A felső peremen kívül sehol sem érintkezik a külső és a belső fal. Az olajost egyszerűbb készíteni, nem nyomástartó. A víz/gőz nyomás alatti rendszerű meg jobb, de szakértelem kell hozzá.
Üdv mindenkinek! Kezdőként egy egylépcsőset szeretnék készíteni.
Érdekelne hogy a dupla falú üstnél az edény alsó és a burkolat közti támasztást hogy szokták megoldani? Sajnos a index fórum keresője ilyen szempontból nem épp barátságos, hogy pl csak képekre keressek.
Keresztül mennek a lábak, vagy belül pl van valami bordázás, és úgy van kapcsolat a két felület között, hogy a víz áramolni tudjon?
Egy kis hitvita kérdés, olajos vagy vizes töltésűt érdemes készíten?
Ez egy gondolat: földbe ásnák egy tartályt vagy kettőt és keringetném a hűtővizet. Ősszel lehet, hogy másnapra visszahülne(napi1főzés). Azért gondoltam erre, mert így igazából egy akvárium szivattyúval megoldanám a keringést, most egy tartályt töltök fel a kút vízével. Csak most kifolyik a meleg víz a lefolyóba. A kút vize egy kicsit vízköves. A földbe lévő tartályt meg városi ivovízzel tölteném fel és keringetném, a kút nagy szivattyúja meg pihenne.
a hűtőből a felesleg meg kifolyik a másik hordóba.
Vagy a kertbe. Én is hasonlóan csinálom, egy állványon van egy kétszáz literes hordó, oda nyomom fel a kútvizet szivattyúval és onnan gravitációsan megy a hűtőre. Ugyanebből megy a csepegtető öntözés is.
A 16C fokos kútvizet felcserélni ~25C fokos tartályból vett vízre, az biztos, hogy hűtés szempontjából egy sokkal gyengébb történet lesz. Azért szeretnéd, mert a kútból nem tudsz venni ilyen kis mennyiségű vizet, ami "pisil"?
Nagy a csend. Lenne egy kérdésem. A pálinkafőzőn a deflegmátor és a véghűtő hűtése esetleg lehetne-e egy nagy tartályból? Van-e valakinek ezirányú tapasztalata? A kezdeti Destilatorin a gyári 220 literes spirál hűtő volt. Majd a csőhűtő (ami szuper). Most meg a toronynál gondoltam, mi lenne ha 400-500 literes tartályt a kút vízzel feltöltök és akvárium szivattyúval keringetném. A kérdés az hogy a 4 óra főzési idő alatt a visszafelé folyó meleg víz mennyire melegitené fel a tartály vizét, alkalmas lenne e még a hűtésre? Majd a következő főzésre lesz ideje lehülni, nem veszik kárba a víz.
Üdv ! Sajnos a "pálinka fák"java a -1,3 c fokban tönkre ment(PÉCS) ,a magyar kajszi (ha az) ,teljesen elfagyott a két kisebb fám (Gönci és Ceglédi Arany) 80-90% fagykár ! Még amit sikerült tönkre tenni ez az alig mínusznak ,kivi (90-95%) most termett volna 1x ,és a datolyaszilva(tipo 100%) kár ! :-((((((((( Amit még nem tudok a cseresznye,meggy,szilva ,mert azok is virágba voltak ! :-((( Roppant mód megviselt ,és persze nem csak az anyagiak miatt ,hanem a leendő/várható esetleges jövőbeni persektíva aggaszt!:-((( Ez van /mi lesz !?:-(
6 hónapja pihen első töltésű 20 literes akáchordóban a törkölypálinka. Elmúlt az akác nyers íze és egy borostyán színű (kis zöldes stikkel), sima és nyomokban törkölyt idéző itókává vált mind ízben, mind illatban. Úgy gondolom eljött az idő az alkoholfok beállításának ami valahol 42° és 48° között lesz.
Mennyi idő kellene a hígítás után, hogy biztos legyek a megfelelő alkoholfokban?
Ugyanitt, a brandy is érlelődik cseresznye hordóban. Itt is elmúlni érződik a cseresznye "tolakodó" íze. A színesedés most kezdődik (vaxolva volt a hordó) de ennek van még ideje.
Érlelés után, az üres hordót hogy kezelitek, tároljátok?
Volt egy kis Solaris szőlőből törkölyöm is, 1000 éves kis (3 lliteres) eperfa hordócskában (ez már hígított) ami még mindig hozza a 4-5 hónapos érlelésekkor a lesimult, bársonyos ízt...
Megkóstoltam akkor a Csalló kajsziját, ha az a tétel ez alapján készült, ízben nem volt rossz,, valóban lekváros de illata nem volt.
Tipikusan az az eset, amikor már kevés up is elnyom minden illatot.
Egy illatban kiherélt pálinkát, ami jó vastag lekváros, nem nehéz főzni, gyakorlatilag a kisüstik többsége ilyen, ha az sikerül, akkor majd arról fogunk itt diskurálni, hogy miért nincs illata a kisüstinek, mert túl sok benne a kevésbé illékony komponens, feljebb kell vágni. :)
Én is meglepődtem tanult kollégánk kijelentésén, az UP megjelenése előtt az aromák eltűnnek, kiüresednek, nekem is úgy rémlik a KP-UP és EP- KP határán vannak a fontos aromák.
Ez már itt elhangzott párszor hogy ott a határon fontos aromák vannak, van akik amíg a fazékillat csak enyhén a szárazpróbánál érezhető, egy kis up-t beleengednek, mondván az érés folyamán kiheveri.
A kajszi vezéraromái pont az utópárlat határán jönnek, nehéz ügy jó kajszit főzni. Jártam úgy, hogy a főzéskor jó kajsziban tárolás közben felerősödött az utópárlatosság és végül beletettem a következő finomításba.
Ha jól válasz el a főződ, akkor tapasztalhatod, hogy UP megjelenése előtt az aromák eltűnnek, kiüresednek, de még nem jön a fazékíz, ezt el tudom képzelni, hogy bele kerül.
Egyébként a lekvárosság az erjedés alatt alakul ki, a hosszú szájérzet a gricelin tartalommal függ össze, amiből több keletkezik, ha az erjedés hosszabb idő alatt megy végbe, pl a spontán erjsztett pálinkák általában lekvárosabbnak, vastagabbnak, édesebbnek érződnek.
Ezt írtam, hogy bizonyos fajtáknál így másnál meg úgy.
Ez konkrétan egy borászat, erre is arra is fel van szerelkezve.
Ez nem hit vagy hagyomány kérdése, inkább kísérletezés, tapasztalat.
Hogy mi a kompromisszum, azt én csak akkor merném kijelenteni, ha lenne erre kísérlet, teszt.
És hogy nyílt lapokkal játszak, mivel nincs zárt rendszerű keverős/körfejtéses erjesztési lehetőségem, én a főerjedésben bizony lenyomom a bundát naponta.
Fajtától is függ, meg attól ki mire van felszerelve, illetve, hogy mi a cél, ki miben hisz, hogy tanulta, mi a hagyomány. Ez egy nagyon sok változós történet.
Cefrénél, ha a cél az, ami általában, hogy ne menjen semerre az erjesztés, akkor a -kotyogóval vagy rugós szeleppel- zárt tartály, beépített automata keverő, hűtés, ami minden visz. Ehhez képest már egy kompromisszum, hogy a homogenizálást helyezzük előtérbe és nyitogatunk-keverünk, nem keverünk vagy a hordót billegetve kap a bunda a léből néha kinyitás nélkül.
Pár éve írtam már, borászatban bizonyos kékszőlő fajtáknál zárt rendszerben körfejtés megy az erjedés alatt (és ezen belül is van ahol elengedik a hőmérsékletet, csak hogy bonyolítsam), még más fajtáknál nyitottan nyomkodják a kádban a törkölykalapot, csömöszölik.
Vajon pénzfeldobás dönti el, vagy tudatosan egyiknél így másiknál úgy?
Én keverem, fedeles vödröt használok (azaz elzárom a cefrét), de nem fúrom ki kotyogónak, mert a kotyogón keresztül be tudnak jutni visszafelé dolgok, pl. oxigén.
A bolti kotyogóból a vizet kifújhatja, mert kis kapillár.
De én 1 cm vastag átlátszó (üzemanyag) csövet használok, ami a hordó kalapjába épített
csatlakozón van, lemegy a hordó aljáig, a földig, és ott van a vízzár, ami 1 literes befőttes üveg teli vízzel. A cső végén pedig van egy kis réz nehezék, hogy a befőttes üvegben víz alatt maradjon.
Szépen buborékol, a vozet nem, tudja kinyomni.
Ha yors a forrás akkor nagyon gyorsan buborékol, ha már csillapodik lassabban.
Ezzel azt is látod ha megáll.
Kevergetni nem kötelező a cefrét.
Bár tudom sokan meg vannak győződve róla hogy kell.
Nem kell, sőt, napi 3* már káros is lehet a sok bejutott oxigén miatt.
Mivel nekem az első főzéseimben sok utópárlat volt, és ecetsavasodás is jelentkezett,
én a kotyogó, és levegőtől elzárt ejesztésnek vagyok a híve, és soha nem kevergetem.
Ha a kotyogó szerint megállt a forrás, akkor keverem át (de még szerintem mennie kellene).
Ilyen vastagabb házi gyártmányú csöves kotyogóval soha nem robban fel a cefrés hordód.
A bolti vékonynál a vizet biztos ki tudja fújni, egy intenzívebb forrásnál.
////Azt hiszem kevergetni azokna KELL akik túl erős cukorfokú cefrét kapnak vagy készítenek.
Ha 12-15°B -ig megy a cefre cukorfoka, a forrás gyors és kevergetés nélkül is lemegy 2-3 hét alatt.
A legtöbb gyümölcs cukorfoka nem is magasabb.
15°B fok felett -főleg pld. 18-19-20°B nál - már a magas cukor tartósít, gátolja, lassítja az élesztők munkáját. Ezért itt rendszeresen leállhat a forrás.
Itt valóban meg kell keverni a cefrét, hogy a forrás folytatódjon.
Innen lehet a félreértés, valamint onnan hogy van aki szerint a felső kérget forgatni kell, mert megromlik.
De ha gyors a kiforrásod -10 nap vagy 2 hét- nem romlik meg.
Ilyen magas cukorfoka kevés gyümölcsnek van magától, a legtöbbször ez a magas cukorfok a
kristálycukor hozzáadásától van.
Kivéve szőlő, meg egy két gyümölcs a kiemelkedő cukorfokú.
De a szőlő a magas cukorfok ellenére is jól forr (szőlőcukor, az élesztőnek könnyen emészthető),
míg a kristálycukrozott magas cukorfokú cefrét az élesztőbaktériumok nehezen emésztik meg.////
Szerintem innen származik a szent meggyőződés, hogy a cefrét kevergetni kell
Nem kell. (Illetve lehet van amit kell, mert leáll a forrás, de az akkor már problémás valamiért.)
Az igazán jó cefrét nem kell kevergetni, a nélkül is gyorsan kiforr.
Viszont ha kevergetni kell, az biztosan növeki az ecetsavakat, és némelyik gyümölcsnélé az utópárlatos ízt is - bár az lehet a túl magas cukortartalommal van összefügésben inkább.
Nem kell egymásnak ugrani, két iskola van: az egyik szerint keverni kell, a másik szerint nem.
Az egyik szerint ha nem, kevered rosszul csinálod (biztosan tévednek, mert mindkét módszerrel lehet kiválló pálinkát csinálni)
a másik iskola szerint keverni nem kell, levegőtől teljesen el kell zárni, aki pedig keverni kényszerül az vagy nem jól tudja, vagy túl magas cukorfokra állította és ezért. (Lehet ők is tévednek ebben.)
Illetve ők meg meg vannak győződve hogy a keveréssel romlik a minőség, savasodik stb.
De mindkét módszerel lehet jó pálinkát csinálni, (legfeljebb máshol váltod majd el),
nem kell egymásnak ugrani.
Mindkét oldal érveit meg kell halgatni , és utána mindenki saját észjárása alapján jár el.
Vöröskáposztát és fehéret szoktam az ablakba rakni, 1.7literes ikeás csatos üveget rázárom, a tömítés alatt kinyomja, amit kell, nem habzott még fel eddig.
Itt a vörös pont a régi fajta nyakas üvegben van, de a többi mögötte rá van zárva.
Nekem szobahőn a kimchi, meg az ilyen kis üvegbe tett vöröskáposzta is meg szokott futni. Annyira, hogy ebből a kotyogóból biztosan kifolyna. Aztán persze visszahúzódik, akkor víz visszapótol, és megy a hidegre. ott már bírja.
Én nem abból indulok ki, hogy átfut, nem melegítem, nem teszem napra és kimérem pontosan az élesztőt, amennyi kell és nem fut sehova.
Nem gyömöszölöm a cefrét, ezerszer megbeszéltük, van aki nem gyömöszöli, mert kotyogóval le van zárva, nem fúj bele a szél, nem szárad ki, nincs mit nyomkodni rajta, nem kell bele keverni se a levegőt, se az ecet baktériumokat, De ahogy jól esik..
Ez a ledugózás, kotyogózás csak arra jó hogy a szuterént a cefre beterítse. Teljesen fölösleges, ott a co párna, a bornál a kotyogó hasznos lehet, de a cefrénél semmi értelme.
"Az élesztőt levegőztetheted -2 napig beoltás előtt cukros vízben egy lábasban, az elég."
Bocs, de ez m..haság!
Rá van írva a fajélesztő zacskójára az "elkészítési" javaslat, de aki főzött már élesztővel bármilyen kelesztett tésztát/kenyeret, az tudja, hogy kell egy porélesztőt (vagy kockát) életre kelteni és -mondjuk- negyed óra alatt "felfuttatni". Ez épp elég a cefre "beoltásához".
"Vannak akik írják, hogy az első nap nem dugózzák le a cefrét, hogy az élesztő beinduljon."
Nem elsősorban azért, az már csak okozat, hogy közben a szaporodó élesztő kap oxigént is.
Ha egyből lezárod és -mondjuk- robbanásszerűen beindul a szaporodás, esélyes, hogy festeni kell majd a helyiséget. :-)
Láttam én már a garázsomban másfél méteres meggy cefre szökőkutat (2 napos cefrénél) a kotyogóból feltörni. Azt hittem, hogy megnyugodott már ... máshogy gondolta.
példa: félig se rakott hordó fügével .... megszaladt 3 nap után, de idejében "megfogtam". :-)
A fajélesztővel való beoltásnál nincs igazi kezdeti szaporodási fázis, azért ad meg az élesztő gyártó 10-30gramm / 100 liter adagot, mert ez akkora sejtszám, ami elég az erjesztés "berobbantásához" és nem kell kivárni a szaporodási fázist, ami alatt a vadélesztők is felszaporodhatnak. Az élesztő reaktiválása levegőn történik (aerob), akkor szaporodik, beoltás után is valamennyit, de ehhez nincs szükség és nem is szabad levegőztetni.
A másik nagy különbség, hogy a sör nincs átdesztillálva, így több másodlagos, erjedési aroma marad benne, mint a pálinkában, a leválasztása ezeknek az első főzéskor megtörténik, mindenféle sav benne marad a cefre moslékban.
Az acetaldehides résznél aszongya, hogy ha nincs kellően levegőztetve az élesztő szaporodási (a kezdeti) időszakában a sörlé/cefre, akkor később nem lesz képes kellő mennyiségű acetaldehidet lebontani, így zöldalmás jellegű lesz a sör. A lepárlás okozta koncentráció miatt nálunk, pálinkánál ez több előpárlatot fog jelenteni - ha nem tévedek.
Eddig igyekeztem minden levegőt kizárni élesztővel beoltás előtt/után, nem kavargattam a cefrét (max bunda nyomkodás).
