Volt ugye angol-német flottaegyezmény. Titokban is, nyíltan is.
A felszíni hajók esetén a királyi flotta 33%-át érheti el a német flotta, búvárhajók esetén 100%-ot.
Ebbe belefér egy két hordozó is. És mindezt teljesen nyíltan, minden titkolódzás nélkül. Az angolok aggódva figyelték is a Graf Zeppelin építését, a franciákkal ellentétben akik nem vették komolyan a repülôgéphordozók okozta új kihívást. De igazából az angolok is a sorhajókban látták a flottájuk fô erejét. Az új osztály amit harminchattól fejlesztettek a 44ezer tonnás King George V. volt.
Ez szep, de mikor hagyta Anglia, hogy a nemetek lelepjek flottafejlesztesben?
Egy hordozo flottat a nemetek nem tudnak titokban egyik naprol a masikra megepiteni.
Ráadásul Hitler abba a téveszmébe ringatta magát, hogy az angolokkal majd ki tud egyezni. Talán ezért is hagyta ôket kicsúszni a Dunkerque-i csapdából. Ebben tévedett. Anglia soha nem hagyta volna abba a háborút, mivel ez esetben késôbb egyedül maradt volna egy egész európát uraló németországgal szemben (feltételezve, hogy a németek egy egyfrontos háborúban leverik a Szovjetúniót). Ezért a békekötés érthetô módon még egy teljesen reménytelennek těnô helyzetben se volt alternatívája a háború folytatásának.
Abszolúte jogos, csak nem a japánnal összevetve. Amit Hitler alacsony měveltségi szintje miatt nem vett, nem vehetett figyelembe az az volt, hogy itt egy klasszikus szárazföldi hatalom állt szemben egy klasszikus tengeri hatalommal. (Spárta vs. Athén, stb...) Egy olyan tengeri hatalommal, amelynek törzsterületén (a brit szigetek) csekély nyersanyag áll rendelkezésre egy háború megvívásához. Ezért nem értette meg a flotta fontosságát, pontosabban azt hitte, hogy a tengeralattjárók majd megoldják a problémáját, csakhogy ez már az elsô vh-ban se vált be. A kriegsmarine meg bár erôltette a hordozók építését, de alapjában véve olyan csatahajókban gondolkodott, mint a Bismarc. Részben igaza is volt. De ha a Bismarc, vagy a Repulse és a Prince of Wales kudarcát nézed, akkor láthatod, hogy miért nem volt ez a szemlélet ekkor már elég korszerě...
A haditechnika színvonalát tekintve egy repülôgéphordozókkal felszerelt német flotta jobban állt volna, mint az angol a háború elején. Erre utaltam csak. A kapacitásokból, meg bôven tellt volna arra, hogy mondjuk négy zsebcirkáló helyett két hordozót építsenek. Tehát nem japán méretě flottáról van szó.
Nem biztos, hogy jogos összevetni a német tengeri erőt a japánnal.
1. Japán, ha terjeszkedni nem létezhet tengeri (kombinált) csapásmérő képesség nélkül. Azaz anyahajó, haditengerészeti légierő, rombolókíséret, tengeralattjárók, és azt elhárító eszközök (és persze rádióel. harceszközök)
Ez igaz Angliára és az USA-ra is
(Egy tengeri hatalom ott kezdődik, hogy ellenőrizni tudja a tengeri kereskedelmet, és ott folytatódik, hogy eséllyel legyőzi a többi haditengerészete, nem csak csatában, de hosszabb távon, háborúban is)
Németo. szárazföldi hds nélkül nem létezhet. Tehát a haditengerészet a 2. a sorban
Ez igaz Franciaországra is (csak ott inkább a felszíni hajókat szerették...)
2. Kapacitásokokból nem is lehet akkora haditengerészete. Egy japáni méretű flotta esetén mekkora szárazföldi hds-t tudott volna kiállítani?
