Magában a környéken is elég nagy van, hiszen nappal majd megdöglesz a melegtől, éjjel viszont ajánlatos a hálózsák, ha nem akarsz fázni. Lehet, régebben még nagyob hőingadozás volt. Sajnos nem jártam egyik piramisban sem, fizikus sem vagyok, hogy tudjam, azok a kövek mennyire hővezetőek, de ez a napos dolog elgondolkodtató. Talán ha kitalálnánk valami kézzel foghatót erre a "napelemes" elképzelésre, még esetleg a piramisok tájolására is lenne magyarázat, elvégre ha máshogy fordítanák, nem így sütné a nap...
Ezt a vizszivattyut ne ejtsuk ilyen konnyen. Attol, hogy elso hallasra kicsit hujesegnek hangzik az elmelet meg nem biztos, hogy rossz. Ha logikus es egyertelmu megfejtese lenne a piramisok epitesenek, akkor mar tudnank.
Szoval a viz pumpalasahoz nem kell okvetlenul eges. Eleg, ha van ott 'valami' ami valamilyen hatasra kitagul es osszehuzodik. Ehhez nem kell okvetlenul tuzeles.
A szelepekrol pedig az a bizonyos femajto jutott eszembe amit a robot talalt a legjaratban. Nem lehetett ez a szelep?
Tökmindegy, akárki gyújtott volna be, akkor sem működik.
Viszont ha működésképtelen, ugyanakkor baromi strapás a megépítése, akkor olyan nem is épül.
A piramis megépült, az tény, de ilyen "vízszivattú" nem volt benne, az is tuti.
És a működésképtelenséghez képest már az égésnyomok hiánya is részletkérdés.
"a Nagygaléria (Upper diagonal) nem véletlenül olyan szerkezetű a lépcsősen befelé hajló
tetejével, hogy a KÍVÜLRŐL ható nyomást állja."
Bocs, ez triviális, elvégre a piramis felét rápakolták, muszáj állnia víz nélkül is.
"kövek súlyából eredő mechanikai szilárdság szvsz elegendőnek túnik a víznyomés ellen, legalábbis FÖNT. "
A vízben a nyomás lefelé nő, de a kövek nagyobb sűrűsége miatt alul egyre stabilabb a szerkezet, a gond a gáznyomással van, ami félkész piramis esetén legfölül lelökheti a fedőt.
"Ezenkívül a kifogástalan illesztések nemcsak víz, de lég-tömítőek is. "
A kevésbé kifogástalanok meg eresztenek egy kicsit, de ez a víz esetén kevésbé zavaró, a vákuumot viszont cefetül lerontja.
"Azonkívül a Nagygalériának össze-vissza kellett volna égnie,"
Ezen még úrrá tudnék lenni, ha más baj nem volna: tűzálló bélése volt, amikor már nem kellett, azt kihordták, a falakat meg átcsiszolták kissé, és kitakarítottak hogy tök újnak tűnjön az egész.
"A technikatörténetből ismert a gőzgép, ..."
Úgy vélem, az atmoszférikus gőzgépre gondolsz, annak volt dugattyúja, különben gondban lettek volna vele (emelési mélység <10 m miatt) Ez egy ravaszabb szerkezet annál, hiszen ez egy atmoszférikus/túlnyomásos folyadékdugattyús, és hidraulikus erőátvitelű gép lenne, ha működőképes volna. (Így viszont fantazmagória, aminek előfeltétele hogy kitalálója a számokkal hadilábon álljon)
A szavazással kapcsolatos gondolataimat már korábban kiadtam magamból, minden erőmet nem kötötte le. Legutóbbi feltűnésem óta időnként benéztem, de éppen semmi hozzászólni valót nem találtam. Most igen.
Pumpa:
A rajz szerint a "water level and source" és az "upper diagonal" vízszintje között mérendő a max. 10 méter. Ha jól betüzelünk az "upper diagonal"-ba, akkor valóban felnyomhatjuk a vizet, egy bizonyos magasságig persze, mert a köveket a gravitáció tartja össze, ha túl nagy a nyomás, a felső kő ellebeg, mint egy légpárnán. (nem túl messzire, mert a túlnyomás kiszökik, de akkor meg a víz nem emelkedik)
Kérdés persze, hogy mekkora tüzet kell rakni értelmes eredményhez. És ott tartunk, hogy hagyományos tüzelőanyagból többet kellene odacipelni, mint a felhordandó kövek súlya. (A "honnan" kérdésétől ezután el is tekinthetünk) Azt meg senki ne akarja beetetni, hogy a hagyományos tüzelőanyagoknál nagyságrenddel jobbat tudtak, mert az azt jelentené hogy atomreaktort üzemeltettek miközben egy közönséges háztartási centrifugálszivattyújuk, vagy fém nyomócsövük nem volt.