Tudom, hogy a sörlé más, mert a melegítés miatt a sörlé oxigénhiányos lesz, ezért is kell neki plusz levegőztetés az élesztővel beoltás előtt, de szerintetek pálinkánál lehetne csökkenteni az acetaldehid mennyiségét ezzel a módszerrel?
Kiépítettem ezt, megszakítja a fűtést üst duplafal túlnyomásra (0.5bar felett), fűtőbetét felületi hőmérsékletre 110C felett, leállítja cefre hőmérsékletre, amikor elfogyott az alkohol (kisüsti főző). A duplikációban utántölti a vizet. A hűtővizet gőzhőmérséklet alapján elindítja és elzárja, így a cefre főzés gyakorlatilag automatizált. Ennek ellenére nem nagyon merem magára hagyni.
Van úgy, hogy se gáz, se láng nincs, mégis baj van. Ha jól tudom: oszlopos főzőn nem működött/véletlenül nem indították el a Liebig hűtőben a víz cseréjét, így a helyiséget megtöltötte a nagyon magas szeszfokú pára, azután egy elektromos szikra berobbantotta az egészet.
Ha van rá módunk, az üstünket szereljük fel 10-20 mbarg-s biztonsági szeleppel,
Ezt nehéz megoldani, kellene vagy 2"-os cső, ami le tud vezetni több kW energiával keletkező gőzáramot megfelelően, ilyet csak nagy berendezéseknél látni, ennél kézenfekvőbb megoldás az üstfedő tömítését út konstruálni meg, hogy átfújjon kb ezen a nyomáson. Vízzár pl tökéletes volt ebből a szempontból, legrosszabb a sok csavarral záródó, tömített acél karima.
Bizony. A gázégők rengeteg oxigént fogyasztanak,és szűk zárt helyen akár
hirtelen sok szénmonoxidot is termelhetnek, ha fogyóban van az oxigén.
Aki egy eldugott zárt kis sufniban végzi el a főzést, szellőztetés nélkül, pórul járhat.
Inkább a szabadban kell, ha lehet.
De a pálinkafőzés olyan férfihobbi, ami más szempomntból is veszélyes lehet.
(Tűzveszély, ami a főző méretével arányosan nőhet.)
A tömény párlat tűzveszélyes, olyan mint a benzin.
Ha az üstnél valami kigyullad, akkor vigyázni kell hogy a tűz ne terjedjen át a
párlatra. Mert abból nagyon nagy tűz lehet, és főleg ne terjedjen át a PB palackra, mert az
100°C felett szétnyílhat, és akkor a tűz már megállíthatatlan.
Ezért aki megteheti, a bolti főzőket alakítsa át úgy, hogy a hűtő csőkígyó
(a kifolyó párlat) legalább 2 méterrel messzebb legyen az üsttől meg a nyilt gázlángtól.
Gyakorlatilag meg kell hosszabbítani a páracsövet (Vagy a kifolyócsövet).
Valamint a PB palackot legalább 5-6 méter hosszú gázra tervezett gumicsővel kell ellátni,
és nem csak a palackot kell 5 méterrel messzeb rakni a nyilt lángtól (üsttől),
az sem árt ha van 1 fal vagy egy takarás a két berendezés között.
Youtubos videókon nézem, amikor a bácsika úgy főzi a pálinkát, hogy a gázpalack
50-60cm-re van a forró üsttől meg a gázlángtól..
És a lecsöpögő pálinka meg a papó lábánál..
Ja és-mivel az egyébként nagyon aranyos - papó még mellette is ül...
Ez nagyon veszélyes, ha dugul valami és a nyomás miatt kifúj a párlat az üstnél abból erős tűz lehet.
Azonnal kigyulladhat a pálinka és nemsokára a PB palack is.
Ez munkavédelem/biztonság/tűzvédelemból nem megfelelő.
Olvasgattam régebbi hozzászólásokat, és egy itt a fórumon is beszámolt pálinkfőző tűzhöz
egyik fórumtársunk az alábbi megjegyzéseket fűzte:
Bár nem láttam a pontos helyszínt, de a szeszt nagy valószínűséggel a gáz lángja gyújtotta be.
Az alkoholgőz nehezebb a levegőnél és a vízszintes vagy kicsit lejtő részeken folyik.
Az általad leírt 50 cm távolságon odafolyt az alkoholgőz a gázlánghoz, belobbant majd visszaégett az edénybe lévő előpárlathoz ( nagy valószínűséggel) .
Laborban csináltunk egy kísérletet, 2 méteres enyhén lejtős felül nyitott eső csatorna felső részébe kevés PB gázt engedtünk, a csatorna alsó részénél pár másodperc múlva meg lehetett gyújtani a gázt, 2 méterre elfolyt.
Tűzvizsgáló tapasztalatom szerint a legtöbb pálinkafőző tűz a gyűjtőedény túlcsordulásából , és a pálinka égőfej vagy tűzhely aláfolyásából keletkezett.
A másik keletkezési ok a gázszivárgás volt.
Harmadik a részegség:)
Néhány de nem teljes pálinka főzési tűzvédelmi JAVASLAT:
- a pálinka kifolyási pontja legyen minél messzebb a nyílt lángtól vagy gyújtóforrástól
- a pálinkát zárt edénybe gyűjtsük ( zárt rendszer, minimális párolgás)
- a gyűjtő edénybe bőven férjen bele várható szesz mennyiség.
- jól szellőző helyiségben főzzünk
- legyen a helyiségben tűzoltásra alkalmas felszerelés, 1-2 vödör víz és tűzoltó készülék
- felügyeljük a főzést a kritikus időkben, főként indulásnál és a végén ( ha már szépen
egyenletesen beállt a rendszer akkor 5-10 perceket lazíthatunk)
- égésbiztosítóval rendelkező gáz égőfejet használjunk
- főzés kezdetén végezzünk a palacknál és a csatlakozásoknál szivárgás ellenőrzést
- kazánnál ne tároljunk az égéstér előtt éghető anyagot ( legyen a tűztér előtt hamutál)
- a füstcsövek illesztését és stabil rögzítését főzés előtt ellenőrizzük
Hálózatra kötött égőfej jogosulatlan gázvételezésnek minősül, nem szabályos, büntetik, ha elkapnak vele.
(Vigyázz az ilyesmivel zárt térben, nagyon elhasználja a levegőt a nagy égő, pár évvel ezelőtt volt komoly baleset miatta, 3-an nem ébredtek fel többet egy présházban, itt is volt téma.)
Azt is érdemes figyelembe venni, ha nem 150mbar-on használsz egy ilyen zsámolyt, akkor az egyébként is gyászos hatásfoka tovább romlik, a fogyasztása megnő, ezért érdemes több fúvókás szőnyegégőt, bontott kazánégőt használni 6kw teljesítmény igény felett, BP-hez a hozzá való fúvóka mérettel kell szerelni.
Amit linkeltél égőt 5-6kW-ra tervezték, itt optimális a fogyasztása, 50literes főzőhöz, üstházban tökéletes 150mBar nyomáson. (1 palackkal kb 500liter cefrét lehet lefőzni így.)
Így van, minden ezzel kapcsolatos tudás rendelkezésre ál pár gombnyomára. :)
Az irányított erjesztés egyik lényegi utasítása, hogy a feldolgozás után azonnal be kell oltani az alapanyagot.
A fajélesztő olyan nagy sejtszámban kerül bele és olyan ütemben indul meg az erjedés, hogy egy egészséges, friss, megfelelő érettségű, pépesített alapanyagnál gyakorlatilag semmi esélye a vadélesztők térnyerésének.
Minden élesztő toxint termel a többivel szemben (vegyiháborút vívnak), ezért van a spontán erjesztéssel készült élelmiszereknek antibiális hatása. Spontán erjedésnél a vadélesztők kezdenek be, de aztán minden esetben a Saccharomyces cerevisiae (ami a nem vadélesztő) győz, részben azért, mert a többinek sokkal rosszabb az alkohol toleranciája. Ezért van az, hogy az élesztővel előre beoltott élelmiszernél sokkal gyengébb az antibiális hatás, hiszen konkurrencia hiányában a S. cerevisiae-nek messze nem kell annyi toxint termelnie.
Hát... azt gondolnánk az erjesztés mindig ugyanúgy működik, de sok verzió lehet.
És édesanyámnak sem kelt meg néha a tészta, hiába oltotta be.
De talán itt lehet magyarázat a 19-es oldalon:
"Kísérő élesztőbiota A gyümölcs cefrében a választott élesztőn kívül más élesztők, vadélesztők is jelen vannak. Sun és munkatársai (2014) bizonyították, hogy bár a S. cerevisiae (Lalvin EC1118 és D254) killer toxinjai gátló hatással rendelkeznek a többi élesztőfajtára, mégis attól függően változott a másodlagos aromaanyagok mennyisége és összetétele, hogy milyen más élesztőtörzsek voltak jelen a cefrében."
Ha jól értem van olyan vadélesztő, ami olyan anyagot termel, ami más élesztőket gátol (killer toxin?)
Ha nem oltod időben be, és ez a vadélesztő elszaporodik, akkor
már hiába oltod be, mert a másik élesztőt gátolja az enzim.
Nem lehet gyakori, de biztos azért írták bele mert előfordul.
Tehát néha hiába teszel meg mindent, amit lehet a cefre úgyis a saját útját járja.
Mindenképpen vegyél egy zacskó élesztőt, és élesztő-tápsót. Ezeket keverd be, míg elkezded pucolni és mosni a gyümölcsöt. (Már ha fél-egy óra alatt megleszel a gyümölccsel.)
Én ezzel együtt pépesítem a gyümölcsöt a hordóban a betonkeverőszárral.
Ha tényleg annyira hideg a pince, akkor vegyél hidegtűrő élesztőt, vagy tedd a bejártához közelebb a hordót. A szőőlőnek kell a hideg, a többi gyümölcsnél nem olvastam erről, nyilván napra, megy 30 fokba nem tenném.
A reduktív erjesztés pont az aromák megőrzéséről szól, 15C az egyáltalán nem számít alacsonynak, ha fajélesztővel beoltottad.
Lassabban forr ki, cserében kevésbe amortizálódnak le az elsődleges aromák. Ugyanaz a helyzet, mint a bornál.
A tanács, hogy 2hét alatt kiforr, főzd ki, pont a másik végletet veszi alapul, amikor a nyári cefre ott ecetesedik meg a diófa alatt, mert rég kiforrt, de még 1 hónap múlva sincs kifőzve.
15C fokon az élesztők többsége kínlódik, jóval lassabban szaporodik, mint az optimális.
Ilyen esetben vagy kifejezetten hidegtűrő élesztőt használsz, vagy a szaporodás idejére melegíted/melegebb helyre viszed a hordót.
Az erjedés lefolyása műszer nélkül is ellenőrizhető: megkóstolod. Ha már nem édes, főzni kell.
Minimális műszerezettségre (vagy tapasztalatra) mindenképpen szükség lenne, különben pl. helytelen pH esetében esélyt adsz az ecetbacik elszaporodásának, amik aztán szépen felzabálják az alkoholt, csökkentik -akár drasztikusan is- a kihozatal.
Tele van a net leírásokkal, el kell olvasni azokat.
Ja, és nekem több fogy, én szörp helyett is iszom almaecetes vizet. De most kisérletezek vele, tettem bele pár szem málnát is az alma mellé, hihetetlen illata van.
Igaz, a kham élesztőt 2 naponta szedem le róla... Szóval, nem egyszerű.
Így van, én is egyszerre egy 3 literes befőttes üvegnyit csinálok. Pont elég macera leszűrni. De azért most már tényleg érdekel, hogy kéne bejelenteni magánszemélyként, ha egyszer kötelező, de a nyomtatvány nem bekülhető adóazonosító jellel.
A gyakorlatban következetes. Az a lényeg, hogy ha otthon alkoholt állítasz elő, akkor azzal bármikor el tudj számolni előzetes bejelentés alapján. Nem ott van a baj, ha magánfőzőként ecet lesz a cefrédből, hanem ott, ha valakinek semmilyen bejelentett tevékenysége nincsen, és úgy találnak nála alkoholt. Mert azt bárki mondhatja, hogy jaaaa az csak ecetnek lesz ;)
De a pálinkához a cefrét sem kell most bejelenteni, csak a főzőt, nem? Vagy a cefrét is minden alkalommal 30 nappal előre bejelenti mindenki, amikor még azt sem tudja, mennyi gyümölcse lesz?
Itt van egy kis félreértés; hogy ecetkészítéskor a köztes fázisban alkoholtermék keletkezik, annak semmi köze nincsen az ún köztes alkoholtermékhez.
A köztes alkoholtermék egy teljesen más dolog, az az erjesztett italok és az égetett szeszek közötti köztes jövedéki kategóriát jelenti, részben összetétel, részben alkoholtartalom szerint, ahogy az a bemásolt részből is látszik.
A §48 nem azt mondja, hogy köztes alkoholtermék keletkezik, hanem azt, hogy a köztes fázisban [bármilyen!] alkoholtermék keletkezik.
Nálam nem keletkezik köztes alkoholtermék a köztes fázisban. Így nem kell bejelenteni. A 45-ös paragrafus már üres.
A 48 maradt: (3) A biológiai ecet előállítását végző személy e tevékenységét legkésőbb a tevékenység megkezdését megelőző 30 nappal bejelenti az állami adó- és vámhatósághoz, ha az előállítás során köztes fázisban alkoholtermék keletkezik.
A Jöt. alkalmazásában köztes alkoholterméknek minősül: - az a szőlőbor alapú ital, amelynek alkoholtartalma nem kizárólag erjedésből keletkezett és alkoholtartalma meghaladja a 10 tf%-ot - az a szőlőbor alapú ital, amelynek alkoholtartalma kizárólag erjedésből származik, de meghaladja a 18 tf%-ot - az a gyümölcs, méz vagy más növényből készült bor alapú ital, amelynek alkoholtartalma kizárólag erjedésből származik, de meghaladja a 15 tf%-ot - az a gyümölcs, méz vagy más növényből készült bor alapú ital, amelynek alkoholtartalma nem kizárólagos erjedéssel keletkezett és alkoholtartalma meghaladja a 10 tf%-otl
És te is be szoktad jelenteni a NAV-nál 3 nappal elötte? 😉
Almához szoktam egy kis cukrot is tenni (meg vizet, ha sűrű) Nem sokat, de szerintem jobban áll neki a kicsit nagyobb alkohol, és később ecetsav százalék.
12fölé házilag úgyse tudod, de szerintem még a kis râsegítéssel sem éri el még a tízet sem. De ne legyen egy rízsecet-szerűség.
És boccs az offért, de a fermentálós csoportokba olyanok írnak, akik a 20%-os ecetet betiltanák a boltokban, mert az méreg. (Ahelyett, hogy hígítanák vízzel.) Meg összekeverik az ecetet szódabikarbónával, aztán azzal takarítanak. :-)
Mint írtam, offtopik, ecetet csinálok. A pektinbontó enzim így benne marad a végtermékben, hiszen nem lesz lepárolva. Így pl nyilván élesztőtápot sem tennék bele. A pektinbontó ehető?
Tisztázásnál (kicsi az üstöm, többnyire tisztázok vele, ilyenkor elég a 60l/óra defi hűtővíz is) el lehet érni a 4l/órát (88-89%-os átlag szeszfokkal).
Az enyém is 4"-os, de csak egy bizonyos (elég szűk) fűtési tartomànyban, dolgozik "normálisan", hiába tolnàm neki a gázt és egyidejűleg a hűtést, az átereszrő képessége ezt nem teszi lehetővé, feltöltődnek a tálcák, a másik véglet, hogy egy örökkévalóság a főzés......