Megjegyzés: (Szerintem) klasszikus tengeri csatát csak az USA és Japán vívott
(Úgy értem tengeralattjárá, rombolók, akkor még csatahajók, teng.légierő EGYÜTT, ill. egymásba átszámítva, úgy, hogy mindel lehetett számolni)
Néhány szép kép a Prince of Wales és a Repulse pusztulásáról a Maláj tengeren. De talán ez a fotó, amin japán zuhanóbombázók támadják a hajókat mutatja a legszebben hogy olvadt volna el a brit tengeri fölény, ha a németek a repülôgéphordozó flottájukat is fejlesztik...
Angol hajófedélzeti gépek:
Fairey Swordfish torpedóvetô
Gloster Gladiator védôvadász
(valószíněleg idôvel szolgálatba állították volna a Spitfire és a Hurricane hajófedélzeti változatát is, de ezt 39-ben nem állt készen)
Ez a kritikus idôkben, a "furcsa háború" idején a Seelöwe idejéig német fölényt jelentett volna. Persze, bele kell számítani, hogy az angolok kaphattak volna amerikai hajófedélzeti gépeket is, de ha még idôben döntô csatára, egy pearl-harbourhoz, vagy inkább midwayhez hasonlatos ütközetre kényszerítik a brit flottát, akkor én nem jósoltam volna nagy esélyt a királynô büszkeségeinek.
Te lényegében azt mondod, hogy időben szét kellett volna húzni a hódításokat.
És ekkor villámháború-sorozat lett volna, feltöltődő pihenőkkel.
Két kérdés van:
1. Mennyire? Te pár évet elegendőnek mondasz. De lehet, hogy nagyobb területek "integrálásához" egy emberöltő kellett volna (Hasonlót tárgyal a középkori török hódítás topic-ja is)
És lényeges az "integráció" módja
2. Meg tudták volna ezt csinálni?
Nem tudom, mivel lehet ezt eldönteni, de az az érzésem, hogy nem. Ha felfűtenek egy kazánt (a nép lelkesedését/ideoloógiai fanatizmusát, a hadiipari kapacitásokat, a hadsereget hadilétszámra), azt vissza is kell hűteni, főleg a nép/ideológia lehet a gond.
Ezenkívül (mivel az átmeneti békében is haditermelés van, valamint "improduktív" katonák hadilétszámon a kiképzés miatt) sokkal tovább tart a hadigazdálkodás, alighanem ennek is van korlátja (bár nem biztos, ha egy nemzedék ebbe születik és nem lát mást).
Azt már nem is tekintem érdeminek, hogy ilyen megoldás a náci ideológiaba esetleg nem fért bele. Mert az ideológia (az IRÁNYVONAL) változik.
A többi rész:
legkésőbb 1946-ra jön az atom. Ha ekkor Európában nagy intenzitással háborúznak, itt dobják le. Esetleg a náciktól egy viszontbomba. Az hogy Heisenberg késett/húzta az időt, nem volt szükségszerű. Az hogy a német tudományos (fizikus)iskola nagy részét elüldözték, szintén tartalmaz véletlen elemeket (mi a fenéért kellett ráerősíteni a zsidó témára Németo.-ban? Más európai országokban erősebb volt az ilyen vonal, akár pl. Franciao.)
Visszatérve az atomra: ahhoz, hogy az elrettentés egyensúlya működjön, kellett a ledobott bomba is! És képzeljünk el nemcsak gravitációs bombát, hanem V2-t atomfejjel. Csúnya világ lett volna.
Felpörgeti a hadiipart (sugárhajtású gépek, megfelelő számú U-boot): Németo. érzésem szt. kapacitásai határán dolgozott (embereket, anyagokat, logisztikát tekintve egyaránt). A Szu közismerten nem (volt) hatékony, ez volt a tartaléka, USA meg egyszerűen átállt a fogyasztási cikk előállításról a haditermelésre (nem mellesleg munkába állította a sok 1929-es munkanélkülit is)
De gondolati játéknak nem rossz, hogy milyen lett volna egy - akár korlátozott - német győzelem (nyilván az aghhoz szükséges lépések változtatását is beleszámítva). ld #66 környékét
Méltó ellenfele, bár más kategória mindkét gép. Írták már, hogy fordulóharcban a musztáng verte a 262-est. Igaz. +a 262-es hajtóměve nem volt túl megbízható és ha az is lett volna, akkor még mindig ott volt a leszállás és felszállás idején a sebezhetôsége, ami a repterek környékére külön védôvadászokat kívánt. Szóval mindent összevetve kvittek voltak nagyjából.
