A kőtörmelék tényleg ott van, de szerintem az annak a maradványa, ahogy az arab barátaink megpróbálták szétszedni a piramist, - a burkolatot sikeresen el is távolították-, hogy aztán Kairóban mecseteket emeljenek belőle. Azért ennyi ezer év alatt a környék sokat változhatott, ami fix, az az hogy a piramis áll.
nem akarok kötekedni, de két megjegyzésem van a legutolsó hozzászólásodhoz:
1. ha jól tudom, akkor az általad jelzett temető nem mohamedán, hanem kopt. Mikor még arra tevegeltünk legalábbis az volt.
2. ennyiből nem lehet eldönteni, hogy honnan termelték ki a köveket, bármire rá lehetne fogni... Az információ valami hivatalos forrásból származik, vagy csak találgatás? Nem hiszem, hogy azok, akik építették a piramisokat bevállalnák az, hogy a két piramis közé ásnak egy bazi nagy gödröt, mert ez statikailag meggyengíthette volna a szerkezeteket. Szerintem az a lyuk már ott volt.
üdv
ks
Kedves kiran! csak egy apró (OFF) kekec: tudod, ez a majom-írógép hasonlat az internet létrehozásával már nem jön be. Igaz, hogy nem használjuk végtelen hosszú ideje, de sokan vagyunk... (-:)
kiran:
Abszolút megértettem, hogy a cikkeid célja nem a piramisépítés egyetlen üdvözítő módszerének bemutatása, hanem a lehetőség bizonyítása.
"Olyan kép tudtommal nincs, ami a Piramist burkolattal ábrázolja. Talán mert az 1300-as években földrengéstől leomlott, aztán az arabok elhordták. Nekik pedig nem erősségük sem a más kultúrák tisztelete, sem a képi ábrázolás ugyebár. Ez máig így van. "
Valami olyasmire gondoltam, amit rövidfilmekben szoktak bemutatni régi építmények esetében: ilyen ma-ilyen volt eredetileg. Habár ha forrás sincs róla és csak fantázia alapján lehetne szimulálni, akkor nem érdekel, mert fantáziám nekem is van :).
Sziasztok!
Nem mondom, hogy az összes hozzászólást elovastam, de jó sokat ahhoz, hogy:
Nagyra értékelem a hozzászólásokat, az alaposságot, a nagy tudást ami ebben a topicban van!
közösen többet érthetünk meg :-)))))
A kérdések egyike : hogyan építették a piramis(oka)t.
Ezt pontosan, valószínüleg senki nem tudja :-)
Tény, az hogy vannak és nem temészeti képzödmények :-)
(bár amennyi vad teória akad, még az sem lepne meg túlságosan, ha valaki elöállna azzal, hogy az élö Föld képzödményei, alkotása ;-)))
A ”hogyan” is érdekel (mint építészt különösen), de mivel az többféleképp is megközelíthetö, ill elmagyarázható, mint ahogy ahonnan ahol most ülök, többféleképp is átmehetek a konyhába:
1. mivel tudom, hogy két pont között a legrövidebb út az egyenes, elindulhatok akár ”toronyiránt” is, azaz neki a falnak, ekkor akadályba ütközvén céltudatosan tovább folytatom az utam és a kezemügyébe esö elsö elég éles tárggyal (például itt egy körzö) elkezdem kaparni a falat – tíz, húsz év múlva át is juthatok a konyhába :-))))
2. ismerem kívülröl a helyzetet, tudom, hogy a konyhának is van ablaka, és az erkélyröl bemászhatok, kimegyek az erkélyre és átmászok a téglafalon a konyhaablakig és hipp-hopp (nam nem pottyanok le a negyedikröl) már tíz-húsz perc után a konyhában is lehetek.
3. ezoterikus tudásból fakadóan (az ezoterikus szót itt a ”beavatottak számára szánt információ” értelemben használom) elindulok a konyhával ellenkezö irányba és használva a jelzett tudást, tíz-húsz másodperc alatt a konyhában vagyok. ;-)
A piramis(ok) felépíthetö(ek) /voltak/.
Az érdekesebb kérdés – szubjektíven számomra, és nyilván mást is érdekel – a miért!
Az elsö, madáchi válasz: nem miért, hanem kiért?
ki érti? ;-)
Az a nyilvánvalo eröfeszítés, ami egy ilyen nagyszabású projekthez kell, tagadhatatlan.
Miért döntött úgy valaki, hogy a hatalmát arra használja, hogy komoly mentális eröfeszítést igénylö feladatot adjon a munka vezetöinek, s azok aztán hogyan szervezték meg, miért dolgoztak? diktátor módon hatott rájuk a fáraó, vagy örültek a munkájuknak?
és a többiek? mert ha azt mondjuk,
hogy volt egy-két mérnök, aki kimondottan büszkén vállalta a kihívást, s vállakozókedve, hogy alkothat egy nagy müvet, ahol a matematikai, építészeti, asztronomiai tudását manifesztálhatja és a szervezöképesség is alaposan próbára lesz téve,
vajjon a ”köznép” miért ?
Mert nem volt más választásuk?
Az is lehet.
Két jellegzetességre szeretném felhívni a figyelmet:
Az egyik, hogy – ahogy az arabok mondják – a ”piramis szültésnapján” a Nagy Piramis egyik oldala – a tavaszi napéjegyenlöségkor, a napelkeltekor ”kettéválik” azaz – mivel nem sik a felülete – az önmagára vetödö árnyék egy rövid ideig látszik – mintegy kettéosztódik a háromszög egy fekete és egy világos derékszögü háromszöggé ”válik”, majd ez, amit Ptolemaios ” a piramison átfutó rejtélyes árnyék”-nak nevezett eltünik és a következö évig nem látható.
