Régóta töröm a fejem valamin. Az Omeg seamaster prof.-nél a bal oldali (10óránál) menetes koronának mi a szerepe? Belső nav. lünetta forgatása kizárt ,dátum, órabeállítás kizárt, akkor mi lehet??
Az eves meres csak kibuvo, marketing duma. A hosszu meres atlagol, ezzel "apol, s eltakar", a COSC is napi ertekben adja meg a kvarc szerkezetek limitjet.
Aki sarki expediciora egy boltban vett oraval megy manapsag, az nem komoly.
Mar a mechanukus szovjet repulogep fedelzeti orakon is volt futes.
"A kvarcórákban dolgozó CMOS elektronikák egy aránylag széles feszültségtartományban képesek a feladatukat tökéletesen, kiszámíthatóan állandó paraméterek mellett ellátni."
Ha ez így lenne, akkor fölösleges lenne minden újabb fejlesztés. :)
"Örülök, hogy Te is a 2 heti 4 havi mérési frekvenciára jutottál." - a 4 szerintem itt elírás, 1-et írtam. :)
A kiindulási alap a nem hőkompenzált 32768/s órajelű tipikus '80-as évekbeli kvarc szerkezet volt. Ebben az esetben helytálló a mintavétel arányosítása a katalógusadat szerinti járáseltéréshez.
Azonban azóta eltelt némi idő és mind a hőkompenzált kvarc szerkezetek, mind az extrém magas órajelen működő (pl. Bulova Precisionist) jól marketingelhető szerkezetek is piacra kerültek.
Ha a gyártó az éves járáseltérést max. 10s/év értékben számolja, ott nem igazán van értelme a havi mintavételnek.
"Ezt alátámasztja az is, hogy az elem teljes kimerülésekori "letörése" (ezt figyelik a korszerű szerkezetek elem kimerülést jelző áramkörei is) nem lehet megfigyelni az elem hőmérséklet függését."
Az elem kimerülését a kapocsfeszültség alapján próbálják megtippelni (lásd APT kommentjét), de ez au EOL (end-of-life) jelzés nem megbízható. -40 fokban és +40 fokban teljesen eltérő azonos töltésmennyiséggel rendelkező kémiai energiatárolónál.
Nem feltétlenül érdemes egy Szahara túrán még épp jól teljesítő elemmel nekiindulni egy Antarktisz expedíciónak. :)
Egyébként tényleg egyszere váltanak a karakterek mindkét órán,-amennyire megítéltem,de szerintem pár hónap után elkezd majd lassan késni a következő szervízig!
A B.SuperOcean-omat a téma kapcsán most összehasonlítottam a műholdvezérelt asztalimmal,-és a járás eltérés 0,00 mp!! 4 napja amikor felvettem,-akkor állítottam be! 6 éve volt nagyszervízen!!!:)
"Innen Magyarországról, egy romjaira esett órás topikból eldönteni, mi az ideális járáseltérés mintavételezési frekvenciája, enyhén illuziórikus bekiabálás ;-)"
Tuggyuk. Amiről Te beszélsz, az a hordás közbeni pontosság, picit keverve a pozícionális hibával. ezt is mérheted, a lényeg nem változik...
A pozícionálási hibát részben a COSC is vizsgálja. Előfordul (gyakran!), hogy letéve vagy forgatón az óra pontos, de hordva nem. És fordítva is. A hordási szokások nagymértékben módosíthatják az óra pontosságát. Külön tanulmány lehetne, mennyire? A mai modern szerkezeteknél azért nem olyan nagyon.
Ha visszaolvastál volna, láthattál volna ehhez kapcsolódó hsz-eket ;-)
Mechanikus járáspontosság, kontra szokások. Nekem szokásom, hogy este leveszem az órámat és a koronával ellentétes oldalára fordítva rakom le. És ha az lenne a szokásom, hogy a lajával rakom? És ga nem vetném le? Nem fokozom, pedig lehetne. A lényeg, hogy ugyanaz az óra havi eltérése tőlemjobban függ, mint magétól a szerkezettől. Ezt ti itt miért nem tudjátok? Vagy ha tudjátok, miért nem ez az elsődleges irány?
