Álljunk meg egy pár sor erejéig:) : A legkisebb ív ugye 286 mm-es sugarú, annak a párhuzamosa 330 mm-es sugár. A következő meg már nagyon nagy ív 556 (a kettő között 226 mm-es a táv) és annak a párja 600 tehát a párhuzamos vágányok közötti távolság vágánytengelynél mérve 44 mm. Ha a 330 mm-es vágányhoz szeretnél nagyobb párhuzamos ívet, akkor Tillig flexit használj és vagy átalakítóval kötheted össze, vagy ahogy mondtam már valamelyik másik hozzászólásomban, összenyomod laposfogóval a U profilos egyenes végét és abba dugod bele a papucsokat. Csak ebben az esetben számolj avval, hogy a flexisínen sokkal szebben fognak a mozdonyok futni, mint a BTTB vágányokon.
Áttekintve a jelenlegi állományom és az asztalom sínigényét, látom, hogy van egy kis fölös mennyiségű vágányom. Ha érdekel keress meg a publikus e-mailomon.
Ezer bocs, igazad van, az én forrásom téved. A rumia-biblia adatai a helyesek. Eddig még csak pár R 556-as ívem volt, jövő héten kapok 1 db R 600-ast. Nem akarok belőle félkört csinálni, hanem egy már létező R 330 félkör köré kéne párhuzamos pályához. Szerintem úgy nagyon bután néz ki a párhuzamos, ha egyenes van bele toldva, ezzel az ívtoldással szebben fog mutatni.
Nem szoktam átverni senkit!!! 26. án raktam fel a vaterára!! A a gép elé csak kora reggel és este van időm leülni!És mivel pont az U prof sinekröl ment a diskurzus feldobtam hátha valaki örülne egy pár rozsdamentes sinek! Hogy egy uriember pont a fórumos megjelenés után pár orával rácsapott nem tehetek róla!(lehet hogy szintén forum tag) Ha nem vitték volna el napközben este töröltem volna a hirdetést és a fórumos első jelentkező már magáénak tudhatta volna!
Ez a táblázat szerint R600. Ami 660 az az ú.n. parallelkreis, és az is D átmérőt jelöl :) Egyébként valóban nehéz ezekből a nagy ívekből építkezni. A kisebbik R556 mm-es íven egyébként nagyon szépen, egész élethűen fut a vonat. Ha lenne hozzá helyem nem csak egy kis szoba, feltétlenül azt az ívet használnám. Egyébként felszorozva 120-szal az 600 mm, az 72 méter ami még mindig kisebb, mint az általános nagy vasúti jármű által befutható legkisebb sugarú ív, ami vonali mozdonynál 100 méter, tolatónál 80. De akkor is rohadt jól néz ki ahogy 1112 mm es átmérőn robog a hosszú tehervonat. Bár még sosem próbáltam ki hogy azt a pár (10-11) teherkocsit mind egymás mögé kapcsoljam.
Nem szoktam vaterázni, mert sokakhoz hasonlóan én sem szeretem, viszont honnan tudod, hogy amikor a kolléga a linket beküldte, akkor még nem vitték el? Valaki lecsapott rá villámáron. Egyébként meg a Láng börzén két embert is tudok, akiknek tetemes mennyiségű TT-s U-profilos vágányuk van. Jobb és rosszabb állapotban is vegyesen. Az egyiknek nem tudom sajnos a nevét, a másik pedig a Kardos Józsi bácsi, neki a speckónak számító R556 és 600-ból is egyaránt viszonylag sok van szinte új állapotban. Tudom, mert vettem tőle egy párat, hogy meglegyen a teljes kör :)
Oké, figyelem majd, és valószínűleg rárepülök. Nagyított képen látszik, hogy a doboz szélére felíródtak darabszámok. Ezek nagyjából fedik a doboz tartalmát, ugye?
Jó igazából aludtam rá egyet, vacilálok mi legyen. Látom az előnyeit a modernnek, és félreértés ne essék, én nem köteleztem el magam, hogy 85 éves koromban még mindig az akkor már 120 éves BTTB U-profilos síneket fogom pátyolgatni, de ez olyan mint egy új szakma megtanulása: Mindig a gyatra szerszámmal, vagy géppel kell megtanulni, mert akkor a jóval meg már öröm csinálni :D Majd visszatérek rá később aztán jelentkezem, ha dűlőre jutottam. Na, a három sínrendszert nem tudom hova tenni:D
Ehhez csak Ritter Rudi megszállottságát tudnám példaként felhozni. Ő Märklin modelleket gyűjt és az asztalain az adott gyártási korszaknak megfelelő állapotokat mutat be. Ez az igazi retró, vagy muzeális vasútmodellezés.