A legyártható számú 262-es igen. De amíg átállnak a gyárak a 262-esre mivel harcolnak a németek?
Saját repülôgéphordozót építettek a németek. A Graf Zeppelint. De a hordozóprojektet nem vették komolyan. Mire Hitler felismerte, hogy ez hiba volt, már már nem volt elég hadianyag a hordozók megépítésére.
A fedélzeti repülôgépek a következôk lettek volna. Bf 109T védôvadász, Ju 87C zuhanóbombázó. Ezt hasonlítsd össze az angol hordozók akkori repülôgépeivel.
Rombolóból dögivel építettek a háború elôtt, ezért a kiséret nem lett volna gond.
Nezd, ez azert ennel bonyolultabb. Az egesz legiharc-ugylet kisse osszetettebb. Alapvetoen ketfajta stategia letezik: a forduloharc a lassabb, amde fordulekonyabb gepeknek es a racsapasok (BnZ) a gyorsabbaknak. Ez persze relativ: a ket repulogep egymashoz viszonyitott sebessegetol fugg. (Es a csapatmunkarol meg nem is beszeltunk...) Aki nekiall egy sugarhajtomuves repulovel forduloharcozni az egyik legjobb legcsavaros tipus ellen, az megerdemli. (Amugy a P-51 is inkabb BnZ tipus volt, akar a Corsair, vagy az FW-190.) Ha jatszol szimulatorokkal, akkor online sok ilyen hulyevel talalkozni...
Az atombomba kivetelevel nem volt olyan csodafegyver, amely megfordithatta volna a haboru menetet. Ellenben ha a nemetek sikerrel erik el a haboru elnyujtasat, akkor Europa is kapott volna az aldasbol. Az orosz gozhengert sem allitotta volna meg a dolog. Egyszeruen a puszta tomeg elsopor barmit; ha belegondolsz, a hideghaboru alatt a fenyegeto orosz panceloshadosztalyok ellen nem elsosorban az A-10-et, AH-64-t meg hasonlo "csodafegyvereket" szantak. Egy ilyen tamadas eseten elindultak volna a taktikai atomfegyverekkel ellatott repulok. Pont.
A p51 a mustang, melto ellenfele is es nemis a nemet me262esnek. A mustangok a nemet lokhajtasos gepeket forduloharcban megvertek, viszont a messerek allvahagytak szinte a mustangokat, szoval ha racsaphattak a mustangokra akkor nemvolt ketseges ki kerul ki gyoztesen a legiharcbol. Mellesleg a me262eseket azt hiszem mar a bombazok ellen fejlesztettek ki: gyorsasag, nagy tuzero, ez kell a bombazok ellen. Amig nemvolt vadaszkiseretuk a bombazoknak addig a messerek nagyon jok voltak. Mikor a mustangok komoly kiseretet adtak nekik akkor valt a messerek dolga nehezze. Kevesen is voltak, a gepuk sem a legmegbizhatobb volt de impozans teljesitmenyt nyujtottak, persze ebbol nem feltetlenul kovetkezik hogy ha hamarabb jonnek a me262k akkor a legter uraiva valnak.
Masvalaki irta hogy az anyagcsataban alulmaradtak volna a nemetek, ezzel enis egyetertek. Pont ezert lett volna fontos oriasi technikai folennyel nekivagniuk az oroszok elleni hadjaratnak,hogy ne kelljen ebbe az anyaghaboruba belemenniuk. Gondoljunk csak bele: a nemeteknek 41ben nem volt olyan harckocsijuk amely kitudta volna loni szembol a t34-est vagy a kv1-et (a legjobb nemet harckocsi, a pIVes 75os lovege nemvolt elegge atuto ereju, L26os csove volt azthiszem csak).
