Nem írtam fordítva. Az egyik arról szól, mikor indul a villanás, azt meséli el, hogyan, milyen sorrendben jelenik meg a fény a lézer kilépő lapján. A másik meg arról szól, a fénykör milyen sorrendben éri el az X' tengelyt.
"Megismétlem a kérdést: A detektor lemezének középpontjából nézve a források villanásai egyidejűek-e vagy sem?"
Attól függ, milyen a megfigyelő sebessége. :-) Annyira lövésed nincs a dologról, hogy el se tudod képzelni, minek feszegetem ezt.
"A K' rendszerben ugyanez kicsit máshogy néz ki. A lézer ferde kilépő lapján nem egy egyidejű villanás jelenik meg, hanem előbb az alsó pontja villan fel, majd mint agy futófény reklám egy mozgó vonal mentén a fényes rész átsöpör a kilépő lapon felfelé, a legfelső pont villan utoljára."
Ezt írtad. És ezt:
"Én is azt írtam, hogy a körlap felső széle éri el előbb, nem?"
Ezek szerint, hát nem. Sajnos fordítva írtad.
A másik: azt írtam, hogy a lézer felső széléhez rögzítjük a koordináta rendszert, és nem azt, hogy a fényhez!
A kérdésre adandó válasz elöl kitértél:
"A K' rendszerben akárhonnan nézed, nem egyidejű."
Megismétlem a kérdést: A detektor lemezének középpontjából nézve a források villanásai egyidejűek-e vagy sem?
( Einstein függvényét alkalmazva, mindkettő azonos sebességű és a detektorok síkjának közepétől azonos x távolságra vannak, azaz egyidejűek a villanások.)
"Ha már nagy kerek lézer, akkor nem lentről felfelé, hanem fentről lefelé érkezik a fénykör a detektorhoz. Egyrészt azért mert a felső széle ven közelebb a detektorhoz"
A lézer van alul, nem? A fény felfelé halad, nem? Én is azt írtam, hogy a körlap felső széle éri el előbb, nem?
"másrészt ha a felső széléhez kötünk koordináta rendszert és ebben vizsgáljuk a detektor mozgását"
Nem kötünk specrelben fényhez koordinátarendszert.
"A példámban a forrássík felezőpontjától jobbra és balra azonos távolságban lévő források szerinted nem azonos időeltolódással sugároznak a detektorsík középpontjából szemlélve"
Nem attól függ, hogy _honnan_ nézed, hanem attól, hogy milyen relatív _sebességű_ rendszerben nézed. A K rendszerben akárhonnan nézed, egyidejű. A K' rendszerben akárhonnan nézed, nem egyidejű.
Ha már nagy kerek lézer, akkor nem lentről felfelé, hanem fentről lefelé érkezik a fénykör a detektorhoz.
Egyrészt azért mert a felső széle ven közelebb a detektorhoz, másrészt ha a felső széléhez kötünk koordináta rendszert és ebben vizsgáljuk a detektor mozgását, akkor a körlap átmérőjének alsó széle valóban nem egyidejúnek látszik a detektor rendszerének X' tengelyén lévő síkon, sőt még haladási irányban is hátrébb van.. a detektor rendszeréből nézve.
Viszont, miután én elgondolkodtam a Te felvetéseden, akkor kérlek felelj Te is!
A példámban a forrássík felezőpontjától jobbra és balra azonos távolságban lévő források szerinted nem azonos időeltolódással sugároznak a detektorsík középpontjából szemlélve? Ha úgy gondolod, hogy nem azonos a középvonaltól azonos értékű eltolődás mértéke, akkor miért nem az?
Minden alap nélkül hiszed azt, hogy a detektorpárral a 37 fokot mérnéd ki.
Nem így van, a forráspár a detektorok rendszerében nem egyszerre villan, a két fénysugár pillanatnyi helyzetét összekötő egyenesre állított merőleges nem 37 fok hanem 90 fok, a két detektor akkor detektál egyszerre, ha vízszintesen elhelyezett lapon van, és nem ferdén mint a források.