Ha majd Sebnitzben megnézed a múzeumban, hogy milyen stációi voltak a Zeuke cégnek, akkor meglátod, hogy mi is pontosan a nosztalgikus hangulat. Ebbe már beleillik a Zeuke teljes éra, sőt a Bttb eleje is. És az igazi művészet ezekhez beszerezni most az alkatrészeket, modelleket, összetevőket.
Tehát ebben van sportérték.:-) És ilyen szempontból minden tiszteletem az ilyen elgondoláshoz. Tehát ne add fel, csak helyezd át a hangsúlyt!
Utolsó mondatodat, és az elmúlt pár nap hozzászólásait figyelembe véve kicsit átgondoltam ezt a dolgot.
Akármennyire is szeretném a retro-témát megvalósítani, hosszú távra előre gondolkodva mégis csak az újabb Tillig I-profilból építkeznék a következő okok miatt:
Tillig standard/BTTB:
- Új modellek, és digitalizálás kizárva - Ingadozó áramfelvétel, akadozó járművek.
Tillig modellgleis:
- Régi modellek is közlekedtethetők
- Flexi vágány használható, így egy félvödörnyi pénzt megspórolok, mintha egyesével dugdosnám össze
- Analóg üzem (egyelőre) biztosított, de adott esetben digitalizálható.
Igen. Tehát nem azon kell most kardozni, hogy melyik és miért jobb, vagy gazdaságosabb. Hanem azt kell belátni, hogy míg akár öt évvel ezelőtt parádés sínanyagot és járműállományt lehetett kapni a használt piacon (és itt most hangsúlyozom, hogy nem a magyar börzei és vaterás állapotokat emelem ki, hanem kizárólag e-bay), addig mára erősen megcsappant ezek fellelhetősége. Most már kint is a lehasznált többszöri gazdacserélt, kilomizott ócskaságok mennek, másfélszer, kétszer magasabb áron, mint azelőtt. Ez sem véletlen, hiszen a használt árak az újakhoz igazodnak és pl. most elsején is keményen meg fognak ugrani a Tillig árak és ez a trend már évek óta így megy.
De azért vannak szerencsés kivételek, lásd a filmünket, ahol 20-25 euróért mesés MÁV Nohabok leltek gazdára a csapatunkból. De sajnos tény, hogy ez a lehetőség rohamosan csökken. És ez vonatkozik a sínanyagra is, ahogy írod. Előbb-utóbb nem lesz mivel pótolni a korrodált szakaszokat. És aztán jöhet az újratervezés...
Ha jól emlékszem, akkor a Pilz Elite H0 geometriája lett "lekonvertálva" TT méretre. Aztán ez maga után vonta a járműtervezésben a minimális befutható ívsugár fogalmát, ami rendszerint R310 lett. Sok, csupán egyedi példákból kiinduló általánosítások kaptak szárnyra e témában az elmúlt években, de megmondom őszintén, hogy jó pár évig egy két nm-es, Bttb sínanyagból készített próbapályán teszteltem minden beérkező modellemet és nagyon kevés modell bukott el rajta. Rendszerint az öt csatolt tengellyel épített nagygőzösök (BR52, BR44) finnyogtak az R286-on, de ezek közül akadt, ami az újabb, R310-esen is méltatlankodott. Aztán a legismertebb tesztalany, a BR01-es bizonyos szériái röhögve futottak a 286-on, míg mások rendre kiemelkedtek a 310-esen is.
De mindettől függetlenül az irány a korszerű alapanyagok felé mutat.
Tehát summa summarum: azt mondom éljen békességben a két tábor egymás mellett.
Természetesen soha nem is volt kétség számomra, hogy a jövő az I profilé, hiszen bármennyire is próbáljuk még megmenteni a még fellelhető U profilos sínállományt csak fogyatkozik a mennyiség, hisz utánpótlás nincs, de azt Nektek is el kell fogadni, hogy még vagyunk egy páran, akik nem tudják elképzelni az életüket folyamatos sínpucolás nélkül.
