Továbbra is az említett könyvre hivatkozom.
Ne felejtsük el, hogy a piramis hoz vezető utat 10 évig építették, továbbá modelleket szemlélve az egykori lehetséges kinézetről látszik, hogy a piramist nem futóhomok vette körbe, tehát minden bizonnyal kő talapzatra borították az iszapot, vagy fa , agyagtégla épitményre.
Honnan ez a feltételezés?
A 60-as évek núbiai ásatásai során Mirgissza közelében gerendákkal megszilárdított hosszú iszappálya került elő. Kipróbálták és bizonyítást nyert, hogy nagy terhet kőnnyen lehet továbítani rajta.
A Középbirodalom idejéből, Thothotep-sír egyik képén 172 munkás húz egy szánra kötözött kb. 60 tonnás szobrot, 1 a pályát öntözte. Sík terepen kiváló módszer. Korcsolyáazás miért lenne? Az emberek és szarvasmarhák a pálya két szélén kötéllel húzzák az anyagot (V alakú formáció). Ne feledjük, hogy a kőtömbök átlagos súlya 2,5 tonna egy ekkora követ 8-10 ember simán elhuzkod a sáros pályán. (Valaki kiszámolhatná a felületi nyomást, surlódást, ilyesmi)
A kőkitermelésről:
Mint emlitettem az Óbirodalom idején állandó munka folyt a kőbányákban és nem azért termeltek mert hátha jó lesz egyszer, hanem mert épitgettek ott azért szorgosan más dolgokat is. Óbirodalmi feljegyzések szerint az állandó kőkitermelők száma 100-2000 főt számlált (képzeld hányan kopácsoltak ott amikor igazán nagy szükség volt a kőre)
Egyes kőtömbökre írt dátumokból következtetni lehet a napi teljesítményre. Igy 1 munkás kb. 2m3 követ termelt ki naponta.
Ha megnézzűk a gúla térfogatát (remélem jól számolok , számoljatok utána) 230*230*146,59/3=~2583283m3
számoljunk csak 2000 munkással -> kb 2 év alatt kitermelik az egész piramist, ráadásul a legnagyobb részét helyben. Nem is kellet olyan nagy tartalék a beinduláshoz, sőt nem is kellet semmi ha akarod...
Elismerem, hogy vannak dolgok amik még nem stimmelnek, de ezek akár stimmelhetnek is, nem?
Akárhányszor is olvasom el a topicot, még mindig az tűnik a legegyszerűbbnek, hogy a piramisok köveit a helyszínen öntötték. Érdekes lenne tudni, hogy mit mutatna egy beható vizsgálat a köveket illetôen. Bár meg kell jegyezni, hogy némely középkori meszes habarcsokat rettentô nehéz megkülönböztetni az eredeti mészkôtôl. Ugyanis a meszes habarcsból a lassú kötés folyamán echte mészkô képzôdik. Nem értek igazán hozzá, de ezt el tudom képzelni homokkôvel is.
Azt is eltudom képzelni, hogy miután elkészítették a piramis egy szintjének külsô héját kôbôl, a belsejét egyszerűen kitöltötték homokkal: ha van ami oldalirányban megtámasztja, akkor annak kellô tömörítés után nagyon nagy súlyt el kell viselnie. Lehet, hogy nem hiába egyezik a homok rézsüszöge (tanultam talajmechanikából -- a kupacba pergetett homokdomb oldalának vízszintessel bezárt szöge) a piramis oldalának meredekségével?
Egyszerűen nem hiszem el, hogy ilyen rövid idô alatt, (20 vagy akár 40 év) ekkora volumenű munkát meg lehessen tervezni / szervezni / valósítani úgy, hogy a kôtömböket oda kell cipelni. Ez nem működik.
A tervezésrôl annyit, hogy valószínűleg nem abszolút nulláról indult a piramis kigondolása, valószínűleg a koncepciónak megvoltak a maga szakrális, mágikus (?) tradícionális alapjai, ezen elveket alkalmazva egy építész pár nap alatt fel tud skiccelni egy vázlattervet...
A nedves iszappálya, meg a szánszerű szerkezet sántít, egyrészt mert nehezen lehet elképzelni olyan korbéli szánszerkezetet, amely 10-20-30-50 tonnát elbírna, másrészt ekkora súly kiszorítja maga alôl a síkosító iszapot.
