Hm. Ha a radiátorom mögött hőtükör van, elé meg polisztirolt teszek (-> sugárzással nem melegíti a szobát), akkor tkp. légfűtést csinálok belőle (a konvektorlemezek melegítik az átáramló levegőt). Ilyen radiátorral gondolom ugyanúgy ki lehet fűteni egy szobát gond nélkül... ebből viszont az következik, hogy óránként sok-sok-sok m3 levegő megy át a radiátor konvektorlemezein...?
Ne feledjétek, hogy a szellőztető rendszer levegőjével csak NAGYON kevés hőenergiát lehet eljuttatni: egy köbméterrel max kb 0,001 kilowattórát (a nullák száma nem elírás!) de a valóságban legtöbbször még ennél is kevesebbet sikerül.
Úgyhogy akiknek legalább 20 centi hőszigetelés van a házán (és ennek megfelelő az ablakok, födém, stb hőszigetelése is), annak csak ajánlott más kiegészítő fűtési módszer minden szobába (padló- fal- mennyezet- vagy helyi levegőfűtés, stb),
akinek viszont ennél kevésbé szuper a hőszigetelése, annak kötelező, mert csak a szellőzőlevegő önmagában biztosan kevés lesz.
Szerintem ha a legtöbb meleget akarjuk eljuttatni a szobákba kellő szabályozással, akkor a bejövő ágba a légcserélő után kötném egy feszszabályzós ventillátorral, aminek az hő(szabályzóját)érzékelőjét betenném a bemenő csőbe, és ennek a szabályozásával lehet beállítani a meleg levegő hőfokát.
Ha a bejövő ágba kötöd a kandalló hőjét a hőcserélő elé akkor szerintem pont az ellenkezőjét éred el mint amit szeretnél. A kimenő levegőre még ráfűtesz a kandallóval pedig abból kéne kinyerni a hőt. Nem vagyok szakember csak úgy gondolom.
Én mindenképpen a hőcserélő után a bejövő ágba kötném csak az a kérdés hogy a venti elé vagy mögé?
Ha elé kötöm a kandalló hője kinyírhatja a ventilátort viszont szívja a kandallóból is a levegőt.
Ha mögé kötöm akkor meg a kandalló felé fújja. Talán ez lenne a leglogikusabb ide kötni de akkor ide is kell egy jó nagy venti ami legyőzi a másik ventit, kicsit idétlennek tűnik a dolog.:-)
Talán az a legjobb amit az előbb írt valaki hogy a kandallót a kifúvóágba kötni de lehet hogy akkor sokkal nagyobb hőcserélő kellene. A józan paraszti esezm azt monja hogy hosszabb utat kell megtennie a levegőnek a hőcserélőben hogy lehűljön azaza átadja a hőt a bejövőnek.
A kandalló egy elszívóágon van, tehát nem közvetlenül az onnan elszívott levegőt fújja be, hanem átmegy a hőcserélőn
Én is szeretném a kandalló melegét egy rekuperátoros szellőztetőrendszerrel szétdobni a házban, viszont nekem 2 elképzelésem volt eddig:
- a hőcserélő után csatlakozna be a kandallótól jövő levegő egy külön csővel és azt egy külön kapcsolható venti fújna, tehát nem a rekuperátor ventije. Ennek egyszerű logikával nyilván az az előnye, hogy biztosan kellően meleg levegő fog áramlani. Mondjuk fizikához nem értek, nem tudom lesz-e valami cirkulációs gond, hogy két venti is tolja a levegőt egy csőrendszerben (közben menne a rekuperátoré is)
- a hőcserélő elé, de a beszívó ágba kötöm a kandallótól jövő ágat, ekkor nem kell plusz venti (gondolom), mert a rekuperátor szívná ba részben a kinti hideget, részben a kandalló forró levegőjét. Ennek a hátránya, hogy mivel a kinti hideg levegővel vegyítve szívom be, lehet nem lesz kellően meleg (pl mondjuk 15 fokos), amiből a hőcserélő sem fog tudni huszonpár fokos meleg levegőt csinálni.
Szóval érdekelne, hogy ezeket végigjártad/elvetetted, mire oda jutottál, hogy a kandalló hőjét csak a bejövő levegő melegítésére használod?
A kandalló egy elszívóágon van, tehát nem közvetlenül az onnan elszívott levegőt fújja be, hanem átmegy a hőcserélőn. Így a fűtés hatásfokát a hőcserélő hatásfoka rontja. Ennek ellenére mégis kifűti a házat, némi kompromisszummal. (a messzi hálóban azért hűvösebb van, 19 fok környéke)
(ház:silka tégla+25cm eps, födémen 50 cellulóz)
A kandalló direkt légfűtéses, csövezhető típus. Az égési levegőt kívülről kapja, a lakótér felé hermetikusan zárt.
A ház főfűtése egyébként hőszivattyú lesz, de elfogyott a lóvé a szondára, úgyhogy az idei telet ezzel fűtöm.
Vizes fával, szerintem jó az eredmény :)
Maxra kapcsolva azért van némi hangja, így csak fűtéskor, napi pár órát használjuk.
Nem tudom hogy kell kiszámolni a légsebeség / keresztmetszet hányadost de nem akarok nagy mennyiséget befúvatni.
