AS 340-esem gyönyörüen jár - fejjel lefele. Billegővel felfele az istennek sem akaródzik neki billegni. Valószínünek tartom, hogy a billegő tengelyvégéről hiányzik minimális darab, én semmi hiányt nem találtam benne, esetleg talán harmad miliméternyi.
Mellétekerted, ennyi. Ha a dobra tekeredik egyenetlenül, az nem gond, az első átfutásnál elrendezi magát, de ha a csigára, akkor elakadhat. Óvatosan, lassan kell először felhúzni, és igazgatni, hogy jól tekeredjen a csigára. Aztán a lejárás után úgyis a helyére kerül.
Köszönöm a választ! Nagyjából így csináltam s jelenleg már jár a kicsike. Az a gondom akadt, hogy felhúzásnál a lánc nem pontosan csiga csigavonalát követve tekeredett át hanem rendetlenül. Valahogy alulról túl hamar felsőbb csigaszintre került :-(. Most várom, hogy lejárjon közben igazgatom a dob palástján. Esetleg valami ötlet?
Így biztosan nem. Tutira leesik, nyomaték alatt meg összerakhatatlan.
Ami nekem legjobban bevált, az az, hogy a teljesen összerakott, de még billegő nélküli szerkezetnél a kiegyenlítő csigába beakasztom a lánc végét, a másikat a rugóház dobjába (általában átfűzve meg kell vele kerülni egy távtartó oszlopot is), majd a rugóház alsó, számlap alatti rögzítő kilincsét kiakasztva egy megfelelő felhúzókulccsal vagy kisebb sikattyúval elkezdem lassan-lassan feltekerni a láncot a dobra. Ujjal leszorítva kell feszesen tartani, és féloldalasan tartva, a levegőben lógva kell hagyni a láncot szabadon mozogni. A végén feltekeredik, megfeszül, a végállásig eltekeri a kiegyenlítő csigát, és ekkor kell ráhúzni fél-egy menetet a rugóra, majd beakasztani a rögzítő kilincset. Három-négy kéz és kezenként legalább nyolc ujj komoly előnyt jelent. :-)) Körülményes szerelhetőségű, de végeredményben nagyon hálás szerkezetek.
APT! Az első kiegyenlítő-csigás hajtómű összeszerelésénél tartok, amikor a futómű, a csiga és a dob a helyén, át kell cséválni a csigáról a dobra a láncot s mikor ez megvan, kell feltenni a felső csapágylemezt? Jól jönne egy kis segítség...
Igen, de a mutatók túl szépek és épek, és erős a kontraszt a festékkel, ami először szúrta a szemem. A másik a számlap. Szerintem "antikolt" festékkel felújították, és átépítették. Persze bármi lehet, de milyen célból csinálták volna? Mert ekkoriban "szórakozásból" nem építettek karórát a szovjetek, leginkább katonai feladatokra jutott belőlük. Akkor viszont ismertebb lenne szerintem.
A világító festést érdemes nézni. A mutatókon is, meg a számlapon is. Nagyon nem néz ki újnak, viszont ez az elrendezés tényleg kevéssé valószínű. Viszont a szerkezet eredeti. Szóval érdekes.
Szerintem túl szépek a mutatók (túl fényesek), és a számlap is. Arról nem beszélve, hogy akkoriban a regulátor -elrendezés karórában nemhogy szokványos nem volt, de ismert sem nagyon, és az oroszok nem nagyon módosítottaka sorozatgyártott óráikon szerkezetileg. Egy dátummodul maximum. Én azt mondanám, itt valami nincsen rendben - de ez én vagyok.
Egy hétig szabadságon voltam, mondhatni összefüggően szereltem. Látom ti is dolgoztok.
A kis női Doxa végülis kapott egy kis Stowa női rugót Braguet-ívre hajlítva, és most napi egy órán belül van :-). A tulajdonos azt mondta, színházra ez elegendő pontosság. Azért ha az életben látok egy ilyen rugót, akkor majd lecserélem. Érdekes, egy ilyen kis órában hőkompenzélt billegő volt.
