Én a térképek lapjainak szamárfüles sarkában. Sz. Sz. B. megye. Nyírcsaholy, de a szőlőt több területen tervezem, nem csak Csaholyban.
A gyomírtóról és szermaradványokról nincs tapasztalatom. Van aki szerint kimutatható, mások szerint nem. Én amondó vagyok, hogy anélkül is eszek elég mérget, ha nem muszáj nem szórok.
Gyalog műveléssel én nem műveltem, de az tény, hogy oda csak felálló hajtásrendszerű szőlőben lehet gondolkozni. A gyalogszőlő azt jelenti, hogy nincs támrendszere. Hogy a bak művelés ezt mennyire tűri el, passz. Fejművelésben tuti van gyalog.
Madarakkal egyelőre nincs gond, a darazsakkal van, de az ócsó ukrán sör valamelyest segít csökkenteni.
Támogatást nem kaphatok, nem is kell, ezért dolgozok, hogy ezt megvalósítsam. (Ahogy egy borász mondta: Szívlapáttal kell lapátolni a pénzt pár évig) Ha engedélyt kapok már az nagy siker lesz! :)
miszerint minél több szőlő terem egy tőről annál kevesebb cukorfokra lehet számítani??? Ez nem is a föld közelségéből származó plusz melegtől van?
Biztos sok összetevő van, de a cukorfok mennyisége erősen függ a zöldfelülettől, és az ahhoz tartozó fürtszámtól, de még a levelek állapotától is, hiszen elöregszenek ősz felé. Ha meg lehullanak, onnantól már nincs cukorfok növekedés, max. vízvesztés, esetleg a savak csökkenése...
Értem Maci_P nekem ez így már bőven elég ahhoz, hogy meg se forduljon a fejemben a gyomírtó használata! Köszönöm az infót!
Akkor igaz lehet a hegyi mende-monda, ha Te is így tudod!
Viszont megint egy új információ bontakozik ki előttem: miszerint minél több szőlő terem egy tőről
annál kevesebb cukorfokra lehet számítani??? Ez nem is a föld közelségéből származó plusz melegtől van?
Ja nem úgy gondoltam, az előnyöknél a könnyű, nem hajlongó megművelésre, illetve a talajhoz mégis közelebbi voltára céloztam...:) - de ez utóbbi akkor ezek szerint megdőlni látszik...
A bakművelés így már teljesen világos számomra is! Köszi szépen!
Amúgy tényleg, a szőlő is kaphat abból a gyomirtóból valamit
Valamelyik topicba bedobtam múltkor egy cikket, ahol kimutatták a gyomírtót a borban. Hogy mennyire veszélyes ránk nézve, nem tudom, nem vagyok szakember, de én a magam részéről próbálom hanyagolni.
magas kordonra kialakított művelésű részen nem lesz annyira magas a cukorfok
Vannak fajták, amik valóban ilyenek, Ezerjó bizonyítottan 2-3 cukorfokkal kevesebbet hoz (ez nálam is megmutatkozott).
De sokszor azzal rontják el a cukorfokot, hogy a tőkésen max. 1 kilót tudtak termelni, a kordonon pedig 3-5 kilót próbálnak, sokszor kevés zölddel, mert korán és alacsonyra csonkáznak, nem lehet csodálkozni...
régi tőkésből lett alacsony kordonosra felhúzva ötvöződnek talán az előnyök
mindegy milyen volt, nem befolyásol semmit, nem így működik.
bakművelés megegyezik a régi gyalogtőkével?
Ez régen különbözött, a gyalogtőkés karó nélküli volt, sokszor kopaszra metszve, de csak az a fajta volt jó, ami merev vesszőzetű.
Megkérdezhetem, hogy helyileg Te hazánk melyik részén gazdálkodsz? Az alapelveiddel kapcsolatban maximálisan egyetértek. Mi is próbálunk hasonlóan tevékenykedni. Igaz ilyen alternatív szerekkel még nem próbálkoztunk, de mi is azon vagyunk, hogy a lehető legminimálisabb vegyszert vigyük a szőlőre...Tavaly is amíg más már 3-4-szer is lepermetezett, mi csak 1-szer, mégis gyönyörű volt a termés.