Bár tény, hogy a piramis emberfeletti, teljesítménynek tűnik az akkori technikával, kétség kivül zseniális munka, sok a nyitott kérdés (bűvös számok, tájolás stb...), de ezek után -legalábbis maga az építés - számomra nem tűnik beláthatatlannak és kivitelezhetetlennek.
Ha olyan konnyen elfogadsz, szamomra eleg lehetetlennek tuno teteleket mint amilyeneket leveled tartalmaz, akkor ezt meg tudom erteni. Peldaul:
A szárazföldön a piramishoz vezető megépített úton nedves,síkos iszappályán szán-szerű szerkezeten szarvasmarhák vagy emberek húzták a kőtömböket.
A sikos iszappalya jol hangzik a koveknek, de nagyon rosszul hangzik azoknak akiknek huzni kellett. Kepzeld el a korcsolyazast ami ott folyt volna. Tobbtonnas koveket igy huzni enszerintem lehetetlen. Arrol nem is beszelve, hogy kepzeld el milyen keves ilyen tobbtonnas ko kellett ahhoz, hogy elkezdje kivajni az utat. Es tobb mint 2 millio ilyen korol volt szo.
tehát a kőkitermelés minden bizonnyal nem úgy ment, hogy "na akkor piramist építünk kezdjünk el bányászni", hanem az építés kezdetén már rendelkezésre állt megfelelő mennyiségű alapanyag.
Tobb mint 2 millio tobbtonnas kotombot tartalekban kifejtettek es tartottak azon az alapon, hogy "hatha valamire jo lesz". Nem valoszinu.
Maga az, hogy tobb mint 4000 evvel kesobb itt vitatkozunk, mar majdnem egy bizonyitek arra, hogy valami nem stimmel.
Végigolvastam a topicot.
Áttanulmányoztam Kákosy László: Ré fiai c. könyvének (1979-es kiadás) ide vonatkozó részét (80-85 old.). Azóta bizonyára törtérntek új felfedezések is, de már igy is meglehetősen megnyugtató, logikus választ kaptam a piramis építésének módjára. Természetesen vannak fehér foltok, de minden valószínűség szerint ezek megoldása is nélkülözi a misztikumot, vagy az "idegen" beavatkozást - sajnos...
Lehet kicsit hosszú leszek...
Először is, a Kheopsz-piramis volt a maximum, előtte-utána nem volt hasonló ez volt az akkori technika és az erőforásoknak kihasználásának a csúcsa.
(Ide kívánkozik, hogy vajon miért is építettek ilyen monstrumokat, sírhelyül? Erre is logikus választ kaptam, de most nem ide tartozik esetleg később leirom ha érdekel valakit...)
Adatok:
ép állapotban 146,59 m volt a csúcsa a földtől.
alapterülete: 230x230m
hajlásszög: 51°52'
Egy emberöltő alatt készült el Maga a piramisépítés Hérodotosz alapján ez 20 év (na most, hogy pontosan mennyi az ugye kérdéses, mi van, ha Hérodotosz tévedett mondjuk 5 évet (ekkora időintervallumban nem lehetetlen)-> változnak a számok)
A piramis elrendezésének tervét az építés során 2szer változtatták meg.
Először az építmény alatti természetes sziklában véstek ki egy termet ahova az északi oldalon lefelé vezető folyosó vezetett. Már a belső kidolgozás is elkezdődött amikor abbahagyták a munkát.
Az új tervben a levezető folyosóból felfelé vezető járatot képeztek ki ami egy nyeregtetős kamrába vezetett ezt nevezik a "királyné kamrájának".
Végül újabb 8,5 méter magas felvezető utat képeztek ki "nagy galéria" amely a végleges sírkamrába vezetett, thermentesítési célból a galéria felett 5 helyiséget alakítottak ki.
A piramis kb.2300000 kőtömbből áll 1 kőtömb átlagsúlya 2,5 tonna, de szép számmal vannak 15 tonnások is, a sírkamra mennyezetének hasábjait 40-50 tonnára becsülik.
Háromféle kőanyagot használtak fel: Maga az épitmény helyben fejtett!!! mészkőből épült, a borítás turai mészkőből, a belső helyiségeknél Asszuánból származó sötétszürke gránitot használtak.
A Niluson könnyű volt szállítani, a csatornákon közvetlenül a piramisok közelébe lehetett hajózni. A szárazföldön a piramishoz vezető megépített úton nedves,síkos iszappályán szán-szerű szerkezeten szarvasmarhák vagy emberek húzták a kőtömböket.