Az oldal befelé esö szöge nem 180 fok, hanem 179 fok 59 perc, ötvenkilenc másodperc!
S noha a felsö réteg már beépült Kairóba, a kövek úgy vannak ”ferdén” rakva, hogy a jelenség még ma is ”élvezhetö”!
lásd pl: http://www.aloha.net/~hawmtn/pyr-3rd.htm#PYR-3rd
A másik érdekesség, hogy hol van!
A szárazföld központjában! A bolygót borító vízfelület kb kétharmada a bolygó felszínének.
Ha szárazföldön húzunk két olyan kört, melyek középpontja a föld központja, akkor ezek körök egy része szárazföldet érint egy része tengert. Ha a körök egyike átmegy az északi sarkon, akkor meg lehet találni azt amelyik maximálisan szárazföld érintésü. Ha erre merölegesen húzunk egy másik kört, akkor annak is megtalálható a maximuma szárazföld érintés szempontjából. Bolygónk olyan, hogy ez a két kör pontban a Nagy Piramis poziciójában metszi egymást!
lásd pl http://www.europa.com/edge/pyramid.html
Ebböl arra következtetek, hogy aki(k) kiválasztotta/ák a helyszínt, ismerösök voltak az egész bolygó felszínével (hacsak nem ”baromi mázlisták” :-))))
Továbbá megfigyelték a bolgyó és a nap viszonyát is é ezt annyira jeltös dolognak fogták fel, hogy komoly eröfeszítéseket tettek ennek a jelzésére, a piramisépítök ”szokása szerint”, hisz hasonló ”látványosságot” Mexikóban is lehet látni,
lásd pl: http://marple.as.utexas.edu/~ideas/equinoxdoc.html
valamint Stonehenge is rendelkezik ilyen ”special effect”-tel ;-) és a chatresi katedrális híres bronzcsapja is hasonló elvek alapján van ott, ahol van.
Azt még el tudom képzelni, hogy felkorbácsoltatnak rabszolgákkal nehéz köveket magasra, de hogy azokat következetesen ”ferdén” rakassák (Nagyon kicsit ferdén, nem annyira, te barom!! durr mégegy korbácsütés!! ), az már ”meredek” :-))))
Ha csak az effektus lett volna a szándék, nyilván a legegyszerübb megoldás a felszínt csiszolással ”behorpasztani”, de talán számítottak arra, hogy az idö vasfoga, meg az élelmes épitkezök a jövöben eltüntetnék a hatást a kövek már eleve ”ferdén” vannak rakva.
Ha valami fontosat akar valaki közölni a jövövel, akkor maradandó módon kell, hogy az információt tárolja. A hatást akár egy másfél méteres piramiskán is lehetne észlelni, amit könnyebb beállítani és ”horpasztani”.
Miért építették akkorára? Hogy megmaradjon? Hogy ezer évekkel késöbb is ”leolvasható” legyen a kód?
Miért?
…és mi a rejtjeles üzenet?
úgy vélem: még annál is egyszerübb, mert ha aki elindította az ismerte a környezetét a csillagokig, az nyilván tudatában volt annak is, hogy nyelvek elfelejtödnek, hieroglifák félretolmácsolhatódnak, ezért a lehetö legegyszerübb kódot kell alkalmazni.
...de mivelhogy a Piramist sem lehetett egyedül felépíteni, a kódot sem biztos, hogy egyedül meg lehet fejteni ;-)
Kiran
John West valóban jobban mozog egyiptológiai kérdésekben, mint Hancock. Én Westet alapjában véve jóhiszemű kutatónak tartom. Pár éve megszereztem The Traveller’s Key to Ancient Egypt (London, 1989) c. könyvét. Erről írta Hancock, hogy mindenhová magukkal vitték egyiptomi utazásaik során. Nem találtam benne semmi különlegeset. West magát „independent Egyptologist”-nak titulálja.
René A. Schwaller de Lubicz szerint a szobortestnek az Egyiptomot elöntő vízözön idején, az i.e. 11. évezredben, huzamosabb ideig kellett a víz alatt lennie, mert ez a rész (a fejet kivéve) a vízerózió nyomait viseli. A francia kutató egyébként 36.000 évesre tette az egyiptomi civilizáció korát. Westnek a Serpent in the Sky: The High Wisdom of Ancient Egypt (1979) c. könyve Lubicz munkáira épült. Lubicz egyébként nagyon szélsőséges nézeteket valló elzászi német volt, aki a tízes években jelent meg Párizsban, mint fiatal okkultista és alkimista. John A. Westnek 1966-ban –mikor Londonban dolgozott- került kezébe Schwaller de Lubicz műve. Az amatőr egyiptológusnál ennek hatására kialakult az a vélemény, hogy az esőzések okozták a szobor és a körülötte lévő medence falának rongálódását.
Westnek 1990-ben sikerült rábeszélnie Robert M. Schoch-t, a Bostoni Egyetem geológusát, hogy megvizsgálja a kérdést. Később híres filmet is forgattak erről, aminek végén az egyiptomiak elzavarták őket a Szfinxtől. Ekkor vetették West szemére, hogy nem is igazi egyiptológus, hiszen nem tudja olvasni a hieroglifákat. Mindenesetre jó kis sárdobálás kezdődött, hiszen Zahi Hawass –a gizai ásatások irányítója- még cionista összeesküvőnek is beállította őt. De nem akarom elvinni a beszélgetést West irányába, sem befolyásolni bárkit a személyéről, inkább elküldöm neked West könyvének a Szfinxről szóló részét. Döntsd el magad az értékét.