Jó de itt arról volt szó, hogy nem hűt eléggé egy pár kW teljesítményhez méretezett kondenzátor, ha nem hideg víz van bevezetve, de abból is 100liter kell óránként.
Az persze lehet, hogy a. nem kell 100liter b.nem jól van méretezve. vissza a start mezőre. :)
Amihez alapfeltétel a stabil hőmérsékletű és mennyiségű betáp víz. Ez nincs meg, ha valaki a végűtő elmenő vizét használja. (Kapható különböző csőszámú és hosszúságú reflux hűtő, lehet válogatni az igénynek megfelelőt.)
Ennek a kettőnek nem sok köze van egymáshoz. Ha számítások alapján készül egy deflegmátor, kondenzátor, hőcserélő, akkor az ott fog működni, ahol kell, nem pedig úgy, hogy fel sem tud melegedni rendesen, de kapitális sok vizet eszik.
Igen, pont az ilyen gyakorlati tapasztalatokra vagyok kíváncsi. Mert a gyümölcsprésből kb tényleg csak fűrészpor jön ki. De akkor visszateszem majd, csak úgy, hogí még éppen ne kelljen vizet tenni bele.
BTW a Kothe is kb. 30C fokos lépcsővel működteti a defit (68.8C-39C).... mondjuk náluk a reflux visszavezetés is tányéronként szabályozható.
Én speciel nem hiszem, hogy 60-90C fokos kilépő defi vízzel stabilan el lehet érni a 76..82C fokos defiből kilépő KP gőzfokot (nálam kb. ennyi a KP alatt a defi feletti hőfok).
Ha csak 45-50C fokos vizet tud a deflegmátor gőz kondenzációval előállítani, akkor az igen rosszul van méretezve, ezért használsz el 100liter/órát, ez nem törvényszerű, egy jól méretezett gőzkondenzátorból miért ne jöhetne ki 90fokos víz. 100liter/óra
Ez ideálisan úgy néz ki, hogy betáplálsz 40C vizet, kijön 90C és a 100liter/óra az 6kW hűtőteljesítmény, elég lehet egy 600literes berendezéshez.
Off: almaecetet csináltam pár hónapja, szuper lett. Most elkezdtem újra, olcsó piaci almából, de ez nem az a nyári fajta lédús. Elég sűrű a cefre. (Konyhai aprítóval "daráltam" le.)
Na a kérdésem az lenne, hogy ugye ezt kb pár literben csinálom, és kitaláltam, hogy a következő adagnál gyümölcspréssel kifacsarom a levet. Ti a szárazanyagot (rostot) beletennétek a cefrébe? Amikor az alkoholos (anaerob) erjedés lezárul, akkor az ecetesedéshez már mindenhol azt javasolják, hogy csak az "almaborral" menjünk tovább, ott már biztos nem kell a szárazanyag bele.
A kínai (nem túl jó hatásfokú 4"-os) csőköteges deflegmátoromnál kb. 18C bemenő víznél 40C, vagy a főzés vége felé akár 50C is lehet a kifolyó, mindez pl. 100l/óra vízbevitelnél.
Ha ezt a defit a -szintén nem túl jó hatásfokú- véghűtő akár 30..50 fokos (KP alatt) kimenőjével akarod táplálni, irreális mértékűre kéne emelni a hűtővíz bevitelt.
Párszor próbálkoztam vele, aztán feladtam, mert állandó gépészkedést igényelt, hogy kordában tudjam tartani (ne szaladjon meg) a KP alatt a defit.
Nem elég a kimenő gőz hőmérsékletre szabályozni a hűtővíz térfogatáramát? Nem szükséges a közeg Δt-vel foglalkozni, hiszen a cél, hogy a kifolyó párlat alkoholfoka állandó legyen.
Alapvetően mérni kell a hűtő bemenő (T1), kimenő (T2) és a deflegmátor kimenő (T3) hőmérsékletét, és a (T3-T2)/(T2-T1) értékre kell szabályozni, úgy, hogy a hűtővíz áramlási sebeségét változtatja. Tipikus holtidős kör, tankönyv szerint nagy időállandójú I vagy PI szabályozó dukál neki.
Állandó hőmérsékletű betápnál nagyon stabilan tartja, de a véghűtő elmenő vizével nem lehetett beállítani, nincs stabil üzemi pont. Kb. mintha a szöget a hegyén próbálnám egyensúlyban tartani. De nem is lényeges, mert az elválasztás a tányérokon történik, a deflegmátor feladata csak a megfelelő mennyiségű reflux biztosítása.
Ez magának a termosztát szerű szabályozásnak és az on/off működésnek is lehet a sajátossága, hogy a kimenet leng a célérték körül. Nem csak a hiszterézis okozza az ingadozást, hanem a tehetetlenség, az érzékelő és a bevezetés "távolsága", egyszer késésben van, utána meg túlhűt.
Nálan is így volt ... jó ötlet, de ... akkor hideg vizet fogsz ráengedni a defire , sokkal nehezebb a pontos szabályozás ... a tűszelep tűszelepe kellett nekem ...
Sokat olvastam, és a fórumtárs videóit is megnéztem a neten, de azért izgalmas volt az első. Már a víz összeállítás is gond volt, itt ott csöpögött. Az idei évben a tanulás lesz a cél. A kétszeri főzés már érmet is hozott, és a barátok is elégedetten fogyasztják. Ez a cél a tornyos rendszerrel.
Nagy a csend itt, gondoltam írok. Néhány év Destilatori után kedvet kaptam a tornyos főző iránt, karácsonyra meg is lett, egy fórum társ segítségével, amit köszönök szépen! Az első próba megvolt. Naspolya volt az amit barátom adott és a kazánház 16 C fokos melegében kierjedt. Az főzés elején szépen cseppekben szedtem az EP t, és végig viszonylag lassan főztem. Az illata nagyon szuper lett. Az íze még nyers, de bízok benne hogy jó lesz. A vízzel szenvedtem egy kicsit a véghűtő langyos vizét kötöttem a deflegmátorra de sokat ingadozott, legközelebb külön kötöm be.
Ez valoban igy van. Csak kivancsi lennek hogy mi van ha egy deflegmatorra rateszunk egy masikat. Vagy a 2 helyett 1 nagy van. korabban kerdeztek ezt itt mar 2x is de mindog megvalaszolatlan maradt.
Minden cefre és minden főző más, ki kell őket tapasztalni. Mindenesetre a nagy deflegmátort letakarhatod részben vagy egészben ronggyal, amivel csökkented a deflegmációt, ha túl nagynak ítéled. A kis deflegmátor mellé pedig tehetsz egy ventillátort, amivel pedig növelheted.
Lehet hatranyos a deflegmator merete? lehet tul nagy ez a deflegmator ezen fozonel? A fozo jol mukodik nem akad szepen folyik stb tobb kerdesem is lenne ha valaki kepben van a temaval
En elegedett voltam mindennel a kis gombnel. van ilyen is olyan is es nem tudom melyik iranyba menjek ezert a lentebb feltett kerdesem mert vagy a nagy lesz vagy a kicsire meg egy kicsi. Lattam hogy korabban valaki feltette ezt a kerdest de nem kapott valaszt. Egy ket lepcsos tornyos fozorol van szo aminek tornyaban 3 rez kehely van es fent a defi. A kis gombel arany ermet hozott irsaival, szilvaval, de kiserleteznek hatha lehet jobb is.
kiprobaltam ugyan azon alszesszel homerseklet szeszfok stbstb minden kirulmeny ugyan az volt a fozot kb 17 es es kb 30 cm es gombel. A tapasztalat az volt hogy a nagy gombel letisztult fajtajelleges gyumolcs izek voltak mintha egy kifinomult palinkatkostolnak ugy 70 fok kornyeken kb felbe higitva csap vizzel. A masik gomdnel ugyan ezen kirulmenyek es paraneterek kozott eros mely zamatok teltebb parlat de nem mondtam volna meg milyen gyumolcs
A szerint, hogy elégedett vagy-e az elválasztás minőségével, a párlat tisztaságával, alkoholfokával.
Nincs erre semmilyen szabály vagy irányelv. 100literes üstre a d30cm/kb23liter valószínűleg alacsony deflegmációt eredményez, a Kothe német gyártónak a 100-as üstjén 100liter körüli gőztér van.
A deflegmator optimalis meretet miszerint lehet megallapitani? 100 literes imsavallo uston 27-30cm es gomb defi van. Valamint valakinek van tapasztalata 2db egymasra helyezerr defivel??
Üdv ! Én is "kármentettem"minden főzésből(kp végefelé Up eleje/java) , és lett belőle egy szenzációs vegyes pálinka !:-) És a mennyiséget is szépen adta !:-)
Nem, nincs minek halmozódnia. Egyszer kifőzzük, egyszer finomítjuk. (Az egymenetes pálinkafőző párhuzamosan főz ki és finomít, de lényegében ott is két külön lépés.) Kétszer kifőzni nem lehet, kétszer finomítani pedig nincs értelme, hacsak el nem rontottad. Ha van direkt harmadik főzés, akkor az minden italnál a kármentés valamilyen formája, főleg amikor olyan vágásokat használnak, hogy sok alkoholt vesznek el EP/UP-ként, és a kármentésből teljes értékű KP nyerhető. Whiskyt vagy egyebet sem párolnak le szó szerint háromszor lepárolni, illetve esetleg a többoszlopos szeszfinomítókat lehet úgy értelmezni, hogy minden oszlop egy lepárlás, csak az meg egészen más dolog, mintha kisüstön főznék le többször.
De, gyümölcsből van... attól, hogy annak idején "jugó konyaknak" becézték a kommersz szeszt, még nem az a konyak.. a brandyt és a cognacot egyaránt kötelezően 100% borból főzik. A többi utánzatnak, pancsolmánynak az EU-ban csak mezei "szeszesital" a termékmegnevezése. (A magyar köznyelvi "konyak" egyébként a brandyt jelenti, eleve akkor jött létre ez a betűzés, amikor 100 éve a cognac formát itthon megtiltották, akkor egy ideig szabad volt "magyar konyak" néven forgalmazni, de már azt sem lehet.)
"És vannak a neten whisky receptek, amikhez csak kukorica meg szirup kell." -- ja, csak az nem whisky... attól nem lesz valami whisky, hogy a zugfőzők annak nevezik...
Somló hegyen van a Kreinbacher borászat, ők készítenek export képes pezsgőt ilyen savas alapanyagból, állítólag meg is dolgoztak érte, kb be kellett házasodni, hogy megkapják a franciáktól a technológiát és a műhelytitkokat, de végül az egy sikersztori lett, legalábbis a marketing sztori valami ilyesmi. :)
Egyébként hasonló a pezsgő is (konkrétan a Champagne). Rossz benapozású, északi fekvésű területek magas savval, alacsony cukorfokkal beérő fajtákból készült alapboron addig dolgoznak, likőrözik, degorzsálják, érlelik, babusgatják, amíg egy magas minőségű luxus termék nem lesz belőle.
Nem jól. Ez egy tervezett iparág. Az alapgondolat, hogy olcsón termelhető, nagy terméshozamú fajtából készül egy viszonylag semleges ízvilágú, olcsó alapbor, amit lepárolnak és hordóban elteszik minimum 10évre az XO minősítéshez. Majd előveszik és addig keverik a különböző évjáratokat, amíg el nem éri a kívánt minőséget. Tehát az alapanyag olcsó, a hozzá adott érték viszont magas, a technológia kifinomult, így kapnak egy kiszámítható ár/érték arányú minőséget, amivel a gyümölcspárlatok piacát gyakorlatilag évszázadok óta sikeresen leuralják.
Rosszul gondolod. Egy ilyen terméket nem lehet arra alapozni, hogy hátha lesz valamennyi nem jól sikerült bor. Kifejezetten konyaknak telepített szőlőfajták nagy terméshozammal, viszonylag magas savval és kevés illattal. Ebből kizárólag konyaknak való bort készítenek, borként piacra nem kerül. Nem kármentés.
A szőlőből is és a borból is rengeteg van Franciaországban, amiből a konyak készül, másra nem nagyon használják, azért termelik, hogy konyak készüljön belőle, ellátják vele az egész bolygót egy jó ideje, sorban állni sem kell érte. :)
Méred az olaj hőfokát?Ha igen,jó helyen méred?Hány fokon tartod főzés közben?A hőközlő olaj is sérül,ha túlhevíted.Simán elképzelhető,hogy a hőmérő érzékelője fent 120 fok körüli értéket mutat,lent,ahol a gázláng éri,az olaj 4-500 fokos,ha nincs keverés.A gravitáció általi áramoltatás csak akkor működik,ha nincs szűk keresztmetszet.Rézműves írta az előbb,hogy a diletáció okán az olajtérből kijutott levegő is lehet enyhén vagy erősebben illatos.Egy-két covid-fertőzés után én már nem nagyon érzek semmit,de szezon elején,egy-két főzés elején én is érzem az olaj szagát,aztán ez elmúlik.Vagy megszokom.
Szerintem 2-év alatt nem tudtál annyit főzni, hogy annak az olajnak bármi gondja legyen...persze, mint minden olaj ez is dilatál, nagyjából 10%-ot. Így a fölötte lévő tágulási térből mindig ennek megfelelő mennyiségű levegőt nyom ki a helyiségbe, amit érezhetsz és aminek talán változhatott a szaga. De baja biztosan nincsen...:)
Még annyit szeretnék az olajos témához,hogy mitől bűdös az olaj?2 éve vettem én is MOL-thermol 68-as hőközlő de már muszáj vagyok szellőztetni mert nagyon érezni a helyiségben az olajt.Ezért is akarom kipucolni rendesen és ha kell akkor venni megint,lehetséges hogy elfáradt vagy valami ilyesmi?Mert az elején egyáltalán nem lehetett érezni.
Nem felesleges, de nagyban függ attól is, hogy milyen minőségű hőközlő olajat használtál. Régebben nagy divat volt minden féle szedett-vedett olajat használni, de az már a múlté...A MOL-thermol 68-as hőközlő, az jó pár évet kibír (350°C), pláne ha valaki csak az engedélyezett mennyiséget főzi.
Én az alapos kicsurgatás után, pár liter benzinnel jól beáztatom és azt is jól kicsurgatom. Utána ha nagyon dzsuvás volt az alja és a benzin sem hozta fel, akkor jöhet a BRIGÉCIOL...az mindent visz...:):)
Üdv.Lenne egy kérdésem.Olajos östből az olajat szeretném leengedni és a duplafalat kitisztiani.Szokta valaki ezt csinálni vagy felesleges?És ha igen akkor mit szokott használni a tisztitáshoz?Forró vizet vagy valamilyyen zsiroldót?
Utána kellene nézned, mi is az a konyak. A konyak Franciaország bizonyos régiójában termelt, előírt fajtákból készített borból készül. Finomszesz a közelébe sem kerülhet. Jugoszláv konyak nincs, nem is volt, nem is lesz.
Light Covid futkorászik mostanában (már nem mérjük szisztematikusan, de a rapid tesztek túlnyomó többsége pozitív), aki influval kombinálva kapja el, az megszenvedi.
Viszkis oldalakon van leírás erről. A folyadékszintet egyszer belövik az optimális buborékképződéshez, meghúzzák a biztosító csavarokat és úgy marad. Az aromaprofilt és az elválasztást a reflux mennyiséggel lehet állítani.
Nem egyező, de a tányéronkénti "reflux" nem erről szól, hanem három-négy tányéron -viszonylag ki hőmérséklet különbséggel- többször elvégzett deflegmációról.
Ha ez állandóan fix refluxxal (vízszint, visszavezetés) zajlik, akkor sokban nem különbözik a "kínai" statikus vízmagasságú tányéroktól.
Ha azonos módon főzöl mindent, kapsz -jó esetben- egy kellemes, a gyümölcsre jellemző pálinkát.... kiemelkedőt csak nagy szerencsével.