A kövek felrakása:
Hérodotosz emelős elméletével ma nem értenek egyet a tudósok. Agyagtéglákból épített rámpákat és lejtőket épitettek, ahogy emelkedett a gúla úgy emelték a lejtőket, végűl a csúcs elérése után elkezdték a burkolást és ahogy lefelé haladtak, bontották a lejtőt.
Érdekes még az odaszállított kőanyag raktározása, hiszen előre tudni kellet, hogy melyik hova kerül. Valamint az embertömegek mozgását is koordinálni kellett. Ezt minden bizonnyal az építők -igen egyszerűen- kicsi maketteken előre megtervezték.
A turai kőbányákban pl. valószínüleg az Óbirodalom idején folyamatos munka folyt, tehát a kőkitermelés minden bizonnyal nem úgy ment, hogy "na akkor piramist építünk kezdjünk el bányászni", hanem az építés kezdetén már rendelkezésre állt megfelelő mennyiségű alapanyag.
Az emberek:
A területen az I. dinasztia óta lakótelep állt, ez adhatta az építők magvát. A Kephrén-piramistól nyugatra levő kb. 4000-es lélekszámú település volt ez lehetett a törzsgárda a szakmunkások akik kizárolag ezzel foglalkoztak, a szaktudást nem igénylő munkákra időlegesen más országrészakből vezényeltek oda tömegeket. Hérodotosz szerint mindíg 100000 ember dolgozott 3 havonkénti váltásban.
Bár tény, hogy a piramis emberfeletti, teljesítménynek tűnik az akkori technikával, kétség kivül zseniális munka, sok a nyitott kérdés (bűvös számok, tájolás stb...), de ezek után -legalábbis maga az építés - számomra nem tűnik beláthatatlannak és kivitelezhetetlennek.
Bocs Rolling,
de a hiba szerintem a te készülékedben van, ha azt hiszed hogy, amit leírtam az én találtam ki. Ha valaki jól ért magyarul, tud olvasni és IQ -ja megüti az átlagot, akkor az írásomban elôadott elméletek származásáról nem lehet félreértés.
Urak,
most böngészem a jövő heti műsort. Nem tudom, hányan tudjátok venni a
National Geographic Channel-t, de
1999. június 23-ára, szerdára a következőt találtam a műsorában:
19:00 Kutatás a múlt után. Ki építette a piramisokat? (mb),
vagyis magyarul is megnézhetjük. Én mindenesetre kíváncsian várom. Üdv.
Kedves big4,
nem semmi, amiket leírsz. Elhiszed nekem, hogy b á r m i k o r ki tudnék találni ilyen történeteket? (Ajánlom, nézz bele egy kicsit a hatalmas sci-fi irodalmi anyagba, mit hozott már létre az emberi fantázia.)
Kosz az elismerest, renduletlenul gyujtom a fotokat, meg az infokat, ugyhogy lesznek meg meglepetesek
Mindenkihez:
Akkor meg egyszer mindazoknak akik atsiklanak a matematikai-fizikai torvenyszerusegeken:
A tudomany azt mondja Herodotosz mester alapjan, hogy 20 ev alatt epitettek fel. Na szamoljunk:
1. 365nap x 20 ev = 7300 nap
2. 2.250.000kotomb : 7300nap = 308 kotomb naponta.
3. Mivel aludniuk is kellett neha, a napi munkaido: 12 ora, s ha ez igy van, akkor orankent 26 db kovet kellett beepiteni, tehat
kb. 2 percenkent egyet :)))))
4. Ha ezeket a helyere kellett tenni, akkor kellett valami rampa, amin felvonszoltak csakhogy a rampat is meg kellett epiteni, ez viszont kimaradt a szamitasbol, tehat az idotenyezo novekszik.
5. es akkor az idobe nem szamitottuk bele, azt hogy tobb kilometerrol usztattak ide a koveket, azokat eloszor ki kellett vagni, kockara kellett alakitani, le kellett csiszolni. ha meg ezt is belevesszuk akkor mar jelentos idotullepest kovetunk el, tehat:
Husz ev alatt elvileg fel lehetett volna epiteni a Nagy-Piramist, ha az ut keszen lett volna. Na de ezt is fel kell elotte epiteni! Marpedig az uralkodo sirhelyet meg eleteben be kell fejezni!!