OFF:
Fentebb az old timer autózás lett példának felhozva. Én inkább a vitorlás hajózásból hoznék példát. Gondolom, tudjátok, hogy a nagy tengerjáró vitorlások alkonyán, a gőzösök térnyerése előtt közvetlenül volt egy csomó ötlet a szél nagyobb hatásfokkal való hasznosítására. A hajók mozgását elősegítő turbina lapátot nem a gőzösökkel kapcsolatban találták fel, (kezdetek kezdetén lapátkerekes gőzösök voltak) hanem az un. forgóvítorlás hajók meghajtására próbálták alkalmazni. Úgy tudom, hogy ezekből végül is soha egyetlen életképes példány nem készült el, ez csak technikai érdekesség maradt. Sokan nem fogadják el a korral való haladás szükségességét, és foggal-körömmel próbálják a régi dolgokat karban tartani, fejlesztgetni. Azt hiszem én is ezek táborába tartozom.
DE! Vitorlás hajók még ma is vannak, pedig lassan maga a hajózás is kezd „kimenni a divatból”, a repülés térnyerésével.
ON:
Gmarc! Ha később elakarod adni azt a doboznyi sínt akkor ne felejts el szólni nekem! Köszi!
Áhhá, szóval azért gyártja még mindig a Tillig az összekötő és szigetelő tüskéket :D Ez az okos megoldás nem a Penny :D Ami nagyvasúti modellsínnek korszerűtlen, jó lesz még bemacskakövezett villamos sínnek, ahol a kutyát nem érdekli hogy modellezve van-e a nyomvályú, vagy nincs. Egyébként gyanús volt nekem, hogy ez áll a dolog háta mögött, de te most megerősítetted azt:D
A nagyvasutas topikon még a hőskorban volt egy "fehérnégyzet" nevű oldal ahová mintegy kérdés-válasz táblaként össdzeszedtük az újra és újra feljövő kérdéseket. Ha van aki vállalja a tudás összegereblyézést, ilyet lehet csinálni. Igaz, azt a Freeweb elnyelte anno... :(
Amúgy nekem is van egy nagy doboz kalapsínem, egy egész terepasztalnyi, mondhatni. De rájöttem, hogy ha a közeljövőben tényleg rászánom magam az asztal megépítésére, akkor mindenképp I-profilos lesz a pálya, úgy is terveztem meg. Mintegy 100 ezer Ft-ba fog kerülni a sínanyag, de már spórolok rá. :)
És ezért nincs köszönőviszonyban sem a tillig sínanyag geometriája a bttb-vel. :-) Lehet, hogy kicsit túlhangsúlyoztam a váltó problémáimat (de majd megoldom), de váltó nélküli szakaszokon döbbenetesen jól futnak a régi ndk göncök is.
Egyébként itt nagy bőszen járatom a pofámat, miközben épp most esett le a tantusz, hogy a Tillig Luna villamos sínrendszere éppúgy kalapsínből van megépítve, mint a régi geometria. Tehát ebből a szempontból Mea Culpa, viszont az I profil térnyerése nem véletlen, hiszen Hans-Jürgen Tillig korai cégösszeolvasztásai a sínanyagot gyártó Pilz-et is érintette, így kézenfekvő volt, hogy ezt a produktumot kell támogatni a fősodorban.
Lehet ám, hogy ez a kérdéskör - mint korábban is annyiszor - már-már hitvitába, meg a szociális körülmények ecsetelgetésébe torkollik, ezért is írtam, hogy nincs értelme csak azért ideológiát kovácsolni a régi sínek használata köré, mert az illető csak ezt tudja megfizetni és könnyebben talál ilyet lomtalanításban, mint vadonat új ágyazatost.:-)
A vasútmodellezés technikai "sportág". El kell fogadni, hogy az egész világot érintő technológiai változások ide is begyűrűznek. Ezeket a fejlesztéseket a fogyasztóval fizettetik meg - normális gazdasági környezetben. De itthon ez nem igazán mondható el, ezért jön a képbe az "okosba" faktor. Csak ugye a sínanyagok mellett rengeteg másra is szükség van, amit egyre nehezebb és egyre drágább manapság beszerezni, mondjuk eredeti állapotban. Tehát ez a része itt lép át az oldtimer autózás gondolatiságába. Mert hiszen az új fejlesztésű kiegészítők, járművek, házak már nem férnek bele ebbe a kategóriába.