Ha "üzembiztosan" főzöl jó pálinkákat, akkor lehet "játszani" a reflux/visszatartás szintenkénti változtatásával .... szintszabályzás, vagy reflux visszavezetés esetén.
Nem véletlen, hogy a "komoly" főzdék sok, azonos cefre lefőzése és dokumentálása esetén tudnak manuális, vagy számítógéppel vezérelt előre "programozott" szabályzást megvalósítani a megfelelő berendezéseken.
Nem jó a kép (régen loptam :-) ) de azért a lényeg (reflux visszavezetések) azért látszik.
Ehhez persze sok (..sok tíz...) nagyjából egyenletes minőségű azonos alapanyagú cefre főzése kellett, mire -arra az egy bizonyos tételre jellemzően- összeállt a "program".
Ezt mindenkinek magának kell kikísérleteznie, sok-sok főzés (szezononként azonos gyümölcsből -többnyire más forrásból, tehát nem azonos alapanyagból- csak párat tudunk főzni) tapasztalata alapján.
A "fix" -kínai- oszlopok esetében a játéktér szűkebb, csak a hőbevitel - deflegmátor visszatartás páros számít (ha leszámítjuk az oszlop saját -esetenként változó- hűlését), a szinteken történő deflegmációt csak egyszerre tudod szabályozni.
Azokkal szerintem -kellő gyakorlat után- üzembiztosan lehet korrekt pálinkákat főzni, de mivel kevesebb beavatkozási lehetőség van a lepárlási folyamatba, ritkábban sikerül a "Hű, most ki tudtam hangsúlyozni az ilyen-meg olyan jellemzőt".
Ettől eltekintve, ha nem sikerül egy egylépcsőssel fajtajelleges pálinkát főzni, az SZVSZ ritkán a berendezésen múlik, inkább a használaton.
Azért nincs(az idén), mert tudatosan (ki)használtam a két technológiát az adott cefre mennyiségének megfelelően, ha csak egy felöntésre való cefrém volt, akkor egymenetben főztem, ha kettőnél több, nyilvánvalóan kisüstivel. Nem okozna nagy gondot úgy csinálni, hogy "kézenfogható" különbség legyen a két eljárás között, de nem igazán van motiváció.
Akkor most már csak azt kellene tudni, hogy a három tányéron a főzés folyamán mikor milyen "vastag" legyen a folyadék. Nagy valószínűséggel még gyümölcsfajtánként sem megegyező.
Nincs azzal semmi baj ha meg lehet különböztetni a tornyoson , vagy éppen kisüti technológiával főzött párlatokat. Akinek a testesebb ízlik főzze kisüstin, akinek a tornyos , az főzze azon . Lényeg , hogy legyen kedvére való.Ha meg versenyeken is kapja az elismeréseket ,az meg hab a tortán !
Tavaly télen a Birsalmát, nyáron a cseresznyét vittem el barátomhoz (egy főzetet, egy nagy hordóból) a többit a Destilatorin főztem, de a baráti, rokoni csapat is szinte mindenki megmondta, hogy melyik - melyik. Általában a kisüsti szájéztre, a Kószó féle főző illatban volt erősebb.
Ha a tányérok szintállítóinak változtatása nem "hoz" érzékelhető beavatkozást, az szerintem alapvető gond.
Általában az egylépcsősök esetében az EP lepárlása után a defi vízhozamát már nem változtatják (legfeljebb az UP közelében a visszatartás növelésére hűtik jobban a defit), a szabályzás a szinteken levő folyadék mennyiségével (lefolyó szintszabályzás, vagy reflux visszavezetés felsőbb szintekről) történik.
Azokkal a beálításokkal főzve, amit említettem, nekem nincs problémám a párlataimmal. A minősítések is ezt sugalják. A szőlővel van problémám. Muskotályos szőlőt nem tudok az Kószón főzni, nem jön át a muskotály. A lepárlást a defi hűtésével szabályzom, 79 felett határozott kellemetlem mellékíz bejön. Az hogy mennyi L/óra az átfolyás, függ a víz hőmérsékletétől. A folyadékszabályzó karok állásaval nem vettem észre különbséget, biztos van, de érezhetőt, nem tapaszraltam. Nagyobb gépeken megfigyeltemp a folyadékszintet a főzés előrehaladtával fokozatosan csökkentik, a felső tányéron a végére már nincs semmi. Ha van ötleted szőlővel kapcsolatban, megköszönöm.
Én is kijelenthetem, hogy nem igazán tudok különbséget tenni a saját készítésű tornyos/kisüsti párlataim között, de mint beszéltük kb. ugyan olyan paraméterekkel dolgozom....
A Koszo féle főzőnél a szabályzás nem elsősorban a deflegmátor vizével történik, hanem a szitatányérok vízszintjét szabályzó (bal oldali fagombos) szintállítókkal.
Minél magasabb a tányéron a vízoszlop (felső állás a szintállítókon), annál nagyobb a visszatartás.
Ha az EP (fix -nem túl sok- deflegmátor vízbevitel, maximális visszatartás a tányérokon) elvétele után a tányérok vízszintje nem jól kerül beállításra, túl sok, nem jutnak át -vagy csak részben- az aromákat "előtérbe hozó" komponensek.
Az alacsony defi hőmérséklet általában túl sok defi vizet jelent (ha jól emlékszem, ehhez a főzőhöz 40-60l/ó a javasolt KP-nál).
A "kínai" fix túlfolyószintű tányéroknál (nekem is ilyen van) csak a hőbevitellel és a deflegmátor hűtésével (oszlopegyensúly!) lehet játszani, ami néha több gépészkedést igényel, de ha már ráéreztél az egyensúlyra, elég jól lehet szabályozni csak a vízzel is (fix emelt fűtés KP alatt).
"Vaktesztben" a találkozókon, vagy minták körbe küldésénél. a többiek nem tudták megmondani, hogy melyik készült (ugyanabból a cefréből) kisüsti, vagy egylépcsős módszerrel.
Igen fel engedem , muskotályban még nincs tapasztalatom van már 200 szőlő tőkém , meg még idén 300 lesz telepítve, kb 35 fajta muskotályosom lesz magas sav termelő alanyon , viszont 2-4 év mire normális termés lesz.
Köszi! Még annyit, már egyből az előpárlat elvétele után felengeded 80 fölé? Lehet ez a gond pl. a muskotályos szőlőnél nálam, hogy túldeflegmálom, muskotály semmi nem jön át. Kikapcsolt defivel, ha lefőztem alszesznek a Kószoval, és kisüstin finomítottam, jött a szép muskotály.
Szia, az első főzéseimnél nálam is így volt 78-79 illatosnak illatos volt , de valami hiányzott 0:30 másodperc https://www.youtube.com/watch?v=xuBi5ZUPFIk . Magasabban valóban picit kesernyésebb íz is jön , meg olajosabb párlat , de hígítás után ez szelídül és nekem jobban bejön azaz íz világ 0:13 másodperc https://www.youtube.com/watch?v=-DWZsuoYv5I&t=15s . Mindenkinek más az ízlése , a faluban 4 ilyen gép van, és mindenkié más egy kicsit ,amúgy a cefre minőségtől függ amúgy a legtöbb .
Nekem is Kószo gepem van. Láttam azt írod, hogy 80-84 fok között vezeted a defi hőmérsékletet. Nalam úgy alakul a főzés, hogy 77,8 defihő körül indul az előpárlat es 78,2 körül idul a kp. A defi hűtést úgy szabályzom, hogy 79 fölé ne menjen, mert a fölött mar megjelennek kellemetlen mellékízek is, nem tudom feljebb engedni.
Régebben küldtem , már fórumtársnak, sőt van itt aki személyesen is volt nálam. Ha esetleg küldesz valami privát elérhetőséget szívesen egyeztethetünk . Titkom az nincs, azt sem mondom, az enyém a tuti !
Régebben sokat jártam arra, manapság annak is örülök, ha 4-5 óránál többet tudok aludni:) de nem zárok ki semmit, ki tudja. Esetleg mondjuk szóba jöhet csomagküldés is? Én küldtem már párszor régebben, mikor még főztem, gond nélkül odaért mindenhova, csak légpárnás fólia volt és ne mozogjon a kartondobozban.
Valahogy nem találom elég ízgazdagnak, hosszú lecsengésűnek a tornyosakat.
Ha te tudsz ilyet, mi a titok?
Emellett pedig a kisüstid ugyanolyan illatos, mint a tornyoson?
Én tudok főzni kisüsti, és tornyos technikával is, ha Tokaj környékén jársz szívesen adok kóstolót mindkét tecnológiával főzött párlatomból.Az is előfordulhat, hogy nem tudnád melyiket főztem tornyossal, ill kisüstivel. Vagy azt mondanád ilyen rosszat még sosem ittál.
Üdv , első 2-3 főzésnél előfordult nálam túlhűtés , de aztán megtanultam használni a gépet , lehet szabályozni csapokkal a befolyó víz menyiségét. https://www.youtube.com/watch?v=1yHtWYsnUKU&t=1s
Jópár éve a váli Rózsa pálinkaházba főzettem. Olyan német több millás csilli-villi egylépcsős réztornyos csodák .majd seggre ültem. De a pálinkájuk túl aromás, már-már kölnis, semmi testesség. Valahogy nekem nem jött be.
Szia, látom érdekel a mandarin...nekem volt szerencsém hozzá és jó értelemben. Kiváló párlatot adott, de persze hamar el is fogyott. Ezen felbuzdúlva, főztem narancsot is és az is remek lett...
A "szabadság" kezdetén, a 10-es évek elején, még voltak zöldséges haverjaim a nagybanin is, meg a Nagycsarnokban is...így tudtam, ingyen hozzájutni 80-100-kiló egészen jó alapanyagokhoz.
Üdv! A Kószó féle főzőnél ha jól tudom , ott is külön külön, átfolyásmérőn keresztül van táplálva a defi.ill a véghűtő, ott nincs túlhűtés? miért nincs? Csak kérdezem.Úgy hallottam , hogy azon a főzőn simán megvan egy adag lefőzése max 3 óra alatt felfűtéssel együtt.
Kb 10 éve 400 kg leesett egy kamionról, 3 napig pucolták utána 3 napig föztük egy 50 literes főzővel , volt hogy 2 bográcsban főtt a kaja közben tiszta utcabál volt vidám idők voltak.
" Illatos gyümölcsöknél az erjedés végén vagy az erjedés lejátszódása után 3-5 g/hl adagban ajánljuk
a Lallzyme terpénalkohol és terpéndiolfelszabadító enzimkészítmény alkalmazását. Be-keverés után 3-4 hétig hagyjuk állni a cefrét, így jelentősen növelhető a párlat aromatartalma."
A problémám az almapálinkával elindított egy kis vitát. Ezért is szeretnék elnézést kérni mindazoktòl akikben ez ellenszenvet váltott ki vagy megbántottam.
Közben a pálinkát most az Újévi bulin újból megkòstoltuk. A kesernyés íz az enyhült benne.Sőtt egy jó párlat lett belőle. Lehetséges hogy behigítàst követően 3 napra még koràn volt véleményt mondani róla? Most eltelt bőven 2 hét és már iható lett.
Az örök kérdésben hogy melyik tehnológia a jobb az én belátásom az hogy mind a kettő megálja a helyét és nem a berendezés kivitelezése számít annyira mint egy jó cefre minőségi gyümölcsből!
Egy év utàn a tornyos főzővel nekem az a tapasztalatom az egymenetes tehnológiáról hogy amennyire intenzívebben adja átt a főzendő termék jellemzőit ugyan annyira a cefrézési és más hibákat is. Lehet hogy a kisüstin egy kisebb hiba nem fog érződni annyira a végtermékben mint egy oszloposnál.
Nyugodtan kijavíthattok ha valamit nem jól gondolok ezzel kapcsolatban.
Üdv ! Hát vannak akik jobban szeretik a "hangos" beszédet, de úgy látom javultak a pluszok . Ettől teljesen függetlenül kivánok mindenkinek Boldog új évet, jobbnál jobb hibátlan pálinkát párlatot !
Ne viccelj. Köszi az érdeklődést. Megnéztem alaposan, nem kaptam tőled emailt. Biztos válaszolok, de ezekben a napokban kicsit rugalmasabb vagyok az lehet, küldj telefonszámot és felhívlak. Búék!
Az, hogy egytornyos vagy kisüsti még nem írja le sajnos, hogy milyen berendezéssel is van valakinek dolga. Egy jól felszerelt, referenciával, oktató anyaggal, terméktámogatással rendelkező termékről vagy egy házilag barkácsolt főzőről. Sajnos az előbbiből alig van miből válogatni a piacon, tisztességes konstrukció 1-2van, a házi barkács, meg garázs termék, meg ahány, annyi féle, így nagyon nehéz tapasztalatot megosztani, másét felhasználni, hogy nincs közös kiindulópont, eltérő arányok vannak, kb minden különbözik.
Üdv! Egyáltalán nem űrtechnika! Kisüstivel , is lehet csapnivalóan rosszat, és tornyossal is kiválót készíteni, és fordítva is igaz ! Ajánlom figyelmedbe spapda írásait , és videóit a youtube on. Szerintem a legjobban összefoglalja a tornyos kezelését !
Tökéletesen jellemzi a fórum az ország "állapotát" . Meg tudnák az emberek fojtani a másikat egy fél deci pálinkában , ha éppen nem értenek egyet bármilyen témában. Farokméregetés ezerrel , én mindent is jobban tudok, stb stb. Pedig vannak , voltak itt remek szakik akik igen csak járatosak a pálinka készítés minden apró trükkjében. De ez a stílus ami jó ideje jelen van a fórumon , akár távol is tarthatja az aktív részvételtől. Többek közt Spapda nagyon hiányzik.
Csak arra volt kedvem reagálni, mert az tényleg egy fontos, általános kérdés, ezeket a folyamatokat hőmennyiségekben gondolkodva lehet csak leírni, hőmérséklet értékekkel magában nem.
Nekem nincs ilyen oszlopom, de sokan használják eredményesen az itteniek közül is, az egész világon pedig rengetegen, nem hinném, hogy konstrukciós problémája lenne, szűk keresztmetszet vagy egyéb bajok. Utána lehet nézni, rengeteg mérés beszámoló, teszt található ezeken a fórumokon, ezek nem éppen arról szólnak, hogy nem működik jól.
Azért sem összehasonlítható, így van és azért sem, mert egy hőmérséklet adatból nem tudod megmondani mekkora a kivett hőmennyiség, ahhoz kell a kilépő hőmérséklet és a térfogatáram adata is. Könnyű leolvasni egy hőmérőt, viszont nehéz hőmennyiséget mérni, de ez a leegyszerűsítés nem megengedhető tévedéshez vezet.
Azt kritizálod, hogy én mire nem reagáltam? :) Viccnek jó.
szerintetek nem lehet pontosan meghatározni a fejhőfok értékét
(Kit takar a többe szám? Kinek szánod a választ egyáltalán? Nekem? Mindegy.)
Semmit olyat nem írtam, hogy nem lehet az értéket leolvasni, miért ne lehetne? Nem mond az érték semmit különböző főzők esetén, a fejdeflegmátor méretétől függ mekkora hőfoklépcső adja ki a szükséges teljesítményt és az garantáltan különböző bemenő vízhőfokokat fog jelenteni. De ugyanezt írtam le a hozzászólásban is.
Miért mond akkor egy "nick név mõgé bujt egyetemi professzor" olyasmit hogy minden tornyos főző kuka, semmit nem ér kivéve azt ami 20 000 € tól kezdődik. Ha nem tud tanácsokat adni akkor ne hülyeségeket beszéljen....
Tényleg ennyire elfogyott a főznivaló?...már megint egymást cseszletitek?...