Sajnos a Szfinx eróziójával kapcsolatban szinte csak a West által ismert fiatal geológus, Schoch nézetei hallhatók mindenfelé. Más geológusok magyarázatai már elkerülik a figyelmet: mint Farouk el Baz, David Coxill, K. L. Gauri, Tony Evans vagy Colin Readeré. James A. Harrell a Toledoi Egyetem (USA) geológus professzora 1994 nyarán közzétett cikkében vitába száll Schoch-al a szobor eróziójával kapcsolatban. Szerintem elég hihető magyarázatot adott a szobor rongálódására vagy arra, hogyan és mikor került fel Khephrén Völgytemplomára a gránitburkolat.
Egyébként valóban elképzelhető, hogy a fejet már korábban kifaragták, de csak a fejet. Mert a test kialakítása során kibányászott kőtömböket felhasználták a Völgytemplom építésénél, ahogy azt West is állítja. A fej rész egykor kilenc méter magas kis szikladombként állhatott ki a fennsík felszínéből. Reader szerint a fejet valamikor az i.e. 4. évezredben faragták ki oroszlánfejnek, majd Khephrén idejében átfaragták a fáraó arcára és kialakították az oroszlántestet. Bár nem tudom, hogy miért ragaszkodnak annyira ehhez az oroszlánfejhez, hiszen nem tudnak erre semmilyen bizonyítékot felhozni. Alan F. Alford angol író –aki nyugaton hasonló hírű Hancockhoz és társaihoz- meg éppen azt állítja, hogy eredetileg nem is oroszlánt, hanem kutyát ábrázolt (Anubiszt)!
Valahogy azért nem is bánom, hogy újra terítékre került a Szfinx kérdése, hiszen az utóbbi években megjelent könyvek és cikkek rendre ismételgetik azt a történelem előtti nagy esős időszakot, mely megrongálta a Szfinxet…
Kedves outdownS és Kiran
Először is el kell mondanom, hogy a felsorolt pontok az egyiptológusok álláspontját képviselik. Én magam is vitatok néhány megállapítást! Tudom, hogy a felsorolt pontokra is lehet ellenérveket írni, de szándékosan nem vitattam azokat.
Bár a Szfinxet egy tömbből faragták, az mégis három kőrétegből áll. Az alap körüli szikla keményebb (I. réteg), míg a testet alkotó mészkő gyengébb, szivacsosabb (II. réteg), míg a fejet alkotó mészkőréteg ettől jóval erősebb és tömörebb (III. réteg). Mark Lehner megállapítása szerint Khephrén Völgytemplomának mészkőtömbjeit az I. rétegből bányászták, míg a Szfinx templomát, a II. rétegből. A két templom mészkőtömbjeit a szobor körüli árokból és az ároktól északra eső kőfejtőszintből vájták.
Jelenleg csak egy rövid 35 méteres szakasz látható a vízelvezető csatorna árkából. A 8. pontban leírt vízelvezető árok Mark Lehner amerikai egyiptológusnak, a gizai ásatások vezető régészének egyik bizonyítéka arra, hogy a Szfinx a töltésút elkészülte után készült. Lehner vízelvezető csatornának mondja, ami azt igazolja, hogy a Szfinxet az árok kiásása után létesítették, hiszen a vizet nem vezették volna a szobor medencéjébe, ha az előbb készült volna el. Nem mosatták volna vízzel szándékosan, az amúgy így gyenge állagú szobrot.
Valóban jól érzed outdownS, hogy a vízelvezető árok talán más funkciójú is lehetett, ugyanis nincs megegyezés az árok szerepéről. A leírások, nem csak mint csatornaárkot, hanem mint határjelet is (az északi és a központi kőbánya közt) említik. Colin D. Readert, a londoni egyetem földtani mérnöke szerint, ha valóban vízelvezető csatorna volt, úgy kellett volna egy másiknak is lennie a felvezető út déli oldalán, de ennek semmi nyoma.
Graham Hancock, John A. West vagy Paul Brunton megérzéseire, miszerint a Szfinx „hihetetlenül réginek tűnik”, sokat nem építhetünk. Hancock már-már saját magát parodizálva –könyvében- néhány oldallal később arról beszél, hogy a szobor fejét újrafaragták: akkor meg mi a fene tűnik neki a Szfinx arcát nézve, hihetetlenül réginek? Állításuk szerint nem készülhetett az elsivatagosodás után, ami elvileg igaz lehet, de gyakorlatilag nem. Viszont egy ilyen kivitelezésű szobor abban a korábbi, esős időszakban is ésszerűtlen lett volna. Hisz a szobor körüli árokban a felgyülemlett esővíz állandóan mosta volna a Szfinx amúgy is gyenge mészkőanyagát. Egyébként a szobor teste manapság is omlik és porlik, mindenféle komolyabb esőzés nélkül is. Például 1988. február 10-én -egy heves homokvihar után- a kő eróziója miatt két jókora darab esett le a szobor jobb válláról, súlyuk meghaladta a három mázsát (ezeket később sikerült visszailleszteni).
John West azért állítja, hogy a fejet újrafaragták, mert a Szfinx arca a hagyományos fáraótípusra emlékeztet. A fejen látható kendőt (nemeszt) és a homlokon kifaragott ureuszt –melyet valószínűleg aranyszínűre festettek- csak a dinasztikus fáraók szobrain láthatunk (ez az első ureusz ábrázolás fejen!).
Ha Khephrén úgymond elorozta volna a Szfinxet egy korábbi ősétől, mint ahogy a későbbi fáraók, akik lekapartatták elődjük nevét a műemlékekről, akkor nem az lett volna a természetes, hogy fennen hirdette volna, hogy az ő alkotása a Szfinx?! De sem a piramisában, sem a három templomában, sem a Szfinxen és annak környezetében, sem a töltésút burkolatán nem találták dicsőségét hirdető feliratokat!
