"V. Lászlót már a saját korában is ezzel a sorszámmal emlegették vagy még IV. László néven?"
A krónikákban, de saját kortársai is utószülött (Postumus) Lászlónak nevezték. Megnéztem Neked kíváncsiságból egy eredeti, királyi oklevelet, amit maga V. László adott ki 1456. február 2-án, és a szepesi káptalan hiteleshelyi levéltárában őrizték. Mostani jelzete: MNL OL Df 263728. Ezt írja a király írnoka: "Serenissimo principi domino eorum domino Ladislao dei gratia Hungariae Bohemiae Dalmaciae Croatiae etc"
Tehát önmagát csak Lászlóként írja, nincs ott, hogy hanyadik a sorban.
A kérdésem 1526 előtti időre vonatkozik, de Habsburg-házi magyar királyra: V. Lászlót már a saját korában is ezzel a sorszámmal emlegették vagy még IV. László néven?
Volt ugyanis 1162-től 63-ig egy László nevű ellenkirály, akit az udvari történetírás sokáig nem ismert el, így II. András fiát II., míg Kun Lászlót III. László néven tartották számon saját korukban, utólag nevezték el őket III., illetve IV. Lászlónak.
Egy mondatra visszatérve még a tanulmányból, amely szerint annak a magyar történésznek, akinek Habsburg-fóbiája van, az dehonesztál:) Szóval ezt az egy mondatot érdemes lesz mindenkinek az eszébe vésnie, mert mi, fóbiások, akiknek mély gyökereink vannak, sokáig érzékelhetőek leszünk:) Egy fát ugyanis ki lehet vágni derékmagasságban, de ha nem távolítottad el a gyökereit, megesik, hogy újból kizöldell:)
"A régi, pusztán dehonesztáló felfogás azonban mára igen mély gyökeret vert és hatása sajnos még valószínűleg sokáig érzékelhető lesz." (uo. 93.)
Azt írtad, hogy nem akarsz belefolyni a történésbe, és adtál néhány atyai tanácsot, mit kéne másképp csinálnom. Mégis, hogyan kellett volna erre reagálnom, hogy számodra ne szomorú, hanem vidám történet legyen belőlem:) A témával ugyanis, amit felvetettem, még megközelítőleg sem foglalkoztál. Tehát érdemben nem volt mire reagálnom.
Nem annyira folyamatosnak, mint inkább szakaszosnak nevezném:)
"valami hősies, küldetéstudatos hangnemben"
Én vagyok az ős magyar hős magyar:)
"láthatóan azt képzeled, hogy mindenki ugyanilyen nézőpontból tárgyal csak egy történelmi témát"
Ez tényleg látható? Te egy látnok vagy, ember:)
"tudással és tájékozottsággal, mint történelmtárgyalási alappal egyáltalán nem törődsz semmit"
Nem-e? Oszt tik tudhassátok itten a tőrténejmet?
"Én nem fogok beszélgetni veled"
Épp most is ezt tetted:):):) Tényleg nem fogsz? Brühü-brühü, most nagyon elsírtam magam. Nem elég, hogy egyesek szerint folyamatosan hányom az epét, most még sírok is:)
"Az okot még módszeres historiográfiai vizsgálatok híján is könnyű felfedezni történetírásunk "nemzeti látószögében", illetve annak természetéből fakadó sajátos lehatároltságában. 1918 előtt egy 52 milliós soknemzetiségű birodalom polgáraként még a legkevésbé "Habsburg-hű" történetírók sem tudták függetleníteni magukat - a dinasztikus összefüggések miatt - a mo-i események külföldi környezetétől... Trianon után azonban a "birodalmi" fókusz már igen gyorsan átadta a helyét a "nemzetinek" - a "történet" kizárólagos főhőse pedig Ferdinánd király helyett egyértelműen a "magyar" Fráter György lett -, hogy azután a második világháborút követő kommunista hatalomátvétel után a tudományos megalapozottságú történetírást is évekre lecseréljék bornírt történeti propaganda brossurákra. A korszak Szovjetunió által aktuálpolitikailag motivált "Nyugat" ellenességébe pedig kiválóan beleillett a hazai történetírás régről megörökölt látens Habsburg-fóbiája: minden olyan esemény "felhasználható" volt az aktuális "Nyugat" ellenes harchoz, amelynek köszönhetően kimutatható volt, ahogy ez a virtuális "Nyugat" -melyet esetünkben gyakorta a Habsburgok "képviseltek" - a döntő pillanatban magára hagyta a magyarságot, s elárulta a magyar nemzeti érdeket, a "magyar népet"..... a hatalom képviselői a hazai lakosság tudatának manipulálásában olyan nyilvánvaló történelemhamisítástól sem riadtak vissza, mint Nemeskürty István..."
