Szerintem ez egy jó válasz csak most az érdekelne hogy R = 15 Ohm hogy lehet megkapni
Két rajz van. Ebből a másodikban, ami egy ideális R,L,C soros rezgőkör, a válasz egyszerű. Ez a 15 Ohm az R ellenállás értéke.
Az első, eredeti rajzban meg definiálatlan kérdés. Tele van a rajz ismeretlen elemekkel. Ha azt mondod, az a része érdekel, ami a trafó, elektromágnesek, R változtatható ellenállás, akkor első közelítésben ennek eredő ellenállása egy összeg:
Ez nem fogja feltétlenül jól jellemezni a rezgőkört, mert a trafó tekercse csatolásban van egy másik tekerccsel ami szintén beleszólhat a dologba.
Ehhez jön, hogy az így kapott ellenállás nagyon keveset mond, mert az egésszel sorba van kötve (ahogy írtad) egy diódahíd&akku összeállítás, ami nemlineáris, és ismeretlen paraméterekkel rendelkezik. Az ilyesmit nem ilyen általános iskolás módszerekkel szokás kiszámolni. Nemlineáris viselkedés, tranziensek, az ilyet áramkör szimulátorral számoljuk. Ehhez pedig pontos paraméterek szükségesek, különös tekintettel a szikraköz modelljére.
Nehéz elszakadni attól a gondolattól is, hogy esetleg ez egy örökmozgó, és így értelmetlen számolni, hülyeség az egész.
Bár aki örökmozgóban hisz, azt nem szokták észérvek befolyásolni, a következőt azért érdemes erről elmondani:
Számolni, vagy éppen szoftverrel szimulálni, az nem egyéb, mint hogy használjuk az elektromágnesség elméletét, legyen az Ohm, Lenz törvény, vagy Maxwell egyenletek. Ez az elmélet matematikai bizonyossággal olyan, hogy ennek alapján nem jöhet ki örökmozgó. Ez matematikai tény.
Vagyis, ha - teszem azt - tényleg létezne működő örökmozgó, azt a jelenleg alkalmazott elmélettel nem lehetne kiszámolni. Akkor a jelenlegi elmélet megdőlne, és olyan újat kellene alkotni, amely képes a működő örökmozgót helyesen leírni.
Vagyis örökmozgót számolgatni a létező elmélettel értelmetlen.
Ez az áramkör egy akkutöltő. Olyan rendszerhez, ahol több akku vagy sok cella van sorosan alkalmazva a nagyobb tápfeszültség miatt, és ahol az egészet egyszerre egyben kell/lehet/érdemes tölteni. Valamilyen AC hálózatra/forrásra/generátorra tervezett, amely feszültsége nyilván kisebb, tehát felfelé kell transzformálni azt. Van benne egy manipulált/javított/stabilizált szikraíves túlfeszültségvédelem, mert lehet előfordulhat a hálózatról jövő ilyen zavar, és az tönkreteheti a diódákat vagy/meg az akkut/cellákat. A kondenzátor azért kell, ha netán tönkremennek a diódák, akkor ne kapjon rövidzárt az akku, mert az nagy baj, hiszen tuti kigyullad/szétolvad valami, és egyben ekkor a transzformátor/AC hálózat túlterhelése ellen is véd. A szabályozható ellenállás ekkor véd is a túláramtól, valamint beszabályozható vele a szükséges töltőáram. Ez az áramkör nem idejétmúlt, egyszerű és nagyszerű. Rezgőköri szerep nincsen benne, az már szerintem egy valaki által megtett meg nem értettségből fakadó fals adaptáció. (A transzformátornak transzformáló szerepe van, nem rezgőköri L szerepe.)
"Válaszom elektrotechnikai kérdésedre: a 15 Ohm-ot méréssel lehet megkapni."
Értendő ez allatt hogy multiméterrel lemérem a transzformátor szekunderének ellenállását a két elektromagnesét , hozáadom a C kondenzátor belső ellenállását az R ellenállás valós értékét valamint a vezetékek ellenállását
Mégvalamit hozáadnék ha nem lenne a szikraköz és a transzformátor 1000 Hz rezegne akkor az LCR kör a pumpálo frekvencián rezeg, de ha szikraközt teszek
L= 0,0000891667 H
C= 0,00000022 F
f = 1/(2*pi*sqrt(L*C))
f = 83694 Hz
akkor minden pumpáló kisülésre 83694 Hz/1000 Hz = 83,6 kisülés esik
Szóval ha nincs szikraköz 1000 Hz
Szikraközzel 83694 Hz
vagyis mikor a szikraköz átüt mi csak egy ivet látunk de valojában 83 szoros lecsengés történik
Kis srácként az elektrotechnika helyett engem amiatt kezdett érdekelni az elektronika, mert az elektronikában nem látni mozgó dolgokat: nem mozognak érintkezők, nincsenek szikrák, mégis minden olajozottan működik.
