Keresés

Részletes keresés

szuperfizikus Creative Commons License 2023.01.06 0 0 1506

"Ennek okát abban vélem, hogy a hely teljesen ki van töltve anyaggal, ami miatt a téridő kvantumok kiszorulnak belőle. :-)"

 

 

És még az idő is kiszorul. Ez egy idétlen vélemény. 

Előzmény: őszszakál (1504)
szuperfizikus Creative Commons License 2023.01.06 -1 0 1505

Szerénytem, amit leírtál, az a sötét agyakkal függ össze-vissza. 

De ez csak az én szerénytelen véleményem. 

Előzmény: polária (1503)
őszszakál Creative Commons License 2023.01.06 0 0 1504

Nagyon tetszik a nyelvújításod, a Szerénytem. Gratulálok! Ha megengeded, hogy használjam néhol, nagyon örülnék neki.

 

„Tudjuk hogy a GPS müholdakon levő IDŐ siet  ezért néha vissza kell állitani a földfelszinen lévő órákhoz mert nem müködne pontosan a rendszer. Ugye világos hogy NEM AZ ÓRA siet odafenn hanem az idő. Ha az idő emberi "fikcio" lenne akkor az ilyesmi szóba se jöhetne :)))”

 

Ebben is azonos véleményen vagyok veled. Szerintem, a téridőnek diszkrét elemekből álló struktúrája van. A téridő kvantuma, a legkisebb helyet és a legkisebb időtartamot képezi. Ennél fogva, az anyag nélküli téridőstruktúrában múlik a leggyorsabban az IDŐ. Az anyag tömegnélküli formája már időben lassabb, de számunkra a leggyorsabb sebességet jelentő mozgáshoz tartozik. (sugárzás, hő)

A tömeget viselő anyag, a tehetetlensége miatt még lassabb mozgású időben, és a sebességben egyaránt. A sötét anyagnak, és az alap állapotú anyagnak nincsen hő-mozgása, vagyis abszolút hideg. A téridő struktúra fluktuációja, alaprezgése szintén nem kelt hő-mozgást, vagyis nulla Kelvin.

A nagyon nagytömegű objektumok eseményhorizontja mögött, szinte megáll az idő. Ennek okát abban vélem, hogy a hely teljesen ki van töltve anyaggal, ami miatt a téridő kvantumok kiszorulnak belőle. :-)

Előzmény: polária (1503)
polária Creative Commons License 2023.01.06 0 0 1503

Szerénytem

a tudóstársadalom többségéhez csatlakozni kisebb kockázat mert van a téridőnek a fogalomalkotó elménktől független OBJEKTIVITÁSA vagyis nem elméleti konstrukcio hanem materialis....ahogy fogalmaztad valóslétező  hogy aztán részecske hullám vagy mondjuk a sötét anyaggal függ össze a TÉRIDŐ SZÖVETE azt még kutatni kell !

Tudjuk hogy a GPS müholdakon levő IDŐ siet  ezért néha vissza kell állitani a földfelszinen lévő órákhoz mert nem müködne pontosan a rendszer.Ugye világos hogy NEM AZ ÓRA siet odafenn hanem az idő. Ha az idő emberi "fikcio" lenne akkor az ilyesmi szóba se jöhetne :)))

őszszakál Creative Commons License 2023.01.05 0 0 1502

Minden soroddal egyet értek. Kérdésem az, hogy szerinted a tér és az idő, vagy egybeforrva a téridő valóslétező, vagy emberi fikció? :)

Előzmény: polária (1501)
polária Creative Commons License 2023.01.04 -1 0 1501

Minden test mikro részecskéket,hullámokat,sugarakat bocsát ki és természetesen be is fogad.

Finomszintes összeköttetésben vagyunk a világ egészével testi értelemben is.
Ráadásul a lelki megnyilvánulásunk is hasonlatosan vibrál tova és vissza.
Minden lény kölcsönös cserél információt,érzelmet,akaratot,vágyat és matériát egymással és a kozmosszal. Ez természetesen tudattalan és automatikus lényegében.

Ez képezi technikai alapját a szenzitiv érzékelésnek,az intuiciónak és sugalmazásnak.

újszuper Creative Commons License 2023.01.03 -1 0 1500

A felszólítás idején még élt. Persze egyenesen akkor se válaszolt, soha semmire, már legalább tizenöt éve.