..."Kár hogy ezen álításaidat semmivel nem tudod igazolni"...most jöjjek avval, hogy az "állítás" az két LL...?:(:(...
Úgy látom, hogy nem csak a suliban nem figyeltél...olyasvalakivel kötözködsz, akinek a kisujjában több van a témáról, mint amennyit te életed során talán összeszedhetsz...:):)
Vagy 15-évvel ezelőtt, volt itt a fórumon egy gyakorlati ember, akinek saját főzdéje volt vidéken és sok százan tanultuk tőle akkor az alapokat, mert nála volt a tudás és a tapasztalat...örültünk, hogy tanított bennünket...
Ha ismerjük az átfolyó víz mennyiségét és a be- és kilépő víz hőmérsékletét, akkor számolható a kivett hőmennyiség. Egylépcsős főzőnél a fejdeflegmátor feladata csak a megfelelő reflux mennyiség biztosítása, a fázis-megoszlások a tányérokon (vagy a tölteten) történnek.
Hú, hát az itt látott vitákat, problémákat (és egyes esetekben tanácstalanságot) bonyolultságot látva valószínűleg én örökre maradok inkább a kisüsti módszernél, és soha nem váltok egylépcsős oszlopos ra. Ha ti ennyire nem tudjátok, én inkább meg sem próbálom majd
A kisüstinek legalább érthetőek és közel azonosak a szabályai.
Pedig nagyon egyszerű: ha egy fejdefi elmenő hűtővize konstans 80Celsius fok, akkor az a víz az összes beérkező hőmennyiséget elvitte. Különben vagy melegebb, vagy hidegebb lenne. Ami meg a hőfokokat illeti, azért nem összehasonlítható, mert különbözőek a berendezések. Másutt van a hőmérő az egyiknél, mint a másiknál. Még az azonosnak tűnő csájna berendezésekben is van eltérés.
Többet is. Kapaszkodj meg, több, mint 3 évtizedig dolgoztam többek között "egylépcsős" desztilláló berendezésekkel is. 20literestől a 10 köbméteresig.
Nem akartam olyan csúnya szavakkal dobálózni, mint a tányér munkapont, vagy a tányér gőzterhelése. De, tudod, anno a szakközépiskolában is ilyesmikre okítottak. A technikusin is.
Kicsit olyan vagy, mint a parsztbácsi az állatkertben a zsiráf ketrece előtt: márpedig ilyen állat nincs.
Lekapod a 10 körméről szuzukist mert szerinted, szerintetek nem lehet pontosan meghatározni a fejhőfok értékét. Rendicsek, de szerinted a többi meghatározás rendben van??
Miszerint :"A megfelelő beálításokkal ia lehet ceruza átmérőn is párlatot hajtani!" Ez igaz lehet, csak elfelejti a tisztelt olvtárs, hogy akkor az áramlási sebességet a ceruzához kell igazítani ( a főzési idő k.b. 1 hét )
"A màsik mi köze a hideg víznek a a refluxhoz?" Azért ez a visszakérdezés övön aluli, de biztosan nem szakmai (ennek valahol utána kellene nézni )
"A másik: Ha az előírtaknak megfelelő a párlatbuborék képződés mit visz fel magával a párlat?" A csepp elhordás egy valós jelenség nagy áramlási sebesség esetén (demiszter hálót használtunk ellene nagyüzem )
Ezekre a tévedésekre tudás hiányra nem reagáltál, ezért az olvtárs azt hiheti hogy neki van teljes mértékben igaza.
Amit biztos nem tudsz megmondani egy darab hőmérséklet adatból az az, hogy mekkora a hőmennyiség, amit a deflegmátor kivesz és azt sem, hogy sok vagy kevés. Teljesen lényegtelen adat a fejhőmérséklet ebből a szempontból, arra jó, hogy valaki magának támpontokat szerezzen vagy összehasonlítsa egy ugyanilyen géppel a működést, ha minden paraméter azonos, más következtetésre alkalmatlan.
Ezért lett már itt többek által leírva, hogy különböző főző itt-ott mért hőmérséklet adatait összehasonlítani, az rossz gyakorlat és félrevisz.
Már semmilyennel. Nem jött be az egylépcsős ízvilága. Nekem túl sovány.
Egyébként egy 80 literes üstön volt egy 18 centi átmérőjű oszlop, 3db Thorman rendszerű tányérral. A buborékelemek nem hengeresek, hanem hosszúkás, háztető-sapkával, a sapka széle fogazott.
Talán, ha értelmezve elolvastad volna a hozzászólást, nem kezdesz el hőbörögni.
Harmadik: nem azt mondtam, hogy ki kell dobni a meglévő készülékeket, és haccázliteres durvadrága németet venni. "Csupán" arról van nagyba szó, hogy egy 50-60 centiméter átmérőjű főzőüstre nem 10 centi átmérőjű oszlopot kell rakni, fűtéscső zárókupakból kendácsolt buboréksapkákkal.
A másik: azt sem fogtad fel, hogy a fejdeflegmátor túlhűtése miatt szokás a fűtés intenzitásának erőteljes növelésével növelni a párlathozamot. Tagadhatod, de attól még az intenzív forralás miatt létezik a csepphordás. Csak nézd meg otthon, hogy mi történik egy fazéknyi víz erőteljes forralásakor. Elég, ha egy kis, literes fazékban forralsz. Mellesleg azok a h.lye németek miért csinálják olyan gigantikus gőztérrel és habfogóval a főzőberendezéseiket?
Mi köze a hideg víznek a refluxhoz? Ezt tényleg komolyan kérded?
Ha a fejdeflegmátor hőfokát 80Celsiuson tartod, de a deflegmátorba érkező pára forráspontja 86Celsius fok, akkor szerinted mi történik? Akárhány kiló vizet is engedel rá.
A megfelelő beálításokkal ia lehet ceruza átmérőn is párlatot hajtani!
A màsik mi köze a hideg víznek a a refluxhoz?
A defi kb 4 kg-ot nyom ami rozsdamentes acél( rossz hővezetéssel)
A defiben van kb 1,5 liter víz. Ez már kb 5,5 Kg. Namost ha ez a tömeg rendelkeIk 80 fokkal ès ráengedünk 0.2-0.5 liter/perc sebességgel 10 fokos vizet mennyire hűti ez vissza a defi hőmérsékletét. Gondolom láttad milyen kifolyás ez a 0.5-liter/perc egy 8mm vastag tömlőn......Mi köze hozzá a bemeneti hőmérsékletnek?
A másik: Ha az előírtaknak megfelelő a párlatbuborék képződés mit visz fel magával a párlat?
A harmafik: Mindenki akinek otthon hasonló méretű főzője van hajintsa ki és vegyen egy 600 literes Német gépet 10-15 millió forintért???
Ez amiket leírtál pont olyan mintha azt mondanám hogy minden kisüsti gép normál mérete 600 literes üstől kezdődik. Ami alatta van az "Libalé"!!!!!!
Nem tudom, honnan szeditek ezt a 78-80Celsius fokos fejdeflegmátor paramétert, de nem az igazi. Az a gond vele, hogy túlhűt, és ettől nagyon magas lesz a reflux-arány. Kevés pára jut át a véghűtőbe. Ezt kompenzálandó erőteljesebb fűtéssel próbálják a véghozamot növelni. Az erőteljesebb fűtés erőteljesebb gőzáramot hoz létre, ami intenzív csepphordással jár, anyagot ragad át a tányérokról. (a belinkelt videón is látszik, hogy már a főzés elején elszennyeződött az alsó tányér.) És ez bekerül a végpárlatba is.
Mi lenne a megoldás? Mérni kellene az üstben a forrásban lévő cefre hőfokát, és a fejdeflegmátor hőmérsékletét úgy beállítani, hogy 2-3 Celsius fokkal legyen csak alacsonyabb.
A másik: nem szentírás, hogy 2-3 óra alatt kell kifőzni egy adagot egy egymenetesen.
(azt már csak zárójelben merem megemlíteni, hogy ezek a kínai-klón "libabél" oszlopok erősen alulméretezettek. Túl kicsi az áramlási keresztmetszet, így könnyű túlhajtani. De majd ezért is fogok kapni hideget-meleget. Persze, a kereskedő azt mondja: jóazoda, mert ő tudja. Leginkább azért, hogy eladhassa.)
Ha a véghűtőről táplálod a fejdeflegmátort, akkor azt a vizet nem direktben kellene ráengedni. A véghűtőről lejövő ágba tenni kell egy 'Y' elágazást. Az egyik ág megy a fejdefire, a másik ág egy szabályozó szelepen keresztül a kifolyóra. Ezzel a szeleppel lehet pontosabban szabályozni a fejdeflegmátorra-elfolyóra menő víz arányát, így a fejdeflegmátor működését.
Az alma tavaly is ilyen keserű lett. Szerintem a kalapàcsos darálón a rosta kicsi. A cefrében nem láttam magokat. Valószinüleg szétroncsolta és ezért van a fanyarú íz..... Daráláskor berakódik a rosta és szinte préseli az anyagot magán keresztül joghurt álaguvá válik a cefre....
Èn arra gyanokszom,hogy a defit hideg vízzel hűtöm,így "féloldalas" a működése.Ha meg a véghűtő vizét kapja,attól meg idegbajt kapok,annyira gépészkedni kell vele:)
Gondosan vágva is benne marad valami karcosságot okozó összetevő.Olyan mintha átszökne 80 fokos fejhőmérsékletnél is valami nem odavaló utópárlati komponens.
Semmi közöm az egylépcsős főzőkhöz, de van egy-két jó összefoglaló a használatáról a youtubon. A fazon többi videója is érdekes. Nem tudom ki ő, lehet, ebbe a fórumba is szokott írni. Ha valamit még se mondott volna jól, majd a többiek reagálnak rá.
Hasonló problémával én is küszködtem ilyen toronnyal.Meguntam a kísérletezgetést és találgatást.Inkább visszatértem a kisüsti technológiához. legalább is egyelőre:)
Szia. Ez egyvtavalyi kép. Amúgy is van szellőztető a véghűtőn és azótta már be is szereztem egy epruvettát. Hasonló képp főzöl ahogy leírtad. A permetszerre nem is gondoltam. Igazad leht, de tavaly hasonlóan keserú lett a tiszta golden ami biztosan nem volt permetezve. Nem értem ezt.... :(
Közel se biztos, hogy kizártad az UP lehetőségét, ha nem kóstoltál.
Saccra 4"-os oszlopod van.
Én is -többnyire- ilyennel tisztázok -kicsi gőzös duplafalú üst, 3 tányéros 4"-os oszlop- (vagy alambikkal).
Két dolgot nem látok a berakott képeken:
- a véghűtőn van-e "szuszugó" (ha nincs, "lüktetni" fog);
- hogyan méred a kifolyó termék szeszfokát.
Berakok egy idei Jonatán (100kg) lepárlást egylépcsősön (18l 30%-os alszesz lett felhígítva 25%-ra).
A deflegmátor fejhőmérsékletét a KP túlnyomó többsége alatt 75-78C fokon igyekszek tartani.
Mint látható, a szeszfok a KP vége előtt már elkezd "beesni" (közben a deflegmátor fejhő emelkedik), ekkortól kezdek szagolgatni, ízlelgetni. Növelem az oszlop visszatartását (több víz, nagyobb hűtés, lassabb lefolyás).
A saját rendszeremmel 82C fölé nagyon ritkán engedem a deflegmátor hőfokát.
Az utolsó (literenként veszem le a KP-t) -még majdnem biztosan KP- adagot külön veszem és csak másnap -tiszta orral és érzékeléssel- hígítok belőle kóstoláshoz.
Némelyik alma -függetlenül a főzést "jóságától"- hajlamos keseredni, valószínűleg az intenzívebb permetezés hatására.
Szia. Boczi hogy ùjból leírtam ugyan azt az üzenetet. Nem látta a telefonom a hajnalban írtat és ezért azt hittam nem ment el a tegnapi üzenetem. Mègegyszer bocsánat.
Én ssm értem a fanyarú kesernyés utóízt. Direkt hamarabb vágtam hogy kizárjam az UP ldhetőségét.
Teljesn tanácstalan vagyok. Mindent a tanultak alapján csináltam.... :(
Màsfél hónap érlelés után multhéten oldottam fek 82 fkkról 48ra.
Illatban gazdag első ízlelésre sima és finom de aztán a végén van egy fanyarú csípőses íz rajta.
Nem tudom hogy hol hibáztam. A nagykönyvben leírtak alapján volt cefrézve kiválló gyümölcsből (45% golden a többi meg fudzsi és más almàk keveréke volt). Az erjesztés 19-20 fokon volt. 1-es alkoholgokú lett a kiforrott cefre 4 %-os cukortartalommal. Az oszlopos főzőmen főztem 80 Fokos defi hőmérsékleten. Szinte alig volt előpárlat. 100 kg almából 2.0 liter 82 fokos párlatom lett. Időbem volt leválasztva az UP is.
Hol hibázhattam?
Légyszi segítsetek. 10 év főzés után nagyon szomorú lettem hogy nem tudok prémium minőségi pálinkát előálítani..... A kedvem elment a pálinkafőzéstől.
A szakmai álláspont, hogy a réz semmit nem változtat az aromákon, ez egy mítosz csak, kén vegyületek megkötésében lehet szerepe, ha van ilyen a cefrében.
Ha tömítetlen a főző, akkor tömény pálinkaszag lengi be a helyiséget főzés közben, de akkor sem törvényszerű az, hogy csak az illat veszik el, az a kihozatalt fogja csökkenteni inkább.
Cefrében sem volt benne, azt gondolom ez gyakori ok. Ez a biztos átmegy kifejezés inkább arra vonatkozik, hogy a vékony vagy vastag páracső, az erőteljes deflegmáció nem lehet gátja annak, hogy az illékony részek átjussanak, de ha pl odaég, lesül a cefre, abból sem lesz már illatos pálinka, hiába volt jó a gyümölcs.
Először is mindenkinek Áldott, békés és Boldog Karácsonyt mindenkinek!
Lett egy problémám az almapálinkámmal.
Bő egy hónap pihentetés után 84 fokon behigítottam 48 fokra. Most egy hét mulva Szenteste gondoltam hogy megkóstolom (összesen 45 nap érlelés után)
Aromában gazdag és izlelésre elsőre nagyon jó de aztán van egy kesernyés fanyar íze. Mitől lehet ez?
Tökéletes almàt cefréztem. 45% golden a többi fudzsi+ még valamilyen piros alama. Alapos mosás után kalapácsos darálón ledaráltam. 3.1 PH után bele a pektimbontó és az Unikén borélesztő. 19-20 fokon volt erjesztve tökéletes körülmények között. 5-6 napos zajos erjedéssel. aamint kigorrott főztem duplafalu üstben keverővel. Az oszlopomat láttátok de melékelek egy uj képet.
Segítsetek légyszi hogy mi lehet a baj... Nagyon elment így a kedvem a pálinkafőzéstől 10 év után. Az oszlopossal kudarcot kudarcra lahozok... 80 folos defi hőmérsékleten főztem. Előpárlat alig volt a cefrében
Igyekeztem jól elkapni az utópárlatot is. 100kg almából lett 4.2 liter 48 fokos pàrlatom behigítva.
Nagyon elment a kedvem ennyi kudarc után. A szívemet-lelkemet beleadtam.
Még annyi hogy a cefréshordó teljes tartalmát ki ssoktam főzni. nem haghok semmit kifőzetlenül. lehet ez is okozat hogy kifőzöm az élesztőket az aljából?
Az illat nevében is benne van, hogy illékony, az biztos átmegy a párlatba, nem tud mást tenni. Ha nem érvényesül, akkor valami elválasztási hiba van, így elfedi a probléma magát az aromát.
