Először vágd ki szépen kör alakban a külső üvegszövet hálót a vakolattal (pl aprófogú KESKENY (fém)fűrészlappal vagy recés élű keskeny késsel), utána csinálj egy kör alakú lyukat a hőszigetelésbe. Ezután már hozzáférsz a tégla fal mindkét oldalához.
hőszigetelt házra (12 cm EPS) hogyan fúrjak (szellőzőnek) kb 12 cm átmérőjű lyukat anélkül, hogy megsértsem a hőszigetelést...?
30 cm vastag téglafal, tehát gondoltam, hogy a fél méretes fúrószárral kintről megfúrom a lyukközepet, majd schnitzerrel kívülről ügyesen körbevágom az EPS-en a megfelelő lyukat, és aztán...?
A Soudal Easy-t biztosan tudom ajánlani, én is azt használom. Kinyomás után gyakorlatilag a kész méretére dagad másodperceken belül, kis pihentetés után (5-10 perc) mehet a helyére, egy mm-t nem fog tovább dagadni.
A kiadósságáról nem tudok nyilatkozni, én nyomtam, mint süket a csengőt :)
Kösz a válaszokat, ragasztó purhabbal fogom megoldani.) Semmi esetre sem szeretném ha bénább lenne a házam :) Normálisan ragasztom majd, és precízen összeillesztem, dolgoztam már amúgy ilyen habbal, az OSB-ből készült oromfalamra ezzel ragasztottam a lapokat.
Errol beszelek. Kell belole 5. Az tizezer, plusz a melo vele masik tizezer. Es ha nem csinal sablont vagy siet, nem lesz tokeletes az illeszkedes. Sporolt 30ezret ahhoz kepest ha eladta volna felaron, es lett egy kicsit benabb haza.
Két sík felület telibe ragasztásánál valószínűleg sokkal költséghatékonyabb és erősebb a (fogazott glettvassal a teljes felületre felvitt) zsákos ragasztó.
többfélét próbáltam én is. a soudal, a tytan és a thermomaster jó. a teka és a mester ragasztóhabból sokkal kevesebb jött ki, mint amit állítottak magukról. a soudalnak van valami olcsított verziója, sudabond easy vagy ilyesmi, nem tudom miben különbözik a soudatherm-től, egy palackot próbáltam és nem mértem a különbséget.
de itt nem is a falra történő ragasztásról beszéltem, hanem két, méretpontos és sík tábla egymáshoz ragasztásáról, amire egész vékony hurkákat elegendő kifújni és utána a két lapot szorosan összenyomni. ilyen használat mellett szerintem 15 m2-re is elég egy tytan753
Nem tudom, te hogy csináltad, de én itt szidtam ezeket a xarokat, ugyanis 7m2-re se volt elég egy palack.. Ráadásul xarok is voltak, kidagadtak.. Ami nekem bevált az a sima soudal szerelőhab, ami majdnem feleannyiba kerül. Azzal vártam 2-3 percet, felcuppantottam a falra, és nem dagadt ki.. És elég erősen is ragaszt sztem.
ha nemrég hálóztad le, akkor még nem lehet túl koszos vagy repedezett vagy málló
nekem a (saját kezű) hálózás-glettelés után a felölet nem volt elég szép a vödrös szilikátos vékonyvakolathoz, ezért kapott még egy (háló nélküli) vékony réteg glettet, csak a simaságért. na azelőtt be lett vizezve a fal és borús időben készült, máskülönben (a vékonysága miatt) megégett volna.
Szakik, vakolás előtt kezeljem a hálózott felületet vmivel? Sima zsákos vakolattal vakolom, majd utána festem. Van itthon vmi alapozó, festéshez vettem anno :) vagy elég ha leslagolom kicsit?
