Én már erről írtam korábban nézd meg. A római topicon,ha jól emlékszem. Egyébként a 4. sz. római serege csak nevében hasonlított a kora császárkori legiokhoz. De erről is írtam ott. A lovasság súlya valóban megnőtt a késő római seregben , de nem vált domináns csapattesté. De erről is írtam. Olvassátok vissza!
A spanyol nyelvet - legalábbis alapszinten - megértik a brazilok és a portugálok is. Főleg a brazilok, mert az ottani portugál dialektus fonetikailag közelebb áll a spanyolhoz, mint az anyaországi portugál.
Ez újabb 180 millió ember.
A spanyol és a portugál szerintem sokkal közelebb áll egymáshoz, mint pl. a mandarin kínai és a kantoni kínai.
Mindamellett nem akarom a kínai nyelv jelentőségét csökkenteni, sem a spanyolét növelni.
Britanniában viszont volt nyersanyag(pl.ón),egyébként az urak kissé elkalandoztak a Gallok településviszonyain.Elég annyi,hogy nem voltak olyan elmaradottak mint gondolják.Sem a településszerkezeteik,sem a kultúrájuk.Ott van pl. Lutécia(ma Párizs a jogutódja),a Germán földön,hány várost tudnátok megemlíteni amit a Germánok alapítottak?
SZVSZ nem feltétlenül ezektől a dolgoktól függött a kelták városiasodása, szerintem egyszerűen nem volt olyan magas a népsűrűség az általuk lakott területeken, ami indokolta volna a városiasodást.
De. Azonkívül ne felejtsük el, hogy a lótartás nem proletár sport. Tehát egy bizonyos fajta társadalmi berendezkedést is megkövetel. Lásd például azokat a vidékeket, amelyek a mediterránumban is híresek voltak a lótartásukról, mint például Numidia, vagy Thesszália. Itt arisztokratikus berendezkedésű, fél, vagy teljesen feudális, neadjisten törzsi társadalmak találhatók. A mediterránum városi civilizációi szerveztek olykor lovasságot. Nem is rossz lovasságot, lásd: Athén például. De nem ez volt a jellemző harcmodor. A nagy gyalogostömegek kifejtette nyomásra épülő harcászat forradalma jár együtt az urbanizációval. Ez váltja fel az arisztokrácia lovas, harciszekeres hadviselését. És az ezzel együtt járó forradalmak, mint hellaszban a türanniszok korában magának az arisztokráciának a hatalmát is eltörlik, vagy jelentősen korlátozzák.
A falanxharcászat a mediterránumban mindenhol követte az urbanizációt. És a mediterránum történelme elsősorban urbánus civilizációk története.
A nehézgyalogság fölényben van a lovassággal szemben. Hanyatlás volt róma részéről. Ám nem volt más választásuk. Ugyanis akkor már defenzívába szorultak és területet védtek. Ehhez pedig könnyen mobilizálható és adott válsággócban gyorsan bevethető ugyanakkor ütőképes erőkre van szükség. Így születtek meg a mozgólégiók.
A nagy pontuszi lovasseregeket a Mithridatészi háborúkban még könnyed csörteként verték szét.
A kelták fejlett földművesnépek voltak, városias településeken laktak, stb. A germánok nem. Minden hódítás germániában tiszta veszteség volt, mivel gazdaságilag nem lehetett kiaknázni. Erre következett a Varrus féle vereség, aminek következtében lemondtak az Elbai határról, mivel abszolúte gazdaságtalannak ítélték. Ugyanis a tartományok üzleti befektetések voltak. Római üzletemberek lényegében privatizálták őket és minden bennük található erőforrást kiaknázva azokat. Ez bizonyos fejlettségi szint alatt viszont nem lehet üzletelni. A kelták e szint fölött voltak. Legalábbis galliában és hispániában (britanniában már nem).
Kicsit hasonló ez, mint amikor egy tucat halottal járó ütközet után az USA kivonult Szomáliából.
több ponton is forradalmi változások voltak a történelem folyamán.
rómához képest a középkorban két tényező jelentett nagy változást:
- a vaspapucsos faeke, ill. vaseke használata, mert ezzel lehetővé vált a kötöttebb erdőtalajok feltörése, ami Európa nagyobb részén található. A mediterráneum talajai kevésbé kötöttek. - ló használata a marha helyett a szántáshoz (ehhez szügyhám kellett a nyakhám helyett) szintén hatékonyabb szántást tesz lehetővé.
az ókorban azért (is) maradt relatíve ritkán lakott nyugat és közép Európa, mert az ottani talajokra nem lehetett adoptálni a mediterrán növénytermesztést.