---------------
Tisztán látszik, hogy ez az amit nem értesz, és el se tudsz képzelni. Ezen kellene elgondolkodnod, ahelyett hogy ugyanazt a tévedést tényként hangoztatod.
--------------
Megpróbálom még egy módon, hátha legalább elgondolkodtat.
A forás K rendszerében így néz ki a dolog: A forrás rendszerében beállítanak egy vastag lézert a kedvenc 37 fokodban ferdén, és ráhúznak egy vele azonos vastagságú csövet. Ez a lézer villant egyet. Az egyidejű, azonos fázisú fény a K rendszerben egy körlap ami pont kitölti a csövet, és merőleges a cső tengelyére. Mint ilyen, szépen végigfut a 37 fokos csövön, a körlap felső fele éri el előbb az X' tengelyt, az alja picit később.
A K' rendszerben ugyanez kicsit máshogy néz ki. A lézer ferde kilépő lapján nem egy egyidejű villanás jelenik meg, hanem előbb az alsó pontja villan fel, majd mint agy futófény reklám egy mozgó vonal mentén a fényes rész átsöpör a kilépő lapon felfelé, a legfelső pont villan utoljára. A késleltetés pont annyi, hogy a fény egy vízszintes körlappá áll össze. Ez a vízszintes körlap pontosan függőlegesen emelkedik. Mindig éppen kitölti a 37 fokos cső megfelelő magasságú metszetét. (a metszet azért nem ellipszis hanem kör, mert haladás irányban rövidebb a K' rendszerben) A függőlegesen emelkedő kör természetesen a vízszintes lapon elhelyezett detektorokat éri el egy időpontban, így a detektorok módszerével is azt mérik, hogy ez egy vízszintes hullámfront, ami függőlegesen haladt.
Állandóan kevered a két rendszert. Most maradjunk a K' rendszerben, amiben a detektor nem mozog, azaz 0,6s alatt 0 azaz nulla elmozdulása van. Ezért ha a forrás megcélozza az origóban lévő detektort t'=0-kor, akkor 0,6 másodperccel később az el is találja az origót, ahol még mindig ott van a detektor, mivel nem mozog az sehova!
Tehát a forrás rendszerében a kibocsátás szöge kb 37 fok. A megtett út 1. A detektor rendszerében a kibocsátás szöge 90 fok. A megtett út 0,6.
Ha a forrás t=0 s-kor a A pontból a B pontot és nem a C pontot célozta volna meg, akkor amire a B pontot eléri a fény addigra a detektor már 0,6*0,8=0,48 távolságban
van a B ponttól, azaz nem detektálhat fényt.
Dehogy célozta meg a forrás a K' rendszer 0;0 pontját, hiszen a célzáskor a K' rendszer 0;0 pontja a K rendszerben 0;0,6 helyen volt.
A forrás a C pontot célozta meg, azt a C pontot, ahol a K' rendszer C' pontja volt t=0 s-kor. Mivel a K' rendszerben a C' pont 0,8;0 ponton van, és ezt célozta meg a forrás, a forrás célkeresztjében a megcélzott pont 1 sec alatt v=0,8 sebességgel haladt K' rendszer origója felé és végül elérte C pontot a fény és a detektor is, a K rendszerben egyidőben t=1 s-kor.
"t=0 -kor a forrás a K' rendszer 0;-0,6 pontjáról megcélozta a K' rendszer 0;0,8 pontját"
Hát ha azt célozta volna meg, akkor azt is találná el, nem a 0;0-t! Szóval helyesen: t'=0-kor a forrás a K' rendszer 0;-0,6 pontjáról megcélozta a K' rendszer 0;0 pontját. Amit aztán el is talált és így a megtett út 0,6.
Szóval, most vagy prezentálsz egy hiteles mérési jegyzőkönyvet, vagy legalább egy hivatkozást ezekre a "mérési adatokra", vagy folyamatosan mindenhol hazug, csaló gazembernek foglak nevezni. Mégiscsak pofátlanság feltünési viszketegséged lázálmait valóságos mérési eredményekként kihírdetned.