Egy megszakított áramú induktivitáson egy rövid feszültségimpulzus keletkezik. Ha ezt a szerkezetet valami periodikus bemenettel hajtják, akkor periódusonként csak egy-egy rövid tüske. A rezgőkörrel viszont a periódus nagyobb részére lehet szétkenni az energiát, egy hosszabban lecsengő burkolójú jel formájában. Ha például a bemeneti frekvencia valóban 800Hz, akkor ennek sokszorosára kell hangolni a rezgőkört, aminek lecsengési időállandója valahol az 1/1600 sec alatt van.
Voltak már tűs kristálydiódák, de azok annyira vacakok voltak, hogy teljesítmény elektronikára lényegében alkalmatlanok. Szelén meg rézoxidul egyenirányítók azt hiszem már léteztek, azokkal próbáltak teljesítmény egyenirányítást csinálni. Ezek maximális zárófeszültsége nagyon alacsony, a visszáramuk meg magas, sokat kötöttek sorba ha nagyobb feszültség kellett. Jó nagy belső ellenállásuk volt. Ha itt több 100 voltot akartak előállítani, valószínűleg a vákuumcső lehetett a választás.
"rezonancia révén még annál is magasabb feszültséget érjenek el, mint ami a hirtelen megszakított áramú szekunder tekercsből jönne."
Na ez hülyeség. Pedig az első válaszom írásakor már rájöttem, hogy ezzel a rezgőkörrel nem növelni akarták a feszültségcsúcsot (amit ezzel az elrendezéssel nem is lehetne), hanem hosszabb periodikus lecsengést biztosítani annál, mint amit a megszakított áramú induktivitás produkálna. S ez esetben az ellenállással a lecsengés hosszát akarhatták szabályozni.
1915 körül nagyobb feszültségre vákuumcsöves dióda jöhetett szóba, vagy valami rémesen vacak egyéb diódából rengeteg sorbakötve. Ezeknek olyan nagy a belső ellenállása, hogy a 15 Ohm az semmi.
Tartok tőle, hogy egy alternátor nem szinuszos jelet állít elő, hanem közel négyszögjelet, így nem lehet egy frekvenciával számolni. Az is hasra ütéses, vagy próbálgatásos paraméter, hogy mikor jön létre a szikra, és mikor alszik ki, mekkora az árama, stb.
A kondenzátort szerintem azért tették oda, hogy rezonancia révén még annál is magasabb feszültséget érjenek el, mint ami a hirtelen megszakított áramú szekunder tekercsből jönne. Persze ha ez volt a cél, akkor szerintem nem a szekunder áramot kellett volna megszakítani, hanem a primert, mint az a gyújtótrafóknál is csinálták, mert akkor forrás belső ellenállása nem csillapítja a feszültségcsúcsot.
Van 60 egyenfeszültsége, amiből mechanikus alternátor segítségével váltófeszültséget csinál, és ezzel hajtja a kérdéses kütyüt?
Jól értem? De azt nem írtad, hogy mit akart csinálni ennek a szerkezetnek a segítségével? Egy nagyobb egyenfeszültséget?
A rajzod alapján én erre gondolok. S erre mondtam, hogy manapság ennél sokkal korszerűbb, olcsóbb egyszerűbb transzvertereket gyártanak. Nem kell bele se szikraköz se mechanikus alternátor.
A többi szöveged csak még zűrösebbé teszi a megértést.
"miért négy kivezetéses a szikraköz, és miért jelölték eltérő színű nyilakkal a párokat."
Először nekem is ez volt a furcsa. De a "quenched gap" megjelölés alapján aztán arra jutottam, hogy az üres háromszögek nem elektródákat jelentenek, és nincsenek is elektromosan bekötve, hanem csak az elektromágnesek vasmagjai. És az egész arra szolgál, hogy amint felfut a tekercsekben az áram, s kiépül a mágneses mező, az kitérítse az ívet, s az így megnövekedett ívhossz miatt kialudjon. Aztán hogy ez valóban működjön is, ahhoz elég gondosan kell kialakítani. De tudomásom szerint léteztek ilyen megoldások arra, hogy gyorsabban kioltsák az ívet, mint ahogy az magától történt volna.