John Anthony West becsületszaván kívül semmiféle bizonyíték nincs arra, hogy a fej korábban egy oroszlánfejet mintázott volna, amit a Hórusz Követőinek idejében emberfejjé alakítottak, majd később Khephrén renováltatta –mészkőburkolattal látta el- a Szfinxet.
Igazság az, hogy a fej így is nagyobb a kelleténél. A fej ugyanis 30-szor nagyobb egy emberfejnél, míg a test csak 22-szerese egy oroszlántestének. Ha a szfinx fejét a dinasztikus időkben átfaragták, akkor az egész Szfinx-ügy számunkra teljesen érdektelen. Egyedül a szobor arca az, mely megragadta az évszázadok óta erre járt utazók és írók képzeletét! Ugyan már, oroszlánfej…
Minden elég meggyőző, amit írsz, kivéve a 8. pontot. Vagy legalábbis én nem értem. Nem egyszerűbb úgy elképzelni, hogy megvolt a szobor, körülötte a mélyedés, és azért vezették oda az árokkal a vizet?
A Khefrén fej kifaragása pedig (az eredeti oroszlánfejből) lehetett korabeli PR. A későbbi időkben is lopkodták a fáraók egymás létesítményeit, kivakarták az előző tulajdonos nevét a feliratokból és a sajátjukat tették oda. (Így igyekeztek eltüntetni pl. Ekhnaton, majd utódai, és a magát "férfiasító" Hatcsepszut fáraó-asszony nyomát is.)
Szerintem érdemes meghallgatni az egyiptológusok véleményét is a Nagy Piramis és a Szfinx korával kapcsolatban, ezért most őket követem.
Mi bizonyítja, hogy Kheopsz építette a Nagy Piramist? Az egyiptológusok a következő dolgokat sorolják fel:
1: A könnyítő kamra kőfejtői jelei (azok legújabb vegyelemzés a festék korát i.e. 2500 körüli időre helyezte).
2. A piramis körüli sírokban Hufu udvarához tartozó személyek vannak eltemetve.
3. A vandál módon elpusztított sírtemplom töredékei közt megtalálták Kheopsz nevét.
4. A Westcar papirusz (i.e. 16. sz.) szintén úgy beszél a piramisról, mint amit Kheopsz épített.
5. Késői korokban az egyiptomiak Kheopsznak tulajdonították a piramis építését (lásd: Leltárkő és a görög írók beszámolói).
6. Dzsedefré -a hajóaknában fennmaradt feliraton- a piramis építését Hufunak tulajdonította.
7. A Nagy Piramisnál használt vakolat carbon-14-es vizsgálata azt az Óbirodalom idejébe datálta.
8. A Nagy Piramis és a temetői komplexum tökéletesen beleillik az egyiptomi piramisok fejlődésének vonalába.
A régi egyiptológusok úgy gondolták, hogy a Szfinx sziklájából a homok és a víz formált oroszlán alakot (még nem tudták, hogy egy kőbánya veszi körül). A kőkori emberek fantáziáját megragadta a keletre néző, oroszlán formájú szikla és emberarcot faragtak neki, részben kiegészítették. Khephrén a szobor arcát átalakíttatta saját képére. Azóta megtörtént a Szfinx és környékének teljes kiásása (1925 után). Az egyiptológia ma szilárdan állítja, hogy a szobor a IV. dinasztia idején, nagy valószínűséggel Khephrén idejében készült (de talán Kheopsz vagy Dzsedefré kezdte kifaragtatni). Hogy mi bizonyítja, hogy a Szfinx a gizai komplexum része? A régészek a következő dolgokat sorolják fel:
1. A Szfinxsztélé utolsó töredékes sorai említik Khephrén nevét (sajnos nem tudjuk milyen vonatkozásban).
2. A Szfinx arca nagyon hasonlít Khephrén diorit szobrára, átvéve elálló füleit, és kiálló arccsontjait.
3. A IV. dinasztiától nem ismerünk régebbi szfinxábrázolást (oroszlántest, emberarc és nemesz a fejen, ureusszal). A meglévő kisméretű szobrok –több ezer ilyen készült- mind későbbiek!
4. A legjobb bizonyíték az lenne, hogy a Szfinx régebbi a IV. dinasztia idejétől, ha mondjuk a II. dinasztia korából előkerülne egy szfinxábrázolás. Ilyet miért nem találtunk, hiszen a fejet sohasem lepte be homok!
5. Giza valóban szenthely volt a korai dinasztiák idejében, sőt már az előtt is, de ez még önmagában nem bizonyítja, hogy a Szfinx korábban készült. Voltak itt már sírok korábban is, de a nagy építkezések Kheopsszal kezdődtek.
6. Gizában minden négyzet vagy téglalap alakú, csak a szobor ürege nem. Ennek az az egyszerű oka, hogy a Szfinx medencéjének déli oldala Khephrén töltésútja mellett fut. Magyarán: a felső és alsó templomot összekötő út előbb készült el, mint kivájták volna a Szfinx körüli üreget!
7. A szobor környezete, tehát a Szfinx előtti két templom és a délre lévő töltésút a IV. dinasztia idején épült. A Szfinxtemplom mintáinak karbon vizsgálata is ide nyúlik.
8. A töltésút északi oldalán egy vízelvezető árok fut, mely megakadályozta, hogy az út oldalát mossa a piramisok felől lecsordogáló esővíz. Az árok a Szfinx medencéjébe torkollik: ha az út később készült volna el, mint a szobor, akkor az árkot nem vezették volna egyszerűen bele a szobor üregébe!
9. A Szfinx erózióját nem egy történelem előtti esőzés, hanem a talajvíz és az a rövid esős időszak okozta, mely i.e. 2500 után következett be. A szobor testének középső része hihetetlenül gyenge mészkőből készült, a fej már egy keményebb rétegből (azon nincs is eróziós nyom!).