A többi dolgot fényképpel akrom mutatni, de ebben most akadályoztatva vagyok.
Pedig ez a számlap jó munka. De nem állítanám, hogy gyári, ahhoz látni kellene. Ha túlságosan új, az gyanús. Tény, hogy készültek ilyen stílusú-megjelenésű számlapok anno is. Az is tény, hogy ránézésre igencsak eredetinek, korosnak tűnnek a mutatók. Viszont ezek lehetnek eredeti mutatók akár a hagyományos kivitelből is. Szóval ez lehet egy későbbi igen jól kivitelezett átalakítás, meg esetleg eredeti is - ez utóbbit furcsállnám, mert ilyen stílusú órákkal eredeti oroszban soha nem találkoztam. De egy kép alapján meg nem mondom, mi az igazság..
A kérdés már csak az, hogy ki alakította át. Mert ilyen gyári verzióról még sehol sem hallottam, (ami persze egyáltalán nem zárja ki létezését) viszont házi átalakítás esetén már nem olyan érdekes számomra. Ha viszont eredeti gyári lenne, akkor nem nagyon nyugodnék, amíg meg nem veszem.
A számlap eredetiségét is fenntartásokkal kell már manapság kezelni a régi orosz órák esetében. Oroszországban tömegesen készítik a retro megjelenésű számlapokat a régi, ritkábbnak számító orosz órákra, meglovagolva a jelenkori divatot. Ugyanis nyugaton is egyre népszerűbb a régi orosz órák gyüjtése. Találkoztam már gyönyörű számlapos, de egyébként kopottas Volna Precisionnal, Szputnyikkal, Szaturnnal, stb.
Hát, effélét még én sem láttam. A szerkezet minden kétséget kizárólag eredeti. Sőt, ránézésre, a képek alapján bizony régi a számlap, a mutatókészlet is. Ilyenre átalakítani amúgy ezt az órát egyáltalán nem akkora feladat, egy álló csap áthelyezésével megoldható, de meglep, hogy készült ilyen. Márpedig a képek alapján valószínűsíthetően tényleg készült.
Tanácsot kérnék egy szerkezettel kapcsolatban. No nem szerelgetni akarom, egyszerűen csak arra lennék kíváncsi, hogy ...
Szóval, találtam a web-en egy régi ruszki órát, amilyennel még sosem találkoztam. De még csak nem is hallottam ilyenről és őszintén szólva vannak is kétségeim vele kapcsolatban.
Egy zsebórabeépítéses karóráról van szó, amelyeket a múlt század közepe táján nagy mennyiségben gyártottak az oroszok. A szerkezet (alapja) az ismert Hampden alapú Typ 1-es. A bibi ott van, hogy az órán a mutatók regulátor elrendezésűek.
Nekem kételyeim vannak az eredetiségét illetően. A kérésem az, hogy a szerkezetre kukkantva mondjatok véleményt, hogy lehet-e ez ilyen mutatóelrendezésű óra! Feltéve, ha ez így megállapítható egyáltalán. Én sajnos nem látom át a műszaki hátterét ennek a mutatóelhelyezési formának.
Tehát lehet-e ez egy eredeti óra, vagy beigazolódik a gyanúm és csak egy huncut tákolmány?
Akkor ez egy nagyon jó szerkezet. Esetleg egy fotót dobnál róla? A Gustav Beckerek amúgy egy magas minőségi kategóriát képviseltek, precíziós ingával azoktól nem is ment csodaszámba az ilyen pontosság.
A Kienzlének is sok szerkezete volt, az igen egyszerűtől a komolyabbig, a legegyszerűbb drótingától a kompenzáltig. Ez bizonyára valami jobb fajta.
Péter, ez a mui lakásunkban több, mint egy éve folyamatosan így megy... Semmi elmászás. Pedig: hol volt fűtésünk, hol nem... Amúgy amikor áttisztíttattam az órásunkkal, s rákérdeztem, milyen pontosság várható tőle, azt válaszolta, hogy heti 1-2 mp., s szerinte ugyanez várghatzó egy szintén korabeli, jó minőségű, masszív Gustav Becker - szerkezettől is...