Következtetések:
1. a "nemzeti látószög" lehatárolt, ezért ez a sajátos szemellenző álláspont a szerzők szerint nem tartható. Ugyanakkor kissé csalódottak, amiért még a '18 előtti, egyébként Habsburg Birodalom polgáraiként alkotó történetírók sem tudták annyira függetleníteni magukat, mint napjaink történészei:) Akik függetlenül, és mindenfajta erkölcsi vagy megélhetési okokat félredobva átírják a történelmet. Nyilván megvolt az oka Horváthnak, Acsádynak és társaságának arra, hogy személyes élményeik alapján ne tudják magukat függetleníteni a Habsburgoktól. Ez az ok pedig '48 gyalázatos megtorlása, ami példa nélkül áll a 19. századi EU történelmében! Aki nem érti meg, hogy Deák kiegyezését, a kiegyezést miért nem megegyezésnek nevezzük, annak nem tudom megmagyarázni ennek a belső okait.
2. Trianon után miért nem lett Ferdinánd a főhős? Miért lett volna ő a főhős? És mi a baj azzal, hogy a szerb származású Fráter György - idézem -: "magyar" politikus volt? Miért ne lett volna magyar? Menjünk le mikrot-be, és legyen inkább erdélyi? Vagy a szerzők szerint legyen szerb-román? Mitől lesz vkiből magyar? A szerzők szerint az, aki ma felveszi a magyar állampolgárságot, de korántsem beszéli tökéletesen a nyelvet, azt nem magyarnak, hanem "magyarnak" kellene írnunk? Valami iszonyú képzavar van a fejekben.
3. "Ugyan idézd már be azt a mondatot, amiben az áll, hogy "hogy a nemzeti érzelmű történészeknek van Habsburg fóbiájuk" Mint az a cikkben is látható: a nemzeti történészektől megörökölt látens fóbiának köszönhető, hogy a Habsburgok elárulták a magyar nemzeti érdeket. Semmi más oka nincs ennek, csak a fóbia. Megyek is a pszichológushoz, hogy kikezeltessem:):):)
4. A szocializmus alatt élő emberek megnevezése talán a legviccesebb: Nemeskürty István a "hazai lakosságot" manipulálta. (Egyébként tényleg azt tette, ha az Egri csillagok eredeti tartalmával összevetjük a filmet, ebben igazat adok.) Tehát itt már nem a magyar nemzetet, a magyar népet, a magyar elvtársakat manipulálta, hanem a lakosságot:) Mert polgárokat ugye nem írhattak a szerzők... A polgárokat meg Szekfű manipulálta, aki Rákóczit a mélybe döngölte. Mindig voltak és lesznek ilyen manipulálók.
"pofátlanságnak tartom, hogy ha valaki a saját agymenéseit (pl. Habsburg fóbiáját) azonosítja a magyar nemzeti érzéssel."
Bocs, de a szerzők írták a cikkben, hogy a nemzeti érzületű történészeknek van Habsburg fóbiájuk, és ehhez kiváló alapokat kaptak a szovjet rezsimtől... Az, hogy nekem milyen a beállítottságom, már pontosan tudod, tehát itt nem a saját agymenésemet ismételgetem.