Hát ezt a kédést egy másik forumban tettem fel és ide irányítottak hogy ebben itt jobb szakemberek vannak.
Az alanti kérdésekre magadom a válaszokat is majd a jövőben de nem elmélkedni akarok.
Lehet hogy nem jó helyen vagyok vagy nem egészen érthetően van megfogalmazva vagy nincs segítőkészség vagy nemtom de.... megprobálom átfogalmazni
Szóval van egy mérnökünk 1915-1918 környékén, Teszla ekkor már vagy felfedezte és beállitotta a váltóáramú rendszerét /ne fogjatok szavamon nem lényeges/... akkor még nem volt álltalános a háztartásokban az elektromosság
Szóval mérnökünk a kor elektromos alkatrészeivel állitja össze a szerkezetet
Vesz 50 drb Edison elemet aminek 1,2 v a feszültsége és sorossan összeköti öket azaz kap egy 60 V-os 40 Ah egységet. Neki váltakozó áram kell, szóval abban az időben lehetet venni egyenáramú motorral egybekötött alternátort. Most nem feszegetve hogy s mint müködik van összekötve az alternátor 400W-os és 500 Hz-es majd ezt rákapcsolja egy transzformátorra.
Veszteségek az egyenáramú motor, az alternátor és a transzformátor végett amiken keresztülmegy a transzformátor szekunder tekercsén megjelenik egy 321 W os kimenet 500 Hz-en.
A traszformátor szekundere 1200 V-ot állít elő és evel tölt egy kondenzátort.
Szóval a szekunder 321W 1200V amiből kiszámítható hogy az áram erősége 0,276 A.
Mivel az váltakozó áramunk van 500 Hz-en a kondenzátor 1000 impulzust kap és ugy kell megtervezni hogy ezt a menyiséget befogadja.
A 0,276 A megfelel 0,000276 columbnak azaz 276 mikrokolumbnak és tudván a feszültséget megkaphatjuk hogy oda egy 0,222 mikrofarados kondenzátor kell.
Szekunder ami egyben az L eleme a rezgőkörnek
1200V
0,276A
Kondenzátor ami egyben a C eleme a rezgőkörnek
0,222 uF
Segít ez valamenyit vagy csak jobban homájositsa a dolgokat
Még nem láttam elektronikai könyvben, hogy áramköröket számoltak volna szikraközzel.
Én egyszer fontolóra vettem EKG defibrillátor védelmének megoldására. Szép kis hengeres kerámia alkatrészek voltak, és tetszett hogy átütés előtt gyakorlatilag 0 a szivárgó áramuk. Aztán kiderült, hogy az átütési feszültség csökkentésére radioaktív izotóp van bennük nyomokban (kissé ionizálja a töltő gázt), így sürgősen elfelejtettem őket... :-) Persze a radioaktív anyag olyan kevés bennük, hogy az se okozna bajt ha valaki megenne porítva 100 EKG-t, de ettől még rémálom lenne egy ilyen műszer engedélyeztetése.
Nekem már az se világos, hogy miért négy kivezetéses a szikraköz, és miért jelölték eltérő színű nyilakkal a párokat. Lehet, hogy az elektromágnes arra való, hogy eltérítse az elektromos ívet.
Próbáltam rájönni, mi lehet ez az egész, de magyarázat nélkül nem lehet.
Számolni meg semmit se lehet - ahogy írtad:
- a rajzon nyitva van a diódás híd, így az simán szakadás
- nem tudni, mit kötnek vagy nem kötnek a bal oldali trafó nyitott végére
- ismeretlen a trafó csatolási állandója
- nem tudni, minek az induktivitása az L
- nem tudni, mit csinál a szikraköz a mágneseivel együtt
Még nem láttam elektronikai könyvben, hogy áramköröket számoltak volna szikraközzel.
Az elektromos ívnek van negatív ellenállású munkapontja, ami erősítésre alkalmas. Ezt használva építették az úgynevezett "szikraadókat", a negatív ellenállással pótolták az antennával terhelt rezgőkör veszteségét.
Nem mmormota hozzáállása hibás, hanem a te kérdésed:
"Engem esetleg egy példa érdekelne hogy hogy lehet megkapni hogy a rezgőkör impedanciája 15 ohm"
Ennek így nincs értelme.
A rezgőkör impedanciája frekvenciafüggő, te milyen frekvencián akarod tudni?