Az egyik szőlőrészünk bizony elég nehéz művelésű területen van, meredeken emelkedik, és meglehetősen sziklás, köves. A gyom viszont ettől függetlenül megjelenik. Mások azt mondják, hogy gyomírtózzam le az a legegyszerűbb, egy évben kétszer elég is, de én csak óckodok tőle, mert ha nem muszáj miért vegyszerezzünk „mérgezzük a bort" ??? Amúgy tényleg, a szőlő is kaphat abból a gyomirtóból valamit, amit a földre kiszórunk? Függetlenül attól, hogy tudom elég mélyen van a gyökere?
Felénk meg inkább a vörös van jobban elterjedve, de a vásárlói igény is erre nagyobb. Arról nem is beszélve, hogy a vörösbor jótékony egészségügyi hatása mára már szakmailag is igazolt...
A hegyen nálunk is azt beszélik, hogy a modernebb, magas kordonra kialakított művelésű részen nem lesz annyira magas a cukorfok, mert állítólag a talajhoz közeli gyalogtőkés művelésnél ennyit számít a föld melege. Lehet benne valami nem? Szerencsére a mienk régi tőkésből lett alacsony kordonosra felhúzva, így ötvöződnek talán az előnyök, cserébe nem olyan kényelmes gondozni...:(
Apropó kezdő lévén ismét had tanuljak valamit a bakművelés megegyezik a régi gyalogtőkével?
A madarak, darazsak nem tesznek kárt a szőlőben, ha ennyire kitoljátok a szüretelést?
Kívánom, hogy megkapjad az egedélyeket/támogatást sok sikert a terveid megvalósításához!
Azzal kezdeném, hogy nálam van egy alap elv ami mind a minőségi, mind az alap borra érvényes:
- nem dolgozunk ész nélküli túl terheléssel.
- nem vetünk be minden I. II. III. kategóriás szert amit csak forgalomba hoznak, hanem a lehető legkevesebb szert szórni ki. Inkább kondicináló szerekkel kísérletezek. (narancshéj ázalék, fahéj ázalék, csalán-zsurló.) Gyomírtó 100%-osan kizárva. Rovar ölő 99%-ban, itt ha az év megkívánná akkor muszájságból bevetenék, de csak ha már 2 kezi munkával nem tudom megoldani. (meg biztos van más is ami épp nem jutott eszembe, de ezek a legfontosabb alapok.)
Szóval lefektettem magamnak egy alap követelményt.
Alapbor:
A könnyebb művelhetőség miatt, alacsony kordon. 1.5-2 kg maximális terhelés. Ez inkább roze és alap fehérborhoz van tervben. Vörössel nem akarok foglalkozni, azon felül hogy személy szerint nem szeretem, nem ezt a célközönséget akarom megcélozni.
Minőségi (a prémiumot nem merem mondani, mert ahhoz még fel kell nőnöm):
Itt kísérletezek, hogy mi módon tudom a tőkén tartani december-januárig a szőlőt. Jelenleg olasz rizlingel kísérletezek alacsony kordonon. Itt tavaly picivel több terhelés volt és nem szaladt meg úgy a cukorfoka. így közel karácsonyig volt rajta fogyasztható szőlő. (a korompenész megjelenik december táján sajna, de permetezni NEM permeteztem, de próbálom megtalálni a megoldást hogy ne is kelljen de meg is maradjon)
Ami már fix, hogy bak művelésű lesz. Ez picit munkaigényesebb, de jobban meg tud szaladni a cukorfok, így egy maradékcukros fehér borral tudok próbálkozni. Én nem vagyok megrögzött csont szárazra erjesszünk típusú. Sőt itt többen kedvelik a maradékcukros borokat meg édes borokat. Itt olyan 3-4 fürt/tőke terhelés lesz maximum (ezerjóból bőven elég is). Ha pedig akarok szárazabb bort, akkor a szüret idejével játszadozok. Pl leszedem tőkékről a fele termést egy kívánt 20-21 mustfokkal, utána pedig hagyom szabadjára, hadd szaladjon meg a cukor az édes bor miatt.
De ez csak az én felfogásom, lehet egy sztár borász azt mondaná hülye vagyok, csak nem érzem. :)
De ezek csak tervek. Állambácsin múlik minden, hogy fogok-e kapni telepítési engedélyt, hogy nagyban is csinálhassam. De viszont csak úgy akarok belevágni, hogy kicsiben minden kipróbálok és majd nagyban ugyanezt fogom csinálni, mert nem pár 1000 liter boron akarok kísérletezni.
