Topik a csillagos égbolt szerelmeseinek, minden, ami távcsővel, fényképezőgéppel, ccd-vel vagy szabad szemmel elérhető, legyen az bolygó, hold, üstökös, aszteroida, vagy épp sarki fény.
Alternatív tudósok ("kérésre bármit tagadok, cáfolok") a szomszédos topikokban keressenek menedéket!
Kis csillagászati érdekesség. Tegnap a legfrisebb képem az APOD-ra került, ami miatt ilyenkor értelemszerűen nagyon sokat (sokszázezres nagyságban) nézik meg. Már csak ezért belefuthat az ember érdekességbe, most történt is ilyen. Egy svájci csillagász írt az APOD fórumára, hogy a DSS képanyaggal összevetve azonosított rajta egy saját mozgású csillagot.
Ezzel a kommenttel:
Based on GAIA pm data for this star, I calculate the time difference to be ~23 years. There is a large proper motion in declination. Proper motion in RA and Dec = 5.6 mas/yr and 101 mas/yr respectively, or a total pm ≈ 102 mas/yr The angular change ≈ 2.3 arcseconds → 2.3 arcseconds ÷ 0.1 arcseconds/yr = 23 years
De az alapveto problemad, hogy merre forgunk, nekem mondvacsinalt problemanak tunik, hiszen attol fugg, hogy fenteol vagy lentrol nezzuk az epliptikat, marpedig az univerzumban nincs fent es lent, igy a kerdes ertelmezhetetlen.
A, az konnyu, abban nincs kihivas. Azonban egy hold, bolygo nelkul, az sokkal erdekesebb, mert adja magt a konfliktus, hogy ki lopta el a bolygot es hogyan, valamint mindjart felvetodik a kerdes, hogy most akkor meg kell valtoztatni az osszes postacimet, mert mar nem hold, hanem torpebolygo? :-)
Hoppa. Hat, erre nem is gondoltam, hogy kozelebb is lehet, mint a Hold!
Koszonom! :-)
Akkor lehet, hogy kozelebb hozom egymashoz a ket egitestet, a masik bolygon levo varosok ejszakai fenyei ugyan gondot okoznak a tortenetben, de majd kitalalok valamit. Koszonom meg egyszer!
Amúgy nagyon lerobbant ez a topic . Régebben szinte mindennap voltak egész különleges fotók, volt aki napfoltokat rajzolt, de mostanra már régen eltűntek. Megunták betöltögetni?
Persze elég macerás egy fotót először az indafotóra feltenni, aztán onnan jöhet ide.
A földnél a geostacionárius pálya kb 40ezer km, a keringő test tömegétől függetlenül, bár földtömeg esetén nem tudom hogy változik-e, mert a közös tömegközéppont (távolság fele) körül forogna a föld és az ellen-föld.
Ez a távolság a hold távolságának majdem tizede,vagy 40-szer nagyobbnak látszódna mint a hold,fél fok helyett 20 fok. Ha nem lenne azonos az egymás körüli forgás és tengely körüli forgás ideje akkor akkora ár-apály erő lenne hogy élni nem lehetne a bolygón.
Ha már ilyen szépen összejött a csapat: MINDENKI SZÍVES FIGYELMÉBE AJÁNLOM A TOPIKNYITÓ SZAVAIT:
Topik a csillagos égbolt szerelmeseinek, minden, ami távcsővel, fényképezőgéppel, ccd-vel vagy szabad szemmel elérhető, legyen az bolygó, hold, üstökös, aszteroida, vagy épp sarki fény. Alternatív tudósok ("kérésre bármit tagadok, cáfolok") a szomszédos topikokban keressenek menedéket!
Legjobb tudomasom szerint nagyjabol ossze-vissza forognak a galaxisok a terben, hiszen van amit lapjaval es van amit elevel latunk, es koztesek is vannak, nemelyek erre, nemelyik arra dol. Igy eleg nehez ugyanarra forogni.
