Te is tudod, hogy egy levegővel teli üregnek mennyire vacak a hőszigetelése, mert az üreg meleg oldalánál felmelegedő levegő folyamatosan felszáll benne, a hideg oldalánál lehűlő lefelé ereszkedik, tehát az üreg egy hőcserélőként működik. Minél magasabb az üreg, annál intenzívebbek ezek a hőszállító áramlatok**. Laikus szemében hülyén hangzik, de itt is NYOMÁSkülönbségekről beszélhetünk éppúgy, mint pl a radiátoroknál vagy a kémények belsejében.
Ha egy ilyen "hőcserélő üreg" közepébe beteszünk egy nagy hőszigetelő tömböt (vagy pl teleszórjuk laza törmelékkel), azzal talán csak egy kicsikét sikerül lelassítani az üregben ezeket a hőcserélő légáramlatokat (az anyag saját hőszigetelő képessége alig tud érvényesülni, mert "fúj a szél" körülötte).
(***oldalfali hőszigetelésnél pl a vízszintes réseknél szerintem még 5-8 mm-es rés sem sokat ront, de a függőleges réseknél már a 2-3 mm-est sem árt utólag kifújni habbal, mert méter magas légoszlopban könnyen beindul a levegő intenzív körforgása)
Ezen hő-szállító légáramlatok miatt nem tekinthető komoly hőszigetelésnek, amikor polisztirol gyöngyökkel szórunk tele egy üreget (a gyöngyök között folyamatosan áramolhat a levegő),
még nevetségesebb elképzelés, amikor polisztirol törmeléktől vár valaki komoly hőszigetelő hatást (gyakorlatilag "fúj a szél" a törmelékek közötti üregekben).
Elek, mióta téged itt látlak, mindig is a milliméteres résekben kialakuló kéményhatásoktól óvod az építkezőket :) ami azért testvérek között is az irodalmi túlzás kategóriája.
hát igazából a beton vízzárósága szerintem attól javul, ha kicsi a vízfölösleg, ahhoz pedig jó folyósítószer kell. bár amit a vízzárásról olvastam, abban van varázslás is
korábban a kemikál plastol cnf vagy ncf vagy ilyesmi nevű szert használtam, az is sokkal jobb, mint a semmi, de már a mapei dynamon is többszörösen lekörözte.
"simán lehet szarufaközbe tenni EPS-t, semmi akadálya."
Senki sem mondta, hogy nem lehet.
Az a baj, hogy
- ha a luknál nagyobb eps-t vágsz le, akkor nem tudod belegyömöszölni, mert nem elég rugalmas (a gyapot viszont rugalmas, ezért abból a lyuknál nagyobbat nemcsak lehet, de nagyobbat KELL vágni)
- PONTOSAN a lyuk méretű és alakú eps-t lehetetlen leszabni (hogy ne legyen körülötte sehol egy milliméteres rés sem)
- a lyuknál kisebbet persze könnyű leszabni, de a légrésben a kéményhatás miatt kialakuló forgó HŐ-SZÁLLÍTÓ légáramlás lerontja a hőszigetelés hatásfokát (a levegő által szállított hő megkerüli a hőszigetelést).
simán lehet szarufaközbe tenni EPS-t, semmi akadálya.
(A beszabása is egyszerű feladat.)
Ha valaki meg már nem lát egyenesen, mert fél a tetőn és ezért előtte bevitte a szervezetébe a megfelelő adagú bátorító nyugtató védelmi folyadékot, annak meg ott van pl. a Bachl szarufaközé helyezhető EPS-e. (Vario Tech)
ja és a dynamon kötéskésleltető hatását is észrevettem, az egyik utolsó (fél) keverésnél véletlenül megdupláztam az adagot és még másnap is puha volt a beton, kezdtem kétségbeesni, de harmadnapra elkezdett rendesen meg kötni, a felülete meg olyan sima lett mint egy gres lap (egy kis szakaszon ház körüli járdát csináltam, 0-10-es sóderből).
...és nem csak bedolgozni sokkal könnyebb, de a szerszámokat, keverőgépet eltakarítani is. tavaly padlóburkolásnál a fugázóanyagba is kevertem kicsit, úgy nem kellett masszírozni, hanem csak önteni, befolyt szépen a lapok közé.
bevált, nagyon jó volt, de öcsém építkezni kezdett és már a sávalapozásnál elfogyott az egész, és a síkalapozáshoz egy viprex (ha jól értettem a telefonban) nevű anyagot vásárolt kannás kiszerelésben. lassan nekem szükségem lesz rá megint.
Elemes, van még a betonfolyósítóból ? Bevált a szer ? Jó lehet az még ? Nekem is van még elég sok a Sika-ból, de 1 évet írnak felhasználhatóságra. Én nemsokára kipróbálom, mert betonoznom kell. Kíváncsi vagyok jó-e még. Beszéltem olyannal, aki használt ilyet, és azt mondja, 2-3 évig jó, de 4-5 év után már nem.