Előzmény: Mungo (1499)
Mungo Creative Commons License 2023.01.03 0 0 1499

Gyula, egyszer nem próbálnád ki, hogy a feltett kérdésre válaszolsz?

 

Nem tud szegény, mert halott. Béke poraira.

Előzmény: szuperfizikus (1496)
polária Creative Commons License 2023.01.03 0 0 1498

Dr Sheldrake Az élet új tudománya című művében felveti, hogy a létezést az energián és a tömegen kívül láthatatlan  automatikus szervezőerők is irányítják ,okozati hatotényezők, mivel a forma- és viselkedésminták előképeiként szolgálnak. Nem a "szokásos " energiával bírnak, mivel hatásaik átjutnak a téridő gátjain, ami az energia áramlásában akadályt jelentene. Távoli hatásuk  hasonlóan erős, mint közelről. E hipotézisnek megfelelően , ha egy faj egyede elsajátít új viselkedési mintát, ez megváltoztatja az adott faj oksági szintjét, enyhe mértékben. Ha e magatartás elég sokáig ismétlődik, akkor ˝morfikus rezonanciája˝ kihathat az egész fajra. Ezt a láthatatlan mátrixot morfogenetikus mezőnek nevezte el, a ˝morph = forma˝ és a ˝genezis = létrejövés˝ szavakból. Ezen oki-szféra működése a távolrahatást is tartalmazza, mind térbeli, mind időbeli jelentésben. Ez annyit jelent, hogy a morfikus mezők átterjednek a téren és időn, s az események képesek hatni a bárhol, más időben végbemenő eseményekre. Ennek egy példáját mutatja be Lyall Watson: Életáradat: a tudat biológiája című könyvében, amelyben leírja a ˝a századik majom ˝ elméletet. Watson azt látta, hogy miután majmok egy csoportja megtanult egy bizonyos viselkedést, más szigeten élő majmok a kommunikáció ˝normális˝ módjának lehetősége nélkül egyszer csak szintén tudták ugyanazt .

Dr. David Bohm a ˝Revisions˝ című folyóiratban állítja, hogy ugyanez igaz a kvantumfizikában. Leírja, hogy az Einstein-Podolsky-Rosen kísérlet szerint van helyhez nem köthető kapcsolat a részecskék között. Azaz a rendszernek egy KOLLEKTIVITÁSA, amit nem tulajdoníthatunk csupán e részecske sajátjának, hanem az egésznek. Emiatt bármi, ami a távollévő részecskékkel történik, más részecskék alaki mezőjére is hatással lehet. Bohm továbbmegy, és azt állítja, hogy az ˝univerzumot kormányzó időtlen törvényekről alkotott elképzelés úgy tűnik, nem tartható fenn tovább, mivel maga az idő is a kifejlődött szükségszerűség része˝. A kreatív munkálkodás , mely reform-gondolatokat szül, s amelyek segítségével friss teljességre bukkanhatunk, hasonló az alkotó valósághoz, mely az evolúció során kinál lehetőséget új minőségek felmerülésére. Az alkotó folyamat különálló tényezők egymáshoz kapcsolódása által létrejött komplett és magasabb szintű egészek következő fejlődési állomása˝.

A létezés lényegében integrativ egység és egyetlenség. Jung által emlegetett "arche-tipus" illetve a freudi  "közös tudattalan" elméletei is ide értelmezhetők.
Ha pedig egészen előreszaladunk akkor mentalitást azaz spiritualitás is feltételehetünk egyetemességi szinten,igy aztán az Isten fogalmához érkeztünk el.Mármint a közelébe.Kicsit.
Ez a lét nemcsak formavilág és életelevenség, hanem mentális és akár etikai centumában-magasában is kollektivum és  együttható és egységes.A vaskossági szinteken megtapasztalás,átélés által a rengetegféle lények kitermelik a tanulságaikat és ezek közkinccsé válnak , KOLLEKTIV HASZNOSULNAK és ez az egyetemességi integráltság olyan mint egy objektiv lény amelynek tartalma a Törvény. Az egyes hat a közösre,amaz pedig visszahat rá. Szó sincs arról hogy  a tulméretezett istenség ránk tehénkedne szeszéllyel :))
Igen ,igen, tulajdonképpen egy tudományos istenfogalom felé fejlődünk és ez remélhetően pozitivan odahat majd a sokezer vallás giccses,tullihegett istenképére is !


polária Creative Commons License 2023.01.03 0 1 1497

A kvantummechanika a fizika ága, ami ellentmond annak, amihez évszázadok alatt szoktunk:

-az apró elemi részecskék lehetnek egyszerre két helyen,

-viselkedhetnek hullámként,

-és a megfigyeléstől függően változtathatják az állapotukat.