Magam is gyakran hódolok annak a szokásnak, hogy a partvonalról kiabálok be a meccsen :-) Innen Magyarországról, egy romjaira esett órás topikból eldönteni, mi az ideális járáseltérés mintavételezési frekvenciája, enyhén illuziórikus bekiabálás ;-)
A mechanikus órák járáseltérésének vizsgálata azóta létezik, amióta mechanikus órát készítenek. Valamiért mára úgy alakult, hogy a napi leolvasást részesítik előnyben (lásd:C.O.S.C.). Lehetnek ennek praktikus, elvi okai, de mára ez alakult ki. A többi egy svájci óragyártó számára egyszerűen érdektelen. Személyes véleményem szerint az igazi járáspontosságot hosszú idő alatt lehet mérni és leolvasni, de ez a hosszú idő alatt mutatott járáspontosság nagymértékben összefügg a rövidtávú (napi) járáspontossággal. Gondolkodhatunk azon, hogy kereskedelmi és praktikus okokból mérik a napi járáseltérést (egész egyszerűen nincs idő huzamosabb időre nézni az órákat), de ezt a mérési szokást kielégítőnek találták a svájciak. A többi innentől csak kuriózum...
A kvarcórákban dolgozó CMOS elektronikák egy aránylag széles feszültségtartományban képesek a feladatukat tökéletesen, kiszámíthatóan állandó paraméterek mellett ellátni. A kémiai áramforrásokról meg érdemes tudni, hogy a feszültségük a kimerülésük folyamán csak nagyon kis mértékben változik - valójában az árammal terhelhetőségük az, ami fokozatosan zéróra csökken (így sokszor már teljesen kimerült, az órát megmozdítani sem képes, árammal tehát már nem terhelhető elemen is üresjáratban csaknem a névleges feszültséget lehet mérni, egészen addig, ameddig a kémiai folyamatok bent teljesen meg nem szűnnek). A korszerű szerkezetek áramfelvétele azonban nagyon kicsiny, és ameddig az elem ezt képes kiszolgálni, addig nyugodtan állandónak tekinthető paraméterekkel fognak működni. Aztán az elemkarakterisztika utolsó pár százalékában szó szerint összeomlik az egész folyamat. De ilyenkor már nem nagyon van mit méregetni...
Örülök, hogy Te is a 2 heti 4 havi mérési frekvenciára jutottál.
Természetesen a rúgó karaterisztikát sem lehet kivenni a mérésből, sőt minden bizonnyal meghatározó része a járáseltérésnek. Azt is igyekeznek kordában tartani igényesebb szerkezetekben (automata járástartalékkijelzővel, máltai keresztes megakasztó az igényes zsebórákban), igy a munkapontot a karakterisztika lineáris szakaszán tartani.
Nem vagyok villamosmérnök, de sok éve informatikában dolgozva egyebek között generátor-UPS rendszerrel támogatott eszközpark üzemeltetését is figyelem. Innen is tudom, hogy a tisztességes elektromos berendezések tápegysége egyebek között adott határok között tartja a bemenő feszültséget/áramot, amíg durva túláram nem jön, vagy áramkiesés nem történik.
Nagyon meg lennék lepve, ha ilyen védelem nem lenne az igényes kvarc óraszerkezetek eleme és fogyasztó része között. Ezt alátámasztja az is, hogy az elem teljes kimerülésekori "letörése" (ezt figyelik a korszerű szerkezetek elem kimerülést jelző áramkörei is) nem lehet megfigyelni az elem hőmérséklet függését.
Van azonban egy példám, ami Téged támogat.
Mechanikus és hangvillás órák mellett egy Kinetic-en is kimértem, hogy leállás, vagy elem illetve kapacitor csere után változik a járáseltárás karakterisztrikája. Mellesleg ezt sem tudnám, ha nem mértem volna havonta, mert az éves mérés "kiátlagolta" volna.
Érdekes még a nyári időszámításra való átállás és visszaállás. Magas minőségű óráknál nagy figyelemmel kell végezni, mert 1-1 másodperc ide-oda eltérés az átállásoknál már összemérhető az éves eltéréssel.