Végre sikerült végigrágnom magam a topicon. Először is némi hozzáfűzés kiran piramisépítéséhez:
A levezetés fantasztikus, látszik, hogy sokat dolgoztál vele.
1. Amiket leírtál, hogy a munkások a blokkokon állnak és ide-oda teszik a köveket nem rossz, de hányan, honnan és hogyan ellenőrizték őket?
Mégsem bízhatták a munkásokra, hogy melyik blokkot hova rakják.
2. A másik dolog az idő: hiszek kiran elméletében, hogy 20-25 év alatt esetleg megépülhetett a piramis. De honnan tudták előre, hogy meddig fog uralkodni a fáraó (hány év van felépíteni a piramist)és mennyi idő alatt lesznek meg vele?
Nem tudhatták, hogy 23 év múlva kész lesz a piramis és ráadásul az uralkodójuk is "élvezni" fogja szolgáltatásait (magyarul életben lesz e még).
3. Hogyan tervezték meg? Papiruszon? Elég lehetett egy elnagyolt vázlat is, mivel úgyis minden teherviselő elemet túlméreteztek?
Voltak vélemények, hogy azért nem építhették az egyiptomiak, mert nincs tömegsír a piramis mellett. Nem lehet, hogy ennek is vallási oka van? Nevezetesen az, hogy mégse temethetik az egyszerű munkásembert a dicső fáraó mellé.
Aki netán meghalt, elvitték a lakóhelyére például.
Aztán akik kétkedve fogadják, hogy EGY ember miatt voltak képesek felépíteni ezt a kőhalmot, gondolkodjanak el a keresztes hadjáratokon, a fasizmuson és a sztálinizmusról. Ne keverjük bele a politikát (nem ez a célom), csak lássuk be, hogy akár egy ember a megfelelő hatalommal a háta mögött azt kezd a tömegekkel, amit akar. Arról nem is beszélve, hogy az egyiptomi plebsnek a fáraó nemcsak uralkodó, hanem az isten manifesztálódása is volt.
Van valahol a neten olyan kép, ami bármelyik piramist ábrázolja úgy, hogy rajta vannak a borítókövek? Valamilyen szimulációra gondolok. Egyáltalán tudjuk, hogy mi lehetett ráírva?
A "Fáraó" című könyvben olvastam egy labirintusról, amely a kincstár szerepét játszotta és egy része a víz alatt volt. Úgy tudom, hogy ez létezett, sőt megtalálták. Tényleg olyan bonyolult labirintus volt? Erről tud valaki forrást?
Én meg valahol* azt olvastam, hogy a Szfinx mellől kiszedett kőből a szomszédos völgytemplom épült, és ennek a kövei is ugyanolyan eróziós nyomokat mutatnak.
Másvalahol pedig egy kisfilmen láttam, hogy a piramis kövei a saját közvetlen környezetéből kerültek ki (kivéve a burkolóköveket, meg a belső gránitköveket), az épitései törmeléket (pl. rámpák anyagát) pedig ebben a helyi kőfejtőben terítették szét.
*A valahol az a Hancock-könyv, de ezekről a témákról már itt is volt szó korábban. Kiran főépítőmester pedig személyesen is járt ott, majd pontosít.
Kiran valaszahoz annyit, hogy Egyiptom oskorat meg az oly sokszor leszolt hivatalos regeszet is ~ i.e. 12 000 elott-tol ~ i.e. 3 100-ig szamitja.
Tehat a kornyek akar evezredeken keresztul is lehetett kultikus hely. Es egy nagyjabol oroszlanformaju sziklat a csiszolatlan kokorszakban is kifaraghattak - meginkabb oroszlanna. (Az emberi fejet valoszinuleg kesobb kapta.)
HA jol ertlemezem itt most ketteszakad az elmelet, ugyanis van egy szfinx, aminel a bizonyitekok arra mutatnak, hogy idosebb mint a feltetelezett es van a nagypiramis, ahol a bizonyitekok arra mutatnak, hogy a hagyomanyos egyiptologia datalasa a jo.
Azt viszont, hogy egy egyseget alkotnak ugy emlekszem mindenki elfogadta.
Valóban nagy lükeségnek hangzik, de egy szempontból mégis érdekes az ötlet: segítségével új, energiatakarékos oszlopállítási módszert fejlesztettek ki. Így inspirálja az egyiptomi építészet a mait :-)))
Furcsa.
Ezek szerint konyvek es teoriak szulettek pro es kontra annelkul, hogy barki is vette volna a faradtsagot es megnezze a kofejtoi jeleket a mar szabadda valt kamrakban?
Hogy tiszta vizet öntsek a pohárba, el kell mondanom a forrásait annak a húsz éve kísértő „hamisítási ügy”-nek, miszerint Vyse és Hill 1837-ben a kamrák felfedezésének idején saját maguk festették fel a jeleket:
Az egész ügyet egy Zecharia Sitchin nevű, magát nyelvésznek tartó, a háború után Palesztinából Angliába kivándorolt kereskedősegéd kavarta a The Stairway to Heaven (Lépcsők a Kozmoszba) c. 1980-ban megjelent könyvével. Tőle vette át a teóriát mindenki: Hancock, Jochmans, Alford, Däniken és a többi hasonszőrű szerző.