Ezenkivul: hol van a kincskamra? A faraokat ellattak minden foldi joval!
A tokyoi Waseda egyetem mernokei ma is ott kuporognak a piramisban es terkepezik fel azokat a helyisegeket, amelyeken eddig az un. tudomany csak rohogott, mara mar bizonyossa valt, hogy tobb elfalazott helyiseg van a Nagy-Piramisban, amirol nem tudnak semmit. Egyebkent a munkalatok miatt apr. 1-tol fel evre bezartak a Nagy-Piramist.
Gondoljunk bele: az un Khufu-piramis elott ket piramis epult: Dzsoszere a lepcsos es Khufu apjae, Sznofru tort piramisa, amelyek technikai kivitelezese meg sem kozeliti a Nagy-Piramiset, honnan lettek ennyire okosak 10 ev alatt? Raadasul ilyen szerkezet, mint a Nagy-Galeria semmilyen mas piramisban nincsen meg. Es hangsulyozom: sehol egy iras, egy hieroglifa, egy jelzes, hogy en epitetettem, RE fia ezt a piramist.
Bocs de nem vot türelmem minden hozzászólást elelovasni. De úgylátom a technikai részletek és furcsaságok vitatása zajlik a topicban.
Két elméletet szeretnék mondani, az egyik a Graham Hancock Istenek Kézjegyei (érdekes, hogy Denikent-re soha nem hivatkozik a könyvben, szerintem azért mert elhatárolja magát a denikeni lelkes, de felületes állításoktól ) c.könyv, amit Andzsin már ajánlott, nagyon átfogóan a teljesség igényével és valóban abszolút tudományos alapon tárgyal minden általatok felvetett és egyéb más piramisokkal és ókori építményekkel kapcsolatos rejtélyeket. S a könyv végén arra a döbbenetes (mivel nem nagyon értek hozzá nem tudom hogy mennyire elfogadható, de én elfogadom) megállapításra jut, hogy a piramisok a szfinx és még jó néhány monstre, ókori építmény, ha jól emlékszem kb. 100 000 évesek és egy hajdani szupercivilizáció pusztulása elôtt építették ôket. Mégpedig azért hogy valamilyen módon figyelmeztetni próbálják az utánuk elkövetkezendô évmilliók során a földön esetlegesen újból kifejlôdött, értelmes civilizáció tudósait egy, a földön periodikusan ismétlôdô, globális katasztrófára. Tudták azt, hogy akár több százezer évet, papír fém vagy egyéb adathordozó nem visel el, ezért építettek oriási, masszív építményeket, melyek paramétereibe belekódoltak ill. elrejtettek bennük rengeteg információt sôt metafizikai jelenségeket is. Feltételezve azt, hogy csak olyan szinvonalú civilizáció képes ezeket értelmezni, és felismerni az üzenetet, amely már képes lehet a várható katasztrófával szemben is intézkedni. Miután a civilizáció teljesen elpusztult, a néhány túlélô, tudás-átadási missziót szervezett és felkerestek a földön élô szinte minden primitív emberszabású populációt és próbálgatták képezni azokat több kevesebb sikerrel. A katasztrófa Hancock szerint egy globális földkéreg - eltolódás. Ezen elmélet szerint létezhetett egy kontinentális ill. trópusi éghajlatú kontinens kb 100 000 éve, amelyen e szupercivilizáció élt, s nagyjából Közép-Amerika helyén terült el. Majd a földkéregeltolódás hatására elcsúszott a Déli Sarkra, ez volna a mai Anktartisz. Az egyiptomiak pedig egyszerűen csak rátelepedtek a már számukra is ôsrégi építményekre. A következô földkéreg eltolódásos katasztrófa - nem túl megnyugtató - állítólag nem sokára várható. Ha nem pontosan mondtam el Hancock elméletét, nyugodtan javítsatok ki, évekkel ezelôtt olvastam.
A másik elmélet még vadabb, ehhez jobb ha nem is írok egyenlôre nevet, mert asszem csak hülyézné, aki olvassa. Szóval.
