Kedves Kakojsza,
akkor a poén nem jött volna elő.
Inkább szúrja a Kegyed torkát a szőr, mintha az orrából nőne ki.
Így lehetett csak a hetedik napon megpühenni.
Béla csókoltat.
Drága Jó Ezredes,
Egy fázis, nagyon komoly technológiai fázis kimaradt.
Mi a paszírozás és 1. átfőzés után finom szőrszitán is átnyomtuk. Ekkor veszejti el azokat a fránya finom szöszöket, tüskéket, amik a kakojszában nincsenek, de a hecsdli bizony csudára tud bökini, ha ezekből benn marad akár csak néhány.
Üdv.
A Jónás könyve úgy tökéletes egész, ahogy van.
Nem szemelgetésre való, de úgy hiszem, vannak benne olyan részek, melyek tanításra valók.
Példabeszéd értékűek.
Nem kell nagyon meggyötörni a fantáziánkat ahhoz, hogy találjunk benne olyan gondolatokat, melyek örök érvényűek, s melyek rámutatnak jelenünk visszásságaira, emberi gyengéinkre, kishitűségünkre, kényelmességünkre, apró gonoszságainkra, KÖZÖNYÜNKRE, mely emberi tulajdonságok velünk élnek több ezer éve, és nem sokat munkálkodunk azért, hogy megszabaduljunk tőlük.
Három kedvenc rész van számomra ebben az 1937-38-ban írt versben. Gondoljátok meg feleim, 65 év telt el azóta!, s mit sem tanultunk.
Ma éjszakára nem a legismertebb résszel, de talán a legsúlyosabbal búcsúzom topik társaimtól.
Jónás el akar bújni, nem kívánja teljesíteni az Ur akaratát. (Babits írja rövid U-val.)
„ S ő monda néki: „Zsidó vagyok én
s az Egek Istenétől futok én.
Mi közöm nékem a világ bűnéhez?
Az én lelkem nyugodalmat éhez.
Az Isten gondja és nem az enyém:
Senki bajáért nem felelek én.
Hagyjatok megbújni itt a fenéken!
Ha süllyedünk, jobb itt megfulladni nékem.
De ha kitesznek még valahol élve,
Tegyetek egy magányos erdőszélre,
Hol makkon tengjek és keserű meggyen
Békében, s az Isten is elfeledjen!”
Ezt üzenem annak a volt kalászi polgármester jelöltnek is, aki kies Transsylvániánkban, tiszta emberek között, a világtól elzártan most lehet, hogy hazagondol. Volna itt is dolga! Gondolja csak meg.
Persze, hol is van a haza?
Azt hallottam, hogy utcabál lesz a Berdón.
Tudod, Te gyüttment, Falucskánkban szokás utcabálozni, ha megépül egy-egy új út, vagy az utcalakók közös erővel valamit rendbe tettek.
Szép szokás.
Persze, azt már nem tudom, hogy ott mi épült, mert állítólag le akar szakadni állandóan az egész Felsővár utca.
Lehet, hogy az ünneplendő, hogy még nem zúgott be a domboldal az iskolába meg a templomba?
Szofi
-sztikus-né!
Jó volt a citrom (lé).
Az én lovaim is érdekeltek a licence-ben, majd kioktatod őket.
Béla gyógyulgat, meleg búzasört adtam neki, a fene a gusztusát.
Bocsi, hogy összekevertelek Joonaas-sal.
Gőzöm nincs egyébként, hogy mi köze van a vízözönhöz.
Lehet, hogy csőtörés volt nála, vagy netán a Duna-parton lakik a hullámtérben, és volt némi élménye az idén.
Nem kevertelek igazán, hisz látható, hogy kinek válaszoltam, hanem, tudod, amíg Joonaas illegalitásban kukkolta a topikot, addig én csak egy embernek írogattam, akinek Jó-val kezdődik a neve, ez te voltál.
Tudod, rutinból írtam már a neved.
A vers azért neked (is) szól.
A hecsedli-lekvár receptje a következő:
1. nap
Végy nehány kiló hecsedlit, úgy stílusos, ha magad szeded, mikor már megcsípte a dér.
2. nap
Jól megmosod, alul a bajuszkáit levagdosod.