--------------------------------------------------------------

A kvantum latin szó (quantum, jelentése mennyiség). valami mérhetőnek az alapvető egysége.

A kvantum a fizikában a legkisebb adag, amivel egy mérhető mennyiség növelhető. Az energia kvantuma például a foton, egy adott frekvenciájú hullámszerű csomag. A kvantummechanika a 20. század elején azon az alapvető feltevésen jött létre, hogy az elektromágneses sugárzás ilyen csomagokban érkezik.

----------------------------------------------------------------

  A megfigyelői hatás (vagy  effektus)

azt jelenti, hogy a megfigyelő hatással van a megfigyeltre, és ez gyakran a megfigyelt jelenség vagy alany vizsgált jellemzőit is befolyásolja.

 

szuperfizikus Creative Commons License 2021.12.27 0 0 1496

Gyula, egyszer nem próbálnád ki, hogy a feltett kérdésre válaszolsz?

Előzmény: szaszg+++ (1495)
szaszg+++ Creative Commons License 2021.12.27 0 0 1495

És Segrè nem vette észre, hogy az eltonnak a gravitációs töltése elöjele ellenkezö a protonéval, úgy hogy a proton az eltont gravitációsan taszítja! Ez az oka annak, hogy mi olyan kevés antianyaggal találkozunk!

Előzmény: szaszg+++ (1493)
szuperfizikus Creative Commons License 2021.12.27 0 0 1494

Gyula, ha létezik antiproton (szerinted elton), akkor létezik antineutron is?

És a pozitron micsoda? Nem antielektron? 

Előzmény: szaszg+++ (1493)
szaszg+++ Creative Commons License 2021.12.27 0 0 1493

Csak hogy azt a fizikusok "antiprotonnak" becézték!

Előzmény: szaszg+++ (1491)
szuperfizikus Creative Commons License 2021.12.26 0 0 1492

Találkozott Elton John-nal?

Előzmény: szaszg+++ (1491)
szaszg+++ Creative Commons License 2021.12.26 0 0 1491

Dehogy nem látott eltont, Emilio Segrè, már 1955-ben!

Előzmény: szuperfizikus (1489)
szaszg+++ Creative Commons License 2021.12.26 0 0 1490

Az NEM prognózis, hanem az axiómához tartozik, mint az elemi gravitációs töltések!

Előzmény: szuperfizikus (1489)
szuperfizikus Creative Commons License 2021.12.26 0 0 1489

A te fizikád prognózisa, hogy létezik egy elton nevű részecske. 

A prognózis szerint az eltont taszítja a proton, ezért elton csak nagyon távoli galaxisokban található.

És mi a bizonyíték, hogy létezik elton?

Hát az, hogy a mi galaxisunkban még senki sem találkozott eltonnal.

 

Tehát az elton létezésének a bizonyítéka az, hogy még senki sem látott eltont. 

És mindez a hatásintegrálodból jön ki.

Gyula, ez minden, csak nem fizika. 

 

 

Előzmény: szaszg+++ (1488)
szaszg+++ Creative Commons License 2021.12.26 0 0 1488

Hát persze hogy a természet leírásával foglalkozik az atomisztikus fizika, a természet helytálló leírásával, amiven Minden prognózis stimmel!

Előzmény: szuperfizikus (1487)
szuperfizikus Creative Commons License 2021.12.26 0 0 1487

Gyula, a hatásintegrál meg a Lagrange formalizmus nem fizika. 

Csak egy leírása a fizikának, ami vagy jó vagy rossz.

 

A fizika a természet jelenségeivel foglalkozik, nem a te integráloddal.

Te inkább csak egy botcsinálta matematikus lehetnél. 

Előzmény: szaszg+++ (1486)
szaszg+++ Creative Commons License 2021.12.26 0 0 1486

Szuperfifikus, te meg Újszuper, NEM értetek a hatásintegrálhoz, meg a Lagrange formaiz!us használatához, az biztos.