A koncepció az volt,hogy csili vilit akartam,aztán most az lett a vége,hogy elszartam több 100 liter cefrét.Na de,most már tudom,hogy a cefrére nagyobb hangsuéyt kell fektetni,meg tanultam az egészből.A szitát kiveszem mindenképp,a páracsövet is lefogom cserélni egy 28-30 mm átmérőre.Meghagyom csak a nyakat meg a gömböt rajta,és csak vagy nyáron vagy meleg helyiségben fogok innentől tisztázni.Ezt amit lefőztem,majd teszek bele gyümölcsöt aztán letisztázom megint,legalább valamit mentsek meg belőle.
Elég nagy réz bogrács+ (látszatra 4"-os) szitatányér + gömb + Pistorius (ha nem töltöd fel vízzel, akkor is egy léghűtéses deflegmátor), 2"-os páracső ... ez kisüsti pálinkafőzésre nem kicsit sok.
Erősítésre szerintem bőven elég lenne csak a gömb is, én a többit leszedném. Ha T idomból kiszedhető a szita, azzal kezdeném, aztán levenném a tányért is.
Majd Krumpli megerősít (használ gömböt), de önmagával a gömbbel (mint léghűtéses deflegmátorral) is elég nagy alkoholszint erősítés érhető el.
Ha még ennél is többet raksz rá (szita + Pistorius), fennáll a veszélye, hogy vodka jellegű irányba tolod el a lepárlást, fűszerezve azzal, hogy EP után "megtolod" a rendszert 6l/óra kihozatalig.
Csak viszonyításképpen én a 4"-os egylépcsőssel 4-5l/óránál többet nem tudok elérni.
Először azt hittem,hogy sok mindent raktam rá erre főzőre,mert régebben csak egy söröshordóval tisztáztam,amin csak egy 3 literes defi volt,meg egy másfél méter hosszú páracső,gázégővel fütöttem alatta,se keverő,nem is tudtam sosem megfogni jol ez elején a csepegést de mindig volt illat,iz.Itt meg most itt van egy jonak mondható főző,keverő,egészen jol lehet az elekt.fűtéssel szabályozni,majd lesz szigetelve is és semmi sem sikerül rajta.Igaz,amikor már hidegek voltak,nem is tisztáztam vele a söröshordóval.Valaki kellene,akiknek el tudnám küldeni,hogy megszagolja,megvizsgálja mi is van a kész párlatban aki ért is hozzá,csak a közelemben ilyen nincs.
Nem tudom,az alszesz az nagyon illatos,izes,annyira visszadja a szilva illatát,egy illatbomba,de a kész párlat az mindig szar.
Na nembaj,majd jövőre megpróbálom,már ezekre a dolgokra is figyelve.
Mi az konkrétan, ami nem aromásan jelent meg EP után? Ott kell jönni az illatok nagy részének, de ez csak akkor lehetséges, ha a gyümölcsben benne volt, akkor viszont nem jellemző, hogy bármilyen technikából ne jönne ki.
Próbáld meg a "számolásos" módszert ötvözni az "ötpoharassal".
Az alszesz mennyiségének 1.5%-át oszd el 5, vagy hat részre és csepegtesd le.
Például 20l alszesz 1.5%-a 3 dl.
Külön-külön 6x 5 centet gyűjtesz.
Az elsőt helyből kiöntöd, a többi ötöt elrakod másnapra, kis üvegekben elzárva.
Ha ezeket lecsepegtetted, emeled a fűtést, amíg gyufaszál vastagon nem kezd folyni a KP.
A KP elejének szeszfoka (ugye van epruvettád?) kb. meghatározza a gyűjtött EP-k szeszfokát is (pár fok eltérés nem számít), kb. 45%-osra másnap kihígítod az elrakott EP-ket.
Elkezded "hátulról" illatolni és kóstolni az EP-ket.
Ha a legutolsó gyűjtött (EP5) jó, mehet a KP-hoz.
Haladsz visszafelé, amikor rossz illatot, vagy ízt érzel, az már nem kerül összeöntésre a KP-val. Azt, és az előtte levőket kiöntöd.
Egy átlagos (átlagosan jó cefréből főzött) alszesz lepárlásakor -az első poharat nem számolva- az utolsó 2-3 pohár "szokott" hozzákerülni a KP-hoz.
Persze ez erősen függ az adott gyümölcstől, érési, feldolgozási állapotától, a cefrefőzéstől.
Egyébként elírhatnád egy adott gyümölcsből a főbb folyamatok mennyiségeit:
X kg gyümölcsből (esetleg ha mérted a Brix fokát az is jó lenne) Y liter Z%-os alszesz lett (mennyi idő alatt, hány C fokig/kifolyó alkohol %-ig ment a cefrefőzés), ebből hány liter hány százalékos alkohol lett (mennyi idő alatt, hány alkohol %-ig ment az alszesz lepárlás).
Például:
90kg Jonatán, Brix 11 -jó savanykás!- (12 nap alatt forrt ki Brix 4-ig).
A cefre DES100-ban 1 óra fűtés után 88C fokon indult meg, 98C fokig (5% kifolyó) lejött 18. 25%-os alszesz.
30l-es alambikban 1h:10-nél kezdett csepegni (77C fok), 3 óra alatt jött le az EP (6 x 0.05l) és a KP (3.7l).
EP4 és EP5 lett utólag hozzáöntve a KP-hoz, így lett 3.8l 69%-os pálinka.
Igen,elnézést,potolom.Az üst 100 literes,duplafalu,olajos.7,5 Kw os fűtőszál van alatta,felfűtésnél tolom neki 4 kw-val,ha elkezd melegedni a gömb akkor onnan már csak 2,5 kw-val játszok,amig el nem kezd szépen,lassan csepegni,közben a keverő is megyen.Én ezt a csepegős dolgot azért kérdem,nem tudom miért van ez bennem,de valami olyasmire emlékszem,hogy átkellene váltani magátol vékony folyásra csepegés után?-vagy lehet,hogy hülyeséget irok.
Ugy mint ahogy Vapor irja,ha vége az ep.elvételének akkor kellene jönnie az intenziv aromáknak,és nekem evel van gondom,hogy nem lelem.Akármit fogok csinálni,langyos vizzel a mintákat higitani,vagy csepegtetve orákhosszat,akkor sem jön meg az illat,csak ha tolom neki rendesen.-akkor ha a kezemre csepegtettem és elillan az alkohol akkor érzem az aromákat,de ez már olyan szinten,hogy 2 liter 10 perc alatt lejön.Az előpárlattal is ugy vagyok,hogy kihigtom fele ep-fele viz,szájban öblögetem,szur,ha még jobban kihigotm akkor már eltünik a csipősség teljesen.
Én az elején nagyon nagyon kevés talán 20-30 mili ez a szurós csipős szag,utána szerintem már csak ha megszagolom akkor azért szurós,mert nagy az alkohol fok.Hogyan kell elképzelni ezt a tiszta illat aroma bombát egyáltalán a kp-nál?Én ezt sehogy sem lelem,amikor folyik ki a hűtőből.
Ha jól látom (mondjuk leírhatnád pontosan a főző paramétereit) olajos dupla falú az üst, külső szigetelés nélkül.
Ennek egy hideg helyiségben tolni kell a fűtést, hogy elérd a kb. 80C fokos (ez persze minden esetben eltérhet pár fokkal) sisakhőmérsékletet, ahol elkezd csöpögni az EP.
Még ez előtt jóval, mert az olaj "tehetetlen" vissza kell venni a fűtést "gyertyalángra" a csepegtetéshez.
Nálam 10-15 perc (!) -külső hőmérséklet függő- alatt csepeg le egy-egy -mondjuk 5 centnyi- "pohár" az ötből (vagy hatból, ha régen főztem le alszeszt -függetlenül a tisztítástól- és egy pohár "rézeleje" kerül eldobásra), tehát kb. a megindulás után kb. egy órával lehet KP-ra váltani (kóstolás függvényében).
Mivel állandóan nyomod befele a hőt, a csepegés "egyenletessége" a végére (utolsó egy-két pohár) felgyorsul, vissza kell fogni a hőbevitelt, hogy a kb. 4..5C fokos hődifferencia (az én esetemben DES-nél, vagy tiszta réz alambiknál) a megindulás és a KP elkezdése között megmaradjon. Ha nem fogod vissza, a végén már vékonyan fog csordogálni.
Utána lehet növelni a fűtést, amíg gyufaszál vastagon nem folyik a KP.
Ha lecsepegteted az EP-t (mondjuk a "klasszikus" ötpoharas rendszerben), mire végzel vele már úgy kell "visszafogni" a rendszert (fűtéssel játszani, vagy egylépcsősnél a deflegmátor vizével), hogy ne kezdjen el vékonyan csordogálni.
Itt ennél mit jelent az,hogy ne kezdjen el csordogálni?Vagy a ne nem kell oda?
Pl a szűk páracső az aromákat nem engedi át. Egy ismerősömnek 100l-es rézüst, vietnámi kalap szerű maszek saválló sisak( pont fordítva kellene legyen!) ujjnyi vékony páracső és főzi az íztelen, vitriol pálinkákat.
Ha jól értem, akkor imre2018 azt várja, amit sokszor sok helyen leírnak, hogy az EP elválasztás akkor van, amikor a rossz illat/íz eltűnik, és egyszer csak megérkezik a gyümölcsre jellemző intenzív illat. Csak neki nem érkezik meg, hanem semleges szeszt szagol sokáig. Imrének mondom, hogy nekem se érkezik meg húde intenzíven, de nincs vele bajom. Romantikus bullshit az egész szerintem, vagy én is rosszul csinálok valamit. Ilyen hidegben főzve (ha egyáltalán hidegben főzől) egyébként is kevésbé lehet érezni az illatokat, akár a főzőből párolog ki, akár pohárban szagolod.
Szóval nem azt nézi EP elválasztáskor, hogy mikortól nem rossz, hanem azt, hogy mikortól már nagyon jó
A pálinka összessége adja meg a jellemző ízt, ehhez kell az EP után közvetlenül jövő aromában gazdag részek, a KP és az UP előtti másfajta aromák.
Ha lecsepegteted az EP-t (mondjuk a "klasszikus" ötpoharas rendszerben), mire végzel vele már úgy kell "visszafogni" a rendszert (fűtéssel játszani, vagy egylépcsősnél a deflegmátor vizével), hogy ne kezdjen el vékonyan csordogálni.
Ha -vélhetően- (szagolgatás, kóstolás) lejött az előpárlat, a fűtést annyira emeled meg, hogy a lefolyó párlat gyufaszál vastagon jöjjön.
A KP feltétezhető végéig (tapasztalat, kóstolás) nincs más dolgod, csak az egyenletességre figyelés. Ez szinte biztos, hogy nem 1l/10perc ... hacsak nem 300-as üstön tisztázol. :-)
KP vége felé megint kóstolások, esetleg kisebb adagok külön-külön gyűjtése.
Én az "ötpoharas" EP-ket csak másnap kóstolom vissza, tiszta orral. Ugyanígy járok el a "véleményes" "KP, vagy UP" gyanús gyűjtésekkel is.
Üdv.Szeretném megkérdezni,hogy miért van az hogy:Lassan cseppenként elveszem az előpárlatot,ez után kicsit ráadom a fűtést,de semmi gyümölcsösséget nem érzek,aztán megint és megint adni kell rá a fűtést.addig adom rá,amig már ugy folyik tisztátáskor a pálinka,hogy 1 liter lejön 10 percen belül.Tudom,hogy nagyon gyorsan jön le,és valszeg a gyors lepárlás hatására up.komponenseket is magával ragad,de máshogy nem érzek a párlatban gyümölcsösséget.Amikor leveszem ez előpárlatot,hiába várom de akármeddig csepeggtetném már azt is kipróbálta,volt olyan hogy lejött már 3 liter és még mindig semmi,csak az erős szeszszag a hűtőnél semmi más.Hiába higitom ki vizzel,akkor sem érzek benne semmit sem.Azt irják,hogy akkor valszeg az még előpárlat,de egy olyan cefrénél ami oda van figyelve cefrézésnél biztos nincs egy fél liter előpárlat sem,nemhogy literek.Kint főzők egy hideg helyiségbe,de nem a szabad ég alatt.Lehetséges,hogy igen nagy a deflegmácio és az nem engedné át az izeket?
Szerintem nemcsak törvényileg, hanem szakmailag is megállja a helyét, hogy egy ágyas pálinka nem szűnik meg ágyas pálinka lenni attól, hogy átlépi a 100g/L cukrot. Csak onnantól likőr *is*.
Az egyébként elég gyakori, hogy az italfajták között jogi/szakmai átfedések vannak. Pl. simán lehet olyan párlatot készíteni, ami egyszerre borpárlat, brandy és gyümölcspárlat (szőlőpárlat, azon belül akár szőlőpálinka), mert ugye pálinkánál sem előírás, hogy cefrét kell kifőzni.
Vagy igen nagy az átfedés a likőr és az ízesített vodka közt is, mert ma kb. minden finomszesz alapú 37,5% fölötti likőr ízesített vodka is egyben.
Nekem tök mindegy, hogy hívjuk, ezen biztos nem vitatkoznék, március 15-én csapolom, ahogy máskor is.
A végtermék számít: íze, szaga ....és hatása. :-)
Van rendes, minden szempontból "szabályos" pálinkám jó pár fajta, van aki ezt issza, van aki az ágyazottat és van aki mindkettőt. Olyannal, aki egyiket sem... nos azzal nem barátkozom! :-)
Ha a törvényt vesszük alapul, az nem korlátozza a cukor tartalmat ágyas pálinka esetén.
"4. Gyümölcságyon érlelt pálinka vagy ágyas pálinka: az a gyümölcspálinka, amelyet gyümölccsel együtt érleltek legalább 3 hónapig. A gyümölcságy a pálinka fajtájával azonos, ha egy gyümölcs megnevezésével jelölik, illetve tartalmazhat többfajta gyümölcsöt, de ebben az esetben csak vegyes gyümölcs ágyaspálinkának nevezhető. 100 liter gyümölcságyon érlelt pálinkához vagy ágyas pálinkához legalább 10 kg érett, vagy legalább 5 kg aszalt gyümölcsöt kell felhasználni. A palack címkéjén a nettó pálinka mennyiséget kell feltüntetni. Az érlelés időtartamát az érlelés helyszínén, ellenőrizhető módon dokumentálni kell."
amelynek minimális cukortartalma invertcukorban kifejezve:
az olyan cseresznye/meggylikőr esetén, amelynek etil-alkoholtartalma kizárólag cseresznye/meggypárlatból származik, 70 g/l,
a tárnicsból vagy hasonló gyökerekből, mint egyetlen aromaanyagból készült tárnicslikőr vagy hasonló likőrök esetén 80 g/l,
egyéb esetekben 100 g/l;
ii.
amelyet mezőgazdasági eredetű etil-alkohol vagy mezőgazdasági eredetű desztillátum vagy egy vagy több szeszes ital vagy az ezek valamilyen keverékének ízesítésével állítanak elő, édesítve és olyan mezőgazdasági eredetű termékek vagy élelmiszerek hozzáadásával, mint például tejszín, tej vagy más tejtermékek, gyümölcs, bor vagy aromásított bor, az ízesített bor, ízesített boralapú italok és az ízesített boralapú koktélok meghatározására, megnevezésére és kiszerelésére vonatkozó általános szabályok meghatározásáról szóló, 1991. június 10-i 1601/91/EK tanácsi rendelet (1) meghatározása szerint.
b)
A likőr minimális alkoholtartalma 15 térfogatszázalék."
A maximális alkoholtartalom nincs meghatározva.
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 110/2008/EK RENDELETE
Ugyanez a dió is ... fűszerekkel, mézzel ... ja de én 70 fölötti szesszel indítok ... fél év után is 60 körül lehet (mérni nem tudom a szárazanyag és a méz miatt).