Véleményem szerint ha Hitler győz, az rossz lett volna. Rossz azért, amire a topik elején egy olvtárs hivatkozott: az új barbárság nyert volna teret. Ezt nyíltan hirdették, de gyakorolták is. Általánosan utálták a kultúrát - Johst elő szerette volna kapni a revolverét e szót hallva - de sok esetben tényleg addig eltűntnek hitt barbár dolog jött elő. A holocaust és más népek irtása is erre utal.
Nekünk is rossz lett volna. Tegyük fel, hogy nem telepítik ki a magyarokat. De Hitler kifejezetten utálta a kis államokat. A "szar államoknak" -nem jut eszembe a német kifejezés amit használt, - szerinte semmilyen létjogosultsága nincs.( Talán Dreckenstaat) És nem kaptuk volna vissza pl. Észak-Erdélyt. Románia szerinte nagyobb erőfeszítéseket tett, de talán még Szlovákia is. Talán Hitler visszavette volna az általunk visszakapott addigi területeket is.
Hitler személye: az, hogy Németország ilyen óriási katonai sikereket ért el, nagyban neki köszönhető. De a vereség is. Én egyetértek azokkal a történészekkel, meg más könyvírókkal, hogy amikor saját kezébe vette még a zászlóaljakkal rendelkezést is, a vereség biztos receptjét alkalmazta. Az oroszoknál Sztálin legalább belátta, hogy a tábornokainak nagyobb önállóság adandó, ( már az addigiakhoz képest )Hitler éppen ellenkezőleg, gúzsba kötötte őket, megbénítva azt a parancsnoklási rendszert, amiben a németek nagyon jók voltak.
Lásd a harkovi csata 1943. március. Ezt a receptet Manstein máskor is - nagyban - alkalmazni akarta délen, az oroszokat a Dnyeperhez engedve, majd északról megsemmisítve. Nem volt hajlandó ebbe belemenni. De sorolhatnám azokat a hibás döntéseket, amiket ha meghozott ,az életben nem lehetett megváltoztatni. A diktatúra csak addig hatékony, ameddig a diktátor nem hoz túl sok rossz döntést.
A náci rendszer tehát hatékony volt mint német és kapitalista, amíg Hitler bele nem nyúlt az első kudarcok idején.
Hogy tartós lett volna a gyűlöletre alapozott rendszer ? W. Smithszel hiszem hogy nem. ( Bár ez csak hit )Lehet, hogy ha az egész világra kiterjed és mást nem látunk, akkor igen, de Hitler rendszere nem lett volna a legjobb esetben is csak Európára kiterjedő. Alternatíva maradt volna máshol.
A magam részéről azt gondolom, hajszálon múlt, ezért érdemes elgondolkodni azon, mi lett volna, ha...
Megjelent erről egy fantáziaregény, egész izgalmas volt, nem ugrik be a címe. A németek által megnyert sztálingrádi csatával kezdenek eltérni az események a tényleges történésektől.
A győztes, békés harmadik birodalom egyik problémájaként pl. azt veti föl, hogy senki nem hajlandó kiköltözni az új nagy keleti német élettérbe néhány égőszemű fanatikus idiótán kívül.
Azt hiszem, a náci birodalomtól jóval nehezebben szabadultunk volna meg, mint a szovjet birodalomtól. Egyrészt, gazdaságilag jóval racionálisabban berendezett állam volt, másrészt az ideológiájából hiányzott egy olyan elem, ami egyből hiteltelenné tette. A szovjet ideológia ugyebár a szovjet gazdasági fölényt állította a nyugattal szemben, amiben végső soron senki nem tudott hinni, se a nép, se maguk az ideológusok. A vh. győzelem, az atombomba, majd az első szputnyik olyan 10-10 évre elfedte ezt a nihilt, de végső soron nem volt mit tenni.