az újkori forradalomban meg az játszotta a fő szerepet, hogy meg tudták oldani a talajpihentetésnél hatékonyabb talajerőutánpótlást. a két és háromnyomásos gazdálkodás mellett ugyanis erre nem volt hatékony lehetőség, extenzíven pedig egy idő után nem volt lehetséges a megművelhető területek bővítése, mivel ahhoz erdőket kellett volna írtani, de akkor meg nem lett volna elég tüzelő télire. így alapvetően a parlagon hagyott földeket kellett valahogy használni, olyan módszerrel, ami hatékonyabb mint a legeltetés. ennek egy része az amit írsz, hogy nitrogénkötő növényeket termesztettek (ezek lényegében takarmánynövények), de emellett az állati trágya is nagyon fontos, amit viszont már az istállóban tartott állatok adtak. érdekes, hogy a sertés és baromfitartás is ekkor futott fel, disznót előtte makkoltattak és másodlagos jelentősége volt.
A nitrogénkötő növények adtak egy óriási lökést a mezőgazdaságnak a 18. század végén 19 sz. elején. Ezen kivül a krumpli sokat javított az élelmezési helyzeten. Ezután már csak a 20. században növekedett az élelmiszertermelés ( mütrágya, gépesítés, permetszer, öntözés ), illetve csökkent a mg népesség aránya.
A római korhoz képest már a kora középkor mezőgazdasága is effektivebb volt, legalábbis az északi nedves kemény földeken.
Valszeg az egyiptomi gabona kiesése is súlyos probléma lehetett.
"Az iparosodáskor éppen a feltalált technikai újítások révén(pl.gőzgép),vált lehetségessé még több ember élelmezése. "
ez már csak egy öngerjesztő folyamat volt. kevés szó szokott esni róla, de az ipari forradalmat megelőzte egy mezőgazdasági forradalom, ami egy rakás technikai újítás bevezetésével jár Nyugat Európában, és ez jóval nagyobb élelemfelesleget tett lehetővé. pl. a vetésforgó, az istállózó állattartás, új növények termesztése (kukorica, burgonya), stb. ez kellett alapvetően a városi lakosság számának növekedéséhez, ami megalapozta az ipari forradalmat.
Erre nem tudnék egyértelmű választ adni.Már az ókorban eléggé kizsaroltak bizonyos vidékeket,mind állati , mint növényi szinten.PL. a rómaiak nagy vadállati éhsége miatt kipusztult pár állatfaj,vagy megritkult a közelkeleten(oroszlán egy alfaja),egyiptomban(krokodilok),stb..De ugyan ez érvényes a faanyagra is.Ami az én véleményemet illeti,a korai középkorban kezdődött a fák nagyarányú kitermelése,a mind nagyobb arányú termőterületek és építkezések miatt.Velence mellett pl. van egy hegyfok ami a mai napig kopár,mert a város kitermelte az ottani fákat és a maradék földet,pedíg a szél ,eső erodálta le.Tudomásom szerint a Magyar vonatkozású adat,hogy nálunk a honfoglalás idején az ország háromnegyede erdő és láp volt.De ez is egy más specialistát illet.
Én egy kicsit máshogy látom.Az iparosodáskor éppen a feltalált technikai újítások révén(pl.gőzgép),vált lehetségessé még több ember élelmezése. A Szászokra visszatérve pedíg, a kultúrájuk,vallásuk sokkal természetközelibb volt ,semminthogy akár kőfalak között tudjanak élni.Függetlenül az élelem mennyiségétől.(olvasd el Bates:Az igazi középfölde c. könyvet).Természetesen könnyebb kis létszámú populációt eltartani kevés élelmiszerből,de ha ennyire egyszerű lenne,akkor az ókori kultúrákban sem lett volna ilyen a városiasodás mértéke.Illetve a vadban gazdag északi vidékeken is lehettek volna városok ahol a növénytermesztést ki tudták volna egészíteni vadhússal.Nem ,nem ilyen egyszerű a kérdés ,ez is többrétű.Vallási , politikai,gazdasági együtt. Még annyit megjegyeznék,hogy a földműves társadalmak azért is nagyobb településen laknak,mint vadászó társaik,mert a termény betakarítása,termesztése főleg nagyméretben , egyszerűen több embert kíván.Még annyit,hogy az első városok sokszor vásárhelyeknél alakultak ki ,ahol lényegében nem a megtermelt élelem volt az elsődleges szempont,hanem a kereskedelmi elérhetőség.Persze ez sem csak ezen múlott.
Ha mélyebben bele akarunk menni,akkor igen ez is oka volt.Ezért is volt a birodalomnak egyik jó lótenyésztő provinciája,Hispánia ahol már akkor jó lovakat tenyésztettek.Már akkor is kevés erdőség húzódott rajta és sok volt a szabad térség ami jobban kedvezett a lótenyésztésnek,mint a Duna melléki erdők mondjuk.