A kvarcóra azért nem így működik - ameddig az elem terhelhetősége lehetővé teszi, hogy a léptetőmotor képes legyen a mechanikát továbbítani - addig a kvarc-oszcillátor biztosan teljesen stabil lesz. Amikor már nem - akkor sem az oszcillátort méred, hanem már a léptetőrendszer hagy ki időnként. De ezt már az óra járásán is észre lehet venni, illetőleg a mai korszerű elektronikák ezt előre jelzik többszörös léptetésekkel. LCD-nél meg az óra pontosan fog menni egészen addig a pillanatig, amikor elmegy a kijelzés és kampó...
Ebből a szempontból nézve a kvarcóra sokkal inkább a kiegyenlítő csigás, véghatárolós rugóshoz mérhető, ahol a rugóerő megfelelő és kellően lineáris marad egészen addig a pillanatig, amikor is a határolóba ütközik a csiga orra, és a hajtónyomaték az állandó értékről rögtön zéróra zuhan, az óra megáll...
Most anélkül, hogy különösebben belemennénk a méréstechnika mélységeibe, érdemes végiggondolni, hogy valójában mit is mérünk?
A mechanikus órák jellemzően a 18000-36000 bph (féllengés/óra) "órajel" tartományban dolgoznak. Egy átlagos '80-as évekbeli nem hőkompenzált kvarc szerkezet 32768/s órajelen üzemel.
Egy mechanikus karóra -15-+15s napi járáseltérés mellett teljesen elfogadható, ahogy egy -0,8-+0,8s napi járáseltéréssel egy hőkompenzálás nélküli kvarc szerkezet is teljesen rendben van.
Ebből az jönne ki, hogy osztás-szorzás után a két hetes, vagy inkább 1 hónapos rendszeres mintavétel lehet az indokolt.
Azonban ha rendszer szinten nézzük, akkor valójában ilyenkor nem csak a kvarc szerkezet pontosságát mérjük, hanem részben (szerintem jeletős részben) a kémiai energiahordozó (elem) karakterisztikáját.
Amíg a mechanikus szerkezeteknél a jelentős napi szórás mellett a várható érték akár éves távlatban is egy szűk tartományban tartható hordva az órát, addig a kvarc szerkezeteknél alacsony napi szórás mellett egy olyan hosszú távú lefutás áll elő, ami nem csupán a szerkezet, hanem az energiatárolóval együtt megfigyelt rendszer pontosságával van összefüggésben.
Ugye azt senki nem állítja, hogy egy mechanikus óránál ki lehet venni a rugó karakterisztikát a képletből?
Magának a kémiai energiatárolónak (gombelem) is van egy töltöttség- és hőmérsékletfüggése.
Egy látszólag teljesen lemerült gombelemet ha felmelegítünk pl. tenyérben a testhővel, akkor az óraszerkezet újra életre kelthető átmenetileg.
Ez egyszerű elektrokémia, de ugyanez nem működik pl. egy órarugóval.
Ha a kvarc szerkezet járáseltérése lineáris, mondjuk +10s/félév 5 év alatt és a 20 mintából nem mutatható ki jelentős szórás, akkor az elég megnyőző. Ha viszont az elején +10s a végén -20s, akkor ott az elemet mértük.
Erdekes gondolat a leolvasas frekvenciajat a a jarastartalekhoz kotni, de ez csak azon az egybeeseen alapul, hogz a kezihuzos mechanikus szerkezet jarastartalekat 1.5-2 nap es egy nap alatt mar masodpercben merheto, jol leolvashato elterest mutat.
A leolvasasi frekvencianak ket praktikus korlatja van:
- altalaban legyen precizen leolvashato elteres (kar sok 0 elterest feljegyezni)
- olyan hosszu legyen, hogy az elteres esetleges ingadozasat ne engedje kiatlagolodni.
kvarcoraknal ebbol kb 1-2 het jonne ki, azonban azt naptarban kellene tervezni. A honap vegi leolvasast konnyu megjegyezni es meg nem tul hosszu.
A masik kerdesben, abban, hogy ugyanaz a szerkezet nem lesz jobb egy nevesebb gyarto tokjaban, igy racionalisan nem is er tobbet, termeszetesen egyeertunk.