Köszönöm a tájékoztató árat - azért még továbbra is kiváncsian várok másoktól is infót - ezek szerint teljesen reális a 4-500 forintosra beárazott termelői bor értékesítése. Meg amúgy is szerintem a piac diktálja az árakat. A fehér muskotályos borunkból pl. már nincs is eladásra, igaz nem volt sok, de mind elfogyott. Na ez így nem teljesen igaz, mert magunknak azért tartalékoltunk a nyár esti borozgatásokhoz...:)
Én próbálok a minél jobb minőségre törekedni, több-kevesebb sikerrel, de ezt sem azért, hogy utána még drágábbért tudjam majd eladni a borkedvelő embereknek, sokkal inkább azért, hogy kapjak egy-egy elismerő bíztatást: „ez igen fiam, ez aztán finom nedű..."
Az alapot hogy érted, az mennyiben különbözik a minőségtől? Mit csinálsz ott máshogyan?
Vagy egyszerűen csak a szőlő fajtán múlik? Nagyon érdekelne...
Az biztos, ahogy te is céloztál rá, az alapszabály, hogy a mennyiség nem mehet a minőség rovására. Sajnos sokan ennek ellenkezőjét vallják, mert ugye mindent az anyagi haszonszerzés érdekében...:(
A cukor hozzáadása úgy tűnik eléggé kényes egy téma. Nyílvánvaló, hogy törvényesen ezt nem is szabadna, mert mondják a bor ne a cukortól legyen édes és az alkoholtartalmat se befolyásoljuk ezzel!!! Én is beleestem ebbe a hibába, de pusztán naivitásból. Megszoktam, hogy korábban a szüleim is így tettek, ezt láttam gyerekként, így megmaradt bennem. Szegények már nem élnek, így nem tudom a miérteket... A fórumon bizony mindenki lebeszélt erről, ezért idén 100%-os cukormentes bort szeretnék készíteni. Meg amúgy is az volt a tapasztalat, hogy a száraz borokra van nagyobb kereslet...
Lehet 30 éven át is szarul csinálni valamit. Igen az rutinos... De attól még szar lesz. De lehet már 2 év alatt is minőségi bort készíteni. Nekem itt sokan azt mondják, hogy minek törekszem a minőségre, úgysem tudják majd megfizetni. Épp ezért lesz alap és minőségi kategória is... Ismerősöd meg vegye a felcukrozott 300 ft-os lőrét. Én is ittam olyat ami a cukortól édes volt. És akkor mondják hogy deszert bor meg minőség itt kezdődik és mikor fogok én ilyet csinálni?! Hát mondom sose.... mert én nem fogom felcukrozni a mustot... Akkor inkább lesz 2-3 fürt/tőke és akkor majd jól megszalad a cukor fok és akkor ott lesz a deszert bor...
Érdeklődni szeretnék, hogy az ország különböző részein mennyiért mennek a házi borok magán értékesítései?
Ti honnan vagytok amúgy kedves hozzászólók?
Tegnap ugyanis egy ismerősöm ledöbbent, hogy 400 Ft-ért adom a borok literjét. Állítja ő már 300 Ft-ért minőségi, finom házibort vesz, ennyiért igyam meg én magam. ŐRÜLET!!! Tudja ő egyáltalán mi verejték van abban a pohár borban mire odáig eljutunk??? Megjegyzem a hegyen mások 500 Ft-ért kínálják, de hát ők már rutinosak én meg kezdő vagyok. Bár aki szerint tablettából csinál olyan bort aminél nem érzek különkséget mégis mit várjak?! SZÁNALOM...
Amúgy nem a pénzért, nem megélhetési szándékkal csináljuk, hanem a természet szeretete, egy szépen rendezett szőlősor szemet gyönyörködtető látványa az, ami motivál bennünket...:) - az csak velejárója, hogy értékesítjük a felesleget!
Én a Dunántúl középső részén, a Bakonyban lakom, a hozzánk egészen közel eső, biztosan sokak által ismert Somló borvidék környékén próbálkozunk, de ez nem Somlai, mi egy kevésbé ismert aprónyi kis szőlőt termelő hegyen a szőci hegyen...
Az biztos, hogy az úszófedeles a legjobb megoldás. Erjesztésre tárolásra is tökéletesen megfelel. Az is megoldás lehet ha veszel annyi magnum üveget amibe szét tudod venni és abba átfejted majd ledugózod.