"Pedig a hozzászólásaidból kitűnik, hogy amikor nem pusztán az ostoba és vak indulat vezet, szokott látszani, hogy amúgy gondolkodó ember vagy."
"Az a baj, hogy nagyon nem érted a cikket. Illetve nem baj, mert alapvetően szakembereknek készült. Nyilván, azt gondolsz róla, amit akarsz. De az is engedtessék meg, hogy az általad leírtakat bárki butaságnak tartsa."
Figyu, az egyáltalán nem baj, ha vki azt gondolja, hogy nem értem a cikket, vagy azért nem értem, mert nem vagyok szakember stb. Nagy ügy, nem dől össze a világ. Az se gond, ha vki butaságnak tartja azt, amit írtam. Na de már elnézést, ilyen gyűlölet hangon beírni, mint azt egyik fórumozónk teszi...
"akik legkésőbb a későkádári posvány idején, vagy az után váltak történésszé ... alapjaiból építi újjá. Csak nem azért, mert a forrásokra támaszkodnak, azokat ideológiától mentesen, korszerű módszerekkel vizsgálják, és amelyek egyik ideológiát sem támasztják alá? Pedig valóában arról van "csak" szó, hogy ez az első olyan történészgeneráció, amely valóban elfogultságtól mentesen, forrásokra támaszkodva építi fel a történelemről alkotott képét."
A világtörténelemben még nem láttam elfogultságtól mentes történetírót, történészt, történeti munkát. Ugyanez érvényes természetesen a magyar rendszerre is. A mai történészgenerációkra azt írni, h ideológiától mentesek... Háááát, ez elég húzós. Ha megnézed, tele van pl. az intézet egykori orosz szakosokkal, KISZ tagokkal, akik anno megkapták a kellő érzelmi löketet a rendszertől:) Akit történészként alkalmaznak, az valahonnan kapja a fizetését, és ha nem azt írja, nem azt szajkózza unalomig, amit az egyik intézeti csúcsfej valamikor még a későkádári posványban elméletként felállított, akkor agyő... az első történészgeneráció próbálja átírni a magyar történelmet, amit majd a második történészgeneráció remélhetőleg az újraértelmezést követően ugyanúgy leselejtez, mint a marxista korszak cikkeit. A természet majd megoldja ezt a problémát is:):):)
"Megint csak ostobaságkora telik tőled: a Nemzeti Múzeum az Nemzeti Múzeum idézőjel nélkül - csak a magadfajta önjelölt "nemzeti" figuráknak jár az idézőjel ..."
Nem értetted a lényeget, de akkor most megmagyarázom, hogy miért tettem idézőjelbe a "Nemzeti" Múzeumot. Tettem ezt az általam idézett kérdéses tanulmány kapcsán, ahol példának okáért a várháborúkat "várháborúknak" olvashatjuk, így, idézőjelben. Ez kb. olyan, mint a '48-as szbh kapcsán így leírni a történelmi eseményt: a "dicsőséges" tavaszi hadjárat, vagy mondjuk Szt. István tevékenységét tömören "államalapításnak" értékelni. Nekem az jött át, hogy a szerzők akkor valójában szkeptikusak, szerintük tehát 1552-ben nem voltak klasszikus értelemben vett várháborúk. Ha nem érzed ennek az írói mondanivalóját, illetve a szerzők által megfogalmazott szavak lenéző, megvető súlyát, akkor nem segíthetek rajtad. Másrészt vicces, hogy a szerzők szerint a marxista, szovjet-barát történészeink Nyugat-ellenessége okozta a Habsburg-fóbiát. Ha megnéznék Köpeczi v R. Várkonyi v Benda és a többiek munkásságát, akkor azokban a művekben több száz oldalon találkozunk Erdély, Mo. és Franciaország viszonyával. Franciaország ezek szerint tehát nem a Nyugat, csak a Habsburg család országai azok:):):) Hogy is van ez?