3. nap
Felteszed főni egy méretes fazékban. Ha sokat főzöl, nagy fazékban, ha keveset, kicsiben. Össze ne keverd! (A fazék méreteket.)
4. nap
Ha van férfi a háznál, akkor befogod munkára.
Veszel egy nagymama passzírozót, hagyományost. A férfiember abban neked a jól megfőtt hecsedlit szépen átpasszírozza. Némi főzőlével együtt.
5. nap
Felteszed méretes fazékban főni a hecsedlit annyi cukkerral, amennyit az ízlésed kíván.
Kavargatod, kavargatod, mint Y a közéletet. Habzik kicsinyt, de Te ne habozd tovább kevergetni.
Amikor a fazék oldala és az alja tisztán felfénylik előtted, az lekvár készen van. Kihűtöd.
Állni hagyod.
6. nap
Gyönyörűen tisztára mosott, száraz! üvegecskékbe belemered a lékvárt.
Szépen lekötözöd. Nem kell bele tartósítószar. Semmi dunszt, semmi pánik.
7. nap
MEGPIHENSZ.
Nem ismerős a szitu?
Hi-reka, persze mindezt egy nap alatt is megteheted. Nem kell bonyolítani, csak akkor nem írnak Rólad többszáz oldalt.
Szervusz Mindenki, megosztom veletek a friss jó híremet: az alapítványi pékség a finom süteményeivel hétfőtől már nem de. 10-től, hanem reggel 6-tól lesz nyitva. Még reggeli előtt. Jó étvágyat nekünk.
Kakojsza, ha ez a fiatalember az a fiatalember, aki itt annyit kavart és nyomozott, jobb, ha ott marad és ott szaladgál körbe-körbe, amíg az üzemanyag ki nem fogy belőle.
Hoppá, azám!
Egy kalászi fiatalember azt vette a fejébe, hogy jövőre elszalad Kahlból Lövétére!
Mit szóltok hozzá? Van-e valakinek kedve beszállni egy darabon?
KSM, Dévai, Tolonics hármasról: KSM és Dévai korábbi ügyekben munkatársi kapcsolatba kerültek. KSM iránt a mostani testületből talán Dévai a legtoleránsabb. Tolonicsot és Dévait tudtommal kisgyerekkortól (Tolonics kisgyerekkora) baráti jó viszony fűzi egymáshoz, ami viszont nem jelenti azt hogy helyi politikai ügyekben feltétlenül egyetértenének. Míg Dévai az örök ellenzék, én Tolonicsot ismerve őt független személyiségnek tartom. Ha már valaki befolyásolhatja, az inkább a Polgármester és nem Dévai, de úgy gondolom, ez sem fog bekövetkezni.
Megtisztelő, hogy joonaassal összekevertél, de nem én vagyok a verselgető partnered. Azonban még mindig kíváncsi vagyok, hogy Babitson (Jónás könyve - Talán a vízözön…) kívül mi kapcsolja joonaast a bárkához (2465). A Jónás könyve nekem is nagy kedvencem. Kíváncsi vagyok, melyik részletet választod ki „fellövésre”.
KYNIKOS-kedveském.
Most, hogy ilyen szépen összejöttünk, akár csinálhatnál nekem és kis sportcsapatomnak egy csicsás honlapot. Látom, hogy profi vagy benne.
Anyagilag sem járnál rosszul.
Béke veled!
Persze, hogy nem veszi föl a telefont gatha Christie, mikor hol Egyiptomban, hol Mezopotámiában, hol meg az Orient expresszen tartózkodik. Kedves Sutting, talán próbáld mobilon elérni.
Na, Mi-lica, belenéztem a tükörbe. Bár ne tettem volna! Egyből meg kellett magamat vigasztalni egy kis körtepálinkával a látvány miatt. Mert rémes. De azóta legalább a hideg nem a látványtól, hanem a hőmérséklettől lel ki. Az se rossz, mert megfagy a sár a faluban, s mindjárt lehet közlekedni, akár a Cora felé is. Egyet nem tud a hideg, azokat a szép, koros fákat föltámasztani, amik ott úgy eldőltek, miként én tegnap - ma - hajnal felé.