Hogy az arabul beszélő helybeliek valóban arabok voltak-e vagy a fáraó unokái, az a mi szempotunkból közömbös. Rasszista én sem vagyok, csak láttam a filmet. Minden maradék tiszteletem az egyiptomi munkásosztályé, de azok ott konkrétan több energiát adtak le akusztikusan, mint mechanikusan. ; - )
Ezzel nincs baj, egyedi melónál részben természetes is, csak figyelembe kell venni ezt az extrapolációnál.
Az óriási (100 tonna feletti) tömbök emelésén kívül én már nem látok igazi problémát a piramis- illetve templomépítés technológiájában. Úgy vélem, hogy erre is kell lenni jó megoldásnak, mégpedig úsztatás nélkül. Ugyanis úsztatás esetén a felvételt és a lerakást mindenképpen úsztatás nélkül kell megoldani, és ha 20 cm-t tudnak emelni, akkor 20 méter sem probléma, az oldalirányú mozgatás meg - mint láttuk - nem igényel vizet.
Szerintem a hajós módszer úgy túlbonyolított, ahogy van. Ez persze nem cáfolat, de mindenesetre gondolkodásra serkent.
Ahogy Sörös úr meséjét nem vettük készpénznek, az ellenkező oldali híreket is kritikával kell fogadni. Az hogy érkezik egy futóbolond, ott nem olyan nagy szenzáció, ráadásul mint fizető vendéget ki semröhögik nyilvánosan. Teljesen igazuk van, még akkor is, ha a Vörös Győző féle esetektől eltekintünk. (Nem a többszáz évvel félredatált "királysírjára" gondolok, hanem hogy azután Taposiris Magnában mégis talált valami jelentőset, kár lett volna világgá kergetni)
Csak egy megjegyzés Sörös úr kinti kalandjához: most jött vissza egyik egyiptológusunk a tetthelyről és kiderült, hogy egész Egyiptom rajtunk röhög, a tv2ős műsornak meg a fele sem igaz. Szó nincs semmiféle elismerésről, max a taxisofőr bálványozta a jól fizető kuncsaftját, a "professzort".
A hajók ellenoldali kikötésére én is gondoltam, ez viszont hihetetlenül megbonyolítaná sok hajó együttes munkáját szóval egyszerűen ostobaság.
(1913) peacemaker666 és (1922) Total-brutal
Sokkal könnyebb zsilipelni, mint vontatni.
Igen, azokon a helyeken, ahol a víz magától "megy fel" a felsőbb szintre.
Csakhogy a piramisoknál - anmennyiben nem tételezünk fel valamilyen misztikus vízpumpát,
a zsilipkamrákat megtöltő vizet fel kell cipelni az aktuális legmagasabb pontra.
Aztán amikor a hajó feljebb megy egy zsilipkamrával, akkor a vízkiszorításánál kisebb
haszos teher emelése kedvéért a zsilipkamra térfogatának megfelelő mennyiségű vizet
kell leengedni.
Energetikailag nem üzlet, a rampán vontatással sokkal jobban járnak. Anyag a rampába
is kell, de ha viziutat épít, abba is, ráadásul a zsilipkamrák kialakítása is macerás.
Ugyanakkor a 440 tonnás követ el bírom képzelni, amint nagyjából sík terepen
2000 ember vontatja, netalán igavonó állatok százai húzzák. Magába a piramisba,
ha jól tudom 60 tonnásnál nagyobb köveket nem építettek, és az ilyen nagyokat sem
túl magasra.
(1928)
"....mivel vontatták egyre nyugatabbakra eleink a kurgánokat :-)"
Áltudományos babona: a kurgánokat - mint nevük is mutatja - nem vontatták,
hanem kurgatták, esetleg gurgatták (mai magyar nyelven görgették,) amit legömbölyödött
formáik is igazolnak. Kérdezd csak meg Grespiket. Most úgyis rá fog érni.
(1932) peacemaker666
"Azt egy-két filmben láthattuk, hogyan próbál néhány szerencsétlen arab egyetlen kis
kőtömböt az általad ismertetett módon megemelni, de azt is, hogy a módszer halálra van
ítélve nagyobb kövek esetén, annyira instabil az az ideiglenes építmény, amelyet ilyenkor
célszerű (?) lenne használni.)"