Bar a galaxisoknak nincs sok koze az aramlasokhoz, de ha megnezed pl. a Jupitert, azon lathato, hogy a felho savjainak a forgas iranya nem egyezik, es a nagy voros folt forgasi iranyaval ellentetes kisebb viharok vannak benne. Vagyis meg egy bolygon belul sincs olyan rendezo elv, ami a forgasokat szinkronizalna.
Bar a peldam nem jo, hiszen ez aramlas, a kozvetlen erintkezes es a surlodas alakitja az iranyokat, mig a galaxisok egymasra hatasa tisztan gravitacios, de remelem lejon a lenyeg.
Viszont nekem is lenne egy nem tul szakszeru kerdesem a forumtagokhoz.
Jelenleg irok egy regenyt, aminek a helyszine egy kotott tengelyforgassal rendelkezo bolygopar, vagyis mindket bolygo mindig ugyanazt az oldalat forditja a masik fele. Ertelemszeruen egymas korul keringenek, olyan tavolsagban, hogy az egyikrol felnezve a masikra az ott levo nagy felhorendszereket meg ki lehet venni, de mast nem.
A konyvben torekedek a termeszettudomanyok szabalyainak betartasara, de ezt nem mindig tudom betartani. A bolygok tavolsaga szerintem nem felel meg az egi mechanika szabalyainak, erzesre tavolabb kene lenniuk egymastol, mint ahogy irom. Ezt abbol gondolom (de zoldfulu vagyok a temaban, szoval lehet hogy tevedek) hogy feltetelezve, hogy:
- a ket bolygo egymas koruli keringesi sikja megegyezik az epliktikaval (vagyis az egyik bolygo arnyeka mindig a masik bolgyo egyenlitojen halad vegig)
- egy bolygo tengelyforgasa megadja egy nap hosszat
- a kotott tengelyforgas miatt ez azt jelenti, hogy egy nap a ket bolygo egymas koruli forgas ideje
- a szereplok altal latott bolygo meret maximum akkora, mint ahogy mi a holdat latjuk
- de a hold tomege joval kisebb mint az elkepzelt bolygoke
- a bolygok cirka fold meretuek
Egy ilyen vilag szerintetek mennyire marhasag csillagasz szemszogbol?
Azert kerdezem, mert ha csak egy kicsit kell faragni a tavolsagokon, idokon, akkor azt meg tudom tenni, amennyiben az nem teszi lehetetlenne a jelenlegi dramaturgia alakulasat.
A ket bolygo meretet, tomeget szeretnem megtartani nagyjabol Fold meretunek, hogy ne legyen se tul kicsi a gravitacio (gyenge legkor) se tul nagy (negykezlabazo emberek).
A ket bolygo tavolsagat is szeretnem olyan latszolagos tartomanyban tartani, mint a hold merete, bar ez csokkenhet a felere, lenyeg, hogy ne egy fenypont legyen, hanem lassak a masik vilagot, legalabb a nagy felhociklonok kavargasat tavcso nelkul.
A kotott tengelyforgasnak maradnia kell, mert ez lenyeges elem a tortenetben.
A napok hossza viszont valtozhat, foleg hogyha nem tul extrem a valtozas.
Szerintetek milyen nap hosszal (egymas koruli keringesi idovel), milyen tavolsaggal (es latszolagos merettel) maradhat egymas koruli palyan ket fold meretu bolygo?
Nem kell pontos ertek, eleg egy jo becsles, hiszen regenybe lesz.
Azt szeretnem, hogy legalabb egbekialto marhasagot ne irjak, ezert kerdezem.
A kérdés, adott. Mire gondolhatott, a költő? Már mint, Lucas bátyánk, a Birodalom visszavág végén, amikor az eltávozó Ezeréves Sólyom mellett, nézik, azt a távoli objektumot? Kizárt, hogy az egy fehér törpe legyen, gyűrűkkel, mintsem inkább, egy galaxis lesz az! (A SW-os topikban folyó diskurzusra felfigyelve.)
A miheztartás véget jó tudni, hogy az a "kvark kapitány", aki ezt a "mély értelmű" kérdést feltette, nem más, mint "szuperfizikus", a szuperfizika prófétája.