Véleményem szerint a rendszerben lévő extra élelmiszer határozza meg a városiasodás szintjét, nem a kultúra. Pl Angliában a szászok valszeg azért nem városiasodtak, mert nem termeltek elég élelmiszert hozzá, hogy városi népességet tudjanak eltartani. Az ipar fejlődése is csak azután következhetett be, amint az élelmiszertermelés problémáját megoldották, sőt még ez sem volt elég, a nyugat európai városodás csak a kelet európai élelmiszerforrásokból volt megoldható. Kelet Európa városi fejlődése azért akadt meg a renenszánsz idején, mert az élelmiszerfelesleget eladták Nyugat Eunak cserébe az iparcikkekért.
az nem lehetséges, hogy a lovas harcmodor hiánya arra is visszavezethető az ókorban, hogy akkor még Európa nagy része erdős volt, ami nem kedvezett ennek a harcmodornak?
Én nem ezt mondtam,csak azt,hogy a népvándorlással érkező kúltúra nem volt városias jellegű.És épp ezért előnyben részesítették az általuk ismert falusi közösségeket,tanyákat.Angliában ez ragyogóan látszik is.A Szász hódítók a rómaiak kivonulása után érkeztek a Brit szigetekre.Az ott talált elhagyott római városokat nem lakták be(pedíg még elég jó állapotban voltak),gonosz szellemek tanyájaként tekintettek rájuk és elkerülték.Ott is inkább megalakították saját tanyasi kultúrájukat.Kevés római alapítású város maradt lakott azokban az időkben.(pl. York az egyik) Ami azt illeti,a mezőgazdaság rossz életkörülményei épp a városokba áramlás egyik oka lehet.(lásd a mai Magyarországon is,hogy ne régi példát hozzak) A lovas harcmodor pedíg itt Európában biztosan nem volt olyan mérvű,hogy az egész gazdaságot tönkretegye.Ne felejtsd el,hogy a középkorban sem küzdöttek nagyszámú seregek,néhány kivételtől eltekintve és azok nagy része is inkább gyalogos volt.Ha a százéves háborút nézzük,ott is a lovagok pár száz,esetleg pár ezer főjével szemben a gyalogság száma sokszorosan felülmúlta azt.A lovak valóban drágák voltak,de épp ezért ritkábbak is,semhogy az államalakulatok kárára válhattak volna.A virágzó középkor városai számáról inkább egy középkori specialitású embert kérdezz.Bár az alapja valszeg még a népvándorlásig visszavezethető,amit én is írtam.A középkori városiasodás ,pedíg szerintem a szabad királyi városok és a kereskedővárosok aránylag kevés volta miatt volt így,ami sokszor egy és ugyan az.A későbbi középkori ill,még későbbi iparosodás kori állapotok,már az állam,ill. az uralkodók megerősödésével párhuzamos városi polgárság befolyása,növekedése ami a városok számát növelni kezdte. A korai középkorban,még nem volt a királynak olyan nagy befolyása saját nemeseire,hogy meg tudta volna védeni a városait tőlük.Ezért nem is volt sok ilyen.És minél északabbra megyünk annál kevesebbet találunk.Annál kevesebb kultúrális előzményei voltak.
Végső soron mindkét(gazdasági és kultúrális) különbség adott volt a Gallok és Germánok között.Kultúrálisan egy magasabb városiasabb szinten álltak szemben a Germán törzsi közösségekkel,míg gazdaságilag is fejlettebbek voltak,ha a vadászó gyüjtögető életmódjukat nézzük a Germánoknak,jóllehet műveltek földet is valóban,csak ez a fajta földművelés nem az a fajta pl.,ami a kor földközi tengeri kultúrájában volt elterjedve.(mint írtam is) Az északi Germánok (vikingek),pedíg csak a kilencedik-tizedik században kezdtek erről a tőrzsi közzösségről áttérni az Európában elterjedt feudális államformára.Forrásaim szerint a viking kort is(egyebek közt) épp ez a feudális világhoz csatlakozási vágy váltotta ki.Az erősebb kultúrális hatás.
A városiasodás visszaesése szvsz a mezőgazdasági hatékonyság visszaesésének a következménye nem előidézője. Amit akartam kérdezni, az az, hogy a lovas harcmodor elterjedésével a lovak leapasztották e talán a mezőgazdasági népesség által megtermelt felesleg élelmiszert, így a városi népességet nem lehetett élelmezni, ergo lépültek a városok. Egyébként a virágzó középkor mezőgazdasága sokkal magasabb szinten állt, mint a római ( pl szügyhám, mélyeke ) mégse érte el a városiasodás szintje a római biodalomét, holott a klíma is kedvező volt akkortájt. Ennek mi az oka?