Nagyon jól néz ki. Lehet a fügére ez a megoldás, ágyazni kell, mert magában nagyon megosztó, nem népszerű többnyire, nekem is van, de hozzá sem nyúlok.
Vízzáras a DES100-am, még sose emelte meg a kupolát, még akkor se, mikor majdnem színig raktam. A vízzárba esetleg kimegy a felhabzás egy része (ha túl sok van benne).
Mindenképp engedd el ezt a tejeskanna-dolgot. Kevergetheted fakanállal, a leégés nem az elején következik be, hanem pont a végefelé, mikor már besűrűsödött a cefre, és kialakult a rostok csomósodása. Keverő nélkül ezek a csomók a forrás ellenére is leülepednek az edény aljára, és odakozmálnak. A hígítgatás meg energiapocséklás. Fölös mennyiségű víz felmelegítése, forralása. Ha már mindenáron egy ilyen olcsóbb berendezésen gondolkodol, akkor inkább a drágább, "fazék" rendszerű főzőt vedd meg. Azt sokkal könnyebb keverősíteni a sokkal merevebb réz fedél miatt.
Nézd meg rézműves megoldásait, lábakkal megtámasztja, nem a vékony lemezt terheli, levehető a motor egy egyszerű alakos tengelykapcsolóval. Esetleg be lehet hegeszteni a fazék oldalába, át kell gondolni melyik kivitelezhető inkább.
Az ideális megoldás az, ami elérhető a pénztárcádhoz képest és jól működik, nem kell sem dupla fal, sem egyéb extra bonyolítás. Viszont egy magas fazék keverő nélkül, az messze nem ideális, a keverő pedig a teljes berendezés árához képest töredék összegből előállítható, ha sikerül megoldani, baráti vagy egyéb hobbi szinten.
Ezzel én is tisztában vagyok mi lenne az ideális megoldás, duplafal, motoros keverő, réz sisak+páracső, automata vezérlés hogy ne keljen a főző mellett rostokolni, csak hát a szerény anyagi lehetőségek, meg a kor (72), komolyabb befektetés talán nem lenne ésszerű.
Én is kipróbáltam sok mindent és azt tapasztaltam, hogy a keverő, ami átkeveri az egészet nem pótolható semmilyen praktikával, főleg nem ráccsal, meg kavicsokkal, szimpla falú üstnél az sokszorosan megtérül, mint praktikum.
A keverést fakanállal tudnám megoldani úgy 60-65 fokig aztán békazárral lezárni. Itt már megfelelő hígításban a hőáramlás( amit régen itt húsleves effektusnak hívtak) a leégést nem engedné. Volt régen Feribá51, Szilvakukc-al nagy szellemes vitáik voltak,neki voltak lapos kövei az üst alján, amik a forrástól tapsikoltak az ő állítása szerint a leégést meggátolták.
Ja, ez a magassága nekem is egyből gyanús lett. Ezért gondoltam az üstházat, a hő oldalról is körül öleli és talán nem annyira intenzív fűtéssel a leégés elkerülhető és így is elindítható a forrás egy órán belül. De akkor szerinted ez halott dolog.
Tavaly más fajta fügével ágyaztam és sárga lett az ágyaspálinka. 2022-ben ugyanilyen vörös (Peretta) fajtából, akkor bordó. Szebb is volt, finomabb is. Erre számítok most is.
Vicc kategória. Az alumínium tejeskanna rozsdamentes-kínai reinkarnációja. Keskeny-magas, így szinte 100%, hogy lekozmál benne a cefre. Üstház esetén is.
Üdv ! Vége a szezonnak ,szerintem vegyél valami komolyabbat ,hosszútávra ,persze drágább lesz ! Használtat is érdemes körbenézni ,amire figyelj ,hogy ahol a gőz frakció van ott azért réz legyen ,és deflegmátor és mérete páracső is segíti a jó párlat készítését !:-) Szerintem.
Köszi! Az ár jónak tűnik, az üst arányai nem éppen ideálisak,( magas) de egy szigetelt üstházat tervezek hozzá, ne a kamrát fűtsem. A véleményeket nézve nem tudom mennyire lehet adni rájuk, de többségben pozitív.
Működik. Jó anyagból, megfelelő tudással ezzel is lehet jó pálinkát főzni. Belépő szintű készülék, de a Vevornál klasszissal jobb. Azért bőven van a piacon ennél jobb, de általában lényegesen többért.
Az alszesz hígítás kérdésében nincs konszenzus, a Corvinus egyetem pálinkamesteri képzésén azt oktatják, hogy nem szükséges hígítani, ha 45%-os az alszesz, akkor azt kell felönteni 2. főzéshez. A pálinka főzés tűzveszélyes üzem, a technológia és a berendezések felépítése ezt figyelembe veszi, ezért kell szabályosan működni és erre alkalmas készüléket használni.
Van aktív fórumtársunk, aki nem hígít és versenyeredményei szerint a csúcsot képviseli, van aki hígít és úgy éri el az eredményt, magasabb alkoholból indulva az up elválasztása magasabban történik és így könnyebb megtalálni a határt. Gyengébb cefre esetén, az ep-ből több lesz és elválasztása könnyebb alacsonyabb alszesz indulással. Tehát valószínűleg ez is főző és egyén függő, érdemes kipróbálni mindkét lehetőséget.
Semmi köze az égésnek az alszesz szeszfokához/hígításához.
Tapasztalat szerint 25% környékén (a pontos érték majdnem lényegtelen) könnyebb az elválasztás.
Egyébként régen nagyapám addig főzte -svarcban- a pálinkát, amíg rálöttyintve az üstfedőre meggyulladt ... ütött is erősen másnap az Up.... viszont el tudta adni a tanácselnöknek is. Mondjuk akkor a "gyári" se volt sokkal különb.
"60°alatt elváltottam, és ami ott lejött azt külön raktam, (utópárlat) egy későbbi finomításhoz.
///Amikor 50° alá került a párlat akkor jelentkezni kezdett enyhén a (lábszag?) főtt edény szag,
ezért itt elzártam."
Legközelebb akkor válts KP-ról Up-ra, ha szagra de főleg ízre (kóstolni kötelező!) valami oda nem illő, pl. "főtt edény" jellegű jön.
Up közelében is jönnek olyan komponensek, amik kellenek egy jó gyümölcspálinkába, érdemes "addig" elmenni és nem mechanikusan váltani.
Ha nem vagy biztos magadban, Up közelében (általában 60%...55%) is lehet az ötpoharas szeparálást elkezdeni: valamilyen rendszer szerint (pl. 1-2%-onként) öt gyűjtőedénybe külön-külön gyűjtöd a lefolyó párlatot (közben érzékszervileg időnként ellenőrzöd).
Utólag (én általában másnap veszem elő a kis üvegekbe gyűjtött mintákat, mert aznap "tele van" az ember orra a főzés szagaival) könnyebb eldönteni (keveset kihígítva mindegyikből), hogy meddig jó és mettől Up.
A most gyűjtött 60% alatti és 50% körüli is lehet iható. Pihentetés után próbáld kihígítani és kóstolj rá.
Csak megjegyzésként nem egy kajszi lepárlásomnál még a 45, vagy akár 40%-os kifolyónál is jöttek olyan jó gyümölcs ízek (és rossz ízek nem), ami miatt az a gyűjtés utólag hozzá lett öntve a KP-hoz. Ez persze nagyon gyümölcs függő.
Egyébként az alszeszt visszahígítottad kb. 25%-osra?
Létrejön hőátadás, kondenzáció lamináris gőzáramlás esetén is. Ugyanis a gőz kondenzációja erőteljes térfogatcsökkenéssel jár. A kialakuló vákuum meg odaszívja a gőzt. A turbulencia a folyadék-szilárd vagy folyadék-folyadék hőátadásnál lényeges.
A Vevor főzőket mostanában nagyon nyomatják az influenszerek, gondolom a cégtől lóvét kapnak ezért. Akinek van, az viszont boldog vele (kognitív disszonancia redukciója), de van néhány baj velük:
- nincs benne vörösréz
- szimpla falú vékony anyagból készült edény, amiben a cefre nagyon könnyen leég (az enyém is ilyen badella, de én megoldottam, hogy okés legyen)
- sisak hiánya: a felfröccsenő cefrétől könnyen eldugulhat és jön a bumm
- A hűtő a főző tetején van, átmelegszik, rossz hatásfok
- a hűtő mérete borzasztó kicsi, még ha átfolyósan is használják
- a páracső egy gégecső, amit lehetetlen kitisztítani
Ha szűk a keret, akkor inkább már egy éppen akciós ECO főző:
Azt hiszem tényleg egy kicsit alaposabban át kéne olvasnod azt az anyagot, ahogy Endrepp is javasolja, mert erős fogalmi zavart lehet érezni az írásodban...
Amikor cefrét főzünk (első alágyújtás), akkor szépen végigcsurgatjuk az egészet, semmit nem veszünk el belőle. Itt még nincs előpárlat, középpárlat. Ez alszesz, még ha van is jó ízű része...ezt nem ízlelgetjük, kenegetjük, szagolgatjuk, hacsak nem ez a mániád...ezt magyarul csutkára kicsavarjuk (az kb. 5-6%)
Méghogy 36-38%-nál elzárod...(ez még alszeszfőzés, nem finomítás)...amit az alszesszel kiöntesz, az már a pálinkádban sem lesz benne...így kidobtál egy csomó olyan alkotórészt, ami esetleg még jó lett volna a végeredményhez és még pálinkád is több lett volna...Ennél tovább (5-6%) már valóban nem nagyon érdemes a gázt pazarolni.
Majd a három főzés eredményét összeöntve finomítasz, ahogyan az előttem szólók is említik...
Na ott már lehet az elején figyelni, szagolgatni-ízlelgetni rézeleje-előpárlat stb...de ott is csak módjával, betartani a mennyiséghez tartozó arányokat és persze hígítva, nem töményen (5-poharas módszer)
Mert sokan inkább többet vesznek el (biztonságból), de az sem jó...
Tapasztalt tanítónk vagy 15-éve azt mondta, hogy az alszesz nem baj ha zavaros, ha homályos, vagy esetleg nem jó szagú, az azért "ALSZESZ"...majd a finomítás után tiszta lesz (ezért is hívják tisztázásnak is) és jóízű...:):)
Az asszonynak meg ne alszeszt adjál, mert kiátkoz....:):)
Ennél azért olcsóbb a meglevő kuktádat összekötni 2-3 m rézcsővel,egy részét feltekerve hideg vízbe dugva már kisérletezhetsz is.De evés közben jön meg az étvágy,ha egy-két főzés után úgy döntesz,hogy ez kevés,a linkelt cuccokat már Te sem találod majd jó vételnek.Szépek ezek,de hasznot csak az eladónak hoznak.
Kattints rá azon az oldalon, ahol a kérdéses "pálinkafőzőket" árulják alul bármely olyan linkre ami ott szerepel és mond azt utána, hogy Te innen akarsz vásárolni. :-)
Egyébként betegre röhögtem magam a gépi magyarra fordításokon.
Egyébként kép alapján ezek az "izék" talán moonshine párlásra alkalmasak, de pálinkafőzésre ....
Nagyon sok hozzászólás van a topikban úgyhogy tökéletesen nem tudtam visszaolvasni, nem tudom volt e már erről szó. Kérdésem van, a VEVOR eszközei mennyire használhatóak? Időnként cefrének elrakott hullott gyümölcs kifőzésére kellene, nem nagy mennyiségek. Azt látom, hogy rezet nem használnak, rozsdamentes acél. Viszont relatíve olcsó.
Amit leírtál, abból arra következtetek, hogy hagyományos kisüsti főződ van.
Az, hogy a főzés elején 40-50%-os szeszjött ki, teljesen természetes, minden oké vele. Cefre főzésekor így szokott lenni. Az első főzés során lejövő anyagot alszesznek hívjuk, az még nem pálinka. A három cefre főzésedből kapott szeszeket össze kellene öntened és együtt újra kifőzni - ez a tisztázó főzés. Szóval a pálinkát kétszer főzzük (kisüsti főzővel). Cefre főzéskor nem veszünk el előpárlatot meg utópárlatot, ráér később a tisztázó főzésnél.
Én nem tapasztaltam ezt és fizikai magyarázatára sem nagyon jövök rá, ha az üst ugyanannyi hőmennyiséggel van fűtve, akkor ugyanannyi gőz fog képződni, az pedig akkora csövön fog átmenni, amekkora oda be van építve, különben felrobbanna a főző.
Elég elterjedt konstrukció itt a 65literes, olajos Hal főző, annak 15mm-es a páracsöve eredetileg, azzal is és 25mm-essel is 3óra egy főzés, ezt konkrétan kipróbáltam egy barátomnál.
Szerintem nem marad ugyanannyi. Ugyanannyinak kellene maradnia, de nem. Vékonyabb páracsővel a térfogatáram lecsökken, észre lehet venni, egyértelmű jelei vannak: 1. sokkal kevesebb hűtővízre van szükség, kevésbé/lassabban melegszik fel a hűtővíz. 2. a főzési idő lelassul, bosszantóan lassúvá válik, de ez EP-KP és KP-UP elválasztásakor pont előnyös
Ez igaz, de a páracsőben értelmezhető mértékű deflegmációt létrehozni igen nehéz a mi dimenziónkban akár lineáris, akár turbulens alapon. Pár éve hirtelen felindulásból teli raktam réz spirállal. Előtte is és az átalakítás után is megcsapoltam a sisak előtt, egy kis edényben gyűjtöttem a refluxot. 50literes főző, 28mm/1.7m páracső a komplett főzés alatt nem jött össze 0.5dl kondenz egyik esetben sem. Hasonló kísérletről itt többen beszámoltak (Kupeci kolléga pl.), mindenki arra jutott, hogy a páracső deflegmátorként nem működik hatékonyan.
Ez igaz, de azt is figyelembe kell venni, hogy a deflegmáció hűtés révén jön létre. Jó hőátadás csak akkor jön létre a gőz és a páracső fala közt, ha turbulens az áramlás. Ha a páracső nagy átmérőjű, nincsenek benne akadályok (szűkület, könyök, stb.) akkor lamináris lesz az áramlás, és ezért nem lép föl kellő deflegmáció.
Rendszeresen előjön ez a réz vagy rozsdamentes acél kérdés a fórumon. Ha nem haragszotok, újra leírom, hogy a legfontosabb szempont megint kimaradt, ti. hogy a pálinkafőző mégiscsak egy hőtechnikai eszköz, és ide jó hővezetésű anyagra van szükség. Összehasonlításképpen a réz hővezetése (SI-ben) 400 körüli, az alumíniumé kb. 230, a különböző szénacéloké 60-80 közötti, a korrózióálló acéloké pedig valahol 15 körül kullog. Azaz szép fényes, könnyű kitisztítani, de gyalázatos a hővezetése. Nekem is duplafalú rozsdamentes az üstöm, de ahol lehet, rézpárti vagyok.
Korróziós szempontból bármi a főző anyaga, egy a fontos: kerüljük az ecetes cefrét. Az ecet az egyik legalattomosabb korrózív anyag, ami elsősorban lyukkorróziót okoz.
A 304-es acélminőség egész Európában érvényes élelmiszeripari minősítéssel rendelkezik, ebből készülnek az ipari üstök, fazekak, mosogatók, keg hordók, kb minden, több mint elég pálinkafőző bármelyik alkatrészéhez életfogytig.