Évszázezredekkel ezelôtt a Szíriuszról érkezett Földünkre egy szupercivilizáció. Boldogan éldegéltek itt pár évtízezredet, piramisokat és egyéb csodákat építgettek itt ott amott. Egyszer csak észrevették, hogy e bolygón fejlôdgetnek valami majomfélék. Mivel kedves, jószándékú nép voltak, tanítgatni kezdték ezeket az emberszabásúakat. Pár tízezer év alatt fel is fejlôdtek szépen a vadmajmok, csak sajnos a gyilkos ôsztönt nem sikerült kinevelni belôlük, olyannyira hogy elkezdték módszeresen írtani e békés - harcolni nem is nagyon tudó sem akaró -, szíriuszi népet. Különféle katasztrófák és a módszeres irtás következményeképpen e nép fiai majdnem eltüntek a Föld színérôl, pedig kizárólag nekik köszönhetô a Föld civilizáltsága. Néhány nép van még sártekénken, akik leszármazottjai ezeknek a Szkitának is nevezett rejtélyes, tudáshozó népnek, egy ilyen népet mi is igen közelrôl ismerhetünk, ugyanis ez a Magyar.
No eddig a másik elmélet. Mielôtt bárki szidalmazni kezdene elmondom, hogy egyik elmélet harcos védelmezôje és elvakult hívôje sem vagyok. Csupán figyelemre méltónak, elgondolkodtatónak tartom ôket.
Nézd, egy óriástávcsövet is el lehet mozdítani egy ujjal, mert tökéletesen ki van egyensúlyozva. A fizika azért ismer az ilyesmire egy-két módszert. Pl. görgők, és elegendő ember a kötél másik végén. Nem tudom, láttad-e azokat az erős-ember versenyeket, amikor 1 ember húzott el egy kamiont, stb.
Nem kétlem, hogy vannak ilyen súlyú kövek is a piramisokban, mint amennyiről írsz, de szerintem azok az alsó sorban levő kövek, amelyek mellett pl. én állok az ott készített fényképeken, messze nem ekkorák, szerintem 5-10 tonnásak lehetnek (a nagyobbak!).
A Web-oldalad tetszik (őszintén mondom).
Üdv.
Hat en azert azt megnezem, hogy az 50 tonnas koveket, hogyan cipelik fel oda ahova le akartak rakni.
Egyebkent meg nem kell itt allandoan a tudomanyos dolgokkal dobalozni. Schopenhauer azt mondta, hogy egy uj nezopont megjelenese a tudomanyos korokben harom lepcsofokon megy keresztul:
1. Nevetnek rajta es pszichiaterert kialtanak.
2. Erosen ellenzik.
3. Kenytelenek elfogadni.
A masik pedig az, hogy szamos egyiptologus es regesz van Melbourne-tol Vancouver-ig, akik szinten kiallnak amellett, hogy az egyiptomiak a bronzeszkozeikkel csiga es kerek nelkul nem tudtak felepiteni a Piramist.
Kedves Vajk, jól emlékeztél, a lexikon szerint is Occam. De annyiban igazam volt, hogy mindkét névváltozat forgalomban van.
Kedves többiek! A piramisok felépítménye jórészt homokkő. A Kheopsz-ot pedig mészkő lapokkal burkolták kívülről. Ezek mérete és súlya pedig olyan, hogy emelőrendszerekkel igenis mozgathatók voltak. Ezek kihasítása a kőbányákban ékekkel történt, s relatíve könnyen megmunkálhatók (pl. csiszolás). Szerintem ezért nem érdemes a gravitáció irányában kutakodni.
Nagyobb fejtörést okoz a kemény gránit alapok elkészítése, de lehet, hogy egy geológusnak lenne rá magyarázata, hogyan hasítható és munkálható meg ez a kőzet viszonylag egyszerűbb eszközökkel.
A szervezésről csak annyit, hogy a piramisterülethez vezetőt utat kb. tíz évig készítették, hogy utána már könnyebben mozgathassák a kőszállítmányokat, a Nílustól pedig csatornát vezettek oda a vízellátás érdekében. (Ezek a dolgok a "hülye tudományos" könyvekben le vannak írva.) Üdv.
Csokoltatok mindenkit. A FENYKEPEK MEGNEZHETOK!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!4
Senki ne varjon a honlaptol tul sokat, rohammunkaban keszult, rendkivul egyszeru, a celja - egyenlore - csak az, hogy mindenki megnezhesse a fotokat.Ttehat a cim: www.extra.hu/andzsin
Johetnek a velemenyek!!