Nem, valóban nem volt felsőkategória, de a jobb szerkezeteiben mind a bimetál billegő, mint a Breguet spirál előfordult. Precíziós órát anno ők is készítettek, és az az 1930-as évek előtt bimetál, vagy Gillaume billegőt jelentett.
Ki lehet fogni ilyet, nálam is megy a házban két régi falióra állandóan, sokszor napokig szinkronban ütik az órákat, aztán lassan elmásznak egymástól is, meg a tényleges pontos időtől is. A hőkompenzáció hiányosságai miatt valószínűleg ahogy a lakásban változik kicsit a hőmérséklet, változni fog a járás pontossága is. De még a légnyomás változása is befolyásolja picit. Az jó kivitelű, Graham járatos ingaóra amúgy - különösen a súlyhajtású - állandó környezeti hőmérséklet és légnyomás mellett hihetetlenül pontos tudna lenni. A jól kompenzált (és légnyomás-kompenzációval is rendelkező) órák pedig a gyakorlatban is azok. A legjobb, hermetikusan zárt burában járatott Rieffler, Strasser járatos csillagászati normálórák már egy évszázaddal ezelőtt is képesek voltak évi néhány, mindössze 2-5mp körüli eltéréssel járni, ami még egy mai precíziós kvarcórától sem igazán elvárható.
Ez egy tipikus korabeli "doctor's watch", szimpla másodperc-stop funkcióval, és nagy központi másodpercmutatóval. Ahogy azt tippelted: kronó helyett volt ez a funkció, természetesen nullázási lehetőség nélkül, és az időbeállítás elvesztése mellett. De pl: pulzus-számlálásra, sporteseményeknél ettől még simán használható volt. A következő fokozat volt a független másodperces, "independent-second" konstrukció, ahol külön rugóházzal hajtva volt egy második féljárat, amely egy akadó csillagkerékkel kapcsolódott a gátkerékhez, és ezt szintén meg lehetett állítani majd elindítani, de ettől függetlenül az alap óramű járt tovább (a honlapomon van egy ilyennek a felújításáról kis iromány). Egy változata volt a "second-morte", ahol a nagy központi másodpercmutató másodpercenként ugrott, és mindig osztásra állt.
A hat óránál lévő pöcökkel meg lehet állítani a billegő tengelyt. Mire szolgál, hiszen ekkor az időmérő funkció is meg áll. Ez is valami korai "stopper"? Egyébként ref. 39112, angol szerkezet, központi másodperc, csak nekem az aranytok hiányzik :-))
Semmi ilyesmi. Csupán az eddigiek alapján úgy gondoltam, hogy az AS nem éppen a felsőkategória. Nekem viszont valami miatt a bimetál billegő valahogy mindig valami nagyon igényesnak tünt.
Mindenesetre szétszedtem már, valszeg még ma össze is rakom, nem tünt túlságosan mocskosnak.
Viszont szükségem lenne valami számlapra hozzá.
Ha esetleg valakinél lenne elfekvőben ilyesmi szívesen fizetnék érte.
Ingás.Úgy mérjük, hogy minden szombaton - általában délelőtt - szoktuk felhúzni, s legalább egy -két hónapja nem állítottunk semmit a percmutatóján, mégis, szinte másodpercre a rádióval együtt üti el például a delet. Hol 2-3 másodperccel később, hol kicsit - ugyanígy pár másodperccel - hamarabb, gyakran pedig egyszerre.
A napokban szereztem be egy AS 340-es szerkezetű órát. Igen szépséges darab, meglepett viszont hogy a billegő bimetál (bár lehetne egy kissé nagyobb is). Most akkor az AS gyártott ilyesmi, igényesebb darabokat is, vagy abban az időben egy bimetál billegő nem számított annyira igényes valaminek? A tokja egy korabeli divatú krómozott, számlapja meg nem eredeti (az a szokványos, valszeg Magyarországon csináltatott, aranyozott számos, lapos számlap).
Csinálnék egy képet is róla mert igen szép billegő, sajna most nincs a közelemben fényképezőgép.