A legtöbb minőségi réz közpopntifűtés cső 99,97%-os rézből van. Nincs benne 1% cink. Különben túlságosan kemény, törékeny lenne. A félkemény csövek azért félkemények, mert mélyhúzás után nem kaptak hőkezelést. Ellenben a lágy rézcsövekkel, amiket lágyító hőkezelés után forgalmaznak. Tehát nincs benne cink, ami szép lassan kioldódjon. De, ha mégis lenne 1%-nyi, az mikorra oldódik ki olyan mértékben, hogy elérje az egészségügyi határértéket? Mert, ugyebár egy ötvözetben nem a felületen koncentrálódik az ötvöző fém, hanem egyenletesen eloszlik az anyafém teljes térfogatában.
Másik: a rozsdamentes nem saválló! Főleg nem bírja a szerves savakat, ha van némi oxigén is a közelben. Ezt 30 év alatt többször is megtapasztaltam. Egyszer rendeltünk be 12db sterilezhető adagolótartályt. A beszállító küldött is 12db. szép fényes köcsögöt. 4-et feltöltöttünk 5%-os ecetsavval és 105Celsius fokon 2 óráig hőkezeltük. Visszahűtés után sötétzöld króm-nikkel-vas acetát oldat jött ki. Kibontva láttuk, hogy a szifoncső úgy nézett ki, mint egy csipkefüggöny. Egy még nem használtat kibontva kiderült, hogy szifoncsőnek a gyártó sima rozsdamentes csövet szerelt be. Csak azért, mert az "óccsóbb". Egy másik eset: a tartályparkba beszereltek egy új sósavtartályt. Az is rozsdamentes anyagból volt. Kb. 2 hónap után kivették, mert folyamatosan szennyeződött a sósav a kioldódott fémektől. A tartály belső felülete addigra olyan lett, mint a 60-as smirgli. Egy harmadik: a részvényesek sajnálták a pénzt egy osztrák GIG desztillálóra, így megrendelték egy helyi válalkozásnál a másolatát. Természetesen az olcsósítás jegyében rozsdamentes anyagból készítették el. Egy év alatt a híg (kb. 5-7%-os) ecetsav-etanol elegy szépen felzabálta az egész berendezés belsejét buboréksapkástól, deflegmátorostól.
Most lehetne itt okoskodni, hogy az otthonfőzők nem ipari felhasználók, nem főznek annyit, hogy "elkopjon" a cucc. Csak érdekességképpen a felszín alatti vizek nehézfém szennyezőinek eü. határértékei:
Réz: 200
Króm: 50
Nikkel: 20
Cink: 200
Vas: 5000 mikrogramm/liter
Ha tényleg igazad lenne abban, hogy az alkohol, cefre eszi a sárgarezet, akkor az összes, keverős DES és Destillatori főzőt használó otthonfőző rég a föld alatt lenne. Én 12. éve használom a Destillatorit, és csak mechanikai kopás látszódik a fogaskerék páron és a szegecselésein.
Azért azt is illene figyelembe venned, mikor itt fotókat követelsz (vezetés közben), hogy nem mindenütt lehet csak úgy fotózkodni. És, mi miért higgyünk Neked, vagy másoknak? Ugyanúgy követelhetnénk megdönthetetlen bizonyítékokat, fotókat, linkeket, eskü alatt valló tanúkat.
Érdekes az a sztori, de az, hogy le kellene a nagy átmérőjű páracsövet szűkíteni, hogy több időt töltsön a gőz az üst feletti térben konkrétan egy marhaság, a nyomás megnő az ellenállásnak köszönhetően, az áramlási sebesség megnő a szűkületben, a térfogatáram meg ugyanannyi marad, a bevitt teljesítménynek megfelelően és a deflegmáció sem változik ettől.
Ha igazad van a cinkkel kapcsolatban, akkor óriási bajban vagyunk, országosan. A kisüsti bérfőzdék készülékeit gyártó rézműves kisiparosok keményforrasztáshoz ún. pogányforraszt használtak, amit vörösréz és cink összeolvasztásából készítettek, majd forrasztáskor megsózták bóraxszal
meg akartam köszönni hogy kiemelted a "vörösréz" szót (mint cső alapanyagot).
Miért is?
A tiszta réz félnemes fém, amit a legtöbb sav nem old, még az ipari savak nagy része sem
(kivéve talán a salétromsavat, no meg persze a királyvizet, de az meg még az aranyat is oldja).
A tiszta vörös réz nem oldódik kis mértékben sem az alkoholban, tehát igen tartós lehet.
Azonban a fűtéscsövek, meg amik kaphatóak a boltokban általában nem tiszta rezek, hanem
ötvözetek. Általában sárgaréz, aminek 1-50%-ig tartalmazhat cinket.
""""A sárgaréz a réz és a cink ötvözete. 17% cink csak halványvörössé, 714% cink vöröses-sárgává, 14-17% cink pedig tiszta sárgává változtatja a vörösréz színét. Egészen 30%-ig az ötvözet sárga marad, majd 30%-on túl újra vörösödni kezd úgy, hogy a fele-fele cinket és rezet tartalmazó ötvözet aranysárga.""""
A cink lassan, de folyamatosan oldódik ki az ötvözetből.
Korántsem olyan tartós mint a vörösréz.
Ami pedig aggasztóbb lehet, valamelyest reakcióba lép és kis mértékben de folyamatosan oldódik a meleg alkoholban is.
cink(-etilát,esetleg Dietil-cinken keresztül azonnal vízzel cink-oxidok, hidroxidok, vagy ecetsavval acetát) képződik, ami sajnos a párlat oldalon is jelentkezhet, a pálinkánkban.
Konklúzió:
Ha réz, legyen vörösréz.
Ha vörösréz nem elérhető, ne használjunk olcsó fűtési vagy sárgaréz csöveket.
Akkor már inkább a saválló vagy rozsdamentes, ami ma már szintén elérhető és akár tartósabb is.
Azért mert egyszerű a tisztitása és ez volt ideális nekem mert triclampos rendszerem van.Nemrég irt nekem vissza a Gres-inox Kft vezetője irtam vele,kiváncsi voltam milyen vasatgságu páracsövekkel gyártja a főzőit.Azt irta,hogy 40 mm átmérőjű páracsövekkel gyártja.Azt is mondta,hogy a 2 colos sem probléma,de az már igen,hogy nem az üsst felé lejt.
Szerintem sokan egyetértenek veled, talán csak a 10% full réz hívő nem. Ahogy Newton mondaná, óriások vállán állunk: Panyiknétól megtanultuk, hogy a főzőben ott kell vörösréznek lennie, ahol gőz állapot van (sisak és páracső), ahol folyadék állapot van (üst, hűtőcső) ott lehet/jobb a rozsdamentes acél.
A 17 literes főzőmhöz gyárilag rozsdamentes hűtőcső van, nem idegen nekem. A fő ok, hogy lágy vörösréz csövet használunk sokan, csupán az egyszerű elkészíthetősége miatt maradt meg. A sör és konyhai hűtőcsöveket amit belinkeltél, köszönettel fogadom. Láttam már, de még nem vettem soha.
Rozsdamentes forrasztáshoz korábbi hozzászólásaimban nagyon dicsértem a TS 570 forrasztókrémet, de az az igazság, hogy még se oké, összehasonlíthatatlanul jobb ez:
Én is megkérdeztem,nekem azt irja,hogyha pisztóriuszt használok akkor ideális a 2 colos páracső is.Régebben söröshordóval tisztáztam,azon volt egy 3 literes kis defi meg egy kb.2 méter hosszú 1 colos átmérőjű páracső.Az előpárlat mindig becsuszott nekem,de az izekkel és az illatal nem volt gond.Most van egy technikailag sokkal jobb felszerelt főzőm és valamit nagyon nem jol csinálok.Nem hiszem,hogy nagy lenne a deflegmáció,hiszen ha megnézem Gress Inoxt vagy a Rozsdamentest sokkal nagyob üstfedők és defik vannak az ő 100 literes üstjeiken mint nekem,ezt kizárnám.Zárt helyiségben főzőm ilyenkor,meleg van bent,ugyh takarni nem kell a dolgokat.Ami más az enyémen,hogy nekem van egy 2 colos páracső,aminek egyáltalán nincs visszafolyása az üst felé,de csak nagyon kevés felgma képződik benne,ugyh ezen nem filóztam annak idején.Fogok változtatni a páracső lejtésén és majd megpróbák pisz.tányér nélkül is tisztázni.Nem fogom addig feladni,amig egy rendes pálnikát kinem hozok belőle.
Vezetés közben írtam. Gondolom hogy rájöttetek hogy "Eurót" akartam írni. De a gunyos válaszon kívül bizonyító fotò nem érkezett most sem. Kár hogy kevés itt az olyan ember aki valóban rendelkezik megfelelő szakmai tapasztalattal és nem szájkaratéval foglalkozik....Ja és van benne jó akarat is e melett!
Alkalmaznak. Már ami a buboréksapkás rendszereket illeti. Az újabb, rendezett töltetű oszlopokkal más a helyzet, az eltérő konstrukció miatt más üzemeltetési paramétereket használnak.
Én is csak találgatok, ne hidd el minden elemét, amit írok. Ahogy én gondolkodom erről:
Mint te is tudod, a Pistorius azzal, hogy az alkoholos gőzökben lévő víz jó részét nem engedi tovább, visszaveri, töményíti a kijövő szeszt. Ezzel párhuzamosan persze a kijövő szeszfolyadék össztérfogata is kevesebb lesz ahhoz képest, mint amikor nem használunk Pistoriust. A kevesebb végső szesz térfogat a kevesebb átjutó gőz térfogat eredménye. Azt is tudjuk, hogy a főzés kezdetén ahhoz, hogy a véghűtőből elinduljon a csepegés, a páracsőnek át kell forrósodnia, az átmelegítést meg ezek a szeszes gőzök végzik. A kérdés az, hogy a Pistorius utáni páracsövet mi fogja végig átmelegíteni? A mérhetetlenül sok előpárlati elem gőze? Biztos, hogy nem. Biztos, hogy rengeteg olyan szeszes gőznek is át kell mennie a Pistoriuson már a főzés elején is, amiben sok érték van, kellene nekünk. A baj csak az, hogy általában ugyanazt a páracsövet használják Pistorius használatakor, mint egyébként amikor nem használnak Pistoriust cefre vagy tisztázó főzéshez. A Pistoriuson átjutó kevesebb gőzmennyiség miatt a szokásos páracső túl vastag lesz, a magasabb induló szeszfok ellenére keveredni fog benne az EP a jó dolgokkal. És amikor azt várod, hogy a Pistoriusos töményítés miatt az EP-d kevesebb lesz, érzed, hogy nem, mert érzed, hogy rossz, és a következő minta pohárkája is rossz stb. Persze a Pistorius hűtővizét is lehet/kell/kellene szabályozni, de attól függetlenül ez a páracső méter probléma szerintem igaz. A kérdés az, hogy oké, de akkor mekkora legyen a Pistorius utáni páracső? Szerintem kb legyen a páracső belső átmérő (mm) = üst átmérő (cm) / 3 - 3,5
A másik fontos dolog a fűtés: ha EP elvételkor nem lehet rendesen visszavenni a fűtésből, akkor a Pistorius a felmelegedése után szeret mindent egyszerre átengedni magán, és akkor megint csak keveredés van. Pl. gázzsámolyon főzve nekem probléma nagyon levenni a gázt, mert elalszik az egész, főleg úgy, hogy az üstszoknyától szinte semmit se látok a lángból..
Megosztok két (saját) képet, amit gondolok erről a páracső problémáról nem csak Pistoriussal főzés kapcsán. Azt gondolom, hogy a mindenhol létező szomszéd Jóska meg Pista bácsik, akik alukuktában főznek jó pálinkát valahogy így csinálják: a kuktára rakott 8-as vagy 10-es rézcső miatt irdatlan nagy az üst/páracső arányuk, nagy a páracső visszatartó ereje (backpressure). Lassan megy a főzés, de az EP-t normálisan lehet leválasztani, az UP határon lévő aromaanyagok meg nem az UP-ban fognak kikötni.
A páracső okozta nyomásviszonyok és a deflegmáció kérdéséről faggattam a ChatGPT-t, hátha mond valamit. Akit érdekel:
Meg még annyi,hogy van egy 2 colos páracsőm,ami vizszintes,nincs egyáltalán semmi lejtése az üst felé.Nem foglakoztam fele,mert irták,hogy csak nagyon kevés flegma képződik benne,de az is lehet,hogy belemegy a hűtőbe aminek visszakellene csepgnie az üstbe,majd megpróbálok rajta állitani.De lehet ennek sem lesz értelme,nem tudom.
A fedett párlat és a hosszan elkenődő alacsony deflegmációra utalhatnak?Azért kérdem,mert én is ezekel a dolgokal küzdök.Nekem van egy 100 literes üstöm,rajta egy 20 literes üstfedő,azon egy nyak ami kb 5 literes,azon egy gömb defi ami 10 lieteres és egy pisz.tányér de csak az elején van ráöntve viz,amig az előpárlatot elveszem.Ami jo a pisz.tányérban,hogy amióta van,felvan töltve vizzel az elején és nagyon jol koncentrálja az előpárlatot.Most sikerült egy elég jo keverőt beépiteni,már az egyenletes felfűtés is megoldott.Nagyon szépen elkapom az eljét csepegtetve,amig van a szuróss,csipős dolog az megy kifele,utána szoktam a Miklos féle poharas dolgot alkalmazni,ott is szépen kirajzolodnak a dolgok aminek kell annak a fehér lepelnek,ha azt már nem látom,akkor megy a higitás 2-3 poharacskában langyos vizzel,ha jo nem csipős akkor ok.Utána feljebb csakvarom a fűtést,hogy csepegésből váltson át nagyon vékony folyásba de mindig ott van valami.Azt mondják,hogy a középpárlatnak szép tisztán kellen jönni,de mindig ott van valami zavaró,valami ami elnyomja az illatot és az izt.
De az is lehet,hogy nem elegendő a deflegmácio még igy sem ez elején és marad benne előpárlat ami jön vele együtt vagy csak lehet,hogy simán hülyeségeket irok.
Akkor légyszives mutasd be nekünk milyen a jó konstrukció! Te min főzöl otthon??? 20-30 ezer aurós berendezésen???? Vagy neztalán ilyenen dolgozol a munkahelyeden?
Az egy hibás érv, hogy ritkábban főzöl, így a rossz konstrukció is megfelelő. Diszkótekergetni meg azért kellett, mert a véghűtőről lejövő teljes vízmennyiség szabadítottad rá a defire.
Nem csak az számít, hogy a tányérátmérőhöz hogyan viszonyul a tányérmagasság. Lehet akár 5-6x-os is, ha a relatíve kis átmérő - így kis keresztmetszet - miatt nagyon nagy sebességgel áramlik át a gőz. Nem véletlenül alkalmaznak nagy átmérőjű oszlopokat a deszt. iparágak. Ökölszabályként az üst párolgási felületének harmadát kitevő áramlási keresztmetszetet célszerű biztosítani. De ezt mindenki jobban tudja. Leginkább az oszlopokat eladó kereskedők.
Köszi hogy foglalkozol a problémámmal. Kezdetkor mikor megvettem a tornyot a deflegmátor a hűtővizzel volt hűtve. A csapot úgy tekergettem mint egy DJ a discoba de mégsem volt stabil a rendszer. Itt a fórumon tanàlcsolták hogy külön ágról tápláljam egy kûlön áttfolyásmérővel. Azótta stabilan főzök. A hodeg víz abszolút nem jàtszik semilyen szerepet mert a defiben azonnal ahogy belemegy felmelegszik.
A tányérok közötti magassággal egyet èrtek. de mi nem napi 5-6 szor főzünk 300-600 liter cefréket a nap 24 órájában mi t a főzdékben. Ha így lenne akkor erre a fórumra sdm lenne szükség mert mindannyian profi főzőmesterek lennénk akinek ez a szakmája!
Sziasztok!