Sitchin a következőket állította: Vyse, Hill és a fiatal Perring mérnök mikor felfedezte a már korábban ismert Davison kamra fölötti négy tehermentesítő kamrát egyszerűen odahamisítottak egyiptomi jeleket, melyek tartalmazták Kheopsz egyiptomi nevét, a Hnum Hufut. Ezért távolította el Vyse a feltárás elején riválisát Caviglia kapitányt. Sitchin azt írja, mikor megtekintette Hill múzeumban őrzött fakszimiléit, rögtön látta, hogy azok hamisítványok. Hivatkozik az akkor mindössze 24 éves Birch elemzésére, aki 1837-ben megvizsgálta a másolatokat és furcsának találta, hogy Hufu nevét tévesen a Nap, azaz Ré jelével kezdik. A tévedést Wilkinson egyiptológus könyvéből vették volna át a hamisítók. A feliratok elhelyezése is azt sugallta számára, hogy azokat nem a kőbányában, hanem a könnyítőkamrák szűkős helyén pingálták fel. A hamisítók másik balfogása volt, hogy hieratikus írásmódban készültek a jelek, holott Sitchin szerint azokat csak évszázadokkal később kezdték el használni. Sőt -később- Sitchin, nyomára jutott egy Amerikában élő nyugdíjas mérnöknek, akinek Brewer nevű dédapja maga is látta, amint Hill éjszaka bement a piramisba festékkel és ecsettel a kezében, amit később megírt Angliában élő apjának is.
1998-ban egy nem szakmabeli egyiptológus, hanem egy magát „lelkes amatőrnek” nevező angol szerző, bizonyos Martin Stower egyszerűen koholmánynak minősítette Sitchin gondosan és rafináltan felépített hamisítási teóriáját. Stower bámulatra méltó leleménnyel és ügyességgel ütött le minden labdát, amit a dilettáns, de nagyon ravasz Sitchin feldobott. Stower komoly kutatásokat végzett: összeszedte Sitchin és más hasonszőrű szerzők megnyilatkozásait. Újból elővette Birch eredeti jelentését, Vyse naplóját és könyvét, Hill fakszimiléit.
Kimutatta, hogy a Davison kamrában azért nem lelhettek jeleket korábban, mert az egyrészt nyitott volt és nem zárt, valamint tele volt denevérrel (a két láb magas kamrában 28 cm vastag denevér trágyát talált Caviglia). Hill nem a Vysétől kapott pénzen -hogy tartsa a száját- vette a kairói szállodáját. Kimutatta, hogy nem is Ré jelével írták Hufu nevét, sőt Sitchin szándékosan hibásan idézte a Birch-féle jelentést. Frank Dörnenburg meg arra figyelmeztetett, hogy a kőfejtői jelek közt szerepel Kheopsz Hórusz neve (a Mezer) is, ami 1837-ben még teljesen ismeretlen volt, sőt a hieratikus jelek úgyszólván a hieroglif jelek megjelenésével egy időben, már Ménész korában megjelentek.A "nyelvész" Sitchin észre sem vette a jelek közt Hufu Hórusz-nevét!
Sitchin vesztére Stower megtalálta Walter M: Allen pittsburghi mérnököt, Brewer dédununokáját, s a dédnagypapáról kiderült, hogy valóban végzett abban az időben puskaporos robbantásokat, de nem a Nagy Piramisban, hanem egy angliai csatornaépítkezésen, így nem is láthatta Hill hamisítását!
Ezután kezdődött a nagy mosakodás! Allan F. Alford azt írta, hogy újragondolja a hamisítási teóriát (most két Hufuval: egy predinasztikussal és egy IV. dinasztiabelivel operál).
Hancock elfogadta Stower által felkínált lehetőséget, hogy a Weblapján lehetőséget nyújt álláspontja megvédésére. Cikkét 1998. júliusában írta. Utal West nyílt levelére is, amit Stowernek küldött. Hancock kifejti, hogy mindig bízott benne, a munkája egy haladó könyv. Belátja a félreértését és megváltoztatta véleményét a hamisítási teóriáról. Hancock panaszkodik arra, hogy lehetetlen volt megszereznie az engedélyt a tehermentesítő kamrák meglátogatására A Szfinx üzeneté-nek 1996-os angol nyelvű kiadása előtt. Azonban 1997. decemberében Zahi Hawass megengedte, hogy egy teljes napot vizsgálódjon a kamrákban. Tanulmányozta a hieroglifákat a kamrák hátsó végén erős fény mellett. Megállapította, hogy a kőfejtői jelek olyan félreeső zugokban, mélyedésekben és a legfelső kamra tíz tonnás mészkőtömbökből alkotott ferdeboltozatán is megtalálhatók, hogy azokat a helyszínen aligha lehetett felfesteni. Hancock véleménye: "Az egyetlen ésszerű következtetésem... ezek a hieroglifák eredeti óbirodalmi grafittik és még az építés előtt mázolták fel őket." Hancock igyekszik saját magát is menteni, mikor arra hivatkozik, hogy a kőfejtői jelektől függetlenül a könyveiben a piramis építését i.e. 2500 körülre helyezte. A levél végén megjegyzi, úgy gondolja Kheopsz építette a Nagy Piramist, de nem sírnak készült.
West 1998. júliusában írt nyílt levelében közli: Ami engem illet, nekem el kell ismernem Sitchin a koholmányát ügyesen alkotta, mely alapelvében egészen elhihető. West elmondja, hogy neki már az elején gyanús volt Sitchin elmélete, Hancock pedig jóhiszeműségében vezetődött félre.
Ennyit röviden az egész hamisítási ügyről. Bővebben: Stower írásai: http://martins.castlelink.co.uk/pyramid/forging és Dörnenburgé: http://ourworld.compuserve.com/homepages/fdoernenburg/mainpyr.htm
olvastam a cikket, amit belinkeltel. Koszi. Jo viccesek azok a Kaltekes repulos fiuk. Meg vitazni is lehetne rajta, de megakadt a szemem azon, hogy ok MUANYAG sarkanyt es koteleket hasznaltak. Marhak! ha az oegyiptomiaknak nem volt ilyesmijuk, akkor az egesz otlet baromsag, ha pedig volt, akkor nem szorultak ra, mert komplett iparuk is kellett legyen a kovek emelesehez.