Ugyanazt a filmet láttuk, mégsem ugyanazt láttuk. A szerencsétlen arabok valóban
inkább szerencsétlenkedtek, mint dolgoztak. Többet lármáztak, mint húztak. Életük első és
egyetlen kőtömbjét mozgatták, és nem is láttak előtte hasonlót. Ráadásul a vezetés sem
volt igazán határozott. Ahhoz képest egész jók voltak, de az biztos, hogy
már a másodiknak is sokkal ügyesebben álltak volna neki; a piramisépítőknek viszont már a piramis megkezdésekor kidolgozott és begyakorolt módszerük volt, hiszem minden
munkafázist korábbi, kisebb épületeken találtak ki.
(1940) kiran
3. A hivatalnoknak egy kérdése lehetett, "Komolyan gondolja mindezt?"
Az igenlő válaszra lemondóan legyintett, és csak annyit gondolt, "végülis
ezzel is minket reklámoz..."
Hazánkfia pedig valóban megfelelt minden kérdésre.
(1942) redhut
Hajóval követ emelni lehet, csak nem érdemes. Ha a hajót a medence (lavór) túlsó oldalához kikötöd, az emelőkötél nem fogja tudni elhúzni. Viszont az a probléma továbbra is megmarad, hogy
a hajón jövő-menő emberek ereje nincs kihasználva. Ezen semmiféle trükkös mechanika,
a kövek megfogásával, mozgatásával, emelésével, stb kapcsolatos részletkérdés
tökéletes kidolgozása nem segít. A rossz erőkihasználás miatt ugyanis a munkáslétszám
valóban elviselhetetlenre nőne.
(1956) kiran
Azért azt még jó lenne tudni, hogy ez mitől fog pumpálni. Mert ha a sürített levegő
hajtja, akkor csak egy a kérdés, hogy azt mi hajtja? A vákuum ugyanis, mint tudjuk,
ha a fene fenét eszik, 10 méternél nagyobbat nem emel a vízen, ráadásul égetés után
megnézem én azt a vákuumot. Ezzel a módszerrel már 2 méter is csúcs!
Szeretettel meghívunk minden érdeklődőt a Vámbéry Ármin Keleti Szabadegyetem által szervezett vitaestre. Téma: Mi az igazság a piramisokról? Kik és hogyan építették a gízai piramisokat? Egyistenhívő volt-e Ekhnaton? Mit talált, és talált-e egyáltalán valamit a magyar Indiana Jones Montuhotep Szanhkaré sírjában?
A vita színhelye: IX. ker Friss u. 2. Lengyel Gyula kereskedelmi Szakközépiskola épülete fszt. 6. terem. (Pöttyös utcai metrómegállótól 5 percre)
Duda
ha hallgatod a híreket Arafatékról akkor könnyen találsz összefüggést...
Nem mindenki szereti Egyiptomban sem Izraelt, különösen ha palesztinokat ölnek :-(
És ha emlékszel még egy kicsit szarrá verték anno az egyiptomi hadsereget is, ennek emlékére a Sinai-n olyen utak vannak mint Kaliforniában..
Eke
..na tegnap meg volt egy kis "rendesebb" tüntetés Kairóban, könygázas oszlatással, a haverom éppen a Zoo-ban volt ahonnan evakuálták ôket, mert befújta a masszát a szél: Leírása szerint az elefánt bömbölt mint az állat az Orix-meg falnak ment, ô meg köpni nyelni nem tudott. Amikor írta a mélt akkor is egy rendes höbörgô tömeg nyomult az internet kávézó elôtt.
Itthon meg az idei túristautak slágerének tippelik az egyiptomiakat, hát kalandtúrának biztos jók lesznek :-((
ugyanaz, lassan (2-3 hét) már haza felé jön! Nem tudok részleteket de a levelébôl az derült ki hoigy sötétedéskor indított, vélhetôleg fehét pólóban és reflektorral bevilágították mint extra túristalátványosságot, és ahelyettt hogy felment volna lemászott. Na ekkor vitté be a sittre.
Remélem megcsinálta kért anyagot mert ha nem zavarom vissza :-))
a haverom tegnap 1 napot töltött a Ghizai sitten. Egy rikitó színű pólóban kezdett a nagypiramisra felmászni.Aztán kiengedték. Remélem azért megtalálta a vízkövet az építôkockák felsô lapjain :-)
Ahethotep és Ptahhotep közös masztabája (apa-fia) Szakkara nyugati részén található. Van egy két képem a Siliotti-féle albumból, de természetesen nem arról a részről. A fotó szerintem is hamisítvány, de utána tudok nézni.
Kunkel elméletét hívei azóta tovább fejlesztették, ami még így is elég zavarosnak tűnik! Az ohioi feltaláló szerint a kamrák, folyosók és a Nagy Galéria elrendezése megfelelt egy 19. századi hidraulikus búvárdugattyús szivattyú elvének. De ezt a nyomószivattyút el kellett látni folyamatos vízforrással. A vízforrást a híres Moeris-tóból (Fajum) kapták volna, ami 74 km-re délre található Gizától. Hérodotosznak ugyanis azt mesélték a papok, hogy a hatalmas víztározóból kis föld alatti csatorna szállította a vizet Memphisz irányába. Ezt vezették el a piramis föld alatti kamrájához.