Szódás-szifonból - egy kis csővel megtoldva - CO2-t lehet a bor tetejére nyomni, egy patron kb. 2-3 liter, ha jól rémlik, azzal meg tudod védeni egy darabig (1-2-3 hét talán). Aztán ha már 10 litert kivettél az 50-esből, széttöltöd két 20-asba. Aztán meg tényleg az úszófedeles lesz a jó megoldás.
Ha fejtéskor kapott ként a bort, akkor azért eláll egy ideig darabban is. De tény, hogy törekedni kell a minél telibb tárolóedényre. 15-17-es alkohol azért túlzás lenne, azt így hagyományos úton nem hiszem, hogy elérnéd, ilyenkor inkább maradék cukor marad, tehát amellett, hogy erős, édes is :) Az úszófedeles tartály jó ötlet!
Akkor már értem miért kell úgy vigyázni a fehérbor kortyolgatásakor...:)
Lehet, hogy a hozzáadott cukornak köszönhetően 15-17%-os alkohol tartalommal rendelkezik? - Pedig nem ez volt a cél!
Sajnos nincs akkora mennyiség a kékfrankosból, hogy külön érdemes lenne vele foglalkozni.
Meg azt tapasztaltam, hogy az Othellonak sem árt ha kicsit tovább érik a tőkén...
Ez a teli ballon kezelés ennyire fontos? Elég macerásnak hangzik így elsőre, mert hát a bor fogyóeszköz...:) Ha kiveszek pl. 4-5 litert az 50 literes ballonból, akkor az már nincs tele. Vagy megvan, hogy ha már félig van csak akkor fontos ez?
Ezért tűnik tökéletes megoldásnak az úszófedeles tartály, ha műanyag, ha saválló. Idén tervbe van kettő beszerzése.
Igen a cukor hozzáadásával az alkoholtartalom is nő.
Nem tudom, hogy mekkora mennyiség az Othello és a Zweigelt mert én azt együtt szedném úgy szeptember második felében a kékfrankost meg külön október második felében.
Így ha esetleg javítani is kellene a muston az nagy valószínűséggel csak az Othello Zweigelthez kellene. A kékfrankos könnyen hozza a 20-21 mustfokot.
Persze ez csak akkor ha van akkora mennyiség, hogy érdemes két részben szüretelni.
A teli ballonnál mindig figyelj arra ha veszel ki belőle akkor valamibe fejtsed át kisebb ballonba maradékot, hogy mindig tele legyen.
Húha, megint mennyi új információ van itt, kis késéssel reagálnék is akkor mindenre...
Az édes bor végülis már nem annyira fontos szempont, igaz mi magunk azt jobban szeretjük, de amit eladásra szántunk fehérből is, meg vörösből is inkább a szárazra van jobban igény. Idén megpróbálom megállni, hogy SEMMI cukrot nem adunk hozzá, legyen olyan, amilyenre a természet megalkotja. Próba cseresznye...:) Amúgy a cukor hozzáadásával ugye növeltem az alkoholtartalmát is? Valószínű, mert egy pohárkával is már észrevenni...:) - a fehérnél -
A fehéret zömében Irsai Olivér és egy kevés Bianka muskotályos szőlőből csináljuk, a vöröset pedig Othello, Zweigelt és Kékfrankos hármasból.
A teli ballonnal jelenleg úgy érzem nincs semmi probléma. A cukor elment, nem savanyú és már csak tényleg egy ici-picit buborékos. Abból még lehet finom, jó bor!
Szerintem a 20-21 mustfokot felesleges javítani. Ha édes bort szeretnél akkor inkább a kész bort édesítsed sűrítménnyel. Én a vöröset a törköllyel együtt erjeszteném és csak az erjedés végén préselném.
Erjeszteni nem muszáj a pincében lehet a tanyarészben is. A 14 fok körüli induló hőmérséklet bőven elég neki mert erjedés közben keletkezik annyi hő, hogy szépen átfogja melegíteni a kádat.
Egyébként milyen fajtájú szőlő?
És amit már kérdeztek, hogy azzal a borral ami nem volt darabban az milyen?
Én is csak lelkes amatőr vagyok, de azzal a "rutinos" emberrel bánj óvatosan. Maci_ P tulajdonképpen leírta a lényeget.
Az édes bor készítésének módját majd vegyük elő akkor, amikor annak itt lesz az ideje.
A "rutinos" remélhetőleg törzsoldatot és nem tényleg kénsavat öntött a mustba, mert azért az nem ugyanaz.