Arrol nem beszelve hogy mi a fenenek epitettek volna azt a kohalmot modern viszonyok kozott.
Hiaba egyetemi a forras, akkor sem egyeb mint szenzaciohajhasz baromsag, amivel a hulye ameriakaiakat lehet kabitani maguknak meg esetleg valami kutatasi penzt besoporni.
Nehogy megbantsalak, nem ellened mondtam, sot koszi hogy szoltal.
A kofejtoi jeleket allitolag o maga hamisitotta. Ami erre utal, hogy az egyekent sikertelen kutatas utolso napjan produkalta az eredmenyt es az irason allitolag helyesirasi hiBa van (nem tudom mi).
Kiran: tetszenek a fotók, kíváncsian várom azokat, melyek a belső részeket mutatják.
Webvandor kérdezte (1499), hogy „a királykamrába vezető alacsony folyosó miért a kamra sarkába vezet?”
A Nagy Piramis mindhárom kamrájánál a belevezető folyosó a szoba északkeleti sarkának fut, akár a Vörös piramis vagy a Khephrén piramis kamrái esetében (de sok más piramisnál és sírnál is). A kamrák tehát a bejárattól nyugati irányban terjednek ki.
Ennek vallási okai voltak. Az egyiptomiak a lelkek hazáját mindig nyugatra tették. Temetőik a Nílus nyugati oldalán állták (az összes piramis is itt épült). A szarkofágot szintén a sírkamra nyugati részébe helyezték, akár Kheopsz Királyi kamrájában vagy Khephrén sírkamrájában.
A másik felvetésed (1516), hogy az ezoterikusok szerint a Kheopsz piramis évezredekkel korábban épült, arra egy teljesen hiteles kronológiai támpont létezik, amit rendre elfelejtenek vagy igyekeznek elbagatellizálni.
A Királyi kamra fölötti könnyítő kamrák falain kőfejtői jeleket találtak, köztük többször feltűnik a Hnum Hufu, Hufu név, azaz Kheopsznak, a IV. dinasztia második uralkodójának egyiptomi neve, sőt Kheopsz Hórusz-neve a Mezsdau is. Ezek a kamrák építészetileg teljesen le voltak zárva, oda Kheopsz idejében sem tudtak behatolni, hogy felfessék a jeleket. Vyse ezredesnek 1837-ben járatokat kellett robbantani a fal mellett, hogy bejusson a Davison kamra fölötti négy szobába. A jeleket tehát teljesen hitelesnek kell elfogadnunk, hacsak valaki elő nem áll egy olyan magyarázattal, hogyan kerülhettek oda Kheopsz kartusai. Felesleges tehát bármilyen csillagpozíciókat számítgatni, tízezer éves tervekről beszélni, ha egyszer ezek a jelek ott vannak (és ahol vannak!) az építés óta és bizonyítják Kheopsz illetőségét. Ha a kőfejtői jelek nem lennének ott, magam is arra hajlanék, hogy Kheopsz csupán kisajátítója és felújítója volt a Nagy Piramisnak, mert az jóval korábban épült. Ez idáig –sajnos- még nem találtam semmilyen értelmes magyarázatot arra, hogyan kerülhettek máshogy oda ezek a jelek, mint az építés során.
Hihetőnek tartanék egy olyan elméletet, mely szerint néhány piramis már a dinasztiák előtt is állt. Dzsószer volt az első aki utasította Imhotepet, hogy építse újjá a szakkarai piramist, melyben a régészek megtalálták egy fiatal lány lábának egy darabját, melyet a C14-es vizsgálat Dzsószernél 3-400 évvel korábbra helyezett. Utána az egyiptomi királyok saját piramisok építésével próbálkoztak, majd Sznofru, Kheopsz, Khephrén és Mükerinosz még négy –már álló- piramist renováltatott és alakítatta át saját sírjának. Csak azok a fránya kőfejtői jelek ne lennének a könnyítő kamrákban!
;-)) Élek, csak nincs időm annyit rizsálni.
Egyébként, hogy ne legyek off-topic, a napokban láttam egy érdekes filmet az egyiptomi macskamúmiákról, gusztustalanabb dolgot műveltek velük elődeink, mint Hannibal Lecter a Pazzi felügyelővel. ;-))
Kedves kiran és webvandor
A Nagy Piramis belső struktúrája sok mindenben hasonlít, de sok mindenben különbözik is a többi piramisétól.
A Vörös piramis belső struktúrája valóban egyszerűbbnek és letisztultabbnak hat, de a belső elrendezés különbségein én a következőket értem:
A Vörös piramis minden folyosója és kamrája a piramistestben helyezkedik el, még a Tört piramisnál csak a nyugati bejárat vezet a felszín feletti kamrához, míg az északi bejárat végén lévő mindkét kamra a piramis alapja alatt helyezkedik el. A Vörös piramisnak csak egy bejárata van, míg a Törtnek kettő. Elég különös, hogy miért készítették a második (nyugati) bejáratot 30 méteres magasságban (ez még az építés első szakaszában volt, míg a második szakaszában változtatták meg a dőlésszöget). Hogy mondjak még valamit, elképzelhető hogy az északi bejárat fölött -a törésvonalon felül- még egy harmadik, titkos, és máig felfedezetlen bejárat található, melyre Tompkins gyanakodott Perring (1837) és Fakhry (1951-54) beszámolói alapján.