Már nem tudom, hogy hol olvastam arról, hogy van egy elmélet, hogy a piramisok helyén eredetileg is hegyek/dombok voltak és az egyik ilyen hegy anyagának felhasználásával piramissá építették a többit.
Nem tudom, hogy mitől lehetett volna kisebb a gravitáció, de ez annak a következménye, hogy azt sem tudom miért törvényszerű az, hogy két tömeggel rendelkező test vonzza egymást. Ha pedig nem tudom, hogy miért létezik köztük vonzóerő, akkor azt sem tudom, hogy annak miért kellene állandónak lenni.
Természetesen sejtem, hogy akkor sem volt kisebb a kőtömbök tömege, csak nem tudom. (Szóval minimális esély lehet rá. Pl. egy százezrelék)
A kerék ismerete állításod szerint alap dolog, amivel nem is tudok meg nem is akarok vitatkozni. A kerék példával csak arra szerettem volna rámutatni, hogy amikor azon gondolkodunk, hogy az egyiptomiak képesek voltak-e felépíteni a piramisokat akkor egy csomó alapfeltételezéssel élünk. Ilyen a kerék nem ismerete is. Természetesen ez így van rendjén, mert kellenek ezek az alapok, csak néha kiderül egy-két ilyen dologról, hogy mégsem úgy van, ahogy elképzeltük. De ez nem baj, sőt. (Szóval egyszerűen csak kételkedem.)
Szóval az előző hozzászólásaimban csak annyit szerettem volna mondani, hogy sokféle megoldást el tudok képzelni, mégis leginkább arra hajlok, hogy a Hufu piramist az egyiptomiak építették. Ezzel együtt elismerem, hogy rengeteg a kérdőjel körülötte, de ettől olyan izgalmas az egész.
Egy triviális, bár kissé furcsa lehetőség kimaradt. Mi van, ha a piramisok építői _mint_rassz_ olyan energiákat uraltak, amiről a ma embere csak álmodozik? Pl. szervezetük adottságainál fogva képesek lettek volna (részben) legyőzni a nehézkedési erőt, pl. levitációval... Nem arról szólnak az összeesküvéselméletek is, hogy különböző - titkos - társaságok ilyen titkokat igyekeztek megkaparintani? Mi van, ha létezik a dolog még ma is, csak nincs nagydobra verve?
Nem török L.L.Lawrence babérokra, csak felvetem, hátha mégis...
Mivel ugy nezem, hogy ebbol vita lett, visszamegyek egy nehany nappal ezelotti leveledre:
Csak a legvadabb ötletem: mi van akkor, ha a gravitáció akkor valami miatt sokkal kisebb volt.
Legyszives reszeletezd, hogy teszerinted milyen modon, mi miatt, hogyan lehetett a gravitacio kisebb?
Azt pedig honnan tudjuk, hogy nem ismerték a kereket? Ezt mindenki tényként fogadja el, pedig
szvsz elég nehéz bizonyítaniazt, hogy valamit "nem tudtak".
Ugyan elmeletileg igazad van, hiszen a nem letezeset valaminek nehez bizonyitani, de itt a regeszek altali elegge rutinos dologrol van szo, hiszen joggal van feltetelezve, hogy ha ismertek volna a kereket, a valoszinusege rendkivul nagy annak, hogy valami nyoma talan maradt volna. Nem mintha a regeszeket sokra becsulnem (most nem akarok errol reszletekbe menni) de azert ez egy elegge alap-dolog.
megpróbálok nem abban a durva kioktató stílusban válaszolni, amit részedről szomorúan tapasztaltam.
"Arról, hogy mi a gravitáció, legfeljebb neked nincs nagyon fogalmad "
Meg rajtam kívül jó pár embernek. Az a baj, hogy valamit gyönyörűen tudunk mérni, meg számolni vele, csak fogalmunk sincs, hogy mitől van.
Lásd: relativitás elmélet.
"képletet nem írok, nem hiszem, hogy sokat jelentene neked"
Nyugodtan írhatsz, fizikából felvételiztem a BME-re 88-ban, max. ponttal. Ha nem hiszed el, legfeljebb bescannelem neked a felvételi értesítőmet.
"Ez csak úgy következhetne be, ha a Föld tömege a felére csökkenne!!!! Konkrétan: El tudod képzelni, hogy amikor a piramisok épültek a Föld fele akkora volt, mint ma, és mi ebből semmit nem vettünk észre? "
Látod, Te kevered a térfogatot a tömeggel.