A náci ideológia ellenben nem a gazdasági fölényre épült, hanem a fajgyűlöletre. Azt meg folyamatosan fönn lehet tartani: a fajunk felsőbbrendűségében hinni nem logikátlanság, legföljebb hitetlenség keresztény szempontból. Végső soron tehát nem lett volna olyan elem, ami miatt az állami ideológia kiüresedhetett volna.
Az elso vh valoban a forrasokert folyt (bar a politikusok mindket oldalrol annyi baklovest kovettek el, hogy az mar faj. Elkerulheto lett volna az is; csakhat az akkori uralkodoknak agyara ment a beltenyesztes), de a masodik egyaltalan nem. Az egy teljesen folosleges vilageges volt, mar ha lehet ilyesmirol beszelni (marmint folosleges es szukseges vilageges). A masodik vilaghaborura nem kerult volna sor Hitlerek eletter-elmelete nelkul. Egyetlen epeszu ember sem inditott volna el egy ilyen haborut. (Persze, utolag konnyu, ok meg pikk-pakk lerohantak volna a vilagot, de az isten szerelmere, ne felejtsuk mar el, hogy az egyik egy kozepes festomuvesz, a masik egy csirketenyeszto, a harmadik meg egy legatyasodott vadaszpilota volt...) A japanokkal nem tudom, mi lett volna a helyzet, de nemetek nelkul ok sem pampogtak volna sokat.
a haboru az eroforrasokert folyt. elsosorban koolaj, termofold, szen, vas es egyeb eroforrasokert.
az eroforrasok megszerzesenek ket modja van, az egyik a hoditas, a masik a csere. az I es II vilaghaboru azt igazolta, hogy csere utjan joval olcsobban lehet eroforrashoz jutni, mint hoditas utjan. vagy mas szoval az eroforrasgazdag orszagok sikeresen megvedtek eroforrasaikat az eroforrasszegeny orszagokol. de ez a tortenelemben nem mindig volt igy.
Ez ok. A németeket nem becsülöm le, sőt. Hitler nélkül nagyon nagy sikereket érhettek volna el. Csak szerintem eleve hibás az a koncepció, ha világot akarnak verni s hódítani. A spanyolok, angolok, holandok, mind elvesztették birodalmukat, igaz ott a távolság is közrejátsztott. De kérdem én hány évig lehet fenntartani a német uralmat Franciaországban, vagy épp Angliában? Tudniuk kellet volna, hogy tulajdonképpen miért is háborúznak? A többieknek többé-kevésbé "tiszta" indokai voltak. Az amerikaiknak a divide et impera, az összes többinek a túlélés, a honvédelem. Ezzel szemben a németek támadtak mindenfelé, szlávot is, árját is vegyesen. Azonkívül nekem úgy tűnik, nem volt egyetlen "B" tervük sem. Szóval tényleg le a kalappal, a szorgalmuk, kitartásuk és zsenialitásuk előtt, de a baj nem itt volt. Hanem hogy kissé koncepciótlan volt az egész, és talán nemcsak a kapkodó Führer miatt.
Azer ne becsuld le annyira a nemeteket.
Nem volt ott olyan egyertelmu minden.
Ha hitlernel csak egy icipicit ovatosabb, szamitobb, kevesbe vakmero, de hasonlokepp militans, aggresziv urge kerul hatalomra Nemetorszagban, akkor az mondjuk nem 40-ben veri tonkre a franciakat, hanem 42 ben, meg abban az evben szetveri az angolokat eszak afrikaban, kizarja oket a foldkozi tenger tersegebol, aztan vagy fegyverkezesi versenyben megrokkantja az oroszokat, vagy ugyanugy felporgeti a hadiiparat, mint az oroszok, a tengeren elvagja oket az amcsiktol megfelelo szamu tengeralattjaroval, a legteret megvedi a sugarhajtasu gepekkel. 44 re az oroszok osszeomlanak es visszavonulnak az ural moge, ahol nincs eleg elelmiszer ahhoz, hogy jelentos lakosagot, es hadsereget tartsanak fenn. Europa egyseul nemet iranyitas alatt. Az amerikaiakkal az egyensulyt atomfegyverkezessel tartja fenn. Semmivel sem lehetetlenebb ez, mint pl. az a scenario, hogy a partraszallas utan Hitler begozol, es jeletos atcsoportositast hajt vegre, a nyugati fronton megveri a szovetsegeseket, igy az oroszoke lesz egesz Europa.