Beszélj csak nyugodtan Gézoo-fizikai posztulátumokról, Gézoo halandzsáról, az stimmel.
itt is jártunk már. van olyan, hogy a K' rendszerben nézve a K rendszerben nézve nem merőleges.
egyszerűen képtelen elszakadni a K-tól, mindenáron át akarja csempészni az ottani igazságokat K'-be. így lesznek a fenti zagyvaságok. meg a rendszerben/rendszerből kettősség.
Oké nézzük meg a detektor rendszeréből, hogy a célzás milyen irányt mutat a K' rendszerben!
t=0 -kor a forrás a K' rendszer 0;-0,6 pontjáról megcélozta a K' rendszer 0;0,8 pontját. A K' rendszerben ez az egyenes ß=37 fokos szöget zár be az X' tengellyel.
Azaz igen, valóban, a K' rendszer 0;-06 és 0,8;0 pontjait összekötő egyenes az X' tengellyel ß=37 fokos szögget zár be és így ebben a 37 fokos szögben fog érkezni a K' rendszerben nyugvó detektorpába a fény c sebességgel.
A K' rendszerben a 1 sec alatt 0,6 távolságból érkező vetülete az X' tengelyre merőlegesen érkezik a detektorba.
Nagy kérdés, hogy ragaszkodsz-e a 0,6c sebességű vetülethez, vagy a c sebességű fény szöge érdekel?
Persze ha a közkedvelt vadász-vonat pédával nézzük, akkor a sebességeket, távolságokat behelyettesítve azt kapjuk, hogy
A mozdony éppen elhalad egy vadász mellett, és a mozdonyvezető látja, hogy
a vadász megcélozza fénypuskájával a mozdony rendszerének egy pontját.
Gyorsan megkérdezi telefonon a vadászt, hogy hány fokos szögben céloz.
A válasz ß=37 fok.
Ezután gyorsan kiszámítja, hogy a célbavett pont a mozdony rendszerében
1 s időt és a vadász v=0,8 sebességét ismerve, pontosan 0,8 távolságban metszi
a mozdony rendszerének X' tengelyét.
Azaz a derékszögű háromszög befogói 0,8 és 0,6 átfogó 1, azaz tényleg az a pont
a rendszerében v=0,8 sebességgel közeledik felé és 1 sec alatt megteszi a mozdony rendszerének 0,8 távolságát. A becsapódás szöge tg ß= 0,6/0,8 --> ß=37 fok
Azaz pont oda céloz a vadász, ahol a mozdonytól 0,6 távolságra lévő vadásztól
elindult fény 1 sec múlva pont eltalálja a mozdony elejét..
A detektor elé rögzített X' tengelyre merőleges csőben lévők szerint a csővükön át Y' tengely mentén halad a fény. Ebben tökéletesen igazad van.
Így amint a cső alján belépett a fény, a legalsó lezárja a csövet.
Az 52818 ábrán a K' rendszerben a detektorhoz felül rögzített cső helyébe ültetett megfigyelők szerint a cső vonalában c sebességgel halad ugyanez a fény.
Tehát adva van a K' rendszerben haladó fény, merre halad a valóságban?
Arrafelé amerre az alsók látják, vagy arra amerre a felsők?
Én másként látom! Hogy megérthesd azt ahogyan én látom, tegyünk a K rendszerbe ködöt, ami szétszórja a benne haladó fény egy részét minden pontról, minden irányba. A köd álljon a K rendszerben.
Most nézzük meg, hogy a ködbeni látható fényutat miként látjuk a v sebességű rendszerekből.
Elsőnek csak azt a két rendszert vizsgáljuk, amelyik a K rendszerben a forráshoz rögzített koordináta rendszer X tengelyének irányában mozgó detektorokhoz rögzítettünk.
Ezek közül az egyik az ábrákon szerepel. És valóban azt látnák a K' rendszer minden pontján ott ülő megfigyelők közül azok akik a 0;-0,6 és 0;0 pontok között ülnek, hogy a fény csak az ő irányukban halad a detektor felé.
Ugyanezt a fényt a K2' ugyanúgy v sebességű, de -x felé mozgó rendszerbeli megfigyelők 18,5 fokos szögű irányban távolodónak látják.