A forrásban lévő cefre hőmérséklete számít nem a környezeté, de nyilvánvaló az összefüggés a kettő között. Az én pincém hőmérséklete pl. a vörös cefréhez épp megfelelő, 18-20 C fokos volt, de a fehéret már hűtenem kellett, bár neked pont az ellentétje volt a gondod.
A kiforott bor tárolásához a 9 C fok nem probléma, de ez a hőmérséklet viszont az almasav bontás szempontjából kedvezőtlen.
Szóval van itt fennforgás elég. Javasolnám, ha még nem vagy rajta túl, hogy a borkészítés címén a neten található irodalmakat tanulmányozd át. Van bőven, én is így kezdtem. Ezzel az alapvető fogásokat megtanulja az ember azután pedig holtig tanul, még a profi is. Sok sikert, persze azért írj is!
Jól értem, hogy az ecetesedés csak a darabban hagyott ballonban történt? A többivel mi a helyzet?
Ne aggódj, sokan vannak itt amatőrök, velem együtt.
A vöröset sokszor nem is pincében, hanem valami melegebb helyen szokták erjeszteni, présház, ilyesmi. Legalább 2-3 hétig jó lenne a 15-öt legalább tartani, de a 20 közeli a jobb. Fehérnek a pincehőmérsékleted tökéletes, mert mire lemegy a 14-ről, addigra a fehér már kierjed.
Ha az erjedési hőmérséklet az induláskori hőmérséklethez képest lejjebb megy, az sokszor az erjeséd lassulását/megállását eredményezi.
A bor/must édesítése nem az én asztalom. A legjobb a természetes édes bor, ami túlérett szőlőből a jó, nem zsákos napfénnyel ;-)
Ha mégis édesítesz, akkor vagy az elején rakod hozzá a cukrot, vagy a már kész borhoz mustsűrítményt teszel. (ok, tudom, lehet menet közben is, de ott azért nagyon óvatosan szokás, nem árt kicsit tápsót és fajélesztőt is utána rakni, de ez nem az én műfajom).
De itt mindig előjön a bor instabilítása, mert a cukor hajlamos újra erjedni, tehát sterilizálni kell, de ez az, amit én nem igen ismerek, mit-hogyan
Szóval mindent összevetve: egy jól beérett, jó savú szőlőből sokkal jobb, egyensúlyosabb bort lehet erjeszteni, mint az így-úgy hozzárakott cukorral bűvészkedni. És a magasab alkohol, kerek sav egy kis természetes maradék cukor sokszor jobb édességérzetet ad, mint a számolatlanul hozzátett cukor. Olyan dolog ez, hogy a jó alapanyagban megvan szépen minden, egyensúlyban. Te pedig eltolod a cukorral a mustfokot, de a többi összetevő nem változik, így a végeredmény valami egyensúlytalan ital lesz.
Igen Maci_P segítettél nem is keveset. - köszönöm szépen!
Kezdő, lelkesedésben cseppet sem szenvedő fiatal amatőr „borász" vagyok/lennék....:) - Ezért nézzétek el nekem az ilyen vörös-piros botladozást... Tudom, hogy nem kötekedésből írtad, a vörös is a nyelvemen volt mikor gépeltem, nem tudom miért lett belőle piros...?! - De így legalább ebből is tanulhattam valamit!
Kezdetben szüret után a környezeti hőmérsékletünk csak olyan 14 fok körül lehetett a pincében de november végétől egész télen át már csak 9...
Valószínűleg ez is lehetett a probléma!? 20 fokot szerintem mi sosem tudnánk a pincében létrehozni...:( - Kimondottan ott, fűtési lehetőségünk sincs! Ez mennyire fontos?
Azért emeltük a cukorfokot 23-24-re mert szeretjük az édesebb bort...:) Akkor még darált állapotban a kádban, állásában kellett volna a cukrot hozzáadni? Ezt is említette a bizonyos gazda, de szüleim emlékszem mindig folyékony állapotban préselés után szokták ezt csinálni, ezért én is így jártam el.
Na, így már szép a történet. Megjegyzéseim pedig a piros szőlő valójában kékszőlő ;-) de nem kötekedésből mondom. Abból lehet piros bort csinálni, ami a siller.
Az elejét jól csináltad, ha jó volt a környezeti hőmérséklet, elvben be is indulhatott az erjedés. A gazdának abban igaza volt, hogy a cefrére érdemes rászórni egy kevés kénport, 5-10g/100kg mennyiség kb. elég, de biztos mondanak más értéket is. Nem szabad túlzásba vinni, mert abból bakszag is lehet a végén.