tkp az oroszok egyetlen elonye az oriasi olajkeszletuk + az amerikai 600.000 teharauto volt, ami lehetove tette a hadsereguk mobilizalasat. amikor a nemetek is emberesen belkezdtek a fegyverkezesbe, a bombazasok ellenre is haditermelesuk megkozeleitette az orosz haditermeles felet harmadat. ennyi pedig a haboru elejen eleg lett volna a hadtudomanybeli es minosegi folenyuk miatt.
egyedul az olajhiany miatt nem birtak nagy, mobilizalt hadsereget letrehozni.
Az egész világ ellen nem nyerhetett volna. Lehet, hogy a zseniális mérnökök 1-2 év előnyben voltak, de szinte semmit nem tudtak igazán tömeggyártani. Az amerikaiak viszont bármit alkottak, abból egyszerre legalább ötezret. Ennek ellenére elhúzható lett volna a háború, de mi van akkor? Kapnak egy kis atomot és vége. Meg aztán gondljuk csak meg: Manstein, Rundstedt, Kluge, Rommel, Guderian a stratégia nagy elméi, és egy KuK káplár parancsolgatott nekik. Más. Emberanyag. Kétségkívül zseniálisak voltak a többszáz győzelmes Luftwaffe ászok, ám az amerikaiak három négy havonta kivonták az élvonalból a pilótákat és egy félévre hazaküldték őket regenerálódni és ami a fő, oktatni. Így az amerikaiak olyan pilótákat kaptak otthonról, akiket 10-20 győzelmes ászok tanítottak, és nem kellett parázni, hogy az első bevetésen lövik le v. a másodikon. A németeknél meg ha leesett a nagy ász akkor X őrmester ült be 50 órás kiképzés után, legalábbis a háború vége felé.
Mi lett volna, ha az Urálig zavarják az oroszokat? MEgtartanak egy területet, ahol az ideológiájuk szerint mindenkit ki kellene irtani? Vagy megvárják, amíg pár év alatt az Urál mögött felpörög az orosz ipar? Vagy nekimennek az Urálnak? A síkságon sem tudtak nyerni.
SZVSZ olyan háború volt, aminek irreálisak voltak a céljai. Talán a franciákat, angolokat. Talán. De azt már eljátszották egymással párszor és bizonyos, hogy egyik sem tudja tartósan leigázni a másikat. Kelet-Európa? Erre is volt már példa, diplomácia eszközökkel mindig is gyengíteni fogják a Kzép-Eu államok erősödését.
Szóval ez egy nagy és kilátástalan háború volt, sok-sok értelmetlen gyilkolással. És Hitlernek 0,00% győzelmi eséllyel. Szerintem.
A P51 melto ellenfele a 262-esnek?
Az a Liberator vagy a Mustang? Szerintem az csak hosszu hatotavolsagu vadasz volt, de nem feltetlenul olyan gyors, mint a 262.
Ennyire nem ertek hozza, de szerintem a nemetek altal legyarthato szamu 262-es biztositotta volna a nappali legifolenyt Nemetorszag felett.
Persze ketsegtelen, hogy az angolok vagy az amerikaiak 1 ev kesessel megjelentettek volna a sajat sugarhajtasu vadaszukat ( Meteor) de ez a partraszallas 1 eves eltolodasat is jelentette volna.
Szerintem repulogephordozot epiteni meg neccesebb lett volna a nemeteknek, mert sokkal nagyobb eroforrasokat kivan, es raadasul nagyobb kockazat is. Azert a csendes oceani hadszinteren sullyedtek a hordozok rendesen mind a ket oldalon. Raadasul egy hordozo melle kiseroflotta is kell, tengeralattjaro nem eleg.