Persze, ha mindkét v sebességű detektor áthalad (a folyamatosan sugárzó forrás esetén megtehetik,) a fényúton, akkor a detektorsíkokkal azonos ß=37 fokos hajlásszöget mérnek az x' és az x2' tengelyekhez.
Nyílván ebből az következik, hogy ha nem mérjük meg a fény haladási irányát például a forráspár-detektorpár módszerrel, akkor minden mozgó más és más irányúnak vélheti a fény haladási tengelyét.
Ha pedig megmérjük, akkor minden rendszerben ugyanazon irányt kapjuk.
Így bár igazad van, a K' rendszerben az X' tengelyre merőlegesen álló csőben beérkezik a fény, a a cső végén lévő detektorpárral végzett mérés egyértelműen megmutatja, hogy a fényt az X tengellyel ß=37 fokos szögben sugározta ki a forráspár.
Az a baj Gézoo, hogy még mindig csak az egyik nézőpontból ábrázoltad az eseményeket. És mi most arról vitatkozunk, hogy a másik nézőpontból mindez hogy néz ki. Ezért az ábráid semmit nem érnek!
És hidd el, itt a többség simán követni tudna egy koordináta alapú levezetést és az sokkal egyértelműbb, mint az ábrák...
1. " A tapasztalatom szerint a sokkal egyszerűbb ábrák olvasása, követése sem ennyire egyszerű sokak számára."
2. " ( Egyebként az összes ábrán c=1 szerepel. Minden időszakasz 1 sec hosszú. Minden sebességgel megtett út hossza v*1 sec, ill. c*1 sec, d*1 sec, aktuálisan ahol v,c,d sebességek szerepelnek. De így sem érthetők az ábrák.)"
Lehet, hogy tévedek, de szerintem a két idézet azonos értelmű:
1. az egyszerű ábrákat sem értik,
2. a szimpla függvények-koordináták leírását még kevesebben fogják érteni.
Ezért nem értem, hogy mit akartál jelezni a "So what?" mondattal.
"Ha pedig a megmért ß=37 fok és a tengelyek távolsága alapján számolunk, akkor a fény haladási tengelye együtt mozog a K forrás rendszerrel."
Tehát elismered, hogy a koordináták alapján valóban merőleges a fényút és valóban csak 0.6 hosszú? Akkor miről beszélünk? A detektor rendszerében a fény 0,6 hosszú utat tett meg, ami 0,6s ideig tartott. Erről szól a specrel...
A 37 fokkal meg az a gond, hogyha merőlegesen érkezik be a fény, akkor az nem 37 fok. Ennyire egyszerű...
Megértem, hogy Te képes vagy elvonatkoztatott számhármasokból látni a mondani valót.
A tapasztalatom szerint a sokkal egyszerűbb ábrák olvasása, követése sem ennyire egyszerű sokak számára.
Így ha zavar téged a sok ábra és szöveg, készségesen felfüggesztem azzal, hogy az aki nem fogadja el azt amit leírtam, ne itt, hanem ahol szerinted jó lenne, pl. e-Mailben, vagy ha úgy akarod akkor egy másik fórumon vitassa meg velem.
( Egyebként az összes ábrán c=1 szerepel. Minden időszakasz 1 sec hosszú.
Minden sebességgel megtett út hossza v*1 sec, ill. c*1 sec, d*1 sec, aktuálisan ahol v,c,d sebességek szerepelnek. De így sem érthetők az ábrák.)
Két úton számolhatunk. Egyikben csak a koordináták alapján, a másikon a megmért fényút szöge és a koordináták alapján.
Ha csak a koordinátákból úgy indulunk ki, hogy mereven áll s forrás a detektorok rendszerében, akkor valóban igazad lenne, az Y' tengely mentén haladt a fény, d sebességgel a detektorok felé.
Ha pedig a megmért ß=37 fok és a tengelyek távolsága alapján számolunk, akkor
a fény haladási tengelye együtt mozog a K forrás rendszerrel.
Ekkor a detektorok felé c sebességgel közeledik a fény.
Ezt az ábrákról is leolvashatod, a mellékelt kísérő szöveget elolvasva láthatod.