Én hagytam volna végigmenni az erjedést a kádon, ami akár 2-3 hét is lehet. Napi 2-3x csömöszölve, egyébként meg fóliával letakarva.
Ha a törkölykalap lesüllyed, kiforrt a bor. Egyébként meg kóstolni is lehet, hogy lássad, milyen. (A vörösnek 20fok körüli környezeti hőmérséklet az ideális a kádon erjesztéskor).
A 19-20-as cukorfokot szerintem teljesen felesleges volt tovább cukrozni, mert az egy jól beérett szőlő, legalább 12-es alkoholja lesz neki. Amit a természetes élesztők szárazra ki tudnak erjeszteni, a 23-24-nél ez már nem biztos. És te nem a folyamat elején adtál hozzá cukrot, hanem a közepén, ami szerintem nem szerencsés, mert az egyensúlyt felboríthatta: ott már alkohol is volt a murciban, mivel a cukor egy része el volt bontva, így bőven túllőttél a célon cukorszint tekintetében.
A gazda a kénnel szépen leállította neked az erjedésedet - nem kellett volna.
Amikor az anyag feldolgozta a ként, újraindulhatott az erjedés, a buborékos volta ezt mutatja. De mivel csendes erjedés, teli ballonnal, kotyogóval lehetett volna csinálni (mert akkor már nincs elég CO2 a védelemhez darabban tartott borra), ha 15-20 fok a környezeti hőmérséklet, pár hét alatt lefutott volna, a darabban tartott bor viszont erjedés közben ecetesedésnek indult.
Korábban „Próbálkozomm" néven voltam, csak valamiért lecseréltem...:)
A történetem röviden annyi volt, hogy a piros szőlőt amiután október második felében leszüreteltük, ledaráltuk 10 napig hagytuk a kádban állni, hogy szépen kioldódjanak a színek és az ásványi anyagok. Nem tettük hozzá semmiféle vegyszert csak úgy „alle nature" magában, de minden nap alaposan átkevergettem, hogy a teteje se penészesedjen meg.
Aztán mikor a préseléssel is megvoltunk 50 literes üvegballonokba tettük forrásig valamint minimális cukrot olvasztottunk hozzá... 19-20-ról 23-24-fokosra állítottuk be a cukorszintet! Rá pár (talán 2 napra) jött a szomszéd VITATOTTAN RUTINOS GAZDA és tett minegyik ballonba egy kevés folyékony kénsavat... Mondván hogy ő már amíg állt a darálék is szokott rá szórni kénport, hogy ne romoljon a szőlő...
A bor ahogy írtam korábban február elején is édes és buborékos volt, javaslatotokra ekkor átfejtettem, ez után maradt félbe a ballon, mert úgy jött ki a mennyiség, na és ezen tapasztalom most, hogy az édesség teljesen elment, erősen savas, savanyú és talán egy ici-picit még mindig buborékos...:(
Annak megfejtéséhez, hogy miért jártál meg ennyire, tudnunk kéne pontosan mit csináltál a szőlővel miután leszüretelted illetve az ezt követő eseményeket egészen a jelenlegi állapotig. Ha közösen sikerül kiderítenünk, gazdagodunk egy tapasztalattal, de ezzel a "borral", ahogy a két kolléga is írta, már nem lehet mit kezdeni.
A neved alapján nincs másik hozzászólás, így előzményt nem tudom, de félig nem szabad üveget tartani, abból ecetesedés lesz.
Csak a zajos erjedéskor szabad erjedési űrt hagyni, utána fel kell tölteni teli. Vörös bornál általában a cefrével együtt forralunk, nyílt kádon, így ott már bor kerül az üvegbe.
Az ecetet általában tiszta körülmények között csinálják, a véletlenszerűen ecetesedett bor nem feltétlen a jó irány.
Vörös színű folyadék titrálásánál írnak vmi olyasmit a használati útmutatóban, hogy a vörös folyadékot 2x kell hígítani és utána titrálni és az eredmény (osztani/szorozni) 2-vel. Pont az ilyen esetek miatta, ahol nehéz a Lilla szín megállapítása.
Én a 20 sec-et nézem; ugyanis, egy bizonyos világos lila szín nem marad meg 20sec-ig, csak rövidebb ideig. És igen vedd ki a zöld talpból és úgy rázd össze.