Nekem is van még jó pár olyan Zeuke és Bttb modellem, amit csak azért tartottam meg, mert 1. vagy újszerű állapotban van, 2. vagy annyira fontos állomása a modellgyártásnak, hogy nem maradhat ki a gyűjteményből.
Kb. 6 éve én is bevásároltam kalapsínes anyagból, voltaképpen csak új síneket vettem (jó áron, olyantól, aki már akkor váltani készült). Aztán pár évre rá rájöttem, hogy ez zsákutca. Ezért vannak most nálam folyamatosan eladó sorban ezek.
De maradjunk a kispénzes indoknál. Ok, pár ezerből kijön egy pálya, sok idővel, megannyi tornamutatvánnyal karban is tartható. Gazdasági okok, no meg a jó ajánlat útján a modellező gyűjteményébe kerül egy 10 ezer ft-os Piko Taurus. A többihez képest korszerű (sic!) modell, árban abszolút versenyképes egy Bttb Nohabbal. Rákerül a kalapsínes pályára és a tartósabb használat után kiderül, hogy a nyomkarimák pengeélesre koptak, az áramszedés tönkrement, stb. A teljes rendbehozatal kb. 6-8 ezer ft.
Ha ezt a pénzt a modellező új pályaanyagra költi, akkor enyhébb íveken, kevésbé kitetten közlekedhet az új mozdonya.
Sajnos el kell azt fogadnunk, hogy éppen azt az időszakot éljük, amikor erősen el kell gondolkodnunk azon, hogy van-e létjogosultsága a régi technológiának, nem nosztalgia szempontból, hanem üzemszerű használatnál. Az új geometria a Pilz alapokon a 20. évét tapossa. Szerintem már bizonyított és minimum van még benne ennyi. Az biztos, hogy 20 év múlva könnyebb lesz pótolni, vagy bővíteni, mint akkor az U profilost.
Szentpétervárott sokmindent kipróbáltak már Szvetlanáék.:-) Nekem sem volt a kezemben, de gyanítom, hogy azonos forrásból származott, mint a csehek flexivágánya. Egyébként ez utóbbi ma is kapható és nekem is van ilyen az egyik diorámámon, nagyon szép. Méretben pedig 2,07-es, akárcsak a Tillig.
A korábbi és sokak számára az egyetlen tudásbázist jelentő hozzászólás-láncokat jelen fórum, azóta már más vizekre evezett, egyik felügyelője sajnos egyetlen mozdulattal átadta az elmúlásnak. Így sajnos több ember, sokévi munkája veszett kárba azáltal, hogy a témák nem köthetők az ismert nick-ekhez. Hiába próbáltuk szép szóval, sörözési invitálással, megbékéléssel rendezni az ügyet, sajnos valahol nagyon elpattant a húr. Ez van, ezért jött létre a másik felület, ahol kapcsolódó írásokkal, cikkekkel fel-felélednek ezek a témakörök. Magam is igyekszem a saját lapomon megírni a tapasztalatokat, de én senki vagyok az egész közösség tudásához képest.
Majd nyugdíjas koromban talán eljutok oda, hogy valahol katalogizálva lesznek ezek a témák...
A nyomkarima minden méretarányban gondot okoz, ha régi a modell. H0 Lima, Hamo mozdonyok tucatjai kerülnek nálam eszterga alá, mert a tulajdonosuk, bár megbecsülve a régi konstrukció előnyeit és szépségét, mégis új síngeometrián használná őket, sőt nem kevés esetben digitalizálva.
Akkor bocsánat, nem szóltam. H0-nál tudom, hogy az NDK-s Piko járművek kerregnek a 2,1-es vágányon. No, ötletem van, persze az is lehet, hogy spanyol viasz: Azokat a témákat, amik így két évente előjönnek, összegyűjteni, kimerítően leírni, mi honnan hova, s miért... és ha újra feljön, akkor csak bedobni a linket, mint amikor valaki az elektromos bekötések felől érdeklődik, a rumiát. Nem a feladat kibújás alól, szívesen megírnám én is, de mint cirka két éve megTérT ember nem a legalkalmasabb vagyok, de valaki nálam tapasztaltabb kolléga megcsinálhatná.