Úgy gondolom 20-30m3 óránként elég egy 50lm3-es szobába. Persze nem baj ha föl lehet vinni a többszörösére intenzív szellőztetés esetére de azt nem akkor akarom mikor alszok hanem p.l fürdéskor illetve uténa egy negyed óráig Az egész 300lm3-esháznak gondoltam 100m3/h szellőztetést normál esetben amit esetleg föl tudok ha kell akár 300 ra és le tudok vinni akár 30 ra is ha nincs otthon senki.
Akinek van tapasztalata jelezze hogy ez így megfelelő e vagy esetleg kevés?
Ha nem forró levegőt szállít akkor szeintem nem nagyon szabadna hogy szaga legyen, az első beüzemelés után pár száz köbméter levegő kiszellőzteti . a műanyag légtecnikai csöveknek, elmeknek rácsoknak sincs szaga. igaz valószínű azok nem is PVC ből vannak.
Tudtok ezekről az anemosztátokról valami jó ismertető anyagot esetleg árakkal is?
hogy vannak ezek rögzítve? a cső belsejébe vagy csavarozva a mennyezetre?
Mit szóltok ahhoz a megoldáshoz ha a mennyezetárröréseknél 110-es PVC csöveket építek be és ennek elemeivel osztom szét a levegőt a padlástérben? jóval olcsóbb mint a spiro cső és strapabíró, könyökök, idomok is kb fele annyiba kerülnek
Nálunk az ágy fölött van befúvó, és egyáltalán nem érezni légmozgást, maxon(550 köb/óra) sem.
ha jól van megcsinálva a rendszer, akkor nem 550m3/h megy azon a befúvon, hisz az a teljesítmény azt jelenti hogy 550 m3-t mozgat meg óránként, minden helyiségnél az adott tér levegőjéhez kell beállítani a befúvást, és nem az egészet kapod,aminek következménye,hogy ha megfelelő anemosztát kerül fel akor nem érzed , csak azt hogy friss a levegőd, nem lenne szabad rezned sehol intenzíven a levegő mozgást
Igen én is ilyesmire gondolok hogy az ágy fölött elhelyezett befúvó lehet hogy alatta nem zavaró de lehet hogy másfél méterre már igen. Mint a kerti locsoló ami törcsér szerűen spricceli szét a vizet pont fölötte egy csöpp víz sincs.
nem ertek a legtechnikahoz, csak amit latok, meg amit fizikabol sejtek.
a befuvasnal egy sugar alakul ki, aminek iranya van. magatol lassan terul csak. tehat ha egy kopasz csovon fujsz, akkor attol meterre is erzed a sugarat. ezzel szemben az elszivas a felgomb minden iranyabol sziv, totalisan terul, a porszivo vegetol felmeterre mar nem erzel semmit sem.
ezert van hogy a befuvo olyan tanyeros szok lenni, hogy teritsen oldalra korbe, alatta ne erezd amikor beleallsz a sugarba.
az elszivonal ez nem fontos, ott talan inkabb szamithat hogy az elszivott levegoben a por mit fog szurkere festeni.
Na épp ezért kérdezem a tapasztalatotokat hogy hová célszerű tenni, fúvatni a bejövő levegőt pl hálószobában nappaliban stb.
Mindenhol a mennyezeten lesz de nem tudom mennyire lehet zavató ha pl a fejünk fölött van vagy az ágy fölött. Mennyire lehet szétoszlatni a bejövő levegőt? a szobák ajtajai mindíg nyitva vannak.
Koszi az infot. Az enyemnel nincs ilyen gond, mert az tudod " cso a csoben " rendszer, ott nincs gond a kondenz kifolyasaval. A Ti gepeteket pedig hazilag nem hinnem, hogy valaki lekoppintja.:) Az itt felhozott hazibarkacsoknal pedig mindig arrol irunk, hogy kellenek a lemezek koze tavtartok. ha meg valaki szivoszalbol, vagy Lexanbol epit, ott nem all fenn az ilyen veszely.
En abbol indultam ki, hogy a rekuperator hatasfoka annal nagyobb, minel nagyobb deltaT-vel jaratjuk. Ha a friss levegot ugy fujjuk be a rekuperatorba, akkor eleve a motor veszteseghoje elomelegiti es igy csokkenti a deltaT-t. Ezert a rekuperator utan jobb beszerelni, mert ott mar azt a homersekletet segiti elerni, amit a hazban tartunk.
Ertem, hogy nektek igy optimalisabb es elvegre Ti vagytok a profik. Itt meg aki raszanja magat a hazi barkacsnak, az legalabb olvashat velemenyt a gyartotol es az amatortol is. Utanna dont a sajat feje szerint.:)
Köszi az ajánlást! :) Hálából egy tapasztalati megjegyzés:
"a kifuvo agban a rekuperator elott es a befuvo agban a rekuperator mogott legyen a venti es kesz.:)"
Célszerűbb vagy mindkét ventit nyomó vagy mindkettőt szívó oldalra beépíteni, ellenkező esetben nyomáskülönbség alakul ki a két oldal között, mivel kicsit összenyomódnak a lamellák. Ez a Bartosz esetében is számottető, pedig ALU a hőcserélő betét.
Ha a ventik a nyomó oldalon vannak, akkor egyszerűbb a kondenzátum elvezetés és megmarad a ventik hővesztesége is. Ellenkező esetben sem bonyolult, csak kell egy szifon hozzá, máskülönben a szívó hatás nem engedi kifolyni a vizet a hőcserélőből.