"Azon azért érdemes elgondolkodnod, hogy vajon miért lehet az, hogy a mai történészi fiatal-közép generáció, akik legkésőbb a későkádári posvány idején, vagy az után váltak történésszé, mind a mélymagyar, mind az egyébként ezzel meglehetősen sok hasonlóságot mutató marxista-kommunista, de még a ww2 előtti katolikus, vagy protestáns történészi vonal által írottakat is alapjaiból építi újjá."
Az a baj, hogy nagyon nem érted a cikket. Illetve nem baj, mert alapvetően szakembereknek készült. Nyilván, azt gondolsz róla, amit akarsz. De az is engedtessék meg, hogy az általad leírtakat bárki butaságnak tartsa.
Azon azért érdemes elgondolkodnod, hogy vajon miért lehet az, hogy a mai történészi fiatal-közép generáció, akik legkésőbb a későkádári posvány idején, vagy az után váltak történésszé, sem a mélymagyar, sem az egyébként ezzel meglehetősen sok hasonlóságot mutató marxista-kommunista, de még a ww2 előtti katolikus, vagy protestáns történészi vonal által írottakat is alapjaiból építi újjá. Csak nem azért, mert a forrásokra támaszkodnak, azokat ideológiától mentesen, korszerű módszerekkel vizsgálják, és amelyek egyik ideológiát sem támasztják alá? Így aztán a mélymagyarnak habsburgiánusok, a kommunistának nyugatimádók, a katolikusnak protestáns, a protestánsnak katolikus, a turáninak nemzetárulók, a legitimistának kurucok. Pedig valóában arról van "csak" szó, hogy ez az első olyan történészgeneráció, amely valóban elfogultságtól mentesen, forrásokra támaszkodva építi fel a történelemről alkotott képét.
Csak azoknak ajánlott, akik 1552 eseményeit egészen új aspektusból, idézőjelbe tett "várháborúk"-nak szeretik olvasni, és borsózik a hátuk, ha meghallják a "Nemzeti" Himnuszt, vagy be kell lépniük a "Nemzeti" Múzeum kapuján...
"A "tételekbe" fogalmazott hülyeségeidhez minek idézgetsz másoktól?"
Mert a "nemzeti felháborodó-bajnok" tételekbe fogalmazott "hülyeségeit" azok a bizonyos idézetek váltották ki, amit idecitált az előzetes engedélyed és megkérdezésed, jóváhagyásod nélkül. Akció - reakció. Ja, lehet, h elfelejthettél vmit: ez egy demokratikus fórum...
"Megcskilandozod a torkodat egy tollacskával és simán sugárban ömlik a képernyőre, amit most is láthatunk tőled."
Felvetettem egy tanulmány kapcsán néhány gondolatot, amire Te a szokásos arroganciáddal reagáltál. Bocs, ha a képernyőről sugárban ömlő szerves folyadék kifröccsent az ingedre. Remélem, egy pár mosás után kijön belőle a dehonesztáló fóbia szaga:) Ha nem, akkor tudod a mondást, akinek nem inge, ne vegye magára:P
Részletek egy viszonylag új tanulmányból (Studia Agriensia 35. szám), amely az 1550-es évekkel foglalkozik:
"A korszak Szovjetunió által aktuálpolitikailag motivált Nyugat ellenességébe kiválóan beleillett a hazai történetírás régről megörökölt látens Habsburg-fóbiája: minden olyan esemény "felhasználható" volt az aktuális "nyugat" ellenes harhoz, amelynek köszönhetően kimutatható volt, ahogy ez a virtuális "nyugat" - melyet esetünkben gyakorta a Habsburgok "képviseltek" - a döntő pillanatokban magára hagyta a magyarságot, s elárulta a magyar nemzeti érdeket, a "magyar népet". (90. old.)
"A régi, pusztán dehonesztáló felfogás azonban mára igen mély gyökeret vert és hatása sajnos még valószínűleg sokáig érzékelhető lesz." (uo. 93.)
Összegzés: "A hadiszerencse forgandó, de a követett stratégia révén kimutatható, hogy Habsburg Ferdinánd kormányzata, igen komoly hadseregszervezési tevékenységet végzett 1550 és 1553 között." (uo. 108.)