Egy rezgőkör impedanciája csak egy bizonyos frekvencián lesz tisztán valós, vagyis ohmos, csak itt jellemezhető egy valós számmal (15 ohm), minden más frekvencián lesz képzetes része is, vagyis csak egy komplex számmal írhatjuk le: X=R+i(XL -XC), ahol "i" a képzetes egység, XL=2pi.f.L, az induktivitás impedanciája, XC=1/(2pi.f.C) a kapacitás impedanciája, pi=3,14, "f" pedig a frekvencia.
Ha mégis megpróbálom értelmezni a kérdésedet, akkor szó szerint kell vennem, hogy abban az impedancia 15 ohm, vagyis egy valós szám. A rezgőkör impedanciája pedig csak a rezonanciafrekvenciáján lesz valós, tehát azt akarod kérdezni, hogy mekkora a rezonanciafrekvencia?
Ezt így lehet kiszámolni: f=1/(2pi.gyök(L.C)).
Ezen a frekvencián pedig az X=R, vagyis a rezgőkör impedanciája épp egyenlő lesz a benne lévő ohmos ellenállások eredőjével.
Na de mi az R? Innentől követhetetlen a rajzod. Mert egyáltalán nem csak a berajzolt ohmos ellenállással kellene számolni, hanem az AC pontok közé kötött ismeretlen alkatrészekkel, meg a +,- pontok közé kötött ismeretlen alkatrészekkel is. Vagyis, hogy mekkora a generátor belső ellenállása, és mekkora a terhelés ellenállása? Aztán ott van a szikraköz, amikor olykor áthúz, annak is van valami ellenállása, ami ráadásul nagyon bonyolultan, sőt részben véletlenszerűen változik a rajta áthaladó áramtól függően. A diódák nemlineárisan változó ellenállásáról már nem is beszélve.
Lehetetlen foglalkozni a dologgal mindaddig, amíg nem tudsz válaszolni ezekre, és arra, hogy miként vannak kialakítva a szikraköz két oldalára berajzolt elektromágnesek (Quenched gap). Amelyek talán az ívkisülés plazmaívét nyomnák ki oldalra, így a megindulás után gyorsan kioltva azt? Amitől persze még bonyolultabbá válik a dolog.
Lehetséges, hogy a szabadalom szerzője magas szintű tudással rendelkezett, de a te tolmácsolásodon ez a szakértelem nem jött át.
Szerintem ez egy nagy egyenfeszültséget előállító szerkezet akar lenni, ami azzal az elgondolással működne, hogy gyorsan megszakítja a trafó szekunderét (az elektromágneseken keresztül) rövidre záró szikraköz áramát (a quenched gap segítségével), és az induktivitáson így kialakuló nagyfeszültségű impulzussal hajtja meg a rezgőkört, aminek lecsengő rezgését egyenirányítja. Persze ahhoz, hogy a szekunder tekercs közelítőleg induktivitásnak legyen tekinthető, egy lazán csatolt (vagyis nyitott mágneses körű) trafó kell, mint voltak régen a benzines autók gyertyáihoz tartozó "gyújtótrafók".
Manapság már a szikraköznél sokkal korszerűbb megoldások vannak az impulzusüzemű nagyfeszültségű tápegységekre.
Én utoljára negyven éve alkalmaztam szikraközt extrém nagy áramimpulzus (100kA) létrehozására, de az már akkor is elavultnak számított, csak hát az embargós tiltólisták miatt Magyarországon nem lehetett nagy-áramú tirátronokat vásárolni. Aztán persze szereztünk radarokban használt tirátronokat vodkáért az orosz katonáktól. (A 100kA-t nyilván nem a tirátronnak kellett kapcsolnia, hanem csak egy 30-50 A-es áramcsúccsal kellett kisütnie egy nagyfeszültségű kondenzátort, amitől aztán beindult a széndioxid lézer elektródái közötti nagy-áramú kisülés. Az lézer egész geometriája úgy volt kialakítva, hogy ebben az áramkörben nagyon alacsony legyen a hullámellenállás.)
Ha így érzed, akkor semmi baj nem lehet. Veszel néhány könyvet, kiolvasod és máris villamosmérnöki tudáshoz jutsz. Ha emellett még szabadgondolkodó is vagy, máris megalkothatod a jobbnál jobb örökmozgókat. Nem kell itt 5 évig koptatni az egyetemek padjait, tök felesleges. Mert ugye már komoly tudósok is kijelentették, hogy levegőnél nehezebb... stb. Szóval hajrá!!