"És mi, ill. egyáltalán a földi élet túlélte volna ezt a jelenséget? "
Szegény űrhajósok is túlélik az űrutazást meg a holdra szállást.
Végezetül: soha, sehol nem állítottam, hogy a kisebb gravitáció miatt tudták volna felépíteni a piramisokat. Mindössze a legvadabb ötletemnek minősítettem.
Szimba
U.i.: A stílus maga az ember.
(Lehet, hogy pontatlanul idéztem.)
Vajk, megnéztem tegnap az írásmódot Székely László: Einstein kozmoszától a fölfúvódó világegyetemig c. könyvében,
ö is Ockham-et ír. Ilyen neveknél elképzelhető, hogy több írásmód is forgalomban van, hiszen a tag amúgy a középkorban élt.
Félreértettél, az elvet nem a filmből ismerem, csak onnan jutott az eszembe. Az elv szerintem helyes, de az lehetséges, hogy nem mindig lehet alkalmazni, vagy inkább nem mindig jön be. (Tehát az, hogy egy magyarázathoz a feleslegesnek látszó, erőltetett feltételezéseket nyesegessük le.)
Amikor az indianok meglattak a szkafandereket telejesen lazba jottek
es azt kiabaltak: "O az, Ben-Koroti a tanito!" maig el a kultusz a torzsben, amikor a torzs egyik ferfitagja magari olti a nadbol es sasbol keszult szkafanderutanzatot.
A szkafander dolgot mar Daeniken muveiben is egy erdekes ellentmondasnak ereztem. Mert ha az idegeneknek urhajosruhara volt szukseguk, akkor a foldi levego nem volt szamukra megfelelo. De ugyanakkor Daeniken a legtobb masik leirasokban olyan idegenekrol beszel, ahol semmifele vedoruharol nincs es nem is lehet szo. Tehat tudtak az idegenek lelegezni a foldi atmoszferabol vagy nem?
Az okori egyiptomiak szamara az ev 3 szakaszbol allt: a Nilus tobb honapon at aradt, az aradas levonulasaval termekennye valt foldeken megkezdodhetett a munka, majd a betakaritas utan ujabb szarazsag jott a kovetkezo aradasig. Az egyiptomi allam a fejlett munkaszervezesre epitett, megszerveztek az ontozorendszerek karbantartasat, es a lakossag ellatasat az adaras es a szarazsag idoszakara. A kenyszeru munkaszunetben felszabadulo munkaero "ertelmes" felhasznalasara remek lehetoseg volt a piramisepites: az egyebkent szabad parasztokat csaladostul mindenestul odatelepitettek az epitkezes helyszinere, ahol ellatas fejeben dolgoztak. Az, hogy a piramisokat rabszolgak epitettek volna, igen nagy hulyeseg, mint ahogy az is, hogy az atlagegyiptomiakat a nagy vallasi hevulet hajtotta volna. Utobbirol erzekletesen tanuskodnak a telepesvarosokbol elokerult es a hivatalos egyiptomi muveszettol meroben eltero stilusu mutargyak.
Erdemes meg megemliteni, hogy a nagy piramisepitesi lazba annak rendje es modja szerint bele is rokkant az egyiptomi Obirodalom.
Ahogy olvasgattam itt a hozzaszolasokat egyre kivancsibb lettem andzsin kollega listajara, es nagy varakozasokkal vetettem neki magam. Ehhez kepest elegge csalodtam.
Felreertesek elkerulese vegett: en is ugy gondolom, hogy az emberiseg tortenete soran szamos alkalommal talalkozott mar foldon kivuli civilizaciokkal, es erre tobb bizonyitek is van. De a lista 23 pontjabol sajnos mindossze 3 (Piri Reis terkepek, Ezekiel konyve, ill a dogonok) van, ami szerintem tenyleg bizonyiteknak tekintheto, a tobbi meglehetosen halovany.
Nem tudok mihez kezdeni pl. az olyan kijelentesekkel, hogy ilyenolyan lapocskakon elefantokat, dinoszauruszokat meg egyiptomi papokat lathatunk. Inkabb arrol van szo, hogy mai agyunkkal, tudasunkkal mi ezeket a rajzokat elefantoknak, dinoszauruszokanak, tengereszsapkanak, urhajosnak, meg akarmi masnak latjuk.