1. tétel: aki ma nemzeti, "nyugat"-ellenes, az voltaképpen kommunista, szovjet nézeteket vall:):):) Aki a Habsburgok pártját fogja, katolikus, aki a kurucokét, az protestáns - ez volt a régi felállás. Most pont fordítva. Atyavilág, hogy is van ez? Tehát a nemzetiek most kommunista katolikusok???:)
2. tétel: a magyar nemzet a szerzőpáros szerint ugyanaz a fogalom, mint a magyar nép:):):)
3. tétel: indokolatlan fóbiáról beszélni a Habsburgok kapcsán, erre szegények semmivel sem szolgáltak rá:)
4. tétel: az, aki a Habsburgok fensőbbségét nyíltan hirdeti, nem dehonesztáló, viszont aki igazán magyar aspektusból nézi az események láncolatát, dehonesztál:):):)
5. tétel: Ferdinánd igen komoly hadseregszervezést folytatott, és a szerzőpáros által idézőjelbe rakott "várháborúk" 1552-es eseményei is ennek a rendkívül tudatos szervezésnek az eredményei. Vagyis Dobó Istvánnak semmi mást nem kellett tennie 1552-ben, mint a Ferdinándék által felhalmozott készletekkel bezárkóznia Egerbe, és néhány egri amazon segítségével (akiket korábban Ferdinánd parancsnokai képeztek ki:) visszavernie azt a pár tucat bagatell török támadást a vár ellen:)
6. tétel: A hadiszerencse forgandó: ezt Fráter György is megtapasztalta, amikor Ferdinánd utasítására a felkent bíborosban megforgatták egy párszor a bérgyilkosok a tőrüket... Ja, ez a momentum felejtős, ez nem része a virtuális "Nyugat"-ot képviselő családnak:)
A hadtáp nagyon fontos, a katonának kell a "benzin", ami hajtja őket, és ez nem kevés. Amikor kézitusában harcoltak, még több energiát felemésztettek, mint napjainkban. (Bár Vietnam kapcsán bizonyított, hogy egy amerikai katonának 2,5-3-szor annyi energiaszükséglete volt naponta, mint egy vietkongnak. Amerikai katonának nem elég egy marok rizs egy napra.) Tehát a rendszeres zsold mellett (ha azt akarod, hogy ne ellened harcoljanak a katonák, vagy a területeidet pusztítsák), még az élelmet is biztosítani... Ez nagy költség, és időjárástól is függ (aszály, nagy éhínség, járványok idején még durvább). Ha megnézzük a végvárakban állomásoztatott katonák számát, zsoldját, táplálását, a lovak fenntartását, akkor nemcsoda, hogy emellett nehéz élelmezni egy 15 ezres mozgósereget is, ami pedig nem egy borzasztóan magas létszám.
Viszont 2 lenyeges szempont volt meg ezen kivul, amit bizonyit nem csak a torok, de a kereszteny hadak hadjarati szokasai.
1.) zsold, ha kint tartod a sereget, akkor zsoldot is fizetned kell. ha nem fizetsz, akkor elszeled, tonkreteszi a sajat hadtapteruleted.
2.) elelmiszerrel valo ellatas. Szepen latni ahogy Basta panaszkodik asszem 1603-ban, hogy nem tudja elelmezni sem a kb. 15 000 sereget Erdelyben, amely messze nem volt annyira lepusztitva, mint a magyarorszagi reszek.
Ha megfigyeled, a Habsburgok is hadjaratra vittek az embereket, es ritkan teleltek at Magyarorszagon, es ha igen, ok is cask toredek sereggel! Egyszeruen Magyarorszagon 1 hadjarat utan mar alig lehetett nagyobb sereget ellatni a keso osz - tavasz idoszakban.
