Víz fogyást nem tudom mérni, csak a hidegvíz van mérve, de az nem mérvadó, mivel innen van kiszolgálva egy iroda is.
Étterem fodrászat megy, de az étterem nagyon alapjáraton van a régihez képest. Nekem nem tűnik soknak, de más sem mondja nagyon elrettentőnek. Mivel nagy a ház a cirkulációs veszteség is tetemes lehet.
A kivitelezőm többek között ellopta / elkótyavetyélte a Geberit WC tartály nyomólapjához (Delta 20) tartozó távolságtartó rögzítőfület. (ott a bontott zacskó a dobozban)
Szerintetek van rá esély, hogy valahogy vegyek csak ilyet, vagy bukó, és kell venni egy új nyomólap szettet?
IKV-s volt anno a csóka, sokak számára ez már jelenthet valamit - és kerüli messziről. (Bár lehet dolgoztak ott is tisztességes emberek, csak azok nem dicsekszenek ezzel a céggel)
Még a 3D nyomtatás jutott eszembe, vagy valami egyéb legózós megoldás.
A villanyszerelő topicban kérdeztem, de két oldala van a dolognak...
Adott egy falazott, fa ajtóval zárható lakáson belüli mérőhely.
Eddig ebben volt a villanyóra (felül) és a gázóra (alul)
A gázóra le lett szerelve, nem lesz visszarakva.
Elektromos teljesítménybővítés történt, még át kell vetetni.
A kérdés: van-e valami akadálya, hogy a vízórát ebben a "szekrényben", a lehető legalacsonyabban helyezzük el? Természetesen beépítenénk egy elválasztólapot, hogy szereléskor véletlenül se fröccsenhessen víz a villanyórára.
"van egy rendszerem 4bar nyomáson. A vízemelegítés hatására felmehet 8bar-ra a nyomás? Tudtommal 4 baron illene üzemeltetni, vagy max 6 baron."
Azon üzemelteted amin akarod, ha csak 2báron annyin... nem ez a lényeg. A biztonsági szelep, mint a nevében is benne van, BIZTONSÁGI szelep, arra van, hogy azon a nyomáson kinyisson. Azért 8 bár, mert minden tartály 10 bárig van próbálva, és minél kijjebb toljuk a lefúvatási nyomás határt, annál kevesebb az esély rá, hogy kinyit. Mert annak csak akkor kell kinyitnia, ha baj van! Tehát a cél nem az, hogy elérjük a 8 bárt. Ha felmegy odáig akkor gond van. (tágtartály kicsi, vagy nincs benne nyomás, átszakadt a membrán stb...)
"És miért nem csöpögne a víz, főleg ha visszacsapó szelep is van? Hiszen akkor azon a szakaszon (a visszacsapó szeleptől a végig) a melegítés hatására nő a térfogat és a túlnyomás-tágulás miatti felesleget kiengedi a szelep. Szóval nem értem, hogy miért is nem csöpögne. Tényleg édekel, nem kekeckedésből írom."
Azért nem érted mert nem olvasod figyelmesen amit írok. :)
A tágulási tartályba tágul a víz, ezért nem nyit a biztonsági szelep. A tágulási tartállyal ellátott rendszerűhöz 8 bárosat rakunk, mert a 6 báros a (nyitási) határokat feszegeti (felmelegítés után). A tágulási tartály nélkülihez meg jó a klasszik MMG 6 báros bojler kombiszelep, de az majdnem mindig csöpögni fog, mert annak az a dolga.
A szolgáltatótól bejövő vezetéken - ami nem betáp, hanem nyomó :)) - lesz egy nyomáscsökkentő pl 4 bar-ra állítva.
Így tehát van egy rendszerem 4bar nyomáson. A vízemelegítés hatására felmehet 8bar-ra a nyomás? Tudtommal 4 baron illene üzemeltetni, vagy max 6 baron.
Ebben az esetben mi értelme van a bojler elé 8bar-os biztonsági szelepet beépíteni?
És miért nem csöpögne a víz, főleg ha visszacsapó szelep is van? Hiszen akkor azon a szakaszon (a visszacsapó szeleptől a végig) a melegítés hatására nő a térfogat és a túlnyomás-tágulás miatti felesleget kiengedi a szelep. Szóval nem értem, hogy miért is nem csöpögne. Tényleg édekel, nem kekeckedésből írom.
A mind elé , szerintem azt jelenti , hogy a nyomó oldal irányából nézve . Elsö a visszacsapó , aztán a biztonsági szelep , aztán a boyler nyomócsonkja .
"hidegvizes irányából a betáp ágba beszerelendő kombinált biztonsági szelepet el lehet hagyni, ha ivóvízre való tágulási tartályt szerelek be helyette?"
Egyértelműen NEM!
Névleges töltet min 10%-nyi tágulás kell, nem kombinált hanem 8bár-os biztonsági szelep, és ez mind elé egy visszacsapó szelep. Így nem fog csöpögni.
És felejtsétek el ezt a "betáp" szót a vízszerelésben! Nyomó!
Az elektromos vízmelegítő (leánykori nevén: villanybojler) elé a hidegvizes irányából a betáp ágba beszerelendő kombinált biztonsági szelepet el lehet hagyni, ha ivóvízre való tágulási tartályt szerelek be helyette?
Ugyanis a tágulás miatt kicsöpögő viz elvezetése csak bonyolultan megoldható. Lényegesen több munkával jár, mint egy tágulásit beépíteni. Le kéne ágaznom a szennyvízcsőről, falat vésnem is kéne. Majd vissza vakolni, glettelni, festeni. Falsík előtt is csinálhatnám a kiállást (ekkor is kéne a padlóban a failg elvezetni), de nagyon ormótlan lenne, annak ellenére, hogy víz+fűtés csövek, berendezések vannak/lesznek ezen a falon.
A tágulási tartály részéről meg ott motoszkál bennem, hogy hiába ivóvízre alkalmas, és nincs ízmódosító hatása, szaga, íze a memebránnak. De mi van ha mégis.
Egy 120 literes tartályt megtöltve és 12 fokról 50 fokra fűtve mennyit csöpögtet ki?
Első körben az általad és a Kapocska által javasolt megoldás tűnik a gyorsan, könnyebben és olcsóbban megvalósítható megoldásnak.
A szivattyút elsődlegesen csak locsolásra használjuk. Egyrészt közvetlenül locsolva a növényeket, másrészt meg hordókat töltünk meg vele, hogy aztán később a bennük valamelyest felmelegedett vízzel locsoljuk meg a növényeket.
Válaszaitokat úgy értelmezem, hogy abból nem lehet probléma, azaz nem hibásodik meg a szivattyú, ha a nyomóágába különböző szerelvényeket, szelepeket beépítve valamelyest lefojtjuk a szivattyút.
Hosszú távon biztosan hasznos -és az automatizálhatósága miatt kényelmesebb- megoldás lenne Sony Black javaslata, de tekintve, hogy nagyon sok cserepes növény öntözését kell megoldani, tetemes beruházás lenne a csepegtető rendszer kiépítése és a köreinek beszabályozása.
/Már a kérdésem beküldése után merült fel bennem, hogy talán az is megoldás lehetne, ha a dimmelhető elektromos kapcsolók vezérléséhez hasonló elven a szivattyú elektromos tápellátását -kísérelném- meg vezérelni. Így csökkentve a szivattyú teljesítményét. Persze, nem biztos, hogy a szivattyú motorja tolerálná a kísérletezgetési kedvemet. :)/