Hogy a Khephrén piramisban nem volt ilyen, az a hívei szerint nem lényeges. Például John Cadman szerint ez a kamra föld alatti összeköttetésben állt a Szfinx dombjával. Cadman szerint a vízpumpának három funkciója volt: 1. vízzel lássa el a piramis belsejét, 2. gondoskodjon a 440 Hz-s impulzusról és 3. ugyanezt biztosította más gizai építmények számára. Egyébként szerintük a föld alatti kamra vakvágata tovább folytatódott a falban egy légkamrához vezetett, vagy talán ez vezetett a közeli piramisokhoz, hogy az építéshez szükséges vízzel lássák el azokat is…
A Nagy Piramis körüli medencét a kőfalig az ún. menekülőjáraton keresztül töltötték fel az építés kezdeti szakaszában, tehát amíg az elérte a piramis alatti természetes domb 9 méteres magasságát, vagy amíg elérte a menekülő járat felső csúcspontját, ami több mint 21 méterrel van az alap felett. Ha jól sejtem innentől már a légjáratok csatornáit kellett használniuk.
Az az igazság, hogy nem vagyok biztos abban, hogy ez a kép valódi e?
Jelenleg még erős a gyanúm, hogy csak egy fake fotó, de azért bedobtam ide, hátha megkavarja egy kicsit a fantáziát ... :o)
A kép állítólag észak Saqqarában látható, Ptahhotpe masztabájában. A fotó, és hír állítólag megjárt már néhány TV társaságot is, az Olasz TV "Stargate - linea di confine" műsorában csupán illúziónak minősítették.
Lehet, de én azért megnéznék néhány máshonnan származó képet is.
Már 2 hete keresgélek a neten, de eddig szinte semmit sem találtam az adott masztabából származó fotók ügyében. De majd csak ...
Lefigyelem az utóbbi években megjelenő könyvek vagy az Interneten zajló –főként angol nyelvű- irományok tömkelegét a Nagy Piramis építéséről (miért mindig csak erről, mikor a Khephrén piramis alig kisebb, de tömörebb és az alsó két burkolati sora nem mészkőből, hanem gránitból volt?). Nem tudom mennyi ideig folyik még a Nagy Piramis építésének módjáról való misztifikáció?
Ezen rögeszmék lényege, hogy „képtelenség volt annyi idő alatt vagy olyan módszerekkel felépíteni a piramist, ahogy a régészek gondolják”. Unatkozó tanárok, építészek, kohómérnökök, zenészek, agyas szektavezérek, földmérők, geológusok, antropológusok, női médiumok és más hasonszőrűek utasítanak vissza régészeti kutatásokat, azzal az ürüggyel, hogy az egyiptológusok képtelenek megoldást találni a „piramisépítés rejtélyeire”! De ez a maximum. Egyszerűen nem ismerik az immár jó húsz éve Gizában folyó ásatásokat, sőt, szerintem nem is tudnak ezekről. Nem ismerik a legújabb egyiptológiai munkákat, de nem is érdekli őket, hanem rendszerint előállnak a saját, pár órai intenzív gondolkodást alig igénylő sületlenségeikkel. Sokszor nem is új ötletekkel állnak elő, hanem egy velük egyívású szerző korábbi agyszüleményét rángatják elő, mint új teóriát (az pedig szinte már természetes, hogy erről sincs tudomásuk).
Hérodotosz –2000 évvel az építés után- leírt egy szóbeszédet, hogy az építésnél rövid fagerendákból álló gépeket használtak (talán a saját korának kötélcsörlőit vagy csigasorait tulajdonította az építőknek). Ettől aztán úgy beindul az agyuk, hogy a legbizarrabb gépi emelőket konstruálják. Vízimalmokat, hatalmas csörlős szerkezeteket, óriásdarukat, szivattyúkat, meg tudom én még mi a francokat álmodnak a piramis mellé. Ugyanakkor elfeledkeznek a legegyszerűbb módszerről a piramisnak emelkedő töltésről, az építési rámpáról. Nem, ők mindenáron géppel akarják felcibáltatni a köveket!
Pedig Diodórosz vagy Plinius szintén járt Gizában, több mint kétezer éve, ugyanakkor nekik építési rámpákról beszéltek a helyiek. Ezzel nem is foglalkoznak az újsütetű kutatók, ez túl egyszerű, meg olyan vulgáris…