Egyetértek azzal, amit írtál. Eszemben sincs lehúzni az akciórádiusz elméletet, de mint minden elmélet v. meggyőződés, azért ez is "vérzik", ahogy írtad. Ha megnézzük, 1526-ban is azért kell a szultánnak hazarohannia, mert az egyik tartományában rendet kellett tennie. Szerintem azért nem tudott Mo-on áttelelni szultáni sereg, mert mindig jobban tartottak a belső lázongástól, vagy mondjuk egy ázsiai "rendetlenségtől" )ld. perzsák). Ez az "átka" a nagy kiterjedésű, többnemzetiségű birodalmaknak. Valakinek mindig eszébe jut a lázadás (ld. Róma). Ezért relatív a birodalmi seregek létszáma, mert Róma vesztét is a túlterjeszkedés okozta, mindig szét kellett szedniük, és állomásoztatniuk a légiókat ahhoz, hogy ne boruljon fel a rend. Pl. Nagy Sándornál volt akciórádiusz? Ha nem hal meg fiatalon, akkor ment volna nyugat felé is, nemcsak keletre? Ez örök megválaszolatlan kérdés marad. Egy hadserege volt, egy taktikával, és aki nem vált taktikát, azt hamar kiismerik az ellenfelek... Az oszmánok akciórádiuszát persze szépen rá lehet illeszteni egy vonalzóval v. körzővel a szárazföldi részekre, na de mi van a törökök tengeri hódításaival? Ott már nem igazán jön be.
Attol fugg, hogy nezel az akcioradiusz elmeletre. Ha egy generalis elmeletre, ami mindent megmagyaraz, akkor persze verzik. Ha ugy nezel ra, mint egy nagyon jo kis tanulmanyra, ami a kor logisztikai jellemzoibol vezeti le es magyarazza a torok hadjarat jellemzo lefolyasat, akkor viszont ez egy nagyon ertekes adalek a torok haboruk dinamikajanak a megertesehez. Ebbe belefer az is, hogy a szultani sereg egy resze idonkent attelel Magyarorszagon, meg az is, hogy telen is viselnek hadat. Viszont megmagyarazza azt, hogy miert nem telelt at a teljes szultani sereg Mgyarorszagon ( kezdve azzal, hogy Kis Jegkorszak ideje volt akkoriban, es az anatoliai csapatok nagyobb resze nyilvan nem volt szokva az olyan merteku hideghez, folytatva azzal, hogy ha befagyott a Duna, akkor nem lehetett a sereget ellatni a Dunan hajokkal ).
Szerintem annyira vegyesköret volt már a 17. században az oszmán sereg, hogy hiába volt minden igyekezetük, létszámbeli fölényük, esélyük jelentősen lecsökkent. Éppen azért, mert a különböző nációk, különböző egységek mind-mind mást akartak (pl. Thököly is) kihozni a hadjáratból. Már Szulejmán is arra panaszkodott, hogy az akindzsiket nem tudja visszatartani a rablástól, pedig akkor még elég erős szabályok voltak a seregen belül, akkor meg mit mondjunk arról a korról, amit felvetettél. Szulejmán idejében még jól működő janicsár sereg volt, viszonylag egységes fegyverzettel, ami a 17. sz. végére lényegében teljes káosszá vált, több volt a belső lázadás, mint a tényleges csatákban folyó harc. Tehát több volt a janicsárok kára, mint haszna stb. Nehéz egy általános képletet ráhúzni a 150 éves oszmán háborúskodás teljeskörű elméletére, ezért az akciórádiusz bár elsőre szimpatikus, de több helyen vérző hipotézis... Már Barta Gábor rámutatott arra, hogy a töröktől abszolút nem idegen a téli hadviselés, erre szép példákat hozott!
Szerintem az akcioradiusz elmelet nagyon sokat adott hozza a Magyar hadtortenet kutatashoz, es nagyon pozitiv a hozadeka. Ez az elmelet nagyon jo alapot jelent a torok hadjaratok megertesehez. A 15 eves haboruban szepen latszik, hogy hogy mukodott. Mellesleg ott szepen latszik, hogy a torokok hogy probaltak eliminalni az ebbol fakado hatranyokat a hadmuveleti terulet kozeleben valo teleltetessel, pl. igy tudtak elegseges erot a helyszinen tartani Gyor megtartasahoz.