A Vörös piramisban két magas szoba után –a második kamra felső részéből induló folyosón- jutunk a sírkamrába. A Tört piramisban két bejárati folyosója végén csak egy-egy igazi kamra található. A Vörös piramis mindhárom kamrája álboltozatos. A falak csak a hosszanti irányban szűkülnek a kamra belseje felé, ugyanakkor a Tört piramis mindkét kamrájának mind a négy fala fokozatosan szűkül befelé. Szarkofágot egyik piramisban sem találtak. Viszont a Vörös piramis harmadik kamrájának (amit sírkamrának hisznek) nincs már meg a padlója, azt a sírrablók több mint négy méter mélyen csúnyán kivájták (más kamrák és folyosók után kutatva).
A régészek szerint a Tört piramis északi bejáratához és a nyugati bejáratához tartozó két nagy kamráját nem a piramisépítők kötötték össze azzal a kis négyszögletes folyosóval, hanem az ókori sírrablók. Viszont ennek kivitelezése –szerintem- olyan technikai nehézségeket okozott volna a rablóknak, hogy nem hiszem, hogy el tudták volna készíteni az átjárót (a Nagy Piramis kútaknáját is –korábban- a sírrablók művének tartották).
A nyugati folyosót két helyen is lezárták, oldalról becsúsztatható záró tömbökkel. Ha ez a korábbi piramis, melybe csak Sznofru miniatűr szimbolikus múmiáját helyezték, akkor miért nem alkalmaztak hasonló csúszó rostélyokat a Vörös piramisban, ahová Sznofru testét helyezték? (Ilyeneket Kheopsz és Khephrén is alkalmazott.)
Egyébként a médumi piramisnak sem csak egy folyosója és sírkamrája van, mint azt sokáig hitték, hiszen 2000 tavaszán -egy egyiptomi és francia közös expedíció régészei- száloptikás technológiával egy ismeretlen folyosót és két újabb kamrát fedeztek fel. Ennek burkolatát Sznofru valószínűleg a Tört piramis elkészülte után rakatta fel.
Nagyon tetszik az irasod. De biztos tudod hogy a kifejezetten ezoterikusok szamara ez nem kielegito , mert ok eppenhogy azt allitjak, hogy a Keopsz p. egyaltalan nem is abban az evezredben epult, tehat "minden hasonlatossag a veletlen muve".
Egy kerdes (de ez tenyleg kerdes reszemrol) Sznofru vegulis a Voros piramisba temetkezett, ahogy az elobb mondtad? Mert azt hallottam neki sincs meg a mumiaja, es a piramist eppugy feltorve talaltak mint a tobbit. Tehat nem biztos.
A gizai piramisok Sznofru dashuri Vörös piramisához –mely a harmadik legnagyobb egyiptomi piramis- hasonlóan épültek: azaz a belső tömböket és a burkolólapokat vízszintesen sorokban rakták fel. A tömítésekhez nagy mennyiségű gipszet, maltert öntöttek a belső tömbök közé. Ezzel szemben a Tört piramis tömbjeit függőlegesen rakták egy belső mag köré, akár az összes korábbi piramisnál.
Miért változtatták meg Sznofru alatt az építés technikáját? A régészek szerint ennek oka lehetett, hogy a Sznofru által befejezett médumi piramis burkolata leomlott és a Tört piramis beomlással fenyegetett. De miért változtattak a Vörös piramisnál a kamrák és folyosók belső elrendezésén is, hiszen az teljesen más a korábbiaknál?
A Vörös piramis burkolata is olyan volt, mint a gizaiaknak (turai fehér mészkő). A régészek ezt tartják az első „szabályos piramisnak” Egyiptomban. Ebbe temetkezett végül Sznofru. Stadelmann azt sugalmazza, hogy a dashuri Tört piramis kenotáf volt. Csak a Vörös piramis készült temetési építménynek. Stadelmann megvizsgálta Sznofru Vörös piramisáról lehullott borítóköveket, melyek belsején kőfejtői jelek is voltak. Az ide rótt évszámok alapján arra következtetetett, hogy két év alatt rakták le az alsó hat réteget és 17 évig tartott a teljes építés.
A két dashuri piramis belső kamráit tartják a Nagy Piramis belső kamráinak prototípusának. A médumi és a két dashuri piramis kamráinak teteje és fala álboltozatos, az egymás fölött álló kváderek bentebb állnak, akár a Nagy Galériában. Sznofru dahsuri déli piramisában; a felső sírkamrából egy durván kivájt átjáró vezet az alsó sírkamra mennyezetébe, ami engem valamennyiben a Nagy Piramis vészkijáratára emlékeztet.
Azt mondják, hogy a Vörös piramis dőlésszöge (43°36’11”) –a korábbi- Tört piramis dőlésszögét utánozta, de ugyanúgy elképzelhető, hogy az északi piramis már régóta állt Sznofru idején. A király egyszerűen még nagyobb piramist akart emelni tőle, de szerkezeti hibák folytán a felső résznél kénytelen volt lemásolni a Vörös piramis dőlésszögét. A déli piramis külsején és belsején egyaránt találtak Sznofrura utaló kőfejtői jeleket (vagy a sírkamra cédrusgerendáinak C-14-es vizsgálata is az ő korára vonatkozik), míg az északinál a csak a külső részen. A Vörös piramist csak renováltatta volna Sznofru? Alan Alford arra hoz fel bizonyítékokat, hogy Sznofru dashuri piramisai valójában a gizai piramisok után épültek.
Kösz a cikket. Azt hiszem, ugyanerről a kutatómunkáról filmet is láttam, ha jól emlékszem, abban még nem tudták eldönteni, földrengések okozták-e a pusztulást (mert a jelek szerint több menetben süllyedt el a város), vagy pedig az volt a baj, hogy a Nílus-delta hordalékos talajára épült.
Azt viszont tegyük hozzá, hogy Alexandria nem az ősi Egyiptom része. (Csak hozzánk képest régi.)