Nem. A csíkot, csíkokat berakom, és mivel nem egyszerre teljes vastagságban szigetelem, hanem legalább kettő, így a következő rétegnél ott egész táblát használok. Nem tartom hülyeségnek ezt a háromszögben berakást, (kőzetgyapotnál) csak feltételes a dolog. Ne legyen sok hulladék, ennyi.
nekem eszembe se jutott az ablak felső széléhez vízorros élvédőt rakni, nem tudom miért. talán elég nagy az eresz túlnyúlás, ritkán fog annyira beverni az eső, hogy ott víz csorogjon le.
a hálós élvédőt meg úgy kell felrakni, ahogy "adja magát", én a fal széléig kentem a ragasztót, elsimítottam a fogassimítóval, és ebbe nyomtam bele az élvédőt, meg is maradt a helyén.
azán leengedtem a hálót, lefelé halszálkában lazán belesimítottam a fogazott ragasztóba (kesztyűvel), és utána simogattam el a glettvassal.
Én nem szeretném kidobálni minden egyes ferdén vágott tábla sarkát. Azt meg főleg nem szeretném, hogy a ferdén vágott deltarock határozza meg a szarufák tengelytávolságát, hogy elég széles legyen, de közben ne legyen sok hulladék. A szarufák távolságának lehetősége nem 5 cm.-en belül mozog, hogy ez univerzálisan mindenhova jó legyen, minimális hulladékkal. Tudom el lehet fordítani rövidebb és hosszabb irányba is, de a két megoldás között is van egy méret, ahol sok hulladékkal jár a beépítés. És ez sem polisztirol, de polisztirolról nem is találtam képet, ahol szarufa közé rakják. Amúgy abban igazad van, hogy erről a gyárilag ferdén vágott gyapotról nem is hallottam még. Én legalább 2 rétegben raknám eltolva. Persze jó illesztéssel lehet 1 réteg is.
Amúgy a háromszögbe vágás jó megoldás. Ha szigetelésre nem is, de legalább lesz egy csomó levágott háromszög.
Ugyanis a háromszöget összetolni csak úgy lehet, ha a kettő együttes szélessége növekszik. Tehát semmire sem megoldás. Két oldalra sem, nemhogy négyre.
Vághatod háromszögbe, amivel ahogy írtad 2 oldala megoldott, de ugye egy téglalapnak, négyzetnek 4 oldala van még mindig. Arról nem beszélve, hogy a polisztirolnak (szarufaközbe rakásnál) a kőzetgyapottal szemben csak hátránya van.
A polisztirol nem kicsit drágább (még az EPS 30 is) rosszabb hőszigetelő, PUR-habozás nélkül lehetetlen pontosan beilleszteni, tehát plusz munka. Arról senki nem beszél, hogy ha nem fújod ki habbal, akkor az 1 cm.-es hőhíd nem csak a hőveszteség miatt káros, hanem ha nincs másodlagos szigetelés, akkor az belül állandó páralecsapódást jelent, ami penésszel jár, ha a szarufa mellett van az 1 cm. akkor az összes esetleges szarufák közötti pára ott fog lecsapódni, (mivel ott tud kívülről áthűlni) és a fa kimondottan szeretni a nedves környezetet. Legalább annyira, mint a gomba, penész stb, amik mind szeretik a fát.
Még kőzetgyapotból is egy adott vastagságú szigetelés is úgy készül, hogy 2 vagy több réteg átfedéssel.
Manapság már a 7,5x15 (leggyakoribb szarufaméret) szarufa tetejét keresztbe felülről, vagy alulról 5x5 vagy 5x10 stafnival/padlóval bepárnafázzák és az közé is szigetelést raknak, hogy a fa ne találkozzon a külső és a belső hőmérséklettel egyszerre.
Aki polisztirollal szigetel szarufaközt, annak hajrá.
"a szigetelés alatt a falfelület majdnem olyan meleg, mint a lakótér.
ez igaz is -- a szigetelés alatt. de ahol az indítósínt rögzítjük a falra, ott NEM lesz olyan meleg."
Két lehetőség van:
1: az indítósínnél azért kevésbé meleg a fal felülete mint másutt, mert a falban áramló hő készakarva nem áramlik arrafelé (bemondta a hőrádió, hogy a falban az a környék no-go zóna)
2: a falban a hő ugyanúgy áramlik arrafelé is, de arról a részről az alumínium csík tiszta erőből szívja kifelé a hőt (és a gazdi fűtés-forintjait), ezért hűvösebb a fal ott.