1683-ban Becs esetleges elfoglalasa eseten valami hasonloval probalkoztak volna, kint tartani egy komolyabb nagysagu regularis sereget Becsben, es Gyorben, esetleg meg Komaromban, ha sikerul bevenni pl. eheztetessel, azonkivul szettelepitve tatar es konnyulovas csapatok, akik allando portyakkal pusztitjak a Becs kornyeki teruletet, hogy a kereszteny hadak ne tudjak elelmezni a sereguket egy esetleges Becs elleni ostrom alatt. + ehhez jon egy eros flotta a Dunan, gatolni az ellenseg utanpotlasat, es biztositani a sajatot. Ilyen esetben nyilvan Thokoly is megmarad torok husegen a teljes hadaval, es megkaptak volna utasitasba Morvaorszag predalasat.
Jo kerdes, hogy 1984-ben ki tudtak volna-e allitani egy akkora haderot, hogy hasonlo volumenu hadjaratot szervezzenek, mint 83-ban? Szerintem nem, de kuldtek volna egy kissebb haderot Becs megerositesere, esetleges felmentesere, megtartasara. Eleve Becs elfoglalasa utan mi lehetett volna egy realis hadmuveleti cel Becs megtartasan kivul?
Tényleg jó lenne, de ehhez kellenének visszamenőleges recenziók. Lényegében össze lehetne állítani a történelmi szakmunkák corpusát, legalább annotálva. Nem is olyan régen egy barátommal komolyan elgondolkodtunk egy online történelmi szakfolyóirat indításán, amibe én mindenképpen akartam retrospektív recenziókat. Jó alap lehetne egy ilyen rovat szakfolyóiratokban.
Kiváló példa erre H. Balázs Éva, de talán méginkább Benda Kálmán (Szekfű nyilván túl magas labda lenne). Azért a '70-es években, különösen a vége felé már szinte mindent meg lehetett írni, ami nem érintette a 20. századot.
Nekem elsősorban emocionális okokból nem pálya az ő nyilvános bírálatuk. Teljesen és tökéletesen tisztában vagyok történészi teljesítményükkel, szakcikkben nem is egy alkaommal utaltam lábjegyzetben tévedésükre.
Abban tökéletesen igazad van, hogy az oktatásba begyökerezett butaságokat végre ki kellene irtani. Dehát láttad, hogy egy új tankönyv esetében mekkora patáliát csaptak egyesek. Pedig a régi törikönyvek hemzsegnek a hibáktól. Az újat nem láttam, nem tudom milyenek. Viszont a régit, amit annyira védenek, kíváncsiságból megnéztem. Sajét korszakomban egy tetszőlegesen kiválasztott rövid bekezdésben négy tárgyi tévedést találtam, mjd fölhöz vágtam. Innentől kezdve nekem hiteltelen az új tankönyvek elleni tiltakozás, mert annál rosszab biztosan nem lehet, mint a régi. Mind struktúrájában, mind adataiban meg kellene újítani az összes törikönyvet, bevonva az egyetemi tanszékeket, intézeteket, lektorálásba pedig lehetőleg minél több szakértőt közvetlen módon, hogy legalább az adatok és összefüggések rendbe legyenek. A közép- és általános iskolás töritanárok meg fogják be a pofájukat és legyenek hajlandók megtanulni az új adatokat (ugyanis innen fúj a passzátszél...), ha már nem veszik a fáradtságot legalább az újabb szintéziseket és legaláb évente négy-öt szakcikket elolvasni. Az új tankönyvek bevezetésével párhuzamosan pedig felmenő rendszerben a töritanároknak továbbképzést kellene tartani és vizsgáztatni őket.
Sugár István. Hát, igen. A legtávolabb álljon tőlem, hogy bántsam, csakúgy, mint Veress D. Csabát (akit még személyesen is volt módom ismerni), az ő munkáik nagyban hozzájárultak érdeklődésem alakuláságoz, de azért történészi teljesítményük khm..... hullámzónak tekinthető.