Szerintem Hitler 42 nyaran vesztette el a haborut, mert nem erezte, hogy az oroszok meg mindig milyen erosek.
El akarta foglalni Bakut, holott, jol tudhatta, hogy a majkopi mezokhoz hadsonloan porig rombolnak a ruszkik a bakui olajipart. Sokkal esszerubb lett volna neki porra bombazni Bakut ( Sztalingrad helyett ) es az A hadseregcsoporttal bevenni Asztrahanyt, ezzel az orosz kaukazusi hadsereg be van keritve. Ez ugy 42 szeptemberere megvalosithato lett volna minden gond nelkul. Mit leptek volna erre az oroszok? Olaj nelkul nincs Uranusz hadmuvelet 1700 pancelossal 6 tamado hadsereggel.
Csak most találtam meg ezt a topicot, s raktam is be rögtön a kedvencekbe, nagyon érdekes a téma, sokat foglalkoztatott engem is. Most elkezdtem az elejétől olvasni a hsz-at, és eddig nagyon érdekes fejtegetéseket találtam. Végigolvasom aztán még jelentkezem.
Akkor már rég kész volt a P51-es, ami méltó ellenfele volt a 262-esnek. 43-ban már mindegy volt. A hadiipar átállítása az új fegyverekre meg legalább egy évig tartott volna, addig mivel harcolnak? A háborút legkésôbb 42-ben elvesztették. De inkább 39 elôtt, amikor nem fordítottak elég figyelmet a flotta fejlesztésére. Különösen a repülôgéphordozók tekintetében. A Seelöwe nem vallott volna gyakorlatban kudarcot, ha az elavult angol hordozókat lenyomó (Stuka, messer209) gépekkel felszerelt német flotta kiüti a nyeregbôl a Royal Navy-t csatorna térségében...
ha a nemetek 1943ban hadrendbe allitanak par szaz me262 elfogo vadaszt es ezt a flottat dinamikusan novelik, karbantartjak, akkor a szovetsegesek olaszorszagi partraszallasa meghiusulhat. meghiusulhat a nemet legiero 1943-as szetverese, es maga az 1944-es normandiai partraszallas is.
ez azzal jarhat, hogy a nemetek sokkal kemenyebb ellenallast fejtenek ki az oroszok ellen, hiszen nincs az a konnyu valasztas, hogy majd jonnek a szovetsegesek es nekik kenyelmesen megadjak magukat.
Nezd, ezen persze lehet gondolkodni, de akarhany sugarhajtomuves gep sem tartoztatta volna fel az oroszokat. Ez van. A szovetsegesek (amerikaiak es oroszok) egyszeruen lehengerlo gazdasagi folennyel rendelkeztek. Ezen max par atombomba tudott volna segiteni, hogy megadjak magukat. Anyaghaboruban a nemetek csak veszthettek.
Huha, hat en olvasgattam a 2.vhs nemet fegyverekrol (persze ezzel parhuzamosan a szovik fegyvereirol is:). Kulon kulon minden fegyvernemrol, es mindenutt az jott ki hogy ha _hamarabb_ kezdik el gyartani oket,tehat azt hiszem 40utan, akkor a szovetsegesek bizony kikapnak. Lehet rosszak a "forrasaim", de szamomra ez logikusnak is tunik. Az mondjuk igaz hogy a gazdasagi hatternek nem neztem utana. Lehet nem is lettek volna kepesek a nemetek tigrisek, me262esek, es stg 44ek(par ismertebb pelda a sok kozul) olyan tomeggyartasara mint amilyenre kepesek voltak az elavultabb technikakbol.
Maga a kérdés nem ide tartozik, azaz egy más téma, de maga Hitler megett, ugyanazok voltak, meg vannak, mint ami történik, fog történni, mig az emberiség szelleme meg nem világosodik, s fel nem ébrednek, az emberek, ebbe a burokba, ami maga a halál állapota?
Semmilyen ERŐSZAK S DIKTATURA nem érvényesülhet, csak meg sülhet, mint ahogy mind eddig fel meg elégett? A füstje se...