 

Csak AZT NEM tudni miért tartjátok magatokat fizikusnak?

 

 

 

 

 

 

 

Előzmény: szaszg+++ (1485)
szaszg+++ Creative Commons License 2021.12.26 0 0 1485

Nem igaz, te hülye, akár honyszor is ismételed, az elemi tömegeket semmi körülmény között NEM lehet átváltoztatni energává! Ezek mindig megmaradnak és fityethánynak Einstein tömeg-energia ekvivalenciájának!

 

Az már más lapra tartozik, hogy a tehetetlen tömegnél az össztömegböl le kell vonni az E(kötés)/c2-nek megfelelö mennnyiséget, Ami kisugársódott!

 

Én nem plagizáltam Einsteint, haben kijaítottam!

 

Előzmény: szuperfizikus (1484)
szuperfizikus Creative Commons License 2021.12.26 0 0 1484

Gyula, mindegy, hogy honnan származik.

 

m = E(kötés)/c2

 

Ez bizony tömeg-energia egyenértékűséget jelent. 

Amit te tagadsz. 

Előzmény: szaszg+++ (1483)
szaszg+++ Creative Commons License 2021.12.26 0 0 1483

Ejnye, még olvasni sem tanultàl meg, te együgyü bunkó!

 

És ha éppen tudni akarod (amit màr többször elmondtam) az E(kötés)/c2' a hatásintegrálból ered, és nem az Einstein tevesztö szinés úr fizikájából!

 

Előzmény: szuperfizikus (1482)
szuperfizikus Creative Commons License 2021.12.26 0 0 1482

"...de az össztömegböl a kötésienergia/c2-nek megfelelö tömeget le kell vonni..."

 

 

Ejnye Gyula, tömegből vonsz ki energiát?

Hiszen ez éppen Einstein tömeg-energia egyenértékűség elmélete. 

Te pedig ezt tagadod.

Akkor miért használod?

Előzmény: szaszg+++ (1481)
szaszg+++ Creative Commons License 2021.12.26 0 0 1481

Ezt az atomisztikus részecskefizika nagyon egyszerüen meg tudja magyarázni, miért nulla a neutrínók tömege:

 

Az össztett részecskéknél az elemi töltéseket össze kell adni, az elemi tömegeket is össze kell adni, de az össztömegböl a kötésienergia/c2-nek megfelelö tömeget le kell vonni, mert ez kisugárzòdott a kötésnél.

 

Az elektron-neutrínónál, ami egy elektronból és egy pozitronból áll a gravitációs töltések összege épp úgy nulla, mint az elektromos töltések összege:

 

0 = g me - g me = elektron-neutrínó súlyos tömege = mg(e,p).

 

A tehetetlen tömege is nulla

 

mi(e,p) = 2 me - E(kötés)/c2

 

mert az elektron kötésénél a pozitronra épp ez a kötési energia

 

E(kötés) = 2 me c2,

 

ez az energia sugàrzódott ki. Ez az energia is szükséges a két részecskét szétválasztani.

 

Fontos, hogy az atomisztikus fizika szerint az elemi részecskék NEM semmisítik meg egymást, hanem megmaradnak! Az elektron-neutrínó egy 0.703xx10-13 cm-es nagyságú összetett részecske marad, ami továbbra is egy elektronból és egy pozitronból áll.

 

Vannak olyan együgyüek, mint pl. szuperfizikus, aki ezt az egyszerü atomisztikus elméletet nem értette meg!

 

Előzmény: hiper fizikus (1480)
hiper fizikus Creative Commons License 2021.12.25 -1 0 1480

Miért kivételesen kicsi  a neutrínó tömege ?

Előzmény: szaszg+++ (1477)
szaszg+++ Creative Commons License 2021.12.25 0 0 1479

Az atomjaink protonokból, elektronokból és pozitronokból állnak.

Előzmény: szaszg+++ (1478)
szaszg+++ Creative Commons License 2021.12.25 0 0 1478

És ezekböl vannak a többi megfigyelt részecskék felépítve, nem csak a neutrínókl

Előzmény: szaszg+++ (1477)
szaszg+++ Creative Commons License 2021.12.25 0 0 1477

Ezek a részecskék a találkozásuknál megmaradnak, nem semmisülnek meg! Neutrínòkat képeznek!

Előzmény: szaszg+++ (1476)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!