Tobb ezer eves rajzok es arany disztargyak kizarolag vertikalisan repulnek, ehhez azonban nincs szukseg kulonosebb mernoki tudasra.
A tassili-i sziklarajzok urhajosairol erdemes tudni, hogy sokuk terhes, es csoportosan landzsaval vadasznak :-) Sajnos ez Daniken ur egyik elhiresult baklovese, ha vette volna a faradsagot es tobb fotot is megnez, akkor nem irt volna le ekkora hulyeseget.
Az, hogy nem tudjuk hogyan csinaltak valamit igen regen, meg nem jelenti azt, hogy feltetlenul foldonkivulieknek kellett segedkezniuk benne.
De hogy ne csak kritizaljak:
Indiaban talalhato egy 99,99%-os tisztasagu vas oszlop, amely nem rozsdasodik. A jelenlegi legfejlettebb kohaszati technologiaval sem lehet ilyen tisztasagu vasat eloallitani.
A piri reis terkepek valoban erdekesek, de tudtommal nem a 11000 evvel ezelotti Antarktiszt abrazoljak, hanem az Antarktisznak azt a partvonalat, amit akkor latna az ember, ha kb. 20000 meterrel az egyenlito felett lebegne. Erdekes.
Aki azt hiszi, hogy az oind szent konyvekben leirt repulo szerkezeteket a "kotyagosok" belemagyarazzak a textbe, azoknak alljon itt a kovetkezo:
a NASA felkerte Ruth Reyna prof.asszonyt az indiai szovegek szakertojet, hogy elemezze a szovegeket es megallapitotta, hogy a Vedakban igenis repulo szerkezetekrol es modern fegyverekrol esik szo.
Egyebkent meg mi a francert vesztegettek volna az egykori szemlelok tobb szaz oldalt ezen szerkezetek es fegyverek leirasara, ha jelenetektelen lett volna?
/Sajnos el kell huznom, hetfon jovok, addig jo vitat./
1. A farao dedapja nem rendelhette meg az epitkezest, mert mindegyik a sajat dolgaival volt elfoglalva es mindegyik a sajat eleteben kezdett el gondolkodni arrol, hogy hova temetkezzen.
2. Felreertes ne essek: a Nemere altal leirt dolgokat nem o talalta ki, hanem igen rangos forrasokbol meritett: Nature, Science, Natinal Geographic, Scientific American...stb.
3. A kubai rajzok kb. 6000 evesek.
4. Meg egy sztori: a brazil kormany a hetvenes evek kozepen nehany kajapo indiant hozott a vilagkiallitasra "mutogatni". Az indianok koarccal jartak vegig a kiallitast, mignem meg nem lattak az Apollo 11 nevu kiallitast, ahol lathato volt a holdra szallasban reszt vett urhajo, meg az urhajosok ures szkafanderei. Amikor az indianok meglattak a szkafandereket telejesen lazba jottek es azt kiabaltak: "O az, Ben-Koroti a tanito!" maig el a kultusz a torzsben, amikor a torzs egyik ferfitagja magari olti a nadbol es sasbol keszult szkafanderutanzatot. Ben-Korotinak olyan fegyvere volt, amellyel tavolrol vagta ki a fat es amikor elrepult akkor nagy mennydorges es fustfellegek kozott tette mindezt.
Kerdes: meddig terjedhet az indianok fantaziaja?
5. Egyebkent eleg furcsa, hogy szinte minden del-amerikai nepet egy magas, feher boru idegen tanitotta meg, aki az egbol jott es oda is tavozott el.
6. Vissza a Piramishoz: szerintem az egesz kerdes azon all vagy bukik, hogy ki epittette? Mert ha nem Khufu /Kheopsz/, akkor kik? Marpedig amint mar azt emlitettem minden piramisban tobb helyen is megvan a farao kartusa, a piramisoktol tavolabb eso helyeken is feljegyeztek a piramisepites tenyet, a Khufu-piramis eseteben viszont hallgatas van. A Piramisban azonban egy nyamvadt felirat sincs, hogy en, az eg fia ekkor, meg ekkor, igy es igy felepitettem ezt a piramist. Ez azert egy kicsit furcsa.
Hetfore csinalok az extrara egy weboldalt ahova felrakom a fenykepeket es akkor mindenki eldontheti, hogy mi is van azokon a sziklarajzokon es mit is abrazolnak a szobrok.