A tetősíkot általában a szarufa adja meg. De mindegy, ezzel a szarufaközbe, falszerkezetbe polisztirolt nem ügyben egyetértünk. Lehet raknak nagyobb sűrűségű paplant falszerkezetbe. Én olyan paplant, amit össze lehet tekercselni nem raknék be. Kizárólag táblásat. Azért félek ennyire a páralecsapódástól, mert láttam olyan nyaralót, ami egyik felén kb. 40 cm. másik felén kb. 120 cm. meg volt emelve betonpillérekkel, és teljesen körbe volt zárva betonyp lappal nulla szellőzéssel. Persze alulról kapta a földből a párát és megtámadta a házi könnyezőgomba. Olyan volt mintha vattacukor kúszott volna végig a fán, de a beton részeken is. Favédelmi szakértő is megnézte, hogy milyen gomba lehet, és mit lehet vele tenni. Mikor meglátta, mondta, hogy házi könnyező, és vetett rá egy keresztet, azt mondta kuka az egész. Így is lett, zárt konténerbe vitték el a komplett faházat megsemmisítésre. Igaz ennek semmi köze a szarufa vagy a falszerkezet közötti szigeteléshez, és a fa sem lett lekezelve semmiféle védőszerrel, csak azért írom, mert a fa nagyon jó anyag, szinte örök élet, de be kell tartani a szabályokat. Sajnos a fatelepen áztatott faanyag kezelése sokszor szinte semmi nem ér. Ahol összeér a fa, ott nem éri a vegyszer, ha jön eső, az egészet lemossa, mert az olcsóbb kimosódó szereket használják. A nyári vágású frissen vágott fa olyan vizes, hogy semennyi szert nem szív fel.
és mekkora a fűtésszámlád? nekem évi átlag 1600 m3 gáz ment el a szigetelés előtt, azóta 900 körül (fűtés + konyha, a melegvizet villanybroyler csinálja).
A kazán visszakötése nekem 250 000ft-ba kerül, ha puffert is veszek, akkor 450 000ft. Szigetelni ennyi pénzből maximum a födémet tudnám, de az már kész van.
A falak normális minőségű szigetelése színezés nélkül sk. munkával 1-1,5 milla, ha mindent beleszámolok. Plusz a tetőhöz is hozzá kell nyúljak, ami még plusz 500 000, mert azt nem tudom megcsinálni magamnak.
Szóval most vagy nem csinálok semmit és spórolok kb. 2 évet mire összejön a szigetelés, vagy bekötöm a vegyeskazánt és már most télen is spórolok és úgy is 2 év mire összejön a pénz mert amit most elköltök, azt megspórolt gázszámlán. Szigetelés után pedig lehet, hogy teljesen ki tudom váltani a gázt.
Évekig tárolnom és szárítanom már nem kell, mert szárazon jön, 10-12%-os nedvességtartalom, plusz hasogatni sem nagyon, mert nem nagyon vannak benne nagy darabok. A szállítást a cégem megoldja, így nekem nem kerül semmibe. Egyedül a fa elpakolása, kazán rakása és tisztán tartása kerül időbe, de ez szerintem nem egy olyan bonyolult és megterhelő dolog. A régi házunkban is fával fűtöttünk és nem volt vele bajom.
Szarufaközbe valóban butaság, mert szinte senki sem képes polisztirol lapokkal igazán jól (huzat-mentesen) kitölteni egy szarufaközt, milliméter pontosságú szabásra viszont csak egy időmilliomos vagy egy autista képes :) ha pedig utólag habbal fújjuk ki a hézagokat, az erősen megdrágítja a dolgot
"Viszont a könnyűszerkezetes vázszerkezetének távolsága még a szarufák távolságánál is kisebb."
"Vegyes kazán lesz bekötve, vagyis a régi visszakötve. .... megspórolok 100-150 000ft-ot."
Egy ismerősnek kiszámoltam, hogy ha marad az ezer éves gázkazán és a vegyestüzelés kialakítására szánt összeget inkább okosan hőszigetelésre költi, azzal kb ugyanannyit takarít meg évente, viszont a hőszigetelést nem kell évekig szárítgatni, hasogatni, szállítani, pakolásztni, stb.
Még az ingyen fa is sokba kerül annak, aki nem élvezi a tűzifával szopást való bíbelődést.
Nem paterolok ki semmit a házból. A gáz kazán marad a házon belül a jól megszokott helyén. Vegyes kazán lesz bekötve, vagyis a régi visszakötve. A fa azon kívül, hogy pakolni kell és feldolgozni ingyen lesz, amivel ha jól számoltam a szezon több mint felét bőven ki tudom fűteni. Szóval azzal együtt, hogy részben az utcát is fogom fűteni, megspórolok 100-150 000ft-ot.
"""Márpedig olyan szerkezetekben, ahol nem kis térközöket kell kitölteni, hanem nagy felületet burkolni, számos helyen alkalmazzák az EPS-t is"""
A szarufaköz, ami 85-100 cm. között van, az mióta számít nagy felületnek ? Most megint jöhetsz azzal, hogy edig nem volt szó szarufáról. Ilyen ez a magyar nyelv, nem 1 db. szóból áll. Viszont a könnyűszerkezetes vázszerkezetének távolsága még a szarufák távolságánál is kisebb. Ilyen helyre NEM RAKUNK EPS-t, mert hőhidas lesz, pont a faszerkezet, a fa mellett, ahol lecsapódik a pára, és elrohasztja a fát.
Részemről befejeztem, mert ennek már semmi érdemi része nincs.
