországot, akkor a magyar kormány megtagadta a német csapatok átvonulását (noha Hitler a teljes Szlovákiát ígérte cserébe).
Az is, h Teleki titokban magyar légiót szervezett és küldött a lengyelek támogatására, majd amikor a háború kimenetele eldőlt, megnyitotta a határt a nácizmus elől menekülő lengyelek 10ezrei számára.
Ugyanakkor az is tény, h a Lengyelországot irányító "Ezredesek Juntája" a háború előtt nem viszonozta a magyar külpolitika közeledését......sőt :
Amikor a román állami delegáció ott járt olyan transzparensekket tettek ki, h "Éljen a Nagy Románia".
A témaban érdemes elolvasni Hory András akkori varsói valamint korábbi bukaresti (itt csak ügyvivő) és belgrádi, római nagykövet emlékiratait.
”Egyszer már véget kell vetni a magyarok irreális és hamis szentimentalizmusának a lengyelekkel szemben!” Fogalmazta meg a nácik véleményét a Berliner Börsenzeitung még a háború első heteiben, tükrözve a német felháborodást a lengyel – magyar
fegyverbarátság
[...] Bővebben!Tovább »
2012. április 10-én 19 órai kezdettel szentmise lesz a budapesti Belvárosi Plébániatemplomban. (Erzsébet-híd pesti hídfő) A szentmisével egyidejűleg mondanak misét Varsóban is a két éve elhunyt lengyel vezetők lelki üdvéért. A varsói misén részt vesz Bíró László püspök úr.
A klerikális beállítottságú lengyelbarátok megjelenése elváratik.